A szolgáltatásbiztonság alapfogalmai
|
|
|
- Teréz Lídia Katona
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szolgáltatásbiztonság alapfogalmai Majzik István 1
2 Tartalomjegyzék A szolgáltatásbiztonság fogalma A szolgáltatásbiztonságot befolyásoló tényezők A szolgáltatásbiztonság eszközei 2
3 Motiváció: Hibamentes működés Szolgáltatási szint szerződések (SLA): Ügyfél által elvárt jellemzők (pl. rendelkezésre állás) Telekom szolgáltatások szerver rendszerei ( carrier grade ): Öt kilences : 99,999% (5 perc/év kiesés) Biztonságkritikus rendszerek: Szabvány előírások a hibák gyakoriságára Biztonságintegritási szintek (Safety Integrity Level) SIL Biztonságkritikus funkció hibája / óra Ha 15 év az élettartam, akkor ez alatt kb. 750 berendezésből 1-ben lesz hiba THR < THR < THR < THR < 10-8 Hiba nélküli működés ~ év?? 4
4 Elkerülhetetlen: Hibahatások Fejlesztési folyamat Működő termék Tervezési hibák Implementációs hibák Hardver hibák Konfigurációs hibák Kezelői hibák Fejlesztési folyamat jellemzői: Jobb minőségbiztosítás, jobb módszertanok De növekvő bonyolultság, nehezebb ellenőrzés Szokásos becsült értékek 1000 kódsorra: Jó kézi fejlesztés és tesztelés: <10 hiba marad Automatizált fejlesztés: ~1-2 hiba marad Formális módszerek használata: <1 hiba marad 6
5 Elkerülhetetlen: Hibahatások Fejlesztési folyamat Működő termék Tervezési hibák Implementációs hibák Hardver hibák Konfigurációs hibák Kezelői hibák Technológia korlátai: Jobb paraméterek, jobb anyagok De növekvő bonyolultság (érzékenység) Szokásos becsült értékek: CPU: hiba/óra RAM: hiba/óra LCD: ~ 2 3 év élettartam 7
6 Elkerülhetetlen: Hibahatások Fejlesztési folyamat Működő termék Tervezési hibák Implementációs hibák Verifikáció és validáció a tervezés során Hardver hibák Konfigurációs hibák Kezelői hibák Hibatűrés működés közben 8
7 A hibamentesség jellemzése Felhasználó: Szolgáltatás jellemzői érdeklik Szolgáltatásminőség: Használhatóság, rendelkezésre állás, javíthatóság,... Termékminőség: ezt nyújtja a gyártó Előállítási folyamat (ISO 9000) Szolgáltatásbiztonság (dependability): Milyen biztonsággal képes ellátni feladatait a rendszer? Képesség: igazoltan bízni lehet a szolgáltatásban Igazoltan: elemzésen, méréseken alapul Bizalom: szolgáltatás az igényeket kielégíti Összetett fogalom 9
8 A szolgáltatásbiztonság jellemzői A szolgáltatásbiztonság (dependability) alapjellemzői: Rendelkezésre állás: Helyes szolgáltatás valószínűsége (javítást is figyelembe véve) Megbízhatóság: Folyamatosan helyes szolgáltatás valószínűsége (az első hibáig) Biztonság(osság): Elfogadhatatlan kockázattól való mentesség valószínűsége Integritás: Hibás változás, változtatás elkerülésének lehetősége Karbantarthatóság: Javítás és fejlesztés lehetősége Az adatbiztonság (security) alapjellemzői: Rendelkezésre állás Integritás Bizalmasság: Jogosulatlan információközlés elkerülésének lehetősége 11
9 Megbízhatósági mértékek: Várható értékek Állapot particionálás: s(t) rendszerállapot Hibás (Down) - Hibamentes (Up) állapotpartíció U D s(t) u1 d1 u2 d2 u3 d3 u4 d4 u5 d5... Várható értékek: Első hiba bekövetkezése: MTFF = E{u1} (Mean Time to First Failure) Hibamentes működési idő: MUT = MTTF = E{ui} (Mean Up Time, Mean Time To Failure) Hibás állapot ideje: MDT = MTTR = E{di} (Mean Down Time, Mean Time To Repair) Hibák közötti idő: MTBF = MUT + MDT (Mean Time Between Failures) t 12
10 Megbízhatósági mértékek: Időfüggvények Valószínűség időfüggvények Rendelkezésre állás (availability): a(t) = P{ s(t) U } (közben meghibásodhat) Készenlét (asymptotic availability): K=lim t a(t) (aszimptotikus) Megbízhatóság (reliability): r(t) = P{ s(t ) U, t <t } (nem hibásodhat meg) 1.0 Rendszeres javítás esetén a(t) K 0 r(t) t 13
