A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Átírás

1 Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete Jósvafő

2 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél BioAqua Pro Kft. Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor dr. Boldogh Sándor dr. Juhász Péter Farkas Tünde Vezető szakértők dr. Kiss Béla Fasimon János Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Barati Sándor, Barati Balázs dr. Boldogh Sándor Deli Tamás Demeter Zoltán dr. Estók Péter Farkas Emese, Farkas Roland, Farkas Tünde Felházi László dr. Gulyás Gergely Hegyessy Gábor Huber Attila Hudák Katalin dr.juhász Péter Kiss József Ludányi ercédesz álnás Kristóf izsei Edvárd dr. üller Zoltán dr. alatinszky Ákos Spéder Ferenc dr. Sum Szabolcs Tóth Viktor Virók Viktor, Visnyovszky Tamás, Zsólyomi Tamás Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajok Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek Jogerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Pályázatok A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei A kommunikáció címzettjei...28 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat űvelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Térképek

4 I. Natura 2000 fenntartási terv 2

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Long-erdő 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUBN Kiterjedés Tervezési terület kiterjedé- 3159,72 ha se: 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek 91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Természetes eutróf tavak agnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 91F0 - Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Jelölő fajok széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus) lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) tompa folyamkagyló (Unio crassus) díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) zempléni futrinka (Carabus zawadszkii) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) vágó csík (Cobitis taenia) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) homoki küllő (Gobio kessleri) széles durbincs (Gymnocephalus baloni) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) réti csík (isgurnus fossilis) törpecsík (Sabanejewia aurata) mocsári teknős (Emys orbicularis) vidra (Lutra lutra) 3

6 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvV rendeletet tartalmazza. Érintett terület (ha) 44,42 53,54 521, ,1 177,7 3159,72 Település Alsóberecki Felsőberecki Sárospatak Sátoraljaújhely Vajdácska Összesen: Település területének érintettsége (%) 1,4 1,7 16,5 74,8 5, Egyéb védettségi kategóriák Típus TT Kód Név 275/TT/ Natura2000 HUBN terület Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma Long-erdő 1104,98 27/1996. (X.9.) KT rendelet Bodrogzug-Kopasz-hegy-Taktaköz 3043,39 14/2010. (V.11) KvV rendelet 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Nincs kihirdetett kezelési terv Településrendezési eszközök Település Alsóberecki Felsőberecki Sárospatak Sátoraljaújhely Vajdácska Végleges rendehatározatszám zési terv Az ANPI nem kapott határozatot /2006. (III. 30.) Önk. rend /2002. (VII. 4.) Önk. rend Az ANPI nem kapott határozatot Az ANPI nem kapott határozatot Körzeti erdőtervek és üzemtervek A jelenleg érvényben levő körzeti erdőtervet a már hatályát vesztett évi LIV. tv. alapján készítették el. A természetmegőrzési területet érintő körzeti erdőtervet (a körzet nevét, az érintett településeket, az erdőterület-adatokat és az erdőtervezés évét) az alábbi táblázat foglalja össze: 4

7 Erdőtervezési körzet Sárospataki Összesen: Érintett települések Aktuális erdő- Erdőtervezés terület (ha) éve 970, Sátoraljaújhely A évi XXXVII. tv. által életbe léptetett új erdőtervezési rendszer szerint a természetmegőrzési terület erdőtervezési körzetek szerinti beosztása megváltozott. Az új körzetek nevét, az érintett településeket, a évi erdőterület-adatokat és a következő erdőtervezés évét az alábbi táblázat foglalja össze: Erdőtervezési körzet Érintett települések Aktuális erdő- Következő erterület (ha) dőtervezés éve 970, Sárospataki Sátoraljaújhely Összesen: Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 év, de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetlenül már az új ütemezés szerint készülnek (ha a régi erdőterv lejárt, az új pedig nem készült el, akkor a gazdálkodó erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdálkodói tevékenységét) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A II/3 Zempléni Nagyvadas Vadgazdálkodási Körzet és a II/4 Elõhegységi és folyóvölgyi vadgazdálkodási körzet 10 éves körzeti vadgazdálkodási terve Érvényessége: március február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési iniszter A Spartacus Vt. ( 4400 Nyíregyháza Belső Krt. 61.) vadgazdálkodási üzemterve. Érv: március február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, iskolc Blaskovics u. 24. Bodrogzug Vt. (3980 Sátoraljaújhely Új út 7.)vadgazdálkodási üzemterve. Érv: március február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, iskolc Blaskovics u. 24. Sárospatak Kossuth Vt. (3950 Arany J. út 26.)vadgazdálkodási üzemterve. Érv: március február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, iskolc Blaskovics u Halgazdálkodási tervek Halászati hasznosítók: Bodrog Tó Kft. (3985 Alsóberecki Arany J. út 49 - Alsóberecki Holt-Bodrog Tiszavirág Halászati Szövetkezet (3910 Tokaj Bajcsy Zs. út 5.) Alsóberecki holtág és Bodrogzugi I. főcsatorna (Zsaró-ér) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (3758 Jósvafő Tengerszem oldal 1.) Sátoraljaújhelyi Hosszú-tó 5

8 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2-4. Bodrogköz alegység Vízgyűjtő-gazdálkodási terve Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) és Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Egyéb tervek Jogerős engedélyek - 2.Ve szélyeztető tényezők Kód F J A K02.01 Értékelés folyamatban H01 J02.05 H01 J J02.05 J02.05 J02.02 H01 J02.05 H01 J02 J H01 J02.05 Veszélyeztető tényező neve vadak károkozása (túltartott vadállomány) állóvizek vízháztartásának megváltozása alul legeltetés szarvasmarhával fajösszetétel változás, szukcesszió Értékelés folyamatban Vízszennyezés hidrológiai viszonyok módosítása, általános Vízszennyezés üledékkotrás, kitermelés hidrológiai viszonyok módosítása, általános A hidrográfiai működés módosítása, általános Hordalékkotrás Vízszennyezés A hidrográfiai működés módosítása, általános Vízszennyezés Vízügyi tevékenység Duzzasztás Vízszennyezés A hidrográfiai műkö- L Érintett teilyen jelölő élőhelyre vagy fajra rület nagyés milyen módon gyakorol hatást? sága (%) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Vöröshasú unka (Bombina bombina) L Vöröshasú unka (Bombina bombina) H Leucorrhinia pectoralis Értékelés folyamatban L H Graphoderus bilineatus L Unio crassus Unio crassus H Unio crassus Cobitis taenia L Cobitis taenia Cobitis taenia Gobio albipinnatus H Gobio albipinnatus Gobio albipinnatus Gobio albipinnatus Gobio kessleri Gobio kessleri Jelentősége Ophiogomphus cecilia Ophiogomphus cecilia 6

9 Kód J02.01 F J02.05 J02.02 H01 F02.01 F02.03 H01 J02.05 J02.12 J J02.03 J02 K01.03 J02.01 H01 J K01.02 K01.03 K02 H01 J02.05 J C01.01 J02.02 J B01.02 C E03.01 Veszélyeztető tényező neve dés módosítása, általános ederkotrás Horgászat A hidrográfiai működés módosítása, általános Hordalékkotrás Vízszennyezés Hivatásos passzív halászat Sporthorgászat Vízszennyezés A hidrográfiai működés módosítása, általános Gátak, parti művek, mesterséges partszakaszok, általános Üledék eltávolítása Vízelvezetés Vízügyi tevékenység Kiszáradás Lecsapolás Vízszennyezés Vízügyi tevékenység Aszály és csapadékmennyiség csökkenés Feliszapolódás Kiszáradás Természetes élőhely átalakulások és szukcessziós folyamatok Vízszennyezés A hidrográfiai működés módosítása, általános Duzzasztás Homok- és kavicskitermelés Hordalékkotrás Üledék eltávolítása Erdősítés/fásítás idegenhonos fafajokkal Homok és kavicsbányászat Háztartási hulladék Jelentősége Érintett teilyen jelölő élőhelyre vagy fajra rület nagyés milyen módon gyakorol hatást? sága (%) Gobio kessleri Gymnocephalus baloni Gymnocephalus baloni L L Gymnocephalus baloni Gymnocephalus baloni Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Gymnocephalus schraetzer Gymnocephalus schraetzer Gymnocephalus schraetzer H H H H H H H H Gymnocephalus schraetzer isgurnus fossilis isgurnus fossilis isgurnus fossilis isgurnus fossilis isgurnus fossilis isgurnus fossilis isgurnus fossilis H H isgurnus fossilis isgurnus fossilis isgurnus fossilis Sabanejewia aurata Sabanejewia aurata Sabanejewia aurata Sabanejewia aurata H H 212,31ha 2 Sabanejewia aurata Sabanejewia aurata Átalakult ligeterdők a nemesnyár fajokkal. Élőhelyeket megszünteti 2 7 Szennyezi a mocsár- és lápréteket és a patakok élővilágát.

10 B ,31ha E03.03 Erdősítés/fásítás ide- H genhonos fafajokkal Inert hulladék L F Vadak károkozása I01 40,36ha J01.01 Idegenhonos invázi- H ós fajok jelenléte leégés H K01.03 kiszáradás 5 K01.01 erózió 5 K02.01 szukcesszió H B02 Erdőgazdálkodás ~ 55 B02.04 Lábon álló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása ~ 55 B03 Erdészeti kitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül (fásításokban) ~5 1 H Átalakult ligeterdők a nemesnyár fajokkal. Szennyezi a mocsár- és lápréteket és a patakok élővilágát. Különösen a vaddisznó túrása jelent veszélyt a mocsár-és lápréteken, kisebb mértékben a száraz gyepekben. A jelölő növényfajokat kitúrja, valamint gyomosítja az élőhelyeket. Gyomosítja, átalakítja az eredeti vegetáció fajösszetételét. Károsítja a gerinctelen fajokat, valamint a kora tavaszi aszpektusban virágzó növényfajokat. A felső talajréteget kiégeti, ezzel rontja a talajszerkezetet, kedvez egyes agresszív egyszikűek pl. Calamagrostis epigeios terjedésének. Láp és mocsárrétek átalakulása, kiszáradása. Talajlehordás és élőhelyek átalakítása. Cserjésedés mind nedves, mind száraz élőhelyeken, ahonnan a gyepfajok kiszorulnak. 91G0, 910 A tarvágások, a rövid időszak alatt lebonyolított felújító-vágások, a homogenizáló hatású nevelővágások, a cserjeszint és a holt faanyag eltávolítása az állományok szegényedésével járnak. Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) A holt faanyag eltávolítására irányuló beavatkozások a faj számára fontos szubsztrátot eltüntetik az élőhelyekről. 91E0 A folyó- és patakmenti keskeny fűzligetek ritkítása, kitermelése az állományok szegényedésével vagy eltűnésével jár.

