A gazdaságról magyarul: Versenyképességünk

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gazdaságról magyarul: Versenyképességünk"

Henrik Sipos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A gazdaságról magyarul: Versenyképességünk Az új kormány választási ígéretei között volt a magyar gazdaság versenyképességének javítása. A magyar gazdaság állapota miatt azonban ezt az ígéretet nem lesz könnyű betartani. A magyar gazdaság versenyképessége ugyanis az elmúlt nyolc évben folyamatosan és drámai módon romlott. A versenyképesség romlás nyilvánvaló jegyei a növekvő munkanélküliség, a gyengülő forint és az elveszett piacok. Jelenleg a The Economist gazdasági hetilap által hetente értékelt 42 ország közül csak ötben nagyobb a munkanélküliség, mint nálunk. Ezek Spanyolország (19,7 százalék), Lengyelország (12,3 százalék), Törökország (13,7 százalék), Kolumbia (12,2 százalék) és Dél-Afrika (25,2 százalék). Ausztriában viszont a munkaképes korúak csupán 4,9, Csehországban pedig 8,7 százaléka nem talál munkát. Költségvetési hiányunk, a lap szakértői szerint a évi bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát teszi ki. Ezzel a számmal viszont nem állunk rossz helyen a rangsorban. Ennél jóval magasabb hiányt kell leküzdenie 18 országnak, közöttük az USÁ-nak (8,8), Japánnak (7,8), Nagy-Britanniának (12,0), Franciaországnak (8,4), Görögországnak (10,2), Spanyolországnak (9,9). Azonban ne feledjük, hogy nálunk négy éve folyamatosan megszorítások vannak, amelyek hatalmas kárt okoztak gazdaságunk versenyképességében. Ugyanis a versenyképesség legfontosabb hosszútávú feltételeitől, a kutatás-fejlesztéstől, az oktatástól és az egészségügytől vontak el jelentős összegeket. Ennek következtében ezeken a területeken ma jelentős az alulfinanszírozottság. A nálunk nagyobb hiányt felhalmozó országok viszont befektettek ezekbe a területekbe, és ezzel jobb startpozícióba helyezték gazdaságukat a

A versenyképesség romlás nyilvánvaló jegyei a növekvő munkanélküliség, a gyengülő forint és az elveszett piacok.

2 2 válság utáni időszakra. A nyolc év megszorító intézkedéseinek romboló hatásait bizonyítja az IMD (Institute for Management Development) Nemzetközi Gazdaságelemző Intézet (Lausanne, Svájc) legfrissebb évi versenyképességi jelentése. Eszerint az elemzett 58 ország közül a 49-dik helyre csúsztunk le az általános és a fiatalkori munkanélküliség tekintetében egyaránt. A fiatalkori munkanélküliség nálunk 27 százalékos, ami azért nagyon veszélyes, mert ennek következtében elveszítjük a legképzettebb fiatalokat, akik munkalehetőségek hiányában külföldre mennek, és ha ott megtalálják a számításukat, akkor lehet, hogy nem is jönnek már soha haza. Különösen rontja versenyképességünk javításának esélyeit az elvándorló műszakiak, egészségügyiek és kvalifikált szakmunkások nagy száma. De nagy pusztítást végzett a korrupció, a bürokrácia és a gazdaságpolitika megannyi hibája, a koncepciótlanság és az átláthatósága hiánya is. Ezen területeken sohasem látott mélypontra süllyedtünk. A korrupció tekintetében az 55-dikek vagyunk, csupán Oroszországot, Venezuelát és a Fülöpszigeteket sikerült megelőznünk. A bürokrácia mértéke tekintetében nyolc ország van utánunk, közötte egyetlen EU-s ország, Bulgária. A kormánypolitikák minősége alapján az 53-dik helyre kerülnünk. Az IMD tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy gazdasági versenyképességünket rontják a foglalkoztatást terhelő magas adók, valamint a mélypontra zuhant innovációs tevékenység. Leromlott a tudományos infrastruktúránk, általában alacsony szintű a kutatásfejlesztés állami támogatása. A jövő versenyképességét veszélyezteti a fogyó népességszám és ezzel együtt a társadalom elöregedése. Etekintetben az utolsó helyre kerültünk. A munkában lévőket viszont nem ösztönzi többletteljesítményre a magas személyi

évi versenyképességi jelentése. Eszerint az elemzett 58 ország közül a 49-dik helyre csúsztunk le az általános és a fiatalkori munkanélküliség tekintetében egyaránt.