11 Megbízhatósági mértékek: Alkatrész szinten Meghibásodási tényező (gyakoriság): A rendszer mekkora valószínűséggel fog t időpont t környezetében elromlani, feltéve, hogy t-ig jól működött: P s( t t) D s( t) U ( t), miközben t 0 t t másként felírva: () t dt 1 dr( t) 0 ( t), így r( t) e r() t dt Elektronikai alkatrészekre: Kezdeti hibák (gyártás után) (t) Öregedési tartomány (elavulás) Használati tartomány t 14
12 Alkatrészek használati tartománya Elektronikai alkatrészek használati tartományában: Konstans a meghibásodási tényező: (t) = Megbízhatóság: r() t e t Első hiba bekövetkezése: 1 MTFF 15
13 Rendelkezésre állás követelményei Rendelkezésre állás Max. kiesés egy év alatt 99% ~ 3,5 nap 99,9% ~ 9 óra 99,99% ( 4 kilences ) ~ 1 óra 99,999% ( 5 kilences ) ~ 5 perc 99,9999% ( 6 kilences ) ~ 32 másodperc 99,99999% ~ 3 másodperc 95%-os rendelkezésre állású számítógépekből épített elosztott rendszer rendelkezésre állása: 1 szgép: 95% a rendelkezésre állás 2 szgép: 90% 5 szgép: 77% 10 szgép: 60% 16
14 Példa: SAFEDMI mozdonyvezetői kezelőfelület Mozdonyvezető Safety Integrity Level 2 Információ megjelenítés Parancs feldolgozás EVC kommunikáció Biztonságos vezeték nélküli kommunikáció Konfiguráció Diagnosztika Szoftver frissítés DMI Maintenance Centre EVC European Vital Computer 17
15 Biztonság: Példa: SAFEDMI követelmények Biztonságintegritási szint: SIL 2 Biztonsági funkció elviselhető hibája óránként (Tolerable Hazard Rate): 10-7 <= THR < 10-6 Megbízhatóság: (10 6 óra: ~114 év) Mean Up Time: MUT > 5000 hours (5000 óra: ~ 7 hónap) Rendelkezésre állás (készenlét): A = MUT / (MUT+MDT), A > Hibás állapot: évenként kevesebb, mint 42 óra MDT < 24 óra, ha a fenti MUT biztosítható 18
16 Tartalomjegyzék A szolgáltatásbiztonság fogalma A szolgáltatásbiztonságot befolyásoló tényezők A szolgáltatásbiztonság eszközei 19
17 A hiba fogalom finomítása Hibajelenség (failure): A specifikációnak nem megfelelő szolgáltatás Értékbeli / időzítésbeli, katasztrofális / jóindulatú Hiba (error): Hibajelenséghez vezető rendszerállapot Lappangó detektált Hibaok, meghibásodás (fault): A hiba feltételezett oka Hatás: alvó aktív Fajta: véletlen vagy szándékos, időleges vagy állandósult Eredet: fizikai/emberi, belső/külső, tervezési/működési 20
18 Tipikus hibaokok Fajta Eredet Hely Fázis Idő Példa Véletlen Fizikai Belső Működés Állandósult Maradandó hiba Véletlen Fizikai Külső Működés Időleges Tranziens hiba Tervezési hiba Véletlen Emberi Külső Működés Időleges Kezelési hiba Véletlen Emberi Belső Tervezés Állandósult Szándékos Emberi Külső Működés Állandósult Szándékos Rongálás Emberi Külső Működés Időleges Behatolás 21
19 Szoftver hibák Szoftver hiba: Állandósult, tervezési hiba Aktiválás a működési profil függvénye Adott bemeneti tartomány (program útvonal) aktivál Becslési módszerek: Megbízhatóság arányos: Tesztelés után bennmaradó hibák számával Bennmaradó hibák száma arányos: Időegység alatt detektált hibák számával a tesztelés végén Statisztikai módszerekkel becsülhető, meddig kell a tesztelést folytatni adott megbízhatóság eléréséhez 22
20 Mi befolyásolja a szolgáltatásbiztonságot? Hibaok Érintett rendszer vagy komponens Hiba: Hibajelenséghez vezető állapot Hibajelenség: A specifikációnak nem megfelelő szolgáltatás HIbaok Hiba Hibajelenség hatáslánc példák: Hibaok Hiba Hibajelenség Kozmikus sugárzás egy bitet átbillent a memóriában Programozó csökkentés helyett növel egy változót Hibás memóriacella olvasása Vezérlés ráfut, a változó értéke hibás lesz Robotkar a falnak ütközik A számítás végeredménye rossz 23
