2014. október. Törökbálint Város Önkormányzata. ... Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2014. október. Törökbálint Város Önkormányzata. ... Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről"

Átírás

1 Törökbálint Város Önkormányzata... Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről október Törökbálint Város Önkormányzata számára az alábbiakban összefoglaltak szerint teszem közzé a közötti önkormányzati ciklusról valamint Törökbálint Város helyzetéről szóló beszámolót. Turai István polgármester Törökbálint Város Törökbálint, Munkácsy M. u

2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CIKLUS ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A VÁROS HELYZETÉRŐL Szerkesztette: Turai István polgármester Törökbálint október

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ TÖRÖKBÁLINT VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA KÖZÖTT GAZDASÁGI HELYZETÜNKET ÉRINTŐ LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK Iparűzési adó csökkenése Új finanszírozási rendszer évtől Adósságkonszolidáció Az éves költségvetés években TARTALÉKOK ÉVI GAZDÁLKODÁS ELSŐ FÉLÉVI BEVÉTELEK ELSŐ FÉLÉVI KIADÁSOK A VÁROS VAGYONA VAGYONI KATEGÓRIÁK Forgalomképtelen vagyon Korlátozottan forgalomképes vagyon Üzleti vagyon A vagyongazdálkodási ügyek jellemzői VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEKET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS MEGVALÓSÍTÁSA Ingatlanok értékesítése Ingatlanok vásárlása BIRTOKVISZONY PROBLÉMÁK ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ INGATLANOKON NEM BÉRLAKÁSNAK MINŐSÜLŐ INGATLANOK BÉRBEADÁSA BELTERÜLETBE VONÁSOK TULAJDONRENDEZÉSEK Környező településekkel kapcsolatos rendezési feladatok A Magyar Állammal kapcsolatos tulajdonrendezési igények Magánszemélyekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonrendezési igények Víziközmű tulajdonrendezés VAGYON-NYILVÁNTARTÁS Ingatlan-nyilvántartási, cím és térképi tartalmak rendezése Vagyonkataszter Informatikai háttér kihasználása HELYI ADÓK HELYI ADÓZÁSI RENDSZERÜNK Az adózók számának alakulása és között A ÉVEK HELYI ADÓBEVÉTELEINEK TELJESÜLÉSE Az iparűzési adó csökkentésének gazdaságélénkítő hatása Jogszabályi változások 2013-ban A ÉV HELYI ADÓBEVÉTELEI Az összes adóbevétel időarányos teljesítése szeptember 20-ig

4 Adónemek szerinti teljesítés A végrehajtási tevékenység bemutatása Méltányossági ügyek Felszámolási ügyek A fennálló követelésállomány bemutatása TÖRÖKBÁLINT VÁROS BERUHÁZÁSAI A FEJLESZTÉSRE FORDÍTHATÓ FORRÁSOK ALAKULÁSA AZ ÚJ ISKOLA ÉS SPORTKÖZPONT BERUHÁZÁSA EGYÉB FEJLESZTÉSEK KÖZTERÜLETEN VÉGZETT FEJLESZTÉSEK, FELÚJÍTÁSOK INTÉZMÉNYEKBEN VÉGZETT FEJLESZTÉSEK, FELÚJÍTÁSOK FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK A SPORTKÖZPONT TOVÁBBFEJLESZTÉSE CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS AZ M0-M7 CSOMÓPONT ÁTALAKÍTTATÁSA EGYÉB KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉS A VÁROS TELEPÜLÉS-RENDEZÉSI TERVEINEK HELYZETE A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETRE KÉSZÜLŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK KIVONATOS TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE A SZABÁLYOZÁSI TERVEK HELYZETE ELFOGADOTT SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADOTT SZABÁLYOZÁSI TERVEK TÁRGYALÁS ALATT ÁLLÓ (HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT) SZABÁLYOZÁSI TERVEK LEZÁRATLAN (FOLYAMATBAN LÉVŐ) SZABÁLYOZÁSI TERVEK HELYI ÉRTÉKVÉDELEM TERVTANÁCS MŰKÖDÉSE TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS KÖZMŰELLÁTOTTSÁG VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE VEZETÉKES IVÓVÍZ-ELLÁTÁS ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS A TALAJTERHELÉSI DÍJ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA KÜLTERÜLETEK VÍZIKÖZMŰ ELLÁTÁSA CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS HELYZETE A meglévő csapadékvíz elvezető rendszeren szükséges beavatkozások ismertetése Törökbálint Város elvi vízjogi engedélyezési terve Törökbálint Város vízkárelhárítási stratégiája ELEKTROMOS ENERGIA-ELLÁTÁS KÖZVILÁGÍTÁS FÖLDGÁZ-ELLÁTÁS

5 6 KÖZLEKEDÉS, FORGALMI REND KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS HELYZETÉVEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT MŰKÖDÉSE A munkacsoport alapvetései Várható anyagi vonzat A hálózat átalakítása AZ M4 METRÓ FORGALOMBA ÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Előkészítő tárgyalások Az új járatrendszer bemutatása Az új forgalmi renddel kapcsolatos tapasztalatok A menetrend összehangolása a helyi járatokkal Javaslatok Rövid távon Hosszú távon Helyi járatok tekintetében ÚJ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE A BKK-VAL A VÁROST TERHELŐ ÁTMENŐ FORGALOM AZ E-ÚTDÍJ RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS ENNEK HATÁSAI AZ M0-M7 CSOMÓPONT BŐVÍTÉSI PROJEKT A projekt finanszírozása A projekt ütemezése FORGALOMTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS FORGALMI VÁLTOZÁSOK A JELENLEGI HELYZET A FELÜLVIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA KERÉKPÁR-KÖZLEKEDÉS HELYZETE KÖRNYEZETVÉDELEM A TÖRÖKBÁLINTI ERDŐK HELYZETE HULLADÉK-KEZELÉS JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÓ DUNA-VÉRTES-KÖZE REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS ZÖLDHULLADÉK-KEZELÉS KÖZTERÜLETEK ÉS PARKOK FENNTARTÁSA PARKFENNTARTÁS, KASZÁLÁS KÖZTERÜLETI FÁK KEZELÉSE ELEKTROMOS VEZETÉKEK KÖRÜLI GALLYAZÁS MAGÁNTERÜLETI FAKIVÁGÁSOK GYOMMENTESÍTÉS GYOMOS TERÜLETEK PARLAGFÜVES TERÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP KÖRNYEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA LEVEGŐ-TISZTASÁG ÉS A FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK ÁLLAPOTA ZAJVÉDELEM A VÁROS "KÖZ" FELADATAI A TELEPÜLÉSEN MŰKÖDŐ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEK KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TÖRÖKBÁLINTON

6 8.2.1 ÁLLAMI FENNTARTÁSBA KERÜLT ISKOLÁK ÓVODAI NEVELÉS KAPOSVÁRI EGYETEM TÖRÖKBÁLINTI MÓDSZERTANI KÖZPONTJA BEJÁRÓK VAGY TÖRÖKBÁLINTIAK? KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAI A MUNKÁCSY MIHÁLY MŰVELŐDÉSI HÁZ Infrastrukturális feltételek A Művelődési Ház szakmai tevékenysége A Közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló szerződések VOLF GYÖRGY KÖNYVTÁR ÉS HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY A könyvtár infrastrukturális feltételei A könyvtár szakmai tevékenysége A Helytörténeti Gyűjtemény A SEGÍTŐ KÉZ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Családsegítés Étkeztetés Házi segítségnyújtás Gyermekjóléti szolgáltatás Szabadidős programok szervezése Bölcsődei ellátás A HELYI EGÉSZSÉGÜGY A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG HELYZETE A BUDAÖRSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HELYZETE SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY TÁMOGATÁSOK KITŰZÖTT CÉLOK MEGVALÓSULÁSA A Közterületi munka értékelése Bűnügyi helyzet Baleseti helyzet, közlekedés A VÁROSRENDÉSZETI IRODA SZEREPE A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG FENNTARTÁSÁBAN ELVÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK A megfelelő személyi állomány kérdése Megfelelő tárgyi feltételek Megfelelő jogszabályi környezet Munkaszervezés, ellenőrzés, koordináció Területfelelősök, körzetek Problématérkép A különböző társszervekkel való együttműködés Folyamatban levő aktuális feladatok A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE A HIVATAL ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA JÁRÁSOK SZERVEZÉSE A JÁRÁSSZERVEZÉS MÓDSZERE, ÉS TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÁLLÁSPONTJA A JÁRÁSSZERVEZÉS TÖRÖKBÁLINTI HATÁSA AZ ÉPÍTÉSI HATÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA EGYÉB HATÁSKÖRI VÁLTOZÁSOK A HIVATAL ELHELYEZÉSE, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI A HIVATAL SZERVEZETE