11 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen található nagy kiterjedésű és természethez közeli állapotú ártéri galériaerdők (keményfa- és puhafa ligetek, alföldi gyertyános-tölgyesek), mocsárrétek, a vízi ökoszisztémáknak megfelelő vízszinttel és minőséggel bíró vizes élőhelyek (holtágak, tavacskák) fenntartása, valamint a hozzájuk kapcsolódó védett természeti értékek megőrzése. Erdőterületek vonatkozásában is alapvető természetvédelmi célként fogalmazható meg, hogy a jelölő élőhelytípusok (ligeterdők) állományait minél kedvezőbb természetvédelmi helyzetben (favourable conservation status) kell fenntartani. A célállapot körvonalazásához (a termőhelyi viszonyoknak megfelelő természetes erdőtársuláshoz való közelítés szükségessége mellett) kompozicionális és strukturális ismérveket sorolhatunk: feladatnak tekinthető az őshonos fafajú, az élőhelytípusnak megfelelő cserje- és gyepszinttel rendelkező, elegyes, vegyeskorú, vertikálisan tagolt, mozaikos, idegenhonos fajoktól mentes, holtfában és mikroélőhelyekben gazdag, idős állományrészeket is tartalmazó erdők kialakítása és fenntartása. indezt optimális esetben folyamatos erdőborítás felé való elmozdulás mellett, drasztikus beavatkozásoktól mentes erdőgazdálkodási megoldásokkal, kíméletes technológiák alkalmazásával lehet biztosítani A természetes szerkezetű és fajösszetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása. A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése. A holtágak és mocsarak jelen állapotának fenntartása, halászat, horgászat, vízgazdálkodás és ezzel kapcsolatos tevékenységek korlátozásával. A fokozottan védett fajok szaporodó helyein a látogatás korlátozása. A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával, kivéve idegenhonos fafajú erdők átalakítása. Az erdőkben drasztikus élőhely-változásokkal járó erdészeti beavatkozások (tarvágások) tiltása, kivéve idegenhonos fafajú erdők átalakítása. A Long-erdő mint tájképi és egyetemes érték, és részben mint világörökség terület megőrzése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Gazdálkodáshoz köthető előírások és javaslatok ezőgazdálkodás Gyepek Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, invázív és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése. 9

12 A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat (Gy5, Gy6, Gy16, Gy 36, Gy83, Gy84, Gy85, Gy, 87, Gy93, Gy115) külön nem jeleztük a részletes javaslatok között. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Részletes javaslatok: Élőhelykód (Á-NÉR): E1, D34 Élőhelykód (Natura 2000): Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei és Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis Kód Tevékenység Támogatási Gyepterületekre vonatkoformája rendszerbe ilzó előírások (előírás/javaslat) leszthetőség korlátozva javafelülvetés nem megengy01 solt mg-i művegedett. letek korlátozva javavegyszeres gyomirtás GY02 solt mg-i művenem megengedett. letek korlátozva javaűtrágyázás nem meggy03 solt mg-i műveengedett. letek korlátozva javafogasolás nem megengy09 solt mg-i művegedett. letek korlátozva javatárcsázás nem megengy10 solt mg-i művegedett. letek korlátozva javakiszántás nem megengegy13 solt mg-i művedett. letek korlátozva javafelázott talajon mindengy14 solt mg-i művenemű munkavégzés tilos. letek korlátozva javatűzpászták létesítése GY15 solt mg-i művenem megengedett. letek 10 + egjegyzés

13 javasolt mg-i GY22 műveletek GY26 GY28 GY29 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. javasolt mg-i műveletek Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. javasolt mg-i műveletek A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelent+ kező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. javasolt mg-i műveletek Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. + a legeltetéssel kapcsolatban ja- Legeltetési sűrűség 0,4GY42 vasolt és korlá- 0,6 ÁE/ha. tozási előírások a legeltetéssel A legeltetés április 24. és kapcsolatban jagy45 október 31. között lehet- + vasolt és korláséges. tozási előírások Villanypásztor csak a műa legeltetéssel ködési terület szerinti kapcsolatban jagy57 nemzeti park igazgatóság vasolt és korláírásos véleménye alapján tozási előírások alkalmazható. a legeltetéssel kapcsolatban ja- Legeltethető állatfaj: GY67 vasolt és korlá- szarvasmarhafélék. tozási előírások + a legeltetéssel kapcsolatban ja- Legeltethető állatfajok: lógy70 + vasolt és korlá- félék (ló, szamár). tozási előírások GY74 kaszálás Kaszálás július 15. után lehetséges. GY75 kaszálás Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. GY94 kaszálás 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 11 védett növényfajokkal érintett területen + harisos élőhelyen tűzlepkés élőhelyen vérfüves gyepben az ANPI által kijelölt területen

14 GY99 kaszálás A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY11 kaszálás 0 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. GY11 6 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY11 7 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Élőhelykód (Á-NÉR): D5, D6 Élőhelykód (Natura 2000): Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Alapvetően beavatkozás nélkül fenntartandó élőhelyek, csak a szukcesszió visszaszorítása érdekében kell indokolt esetben vegetációs időszakon kívül a cserjeirtást elvégezni. Tevékenység formákó Gyepterületekre vonatkozó előírája d sok (előírás/javaslat) GY javasolt mg-i műve21 letek Támogatási rendszerbe illeszthetőség Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Szántók A területen található kisparcellás szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a környező gyepes és vizes élőhelyek megóvása, valamint a jelölőállat és növényfajok fajok védelme. Kód Tevékenység formája (előírás/javaslat) Szántóterületekre vonatko- Támogatási rendszerbe zó előírások illeszthetőség SZ04 betakarítás Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadri+ asztó lánc használata kötelező. SZ10 környezetvédelem Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 men belül trágya, műtrágya nem deponálható. SZ11 környezetvédelem Szalma, széna: szalma, 12

15 széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. SZ12 környezetvédelem Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki. SZ13 környezetvédelem Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. SZ14 növényvédelem A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell + hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. SZ17 növényvédelem Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. SZ21 növényvédelem Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. SZ25 növényvédelem Rovarölő szerek nem alkal+ mazhatók. SZ34 tápanyag utánpótlás Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. SZ37 tápanyag utánpótlás Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet vé- + gezni. SZ43 vetésváltás Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. SZ46 agrotechnika elioráció tilos. SZ56 élőhely-rekonstrukció ezőgazdasági földterület első erdősítése

16 SZ57 élőhely-rekonstrukció Agrár-erdészeti rendszerek + kialakítása. SZ58 élőhely-rekonstrukció Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepíté+ se, korábbi erdőterületen lehetséges. SZ63 gyepesítés részleletes előírásai SZ68 egyéb Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve + fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. Vizes élőhelyek Vizes élőhelyeken az ökológiailag szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása a cél, valamint az élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség visszaszorítása a legnagyobb feladat. Élőhelykód (Á-NÉR): A23, A3a, B1, B2 Élőhelykód (Natura 2000): Természetes eutróf tavak agnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel és Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Kód Tevékenység formája (előírás/javaslat) Gyepes és vizes területekre Támogatási rendszerbe ilvonatkozó előírások leszthetőség GY21 javasolt mg-i műveletek Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. V01 előírás A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V09 előírás Felszíni vizekből történő ön- + 14

17 tözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. Erdőgazdálkodás A site területére az Evt. előírásai szerinti erdőterv-rendelet (az időbeli ütemezés sajátosságai miatt) még nem készült, így az új erdőtervezési rendszer keretében (jogszabályi formában) általános gazdálkodási/kezelési irányelvek megfogalmazására még nem került sor. Az erdőterület nagyobb része esik magasabb természetességi kategóriába, de a terület negyed részét faültetvények foglalják el. Tekintettel arra, hogy ezek közel 90%-a esik természetvédelmi területre, emiatt biztosított, hogy véghasználatukat követően őshonos fafajokkal történő felújítással, helyüket az őshonos vegetáció fa- és cserjefajaiból álló vegetáció cserélje le. Kiemelt biztosíték erre, hogy a természetmegőrzési terület erdőterületeinek nagy részén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az erdőgazdálkodó. Lényegesen nagyobb gondot okoz a biológiai invázióra képes fafajok jelenléte. A kisebb terültrészeken előforduló akác visszaszorítása könnyebben megoldható, de a szinte teljes területen - kisebb-nagyobb borításban - jelen lévő amerikai kőris szenynyező hatásának erőteljes mérséklése nagyobb, fokozott odafigyelést igénylő feladat. A Bodrogot és Holt-Bodrogot kísérő természetközeli állapotú ligeterdő maradványok fennmaradása érdekében a zavartalanság biztosítása szükséges vagy szálaló jellegű gazdálkodás (szálalóvágás) fokozatos felújítóvágás helyett. A puhafás és keményfás ligeterdők területarányát a nemesnyaras állományok rovására növelni szükséges. eglevő ligeterdők helyén a továbbiakban idegenhonos állományok nem alakíthatók ki. Az erdőkben természetvédelmi szempontokon alapuló, természetszerű erdőgazdálkodás folytatása. A faállományok koreloszlásnak növelése kisebb erdészeti területegység (erdőtag, erdőrészlet) szintjén is. Az idegenhonos erdőállományokat fafajösszetételében és/vagy állományszerkezetében a potenciális erdőtársulásnak megfelelően történő átalakítása.. A site területére vonatkozó további általános gazdálkodási/kezelési előírások az Evt. általános szakmai irányelveiből, a Tvt. általános élőhelyvédelmi irányelveiből, illetve jelölő típusok esetén a Natura 2000 státusból (lásd 275/2004. Korm. rendelet) vezethetők le. - Figyelemmel a hatályos jogi szabályozásra általános irányelvként rögzíthető, hogy a jelölő erdős élőhelytípusok kedvező természetességi állapotú (természetes és természetszerű erdő, illetve esetleg származék erdő besorolású) állományainál, nem védett területen, a Natura 2000 rendeltetést elsődleges rendeltetésként, védett területen további rendeltetésként kell feltüntetni. - Az üzemmód-megválasztás az Evt. védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó, fokozatosan, több évtized alatt életbe lépő szabályaitól eltekintve alapvetően gazdálkodói döntés kérdése, így e tekintetben csak annyit lehet rögzíteni, hogy a site területén (is) feltétlenül kívánatos a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakí- 15