21 A hatáslánc befolyásolása Meghibásodási tényező csökkentése Jobb minőségű komponensek Szigorúbb fejlesztési folyamat (ellenőrzés, tesztelés) A meghibásodás-mentesség nem garantálható (csökkenő chipméretek, bonyolultabb programok) Hibajelenség kialakulásának megakadályozása Rendszerstruktúra kialakítása: redundancia Hibatípusok: Előre figyelembe vehető hibák: optimális kezelés a tervezési folyamat során Előre figyelembe nem vehető hibák: megfelelő rendszerstruktúra kialakítása szükséges 26
22 A hibajelenségek okai (egy felmérés) A hibajelenségek okai munkaállomás szoftverekben: 27
23 Tartalomjegyzék A szolgáltatásbiztonság fogalma A szolgáltatásbiztonságot befolyásoló tényezők A szolgáltatásbiztonság eszközei 29
24 Eszközök Hiba megelőzés: Meghibásodás megakadályozása Fizikai hibák: jó minőségű alkatrészek Tervezési hibák: jól meghatározott folyamatok, jó eszközök Hiba megszüntetés: Fejlesztés közben: verifikáció, tesztelés, javítás Próbaüzem során: monitorozás, diagnosztika, javítás Hibatűrés: Szolgáltatást nyújtani hiba esetén is Működés közben: hibakezelés, redundancia használat Hiba előrejelzés: Hibák és hatásuk becslése Mérés és jóslás, megelőző karbantartás 30
25 A redundancia megjelenése 1. Hardver redundancia Többlet hardver erőforrások 2. Szoftver redundancia Többlet szoftver modulok 3. Információ redundancia Többlet információ a hibajavítás érdekében 4. Idő redundancia Ismételt végrehajtás, hibakezelés többlet ideje Együttes megjelenés! 33
26 A redundancia típusainak összehasonlítása Redundancia / tulajdonság Alapelv Előnye Hátránya Példa Hideg tartalék (passzív redundancia) Csak hiba esetén aktiválva Nem hibásodik meg a passzív komponens Lassan veszi át az elsődleges helyét Kikapcsolt tartalék számítógép Langyos tartalék (másodlagos funkciók) Csökkentett terheléssel működik Kisebb meghibásodási tényező Közepes sebességű feladat átvétel Naplózó számítógép belép elsődlegesként Meleg tartalék (aktív redundancia) Ugyanúgy működik, mint az elsődleges Gyorsan átveheti az elsődleges helyét Azonos meghibásodási tényező Árnyék számítógép 35
27 1. Hardver redundancia Hardver állandósult hibák esetén Tipikus cél az egyszeres hibapont (single point of failure, SPOF) elkerülése Megjelenése: Eleve a rendszerben lévő redundáns komponensek Elosztott rendszer, adaptív átkonfigurálás Hibatűréshez betervezett redundancia (tartalékolás) Kettőzés TMR: Triple-modular redundancy NMR: N-modular redundancy 36
28 Használat: 2. Szoftver redundancia 1. Szoftver tervezési hibák esetén: Egyszerű többszörözés nem segít... Eltérő tervezésű redundáns modulok szükségesek Variánsok: azonos specifikáció, de eltérő algoritmus, adatstruktúrák más fejlesztési környezet, programnyelv elszigetelt fejlesztés 2. Időleges (hardver) hibák esetén: Ismételt végrehajtás esetén a hiba nem jelentkezik Hibahatások kiküszöbölése a fontos (helyreállítás) 37
29 Hibajavító kódolás 3. Információ redundancia Memóriák, háttértárak, adatátvitel esetén Pl. Hamming-kód, Reed-Solomon kódok Korlátozott hibajavító képesség Hosszú idejű adatstabilitás rossz lehet ( felgyűlnek a hibák) Háttértárak: memory scrubbing folyamatos olvasás és javítva visszaírás Többpéldányos (elosztott) adattárolás Probléma: Hozzáférések konzisztenciájának biztosítása Egypéldányos sorosíthatóság 38
30 4. Idő redundancia Tiszta eset: utasítás újrapróbálás (retry) Alacsony hardver szinten: processzor utasítás Időleges hibák esetén hatásos Idő redundancia velejárója a többi típusnak Valósidejű rendszerek: tervezési szempont, hogy mennyire garantálható a hibakezelés ideje Állandósult hardver hibák: melegtartalék, hiba maszkolása Időleges hardver hibák: előrelépő helyreállítás Szoftver tervezési hibák: aktív redundancia (aktív variánsok) 39
31 Költségoptimalizálás hibatűrés költsége eredő kialakítási költség üzemeltetési költség optimum hibatűrés mértéke 43