7 9.5 A HIVATAL EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEINEK TEVÉKENYSÉGE ADÓIRODA HATÓSÁGI IRODA Szociális ügyek Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) Rendszeres szociális segély (RSZS) Méltányossági közgyógyellátás (KGY) Adósságkezelési szolgáltatás, illetve támogatás Adósságkezelési lakásfenntartási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és átmeneti segély Méltányossági ápolási díj Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Gyámhatósági feladatok Anyakönyvi igazgatás Hagyatéki ügyek Honosítás Lakcímrendezési ügyek, népesség-nyilvántartás Telephely engedélyezés Kereskedelmi ügyek Termőföldek elidegenítésével kapcsolatos hirdetmények Állattartási ügyek Birtokvédelem A évi népszámlálás végrehajtása JEGYZŐI IRODA PÉNZÜGYI IRODA POLGÁRMESTERI KABINET Képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítése Bursa Hungarica ösztöndíj Tanulmányi ösztöndíj VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRODA VÁROSRENDÉSZETI IRODA A HIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉS TELEPÜLÉSMARKETING KONCEPCIÓ ÉS TERV ÖNKORMÁNYZATI INFORMÁCIÓÁRAMLÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL AZ ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM (ÁROP) KERETÉBEN ELŐKÉSZÍTETT PÁLYÁZATOK Helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés alapjainak lerakása önkormányzati kapacitásfejlesztéssel és tudástranszferrel Helytörténeti gyűjtemény megújítása, korszerű elhelyezése Településfejlesztési feladatok a VEKOP keretében KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV INFORMATIKA RÉSZVÉTEL TÉRINFORMATIKAI RENDSZER KIFEJLESZTÉSÉBEN TRISTENIK VÁROSÁBAN KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE ÖNKORMÁNYZATI KAPCSOLATOK BELSŐ KAPCSOLATOK TÖRÖKBÁLINT VÁROS KITÜNTETETTJEI A CIKLUS IDŐSZAKÁBAN

8 11.3 TÖRÖKBÁLINT ÖNKORMÁNYZATÁNAK SAJÁT HALOTTAI A CIKLUS IDŐSZAKÁBAN HELYI TÁRSADALMI SZERVEZETEK CIVIL SZEREZETEK CIVIL KONCEPCIÓ A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA KÉRDÉSEI KÜLKAPCSOLATOK SZAKMAI KAPCSOLAT TRSTENIK VÁROSÁVAL MELLÉKLET: A TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG MUNKÁJA VÁROSGONDNOKSÁG LÉTREJÖTTE MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK, FELADATOK SZEMÉLYI FELTÉTELEK TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEK, ELHELYEZÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, ÁTADÁS-ÁTVÉTELE KÖZTERÜLETEK ZÖLDTERÜLETEK, PARKOK, TEREK UTAK, JÁRDÁK, VÍZELVEZETÉS KÖZVILÁGÍTÁS ÉPÜLETÜZEMELTETÉS Bálint Márton általános és középiskola, Törökbálint Sportközpont Zimándy Ignác Általános Iskola Orvosi rendelők üzemeltetése Alsóerdősor utcai sportlétesítmény helyzete Polgármesteri Hivatal és egyéb intézmények Bérlakások, bérlemények EGYÉB FELADATOK, EREDMÉNYEK Informatika Temető Piac Közétkeztetés Rágcsálóírtás További feladatok TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG ÚTJAVÍTÁSI, JÁRDAJAVÍTÁSI ÉS VÍZELVEZETÉSI MUNKÁI RÉSZLETES ISMERTETÉSE KÁTYÚZÁS, ÚTJAVÍTÁS JÁRDAJAVÍTÁS, CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

9 1 ÖSSZEFOGLALÓ A közötti önkormányzati ciklus Képviselő-testülete október 12-én tartotta alakuló ülését, amelynek keretében sor került az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének módosítására, valamint az alpolgármesterek és a bizottsági tagok megválasztására, azaz megtörtént a működés alapjainak lerakása. Az elmúlt ciklusban Törökbálint Város Önkormányzatának csakúgy, mint más önkormányzatoknak a gazdasági-pénzügyi válság hatásai mellett a társadalomban bekövetkezett számos változással is szembe kellett néznie. Az önkormányzati rendszert általánosan érintő problémák és változások mellett azonban Városunkat az is sújtotta, hogy év végén egy törvénymódosítás következtében a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényegesen megváltoztak, és 2012-től a Telenor által fizetendő iparűzési adónak csak egy szerény hányada maradhatott a településen. Elsősorban ennek, illetve a gazdasági recessziónak a hatására a évi 4,5 milliárd forint adóbevétel 2013 végére 2,9 milliárd forintra csökkent. Mindezek ellenére Városunk fejlődése nem állt le. Ezt bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal által után ismételten elvégezett kutatás, amely Magyarország valamennyi településének mutatóit elemezte. Ebben a felmérésben a kutatás 30 szempontot vizsgált, ezek súlyozott átlagával alakítva ki a rangsort. A korábbi vizsgálat gazdasági, infrastrukturális, valamint a foglakoztatási szempontjai mellett most már vizsgálták a települések társadalmi és szociális mutatóit is, mert így átfogóbb képet lehetett kapni az ország településeiről. Ebben a rangsorban Törökbálint a 7. helyen áll! Az iparűzési adóbevételünk előre látható csökkenése miatt veszélybe került az új Bálint Márton iskola és sportközpont megvalósítása is, hiszen novemberében a Képviselő-testület kénytelen volt leállítani a PPP-s konstrukcióban megkezdett építkezést, előre látván, hogy a megvalósítás után nem tudja teljesíteni a magánbefektetővel szemben fennálló kötelezettségeit. A kivitelezés csak 2013-ban indulhatott újra, amikor is a Magyar Állam átvette a megkezdett beruházás tulajdonjogát, gondoskodott a kivitelezés befejezéséről, majd a használatba vételi engedély kiadását követően átadta az új létesítményt a Város használatába. A távközlési szolgáltatók adózási szabályainak módosulása mellett számos más olyan változás is volt, amely az elmúlt négy évben a pénzügyi és vagyoni helyzetünk alakulására jelentős befolyással volt: A január 1-jétől hatályba lépett új szabályok feladat alapú finanszírozási rendszert vezettek be. A feladatfinanszírozási rendszerben főszabály szerint az önként vállalt önkormányzati feladatokhoz nem biztosít támogatást az állam. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A központi kormányzat részéről döntés született a helyi önkormányzatok adósságállományának átvételére. Az első ütem évben zajlott le: Törökbálint Város Önkormányzata február 28-án kötött a Magyar Állammal megállapodást az adósságátvállalás mértékéről. A megállapodásban a Magyar Állam forint összegű adósság és ennek törvényben meghatározott járulékai összegét vállalta át, amely az Önkormányzat december 31-én fennálló adósságállománya 60%-ának megfelelő összeg volt. Az adósság konszolidáció 2014-ben folytatódott. Az idén a hiteleink közül ezer forint értékű hitelt tartozásátvállalási szerződéssel vett át a Magyar Állam. Törlesztési célú központi támogatással került kiegyenlítésre ezer forint összegű hitel és a 9

10 kapcsolódó járulékok (kamat) 927 ezer forint összeggel. A központi támogatás együttes összege ezer forint volt, amelyet a költségvetésbe be kellett emelnünk. A fentiek szerint lezajlott adósságkonszolidáció eredményeként az Önkormányzat március 1-jétől nem rendelkezik külső adósságállománynyal. Az önkormányzatok kormányzati finanszírozási rendszerének jelentős változása is szükségesség tette, hogy a Képviselő-testület több ízben is foglalkozzon a helyi adóztatás kérdéseivel évet követően az önkormányzatok állami támogatási rendszere is lényegesen átalakult. Képviselő-testület 2011 decemberében megalkotta a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseire figyelemmel a magánszemélyekre is kiterjedő helyi adó rendeletét, melynek lényeges elemei a következők: megszüntette a Képviselő-testület a magánszemélyek tulajdonában lévő 200 m2 alatti lakóingatlan építményadó alóli mentességét, január 1-től minden törökbálinti lakóingatlant építményadó kötelezettség terhel. Telekadó: január 1-től minden törökbálinti telket telekadó fizetési kötelezettség terhel, ez alól mentes a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, annak teljes térmértékével. Az adóbevételek tervezése a ciklusban megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, esetleg túlteljesíteni. Ennek elérése azonban csak úgy volt lehetséges, hogy jelentősen erősítettük a kintlevőségek behajtására vonatkozó tevékenységet. Az adóbevételek elmaradása miatt tehát a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni, ugyanakkor a fejlesztésre szánt források csökkentek. A vázolt nehézségek ellenére az Önkormányzat év végi ,9 millió forint értékű vagyona a befejezett fejlesztések következtében 3221,2 millió forinttal (18,7%- kal) nőtt 2012 végére. A december 31-i könyvviteli mérleg szerint a vagyon érétke ,1 millió forint, amely 2013-ban ,4 millió forintra nőtt. A bevezetett államreform keretében az önkormányzatok feladatköre, jogköre jelentősen megváltozott január 1-jével, amikor a járási kormányhivatalok megkezdték működésüket, lezárva a megyei kormányhivatalok megalakulásával megkezdett közigazgatási átalakítást. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási feladatok ellátására jöttek létre, azaz csak államigazgatási feladatok kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól, önkormányzati feladatok nem. Ugyanakkor közel sem minden államigazgatási feladat került át, azok, amelyeket minden településen érdemes ellátni, speciális helyi ismereteket vagy azonnali beavatkozást igényelnek, megmaradtak a települési jegyzőnél, polgármesternél, sőt, jöttek még új feladatok is. A reform bevezetése azt is jelentette, hogy Önkormányzatunk intézmény-fenntartói, hatósági feladat- és hatáskörei némileg visszaszorultak. A reform célkitűzése szerint ugyanis a polgármesteri hivatalok tevékenységének hangsúlya a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé tolódik el. E tendenciáknak megfelelve 2012-ben létrehoztuk a Városgondnokságot a településüzemeltetési feladatok egy kézben összefogott végrehajtására, és megtörtént a Polgármesteri Hivatal feladat és hatásköreinek átalakítása, ezzel egyidejűleg belső struktúrájának racionalizálása. A legnagyobb változást azonban az jelentette, hogy azonban az jelentette, hogy a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (köznevelési törvény) január 1-jén hatályba lépett rendelkezése (74. (1) bekezdés) alapján az iskolák állami fenntartásba kerültek, azonban a háromezer fős lélekszámot meghaladó települések önkormányzatai így Törökbálint Város Önkormányzata is köteles gondoskodni az állami fenntartásba kerülő iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. Ennek keretében saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellá- 10