18 tó, szálaló, illetve véderdők esetében faanyag-termelést nem szolgáló üzemmód) minél nagyobb területen való alkalmazása. - A sérülékeny termőhelyen álló, véderdő jellegű és általában természetvédelmi szempontból is jelentős erdők kisebb, önálló erdőrészletként nem leválasztható állományaiban az erdőrészlet egészéhez viszonyítva differenciált erdőkezelést kell biztosítani. A véderdő jellegű foltok általában aktív gazdálkodás nélkül, a természetes erdődinamikai folyamatokra alapozva tartandók fenn, a kezelési feladatok e helyeken az idegenhonos fafajok kiszorítására, a vadkárosítás megelőzésére, a felújulási folyamat segítésére, illetve esetleg a közutak, árvízvédelmi töltések melletti m széles erdősávok gondozására terjednek ki. - A beavatkozásokkal érintett erdők állománynevelése (tisztítások, gyérítések) során az őshonos elegyfafajok egyedei kímélendők, visszahagyandók. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben a munkákat az őshonos fafajok megtartásával, az idegenhonos fafajok rovására kell elvégezni. A nevelési munkák során kerülni kell az egyenletes hálózatot kialakító, homogenizáló jellegű beavatkozásokat, törekedni kell a szerkezeti változatosság (alsó lombkoronaszint, cserjeszint, böhöncök, mikroélőhelyek, stb.) megtartására, fokozására. - Őshonos fafajú erdőkben, vágásos és átalakító üzemmódba sorolt erdőknél a termőhelyi viszonyok és az állományok egészségi állapota függvényében a lehető legmagasabb vágáskorok alkalmazását kell célul kitűzni. Gyorsan növő fafajok állományaiban (égeresek, füzesek) így év, lassan növő fafajok állományaiban pedig év közötti vágásérettségi szakaszok határozhatók meg. - Őshonos fafajú erdőkben, erdőfelújítások során a tarvágások mellőzése és a minél vegyeskorúbb, változatosabb állományokat eredményező (folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodást/kezelést lehetővé tevő) természetes felújítási módok alkalmazása lehet az irány. Legfontosabb célként a rövid idő (5-10 év alatt) alatt végigvezetett, egyenletes bontáson alapuló, ismét egykorú, homogén állományokat produkáló ernyős felújítóvágásoktól való eltávolodást lehet megfogalmazni, s helyettük a évre elnyújtott, egyenlőtlen (lékes-csoportos-foltos) beavatkozással végzett felújítóvágások (egyes ligeterdő-állományokban a szálalás) alkalmazását kell szorgalmazni. Idegenhonos fafajú erdők esetében elsődleges cél azok őshonos állományokká történő cseréje, ezért a felújítási lehetőségek között mindenképpen szerepelnie kell a terület potenciális vegetációját tükröző, őshonos, elegyes célállománynak is. - A természetmegőrzési területen belül az állománytípusok jövőbeni kívánatos aránya és térbeli mintázata a potenciális természetes erdőtársulások eloszlása határozza meg. Az erdőterületeken belül található idegenhonos fafajú erdők zöme (nemes nyárasok, vörös tölgyesek, amerikai kőrisesek, fekete diósok stb.) gyertyános-tölgyes klímában található, így rekonstrukciójuk esetében az elegyes kocsányos tölgyes, gyertyános-kocsányos tölgyes, elegyes hazai nyáras állományok jelentős (legalább ha-os) növekedése prognosztizálható. Az idegenhonos fafajú erdők fafajcserés átalakítása természetvédelmi szempontból távlatilag indokolt, így annak támogatási rendszeren keresztül való ösztönzése fontos feladat. - A távlati célállomány-típusok minden erdőterületen a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fő- és elegyfafajok alkotta, a potenciális természetes erdőtársulásoknak megfelelő állománytípusok lehetnek. - Kulcseleme az erdők jó állapotban való fenntartásának az alkalmazott fakitermelési és közelítési technológia. A teljes fában vagy hosszúfában történő vonszolásos közelítés nagyon sok kárt okozhat a visszamaradó állományban, az aljnövényzetben, az erdőtalajhoz kötötten elforduló mikroélőhelyekben és magában a talajban is. inél nagyobb arányban szükséges tehát a faanyag megemelt formában való mozgatása, illetve a kíméletes közelítési módok (ideértve a lovas közelítést is) alkalmazása. Fon16

19 tos szempont továbbá a fakitermelési munkák (faanyag-felkészítés, faanyag-mozgatás, vágásterület-rendezés) időpontjának, időjárási körülményeinek, illetve talajállapotának megválasztása: ezeket a feladatokat elsősorban a fő vegetációs és költési időszakon kívül (augusztus 15. és március 15. között) kell elvégezni. - Az erdők jó természetességi állapotának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint az erdei biodiverzitás-védelméhez hozzátartozik a mikroélőhelyek megtartása és bővítése is. A mikroélőhelyek részben termőhelyi eredetűek (pl. erek, kisvízállások), részben a faállomány-szerkezet függvényében vannak jelen (pl. gyökértányérok, álló és fekvő holtfa, facsonk, hasadt-törött fák, üreges-odvas-taplós törzsek, kéregleválások). Közülük kiemelkedő jelentősége van a holtfa különböző formáinak (jelenlététől számos élőlénycsoport léte, lokális megmaradása függhet), így a gazdálkodási célzatú beavatkozások során az álló és fekvő holtfa egy része (elsősorban a vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti holtfa, hektáronként legalább 5-20 m3 mennyiségben) viszszahagyandó. - Az erdőkben folytatott gazdálkodási/kezelési célzatú beavatkozások során minden esetben tekintettel kell lenni a Natura 2000 jelölő fajok (és természetesen más értékes, védett fajok) populációnak megőrzésére, életfeltételeik biztosítására. Az egyes növény- és állatfajok érdekében foganatosítható intézkedések: az észlelési hely, fészkelőhely, szaporodási hely és környékének gazdálkodás alóli (időszakos vagy teljes) mentesítése, az adott élőlénycsoport számára szükséges szubsztrát/közeg (pl. holtfa, odú, cserjeszint, táplálkozási kapcsolatok révén releváns fafaj) megtartása-megjelenítése, az egyéb veszélyeztető tényezők elhárítása. - Az országos problémaként jelentkező erdei vadkár helyi szinten is megmutatkozik: a térségbeli vaddisznó-populáció főleg taposással, a feltalaj feltúrásával-átforgatásával, makkfelszedéssel, a csemeték kitúrásával okoz kárt, míg az őz- és gímszarvasállomány a felverődött újulat rágásával, hántásával, szelektálásával képes blokkolni az erdődinamikai, illetve felújulási folyamatokat. A felmerülő problémával szemben az egyetlen lehetséges mielőbb megvalósítandó megoldás a térségi szintű, drasztikus vadlétszám-csökkentés! - A vizsgálati területen belül felmerülő, erdőgazdálkodási tevékenységre visszavezethető veszélyeztető tényezők mérséklése vagy megszüntetése a fentebb ismertetett irányelvek alkalmazásával jórészt biztosítható! Erdőgazdálkodás / Kezelési egységek szerinti természetvédelmi irányelvek Láperdők, láposodó égeresek (1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás - Láp- és mocsárerdők (J2) (2) Natura 2000 szerinti besorolás - Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus: enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0). - A természetmegőrzési területen jelentős területi kiterjedése miatt jelölő élőhelytípus. (3) Előfordulás a tervezési területen - Az ártér mélyebb fekvésű, pangó- és állóvizes részein jelenik meg. (4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek 17