32 Összefoglalás Szolgáltatásbiztonság Jellemzők: Megbízhatóság, rendelkezésre állás, biztonság, integritás, karbantarthatóság Hatáslánc: Meghibásodás hiba hibajelenség Eszközök: Hiba megelőzés, hiba megszüntetés, hibatűrés, hiba előrejelzés Hibatűrés Redundancia megjelenése: Szoftver, hardver, idő, információ redundancia Redundancia típusa: Meleg, langyos, hideg tartalék 44
A szolgáltatásbiztonság alapfogalmai
A szolgáltatásbiztonság alapfogalmai Majzik István majzik@mit.bme.hu http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim146/ 1 Tartalomjegyzék A szolgáltatásbiztonság fogalma A szolgáltatásbiztonságot befolyásoló
A szolgáltatásbiztonság alapfogalmai
A szolgáltatásbiztonság alapfogalmai Majzik István majzik@mit.bme.hu http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim146/ 1 Tartalomjegyzék A szolgáltatásbiztonság fogalma A szolgáltatásbiztonságot befolyásoló
Megbízhatósági analízis
Megbízhatósági analízis Rendszertervezés és -integráció előadás dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék BME-MIT Célkitűzések BME-MIT
Biztonságkritikus rendszerek
Biztonságkritikus rendszerek Rendszertervezés és -integráció dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék BME-MIT Mik azok a biztonságkritikus
Architektúra tervezési példák: Architektúrák biztonságkritikus rendszerekben
Architektúra tervezési példák: Architektúrák biztonságkritikus rendszerekben Majzik István majzik@mit.bme.hu Biztonságos állapotok Működésmód Fail-stop működés A megállás (lekapcsolás) biztonságos állapot
Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba
Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék Johanyák Zsolt Csaba 003 Tartalomjegyzék. Bevezetés.... A megbízhatóság fogalmai..... A termék idıtıl függı képességei...... Használhatóság /Üzemkészség/
Szolgáltatásbiztonság verifikációja: Megbízhatósági analízis
Szolgáltatásbiztonság verifikációja: Megbízhatósági analízis Rendszer- és szoftverellenőrzés előadás dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
Fejlesztés kockázati alapokon
Fejlesztés kockázati alapokon Az IEC61508 és az IEC61511 Szabó Géza Szabo.geza@mail.bme.hu 1 A blokk célja Áttekintő kép a 61508-ról és a 61511-ről, A filozófia megismertetése, Nem cél a követelmények
1002D STRUKTÚRÁJÚ, KRITIKUS ÜZEMBIZTONSÁGÚ RENDSZER (SCS 1 ) ELEMZÉSE DISZKRÉT-DISZKRÉT MARKOV MODELLEL
Dr. Forgon Miklós mk. ezredes ZMNE olyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Elektronikai Tanszék forgon.miklos@zmne.hu Neszveda József főiskolai docens, irányítástechnikai szakmérnök MF Kandó Villamosmérnöki
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (4) Szoftverminőségbiztosítás Biztonság kritikus szoftverek Hibatűrés Szoftver-diverzitás Biztonság, biztonságosság Mentesség azoktól a feltételektől, melyek halált, sérülést,
Biztosítóberendezések biztonságának értékelése
Žilinská univerzita v Žiline Elektrotechnická fakulta Univerzitná 1, 010 26 Žilina tel: +421 41 5133301 e mail: kris@fel.uniza.sk Téma: Biztosítóberendezések ának értékelése prof. Ing. Karol Rástočný,
Hibatűrés. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Hibatűrés Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/ 1 Hibatűrés különféle hibák esetén Hardver tervezési hibák
Informatikai infrastruktúrák. Háttérinformációk és döntési tényezők
Informatikai infrastruktúrák Háttérinformációk és döntési tényezők A szerző, az 1967-ben született Martin Kandziora 2004 óta vezeti a Rittal herborni központjában a marketing kommunikációs részleget. Stuttgartban
Biztonsági kézikönyv. PFF-HM31A decentralizált biztonsági vezérlés MOVIPRO -hoz