11 tásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A törökbálinti iskolák esetében az Önkormányzat e feladatának a Városgondnokság útján tesz eleget. A ciklus legjelentősebb beruházása a Bálint Márton iskola új intézményének (tagiskolájának) felépítése volt a vele közös épületben levő sportlétesítménnyel együtt. A 2010-ben megkezdett, majd az iparűzési adóbevétel törvény általi drasztikus csökkentése miatt leállított beruházást 2013-ban a Magyar Állam fejezte be. Az építmény teljes beruházási értéke mintegy nettó 5 milliárd forintot tett ki. A létesítmény határidőben elkészült, m 2 -nyi hasznos alapterület jött létre, a használatbavételi engedélyt a évi országos tanévnyitó előtt megkaptuk. A tagiskola eredeti építési engedélye II. ütemet is tartalmaz, mely labdarúgó pályát és atlétikai pályát is magába foglal lelátóval, egyéb kiszolgáló helyiségekkel. Ezek megvalósítására további források rendelkezésre állása esetén nyílhat lehetőség. A folyamatban lévő beruházások közül jelentőségük alapján a következőket emeljük ki: Az M0 autópálya kibővítése keretében a Hosszúréti-patak törökbálinti mellékágán a Károlyi Mihály utca mögött száraz záportározó készül a NIF Zrt. költségén. A kivitelezési munkákat várhatóan 2014 őszén kezdik meg, amint a vízjogi létesítési engedély kiadása és a kivitelező közbeszerzési eljárásban történő kiválasztása megtörténik. A NIF Zrt. saját beruházásban az Érdi úton két körforgalmat épít meg, lehetővé téve az autópályákra már itt a le- és felhajtást. A kivitelezést követően jelentősen csökken jelenleg Városunkat terhelő, Érd irányából Budapest felé tartó átmenő forgalom és ezzel a környezetterhelés is. Bartók Béla utca Baross Gábor utca csomópontjának rendezése. Körforgalom a Szent István utca Baross Gábor utca Kazinczy Ferenc utca csomópontban. Napjainkban a területfejlesztés rendszere az államreform részeként átalakulóban van. Egyre inkább látható, hogy az eredményes és harmonikus településfejlesztés csak hosszú- és középtávú tervezés, valamint operatív programok kidolgozásával érhető el. Ezek a koncepciók és tervek egy, a lakosság többsége által elfogadott jövőkép kialakításához és a megvalósításhoz szükséges erőforrások például Uniós támogatások megszerzéséhez nélkülözhetetlenek. A lakosság többsége által elfogadott jövőkép csak széleskörű egyeztetéssel és konszenzuskereséssel alakítható ki, ehhez erősíteni kell az Önkormányzat civil kapcsolatait, a helyi társadalommal folytatott párbeszédet és kommunikációt. Ez a most következő ciklus egyik igen fontos feladata lesz. 11

12 2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE 2.1 GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA KÖZÖTT Gazdasági helyzetünket érintő lényeges változások Törökbálint Város Önkormányzatának pénzügyi és vagyoni helyzetét az elmúlt négy évben számos jogszabályi és egyéb változás jelentősen érintette. Az Önkormányzat fizetőképessége a változások okozta gazdálkodási nehézségek mellett is folyamatosan stabil volt, a működést, a feladatok ellátását zavartalanul biztosítani tudta. Ugyanakkor viszszaesés mutatnak a Város beruházásai Iparűzési adó csökkenése év végén a Város vezetésének azzal kellett szembesülnie, hogy egy törvénymódosítás következtében a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényegesen megváltoznak. Ez Törökbálintra nézve azért járt súlyos következménnyel, mert a Telenor által fizetett iparűzési adónak csak egy szerény hányada maradhatott a településen. Szakmailag jól alátámasztott lobbi tevékenységbe fogtunk, s így sikerült elérnünk, hogy a törvény csak januártól lépjen életbe, ezáltal Törökbálintnak maradt egy éve arra, hogy a Telenortól az eredetileg tervezett adót szedje be, közben pedig tovább küzdjön a településre nézve előnytelen szabály megváltoztatása érdekében. Ezt a lehetőséget igyekeztünk is kihasználni: 2012-ben lépéseket tettünk a helyi adókról szóló törvény olyan értelmű módosítása iránt, amelynek eredményeként a Telenor adójának jelentős része továbbra is Törökbálint bevétele maradhatna. Kezdeményezésünket támogatta az Országgyűlési Képviselőnk is, aki benyújtotta a javaslatot a Parlament elé. Az Országgyűlés önkormányzati, valamint költségvetési bizottsága egy ellenszavazattal, döntő többséggel elfogadta a javaslatot, azonban a plenáris ülésén ennek ellenére sem kapott kellő arányú támogatást. Újabb fordulat következett be évben, mivel a helyi adókról szóló törvény akkori módosítása ismételten érintette a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályokat. Ennek a változásnak a lényege az, hogy a korábbiaktól eltérően a távközlési szolgáltatók a helyi iparűzési adó egy hányadát (a jelenleg is hatályos szabályozás szerint 20%-át) a székhelyük szerinti települési önkormányzatnak fizetik meg. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adóelőleget év közben a gazdasági társaságok így a Telenor is az előző évi adóbevallás adatai alapján fizetik, a törvényi változásból eredő többletbevétel amellyel egyébként a évi költségvetés adóbevételeinek tervezésekor számoltunk első ízben a decemberben esedékes iparűzési adó feltöltési kötelezettségnél realizálódhat. Arról, hogy ennek nagyságrendje hogyan alakul, csupán becsléseink lehetnek, mivel nagymértékben függ a távközlési szolgáltatók üzletpolitikájától. A helyi adókról szóló törvény 2010-es változása után év állt tehát az Önkormányzat rendelkezésére ahhoz, hogy a nagymértékű, a Város költségvetésének közel egyharmadát érintő bevételkiesésre felkészüljön. Ez olyan konszolidációs intézkedéseket igényelt, amely egyaránt érintette a költségvetés bevételi és kiadási oldalát év végén, a Képviselő-testület a Telenor adójának elvesztésétől motiválva decemberben úgy határozott, hogy a helyi adóztatást kiterjeszti a magánszemélyekre is. Amikor azonban kiderült, hogy a Telenor adó 2011-ben még a Városnál marad, a képviselők heves vita után elállt ettől a szabályozástól. A jogalkotási folyamatban a kormányzati oldalon közben már elkezdődött az új önkormányzati törvény előkészítése, ahhoz kapcsolódóan az önkormányzatok finanszírozási 12

