ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 8. szám 130. évfolyam május 22. TARTALOM

Átírás

1 8. szám 130. évfolyam május 22. ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Utasítások TARTALOM oldal oldal 18/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) ÁVIGH sz. utasítás Mûszaki útmutató, környezeti rend (gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfû mentesítés) tárgyról /2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás Egyes utasítások hatályon kívül helyezésérôl /2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás A MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályai /2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás A Balatonfenyves Gazdasági Vasút új Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítása 678 Utasítások 18/2015. (V. 22. MÁV ÉRT. 8.) ÁVIGH. SZ. UTASÍTÁS MÛSZAKI ÚTMUTATÓ, KÖRNYEZETI REND (GALLYAZÁS, FAKIVÁGÁS, KASZÁLÁS, PARLAGFÛ MENTESÍTÉS) TÁRGYRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt. területén végzett gallyazási, fakivágási, fásítási, erdômûvelési, bokorirtási, kaszálási, parlagfûirtási, parkfenntartási, parkgondozási tevékenységek és zárlati károsítók elleni védekezés szabályozása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. területén végzett gallyazási, fakivágási, fásítási, erdômûvelési, bokorirtási, kaszálási, parlagfûirtási, parkfenntartási, parkgondozási tevékenységre és a zárlati károsítók elleni védekezésre. Az elvégzendô munka a vasúti pálya üzemeltetése során elôforduló, általában karbantartás jellegû (elôre tervezhetô) feladat. Az alábbiakban a fôbb, emellett pedig az egyéb, kapcsolódó vagy önálló tevékenységek szerepelnek. Az egyéb tevékenységek általában ritkán fordulnak elô. A munkavégzés tervezése, elôkészítése és megvalósítása során az irányítók feladata a jelen utasítás, valamint az érvényes e tevékenységeket szabályozó jogszabályok, rendeletek stb. rendelkezéseinek, elôírásainak folyamatos figyelemmel kísérése, és a végrehajtóktól megkövetelt maradéktalan megtartása Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed valamennyi a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévô munkavállalóra, személyre. A Társaság által munkavégzésre irányuló egyéb, a Ptk. által szabályozott szerzôdéssel vasúti pálya melletti területen foglalkoztatott vállalkozások (továbbiakban: Vállalkozó, illetve Közremûködôk) vezetôire és tagjaira, amennyiben szerzôdés e feltételeket kiköti.

2 598 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám Az utasítás területi hatálya Az utasítás területi hatálya kiterjed vasútállomásokra, szolgálati helyekre és körzetükben lévô vasúti területekre. Vasúti pálya melletti vasúti területekre, a pályát, a vasúti vontatási, vasúti energiaellátási és térvilágítási, távközlési, biztosítóberendezési létesítményeket veszélyeztetô, a vasúti területeken kívüli, veszélyesen nagyra nôtt vagy beteg, kimosott gyökérzetû fákat tartalmazó területeire, függetlenül a terület tulajdonjogától. A közutak, vasutak felszíni keresztezôdései rálátási háromszögeinek területére, függetlenül a terület tulajdonjogától. Nem vasúti területen lévô vontatási vagy energiaellátási létesítmények jogszabályban meghatározott biztonsági övezetébe tartozó területeire, függetlenül a terület tulajdonjogától. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési fôigazgatóság Pályalétesítményi osztály vezetôje felelôs. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA erdô: erdônek tekinthetô az a telepítés, amely meghaladja a négy sort és összefüggô legalább fél hektár területen kerül kivitelezésre. 1. területe a szélsô fák tôben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi. 2. területe a szélsô fák tôben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme. fasor: jellemzôen vonalas kiterjedésû fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélsô fák egymástól mért tôtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél. facsoport: ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzôen nem vonalas kiterjedéssel rendelkezô, legalább ötven százalékban fával borított területen lévô fák összessége. erdôterv: az erdôterv rendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdô rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdôhöz fûzôdô közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdôgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelô módon biztosítja. vasúti védôsáv (biztonsági sáv): a vasúti védôsáv a vasúti pálya, illetve a vasúti közlekezdési terület része. Új építéseknél az országos közforgalmú vasút védôsáv szélessége v=160 km/h sebességhatárig, a szélsô vágány tengelyétôl mérve 9,0m, töltésben lévô vasúti pálya esetén a töltés lábától, bevágásban annak szélétôl 5,0m. A védôsáv szélessége v>160km/h sebesség esetén a vasúti hatóság esetileg állapítja meg. (OVSZ) erdôgazdálkodás: az erdô 2009.évi XXXVII. törvény 2. (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, ôrzésére, védelmére, az erdôvagyon bôvítésére, valamint- a vadászati jog gyakorlásra, hasznosítása kivételével- az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége. erdôgazdálkodó személye: MÁV Zrt. képviseletében az illetékes PVÜF PVTIG szakmai osztályának kijelölt dolgozója. erdôtelepítés: nem erdômûvelési ágban lévô, erdôvel nem borított területen a talaj-elôkészítést követôen csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdô létrehozása. nyiladék: az erdôgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy a vonalas jellegû létesítmények fenntartását szolgáló, az erdôben mesterségesen kialakított, fátlan terület. véghasználat: vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdôben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és az álalóvágás), amelynél a évi XXXVII. törvény elôírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik. tisztító vágás: a fiatal erdô nevelése céljából végzett fakitermelés. gyérítés: az erdô faállománya minôségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés. fakitermelés: az a folyamat, amelynek során a telepített vagy természetes erdôbôl a szálfákat további feldolgozás céljára elérhetôvé teszik. A fakitermelés fô munkamûveletei a döntés, a gallyazás, a választékolás, a darabolás és a felkészítés. felsôvezetékes szakközeg: E 101. utasítás 3.9. pontja szerint, feljogosítás alapján a megközelítési távolságon belül munkát végzôk biztonságos munkavégzési körülményeinek kialakításával és a munka során a felsôvezetéki berendezések állapotának ellenôrzésével kapcsolatos tevékenységet ellátó személy. ûrszelvény: a vágány mentén a vasúti jármûvek és a rajtuk lévô rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merôleges, ívben fekvô vágányoknál sugárirányú keresztmetszete. (1. sz. melléklet) vasúti vontatási, energiaellátási és térvilágítási berendezések biztonsági övezete: a Villamosmûvek, valamint a termelôi, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetérôl szóló 2/2013. NGM rendeletben meghatározott, föld feletti vezetékek esetén a 6. -a szerinti, a vezeték mindkét oldalán a szélsô nyugalomban lévô áramvezetôktôl a vezetékek névleges feszült-

3 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 599 ségétôl függô, vízszintesen és nyomvonalukra merôlegesen mért, függôleges síkokig terjedô tér. Föld feletti szabadvezeték esetén: legfeljebb 1kV névleges feszültségig 1 méter 1 kv felett legfeljebb 35 kv névleges feszültségig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó követelmények megtartásával létesült 2,5 méter 35 kv felett legfeljebb 200 kv névleges feszültségig 13 méter Föld feletti szigetelt vezeték esetén 0,5 méter, tartószerkezeten elhelyezett kapcsoló és átalakító berendezés esetén 2,5 méter. Szabadtéri elrendezésû, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete 35 kv névleges feszültségszintig a berendezés szélétôl vízszintesen 5 méter távolságban lévô függôleges síkokig terjed. vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levô, valamint a jogszabályban vagy hatósági elôírásban megállapított hozzátartozó védô (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút mûködéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet. vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzôhíd, áteresz, zajvédô-fal, támfal, a vasút keresztezôdése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelzô- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felsô vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezetô gyalogos alul- és felüljáró, a különbözô nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hôn-futásjelzô berendezés, valamint a vasúti távközlô vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és jármûmozgató berendezések, az elektronikus berendezések mûködését biztosító szoftverek, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is; vasúti üzemi létesítmény: a vasúti közlekedés lebonyolításához szükséges ingatlan (épület, illetve építmény, az alatta levô földterülettel együtt), amely nélkül a vasúti közlekedési tevékenység nem vagy csak jelentôs nehézség árán lenne folytatható (pl. forgalmi épület, javító pályaudvar, vasútállomás és megállóhely, vasúti felvételi épület közvetlenül az áruforgalom és a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló része, az utastájékoztató berendezés, a különbözô nyomtávolságú pályák közötti átjárhatóságot szolgáló létesítmények), kivéve a vasúti pályát és tartozékait; teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezôvonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától az úttesten a vasúti átjáró elôtt Lk távolságban, és a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban lévô pontok határoznak meg. Az Lk távolság vízszintes úton 30km/óra sebességnél 20m, 50km/óra sebességnél 40m, 70km/óra sebességnél 75m, 90km/óra sebességnél 120m Az Lk távolság meghatározásánál: lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 90km/óra, lakott területen lévô szilárd burkolatú úton a Sebességkorlátozás jelzôtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50km/óra, földúton 30km/óra sebességet kell alapul venni. Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett- km/órában kifejezett- sebesség számértékének ötszöröse, méterben. csökkentett rálátási háromszög: az a háromszög, amelyet az úttest felezôvonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától az út tengelyén a fénysorompó jelzôjétôl, illetve a vasúti átjáró kezdete jelzôtábla oszlopától visszafelé mért 1 méter távolságban, valamint a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban lévô pontok határoznak meg. Az Lv távolság azonos a teljes rálátási háromszögnél leírt definícióval. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentôségû károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elô, vagy elôfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. növény-egészségügyi zárlat: a zárlati károsító elôfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növényegészségügyi intézkedés. növényi károsítók járványos fellépése: gazdaságilag veszélyes mértékû károsító-felszaporodás, amely a növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé. földhasználó: termôfölddel, erdô vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a termôföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A végrehajtásban közremûködôk feladatai A munkavégzés tervezése, elôkészítése során az irányítók feladata jelen utasítás, valamint a tevékenységet szabályozó érvényes jogszabályok, vasúti utasítások elôírásainak folyamatos figyelemmel kísérése, a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése és a végrehajtás irányítása. Az utasítás elôírásai, valamint a vonatkozó jogszabályok, vasúti utasítások elôírásainak maradéktalan betartása. A Pályavasúti üzemeltetési fôigazgatóság Pályavasúti területi igazgatósága (továbbiakban PVÜF PVTIG) va-