Hajtástechnika \ Hajtásautomatizálás \ Rendszerintegráció \ Szolgáltatások Biztonsági kézikönyv PFF-HM31A decentralizált biztonsági vezérlés MOVIPRO -hoz Kiadás: 2012. 05. 19388977 / HU SEW-EURODRIVE Driving
Biztonságkritikus rendszerek architektúrája (2. rész)
Biztonságkritikus rendszerek architektúrája (2. rész) Rendszertervezés és -integráció előadás dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
TERMÉK FEJLESZTÉS PANDUR BÉLA TERMÉK TERVEZÉSE
TERMÉK TERVEZÉSE A termék fogalma: Tevékenységek, vagy folyamatok eredménye /folyamat szemlélet /. (Minden terméknek értelmezhető, amely gazdasági potenciált közvetít /közgazdász szemlélet /.) Az ISO 8402
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
Kihívások és tendenciák a vasúti járművek karbantartásával kapcsolatban
Kihívások és tendenciák a vasúti járművek karbantartásával kapcsolatban Dr. Csiba József igazgató, MÁV Zrt. Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolg. Központ Kiss Csaba fejlesztőmérnök, Vasúti Mérnöki és Mérésügyi
SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS
6. óra SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő
ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 9. előadás
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) Számítógépes mérőrendszerek Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 9. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár Schiffer
ö ú ö ő ő ü ö ö ű ö ő ö ű ö ő ő ö ü ö ő ö ő ő ü ö ű ú ö ő ü ö ú ú ú ő ő Ő ö ű
ö ő ü ö ö ő ö ö ö ö ő ő ő ö ő ő ő ö ő ö ő ő ö ö ő ő ö ö ő ö ö ő ö ö ö ő ő ü ö ő ü ű ö ú ő ú ú ú ő ü ő ü ö ö ú ö ö ö ő ü ö ö ö ő ö ő ö ú ö ő ő ü ö ö ű ö ő ö ű ö ő ő ö ü ö ő ö ő ő ü ö ű ú ö ő ü ö ú ú ú ő
ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü
ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö
Informatikai rendszerek alapjai
Iformatikai redszerek alapjai Dr. Kutor László Hiba típusok, meghibásodási görbe A csatorakódolás elve és gyakorlata a hibatűrés feltétele: a redudacia http://ui-obuda.hu/users/kutor/ 2015. ősz Óbudai
ü ő Á Á ü ő Ö Á Á Á Á ü Á Á ő ő Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Á Á ü ő Á Á Ö ü ü ő ő ü ü Á
ü ü ő Á Á ü ő Ö Á Á Á Á ü Á Á ő ő Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Á Á ü ő Á Á Ö ü ü ő ő ü ü Á Á Ó ü ü ű ü ü ő ő ő ő ü ő ő ü ő ű ő ü ő ű ő ő ű ü Ö Á ő ő ü ő ü ő ü ü ő ő ü ő ü Í ü ű ü ü ű ü ü ő ő ü ő ő ő ő ü Í ü ő ü
Szoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (4) Szoftverminőségbiztosítás Biztonság kritikus szoftverek Hibatűrés Szoftver-diverzitás Biztonság, biztonságosság Mentesség azoktól a feltételektől, melyek halált, sérülést,
Üzleti kritikus alkalmazások Novell Open Enterprise Serveren
Üzleti kritikus alkalmazások Novell Open Enterprise Serveren Miskey Sándor tanácsadó, Novell Agenda Rendelkezésre állás áttekintése Fürtözési technikák (HA) Stateless, Fail-over, Grid Hibatűrő topológiák
Szoftver architektúra tervek ellenőrzése
Szoftver architektúra tervek ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Tartalomjegyzék A fázis
Vektorugrás védelmi funkció blokk
Vektorugrás védelmi funkció blokk Dokumentum azonosító: PP-13-21101 Budapest, 2015. augusztus A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette Verzió 1.0 07.03.2012. First edition Petri
Hibatűrés. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Hibatűrés Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/ 1 A redundancia tipikus alkalmazása Hardver tervezési hibák
Mintapélda: Rendszertesztelés a SAFEDMI projektben
Mintapélda: Rendszertesztelés a SAFEDMI projektben Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/ Tartalomjegyzék
Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu
Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek Folyamatok Folyamatok kommunikációja Kritikus szekciók, szemaforok.