13 rendszerének átrendezésére vonatkozó javaslat kimunkálása és a közigazgatási rendszer átalakításának előkészítése. A nyilvánosságra kerülő információkból pedig egyre határozottabban az rajzolódott ki számunkra, hogy a Kormányzat a finanszírozási rendszer jelentős átalakítására készül, s az új rendszerben az önkormányzatok helyi adókból származó bevétele számítási alapja lesz a finanszírozásnak. Mindezek alapján a Képviselő-testület több ízben foglalkozott az adóztatás kérdéseivel, s ez a téma volt az egyik fő napirendje a szeptemberben tartott informális képviselő-testületi ülésnek is. Hosszas vita után alkottuk meg decemberben a helyi adókról szóló új rendeletet, melynek magánszemélyeket érintő főbb változásairól a helyi adókkal kapcsolatos részben részletesen is szólunk. A fenti diagramon jól látható, hogy a helyi adókból származó bevétel összességében is és azon belül a helyi iparűzési adó bevétel is egyaránt jelentősen visszaesett évről évre. A helyi iparűzési adó bevétel összes helyi adóbevételen belüli aránya ugyancsak jelentős mértékben 85 %-ról 60 %-ra csökkent. A helyi iparűzési adóbevétel adóbevételeken belüli arányának időszaki csökkenése elsősorban a Telenor adón felül is jelentős iparűzési adóbevétel kieséssel magyarázható, amely önmagában is növelte az egyéb helyi adóbevételek súlyát. Az iparűzési adóbevételek összes adóbevételhez számított aránya évben tovább csökkent, amelyben már az is szerepet játszott, hogy az egyéb helyi adóbevételek (építményadó, telekadó) bevételei növekedtek a nagyságrendjében nem jelentősen ugyan, de csökkenő iparűzési adóbevétel mellett. A helyi adóbevételek előzőekben ismertetett drasztikus csökkenése természetesen nemcsak a helyi adópolitika és szabályozás újragondolását tette szükségessé, hanem a költségvetés kiadási oldalával, az ellátandó feladatokkal, azok mértékével kapcsolatban is intézkedéseket kívánt. A megtakarítási intézkedések nagy része a gazdálkodási évhez kapcsolódott. 13

14 Új finanszírozási rendszer évtől A települési önkormányzatok finanszírozási rendszere évtől alapjaiban változott meg. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatása a ciklus első felében hatályos szabályok szerint még a normatív finanszírozásra épült. A normatív költségvetési hozzájárulás jogcímeit, feltételeit a költségvetési törvény határozza meg. A normatív hozzájárulás az önkormányzat törvényben előírt kötelező feladatainak megvalósításához biztosít forrást. A támogatások azonban jellemzően a tevékenység ellátásának kiadásait csak részben fedezik, így azokat egyéb bevételekből ki kell egészíteni. A normatív hozzájárulás alanyi jogon illeti meg az önkormányzatot, az igényelt jogcímek szerinti felhasználását nem, csupán az igénybevétel jogosságát (a feladat meglétét, tényleges ellátását) kell igazolni a helyi önkormányzatnak. A normatív hozzájárulások rendszerét további központi költségvetésből származó támogatások egészítik ki, amelyeknek egy része (a normatív, kötött felhasználású állami támogatások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások) az igényelt célra használható fel. A cél szerinti felhasználást utóbbi körben megfelelően igazolni kell. A január 1-jétől hatályba lépett új szabályok feladat alapú finanszírozási rendszert vezettek be. A feladatfinanszírozás rendszer a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatait helyezi előtérbe. E feladatok működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés feladatalapú támogatással biztosítja. A támogatás mértéke a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz külön jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szinthez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a törvényben előírt kötelező feladatok minden önkormányzat által egységesen teljesítendő, minimális szintjét a feladatokra vonatkozó központi jogszabályok határozzák meg. Az új finanszírozási rendszer lényeges eleme, hogy a helyi önkormányzat elvárható saját bevételét, valamint a helyi önkormányzat tényleges saját bevételét kell figyelembe venni. A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét a költségvetési törvényben határozza meg a központi kormányzat. Míg a normatív hozzájárulások rendszerében csupán az igénybevétel jogosságát kellett a helyi önkormányzatnak igazolnia, addig a feladatfinanszírozási rendszerben a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét jogszabályban meghatározott kamatokkal terhelve a központi költségvetés részére visszafizetni, ha a támogatást nem a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordította. A feladatfinanszírozási rendszerben főszabály szerint az önként vállalt önkormányzati feladatokhoz nem biztosít támogatást az állam. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Ha a helyi önkormányzat által vállalt nem kötelező feladatot az állam nem kezeli prioritásként, a feladatot az önkormányzatnak teljes egészében saját forrásaival kell megoldania (jelenleg ilyen például az iskolák működtetése). A helyi önkormányzat törvényben előírt kötelező, valamint önként vállalt feladatai ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének évtől elkülönítetten kell tartalmaznia, ugyanis a feladatfinanszírozási rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a két feladatkör költségvetése világosan elkülönüljön. Az új finanszírozási rendszer Városunk költségvetési gazdálkodását több tekintetben is érintette. A évi költségvetésben első alkalommal kellett megjeleníteni a kiadások 14

15 és bevételek előirányzatait kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok bontásban. E strukturális változás mellett a pénzügyi tárgyú döntéseknél különösen hangsúlyos kérdéssé vált, hogy azok az Önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladataihoz kapcsolódnak-e. A költségvetést is érintő kérdések megítélése az előkészítésért felelős Hivatal, illetve a Képviselő-testület részéről is szemléletváltást tett szükségessé Adósságkonszolidáció A Kormány a közigazgatás átalakításának keretében a helyi igazgatás és önkormányzás mint az egyik legfontosabb alappillér hatékonyabbá tétele érdekében az önkormányzatokra vonatkozóan újraszabályozta mind a sarkalatos, mind az önkormányzatok mindennapi működését rendező törvényeket és a feladatok végrehajtását biztosító előírásokat. Ennek alapján, a helyi önkormányzás feladatainak újrastrukturálása mellett az önkormányzati gazdálkodás feltételei és módja is megváltozott. Ahhoz azonban, hogy az önkormányzatok hosszú távon is meg tudjanak felelni a számukra meghatározott szigorúbb gazdálkodási szabályoknak és az új feltételek mellett is biztosítható legyen a közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása, a pénzügyi-gazdasági rendszerük alapjainak megszilárdítása is szükséges volt: rendezni kellett a működésüket és a fejlesztéseiket segítő, de korábban az állam által nem fedezett kiadásokkal kapcsolatosan keletkezett önkormányzati adósságállomány sorsát. A központi kormányzat a helyi önkormányzatok adósságállományát két ütemben vette át, az első ütem évben zajlott le. A Képviselő-testület február 28-án kötött a Magyar Állammal megállapodást az adósságátvállalás mértékéről. A megállapodásban az Állam Ft összegű adósság és ennek törvényben meghatározott járulékai összegét vállalta át, amely az Önkormányzat december 31-én fennálló adósságállománya 60%-ának megfelelő összeg volt. Az adósságkonszolidáció első üteme június 28-án zárult le, amely nappal a jelzett adósságállomány tényleges átvétele megtörtént. Ennek eredményeként év második felében Törökbálint Város Önkormányzat költségvetését már kizárólag forint hitelek terhelték, a Magyar Állam ugyanis valamennyi korábbi EUR hitelt átvette. Az átvétel a tőketörlesztés és a kapcsolódó kamatkiadások csökkenése miatt évben közel 67 millió Ft megtakarítást eredményezett ben az adósságkonszolidáció folytatódott, ekkor az első ütem eredményeként megmaradt két forint hitelünk állami átvételére került sor. Az átvállalás a és sorszámú forint hiteleinket érintette. A évi adósságkonszolidáció az előző évhez hasonlóan kétféle technikával történt: a 200 millió Ft-ot meghaladó értékű adósságelemként nyilvántartott sorszámú hitelt, amelynek értéke az átvétel időpontjában E Ft volt, tartozásátvállalási szerződéssel vette át a Magyar Állam. Törlesztési célú központi támogatással került kiegyenlítésre a sorszámú hitel átvétel időpontjában fennálló teljes adóssága E Ft összeggel és a kapcsolódó járulékok (kamat) 927 E Ft összeggel. A központi támogatás együttes összege E Ft volt, amelyet a költségvetésbe be kellett emelnünk. A fentiek szerint lezajlott adósságkonszolidáció eredményeként az Önkormányzat március 1-jétől nem rendelkezik külső adósságállománnyal. 15