20 - A láperdők és láposodó égeresek erdőrészletként vagy fásításként kivétel nélkül védelem alatt állnak, vagy ex lege védett lápterületet érintenek. Területükön ennek megfelelően a természetvédelmi irányelvek élveznek elsőbbséget, s ennek alapján (az állományok területi kiterjedése és természeti értékei miatt) az érintetlenül, beavatkozás nélkül történő fenntartás kap prioritást. Azonban az inváziós növényfajok (kisebb mértékben a gyalogakác, zöld juhar, igen jelentős mértékben az amerikai kőris) nagyszámú jelenléte aktív élőhelyfejlesztést igényel. (5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok - Az idegenhonos fa- és cserjefajok, illetve lágyszárúak esetleges megjelenésének rendszeres ellenőrzése, egyedei rendszeres eltávolítása, nyűvése, visszavágása. (6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés) - A kis területű, sérülékeny állományok hosszú távú fenntartása csak a kapcsolódó területek védőfunkciójának biztosításával lehetséges, így ezeken a szomszédos területeken olyan típusú élőhelyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rendszeres kaszálása) javasolhatók, melyek a láperdők és láposodó égeresek táji szintű ökológiai hálózatba illesztését, illetve a gazdálkodási környezet melletti fenntartását egyaránt megoldják. Folyó- és patakmenti füzesek-égeresek (1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás - Fűz-nyár ártéri erdők (J4, részben) - Égerligetek (J5) (2) Natura 2000 szerinti besorolás - Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus: enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0). - A természetmegőrzési területen jelentős területi kiterjedése miatt jelölő élőhelytípus. (3) Előfordulás a tervezési területen - A természetmegőrzési területen belül jelentős arányban, megjelenő élőhelytípus. (4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek - A védett természeti területre (Long-erdő TT, ex lege védett lápterületek) eső előfordulások részben érintetlenül tartandók fenn, részben pedig csak árvízvédelmi indíttatású (a meder-karbantartáshoz, vízlevezetéshez szükséges volumenű) beavatkozásokkal érinthetők. - A nem védett területek esetében a kötelező irányelvek az erdőtervezett előfordulásokra és a fásításként kezelhető keskeny, kis területű erdősávokra egyaránt értelmezhetők (a végezhető tevékenységek lényegében minkét esetben erdészeti hatósági eljárás keretében dőlnek el). - Az erdészeti, illetve fakitermelési munkák során az elegyesség és az állományszerkezeti változatosság megtartása-fokozása, a drasztikus beavatkozások mellőzése, illetve az állományokhoz kötődő mikroélőhelyek kímélete emelhető ki. - Az érintett állományokra azok elhelyezkedése és mérete miatt elsősorban minimális beavatkozással érintendő élőhelyekként és nem természeti erőforrásként (hasznosítható faanyagot tartalmazó erdőkként) kell tekinteni. (5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok 18

21 - Árvízvédelmi, vízrendezési szempontok felmerülése esetén a jelentősebb térbeli kiterjedésű fakitermelési munkák mellőzése, mértéktartó beavatkozások tervezése. - Fakivágási igény jelentkezése esetén az állományok fafajösszetételének alakulására is tekintettel levő, szálankénti, szálaló jellegű beavatkozások végzése. - A kiszáradt, idős, korhadt üregeket hordozó, odvas törzsek lehetőség szerinti visszahagyása, a vízmozgást nem akadályozó területrészeken fekvő (vékony és vastag) holtfa meghagyása. - Az idegenhonos fa- és cserjefajok, illetve lágyszárúak megjelenésének rendszeres ellenőrzése, a már megjelent egyedek eltávolítása, nyűvése, visszavágása. (6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés) - Az állományok hosszú távú fenntartása elsősorban a kapcsolódó területek védőfunkciójának biztosításával lehetséges, így ezeken a szomszédos területeken olyan típusú élőhelyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rendszeres kaszálása) javasolhatók, melyek a láperdők és láposodó égeresek táji szintű ökológiai hálózatba illesztését, illetve a gazdálkodási környezet melletti fenntartását egyaránt megoldják. - A fás növényzet nélküli folyó- és patakszakaszokon összhangban a mederfenntartási elképzelésekkel fasorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. egfelelő méretű területsáv rendelkezésre állása esetén (főként gyomos gyepek és szántók rovására) szóba jöhet vízfolyások menti állományok kiszélesítése is. A fásítási/erdősítési munka lehetséges célfafajai: fehér nyár, fehér fűz, törékeny fűz, mézgás éger. Gyertyános-tölgyesek (1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás - Gyertyános-kocsányos tölgyesek (K1a) (2) Natura 2000 szerinti besorolás - Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus: pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal (91G0) - A természetmegőrzési területen jelentős területi kiterjedése miatt jelölő élőhelytípus. (3) Előfordulás a tervezési területen - A gyertyános-tölgyesek valamennyi ártéri helyzetű erdőtömb területén előfordulnak. (4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek - A meglevő elegyesség, állományszerkezeti változatosság (szintezettség, mozaikosság) és mikroélőhelyek megtartása a nevelővágások során. - Az álló és fekvő (lehetőleg vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti) holtfa 5-20 m 3/ha menynyiségben való visszahagyása a nevelővágások és egészségügyi fakitermelések során. - Az állománykornál idősebb, méretes törzsek kímélete a nevelővágások és véghasználatok végzése közben. A felújtóvágás-végvágások során 5 % hagyásfa-csoport visszahagyása. - Természetes erdőfelújítási módok alkalmazása a véghasználati korú állományokban. A felújítási célállomány-típus élőhelytípusnak megfelelő megválasztása és a megfelelő fafajösszetételű, idegenhonos fafajoktól mentes fiatal erdősítés létrehozása. - Kíméletes fakitermelési technológiák alkalmazása, a törzs-, talaj-, újulati és gyepszintkárok kiküszöbölése, illetve minimalizálása. (5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok 19

22 - Az agresszíven terjedő, idegenhonos fafajok (pl. amerikai kőris, akác, vöröstölgy) egyedeinek visszaszorítása a nevelővágások és véghasználatok során. - Elegyfafajok nélküli, vagy alig elegyes fiatal állományok alátelepítése, a termőhelyi viszonyoknak megfelelő elegyfák megjelenítése. - Az 5-10 év alatt lebonyolított, homogenizáló hatású, többé-kevésbé sematikus állományképet eredményező, egyenletes bontáson alapuló fokozatos felújítóvágások mellőzése, illetve kiváltása az élőhelyi sokféleséget jobban megőrző, változó erélyű bontáson alapuló erdőfelújítási eljárásokkal (pl. lékes-csoportos-foltos mintázatú felújítóvágással, szálalóvágással) - A folyamatos erdőborítás felé való elmozdulás, egyes erdei mikroélőhelyek mesterséges kialakítása és fenntartása. A természetes bolygatások (pl. széltörés, széldöntés) során keletkezett bolygatási felszínek legalább részleges visszahagyása. - Kifejezetten természetkímélő (a faanyag-vonszolást mellőző) anyagmozgatási módszerek alkalmazása (pl. közelítő kerékpár, lovasfogat, vasló, kihordó szerelvény). (6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés) - Jelentős élőhely-fejlesztésként értékelhető a vágásos üzemmódú erdők átalakító üzemmódba való átsorolása, tényleges erdőszerkezet-átalakítása (a szálaló erdőszerkezetnek megfelelő mozaikos erdőkép közelítése) és az állományok folyamatos erdőborítás melletti fenntartása. Akácosok (S1) (1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás - Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos és vegyes erdők (RDb) (2) Natura 2000 szerinti besorolás - Nem közösségi jelentőségű élőhelytípus. (3) Előfordulás a tervezési területen - Az élőhelytípus elsősorban spontán erdősülés révén, elszórtan, kis kiterjedésű állományokkal jelenik meg a területen. (4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek - Natura 2000 célokat közvetlenül szolgáló, kötelezően betartandó irányelvek az élőhelytípusra nem határozhatók meg. (5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok - A szórványosan megjelenő őshonos lombos fafajok (elsősorban vénic szil, hazai nyárak, kocsányos tölgy, gyertyán) a nevelővágások során (akár az állományok alsó szintjében is) visszahagyandók. - A szórványosan megjelenő őshonos lombos fafajok a véghasználatok során (hagyásfaként vagy hagyásfa-csoportként) visszahagyandók. (6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés) - Véghasználatot követően fafajcserés átalakítás végzése javasolható, melyhez jelenleg is elérhető támogatás áll rendelkezésre. - A tarvágásos véghasználat során az őshonos lombos fafajok hagyásfaként vagy hagyásfa-csoportként visszahagyandók. - A levágott területeken a termőhelyi viszonyok ismeretében részleges talajelőkészítést követően elegyes gyertyános-kocsányos tölgyes, elegyes hazai nyáras, mélyebb fekvé20

23 sekben elegyes füzes fiatalosok kialakítása javasolható. Alkalmazható elegyfafajok: vénic szil, magyar kőris, hazai nyár- és fűzfajok. - Az akáctuskók és -sarjak vegyszeres kezelésére gondot kell fordítani, az őshonos lombos fafajok csemetéit intenzív ápolással kell az amerikai kőris magoncok, akácsarjak és a vágásnövényzet fölé segíteni. Nemesnyárasok (1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás - Nemesnyárasok (S2) (2) Natura 2000 szerinti besorolás - Nem közösségi jelentőségű élőhelytípus. (3) Előfordulás a tervezési területen ha fölött előforduló élőhelytípus. (4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek - Az állományban esedékes fakitermelési munkák (nevelővágások, véghasználat) csak vegetációs időszakon kívül, fagyott és/vagy száraz talajon végezhetők. - A fakitermelési, faanyag-mozgatási és faanyag-kiszállítási munkák a szomszédos lápréteket és mocsárréteket, illetve azok élővilágát, ritka növény- és állatfajait nem veszélyeztethetik. - A későbbi véghasználatot követően a nemesnyáras helyén őshonos fafajú (potenciálisan fehérfűz, hazai nyár, kocsányos tölgy, vénic szil, magyar kőris, mézgás éger fafajokból álló) erdősítést kell létrehozni. Az átalakítást teljes talaj-előkészítés nélkül, pásztás talajmegmunkálással lehet majd elvégezni. (5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok Az elegyetlen, mértani hálózatba ültetett állományban Natura 2000 célokat közvetlenül szolgáló, fenntartási jellegű feladat nem határozható meg. Vadgazdálkodás Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott túráskárok mérséklése a vadállomány apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálkodási létesítményeket minimalizálni szükséges. Kó Kategória d Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások VA Javasolt A terület egészén a vadlétszámot olyan 02 műveletek szintre kell csökkenteni, hogy erdők esetében az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Gyepek esetében pedig a túrás mértéke ne 21 Támogatási rendszerbe illeszthetőség