4 600 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám lamennyi, az utasítással kapcsolatos munkát megtervezi. A PVÜF PVTIG az általa összeállított fakivágási, fatelepítési, gallyazási, cserjeirtási, parlagfû mentesítési, kaszálási, hulladékmentesítési, virágosítási tervet megküldi a PVÜF Pályalétesítményi osztálya (továbbiakban PVÜF PLO) részére az alábbi ütemezés szerint, fakivágási tervhez megszerzi a hatósági engedélyeket (amennyiben a terület erdônek minôsül). A PVÜF PV- TIG kijelölt dolgozójának vagy az illetékes szakasz fôpályamesterének feladata a munkaterület helyszínen történô átadása és az elvégzett munka helyszínen történô átvétele. A PVÜF PVTIG feladata a pályát, az ûrszelvényt veszélyeztetô, továbbá a vasúti vontatási-, energiaellátási és térvilágítási berendezések, biztonsági övezetében végzendô gallyazásnál, fakivágásnál a vállalkozó írásbeli megrendelése alapján szakközeg biztosítása. Minden megelôzô év november 30-ig az illetékes PVÜF PVTIG parlagfû mentesítési tervet készít a tárgyévre (6. sz. melléklet), a megelôzô évi adatok alapján, különös tekintettel azon területekre, ahova felszólítás, felhívás érkezett, bírság került kiszabásra, illetve kényszerkaszálást végeztek (Ezen területeken lehetôleg 3x kaszálást kell tervezni.). Minden megelôzô év november 30-ig a cserjeirtási igény meghatározására a PVÜF PVTIG tervet készít (6.sz. melléklet) (ûrszelvénybe érô vagy azt megközelítô, a jól látást akadályozó stb.). Minden megelôzô év november 30-ig a hulladékmentesítési igény meghatározására a PVÜF PVTIG tervet készít (6.sz. melléklet). Minden megelôzô év október 1-ig fakivágási, fatelepítési igény meghatározására a PVÜF PVTIG tervet készít (7.sz. melléklet). Amennyiben a munkát a központ által kötendô vagy meglévô keretszerzôdés terhére végeztetné el, úgy annak megjelölésével, illetve a munka negyedéves ütemezésének megjelölésével (abban az esetben, ha erdészeti hatóság engedélye szükséges, úgy a hatóság engedélyének megjelölésével). A PVÜF PVTIG területi erôsáramú szakmai szervezetei felmérik a vasúti vontatási, energiaellátási és térvilágítási berendezések veszélyeztetô növényzetet továbbá azok biztonsági övezetében szükségessé váló fakivágási igényeket, melyeket a PVÜF PVTIG integrál a fakivágási, fatelepítési tervbe. A MÁV Zrt. Technológiai Központ minden év február 28-ig kimutatást készít az elôzô évben növényzet okozta vontatási, energiaellátási és térvilágítási üzemzavarokról, melyeket megküld a területileg illetékes PVÜF PVTIG részére. A fakivágási terv összeállításakor a megküldött kimutatáson szereplô zavarérzékeny helyeket prioritásként kell kezelni. A PVÜF PLO a jóváhagyott fakivágási tervet megküldi a PVÜF PVTIG felé október 15-ig, mely alapján, a PVÜF PVTIG a szükséges intézkedéseket megteszi (pl.: vágányzár megkérése). A PVÜF PVTIG (erdôgazdálkodó) összegzi a következô évben várható favágásokat a jóváhagyott favágási terv alapján (a hatósági jóváhagyás -erdészeti engedély- beszerzését követôen, illetve azon favágásokat, ahol hatósági engedély nem szükséges), a várható vissznyereménnyel együtt, majd a PVÜF PLO felé megküldi a tárgy évet megelôzô év október 20-ig, annak érdekében, hogy a következô évben várhatóan keletkezô faanyag mennyiségérôl a PVÜF PLO október 31-ig a BLÜ Újrahasznosítási Központját tájékoztatni tudja. Minden megelôzô év október 30-ig a parkfenntartási, virágosítási igény meghatározására az illetékes PVÜF PVTIG tervet készít (8.sz. melléklet) és tájékoztatásul megküldi a PVÜF PLO, illetve az FBF Ingatlan fenntartás és fejlesztés szervezete részére. A tárgyhónapot követô 15. napig a PVÜF PVTIG megküldi a PVÜF PLO részére a 5. sz. mellékletben szereplô zöldterület-karbantartással kapcsolatban megrendelt, illetve önkezelésben (közfoglalkoztatott, illetve saját létszám) elvégzett munkáról készült összesítô táblázatot! Idegen feles munkavégzést szerzôdéses kereteken kívül a PVÜF szervezetei nem végeztethetnek. A PVÜF PVTIG az erdôgazdálkodási kötelezettségeinek saját hatáskörben tesz eleget (erdôterv, erdôgazdálkodói kötelezettségek és jogosultságok végrehajtása). A PVÜF PVTIG által benyújtott fakivágási tervhez a hatósági engedélyek megszerzése, illetve a javaslattétel a hatóság felé az erdônyilvántartások módosítására a PVÜF PVTIG hatásköre és felelôssége. A PVÜF PLO az engedély meglétét nem vizsgálja, minden az engedély hiányából eredô bírság, eljárási díj stb. az illetékes PVÜF PVTIG-et terheli. 4.2 Vasúti nyomvonal melletti és azt keresztezô létesítmények biztonsági zónái Vasút üzemeltetéséhez szükséges területek Vasúti pálya és tartozékai, vasúti üzemi létesítmények A vasúti közlekedésrôl szóló évi CLXXXIII. törvény 2. rendelkezései szerint a vasút üzemeltetéséhez szükséges területek a következôk: 2. (4) Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok: 1. vasúti pálya: ld vasúti pálya tartozékai: ld vasúti üzemi létesítmény: ld. 3.0 A vasútállomások, rakodók, építmények állagmegóvása miatti fakitermelésekre az évi LXXVIII. törvény (az épített környezet alakításáról és védelmérôl) és annak végrehajtásra kiadott 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (az országos településrendezési és építési követelményekrôl, a továbbiakban: OTÉK) ad lehetôséget. A vasúti védôsáv a vasúti pálya, illetve a vasúti közlekedési terület része. Az országos vasút védôsáv szélessége v = 160 km/h sebességhatárig, a szélsô vágány tengelyétôl mérve 9 méter, töltésben lévô vasúti pálya

5 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 601 esetén a töltés lábától, bevágásban annak szélétôl 5 méter, 160 km/h > v esetén a vasúti hatóság esetileg állapítja meg. A vonatkozó területeken, Vállalkozó munkavégzése esetén, a végzendô munkálatokat a tevékenységgel kapcsolatban megkötött szerzôdésben meghatározottak szerint kell végezni. A szerzôdésben és/vagy a szerzôdéshez tartozó megrendelôben kell kitérni az esetleges fapótlásra, terület vegyszeres gyomirtására, a gallyak és fák anyagainak tárolási, leadási helyére Nyíltvonali pályaszakasz nem villamosított vonalakon A vízparti és árvízvédelmi célokat is betöltô vasúti töltések és lokalizációs, vagy másodrendû töltések mindkét oldalán, annak lábvonalától számított méter szélességû biztonsági sávban fás állomány nem lehet, a töltés árvízi károsodásának megelôzése érdekében. Ezen területeken mindenféle fás állomány kitermelése és a tuskók vegyszeres sarjadás elleni befojtása törvényben és rendeletben elôírt feladat. Az árvízvédelemi célokat szolgáló fásításról a D.11. utasítás rendelkezik.10 méteres biztonsági sávon kívül a Dunán 60 méter, a Tiszán 80 méter, egyéb folyón 30 méter széles árvízvédelmi célú erdôsáv létesítendô a MI mûszaki irányelv szerint. Vízparti fakitermelés elsôsorban a felügyeletet ellátó Vízügyi Igazgatóság feladatköre. Ilyen területre vonatkozó megrendelésnél ha a megrendelés konkrét elôírást nem tartalmaz, a meder felügyeletét ellátó szervvel elôzetes egyeztetés, illetve engedélyeztetés szükséges. A vízügyi igazgatási szervek kezelésében lévô kizárólagos állami tulajdonban lévô folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medrei felsorolást a évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról mellékletei tartalmazzák. A felsoroláson túlmenôen az államhatárt alkotó, vagy metszô folyók is állami tulajdont képeznek, így a vízügyi igazgatási szervek kezelésében vannak. A közút-vasút szintbeli keresztezôdéseiben a rálátási háromszöget biztosítani kell, a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet II. függeléke alapján. Vasúti jelzôk mozdonyról, vezérlôkocsiról történô láthatóságát (rálátását) biztosítani kell. A rálátási távolság mértéke a MÁV F.1. Jelzési utasítása szerint, a vasúti pályára engedélyezett km/h-ban kifejezett sebesség tízszeresének 1/3 részével egyenlô, méterben mért távolság, de legalább 200 méter. A szabad rálátást a pálya tengelyétôl mért 3 méter széles sávban kell biztosítani. Ezeken a területeken a fás állománytól való megtisztítását, a rálátás tisztántartását folyamatosan biztosítani kell. Az erdôvel érintkezô, vagy azon áthaladó vasút és közút kezelôje az erdô felöli oldalon köteles 2 méter széles védôsávot kialakítani (gôzvontatásnál m), illetve a védôsávot éghetô aljnövényzettôl, gallytól, cserjéktôl, fáktól tisztán tartani, melyet az évi XXXI. a tûz elleni védekezésrôl szóló törvény és annak végrehajtására kiadott 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet ír elô. Vasúti hidak, átereszek oldalfalainak és felépítményei biztosító kúpjai állagmegóvása érdekében a felületeken kinövô fákat el kell távolítani, a vasúti törvény végrehajtására kiadott OVSz elôírásai alapján. A vasúti hidak és átereszek alatt lévô természetes és mesterséges vízfolyások, csatornák szabad lefolyásának biztosítása érdekében a meder és a mederszél fala is tisztán tartandó. A vasutat keresztezô vízfolyások partjain a következô tisztán tartandó sávot kell biztosítani: a Dunán, Tiszán méter széles, egyéb hajózható vízfolyáson 6 méter széles, állami kezelésû patakon, csatornán 4 méter széles, önkormányzati, vagy üzemi vízfolyáson 2-2 méter széles sávban. Szerzôdésben kell részletesen kitérni arra, hogy a munkakezdés elôtt mely hatóságtól kell engedélyt kérni, vagy mely hatóság járul hozzá a munka elvégzéséhez. A földalatti energiahordozó vezetékek keresztezési sávjának tisztántartását az évi XLVIII. bányászati törvény és végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) kormányrendelet írja elô, mely szerint a vezetékjog tulajdonosa ellenôrzi és tartja tisztán a biztonsági sávokat (Magyarországon a MOL). Távvezetékkel és nagyfeszültségû elektromos vezetékkel keresztezett vasúti szakaszokon a vezetékek biztonsági övezetét a évi LXXXVI. Villamos energiáról szóló törvény és végrehajtására kiadott 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 6. határozza meg. A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 13 /j pontjában meghatározott korlátozás szerint: Villamos mû vagy vezetékek biztonsági övezetében fa vagy más növény akkor telepíthetô, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében, 500 kv névleges feszültségszint felett 6 méternél, gyümölcsfa esetében 9,5 méternél, 300 kv felett 500 kv névleges feszültségszintig 5 méternél, 200 kv felett 300 kv névleges feszültségszintig 4 méternél, 35 kv felett 200 kv névleges feszültségszintig 3 méternél, 1 kv felett 35 kv névleges feszültségszintig 2 méternél, 1 kv-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban annak legkedvezôtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetôt. Ezen pont alá tartozó biztonsági sávokra vonatkozó tisztántartási kötelezettség a földrészlet tulajdonosát, kezelôjét, használóját terheli. A munkálatok elvégzéséhez nincs szükség hatósági engedélyekre, erre a körülményre a szerzôdésben is célszerû kitérni.