16 Törökbálint Város Önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségeinek alakulása január december 31. között Megnevezés EUR hitelek Forint hitelek Összesen Nyitó állomány Tőketörlesztés saját költségvetés terhére Adósságkonszolidáció Záró állomány Az éves költségvetés években Törökbálint Város Önkormányzat évek közötti gazdálkodásának összefoglaló értékeléséhez, a tendenciák jelzéséhez segítségül szolgált az ún. CLF módszer, amelyet a évben Önkormányzatunknál tartott számvevőszéki ellenőrzés is alkalmazott a Város gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok vizsgálata során. A CLF módszer a Credit Local de France bankról kapta a nevét, ez a bank alkalmazta ugyanis először ezt a módszert. Lényege, hogy a folyó (működési), valamint a vagyonnal kapcsolatos felhalmozási (fejlesztési) kiadások és bevételek adatait szétválasztja és azokat külön-külön, illetve egymással is összefüggésben elemzi. E módszer segítségével jól áttekinthető a gazdálkodás biztonsága, amely a Működési jövedelem és a Nettó működési jövedelem alakulásával jellemezhető. A működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegét (vagyis a működési kiadások és bevételek egyenlegét) mutatja. Ha ez az egyenleg pozitív, tehát a bevételek aránya a kiadásokhoz képest kisebb, akkor jut forrás a fejlesztésekre. A nettó működési jövedelem a pénzügyi kapacitás mutatója (a működési jövedelem csökkentve a tőketörlesztéssel). Ha pozitív, akkor a jövőbeni kötelezettségek, fejlesztések teljesítéséhez források képződnek, ha viszont negatív, akkor az hosszabb távon eladósodással és túlzott vagyonfeléléssel járhat A folyó költségvetés alakulása években A folyó költségvetés azokat a bevételeket és kiadásokat foglalja magában, amelyek a folyamatos működéshez kapcsolódnak, az önkormányzati vagyon értékének alakulásával nincsenek összefüggésben (utóbbi tétel a felhalmozási költségvetésben szerepel). Nem tartalmazza a finanszírozási műveleteket (hitelfelvétel, hiteltörlesztés, értékpapír kibocsátás, illetve értékpapír beváltása, értékesítése). A folyó költségvetésen belül a folyó bevételek nem tartalmazzák az előző év(ek)ben képződött maradvány felhasználását, annak érdekében, hogy a külső forrásbevonás mellett megjeleníthető legyen a tárgyévi belső finanszírozási igény is. 16

17 A folyó költségvetés alakulása között A diagramban szereplő adatok a éves zárszámadáson alapulnak. A fenti diagram alapján látható, hogy míg ben az Önkormányzat működése kiegyensúlyozott volt és lehetőséget biztosított fejlesztések finanszírozására, illetve maradvány képzésére, addig évben a folyó kiadások meghaladták a folyó bevételeket. A évi tényleges működési hiány (a folyó bevételek és kiadások különbsége) 405,7 millió Ft volt. A működési költségvetést lényegesen befolyásolta a év utolsó negyedévében kifizetett 500,0 millió Ft összegű kártalanítás (16 tantermes iskola). A évi költségvetés teljesítési adatai valamivel kedvezőbb képet mutatnak, mivel a működési költségvetés tényleges egyenlege 618,6 millió Ft többletet mutat, azonban ez a működési többlet diagram alapján is jól látható módon jóval elmarad a évek adataitól. A és költségvetési évek adatai egyértelműen azt jelzik, hogy a működési költségvetés egyenlegét tartós egyensúlyi pozícióba kell hozni. Ez részben a lehetőségekhez mérten a működési bevételek növelésével, részben a működési kiadások viszszafogásával lehetséges. A folyó költségvetés (működési jövedelem) pozitív egyenlege biztosíthat belső forrást a tárgyévi fejlesztésekhez, illetve felhalmozási célú tartalékképzéshez A felhalmozási költségvetés alakulása években A felhalmozási költségvetés az önkormányzati vagyon értékének alakulását közvetlenül befolyásolja. A CLF módszer szerinti számítás a finanszírozási műveleteket ebben az esetben is figyelmen kívül hagyja, és hasonlóan jár el a felhalmozási célra igénybevett maradványhoz kapcsolódó bevétellel is. 17

18 A felhalmozási költségvetés alakulása között A diagramban szereplő adatok a éves zárszámadáson alapulnak. A évi tényadatok alapján jól körvonalazódik, hogy az Önkormányzat milyen jelentős mértékű visszafogást valósított meg a fejlesztési feladatok területén évtől kezdődően a beruházásokra, felújításokra fordított kiadás erőteljesen lecsökkent, amely a fentebb már említett helyi adókkal kapcsolatos törvényi változás és az emiatt szükségessé vált takarékossági intézkedések egyik jól látható eredménye évben a felhalmozási bevételek meghaladták ugyan a ténylegesen teljesült felhalmozási kiadásokat, de ebben közrejátszott, hogy egyes fejlesztési feladatok nem kezdődtek meg, vagy áthúzódtak évre. A fejlesztési, felújítási feladatok erőteljes csökkenése ellenére az elmúlt években a teljesség igénye nélkül az alábbi beruházásokat sikerült megvalósítani: Bálint Márton Általános Iskola számára 4 tanterem kialakítása a volt CBA üzlet épületében a Köztársaság téren (2011), Templom utcai támfal készítése (2011), Volt vastalanító épület átalakítása a Segítő Kéz Szolgálat részére (2011), Pelsőczy Ferenc utcában térburkolat kialakítása (2011), Szent István utcai gyalogosátkelő (2011). Mária Segíts Kápolna felújítására átadott támogatások ( ), Kegyeleti park és Walla kripta helyreállítása (2012) Bóbita Óvoda Bajcsy-Zsilinszky u. 48. alatti telephelyének felújítása ( ), A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Óvoda utcai új létesítményének használatba vétele, a működés megkezdéséhez szükséges eszközök beszerzése (2013), Napfény utcai közvilágítási hálózat kiépítése (2013) Csupaszív Kétnyelvű Óvoda játszóudvarának felújítása (2013) Az Óvoda utca felújítása a használatba vett iskolaépület és sportközpont működéséhez kapcsolódó járulékos fejlesztésként (2013) Kazinczy Ferenc utcában, a páros oldalon a Kerekdomb és a Blaha Lujza utcák közötti járda építése és csapadékvíz elvezetés (2013), Kazinczy Ferenc utca-blaha Lujza utca sarkán gyalogátkelő építés és ahhoz tartozó közvilágítás kiépítése (2013). 18

19 A nettó működési jövedelem alakulása a időszakban A nettó működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegének a tőketörlesztésekkel (hiteltörlesztés, korábban kibocsátott értékpapírok beváltása) csökkentett összegét mutatja. Számítása, vizsgálata azért különösen fontos, mert a nettó működési jövedelem mutatja meg, mennyire képes az Önkormányzat a fejlesztési, felújítási kiadásokat a tárgyévi gazdálkodásból finanszírozni. Amennyiben a nettó működési jövedelem pozitív előjelű, az Önkormányzat képes tárgyévi folyó bevételeiből a a működés és az adósságszolgálat mellett fejlesztésekre is fordítani, illetve tartalékolni. A negatív nettó működési jövedelem jelentős pénzügyi kockázatot jelent, mivel az a korábbi tartalékok (maradvány) felélését, ilyen tartalékok hiányában pedig az Önkormányzat eladósodását vonja maga után. A nettó működési jövedelem alakulása között A diagramban évi adatai az éves zárszámadáson alapulnak. A nettó működési jövedelem években kedvező képet mutatott, évente átlagosan 1,3 milliárd Ft-ot lehetett fejlesztési célokra, illetve maradványképzésre fordítani. Ezt a többletet évben a felhalmozási kiadások felemésztették (2010. évben 1,3 milliárd Ft egyenleget mutatott). A fejlesztés évtől történő nagymértékű visszaszorítása tette lehetővé azt a maradványképzést, amelynek köszönhetően a évi nettó működési jövedelem negatív tartományba esése finanszírozási problémákat még nem okozott. Ezzel azonban elindult a évi gazdálkodás során képzett tartalék felélése, amely középtávon (4-5 év) finanszírozási gondokat eredményezhet, ha a működési költségvetés egyensúlyát nem teremtjük meg. A évi teljesítés adatok alapján a mutató javult. Ebben azonban több olyan tényező is közrejátszott, amelynek hiányában a mutató kedvezőtlenebb értéket mutatna (például a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos tervezett kiadásokból megközelítőleg 100,0 millió Ft nem teljesült, mivel a szolgáltató tavasztól nem számlázott, fejlesztési feladatok húzódtak át következő évre) Tartalékok Ahogy arra fentebb utaltunk, a év volt az utolsó olyan év, amelyben még a helyi iparűzési adó törvénymódosítása miatti bevételkiesés nem éreztette a hatását. A fejlesztési kiadások ugyanezen évben történt erőteljes visszafogásával az Önkormányzat jelentős költségvetési tartalékot képzett. A évi költségvetést 1735,4 millió Ft maradvánnyal zárta, amely beépült a évi gazdálkodás finanszírozásába. 19

20 A maradványtartási céllal elkülönített tartalék tervezett és tényleges értékének alakulása ( időszakban) A diagram évi adatai az éves zárszámadáson alapulnak. A diagramon jól látható, hogy mindhárom évben a költségvetésben maradványtartási céllal tervezett módosított előirányzat (utolsó módosítás szerinti értéke) jelentősen elmaradt a ténylegesen képződött maradvány értékétől. Ezt több tényező a költségvetésben tervezett feladatok egy részének elmaradása, költségvetési bevételek tervezett előirányzatán felül keletkezett bevételek, egy költségvetési kiadási előirányzatokon a takarékos gazdálkodásból adód megtakarítás együttes hatása eredményezte. A évi költségvetésbe előző évről áthozott 1735,4 millió Ft maradvány nagyobb részét, 1 106,1 millió Ft-ot (63,7%-át) sikerült megőrizni és továbbvinni a költségvetési év finanszírozására. A évben részben feladatok elmaradása, részben pedig a takarékos gazdálkodás eredményeként a maradvány év végi ténylegesen értékét 1411,8 millió Ft-ra növelte az Önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy a belső finanszírozási forrást a év végi maradvány 81,3%-ára tudta a Város növelni ÉVI GAZDÁLKODÁS első félévi bevételek Törökbálint Város Önkormányzat és intézményei összevont bevételeinek alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. 20