24 haladja meg a gyepterületek kiterjedésének 10%-át. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetáva Javasolt ciós időszakban erdei rakodó létesítése ti03 műveletek los. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható. A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges. Natura területen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére lehetőség szerint ne kerüljön sor, élővíztől számított 500 m-en belül pedig semmiképpen nem elfogadható. Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen. Szeméttelepek elhelyezése csak Natura 2000 területen kívül lehetséges. A turisztikai célú fejlesztéseket turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal. inden kezelési javaslat fontos a kiemelten egyetemes értékeke megőrzése szempontjából is Fajvédelmi intézkedések A területen élő és fészkelő, valamint az őszi és tavaszi madárvonulásuk során a területen megpihenő és táplálkozó madárfajok zavartalanságának biztosítása. A zempléni futrinka állományainak fennmaradása érdekében a szegélyzónák (bokros erdőszegélyek, fejlett erdőszegély társulások) megőrzése. A díszes tarkalepke állományának fennmaradásához a díszes tarkalepke fajmegőrzési tervében pedig a következők szerepelnek: A díszes tarkalepke állományának fennmaradásához a legalább középkorú ártéri keményfás, kőrises-tölgyes ligeterdők megőrzése szükséges, ahol a lepke számára fontos tisztások és szegélyek tartandók fenn. A lepke élőhelyein szálaló jellegű gazdálkodás (szálalás, szálalóvágás) alkalmazandó tarvágás helyett. Fontos az inváziós növények visszaszorítása, valamint a melioráció és a vízrendezés korlátozása az élőhelyeken. Szükséges és támogatandó ugyanakkor a holtágrehabilitáció. A kiemelt jelentőségű halfajok állományok fennmaradása érdekében a Hernádon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. A Hernádon a kavicspadok, mint szaporodóhelyek megmaradása is szükséges. A vízfolyást kísérő fás vegetációt fenn kell tartani, a kisvízi meder szélén is. A kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak 22

25 indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők. Az erdei szitakötő állományának megőrzéséhez sebesebb áramlású, durvább aljzatú folyószakaszok fennmaradása szükséges. inden vízhez kötődő prioritás faj állományának fennmaradása, illetve növekedése érdekében fontos a szennyező források felszámolása Kutatás, monitorozás A díszes tarkalepke monitorozása (vö. Ronkay 1997) könnyű felismerhetősége és jórészt tisztázott életciklusa miatt viszonylag egyszerűen megoldható. A kisebb egyedszámú populációk esetében a jelenlét illetve hiány állapítandó meg, amely megfelelő időpontban (Alföldön május közepe, hegy- és dombvidéken május között), napszakban (délelőtt) és időjárási viszonyok (napos idő) kivitelezett megfigyelést igényel. Az elterjedési terület pontos feltérképezése fontos feladat. Térinformatikai rendszer segítségével fel kell térképezni a faj populációinak térbeli elhelyezkedését és mennyiségi viszonyait, és ennek tájszintű elemzése alapján meg kell állapítani, hogy melyek azok az állományok, amelyeknek megőrzésére a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni. A nagyobb populációk esetében a faj monitorozása. Az alábbi módszerek alkalmazhatók: imágók egyedszám-becslése jelölés-visszafogás módszerrel (a jelzés finom hegyű, fekete vagy sötétkék alkoholos rostirónnal a szárnyak világos, sárgás színű fonákára történjék, amely a nyugalomban levő állaton megfogás nélkül is látható), legalább 10 napos időszakban, legalább ötszöri ismétléssel; imágók számlálása 100 m hosszú, 5 m szélességű lineáris transzekttel is történhet (az előbbinél sokkal pontatlanabb, de egyszerűsége és könnyű ismételhetősége miatt javasolt módszer), amelyet a repülési idő során két alkalommal kell elvégezni a monitorozásra kiválasztott helyszíneken; hernyófészkek és bennük a fiatal hernyók számlálása 100 m hosszúságú erdőszegélyen, több helyen megismételve (az előbbinél pontosabb); áttelelt hernyók számlálása a talajszinten, 1 m2-es kvadrátokban, több helyen megismételve (szintén viszonylag pontos módszer); a nőstények és az általuk lerakott peték termékenységének vizsgálata (laboratóriumban a második lárva stádiumig tartva, majd még az átnyaralás előtt a hernyófészkek az eredeti helyen kőrisfákra felhelyezendők, ugyanis az átnyaraltatás és átteleltetés a fogságban a természetesnél nagyobb veszteségekkel járhat); parazitáltság vizsgálata az áttelelés után begyűjtött hernyókon (célszerű hernyót begyűjteni különböző kvadrátokon); a bebábozódott ép hernyókból kikelt lepkék az eredeti élőhelyen engedendők szabadon. 23

26 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) 32/2008. (III. 27.) FV rendelet az Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: - alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőrevágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FV rendelet az Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: C) 124/2009. (IX. 24.) FV rendelet az Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogramokra: - agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása - szálaló erdőgazdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunka-igényes ápolása - őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás - véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntartása - erdei tisztások kialakítása és fenntartása - természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: 24

27 D) 41/2012. (IV. 27.) V rendelet az Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól A jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások: E) 25/2012. (III. 20.) V rendelet az Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére Javasolt agrártámogatási rendszer A felsoroltakhoz képest új támogatási jogcímre (részletes elővizsgálatok híján) nem tudunk javaslatot tenni, a vizsgálati terület erdein belül mutatkozó magas állami tulajdoni hányad miatt azonban valamilyen módon szükségesnek tartanánk a fenti szempontok/jogcímek állami szektorra való kiterjesztését is. ivel az Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EVA) közvetlenül nem támogathatók az állami tulajdonú területek, itt szóba jöhetnek esetleg az állami erdőgazdálkodás rendszerén belül elkészítendő belső szabályozások és utasítások (hozzájuk rendelten pedig belső pénzeszköz-elkülönítések), illetve a plusz források bevonását jelentő, az ismertetett (vagy azokhoz hasonló) jogcímek szerinti, természetvédelmi célokat is szolgáló tevékenységek megvalósítását segítő pályázatok. A nem állami tulajdonú területek esetében elemzésnek szükséges továbbá alávetni a jelenlegi támogatás-igénylések és támogatottság mértékét, a futó programok megfelelőségét, hogy a működő támogatási programok hatékonyságáról reális helyzetképet kapjunk Pályázatok Az erdős élőhelyek állapotának javítására plusz forrás bevonását jelenthetik a különböző élőhely-rekonstrukciós célzatú pályázatok (pl. KEOP). A természetmegőrzési terület léptékében megfogalmazható lehetséges célprogramok a tulajdonviszonyok és támogatási kondíciók miatt elsősorban az állami erdőgazdálkodók részére jelenthetnek motivációt, azonban a site területén található szétszórt erdőfoltok kapcsán a magánszektor érintettsége, illetve érdeklődése is felmerülhet. 25

28 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. en vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 20 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy en megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben célcsoportonként eltérő célzott tartalommal a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 20 érintett közül 5 válaszolt (levélben, en vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre májusában az érintett 5 település önkormányzatával telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egy-egy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra júniusában telefonon is megkerestük a sárospataki falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok elmondásuk szerint nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján ( február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a site fenntartási terveinek elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók ( május 21-én a honlap Egyéb védelmi kategóriák menüpontjában kialakított Natura 2000 menüpont alá ( anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a programról egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap) júniusában elkészült a tájékoztató leporelló azon része, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 26

29 2013 őszén Sátoraljaújhelyen a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórum időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve ben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumon és terepbejáráson résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. ivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló mellé elkészítjük a terület védett értékeit, fajait bemutató színes tájékoztatót is. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a projekt honlapján letölthető lesz. A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök Alkalmazott kommunikációs eszköz Szám érintettek levélben vagy ban történő megkeresése és tájékoztatása honlap 20 érintett Időpont március július 2 megjelenés nyomtatott ismertető 1 féle Tervezett kommunikációs eszköz június Szám/alkalom Tervezett időpont nyomtatott ismertető 1 féle augusztus érintettek levélben vagy ban történő megkeresése és tájékoztatása ősze honlap ősze önkormányzati közzététel ősze terepbejárás ősze falufórum ősze gazdafórum ősze 27

30 A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy en megkeresett érintettek 5 földtulajdonos Tiszavirág Halászati Szövetkezet Bodrog Vadásztársaság Sátoraljaújhely Sárospataki Kossuth Vadásztársaság Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság Abaúj Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület agyar adártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Sátoraljaújhely Önkormányzata Sárospatak Önkormányzata Alsóberecki Önkormányzata Felsőberecki Önkormányzata Vajdácska Önkormányzata Sárospataki Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat A területen érintett összes célcsoport a) gazdálkodók Tiszavirág Halászati Szövetkezet Bodrog Vadásztársaság Sátoraljaújhely Sárospataki Kossuth Vadásztársaság Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság 14 magán erdőgazdálkodó Szuro-Trade Kft. Dro-Ko Kft. Scherg Lőrinc Drávamenti Ebt. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Északerdő Zrt. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok c) helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Abaúj Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület agyar adártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Szalamandra Természetjáró Egyesület ILIC Természetjáró Egyesület Ébredő Vidék Közhasznú Egyesület Zöld Zemplénért Szövetség Egyesület Sárospataki Lokálpatrióták Egyesülete Zempléni Fejlesztési Társaság Alapítvány d) Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Sátoraljaújhely Önkormányzata 28