6 602 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám Állomási és nyíltvonali pályaszakasz villamosított vonalakon A villamosított vasútvonalakon a villamos felsôvezeték biztonsági övezetét a évi LXXXVI. Villamos energiáról szóló törvény és végrehajtására kiadott 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 6. határozza meg. Erdôk és fásítások és egyéb növényzet esetében 5 méter a biztonsági övezetre vonatkozó a minimális biztonsági távolsága szélsô vezetôktôl mérve, melynek függôleges síkjától növényzet csak a hivatkozott rendelet 13 - a szerinti korlátozás szerint lehetséges. Az 5 méteres biztonsági sávon kívül olyan fás növényzet nevelhetô, amely dôléshosszának kétszerese nem haladhatja meg a biztonsági sáv méretét (3 méter magasságú fás növényzet telepíthetô). A híradó fénykábel telepítése, mûködése esetén szükségessé váló pályával párhuzamos nyiladék fenntartására, kialakítására a évi C. az elektronikus hírközlésrôl szóló törvény ad útmutatást. A fent leírt biztonsági sávokra vonatkozó tisztántartási kötelezettség a földrészlet tulajdonosát, kezelôjét, használóját terheli. A munkálatok elvégzéséhez nincs szükség hatósági engedélyekre, erre a körülményre a szerzôdésben is célszerû kitérni, de az idegenek MÁV Zrt. területen történô tartózkodása és külsô vállalkozók MÁV Zrt. területén történô munkavégzésének munkavédelmi feltételeirôl szóló 45/2012. IX. 07. (MÁV Ért. 21.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasításban foglaltakat be kell tartani. A munkavégzésre irányuló szerzôdések, megrendelések kiadásánál az Erôsáramú fônökség vezetôjének aláírása is szükséges amennyiben a munkálatok érintik a vezeték megközelítési távolságát (a vezetéktôl 2 méter). Amennyiben a munkavégzéshez a villamos felsôvezeték feszültségmentesítése szükséges, akkor, annak végrehajtását és a felsôvezetékes szakközeg kirendelését is meg kell rendelni az illetékes Erôsáramú fônökségtôl (MÁV E sz. Utasítás szerint). Kapcsolókertek-, villamos felsôvezeték, vontatási álállomások-, transzformátor állomások területén, az azokhoz tartozó vezetékek, térvilágítási és energiaellátási vezetékek szabad megközelítéséhez szükséges gallyazást, bozótirtást, gazos-cserjés növényi részek eltávolítását a szerzôdésben foglalt feltételek fennállása, erôsáramú szakfelügyelet biztosítása mellett rendkívül szigorúan betartva az elektromos vezetékek és berendezésekre elôírt biztonsági védelmi (2 m) megközelítési távolságot kell elvégezni a vasúti törvény és végrehajtására kiadott rendelet alapján Vasút üzemeltetéséhez nem szükséges területek Erdônek nem minôsülô lakott, vagy kültéri területek A vasúti biztonsági sávon kívüli, de a vasúti létesítményeket, berendezéseket, a vasút üzemvitelét veszélyeztetô fák kivágására a évi CLXXXIII. vasúti közlekedésrôl szóló törvény, a végrehajtására kiadott 4. számú melléklet a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelethez (OVSZ) ad lehetôséget. A törvény 43. (3) értelmében a vasúti pályahálózatot mûködtetô vasúti társaság az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévô növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelôzése, vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett tulajdonos jogai, illetve a környezet- és természetvédelmi érdek szempontjából. A fenti munkák esetén az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerû használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelô kártérítés illeti meg. A évi V. törvény a polgári törvénykönyvrôl 5.8. kimondja, hogy a birtokos egy éven belül a jegyzôtôl is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyzô elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértôt a birtoksértô magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tûrni volt köteles. A jegyzô kérelemrejogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. A jegyzônek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozataltól számított három napon belül végre kell hajtani. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi Erdôtulajdonosok és erdôgazdálkodók által kezelt területek Az erdôben, gazdálkodási tevékenységhez, a fakitermeléshez az erdészeti hatóság elôzetes engedélyét kell kérni. Engedély nélküli fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdôgazdálkodót (tulajdonost, jogszerû használót) erdôgazdálkodási bírsággal sújtja. Engedélyt az erdô tulajdonosa, vagy jogszerû használója akkor kaphat, ha elôzetesen kérte az erdészeti hatóságtól a nyilvántartásba vételét (regisztrációs szám). A nyilvántartásba vételen túl szükséges a hatályos erdôterv. Az erdô tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén bejegyzett erdôgazdálkodó hiányában egyetemlegesen felelôsek az erdô védelméért, az erdôgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erdô ôrzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdôgazdálkodó kijelölését kezdeményezheti.

7 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztetô rendkívüli munkák függetlenül a terület tulajdonosától Vasúti baleset, elemi kár, vihar kár esetén Kidôlô fák, veszélyes megdôlô fák, alámosott gyökérzetû, vagy elszáradt, törött fák soron kívüli kitermelése, a vasúti közlekedés biztonságának megteremtése érdekében teendô intézkedéseket a Vasúti közlekedésrôl szóló törvény (2005. évi CLXXXIII.) és a végrehajtására kiadott Országos Vasúti Szabályzat (103/2003. GKM rendelet) írja elô. A vasutat keresztezô átfolyások, hidak oldalfalainak megrongálódása esetén a szükséges fakitermelés mellett a talaj rendbetételét is el kell végezni. A vasúti bevágás rézsûje megcsúszásának megakadályozása miatt szükséges a fakivágás, ha a rézsün felnövô állomány szélnyomás hatásának van kitéve, és kidôlésével rézsûcsúszást okoz. Villamos felsôvezeték, híradó fénykábel meghibásodás miatti javítása esetén szükségessé válik pályával párhuzamos nyiladék kialakítása Vasúti területet érintô vasútüzemi bôvítés, vonal rehabilitációs, beruházási munkák Vasúti kezelésben lévô állami területen történô vasútbôvítés miatt szükségessé váló fakitermelések. Vonal rehabilitációs munkák során vasúti kezelésben lévô állami területen szükségessé váló fakitermelések. A fent meghatározott esetekben a vasúti közlekedés biztonságának megteremtése érdekében teendô intézkedéseket a Vasúti közlekedésrôl szóló (2005. évi CLXX- XIII.) törvény és a végrehajtására kiadott Országos Vasúti Szabályzat (103/2003. GKM rendelet) írja elô Vasúti területet érintô idegen beruházási munkák A természet védelmérôl szóló törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja - Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tôlük elvárható mértékben kötelesek közremûködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelôzésében, a károk megelôzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás elôtti állapot helyreállításában. A földalatti energiahordozó vezeték sérülése esetén (kôolaj származékok vezetékes szállítása) szükségessé váló fakitermelésre a bányászati törvény (1993. évi XLVIII.) és végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) kormányrendelet ad elôírásokat. Egyértelmûen a vezetékjog tulajdonosát határozza meg helyreállítóként és a terület indokolt rendezésére Egészségügyi fakitermelések Kitermelési okok fafajtól függôen: fûz, nyár fafajoknál fagylécesség, olvadás, kiszáradás, korhadás. Kemény lombos fafajoknál (pl.: tölgy, akác) korhadás, taplógombásodás, kiszáradás. Fertôzô növény egészségügyi állapot esetén (gomba, vagy rovarfertôzés), az erdészeti, vagy növényvédelmi hatóság, esetleg mindkettô együtt rendeli el a zárlati védekezéssel együtt járó kitermelést. Ebben a pontban foglalt esetekre a évi XLVI. számú az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl szóló törvény ad felhatalmazást, illetve ír elô kötelmeket a terület tulajdonosai, illetve használója részére. A vasúti töltést veszélyeztetô vizes, mocsaras térség elnádasodását segítô faállomány kitermelése, illetve fajta váltása, a kitermelt fa tuskójának irtása, a korhadék vízzáró anyaggal való utólagos kitöltése. 4.3 Cserjeírtás, gallyazás, fakivágás, fapótlás Gallyazás környezetvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és egyéb elôírásai Bozót- és cserjeirtás a PVÜF PVTIG szakmai osztályvezetôjének írásos engedélye alapján végezhetô. Az engedélyben meg kell határozni a munkavégzés pontos helyét. A kijelölt terület vasúti pályával párhuzamos terjedelmét a helyi sajátosságok és a munkavédelmi szempontok figyelembe vételével az engedélyezô határozza meg, de az engedély egy állomásköznél nagyobb területet nem foglalhat magába. Az engedély csak meghatározott idôre szólhat, maximum 6 hónapra lehet érvényes. Az engedély kiadása elôtt a kérelmezôt kimutathatóan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás során az alábbiakra kell kitérni: a munkavégzésre igénybe vehetô terület és annak megközelítése, a vasúti pálya, a villamos felsôvezeték illetôleg a pályatartozékok megközelítési korlátozásai, baleset vagy egyéb rendkívüli esemény során követendô eljárást, jelentési kötelezettséget, annak rendjét, tûzgyújtási korlátozást, a munkavégzés során bármilyen okból a MÁV Zrt. létesítményeiben vagy harmadik személy tulajdonában okozott károkért felelôsséggel tartozik, a kioktatott személy munkavezetôként valamennyi munkaterületen tevékenykedô személy munkájáért és testi épségéért felelôsséggel tartozik, a kioktatott személy a munkavégzéshez használt szerszámok és gépek szakszerû és balesetmentes üzemeltetéséért felelôsséggel tartozik, egyéb, a helyi sajátosságokból adódó, biztonság szempontjából lényeges helyi szabályokat, az engedélyben rögzíteni kell, hogy a munkavégzés csak szakfelügyelet mellett végezhetô. A szakfelügyelet(ek) költségei az engedélyest terhelik, az engedély kiadása elôtt a kiadmányozó köteles egyeztetni a területileg illetékes távköz-

8 604 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám lési, erôsáramú illetve biztosítóberendezési osztály vezetôjével és amennyiben ezen osztályok állagába tartozó berendezések üzemszerû mûködésének és állagmegóvásának biztosítása érdekében is feltételeket kell szabni, azt a kiadmányban rögzíteni kell, villamos vontatásra berendezett pálya esetén az engedélyt a területi pályás és a TEB osztályvezetô együtt adja ki, az kizárólag mindkettôjük aláírásával érvényes. A TEB osztályvezetô a helyi adottságok függvényében dönt az erôsáramú szakfelügyelet szükségességérôl, melyet az engedélyben rögzíteni kell, az engedélyben rögzíteni kell, hogy a területen munkát végzôk, a szakfelügyeletre kirendelt pályavasúti dolgozó(k) vasút-üzembiztonság fenntartása érdekében adott utasításait kötelesek betartani, a kiadott engedélyekrôl a pályás osztályon nyilvántartást kell vezetni, a kiadott engedélyt és az oktatást igazoló dokumentumot a munkavégzésért felelôs magánszemély a munkaterületen köteles magánál tartani, az engedélyben rögzíteni kell, hogy a munkavégzés csak akkor kezdhetô meg, ha a MÁV Zrt. területileg illetékes pályás szervezeti egység arra jogosult munkavezetôje (fôpályamester) az érintett állomás vagy valamelyik szomszédos állomás Fejrovatos elôjegyzési naplójába a munkavégzés megkezdését és várható befejezésének idejét, pontos helyét, tárgyát elôjegyezte és azt aláírta, valamint a területileg illetékes pályavasúti diszpécsernek bejelentette. A munka befejezését a szakfelügyeletre kirendelt pályavasúti dolgozó személyesen, állomásközi távbeszélôn, pályatelefonon vagy mobiltelefonon köteles az érintett vagy szomszédos állomás forgalmi szolgálattevôjének bejelenteni, a kullanccsal fertôzött területen csak olyan munkavállalót szabad foglalkoztatni, aki a fertôzô betegségek és a járványok megelôzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrôl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletnek és a biológiai kockázatokról szóló 61/1999. ( ) Eü. M. rendeletnek megfelelôen a kullancs által terjesztett kullancsencephalitis-vírus elleni védôoltásban részesült Gallyazás a villamos felsôvezeték hálózat mentén A villamos vontatási berendezések, energiaellátási és térvilágítási berendezések biztonsági övezetében lévô fák, bokrok ágait, gallyait el kell távolítani úgy, hogy azok a berendezést a hivatkozott rendeletben foglaltaknál jobban a legkedvezôtlenebb esetben se közelítsék meg. Gallyazási munkáknál a Villamosmûvek, valamint a termelôi, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetérôl vonatkozó rendelet szerinti elôírásokat kell biztosítani. A gallyazással egy idôben az oszlopokról a kúszónövényeket el kell távolítani, az oszlopok mászhatóságát biztosítani kell. A gallyazási munkát a vezeték nyomvonalában lévô fák vegetációs idôszakán kívüli (nyugalmi) idôszakában kell végezni. Ezen idôszakon kívül munkát csak élet- és balesetveszély megszüntetése illetve üzemzavar megelôzése céljából szabad és kell végezni. A munkák elszámolása a ténylegesen legallyazott fa 1,3 m magasságban mért törzsátmérôje alapján történik. A munkavégzéshez tartozik a munkakezdés és befejezés bejelentése a terület tulajdonosának a vonatkozó utasítások szerint Gallyazás az ûrszelvény biztosítása érdekében nem villamosított vonalakon A vasúti pálya biztonsági övezetében lévô fák, bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását úgy kell elvégezni, hogy azok 1 éves növekményt is figyelembe véve az ûrszelvényt 1,25 m-nél jobban a legkedvezôtlenebb esetben se közelítsék meg. A gallyazási munkát a pálya nyomvonalában lévô fák vegetációs idôszakán kívüli (nyugalmi) idôszakában kell végezni. Ezen idôszakon kívül munkát csak életés balesetveszély megszüntetése illetve üzemzavar megelôzése céljából szabad és kell végezni. A munkák elszámolása a ténylegesen legallyazott fa 1,3 m magasságban mért törzsátmérôje alapján történik. A munkavégzéshez tartozik a munkakezdés és befejezés bejelentése a terület tulajdonosának a vonatkozó utasítások szerint Ûrszelvény tisztítása villamosított és nem villamosított vasútvonal mentén Nyiladék vagy bevágás esetében a vasúti pályahálózat nyomvonala mentén az elôbbiek teljes szélességében a magasra nôtt, illetve folyamatosan növô növényzetet el kell távolítani. Egyéb területeken mindazon fákat, amelyek a pálya irányába történô dôlés esetén az ûrszelvényt, a felsôvezetéki berendezést (vezetéket, oszlopot, optikai kábelt stb.) távközlô berendezéseket, erôsáramú egyéb berendezést (vezeték, oszlop, világítótest stb.), jelzôberendezést veszélyeztetik, ki kell vágni. Ûrszelvény meghatározását az MSz :1981; MSZ8691-4:1981 tartalmazza. Az ûrszelvény kitisztítása után minden területen lehetôség szerint el kell végezni a nyiladék vegyszeres utókezelését. Ennek eredményeként el kell érni, hogy a nyiladékban kivágott fás szárú növények ne hajtsanak ki újra. E mûvelet során az alkalmazott növekedés és sarjképzôdést gátló vegyszereknél teljes mértékben be kell tartani az engedélyezô hatóság elôírásait. A vegyszerezést el kell hagyni, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás folyamán ezt határozatban megtiltja