21 Törökbálint Város Önkormányzat bevételeinek alakulása első félévében A számviteli nyilvántartás adatai (ezer Ft-ban) szerint első félévében a működési költségvetési bevételek 47,2%-a teljesült. A működési célú támogatásokat (az önkormányzati kötelező feladatokhoz nyújtott központi költségvetési hozzájárulásokat) időarányosan megkaptuk. A közhatalmi bevételek (helyi adók, egyéb közhatalmi bevételek) teljesítési szintje valamelyest elmaradt az időarányos szinttől. Ehelyütt utalunk arra, hogy a költségvetés soron következő módosításakor a teljesítés adatokra tekintettel a helyi adókból származó bevételek előirányzatainak felülvizsgálatát tervezzük. Egyes helyi adók bevételei a tervezettnél kedvezőbben alakultak: az építményadó és telekadó jogcímén eredeti előirányzatként tervezett 580 millió Ft közel 86%-a, 497 millió Ft folyt be az első félévben. Ezeknél a helyi adóbevételeknél reálisan számolhatunk többletbevétellel. Ugyanakkor a helyi iparűzési adó tervezett 1700 millió Ft bevételi előirányzata a korábbi évekhez képest jóval alacsonyabb szinten (28%) teljesült az első félévben. A távközlési szolgáltatók iparűzési adófizetési kötelezettségét érintő törvénymódosítás miatt a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakulnak számításaink szerint a decemberi adóbevételek, de ezt figyelembe véve is indokolt az eredeti előirányzat felülvizsgálata. Az időarányoshoz képest valamivel kedvezőbben (56%-os mértékben) alakult a működési bevételek realizálása. A közel 188 millió Ft működési bevétel az alábbi jogcímekhez kapcsolódik: szolgáltatások bevételei, tulajdonosi bevételek (önkormányzati vagyon bérbeadása), ellátási díjak (döntően a köznevelési és szociális intézmények térítési díjbevételei), 21

22 kiszámlázott általános forgalmi adó, kamat, egyéb működési bevétel. A felhalmozási bevételeken belül a felhalmozási célú támogatások módosított előirányzata és az azzal megegyező értékű teljesítés is az adósságkonszolidáció folyamatához kapcsolódik. A Magyar Állam által átvállalt fejlesztési célú hitelek egy része központi támogatásból finanszírozott előtörlesztéssel valósult meg, amelyet a költségvetésen is át kellett vezetnünk. Az ingatlan értékesítésre tervezett 100 millió Ft-nak csak töredéke teljesült az első félévben. A befolyt bevétel (2,343 millió Ft) teljes egésze önkormányzati lakás értékesítéshez kapcsolódik. A felhalmozási célú átvett pénzeszközök 8,0 millió Ft bevételéből 2,3 millió Ft a korábbi közműfejlesztésekhez kapcsolódó lakossági hozzájárulásokhoz (Annahegy, Felsővölgyi út, Szőlő utca), 5,7 millió Ft pedig korábban lakáscélú és egyéb kölcsönök visszatérüléséhez kapcsolódik. A finanszírozási bevételek előirányzatot jelentősen meghaladó teljesítését a évtől hatályba lépett új államháztartási számviteli szabályok magyarázzák. A rövidebb (éven belüli) időtartamra lekötött betétek megszüntetését finanszírozási bevételként kell a hatályos szabályok szerint a könyvelésben elszámolni. Tekintettel arra, hogy szabad pénzeszközeinket az elmúlt időszakban általában 2-6 hetes időszakokra lekötöttük, a lejáratot követően e pénzeszközöket finanszírozási bevételként kellett nyilvántartásba vennünk első félévi kiadások Törökbálint Város Önkormányzat és intézményei összevont kiadásainak alakulását az alábbi táblázat mutatja be. 22

23 Törökbálint Város Önkormányzat kiadásainak alakulása első félévében A működési költségvetési kiadások (ezer Ft-ban) a folyamatos működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához, fenntartásához kapcsolódnak. A működési költségvetési kiadások teljesítési szintje az időarányostól elmarad (37,7%). Az alacsony teljesítési szintet részben az okozza, hogy az egyéb működési célú kiadások előirányzatának része az általános tartalék (42,5 millió Ft), a maradványtartási céllal elkülönített tartalék (272,8 millió Ft), valamint az egyéb célokra elkülönített tartalékok (166,0 millió Ft). A tartalék előirányzatokhoz sohasem kapcsolódik közvetlenül pénzügyi teljesítés, mivel azok felhasználása tartalmilag más kiadási előirányzatok tartalék előirányzat terhére növelését és nem pedig a pénzügyi teljesítést jelenti. A működési költségvetési kiadások kiemelt jogcímein az egyéb működési célú kiadásoktól eltekintve, amely, mint említettük, a tartalékok előirányzatai miatt mutat alacsony teljesítési szintet az időarányoshoz közelítő teljesítési szint mellett teljesültek. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (Polgármesteri Hivatal, Városgondnokság, köznevelési, kulturális és szociális intézmények) működési kiadási előirányzataikat időarányosan, vagy az alatt teljesítették. Az egyéb működési célú kiadások 39,4 millió Ft kiadása az alábbi főbb tételeket foglalja magában: orvosi rendelők működtetéséhez nyújtott támogatás (2,9 millió Ft), helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása (0,8 millió Ft), rendőrség támogatása (0,3 millió Ft), helyi közösségi közlekedés támogatása (13,0 millió Ft), civil szervezetek, egyházak támogatása (8,0 millió Ft), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat (10,1 millió Ft), Törökbálinti Városőrség Polgárőr Egyesület támogatása (3,1 millió Ft), egyéb támogatások (1,2 millió Ft). 23

24 A évi költségvetésben az alábbi főbb beruházási feladatok szerepelnek jelenleg: M0/M7 fel- és lehajtó tervezése és ezzel kapcsolatos régészeti feltárás (9,2 millió Ft), Józsefhegy utcai hegyoldal megtámasztása (30,5 millió Ft), Szabadság tér alatti csapadékvíz átvezetés (30,0 millió Ft), Önkormányzat számítógépes rendszerének korszerűsítése (8,1 millió Ft), Helyi értékvédelemmel kapcsolatos feladatok (3,6 millió Ft), TSZT/HÉSZ fejlesztési kiadásai (17,4 millió Ft), Pelsőczy Ferenc utca csapadékvíz elvezetése (6,8 millió Ft), Csapadékvíz elvezetési munkák az Alsóerdősor utcában (8,3 millió Ft), Munkácsy M. utca középső szakaszának rendezése I-II. ütem (32,7 millió Ft), Kazinczy F. utcában zárt csapadékcsatorna kiépítése (6,0 millió Ft), egyéb önkormányzati beruházások (28,2 millió Ft), egyéb intézményi beruházások (63,1 millió Ft). A felhalmozási költségvetési kiadásokon belül a beruházások első félévi nagyon alacsony teljesítési szintje jelzi, hogy a tervezett beruházások ebben az időszakban az előkészítés, illetve szerződéskötés szakaszában voltak. A évi költségvetésben az alábbi főbb felújítási feladatok szerepelnek: ÉTV közmű felújítás (59,0 millió Ft), Városi belterületi csapadékvíz elvezetés koncepció terve (1,2 millió Ft), Önkormányzat számítógépes rendszerének felújítása (3,0 millió Ft), Helytörténeti Gyűjtemény kialakítása (14,0 millió Ft) Zimándy Ignác Általános Iskolában tantermek felújítása (2,0 millió Ft) Tetőfelújítás a Nyitnikék Óvodában (2,5 millió Ft). A felújítási kiadások időarányosnál valamivel magasabb szinten teljesültek. A felújítások döntő hányada a vízi közművek felújításához kapcsolódik (43,5 millió Ft). A finanszírozási kiadásokból 148,9 millió Ft a fejlesztési célú hitelek Önkormányzatot terhelő törlesztéséhez (2014. február 28-ig), valamint az adósságkonszolidáció során előtörlesztéssel átvállalt hitelhez kapcsolódik. A finanszírozási kiadások további, nagyobbik része az új számviteli előírásoknak megfelelően a első félévében megvalósult, szabad pénzeszközök rövid lejáratra történő lekötésének kiadásként történő elszámolása. 2.3 A VÁROS VAGYONA Az Önkormányzat év végi ,9 millió Ft értékű vagyona a befejezett fejlesztések következtében 3221,2 millió Ft-tal (18,7%-kal) nőtt a december 31-i könyvviteli mérleg szerinti ,1 millió Ft értékre. A vagyon 2013-ban tovább nőtt Vagyoni kategóriák Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, ide tartozik: kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon (forgalomképtelen), 24