31 Sárospatak Önkormányzata Alsóberecki Önkormányzata Felsőberecki Önkormányzata Vajdácska Önkormányzata B.-A.-Z. egyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. egyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. egyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság iskolci Igazgatóság B.-A.-Z. egyei Rendőr-Főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. egyei Földhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Földhivatal Sátoraljaújhelyi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. egyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész ÉVIZIG B.-A.-Z. egyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. egyei Kormányhivatal iskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala g) egyéb területhasználók Sátoraljaújhelyi Horgász Egyesület Tokaji Ferenc Sporthalász és Horgászegyesület Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület h) gazdálkodói szakmai szövetségek B.-A.-Z. egyei Kereskedelmi és Iparkamara Borsod-Abaúj-Zemplén egyei Kereskedelmi és Iparkamara i) helyi gazdakör Sátoraljaújhely és Vidéke Gazdakör Vajdácskai Gazdakör j) agrár szaktanácsadók 6 agrár szaktanácsadó k) falugazdászok Sárospataki Területi Falugazdász Iroda ZEPLÉN Falugazdász Egyesület n) agrárszakmai és érdekképviseleti szervezet Agrárium Kht. Sátoraljaújhely-Hegyköz Területfejlesztési Önkormányzati Társulás o) vízgazdálkodási társulat Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Az előzetes kommunikáció kérdőíves felmérésének folyamata A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka során

32 márciusától megkezdtük az előzőleg összegyűjtött fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. en vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 20 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy en megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben célcsoportonként eltérő célzott tartalommal a Natura 2000 programmal és az adott sitetal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 20 érintett közül 5 válaszolt (levélben, en vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. Az előzetes kommunikáció során levélben vagy en megkeresett érintettek 5 földtulajdonos Tiszavirág Halászati Szövetkezet Bodrog Vadásztársaság Sátoraljaújhely Sárospataki Kossuth Vadásztársaság Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság Abaúj Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület agyar adártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Sátoraljaújhely Önkormányzata Sárospatak Önkormányzata Alsóberecki Önkormányzata Felsőberecki Önkormányzata Vajdácska Önkormányzata Sárospataki Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat A Natura 2000 programhoz és a tervezési folyamathoz kapcsolódó tapasztalatok és javaslatok a kérdőívezés alapján A Natura 2000 program megítélése, ismertsége A válaszadók kifogásolták, hogy a kezdeti területkijelölés egyoldalúan, a földtulajdonosokkal és érintettekkel való konzultáció nélkül zajlott, megítélésük szerint öncélúan kerültek kijelölésre a területek, a szabályok aránytalanul szigorúak. Az egyik gazdálkodó szervezet szerint a évi bővítés során a gazdálkodóknak lehetőségük volt a bővítés során kijelölt területek véleményezésére, de az a legalapvetőbb kérdésekben (pl. nemes nyarasok kijelölése) sem lett figyelembe véve. Szerintük a gazdálkodási szabályok, korlátozások jelentős része sablonos, nem veszi figyelembe az egyedi körülményeket, egy része nélkülözi a szakmaiságot, semmibe veszi az évszázados hagyományokat. Ezek miatt számukra úgy tűnik, hogy a Natura 2000 területekkel kapcsolatosan egyfajta látszat tevékenység folyik, érdemi döntésbe a gazdálkodó nem szólhat bele. Véleményük szerint a Natura 2000 program az EU-ban 30

33 fellelhető számos példával ellentétben agyarországon nem jelent mást, mint a védett területek arányának jelentős növelését, az előírt természetvédelmi korlátozásokkal pedig az eddigi gazdálkodás ellehetetlenítését. Úgy látják, a fenntartási tervek készítése során szintén van lehetőségük véleményt nyilvánítani, de tapasztalatuk alapján a gazdálkodó véleménye nem kerül figyelembevételre. Egy másik szervezet véleménye az, hogy a kijelöléskor nem vették figyelembe a kijelölt területek eredeti, természetes funkcióját (pl. vízfolyások esetében a vízlevezetési szerep), így a kijelölés által vagy a Natura területekkel szembeni elvárások, vagy az eredeti funkciók sérültek. eglátásuk szerint történtek indokolatlan besorolások is (pl. védőtöltések, őrházak), amelyek Natura 2000 rendszerbe kerülése nem felel meg az eredeti funkciójuknak. Az egyik érintett önkormányzat szerint a területkijelölés a valóban arra érdemes területekre terjed ki, a fenntartási tervek készítését szükséges feladatnak tartják. A gazdálkodó szervezetek a fenntartási tervek készítésében aktívan részt kívánnak venni. A Natura 2000 program hatása a települési fejlesztési tervekre és területrendezési tervekre Az önkormányzat megítélése szerint a Natura 2000 program nem befolyásolja sem a település fejlesztési terveinek megvalósítását, sem a területrendezési tervek készítését. A Natura 2000 programmal kapcsolatos előnyök, hátrányok, konfliktusok A három válaszadó gazdálkodó szervezet egyike sem számol előnnyel a maga számára a program kapcsán. Az egyik szervezet mindenesetre a Víz Keretirányelv által megcélzott, a vizek jó ökológiai állapotára vonatkozó célok elérését reméli a programtól. A válaszadó állami szervek azt várják, hogy nemcsak a magángazdálkodók számára teszik elérhetővé a kompenzációs forrásokat. A programból fakadó előnyként az önkormányzat a terület állapotának fenntarthatóságát említette meg, ők egyelőre nem tudnak konfliktusokat azonosítani. A falugazdászok úgy látják, a Natura 2000 program korlátozza a tevékenységet a területen, amit az érintettek nehezményeznek, illetve egyéb feltételeket is teljesíteniük kell. Problémaként említették, hogy egy ártéri területen található akácost, bozótost nem lehet kivágni, nem lehet erdővel betelepíteni, s a tulajdonosok nem értik, miért nem. Több gazdálkodó szervezetek említette problémaként, hogy a kijelölés nehezíti a munkavégzést, az engedélyeztetés, a számos előírás és alkalmazandó szabály bonyolítja, időben elnyújtja a tervezést, illetve a sok időbeli korlát lassítja a szervezést. Az egyik válaszadó gazdálkodó szervezet szerint előfordulhatnak konfliktusok, ha ellentmondásokat tartalmazó vagy a fenntartási munkákat akadályozó korlátozásokat írnak elő, ugyanakkor megelőzhetőek lennének, ha a kijelölés felülvizsgálatra kerülne, a fenntartási tervek készítése, a korlátozások előírása során figyelembe lenne véve a gazdálkodó véleménye, esetleg érdeke. Véleményük szerint az állami gazdálkodók Natura 2000 kompenzációs támogatásokból való kizárása indokolatlan gazdasági előnyhöz juttatja a magángazdálkodókat, jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az állami szektornak. A Natura 2000 programmal kapcsolatos tájékoztatás A gazdálkodó szervezetek a agyar Közlönyből, rendeletekből vagy a földtulajdoni lapok bejegyzéseiből, utólag értesültek a kijelölésekről. Az egyik önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem kaptak hivatalosan tájékoztatást, és tudomásuk szerint a lakosság sem rendelkezik információval a programról. 31

34 Javaslatok a Natura 2000 programmal kapcsolatban Több gazdálkodó szervezet szerint felül kellene vizsgálni a programot, áttekinteni a kijelölt területeket, hogy indokolt-e helyenként a kijelölés. Emellett meg kellene tanítani a gazdálkodókat az eredményes, fenntartható, gazdaságos és a természetvédelem igényeit is kielégítő erdő- és mezőgazdálkodásra. Egy szervezet előzetes egyeztetést javasol a társadalmi érdekek (vízkárveszély csökkentése) figyelembe vételével. A falugazdászok szerint a tulajdonosokat alaposabban tájékoztatni kellene arról, hogy kihez fordulhatnak, ha kérdésük, problémájuk van (pl. nemzeti park természetvédelmi őrei). A természetvédelem és a gazdák közötti kommunikáción kellene javítani: jobban megismerni egymást a tulajdonosoknak és az őröknek, nem rögtön büntetni, hanem először figyelmeztetni, segíteni abban, hogy mit tegyenek. Évente ismétlődő tájékoztatásra lenne szükség, mert elfelejtik az emberek a kötelezettségeket. Túl szigorúak a szabályok, ezeken lehetne enyhíteni valamelyest Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az előzetes kommunikáció folyamán felvettük a kapcsolatot több hatósággal, a fenntartási tervek készítéséhez szükséges adatok megkérése ügyében áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. egyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat. Ugyancsak 2013 áprilisában a B.-A.-Z. egyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától megkértük a területen érintett erdőgazdálkodók elérhetőségét. 32

35 Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbeberuházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