9 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 605 (környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból érzékeny területek). Abban a sávban, amelyben a kidôlô fák a vezetékeket megérinthetik, a kidôlés veszélyes (beteg, kimosódott gyökérzetû) fákat ki kell vágni akár az ûrszelvényen kívül is. A nyiladéktisztítási munkába (költségébe) beletartozik az ûrszelvényen kívüli veszélyes fák kivágása is. Az oszlopokról a kúszónövényeket el kell távolítani, az oszlopok mászhatóságát biztosítani kell. A nyiladék szélessége a vezeték nyomvonalától mindkét irányban nem szigetelt vezeték esetén legalább 7,5-7,5 m, burkolt vezeték esetén 3-3 m kell legyen. Ha az erdônyiladék létesítésekor ennél nagyobb nyiladékot vágtak, akkor ebben a szélességben kell a nyiladékot tisztítani. A munka tartalmazza a munkavégzéssel járó járulékos munkák elvégzését is, szükség esetén a munkaterület szélének festékkel történô megjelölését, valamint a levágott növényi részekkel kapcsolatos tevékenységeket (kihordás, aprítás, szétterítés, darabolás, összerakás, elszállítás, stb.). A fakivágási engedélyek beszerzése, egyeztetés, fakitermelési és engedélyezési terv készítése a területileg illetékes PVÜF PVTIG feladata. Az erdô tulajdonosával, kezelôjével a munka megkezdése elôtt írásban kell megállapodni a munka kezdési és befejezési idôpontjában, valamint abban, hogy mi lesz a kivágott fák, növények sorsa, mit kell velük tenni. Elsôdlegesen a nyiladék szélére kell kihordani, de ha a tulajdonos, kezelô indokoltan kéri, vagy az engedélyezô hatóság határozata más elôírást tartalmaz, akkor annak megfelelôen kell kezelni, ha szükséges lerakó helyre kell szállítani. A munkavégzés során a tûzvédelmi elôírásokat be kell tartani Kapcsolókertek, vontatási álállomások gyomtalanítása A kapcsolókertek, valamint a vontatási alállomások és takaréktranszformátor állomások bekerített területének gyomtalanítása az Erôsáramú Fônökség feladata. A munka tartalmazza a gazos-cserjés növényi részek eltávolítását, kapcsolókertek kapálását, alállomásokon a fû lenyírását, vagy kaszálását, valamint a növényi részek és a transzformátor állomás körül keletkezett hulladék aznapi elszállítását (Alállomások területén gyomirtás csak mechanikai úton lehetséges!). Amennyiben a vontatási alállomások közös MÁV áramszolgáltatói alállomások, akkor azok gyomtalanításával, fûnyírásával kapcsolatban az Üzemviteli Megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni Fakivágás földfelszín alatt (10 cm törzsátmérô felett) Bármely esetben, ha az adott fa törzsátmérôje 10 cm felett van, és az érintett hálózaton erdônyiladék tisztítást nem kell elvégezni. (Az erdônyiladék tisztítással érintett vezetékek esetén, a nyiladékon belüli, és azon kívüli fák kivágása is az erdônyiladék tisztításhoz tartozik). A munka tartalmazza az érintett fa kivágásához tartozó engedélyek beszerzését (illetékes PVÜF PVTIG feladata), a fa ágainak levágását, a törzs darabolását, a tô földfelszín alatti elvágását a hozzá tartozó földmunkával, a kivágott fa elszállítását. A munkavégzést olyan technológiával kell végezni, hogy a környezetben a fakivágásból eredôen ne keletkezzen kár. A munka elvégzését követôen a helyszínen a vágástakarítást el kell végezni, a terepet rendezni kell Kivágott fa pótlása A felsôvezeték biztonsági övezetében fát, bokrot telepíteni csak -, a Területi Távközlô, Erôsáramú -, és Biztosítóberendezési Osztály elôzetes engedélye alapján szabad. A telepítés során a következô munkafolyamatokat kell elvégezni! Az elôírt darabszámú és méretû facsemete helyszínre szállítása, az ültetô gödrök kiásása, a facsemeték elültetése, földvisszatöltés tereprendezés, a terület alapos locsolása. A tételmennyiség meghatározása az újonnan ültetésre kerülô facsemeték száma szerint kell történjen. Az ültetés lehetôleg konténeres alacsony törzsû suhánggal. Tûzkár elkerülésére 100X100 cm-es tányérmûveléssel. Fák, bokrok telepítésekor a villamosított vonalakon a felsôvezetéki berendezésektôl akkora távolságot kell tartani, hogy azok a késôbbiek során se veszélyeztessék a felsôvezetéki berendezéseket Útátjárók környezetében a rálátási háromszög biztosítása (növényzet eltávolítása) Más munkával (gallyazás, nyiladéktisztítás, gyomtalanítás) nem érintett területen elôforduló esetekben. A munka tartalmazza a rálátási háromszög megtisztítását a növényzettôl, szükségszerûen a növények tövének mechanikai irtását (kapa, stb.), a növényi részek mielôbbi elszállítását. A rálátási háromszögben lerakott idegen anyagot (földet, hulladékot, stb.) el kell távolítani, a növô növényzetet lehetôleg gyökerestül ki kell irtani, a terepet oly módon kell rendezni, hogy a rálátási háromszög területén, környezetében az akadálymentes rálátás mindenkor biztosított legyen (D.11. utasítás). A rálátási háromszög megtisztítása után lehetôség szerint el kell végezni a növényzet vegyszeres kezelését. Ennek eredményeként el kell érni, hogy a kivágott fásszárú növények ne hajtsanak ki újra. E mûvelet során az alkalmazott növekedést és sarjképzôdést gátló vegyszereknél teljes mértékben be kell tartani az engedélyezô hatóság elôírásait. A vegyszerezést el kell hagyni, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás folyamán ezt határozatban megtiltja (környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból érzékeny területek). Az engedély beszerzése az illetékes PVÜF PVTIG, illetve vállalkozó munkavégzése esetén a Vállalkozó feladata.

10 606 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám 4.4 A Vasúti fásítások A fásítás jellege szerint lehet fasor, facsoport, hófogó erdôsáv, illetve erdô. A fentieken kívül kisebb területen is végezhetô díszítô fásítás, hiánypótlás a PVÜF PVTIG éves karbantartási keretének terhére. A fásítási igények felmérésénél sorrendiséget kell megállapítani, melynél elsôsorban a nemzetközi és egyéb vasúti fôvonalakat kell figyelembe venni. A továbbiakban az egyes vonalak fásításánál a vasút korszerûsítési munkák végrehajtására, az esetleges vasútvonal megszüntetésre is tekintettel kell lenni. Ezeken a vasútvonalakon csak a korszerûsítési munkák befejezése után szabad fásítani, illetôleg tervezett megszüntetés esetén egyáltalán nem szabad telepítést végezni. Az erdôtelepítés és fásítás megkezdésének idôpontját az erdôgazdálkodó MÁV Zrt. (illetékes PVÜF PVTIG) köteles a teljesítés helye szerint illetékes erdészeti hatóságnak elôzetesen bejelenteni. Az állam az erdôtelepítésekhez és a fásítások létesítéséhez a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. Az erdôgazdálkodó erdôtelepítést ha a törvény másként nem rendelkezik csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet. Hófogó erdôsáv telepítése esetén, ha a telepítéshez szükséges területet mezôgazdasági mûvelésbôl kell kivonni, a PVÜF PVTIG-nek meg kell szereznie az illetékes szervek elôzetes hozzájárulását és engedélyét. Az erdô telepítése befektetett eszköz létrehozása, ezért létesítésekor a MÁV Zrt. beruházás létrehozására és használatbavételére vonatkozó szabályzatait be kell tartani. A vasútmenti fásítások létesítése az illetékes PVÜF PVTIG költségeit terhelik Fasorok fenntartása A fák hosszú távú egészséges fenntartásához elengedhetetlen rendszeres nyesésük, metszésük. A növények telepítése után ki kell alakítani a fajra jellemzô koronaformát, késôbb a fenntartó nyesések, szárazgallyazások, segítik a fák habitusának megfelelô kialakulását. Speciális és szükségszerû beavatkozás a közlekedésbiztonsági és légvezetékek alatti nyesés és gallyazás. Az új telepítésû fáknál törekedni kell a területek adottságainak megfelelô fajú fák ültetésére (légvezeték alá például gömbkoronájú fa, szûk utcákba oszlopos fák). Kiemelt feladat a fasorok tervezése, favédelmi tervek készítése, fasorok felmérése, mely a fák helyére, fajára, méretére, korára, állapotára és értékére terjed ki. A fasorok telepítése, fák átültetése a telepítési terv elkészítésétôl a kivitelezésig. Metszés, gallyazás kosaras kocsival vagy alpinista technikával. Az elektromos légvezetékek ûrszelvényében élô fák szakszerû gallyazása Faápolás A faápolás mindig a fa állapotának felmérésével kezdôdik. A diagnosztika elsô lépéseként rögzítjük a fa személyi adatait, majd tájékozódunk egészségi állapotáról, feltérképezzük a sérüléseit és megállapítjuk a különbözô betegségeit. 4.5 Fakitermelés A fakitermelés engedélyezése és végrehajtása A vasúti fásítások elsôsorban védelmi, környezetvédelmi és esztétikai feladatot szolgálnak és csak másodlagos cél a fatömeg termelés. A MÁV Zrt. kezelésében levô erdôkben, hófogó sávokban, egyéb fásításokban elsôsorban a beteg, kiszáradt, törött, valamint a közlekedés biztonságát akadályozó, illetve veszélyeztetô fák kivágását kell betervezni. A vasútvonalak korszerûsítését akadályozó fásításokat rendszeresen figyelemmel kell kísérni oly módon, hogy a kitermelés a korszerûsítési munka kezdete elôtt megtörténjék. A fakitermelés szabályozásánál használt fontosabb erdészeti fogalmak magyarázata. a) Fatömeg=fatérfogat: az a faanyag-mennyiség (volumen), amit egyes fa, vagy valamely faállomány képez. A fatömeget számítással kell megállapítani. Az egyes fa fatömegének kiszámítása köbözéssel, az állományok fatömegének megállapítása pedig fatömegtáblák használata segítségével történik. b) Bruttó fatömeg: A kitermelésre kerülô faanyag még lábonálló, kéregben mért teljes tömege, a földfelszíntôl mért 130 cm-es magasságban a törzsátmérô és a földfelszíntôl a koronacsúcsig mért magasság alapján (Christen famagasságmérô). Lényegében a vágáslap feletti összes fatermelés, vagyis a tövön álló fának, illetve faállománynak föld feletti, kéregben mért összes vastag- és vékonyfa mennyisége tömörköbméterben. A bruttó fatömeg különféle eljárásokkal határozható meg, amelyek pontossága 10% eltérést enged meg. A bruttó fatömeg egyenlô a nettó fatömeg + kitermelési és szállítási apadék + kéregapadék. A kitermelési és szállítási apadék (a fûrészpor, a széthulló faágak stb. tömege) a bruttó fatömegnek mintegy 5%-a. Azokon a területeken, ahol az ágfa rôzsetrágyaként visszamarad, ezen a címen is számításba kell venni 1 3% veszteséget. A kéreg apadék az iparifa választékok bruttó fatömegének bizonyos, az átlagvastagságtól és a használati módtól függô %-a. Kéregszázalék Használati kód Durva közepes vékony k é r g û f á k n á l Véghasználat Gyérítés