Hibatűrés. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Hibatűrés Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/ 1 Hibatűrés különféle hibák esetén Hardver tervezési hibák
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
Biztonságkritikus rendszerek Gyakorlat: Megbízhatósági analízis
Biztonságkritikus rendszerek Gyakorlat: Megbízhatósági analízis Rendszertervezés és -integráció dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
Az EuroProt készülékcsalád
EuroProt rendszerismertető Az EuroProt készülékcsalád A Protecta Elektronikai Kft. EuroProt készülékcsaládja azzal a céllal készült, hogy tagjai a villamosenergia rendszer valamennyi védelmi és automatika
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Távfelügyeleti rendszer minőségi kritériumai. Grade 2 Biztonsági fokozat
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 1132 Budapest, Kádár u. 13. Telefon: +36-1-422-0079 - Fax: +36-1-220-8921 Tisztelt Kolléga! Az alább olvasható kamarai szakmai ajánlást abból a célból
Rendelkezésre állás modellek. Dr. Tapolcai János tapolcai@tmit.bme.hu http://opti.tmit.bme.hu/~tapolcai/
Rendelkezésre állás odellek Dr. Tapolcai János tapolcai@tit.be.hu http://opti.tit.be.hu/~tapolcai/ 1 Hiba források hardware hibák Hálózati eszközök eghibásodása (hardware failures) Típushibák gyártás és
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
2. fejezet Hálózati szoftver
2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,
SNMP, RSTP. IGMP, VLAN... Biztonságos Apache web szerver (https) Linux alkalmazás hozzáadhatósága
Robusztus Ethernet eszközök szélsôséges környezeti viszonyokra Ipari, katonai kivitel, nyitott rendszermegoldások Menedzselhetô switchek SNMP, RSTP. IGMP, VLAN... Biztonságos Apache web szerver (https)
Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67
SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 5. ELŐADÁS - RENDSZERTERVEZÉS 1 1 of 67 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
Forráskód generálás formális modellek alapján
Forráskód generálás formális modellek alapján dr. Majzik István Horányi Gergő és Jeszenszky Balázs (TDK) BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modellek a formális ellenőrzéshez Hogyan használhatók
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó
ECDL számítógépes alapismeretek modul
1. Mire szolgál az asztal? A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére. 2. A tűzfal funkciója A tűzfal funkciója, hogy biztosítsa a számítógép hálózati védelmét illetéktelen külső behatolással
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó
PCA. Digitálisan szabályozható elõtétek
PCA Digitálisan szabályozható elõtétek USA Skandinávia Nagy-Britannia Benelux-államok Olaszország Franciaország Portugália Svájc Spanyolország Minden energiánkat az Ön világítására fordítjuk. A Tridonic
Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó
ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö
Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó
Bevezetés. Alapfogalmak
Bevezetés Az elmúlt években jelentos változásokon ment keresztül a mikroprocesszorok világa. Korunk információs forradalmának megfeleloen a személyi számítógépek ma már a háztartások nagy részében megtalálhatók.