36 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Éghajlati adottságok A Bodrogköz kistájhoz tartozó terület a mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlati típushoz tartozik, de közel a mérsékelten hűvös-száraz típushoz. Az évi napfénytartam 1800 óra körüli, nyáron , télen 170 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5 9,7 C, a nyári félévé 16,7 17,0 C. Ápr után és okt előtt, azaz napon át a napi középhőmérséklet sokévi átlagban magasabb, mint 10 C. Évente nap körüli fagyoktól mentes időszakra számíthatunk, ápr és okt. 20. között. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,5 34,0 C. A téli abszolút minimumok átlaga 16,0 és 17,0 C közötti. A csapadék évi összege mm között mozog. A nyári félév csapadéka 350 mm körüli. A hótakarós napok átlagos száma 40 45, az átlagos maximális hóvastagság cm. 1,20-1,25 körüli az ariditási index értéke. A leggyakoribb szélirányok a Bodrog mentén az ÉK-i, ÉNy-i és D-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2,5 m/s értéket. A globális trendeknek megfelelően figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy hasonlóan más magyarországi területekhez az időjárás a szélsőségek felé mozdult el. Emiatt a zivatarok környezetében az utóbbi évek megfigyelései szerint megjelentek a heves erősségű szelek, melyek nemcsak az épületek állagát, hanem a növényzetet is veszélyeztethetik. A ciklonális intenzitás erősödése főleg a tavasz végén, nyár elején május, június hónapokban okozhat kitartó és egyes esetekben heves esőzéseket, melynek során emelkedik a szélsőséges csapadékmennyiségek veszélye is (2010). Ekkor a hirtelen felszíni lefolyás helyi áradásokat okozhat Vízrajzi adottságok A védett terület déli harmada a Bodrog bal partja a Bodrogköz vízgyűjtő-tervezési alegységhez, míg a nagyobb területű jobb parti zóna már a Tokaj-Hegyalja alegységhez tartozik. Az ÉK-i Kárpátokban eredő Tapoly, Ondava, Laborc, Ung és Latorca folyók vizei a Bodrogban egyesülnek és érik el hazánkat, így a Long-erdő területét is. A folyó teljes vízgyűjtő területének alig több mint 7 %-a (972 km2), 65 km-es teljes hosszának, pedig 51 km-es szakasza esik agyarország területére. Hazai vízrendszeréből a területet a Ronyva-patak és a Ronyva-árapasztó (Holt-Ronyva) érinti. A kisvízfolyásokon elvégzett mederszabályozás a Ronyva-patakot is érinti, így e víztestnél a jelenleg meglévő mederforma ökológiai szempontból kedvezőtlen. A területet erek, csatornák, holtágak szövik át (pl. Kaprona-ér, Hosszú-tó). A vízjárást tekintve a kora tavaszi hóolvadásos árvizek a legmagasabbak, míg a kisvizek ősszel és télen jelentkeznek. A Bodrog bal partját több helyen védgátak kísérik. Az állóvizek közül a Vajdácskai holtági tározó a legjelentősebb, millió m3 vizet tároz 55 ha tófelszín mellett, és a Bodrog bal parti hullámterében helyezkedik el. A holtág szentély típusú, kezelője az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. A befogadók terhelése szempontjából a Sátoraljaújhelyi szennyvíztelep problematikusabb, a viszonylag kis vízhozamú befogadó, azaz a Ronyva-patak miatt, melynek kémiai állapota sem megfelelő. A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai helyzete jó. A talajvíz a csatornák mentén 2 m felett áll, máshol 2 4 m között ingadozik. ennyisége jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. 34

37 Keménysége nk között van. A szulfáttartalom csak helyenként haladja meg a 60 mg/l-t. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége a 100 m-t ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom is. Vízfolyás Vízmérce LKV LNV cm KQ KÖQ NQ m3/s Bodrog Sárospat ak , Ronyva Sátoralja újhely , A Long- erdő az Észak-Alföld Bodrog -menti árterének egy jellegzetes, természetvédelmi értékekben bővelkedő területe. Az 1800-as évek végéig, a Bodrog szabályozásáig az egész erdő a folyó jobb oldalán terület el. A mai Long- erdő, a Bodrogot a folyó árterének egykor hosszan kísérő erdősávnak, az 1800-as évek folyószabályozását és az erdőirtásokat túlélő utolsó maradványa. A Long-erdőt csaknem egészében árvízvédelmi töltés veszi körül. A területen természetvédelmi szempontból nagyon értékes vizes élőhely találhatók. A Bodrog- folyó évente 2-3 alkalommal (tavasszal, ősszel és esetlegesen nyáron) részlegesen, vagy teljesen elönti a területet. A változatos és mozaikos vizes élőhelyek közül kiemelendően értékesek a töltés menti kubikgödrök, az időszakos és állandóvizű mocsári karakterű élőhelyek, valamint a morotvák (Hosszú-tó, Bíró-tó, Kapronca-ér, Vajdácskai Holt-Bodrog) Talajtani adottságok A Bodrogköz, így a Long-erdő talajtakarója is, öntésanyagon, vízhatás alatt képződött. A legnagyobb területi kiterjedésben réti talajok fordulnak elő. echanikai összetételük agyag, erősen savanyú kémhatásúak, szervesanyag-tartalmuk magas ( tonna/ha), vastag termőréteggel. Termékenységük a (int.) pontú földminőségi kategória. Közepes víznyelésű és gyenge vízvezető-képességű, nagy vízraktározóképességű, erősen víztartó talajok. A másik kiterjedt talajféleség a réti öntéstalaj. echanikai összetétele vályog, kémhatása szintén erősen savanyú. Jó víznyelésű és vízvezető-képességű, jó vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok, alacsonyabb szervesanyag tartalommal ( tonna/ha) és földminőségi viszonyszámmal (int ). A talajok hasznosíthatóságát a magas talajvíz és az árvízveszély egyaránt korlátozza. 35

38 1.2. Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódélőhelytípus megnevezése ja 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3150 Természetes eutróf tavak agnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Reprezentativitás (A-D) C C D C D B A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Nincs jelölő növényfaj A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Population (A-D) Faj név széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus) C lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) C erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) C tompa folyamkagyló (Unio crassus) C díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) C zempléni futrinka (Carabus zawadszkii) C skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) D II. nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) C II. balin (Aspius aspius) D II. vágó csík (Cobitis taenia) C II. halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) C homoki küllő (Gobio kessleri) C széles durbincs (Gymnocephalus baloni) C II., V. selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) C II. réti csík (isgurnus fossilis) C 36

39 Faj név Irányelv melléklete Population (A-D) II., V. garda (Pelecus cultratus) D II. törpecsík (Sabanejewia aurata) C vöröshasú unka (Bombina bombina) D mocsári teknős (Emys orbicularis) C közönséges tarajos gőte (Triturus cristatus) D nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) D vidra (Lutra lutra) C nagyfülű denevér (yotis bechsteini) D tavi denevér (yotis dasycneme) D II, szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) D hód (Castor fiber) D nagy tűzlepke (Lycaena dispar) D IV. sárgás szitakötő (Stylurus flavipes) IV. kockás sikló (Natrix tessellata) IV. vadmacska (Felis silvestris) IV Zöld acsa (Aeshna viridis) széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 3 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bíró-tó (Sátoraljaújhely) , ; GyalmosiHosszú-tó (Sátoraljaújhely) , ; VajdácskaiHolt-Bod (Sárospatak) , Állománynagyság (jelöléskor): R Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem láthatók Faj veszélyeztetettsége: Korábbi ismeretekre, illetve a Tisza-, és Bodrog-menti elterjedésére alapozva vélelmezhető, hogy a területen állománya stabilnak tekinthető. Veszélyeztető tényezők: Elsősorban az élőhelyeinek (gyorsan felmelegedő, viszonylag sekély holtmedrek) területcsökkenése veszélyezteti. 37

40 lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 2 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bíró-tó (Sátoraljaújhely) , ; NagyGyalmos-tó (Sátoraljaújhely) , Állománynagyság (jelöléskor): R Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken is ritka fajnak mondható. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem állapíthatók meg. Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen az állománya stabilnak tekinthető, mert az állományok megtelepedésére a területen több víztér is potenciálisan alkalmas. Veszélyeztető tényezők: Élőhelyeit elsősorban a természetesen is zajló szukcesszió folyamatok, az élőhelyi heterogenitás csökkenése (mocsári növényzet intenzív terjedése, következtében a hínaras élőhelyfoltok térbeni kiterjedésének csökkenése) veszélyeztetik. erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A faj állományai elsősorban a Bodrog felső szakaszán találhatók. Eddigi vizsgálatok 5 helyről jelezték előfordulását: Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Sátoraljaújhely) , ; Bodrog (Sátoraljaújhely) , ; Galambos-erdő (Sátoraljaújhely) , Állománynagyság (jelöléskor): R Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem állapíthatók meg. Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen található viszonylag kis állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása veszélyezteti. 38

41 tompa folyamkagyló (Unio crassus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A fajnak a Bodrog teljes hazai szakaszán, így a tervezési területen is erős állományai élnek. Eddig vizsgálatok 2 helyről igazolták a jelenlétét. Ezek az alábbiak: Bodrog (Alsóberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , Állománynagyság (jelöléskor): R Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem állapíthatók meg. Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen található állományai stabilnak tekinthetők, nem veszélyeztetettek. Veszélyeztető tényezők: A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása, esetenként mederkotrás és meder racionalizálás veszélyezteti. balin (Aspius aspius) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 10 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , Állománynagyság (jelöléskor): P Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem láthatók Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Jelenleg nem ismert. 39

42 vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 18 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sátoraljaújhely) , ; Bodrog (Sátoraljaújhely) , ; Bodrog (Sátoraljaújhely) , ; Felsőberecki-főcsat (Felsőberecki) , ; Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) , ; Ó-Ronyva (Sárospatak) , ; Vajdácskai-Holt-Bod (Vajdácska) , Állománynagyság (jelöléskor): R Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken (Bodrog, jobb állapotú holtmedrek, csatornák) általánosan elterjedt, viszonylag gyakori fajnak tekinthető. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem láthatók. Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés. halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 10 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) , ; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) , Állománynagyság (jelöléskor): P 40

43 Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem láthatók Faj veszélyeztetettsége: Jelenleg nem ismert. Veszélyeztető tényezők: Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység. A duzzasztás hatása elsősorban a tervezési terület alsó szakaszán érintheti állományát. homoki küllő (Gobio kessleri) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 2 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , Állománynagyság (jelöléskor): P Állománynagyság (tervkészítéskor): A Bodrog felsőberecki-i szakaszán ismert előfordulása. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem láthatók. Faj veszélyeztetettsége: Jelenleg nem ismert. Veszélyeztető tényezők: Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés. széles durbincs (Gymnocephalus baloni) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 1 lokalitásról vált ismertté, ez a Bodrog (Felsőberecki) , Állománynagyság (jelöléskor): P Állománynagyság (tervkészítéskor): Csak a Bodrog felsőberecki-i szakaszán ismert előfordulása. 41

44 Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem ismertek. Faj veszélyeztetettsége: Jelenleg nem ismert. Veszélyeztető tényezők: Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés és a horgászat. selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Irányelv melléklete: II., V. Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 5 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , Állománynagyság (jelöléskor): P Állománynagyság (tervkészítéskor): A tervezési területen a Bodrogban lelhetők fel állományai. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem ismertek. Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés és a horgászat. réti csík (isgurnus fossilis) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 4 lokalitásról vált ismertté, ezek: Felsőberecki-főcsat (Felsőberecki) , ; Kacsa-tó (Sátoraljaújhely) , ; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) , ; Vajdácskai-Holt-Bod (Vajdácska) ,