11 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 607 A kéregszázalékok alsó határát általában a vastagabb, felsô határát a vékonyabb átmérôjû fákra kell alkalmazni. Durva kérgû a tölgy, a nyárfélék, nyír, vadgesztenye, akác. Közepes kérgû a hárs, éger, fûz, szil, kôris. Vékony kérgû a bükk, gyertyán, juharok, platán stb. c) Nettó fatömeg: a fa vagy faállomány fatömege erdei választékokká feldolgozott állapotban. Tartalmazza az összes kitermelt és a bemérési szabályok szerint ténylegesen számba vett választékok összes fatömegét. Megállapításának két módja van: közvetlen módja a már elôállított erdei választékok számbavétele (utólagos megállapítás), közvetett módja a bruttó fatömeg számbavétele és ennek csökkentése az elôállításra tervezett erdei választékok esetére vonatkozó kitermelési és feldolgozási apadékkal (elôzetes megállapítás). A nettó fatömeg kb. 25%-kal kevesebb, mint a bruttó fatömeg. A fakivágási engedély megszerzését követôen és a fakitermelés végrehajtása érdekében az illetékes PVÜF PVTIG, a tárgyévet megelôzô év október hó 1-ig köteles jelentést tenni a PVÜF PLO részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a kitermelésre váró fák helyét (állomásköz, szelvény megjelöléssel), faját és mennyiségét (bruttó fatömeg). A fatömeg meghatározásához az Építôipari Munkanormák I. Irtási és ültetvényezési munka fatömegszámítási táblázatokat, illetve az un. Sopp- féle Fatömegszámítási táblázatot kell felhasználni, mely a köbtartalmat a kivágandó fa faja, törzsátmérôje és magassága alapján határozza meg(lásd2.és3.mellékelt). A fatömegfelvételi jegyzôkönyv 4 példányából áll, 4 példányt a PVÜF PVTIG szakmai osztályához kell felterjeszteni a fakitermelési tervekkel együtt. A 4 példányból egy a kitermelés engedélyezését tárgyaló ügyiratban marad, 3 példányt záradékkal ellátva a szakasz kap vissza. A fatömegfelvételi jegyzôkönyv mellett 9 példányban fakitermelési tervet kell a szakaszon kiállítani, melybôl egy a szakaszon marad, négyet az illetékes PVÜF PV- TIG szakmai osztályához kell felterjeszteni. Ebbôl egy példány az erdészeti hatóságé, egy az engedélyezô ügyiratban marad (PVÜF PVTIG), 1példányt a Fejlesztési beruházási fôigazgatóság felé kell továbbítani, 1 példányt a Területi vasútbiztonság felé kell megküldeni. A szakasz példánya az alapja az év végi leszámolások végrehajtásának és a fakitermelési statisztikai adatszolgáltatásnak. Az erdészeti hatóságokhoz a fatömegfelvételi jegyzôkönyveket nem kell megküldeni, mert a fakitermelési tervek ugyanazon adatokat tartalmazzák. Abban az esetben, ha a külsô alvállalkozó (nem MÁV csoporton belüli) végzi a fakitermelést, úgy a fakitermelési tervet 4 példányban feléjük is el kell juttatni. Az illetékes PVÜF PVTIG a szakaszok bejelentései alapján összesítést készít. Az összesítô kimutatást és a fakitermelési terveket három példányban a tárgyévet megelôzô év augusztus 1-ig köteles megküldeni az illetékes erdészeti hatóságnak engedélyezés végett. Az erdészeti hatóság a jóváhagyott záradékkal ellátott okmányokat visszaküldi az illetékes PVÜF PV- TIG-nek. A PVÜF PVTIG szakmai osztálya a jóváhagyásról értesíti a PVÜF PLO-t, illetve a szakaszt, két példány fatömegfelvételi jegyzôkönyv és egy példány fakitermelési terv visszaküldésével és határidôt jelöl meg a kitermelésre kerülô fák feltûnô módon (festéssel) való megjelölésére. Fakitermelés csak a PVÜF PVTIG-ek dolgozói által- önkezelésben vagy a központ által megkötött vállalkozási szerzôdések keretein belül végezhetô! Ez a tevékenység a központi szerzôdések keretein kívül csak egyedi különösen indokolt esetben, szerzôdéses keretek között végezhetô. A szerzôdés elôkészítése engedélyeztetése és megkötése az illetékes PVÜF PV- TIG szakmai osztályának feladata és felelôssége (Ezen szerzôdések megkötésérôl PVÜF PVTIG tájékoztatást nyújt a PVÜF PLO részére). A motorfûrész fokozottan balesetveszélyes kézi szerszám, ezért kezelése szakértelmet igényel. A 15/1989. (X.8.) MÉM rendelet (1. függelék) az Erdészeti Biztonsági Szabályzat értelmében a motorfûrészes fakitermelést OKJ-s szakképesítéssel rendelkezô munkavállaló végezhet. Az elôírtak érvényesek az önkezelésben, illetve a vállalkozóval végzett fakitermelésre is. A fakivágás idôtartama alatt bármely szerv végezze is azt a pályafenntartási szakszolgálat köteles gondoskodni a forgalom biztonságáról (F.2.sz. Forgalmi utasítás). A kivágott faanyagot a ténylegesen felköbözött mennyiség alapján m3-ben kell visszanyerni, a faanyag minôsége alapján (a D. 54. sz. Mûszaki Útmutatóban levô térfogatsúly táblázat alapján). A kitermelt fa bevételezését áru bevételként fellelt készlet kell kezelni. A készletmozgási, anyagmozgási bizonylatok kitöltésére vonatkozó részletes szabályokat a 4/2012. (MÁV Ért. 17.) utasítás tartalmazza. Vasútvonal korszerûsítés vagy egyéb beruházási munka miatt szükségessé váló fakitermelésekrôl a tárgyévet megelôzô lehetôség szerint június 1-jéig a beruházó köteles tájékoztatni a szakaszt, hogy a fakitermelési engedély megszerzésére intézkedhessen. Elôre nem látható rendkívüli fakitermelés szükségessége esetén póttervet kell készíteni és soron kívül engedélyeztetni az elôzôekben szabályozott módon. A fakitermelés engedélyezése és végrehajtása c. fejezet elôírásai a 100 mm-es és e feletti faátmérôre vonatkoznak. E méret alatti kitermelés esetén fakivágási tervet, illetve fatömeg felvételi jegyzôkönyvet nem kell készíteni. A cserjeirtást, tisztogatást, egyedi kiválasztást 100 mm átmérô alatt, az utasítás nem korlátozza, azonban ez a tevékenység is központi szerzôdésen kívül csak egyedi különösen indokolt esetben szerzôdéses keretek között végezhetô. A szerzôdés elôkészítése engedélyez-