25 törvény vagy önkormányzati rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon (forgalomképtelen), valamint a törvény vagy önkormányzati rendelet által korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemek Forgalomképtelen vagyon A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, (meghatározott kivételekkel) nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető Korlátozottan forgalomképes vagyon A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az önkormányzati tulajdonban álló közművek; az önkormányzat tulajdonában álló, a Képviselő-testület és szervei, továbbá az általa fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész; az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés. Ezek a vagyonelemek megterhelhetők, elidegeníthetők, de csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint Üzleti vagyon Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemek forgalomképesek, korlátozás nélkül elidegeníthetők, hasznosíthatók A vagyongazdálkodási ügyek jellemzői Az önkormányzat a vagyongazdálkodás során elsődlegesen polgári jogi jogügyletek szereplője. A polgári jogi jogalanyiságból fakadó mozgásteret kivételesen - például a forgalomképtelen illetve korlátozottan forgalomképes vagyon elemek esetén - korlátozzák más szabályok. A közhatalmi szerepkör a vagyongazdálkodási ügyekben ritkán jelenik meg. Ezért a vagyongazdálkodás eredményessége sok esetben függ a szerződéses partner konstruktivitásától és együttműködési aktivitásától. E tevékenység eredményessége nem ítélhető meg pusztán a befolyó bevétel alapján. Legalább olyan hangsúlyos cél az önkormányzati vagyonelemek rendezett jogállása, nyilvántartott értéke és műszaki állapotának megőrzése is Vagyongazdálkodási irányelveket meghatározó tényezők Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében alkotta meg a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvényt(a továbbiakban Vagyontörvény). A jogszabály december 31-jei hatályba lépése szükségessé tette Törökbálint Város Önkormányzatának többször módosított, az önkormányzat vagyonáról a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2004. (IV.16.) Ör sz. önkormányzati rendelete felülvizsgálatát. A jogszabályi változások, az önkormányzati szervezeti struktúrában bekövetkezett változások, az ingatlan vagyonelemek nyilvántartásának tisztázása érdekében, valamint az ügyintézési gyakorlat során felvetődött szempontok alapján a régi rendelet módosítása helyett a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte azt és a december 17-i ülésén új rendeletet fogadott el 25

26 (Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) Ör számú önkormányzati rendelet (továbbiakban Vagyonrendelet). A Képviselő-testület november 29-i ülésén tárgyalta a vagyongazdálkodás helyzetéről, problémáiról szóló beszámolót, 331/2012 (XI.29.) ÖK. sz. határozatával elfogadta azt, egyúttal rendelkezett a problémák orvoslását célzó intézkedések megtételéről. Ennek következménye lett többek között, hogy a Polgármesteri Hivatal 1 plusz álláshelyet kapott a vagyongazdálkodási feladatok ellátására szolgáló személyi kapacitás erősítésére A vagyongazdálkodási terv és megvalósítása A vagyontörvény 9. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a törvény 7. (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A Képviselő-testület 194/2013 (VI.27.) ÖK sz. határozatával elfogadta Törökbálint Város Önkormányzatának közép- és hosszú-távú vagyongazdálkodási tervét. A tervezet készítésekor középtávnak a 3-5 év időtartamot, hosszú távnak a 8-10 év időtartamot tekintettük. Az azóta eltelt egy év ugyan rövid idő a terv által felölelt időszakhoz képest, azonban - annak szerkezetéből kiindulva - az alábbiakban röviden összefoglaljuk és - ahol lehet - számszerűsítjük is az elmúlt 4 évben a területen történteket Ingatlanok értékesítése A költségvetésben ingatlan-értékesítésből tervezett bevételeket (pl.: 2014-ben 100 mft) sajnos rendre nem sikerül teljesíteni. Ennek legfőbb oka a gazdasági válság, az ingatlanpiaci kínálat rendkívüli növekedése és a kereslet szűkülése. Az elmúlt négy évben közel 44 millió Ft értékben, 6 db önkormányzati ingatlan (5 db 1/1 tulajdonú és egy társasházi/résztulajdon lakás) került eladásra, melyek összes területe m Ingatlanok vásárlása Tizenegy esetben (melyből 2 db lakás/lakrész a többi beépítetlen terület, illetve telek/telekrész), összesen 74 millió Ft értékben történt ingatlan vétel, a megvásárolt ingatlanok/ingatlanrészek összes területe m2. A megvásárolt ingatlanok között temető fejlesztési terület éppúgy található, mint helyi közút területe, társasházi lakás, lakóingatlan résztulajdon, építési telek Birtokviszony problémák önkormányzati tulajdonú ingatlanokon Több tucat esetben és közel hektárnyi nagyságrendben tártunk fel eddig olyan eseteket, amikor az önkormányzati tulajdon jogcím nélküli igénybevételére, használatára került sor. Az ilyen ügyek döntő többségét figyelembe véve a peres eljárások költség- és munkaigényét, továbbá a bírósági úton történő rendezés indokoltságát megállapodás útján igyekeztünk rendezni, visszamenőleges és jövőbeni használati- és bérleti díjak felszámításával. Elbirtoklás hivatalos elismerése iránti beadványt két esetben utasított el a Képviselőtestület. Közülük az egyik ügyfél pert indított az Önkormányzat ellen Nem bérlakásnak minősülő ingatlanok bérbeadása A vagyongazdálkodási terv középtávon előírta az összes bérleti szerződés felülvizsgálatát, különösen a törvényi előírások, a bérleti jogviszony időtartama, a 26

27 bérleti díjak piaci szinthez közelítése és az esetenként megváltozott ingatlannyilvántartási adatok miatt, továbbá a hátralékos bérlőkkel szemben a szükséges intézkedések megtételét, szükség esetén az ügyek jogi útra terelése mellett. A nem bérlakás célú szerződések egy része módosításra, felülvizsgálatra került, továbbá a bérleti díj hátralékos ügyekben a felszólítások megtörténtek, azonban a szerződések teljes körű felülvizsgálata és a bérlői beruházások státusának rendezése még nem fejeződött be. A bérlakások esetében a bérlőkijelölésről szóló döntést követően a szerződés megkötésével, módosításával és felbontásával kapcsolatos feladatokat, valamint a bérleti díjak beszedését a Városgondnokság látja el. Erről a szakterületről további információk Városgondnokság tevékenységéről szóló 10. fejezetben találhatók Belterületbe vonások Jelenleg az Anna-hegyen és a Szabadházi-hegyen vannak folyamatban belterületbe vonási eljárások. Az övezetre vonatkozó belterületbe vonást az adott terület szabályozási terve már elfogadta, de ettől még az egyes ingatlanok továbbra is mezőgazdasági övezetben maradtak, s kivonásukra a földhivatal egyedi hatósági eljárásának keretében kerülhet sor, miután az ingatlan-tulajdonos megfizette a termőföld más célú hasznosítása miatt fizetendő díjat. Ezen kérelmek benyújtására kizárólag az önkormányzat jogosult, s mivel a belterületbe vonásokra nem tömb-szerűen és nem egyszerre kerül sor, a feladat jelentős kapacitásokat igényel a Polgármesteri Hivatal részéről. Az Anna-hegy területén csaknem 100 ingatlan esetében lezárult az eljárás a belterületbe vonás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével. Közel 40 további ingatlant érintő ügy van jelenleg folyamatban. A Szabadházi-hegy területén 50 db ingatlan esetében jutott el az ügyintézés legalább a megosztás és a leadandó út terület önkormányzati tulajdonjogának bejegyzéséig, további 42 ingatlant érintő ügy van folyamatban. A település ezen részén2.573 m2 (a szabályozási terv szerint) közút felhasználási célú terület került térítésmentesen önkormányzati tulajdonba. Mivel a belterületbe vonási eljárások jellemzően elszórtan, az ingatlan tulajdonosok teherbíró képességének függvényében valósulnak meg, az út céljára leadott telekrészek telekegyesítése a meglévő út ingatlanokkal racionális szakmai és pénzügyi megfontolások alapján - még sokáig nem valósítható meg. Az utóbbi időben igyekeztünk az ügyeket csoportosan intézni a földhivatalnál, mivel ily módon némileg egyszerűsödik az eljárás, illetve számottevő díjmegtakarítás érhető el az ügyfelek (tulajdonosok) számára Tulajdonrendezések Környező településekkel kapcsolatos rendezési feladatok A ciklus ideje alatt Budaörssel és Diósddal is tárgyalásokat folytattunk bizonyos területcserék végrehajtása (pl. a Malom-dülő, a törökbálinti területen levő budaörsi köztemető), illetve a közigazgatási határok módosítása ügyében, azonban megállapodásra egyik esetben sem jutottunk A Magyar Állammal kapcsolatos tulajdonrendezési igények Térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételre 23 db ingatlan esetében került sor, ezek összes területe m2, összes becsült forgalmi értéke 86 millió Ft volt. Fontos 27