45 Állománynagyság (jelöléskor): R Állománynagyság (tervkészítéskor): Eddigi ismereteink alapján a Bodrog hullámterén található holtmedrekben és csatornákban találhatók állományai. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések nyáron történnek meg. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem ismertek. Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Élőhelyeit elsősorban a vízelvezetés, a kiszáradás és a lecsapolás veszélyezteti leginkább. Szintén általános veszélyeztető tényezőnek tekinthetők a mederkotrásra irányuló tevékenységek, illetve a természetes élőhely átalakító szukcessziós folyamatok. garda (Pelecus cultratus) Irányelv melléklete: II., V. Faj előfordulásai a területen: Feldolgozás alatt. Állománynagyság (jelöléskor): P Állománynagyság (tervkészítéskor): Jelenleg nem ismert. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem ismertek. Faj veszélyeztetettsége: Jelenleg nem ismert. Veszélyeztető tényezők: Jelenleg nem ismert. törpecsík (Sabanejewia aurata) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 5 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) ,

46 Állománynagyság (jelöléskor): P Állománynagyság (tervkészítéskor): A tervezési területen a Bodrogban találhatók állományai. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van. Állomány változásának tendenciái és okai: A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem ismertek. Faj veszélyeztetettsége: Jelenleg nem ismert. Veszélyeztető tényezők: A faj állományait a vízszennyezés, a duzzasztás, a homokkitermelés, a hordalék-, és üledék kotrás veszélyezteti. ivel a faj áramláskedvelő, így az általános értelemben vett hidrográfiai működés módosítása szintén veszélyeztető tényezőként értelmezhető. szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 13 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Felsőberecki) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) , ; Kacsa-tó (Sátoraljaújhely) , ; ocsolya (Sátoraljaújhely) , ; Nagy-Pap-tó (Sátoraljaújhely) , ; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) , ; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) , ; Vajdácskai-Holt-Bod (Vajdácska) , Állománynagyság (jelöléskor):? Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken (Bodrog, jobb állapotú holtmedrek, csatornák) általánosan elterjedt, viszonylag gyakori fajnak tekinthető. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van. Állomány változásának tendenciái és okai: Tendenciaváltozásra alkalmas monitorozó kiindulási adatokkal nem rendelkezünk. Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Állományait leginkább a sporthorgászat, a vízszennyezés (szervetlen és szerves) veszélyeztetik. ivel a faj szaporodásában kötődik a kagyló jelenlétéhez, ezért annak jelenlét feltétlenül szükséges az állományok megmaradásához. Bizonyos beavatkozások tehát (pl. mederkotrás, üledékeltávolítás) a kagylóállomány érintettségén keresztül fejtenek ki hatást a szivárványos ökle állomány nagyságára. 44

47 vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A vöröshasú unka a területen a számára alkalmas vizes élőhelyeken általánosan elterjedt. Az alábbi mintavételi egységekből bizonyított az előfordulása: Barázdaszél (Sátoraljaújhely) , ; Berecki híd (Sátoraljaújhely) , ; Bibérc (Sátoraljaújhely) , ; Bíró-tó (Sátoraljaújhely) , ; Bodrog (Sárospatak) , ; Bodrog (Sátoraljaújhely) , ; Egres-Galambos (Sátoraljaújhely) , ; Gyalmos (Sátoraljaújhely) , ; Kacsató (Sátoraljaújhely) , ; Kaprona-ér (Sátoraljaújhely) , ; Kopaszló-sarok (Vajdácska) , ; Kökényesi-Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) , ; Long-erdő (Sátoraljaújhely) , ; ocsolya (Sárospatak) , ; NagyPap-tó (Sátoraljaújhely) , ; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) , ; Vajdácskai-Holt-Bod (Sátoraljaújhely) , ; Vajdácskai-Holt-Bod (Vajdácska) , ; Vinyik-dűlő (Sátoraljaújhely) , Állománynagyság (jelöléskor): C Állománynagyság (tervkészítéskor): C (0-2%-a a hazai állománynak) A megalapozó vizsgálat során az állománynagyság becslése DISTANCE módszerrel, vonal transzektek menti távolságméréssel történt (Buckland és mtsai, 2004). Az állománynagyságot a tervezési területen található potenciális vöröshasú unka szaporodó- és élőhelyek területére számítottuk ki (315,97 ha), amely 302,97±139,85 egyed/ha, az egész területre számítva ± egyed. Az észlelési valószínűség nem volt minden mintavételi egység esetében maximális, ezért a becslés a potenciális egyedszám minimumának kell tekinteni, de annak standard error-ját is figyelembe kell venni. A becslés alapján a területen az állománynagyság egyed. Állomány változásának tendenciái és okai: Tendenciaváltozásra alkalmas monitorozó kiindulási adatokkal nem rendelkezünk. Faj veszélyeztetettsége: A fajnak stabil állománya található a területen. Veszélyeztető tényezők: Túltartott vadállomány károkozása a vizes élőhelyekben. 45

48 mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Feldolgozás alatt. Állománynagyság (jelöléskor): >20 Állománynagyság (tervkészítéskor): C (0-2%-a a hazai állománynak) A megalapozó vizsgálat során az állománynagyság becslése DISTANCE módszerrel, vonal transzektek menti távolságméréssel történt (Buckland és mtsai, 2004). Az állománynagyságot a tervezési területen található potenciális mocsári teknős élőhelyek területére számítottuk ki (315,97 ha), amely ± egyed/ha, az egész területre számítva ± egyed. Az észlelési valószínűség nem volt minden mintavételi egység esetében maximális, ezért a becslés a potenciális egyedszám minimumának kell tekinteni, de annak standard error-ját is figyelembe kell venni. A becslés alapján a területen az állománynagyság egyed. Állomány változásának tendenciái és okai: Tendenciaváltozásra alkalmas monitorozó kiindulási adatokkal nem rendelkezünk. Faj veszélyeztetettsége: A fajnak stabil állománya található a területen. Veszélyeztető tényezők: Nem ismert. dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Korábbi konkrét előfordulási adattal nem rendelkezünk, és a terepi felmérések során sem sikerült kimutatnunk a faj jelenlétét. Állománynagyság (jelöléskor): P Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Nem ismert. Veszélyeztető tényezők: Nem ismert. 46

49 vidra (Lutra lutra) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A faj a site területén viszonylag gyakorinak mondható, a zavartalan holtmedrek és vízfolyások mentén rendszeresen megtalálhatók életjelei és nyoma. Állománynagyság (jelöléskor): 5 Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: A faj állománynagysága a jelöléskori időszakhoz közeli, mivel a Pap-erdő Long-legelő területekről is előkerült, vélhetően kismértékű növekedés történt az állománynagyságban. Faj veszélyeztetettsége: A faj a site területén nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: - hód (Castor fiber) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: A faj jellemzően a site keleti, a Bodrog jobb parti szakaszán figyelhető meg, ahol életjelei és nyoma rendszeresen előkerül. Állománynagyság (jelöléskor):? Állománynagyság (tervkészítéskor): 4 Állomány változásának tendenciái és okai: A faj a Bodrog mentén terjedőben van, szaporodásához szükséges feltételeket a site területén megtalálja, így állománynagysága kismértékben növekedett. Faj veszélyeztetettsége: A faj a site területén nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: - 47

50 A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok agyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) tiszaparti margit- ChrysanthV virág emum serotinum A Long-erdő töltésein, nedves gyepekben 3 lokalitásban. mocsári lednek Lathyrus palu- V stris Sátoraljaújhely Felső-rét Orchis laxiflora társaságában. nyári tőzike Leucojum aes- V tivum A Long-erdőben a Kaprona-tó és a Kacsató közötti területen számos tő. rucaöröm Salvinia natans V A Long-erdő holtágaiban számos helyen előfordul, de országosan ritka. kolokán Stratiotes ides A Long-erdő holtágaiban számos helyen előfordul, de országosan ritka. sulyom Trapa natans V A Long-erdő holtágaiban számos helyen előfordul, de országosan ritka. V A folyót kísérő ligeterdőkben előfordul, a Vörös Könyv az aktuálisan veszélyeztetett fajok között említi. kar- acronychus V quadrituberculatus A Bodrog folyóban előfordul, a Vörös Könyv a kipusztult vagy eltűnt fajok között említi. nagy színjátszó- Apatura iris lepke négypupú mosbogár alo- V kis színjátszólep- Apatura ilia ke V A folyót kísérő ligeterdőkben elterjedt, a Vörös Könyv a potenciálisan veszélyeztetett fajok között említi. 48

51 1.3. Területhasználat űvelési ág szerinti megoszlás űvelési ág Kiterjedés (ha) erdő Százalékos megoszlás (%) 1032,5 32,6 fásított terület 1,34 0,04 gyümölcsös 1,45 0,05 8,9 0,3 513,8 16,3 1275,96 40,3 316,6 10 szőlő 3,9 0,3? 5,2 0,2 3159, kert kivett rét/legelő szántó Összes: Tulajdoni viszonyok Tulajdonos Kiterjedés (ha) állami Százalékos megoszlás (%) 1215,23 38,5 önkormányzat 91,31 2,9 Egyéb gazdasági társaság 77,13 2,4 magán 1776,05 56,2 Összes: 3159, ,23 23,8 Ebből ANPI vagyonkezelésben Területhasználat és kezelés A fenntartási terv javaslatait a Világörökségi Kezelési Tervvel összhangban kell alkalmazni és a fenntartási terv javaslatait lehetőség szerint a Tervben szerepeltetni, hiszen minden előírás és javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is. 49

52 3. Térképek 3.1. Területi lehatárolás 50