12 608 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám tetése és megkötése az illetékes PVÜF PVTIG szakmai osztályának feladata és felelôssége A faanyag hasznosítása A fakivágási megrendelôkben minden esetben rögzíteni kell, hogy a kitermelt fa zöld hulladék-e, vagy értékesíthetô, illetve bevételezhetô-e. Favágás, illetve bozót és cserjeirtás után keletkezô faanyag és lomb hasznosítása (faágak esetén csak a 100mm-nél kisebb faágak) a PVÜF PVTIG hatáskörébe tartozik, mely esetén elsôsorban az újrahasznosítást kell elôtérbe részesíteni, az elszállítással kapcsolatos szolgáltatás megrendelésére csak az éves PVÜF PLO által megkötött központi szerzôdés ad lehetôséget. A kivágott faanyagot legalább erdei sarangba, köbméterbe (1,2mx1mx1,7m) illeszkedve (kb. 120 cm hosszra darabolva) kell összevágni és a terület vágástakarítását el kell végezni. A favágást követôen törekedni kell a faanyag helyszínrôl történô értékesítésére, amennyiben az nem megoldható a vagyonvédelem hiánya miatt, úgy a kitermelt faanyag beszállítása a kijelölt szakaszokra történik, annak érdekében, hogy az értékesítés írásbeli lebonyolítása után a szakaszokról történhessen az elszállítás! A faanyag szakaszokra történô beszállítása (illetve beszállíttatása) a PVÜF PVTIG feladata. A PVÜF PVTIG összegzi a következô évben várható favágásokat a jóváhagyott favágási terv alapján (a hatósági jóváhagyás -erdészeti engedély- beszerzését követôen, illetve azon favágásokat, ahol hatósági engedély nem szükséges), a várható vissznyereménnyel együtt, majd a PVÜF PLO felé megküldi a tárgy évet megelôzô év október 20-ig, annak érdekében, hogy a következô évben várhatóan keletkezô faanyag mennyiségérôl a PVÜF PLO október 31-ig a BLÜ Újrahasznosítási Központját tájékoztatni tudja. Fakivágási igény (terv) MÁV SZK BLÜ részére megküldendô bejelentésnek (így a PVÜF PLO-hoz beérkezett adatoknak) tartalmaznia kell: a kivágandó fa fajtáját, darabszámát, egyedi méreteit, a kivágás után keletkezô rönk és a gallyak mennyiségét (várható vissznyeremény) a kivágandó fa találati helyét. A PVÜF PVTIG szakmai osztályhoz beérkezett vásárlási kérelmeket, minden esetben tételszám, mennyiség, engedély feltüntetésével átadják a BLÜ Újrahasznosítási Központ részére, akik a megadott adatok alapján elvégzik az értékesítést. Az értékesítési ár meghatározása, valamint az értékesítési eljárás lebonyolítása a BLÜ Újrahasznosítási Központ feladata, aki a kitermelt fák aktuális nettó értékesítési árairól a PVÜF PLO felé tájékoztatást küld. A kérelmeken feltüntetett mennyiség alapján az értékhatárnak megfelelôen a BLÜ Újrahasznosítási Központ nettó Ft-ig értékesítési ügyletet, az ettôl magasabb árra, adásvételi szerzôdést köt. Az értékesítés lebonyolításában a kijelölt készletcsoportok közremûködnek Ellenôrzés A telepítések évenkénti százalékos eredményesség vizsgálatánál, valamint az öt évet elérô telepítések kezelésbe vételénél a PVÜF PVTIG szakmai osztályának képviselôje köteles megjelenni. A fakitermelés szakszerû elvégzését, a kivágás és visszavételezés (m3) pontos mennyiségi megállapítását elsôsorban az illetékes fôpályamester tartozik ellenôrizni. A fakitermelést köteles ellenôrizni a PVÜF PVTIG szakmai osztályának vezetôje által kijelölt illetékes (fônökség) munkatársa vagy az illetékes szakasz fôpályamestere. Az ellenôrzésnek ki kell terjednie mind a szakmai, mind a mennyiségi területre. Minden kitermelést megelôzôen a szakasznak értesítenie kell a PVÜF PVTIG szakmai osztályánál dolgozó favágásért felelôs elôadót az idôpont megjelölésével. A PVÜF PVTIG szakmai osztályának vezetôje által kijelölt dolgozók a helyszínen esetenként kötelesek ellenôrizni a szakszerû munkáltatást, továbbá a fatömegfelvételi jegyzôkönyvben rögzített adatokat egyeztetni kell a kitermelt fa mennyiségével. Az esetleges eltérés okát minden esetben vizsgálni kell. A PVÜF PVTIG szakmai osztályának vezetôje felelôsségre vonást tartozik alkalmazni a hibáztathatókkal szemben a nettó fatömeghez viszonyított 10%-ot meghaladó eltérés esetén. Saját kezelésben végzett fakitermelés esetén a fôpályamester minden esetben köteles egyeztetni a munkalapon elszámolt teljesítményt a vonatkozó visszavételezési (AV) jegyekkel, illetve fatömegfelvételi jegyzôkönyv adataival. Eltérés esetén vizsgálatot kell indítani. 4.6 Erdôtulajdonosra vonatkozó elôírások Az országos vasúti pályahálózat mûködtetését végzô gazdasági társaság (MÁV Zrt.) egyes helyeken 5000 m2-nél nagyobb erdei fafajokkal fedett, egybefüggô fás állomány esetében erdôtulajdonosnak minôsül. E területekre a évi XXXVII. Az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló törvény és a törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet vonatkozik. A kitermelések, fásítások a törvény elôírásai alapján végezhetôk. Az ütemtervek egyben a pótlások mennyiségére, minôségére és idôbeni végrehajtására is adnak utasítást. A tervezett erdôkben az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdôtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól, így a munkákat célszerû 5 éven át ugyanazon kivitelezôvel végeztetni. Erdôket érintô beruházások, idegen kivitelezôk (pl. híd, autópálya, stb.) miatt szükségessé váló rendkívüli kitermeléseket a törvény és végrehajtási rendelete értelmében a megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága külön eljárással és külön költségtérítés mellett engedélyezi. Az Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósággal való kapcsolattartás és engedélyek megszerzése a PVÜF PVTIG feladata.

13 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 609 A évi XXXVII. 4. (az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról) törvény hatálya alá nem tartozó (Pl.: A vasút, valamint az egyéb vonalas mûszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévô 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tônél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre.) fa- és cserjefajokból álló faállomány esetében, a munkálatok végzése során az évi LIII. (természet védelmérôl) törvény elôírásai az irányadók. A városok, községek, a lakótelep és más települést védô településvédelmi, valamint a belterületi erdô, védelmi erdônek minôsül. Engedély kiadása és esetleges pótlás elrendelése a település jegyzôjének feladata. Az erdôtulajdonosok és erdôgazdálkodók jogait, kötelezettségeit és nyilvántartásba vételét az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény, a végrehajtására kiadott, többször módosított 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról, továbbá az Erdôrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet szabályozza. Az erdôben gazdálkodási tevékenységhez, mindenekelôtt a fakitermeléshez, az erdészeti hatóság elôzetes engedélyét kell kérni. Engedély nélküli fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdôgazdálkodót (tulajdonost, jogszerû használót) erdôgazdálkodási bírsággal sújtja. Gazdálkodási engedélyt az erdô tulajdonosa vagy jogszerû használója csak akkor kaphat, ha elôzetesen kérte az erdészeti hatóságnál erdôgazdálkodói nyilvántartásba vételét. Az erdô tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén, bejegyzett erdôgazdálkodó hiányában, egyetemlegesen felelôsek az erdô védelméért, az erdôgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erdô ôrzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdôgazdálkodó kijelölését kezdeményezheti. Az erdôgazdálkodói nyilvántartásba vételhez az alábbiak figyelembe vétele szükséges: Az erdôterület kizárólagos tulajdonosának a tulajdonjogát igazoló okirat melléklésével kérnie kell a nyilvántartásba vételét a területileg illetékes (az erdôterület földrajzi fekvése szerinti) erdészeti hatóságtól. Ha az erdôterületnek a földnyilvántartás szerint több tulajdonosa van, azon társult erdôgazdálkodást kell folytatni. Elsô lépésként meg kell gyôzôdni arról, hogy az érintett erdôterületre már megtörtént-e az erdôgazdálkodó bejegyzés (erdészeti hatóság, korábbi tulajdonos, tulajdonostársak). Bejegyzett erdôgazdálkodó esetén résztulajdonosnak vele kell együttmûködnie. Ha több tulajdonos birtokolja az erdôt és az erdészeti hatóságnál még nincs bejegyzett erdôgazdálkodójuk, az erdôgazdálkodásra gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre, vagy a gazdálkodási tevékenység ellátásával ilyen szervezetet illetve személyt bízhatnak meg. A megbízott személy lehet tulajdonostárs vagy kívülálló is. Erdôgazdálkodási kötelezettségüknek eleget tehetnek úgy is, ha erdejüket használatba vagy haszonbérbe adják és az errôl szóló szerzôdés nevesítve tartalmazza az erdôgazdálkodói kötelezettségek és jogosultságok átruházását is. A PVÜF PVTIG -nek a pályafelügyelet során észlelt az erdôtervben szereplô engedélynélküli fakivágásokról (lopás) feljelentést kell tenni az illetékes rendôrkapitányságra A jegyzôi hatáskörök és az erdészeti igazgatás kapcsolódó területei Az erdôterületen és a fásításokban lévô fák kivágásával, pótlásával kapcsolatos hatáskört az erdôrôl és az erdô védelmérôl szóló évi XXXVII. törvény az erdészeti hatóságra ruházta. A fenti törvény (Evt.) hatálya alá nem tatozó területeken lévô egyes fák védelmével a védett természeti területeket és védett fákat kivéve a fák kivágásával, pótlásával kapcsolatos rendelkezésekre a települések jegyzôje rendelkezik hatáskörrel. Mindkét közigazgatási szerv egymással együttmûködve, de saját hatáskörében eljárva gondoskodik az ország fáinak, erdeinek megóvásáról, azok jogszerû, a közérdekkel összehangolt kezelésérôl, hasznosításáról. Erdôterületen az erdôgazdálkodó, annak hiányában az erdô tulajdonosa által, vagy nekik felróhatóan végzett engedély nélküli fakitermelés az erdôgazdálkodási szabályok megsértésének minôsül. Ilyen esetben vele szemben az erdészeti hatóság jár el. Az illetéktelen személyek által végzett engedély nélküli (jogosulatlan) fakitermelés, a szabálysértésekrôl szóló évi II. törvény (a szabálysértésekrôl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrôl) és a végrehajtására kiadott 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet szerint szabálysértésnek minôsül és a szabálysértési hatósági jogkört a fôvárosi, megyei kormányhivatal járási (fôvárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) gyakorolja. Ha az engedély nélküli fakitermelések körülményeinek vizsgálata során az erdészeti hatóság azt tapasztalja, hogy a 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet szerinti szabálysértés esete áll fenn, az ügyrôl a rendelkezésre álló adatokkal együtt minden esetben értesíti a jegyzôt. Ha az osztatlan közös tulajdonban lévô erdôterület tulajdonosai nem gondoskodnak az erdôgazdálkodó személyérôl, ezen kötelezettségük teljesítésére az erdészeti hatóságoknak határozatban kell ôket felszólítani. Ez esetben az erdészeti hatóság az erdôterület fekvése szerinti település jegyzôjét (fôjegyzôjét, körjegyzôjét) kéri meg a határozat legalább 15 napra történô kifüggesztésére és a kifüggesztés megtörténtének az igazolására. A közigazgatási eljárásról szóló törvény, valamint az adózás rendjérôl szóló törvények szabályai szerint az erdészeti hatóságnak a jegyzôt kell felkérni az Állammal szemben magánszemélyek részérôl nem teljesített egyes tartozások behajtására, mint pl. erdôgazdálkodási vagy erdôvédelmi bírság, erdôfenntartás járulék, stb. Abban az esetben, ha a jegyzôi hatáskörbe tartozó földrészlet megosztás engedélyezése (telekalakítás) erdômûvelési ágú földrészletet érint, a megosztás az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása esetén engedélyezhetô. A