3 3 jövedelemadó, aminek alapján szintén az utolsók vagyunk a listán. A vállalati nyereségadó szintje viszont egyáltalán nem magas: a 8-dik hely a mienk. Többet kell adózniuk a cégeknek 50 országban. Ebből az következik, hogy versenyképességünk javításához elsősorban a béreket terhelő adókat és a személyi jövedelemadót beleértve a nyugdíjas keresők többletadóját is kellene csökkenteni. Erőteljesen romlott helyezésünk az oktatási és az egészségügyi rendszerünk színvonala tekintetében egyaránt. Mindkét esetben a 48-dik helyre szorultunk ben az oktatási rendszerünk minősége tekintetében a 31-dikek, az egészségügyi infrastruktúra vonatkozásában pedig a 38-dikak voltunk. Ez 17, illetve 10 helynyi lezuhanást jelent, ami drámai, gyorsan helyre nem hozható versenyhátrány. Összességében a műszaki és humán infrastruktúránk vonatkozásában a 35-dik helyen vagyunk. Ez a évi pozíciónkhoz képest 10 helynyi lecsúszást jelent. Ezek azok a mutatók, amelyek versenyképesség romlásunk valódi okait tárják fel. Egyben arra is figyelmeztetnek, hogy érdemi javulásra csak akkor számíthatunk, ha ezeken a területeken megszűnik a káosz, és megindulnak a szükséges minőségi fejlesztések és beruházások. Az IMD évi versenyképesség-elemzését segítségül hívhatjuk a versenyképességünk tartós emelését segítő stratégia kidolgozásához. Világosan kell látnunk, hogy a gyengülő forint, a munkanélküliség, az infláció mind csupán a felszín, a következmény. Érdemi javulásra ezen mutatók tekintetében is csak akkor számíthatunk, ha romló versenyképességünk mélyben meghúzódó okait feltárjuk és megszüntetjük. Ehhez a versenyképesség csökkenés már említett okain kívül elemezni kell azt is, hogy miért

Erőteljesen romlott helyezésünk az oktatási és az egészségügyi rendszerünk színvonala tekintetében egyaránt. Mindkét esetben a 48-dik helyre szorultunk.

4 4 romlott a hazai cégek teljesítménye, miért veszítettek el piacokat. Az egyik alapvető ok ahogyan arra, a versenyképességi tanulmány is utal az innováció hiánya. Innováció, megújulás, folyamatos fejlődés nélkül nincs ugyanis versenyképesség javulás sem. A cégeknek egyre több és jobb értéket kell kínálniuk a vevőiknek ahhoz, hogy meg tudják őrizni őket. De mi akadályozza ebben a magyar cégeket? Az adórendszer problémáin túl nyilvánvalóan a bürokrácia, a korrupció és az eddig követhetetlen, logikátlan és átláthatatlan kormányzati politikák. De akadályozhatja a nem tisztességes piaci verseny is, amelyben egyes cégek folyamatosan adókedvezményben részesülnek, míg a többiek nem. Ezért fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy a gazdaság egy bonyolult rendszer. Nem elég az egyik pontján belenyúlni és arra várni, hogy a javulás automatikusan bekövetkezik. A teljes rendszer valamennyi gondját egyszerre kell nagyító alá helyezni, felállítani a korrekt diagnózist és megtervezni a terápiát. Ez magyarul azt jelenti, hogy világos jövőképre és stratégiára van szükség. Az esetenkénti, reagáló megoldásoktól ugyanis maximum rövidtávú, látszateredmény-javulást remélhetünk. A magyar gazdaság valóban nagyon beteg. Betegségét azonban nem tüneti kezeléssel, fájdalomcsillapítással, hanem a betegség okait megszüntető, az egész szervezetet gyógyító kezeléssel lehet csak tartósan rendbehozni. Ehhez érdemes segítségül hívni az IMD frissen megjelent évi versenyképességi tanulmányának eredményeit is. Dr.Csath Magdolna

De mi akadályozza ebben a magyar cégeket? Az adórendszer problémáin túl nyilvánvalóan a bürokrácia, a korrupció és az eddig követhetetlen, logikátlan és átláthatatlan kormányzati politikák.

5 5

Hasonló dokumentumok

Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)

Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium) 2005/db közép 2005/db emelt 2005/db összes 2005/jegy közép 2005/jegy emelt 2005/jegy összes 2005/% közép 2005/% emelt 2005/% összes 51 119 170 3,53 5,00 4,42 59,90 99,17 84,27 22 17 39 4,45 4,94 4,7 75,68