14 610 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám városok, a községek, a lakótelep és más települést védô településvédelmi, valamint a belterületi erdô, védôerdônek minôsül (településvédelmi elsôdleges rendeltetés). Az erdôtervi nyilvántartásban szereplô erdôk elsôdleges rendeltetését az erdészeti hatóság az építésügyi hatóság kezdeményezésére, illetôleg szakhatósági hozzájárulása alapján állapítja meg (Evt.). Az Evt. lehetôvé teszi, hogy közérdekbôl, az erdészeti hatóság elôzetes szakhatósági hozzájárulása esetén, a települési önkormányzat képviselô testülete a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, hulladék-lerakó helyek, kórházak, üdülôhelyek körül erdôtelepítést, illetôleg fásítást rendeljen el határozatában. A pénzügyi fedezetet a rendelkezési jog megszerzéséhez az önkormányzatnak kell biztosítani. Amennyiben az említett hatáskörök gyakorlására természetvédelmi szempontból érintett területen kerül sor, értelemszerûen figyelembe kell venni a természet védelmérôl szóló évi LIII. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit is Az erdôterv Az Erdészeti Igazgatóságok meghatározott ütemterv szerint, tíz éves ciklusban, az Erdôterv Rendelet iránymutatásainak megfelelôen erdôleltározást, térképészeti felülvizsgálatot, erdôgazdálkodási feladat-meghatározást végeznek úgy, hogy figyelembe veszik az egyéb pl. természetvédelmi, vízügyi, honvédelmi stb. célkitûzéseket. Az Erdészeti Igazgatóság az Erdôterv Rendelet javaslattételéhez, a Körzeti Erdôtervezés megkezdésérôl, az erdôrészleteket érintô tárgyalásokról, a Körzeti Erdôtervezés zárásáról levélben, interneten, hirdetmények útján értesíti az erdôgazdálkodókat, önkormányzatokat, illetékes hatóságokat, civil szervezeteket. A résztvevô felekkel leegyeztetett adatok és tervelôírások kerülnek be az Országos Erdôállomány Adattárba, melyek tervszerû végrehajtását a hatóság az elkövetkezendô 10 évben ez alapján ellenôrzi, illetve szolgáltat regionális és országos adatokat az erdôgazdálkodásról. Körzeti Erdôtervek tartalmazzák a közmegegyezésen alapuló, fenntartható erdôgazdálkodás feltételrendszerét. Elôírásain alapulva a bejegyzett erdôgazdálkodó Erdôterv Határozat birtokában végezhet erdôgazdálkodási tevékenységet. Az Erdôterv Határozat tartalmazza az Erdôgazdálkodó megadott erdôgazdálkodási egységére vonatkozó jogait és kötelezettségeit. A gazdálkodási viszonyokban bekövetkezett, a körzeti erdôtervezéskor elôre nem látott változás esetén kérelemre, illetve körzeti erdôtervezést követôen hivatalból történik az Erdôterv Határozat kiadása. Elôre nem látott változás esetén indokolt az erdôgazdálkodó jogait és kötelezettségeit módosítani. Az Erdôgazdálkodónak lehetôsége van kérelemre indított eljárásban az erdôterv határozat módosítását kezdeményezni. Indokolt esetben az erdészeti igazgatás hivatalból is indít eljárást (pl. védetté nyilvánítás, természeti katasztrófa stb.). Az Országos Erdôállomány Adattárat érintô változások esetén a kérelmezônek a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével ellátott dokumentumokat (a megfelelô nyomtatványokat) be kell nyújtani. Az erdôterv az erdôgazdálkodónak a körzeti erdôterv érvényességi idején belül tervezett, az erdôgazdálkodó területére a körzeti erdôtervben elôírt közérdeket szolgáló korlátokkal és kötelezô feladatokkal összhangban álló erdôgazdálkodási tevékenységeit tartalmazza. Az erdôgazdálkodó erdôgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó erdôterv alapján végezhet. Az erdôterv elkészítésérôl a körzeti erdôtervnek az erdôgazdálkodó területére vonatkozó adatai, iránymutatásai és elôírásai felhasználásával az erdôgazdálkodónak kell gondoskodni a körzeti erdôterv érvénybe lépése után. Az erdôterv tartalma kiterjed az erdei haszonvételekre, a tartamos erdôgazdálkodást, valamint egyéb, az erdôgazdálkodást közvetve vagy közvetlenül szolgáló tevékenységekre (pl. nyiladék létesítése, határjelek felújítása stb.). Az erdôtervezés alapjául a körzeti erdôterv és az aktuális adattár adatai szolgálnak. Amennyiben a késôbb ismertetett szabályozásnak megfelelôen új alrészletek kerülnek kialakításra, ami új állapotleírás és tervelôírás készítésével jár együtt, akkor az erdôtervezést az új állapot és tervadatok alapján kell elvégezni. Az erdôterveket körzetenként, azon belül erdôgazdálkodónként kell készíteni. Az erdôterv minden esetben az erdôgazdálkodó körzeten belüli összes erdôterületére készül, részterületre nem adható ki. Az összes erdôterület megállapításánál az erdészeti hatóság erdôgazdálkodói nyilvántartását kell alapul venni. Amennyiben az erdôgazdálkodó az érvényes erdôtervének készítése idejében meglévô erdôterületeihez képest új erdôterületeken szerzi meg az erdôgazdálkodói jogosultságot, akkor az erdôtervet az összes új erdôterületre kell elkészíteni, ami az érvényes erdôtervvel összedolgozható. Az erdôterv elôírásai érvényben maradnak, ha az erdôgazdálkodó személyében változás következik be. Az új erdôgazdálkodó köteles az erdôterv határozatban foglalt elôírások végrehajtásáról gondoskodni. 4.7 Parlagfû elleni védekezés A földhasználó (illetékes PVÜF PVTIG) köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfû virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követôen ezt az állapotot a vegetációs idôszak végéig folyamatosan fenntartani (ez általában október 31.) Parlagfû- Ambrosia artemisifilia L. (syn. Ambrosia elatior L.) A növény leírása A parlagfû egynyári, kétszikû növény: a csiranövény a talajból két sziklevéllel bújik ki. A csíranövények március végétôl október közepéig jelennek meg a talaj és a környezet felmelegedésével. Az augusztusban kikelt

15 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 611 növények magvai már nem érnek be. A parlagfû megjelenésének fô idôszaka április 10 május 20. A növény pollen és mag produkciója jelentôs, a képzôdött magok a talajban évekig akár 40 évig elállnak, és a talaj bolygatása után tömegesen jelennek meg építkezéseken, vasútépítések mellett és újonnan mûvelésbe vont területeken. A növények virágzásának csúcsa július és augusztus, de a virágzás elhúzódik egészen az elsô fagyokig. A növények jelenlétét ezen idôszakra kell megszüntetni. Így csökkenthetjük a légkörbe jutó pollen mennyiségét, ezáltal az egészségügyi hatásokat. Másod, de nem utolsó sorban a környezet esztétikai állapotát is javítjuk, mert a kifejlett parlagfû cm magasságú, sûrûn elágazó terebélyes növény. A parlagfû elleni védekezés fontos része a gyom felismerése, ezért a területek felmérését mindig olyan dolgozó végezze, aki biztosan felismeri a növényt A parlagfû elleni védekezés lehetôségei A kezelendô területek bejárása után az alkalmazandó technológiát mindig a felelôs vezetônek kell meghatároznia. Ha a technológia kialakítása során növényvédô szerek használata válik szükségessé, akkor a Növényvédô szerek, termésnövelô anyagok és a Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás legfrissebb kiadásait kell segítségül hívni, valamint a kiválasztott növényvédô szer Engedély okiratát. A növényvédelmi munka mindig veszélyes, ezért a munkavégzés során különös figyelmet igényel. A megfelelô munka-és környezetvédelmi jogszabályokat mindig be kell tartani. Ha a munka folyamán növényvédô szert kell alkalmazni, akkor az alkalmazott készítményre vonatkozó szabályokat a munkában résztvevôkkel ismertetni kell. Ezek a speciális, a készítményre vonatkozó szabályok a gyomirtó szerek csomagolásán olvashatóak. Az elôírt védôfelszereléseket a munkavégzés során viselni kell. A védôeszköz viselésérôl lemondani nem lehet! Ha munkavégzés során baleset, vagy rosszullét következik be, a sérültet biztonságos helyre kell szállítani, a felelôs vezetônek jelenteni kell, és ha szükséges orvoshoz kell fordulni. Ha sérülés, vagy rosszullét ideje alatt a munkavégzô gyomirtó szerrel végzett munkát, akkor minden esetben olyan helyre kell vinni, ahol tovább nem szennyezôdhet a növényvédô szerrel, és orvoshoz kell fordulni. A használt gyomirtó szer csomagolását meg kell mutatni az orvosnak. A gyomirtó szerek tárolása során a vonatkozó szabályokat be kell tartani. Bizonyos esetekben a munkavégzés irányítását mindig növényvédelmi mérnöknek, kell irányítania. Ezek az esetek: ha munkavégzés utasforgalom számára megnyitott területen növényvédô szerrel fog zajlani ha a kiválasztott növényvédô szer használata felsôfokú képesítéshez kötött. Mechanikai gyomirtás Irthatjuk a növényt mechanikai módszerekkel: kaszálással és zúzással. A kezelt terület növényzetét folyamatos nyírással vagy zúzással karban tudjuk tartani, ezzel megakadályozhatjuk a növények tömeges kifejlôdését és virágzását. Az év folyamán három kaszálás elegendô lehet. A korai és folyamatos kaszálással megakadályozhatjuk a növények kifejlôdését. Ha nincs módunk rendszeres mechanikai gyomirtást végezni, akkor a növény virágzása elôtti kaszálással meg tudjuk akadályozni a pollenképzôdést. Ekkor ügyelni kell arra, hogy a növényeket a talaj szintjében vágjuk el, mert így a növény nem tud hónaljhajtásokat képezni és újabb virágokat nevelni. A kaszálás után a maradt növényi maradványokat a területrôl lehetôség szerint össze kell gyûjteni, és el kell szállítani, a zúzás után erre nincs szükség. A kaszálás nagyon hatékony megelôzô módszer. Amennyiben a földhasználó a mechanikai védekezést választja, úgy az elsô kaszálást a virágbimbók megjelenése elôtt1-2 héttel kell elvégezni. A parlagfû ezen fenofázisában az egyszeri kezelés ugyanakkor az egyszeri kezelés nem okozza a növény pusztulását, mert az alacsonyan elhelyezkedô oldalrügyeibôl kihajt. Biztos eredményt csak az évi háromszori, 5-10 cm magasságban elvégzett kaszálás hoz. A parlagfû elleni védekezés vegyszeres irtással Szelektív gyomirtás Ha a területünkön gyep van, vagy ott gyep kialakítható, akkor használhatunk úgynevezett szelektív gyomirtó szereket, melyek a kétszikû gyomokat (pl.: parlagfû) kiirtják a gyepbôl. Ezt a kezelést évente kétszer, a gyep intenzív növekedési szakaszában (vágás után) kell elvégezni. A kezelések elvégzése elôtt a területet be kell járni, és megállapítani a gyomosodást, majd ez alapján el kell dönteni, hogy csak foltokat kell-e kezelni, vagy az egész területet. Az alább megnevezett szelektív gyomirtáshoz használható készítmények tájékoztató jellegûek: Hatóanyag Készítmény Szükséges képzetség dikamba Casper, Banvel 480 S, Cadence 70 WG, Dicopur Top 464 SL, Lintur 70 WG, Cambio Felsôfokú növényvédelmi

16 612 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám 2,4D Solution DMA-6, Esteron 60, U 46 D-Fluid SL Felsôfokú növényvédelmi mekropop-p Gyom-Stop nincs dikamba loxinil A gyomirtó szerek kiválasztását a költséghatékonyság, illetve az engedélyokirat érvényességének figyelembe vételével célszerû meghatározni. Totális gyomirtás Ha a területen valamilyen ok miatt növénytakaró nem alakítható ki, vagy folyamatos gyom- és növény-mentességet kell biztosítani, akkor lehet totális gyomirtó szereket alkalmazni. Ezek a készítmények lehetnek csírázás gátló (preemergens) vagy gyomok kelése után (posztemergens) használható készítmények. A preemergens gyomirtást mindig a növények tömeges kelése elôtt kell elvégezni (április 10. és május 20. között). A posztemergens gyomirtást a készítmény utasításai szerint, de legkésôbb a virágok megjelenéséig el kell végezni, hogy a növény minél kevesebb pollent tudjon termelni. A terület tisztántartásához legalább 2-3 gyomirtás szükséges évente. Ha a kezelés után nagy mennyiségû száraz gyomtömeg maradt a területen, akkor azt el kell távolítani vagy a helyszínen meg kell semmisíteni. Az alább megnevezett totális gyomirtáshoz használható készítmények tájékoztató jellegûek: Csírázás gátló (preemergens) készítmények Készítmény Hatóanyag Szükséges képzettség Chikara 25 WG flazaszulfuron Felsôfokú növényvédelmi Mezzo, metszulfuron-metil Felsôfokú növényvédelmi Ally 20 DF, Savvy Kelés utáni (posztemergens) készítmények Készítmény Dominátor Dominator Zöld Fozát 480 Glialka 480 Plus Glyfos Kapazin Medallon Premium Roundap termékek Amega Figaro Marsh 480SL Hatóanyag glifozát Szükséges képzettség nincs elôírás Finale 14 SL Kyleo glufozinát-ammonium glifozát és 2,4D gyári kombináció Felsôfokú növényvédelmi Felsôfokú növényvédelmi A glifozát-izopropilamin-só tartalmú gyomirtó szerek vasúti pályatestek, utak, útpadkák, vízelvezetô árkok, elektromos-, gáz- és kôolajvezetékek, ipari létesítmények, lakott területek, kiskertek, üzemanyagtöltô állomások, totális gyomirtására alkalmazhatók. A gyomirtó szerek kiválasztását a költséghatékonyság, illetve az engedélyokirat érvényességének figyelembe vételével célszerû meghatározni. Vegyszeres gyomirtásnál csak a legszükségesebb dózisban és csak a célnövényre szabad vegyszert kijuttatni. A vegyszer kijuttatása azokon a területeken ahol pollengyûjtô rovarok (pl.: méhek), élôvíz található különös gondossággal kell a gyomirtást elvégezni a környezet legkisebb károkozása nélkül. Mechanikai gyomirtás és vegyszeres gyomirtás kombinációja A gyeptelepítés az egyik leghatásosabb védekezés. A gyep megerôsítését kaszálással vagy szelektív gyomirtással segíthetjük elô. A fertôzött területek túlnyomó részén a parlagfû gazdaságos irtása mechanikai és kémiai védekezés együttes alkalmazásával, gyomirtó szerek felhasználásával oldható meg a legkönnyebben. A megfelelô vegyszer kiválasztását mindig az adott terület adottságaihoz kell igazítani Növényvédelmi bírság Növényvédelmi bírság kiszabásáról a évi XLVI. Tv a rendelkezik. Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a növényvédelmi bírság összegét az irányadó bírságtétele szerint kiszabott bírság összegének felével növeli a hatóság. 4.8 Zárlati károsítók elleni védekezés A földhasználó (illetékes PVÜF PVTIG) köteles a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni, továbbá a zárlati károsítók okozta fertôzést vagy annak gyanúját haladéktalanul a növény és talajvédelmi igazgatóság felé bejelenteni. Zárlati károsítóval való fertôzés megállapítása esetén a zárlatot a növény- és talajvédelmi igazgatóság rendelheti el. Növényvédelmi bírság kerül kiszabásra azzal szemben, aki a zárlati károsítóval való fertôzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elôsegíti, a zárlati intézkedést megszegi, fertôzés bejelentésére vonatkozó kötelezettséget elmulasztja. Szintén bírság kerül kiszabásra növény védôszerrel olyan cselekmény megvaló-

17 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 613 sítása esetén, amely ember, állat egészségét, az élelmiszer- vagy takarmánybiztonságot, illetve a környezetet veszélyezteti! Továbbá amennyiben a évi XLVI. törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban elôírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget. A növényvédelmi bírság mértékét 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet határozza meg. 4.9 Parkfenntartás, parkgondozás A PVÜF PVTIG felelôssége a PVÜF kompetenciáját érintô területeken a zöldfelületek és a virágágyások ápolása (fû- és gyepvágás, gyomlálás, kapálás, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, öntözés), az állomásokon az utcabútorok karbantartása, a virágfelületek telepítése, gondozása (szabadföldben, oszlopokon, korlátokon, kôedényekben) Betartandó környezetvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és egyéb elôírások 65/2009. (MÁV Ért. 28.) EBK Vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról A többszörösen módosított évi XCIII. törvény a munkavédelemrôl és a végrehajtására kiadott rendeletek, az idegenek MÁV Zrt. területen történô tartózkodása és külsô vállalkozók MÁV Zrt. területén történô munkavégzésének munkavédelmi feltételeirôl szóló 45/2012. IX.07. (MÁV Ért. 21.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás, megfelelôen elkészített munkavédelmi mellékletet, 17/1993. (VII.1) KHVM rendelet 1.sz. melléklete: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 17/1993. (VII.1) KHVM rendelet 2.sz. melléklete: Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata a pályavasút munkagépeinek és vasúti jármûveinek üzemeltetési és karbantartási mûszaki elôírásait tartalmazó D.3. számú utasításban foglaltakat, a munka megkezdésekor a vállalkozónak átadott utasításokban foglaltakat, és a megrendelô képviselôjének MÁV üzemvitelére és a munkavédelmi speciális szabályokra vonatkozó utasításait, A évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl, évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól és a hozzá kapcsolódó jogszabályok évi LIII. törvény a természet védelmérôl és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, A Növényvédô Szerek és Termésnövelô Anyagok tárgyévi kiadásában foglaltakat, Erdészeti biztonsági szabályzat 15/1989 MÉM rendelet, 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérôl A kullanccsal fertôzött területen csak olyan munkavállalót szabad foglalkoztatni, aki a fertôzô betegségek és a járványok megelôzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrôl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletnek és a biológiai kockázatokról szóló 61/1999. (XII. 01.) Eü. M. rendeletnek megfelelôen a kullancs által terjesztett kullancsencephalitisvírus elleni védôoltásban részesült. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Törvények, Kormányrendeletek, Rendeletek, Utasítások Az utasítás nem tartalmazza azokat a törvényeket, jogszabályokat, melyek az utasítás tárgyával kapcsolatosak, de azokban foglaltak vonatkozó részeit a munkavégzés elôkészítése és végzése közben be kell tartani. Az utasítás kidolgozásánál figyelembe vett törvények, rendeletek, utasítások jegyzéke alább kerül összegzésre. Törvények évi XLVIII. törvény a bányászatról évi XCIII. törvény a munkavédelemrôl évi LVII törvény a vízgazdálkodásról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII törvény a természet védelmérôl évi XXXI törvény a tûz elleni védekezésrôl évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról és védelmérôl évi XXV. törvény a kémiai biztonságról évi C törvény az elektromos hírközlésrôl évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CLXXXIII törvény a vasúti közlekedésrôl évi CXXIX. törvény a termôföld védelmérôl évi LXXXVI törvény a villamos energiáról évi XLVI törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl évi_xxxvii törvény az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról évi II. törvény a szabálysértésekrôl, szabálysértési eljárásokról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrôl évi V. törvény a polgári törvénykönyvrôl

18 614 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám Kormányrendeletek 232/1996.(XII.26) Korm. rend a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrôl 203/1998. (XII.19) Korm. rend a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfû elleni közérdekû védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekû védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól. 194/2008. (VII. 31.) Korm. Rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggô bírságok kiszámításának módjáról és mértékérôl. 346/2008. (XII.30.) Kor. rendeletet a fás szárú növények védelmérôl Rendeletek 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 17/1993.(VII.1.) KHVM rendelet 1.sz. melléklete: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 2. sz. melléklete: Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertôzô betegségek és a járványok megelôzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrôl 61/1999. (XII. 01.) Eü.M rendelet a biológiai tényezôk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérôl 88/2000. (XI.10) FVM rendelet az erdôrendezési szabályzatról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérôl 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 4. számú melléklet a 103/2003. (XII.27) GKM rendelethez (OVSZ) a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamos mûvek biztonsági övezetérôl 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet az erdôk tûz elleni védelmérôl 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet (2012. évi II. törvény végrehajtására kiadott) A növényvédelmi tevékenységrôl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységrôl 89/2004. (V.15.) FVM rendelet a növényvédô szerek csomagolása, jelölése, tárolása és szállítása 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól Utasítások Az idegenek MÁV Zrt. területen történô tartózkodása és külsô vállalkozók MÁV Zrt. területén történô munkavégzésének munkavédelmi feltételeirôl szóló 45/2012. IX.07. (MÁV Ért. 21.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás F.1. sz. Jelzési utasítás hatályba léptetésérôl F.2. sz. Forgalmi utasítás és az F.2. sz. forgalmi utasítás függelékeinek hatályba léptetésérôl E sz. Általános utasítás a normálnyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére 3/2013. ÁVIGH sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a D.3. sz. a Pályavasút munkagépeinek és vasúti jármûveinek üzemeltetési és karbantartási mûszaki elôírásai címû utasítás hatályba lépésérôl D. 11. sz. Mûszaki Útmutató, Vasúti Alépítmény 34/2012. (VII. 06. MÁV Ért. 15) EVIG utasítás a MÁV Zrt. a 65/2009. (MÁV Ért. 28.) vezérigazgatói utasítással hatályba léptetett Munkavédelmi Szabályzatának módosítására D. 54. sz. Építési és pályafenntartási mûszaki adatok, elôírások 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás kiadásával a 4/2009. (MÁV. Ért. 23.) ÜÁVIGH. sz. utasítás hatályát veszti. Az utasítás a MÁV Zrt. Értesítôben történô közzétételt követô napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Irányadó normák 2. sz. melléklet: Fatömegfelvételi jegyzôkönyv önkezelésben végzett favágás esetén 3. sz. melléklet: Fatömegfelvételi jegyzôkönyv alvállalkozó által végzett favágás esetén 4. sz. melléklet: Fakitermelési terv 5. sz. melléklet: Zöldterület-karbantartási munkák összesítô táblázata 6. sz. melléklet: Éves kaszálási, cserjeirtási, hulladékmentesítési terv 7. sz. melléklet: Éves fakivágási, fatelepítési terv 8. sz. melléklet: Éves parkfenntartási, virágosítási terv Pál László sk. általános vezérigazgató-helyettes

19 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje sz. melléklet Irányadó normák A fakivágások) gallyazások megrendelésénél a megrendelôben kötelezôen szerepeltetni kell. A kivágás helye: Szelvényszám tól/-ig. A kivágandó fák helyszíni megjelölésének módja. Tuskómeghagyással v. a tuskómarással történik-e a fakivágás. A kivágott faanyag további sorsára vonatkozó intézkedések. (elhelyezés, elszállítás, stb). A fa átmérôje, magassága. A kivágott faanyag becsült mennyisége. A fakivágás módja (döntéssel, alpin-technikával, kosaras emelôdaruval stb.). A vállalkozó felszámolhat-e kiszállási díjat, gépbérleti díjat. Bozót és cserjeirtás Bozót és cserje kivágása Gallyazás és darabolás Összegyûjtés (15m en belül) Halomba rakás Tôátmérô egysége Elszámolási egység 10 m2 4 cm-ig óra 1,26 4,1-10,0 cm-ig óra 3,26 Cserjeirtás Cserjeirtás Mozgatás (10m-en belül) Összegyûjtés Tôátmérô egysége Elszámolási egység 10 m2 6 cm-ig óra 1, ,0 cm-ig óra 2,21 Bozótirtás rôzsével, vagy kôszórással biztosított partrészekrôl Bozótirtás Mozgatás (10m-en belül) Halomba rakás

20 616 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám Bozótirtás egysége Elszámolási egység 10 m2 rôzsével, vagy kôszórással biztosított partrészekrôl óra 0,37 Kaszálás Kaszálás Összegyûjtés Halomba rakás Kaszálás erôforrás Elszámolási egység: óra/10 m2 kézi Parkban (pázsit) Betanított és segédmunkás 0,34 Fûnyírás mûó. 0,19 Sík területen Betanított és segédmunkás 0,11 Fûnyírás mûó. 0,10 20%-nál meredekebb rézsûn Betanított és segédmunkás 0,17 Fûnyírás mûó. - Csatorna v. vízfolyás rézsûjén, mûtárgy körül és Betanított és segédmunkás 0,21 víztelenítô árokban Fûnyírás mûó. - Sás, nádkaszálás Kaszálás Összegyûjtés Boglyába rakás Csoportok 10 m2-re vonatkoztatva erôforrás Mocsaras nehezen járható terepen ( sás ) Betanított és segédmunkás 0,38 Mocsaras nehezen járható terepen ( nád ) kaszával Betanított és segédmunkás 0,79 Mocsaras nehezen járható terepen ( nád ) sarlóval Betanított és segédmunkás 1,07 Elszámolási egység: óra/10 m2