28 kiemelni, hogy legtöbb esetben forgalomképtelen vagyontárgyakról van szó, amelyek az átvételt követően 15 évig nem idegeníthetők el. A évi CXVIII. törvény alapján tulajdonba kapott 16 db ingatlan vagy ingatlanrész közül utóbb 6 esetben problémák merültek fel az Önkormányzat általi birtokba vétellel kapcsolatban, ezért a Képviselőtestület részéről döntés született a birtokba nem vehető ingatlanok visszaadására. Ezzel sok későbbi vitás helyzet, meddő apparátusi és ügyvédi ügyintézés vagy évekig elhúzódó pereskedés előzhető meg. Várhatóan a közeljövőben megvalósuló, kiemelt jelentőségű és mértékű vagyongyarapodást eredményez a Bálint Márton Általános és Középiskola és Sportközpont ingatlanának (3181 hrsz.) térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról is szóló 1200/2014. (IV.1.) kormányhatározat végrehajtása. A vonatkozó szerződés egyeztetése folyamatban van. Az ingatlan területe m2, értéke (az időközben megvalósult beruházással együtt): Ft. Az ingatlan 2012-ben kelt szerződés alapján jelképes összegért (lényegében térítésmentesen) a Magyar Állam tulajdonába került átadásra annak érdekében, hogy azon a beruházás állami finanszírozással befejezhető legyen. Állami tulajdonba kerülését és a beruházás befejezését követően határozott idejű (7 hónapra szóló) használati jogot kapott az Önkormányzat, melynek becsült értéke Ft volt. Az elkészült beruházáshoz kapcsolódó állami tulajdonú ingóságok önkormányzati tulajdonba adásának kezdeményezése is megtörtént. Az érintett ingóságok összértéke közel 300 millió Ft. A beruházás részletesebb ismertetése jelen beszámoló 3.3 alfejezetében található Magánszemélyekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonrendezési igények Egy esetben (Templom u. 7.) az Önkormányzat javára történt tulajdon-átruházás elmúlt évtizedekben elmulasztott ingatlan-nyilvántartásba vétele miatt került sor póthagyatéki eljárást követően az örökösök részéről az Önkormányzat részére történő tulajdonba adásra. Az ingatlan 243 m2 területű, bérlakás céljára hasznosított kivett lakóház, udvar, gazdasági épület művelési ágú. Két esetben (Pistály, Barlang utca térsége) az évtizedek óta fennálló állapotokra tekintettel az ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzett magánszemély tulajdonosok javára történő tulajdon-átruházással volt rendezhető a helyzet, mely kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban m2 önkormányzati területcsökkenést eredményezett. Az egyik évtizedekre visszavezethető ingatlan-nyilvántartási tévedés miatt volt szükséges. A másik esetben már szintén évtizedes távlatban fennálló, az Önkormányzat által mintegy megörökölt birtokállapotokkal, számos társtulajdonossal rendelkezett, azonban egyikük az ingatlan-nyilvántartásban korábban nem szerepelt. Szabadházi-hegy területén a szabályozási terv végrehajtása kapcsán két ügyben hatósági döntés alapján kényszerült az Önkormányzat kisajátítási eljárást indítani, mely döntések által 64 m2 terület került Ft kártalanítás ellenében önkormányzati tulajdonba. Egy esetben (Égettvölgy területén) helyi közút részét képező ingatlant cseréltünk el a Transtor Kft-vel (a Pannon út északi részre mellett levő kis terület lett elcserélve az Égettvölgynek a Szabadházi-hegy felöli oldalán levő területre), így helyi közút területe 28

29 a törvényi előírásoknak megfelelően önkormányzati tulajdonba került. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlan m2 területű, az átadott ingatlan m2 területű volt. Szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése kapcsán került tulajdonba adásra Égettvölgy Zrt. részére 2 db az Önkormányzat számára önállóan nem hasznosítható ingatlan, összesen m2 mértékben (a Pannon-körforgalom térségében Legjelentősebb folyamatban lévő ilyen jellegű ügy az ún. Pannon-út tulajdonrendezése. Ennek keretében 1 db m2 területű ingatlan került önkormányzati tulajdonba, továbbá több lépcsős telekalakítás-sorozat került lebonyolításra. Az ügyből még hátralévő részek: a megvalósult út beruházás által igénybevett, vállalkozási tulajdonban álló ingatlanokat - a korábbi években kötött megállapodások és testületi határozatok alapján - térítésmentes önkormányzati tulajdonba kell venni, majd az egyik ingatlant külterületbe helyezni. Azt követően egyéb ingatlanokkal történő telekegyesítés után a Magyar Állam tulajdonába átruházható az egy helyrajzi szám alá rendezett út ingatlan. Idén elérhető közelségbe került, hogy a vállalkozási tulajdonú ingatlanok átvételére vonatkozó szerződések megkötésre kerüljenek. Ehhez adottak a szükséges képviselőtestületi döntések, szakvélemények. A szerződések ügyvéd általi megszerkesztése folyamatban van. Még idén elérhető az átruházások ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, de az ügy teljes lezárása optimális esetben is csak év első felében történhet meg Víziközmű tulajdonrendezés A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (a továbbiakban: víziközmű tv.) 6. (1) bekezdése kimondja, hogy Víziközmű kizárólag az állam és a települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. A 79. (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy Az a gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként víziközművet, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról október 31-ig a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik. Szerződő felek az átruházást legkésőbb december 31. napjáig kötelesek megvalósítani. A törvény úgy szól, hogy ha az önkormányzat és a víziközmű-beruházás tulajdonosa a 2013.október 31-i határidőre nem állapodik meg, az ellátásért felelős a gazdálkodó szervezettel szemben annak víziközművel, illetve folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanára nézve kisajátítást kérhet. Ha ezen kisajátítást az ellátásért felelős települési önkormányzat május 31-ig nem kezdeményezi, az állam kérheti a kisajátítást. A települési önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt -t június 15-ig köteles értesíteni, hogy a kisajátítás iránti jogával nem élt. Az idézett törvényi rendelkezés alapján a víziközmű szolgáltatást nyújtó Érd és Térsége Viziközmű Kft-nek (ÉTV Kft.) is át kellett adnia a vagyont annak a 7 önkormányzatnak, közöttük Törökbálint Város Önkormányzatának, amely a társaságot létrehozta: Érd, Törökbálint, Tárnok, Diósd, Sóskút, Herceghalom, Pusztazámor. A vagyonátadásig a társaság tulajdonában levő vagyon két nagy csoportra osztható: rendszerfüggő és rendszerfüggetlen vagyonra. Előbbi csoportba sorolhatók pl. a vezetékek, átemelők, stb., utóbbi csoportba pedig a vízmérők, szivattyúk, tehát minden olyan berendezés, amelynek működtetése nem helyhez (nem egy konkrét rendszerhez) kötött. A rendszerfüggő vagyon ugyancsak két csoportra osztható, a nagyobb részbe azok a vagyonelemek tartoznak, amelyeknek az átruházása ingyenesen történik. Ez Törökbálint esetében mintegy 310,7 millió forint értékű vagyont jelent. A rendszerfüggő vagyonelemek kisebb hányadát az ÉTV Kft. térítés ellenében kívánta átadni, ebbe a körbe Törökbálintot érintően - összesen 29 millió forint értékű vagyont soroltak. A tulajdonos 29

30 önkormányzatok azonban ezt a vagyonrészt szintén térítésmentesen szerették volna megkapni, ezért a térítés ellenében történő rendszerfüggő elemekről hosszú időn keresztül nem született megállapodás. Végül aztán az ÉTV Kft augusztus 29-i közgyűlésén megszületett a kompromisszumos megállapodás arra, hogy az ÉTV által megadott vagyonérték 60 %-a térítésmentesen, 40 %-a pedig térítés ellenében kerül átadásra. Ez Törökbálint esetében a térítés nélkül átvett vagyon 16,3 millió forinttal növeli, míg a térítés ellenében átvett vagyon 10,9 millió forint. Pénzmozgásra azonban nem kerül sor, mert az ÉTV ilyen összegen átveszi tulajdonba azokat a szivattyúkat, amelyek mint rendszerfüggetlen elemek eddig az Önkormányzat tulajdonába voltak. Az ÉTV-hez hasonlóan a Budaörssel közös TÖRS Kft-vel is megtörtént a vagyonátadás. (A TÖRS Kft. üzemelteti a Depo-val szembeni régi szennyvíztisztítót.) A viziközmű vagyon fejében 40 millió forint értékű vagyon került az Önkormányzat tulajdonába, plusz a szennyvíztisztító telep 31,2 része, azaz 17,3 millió forint. A felsoroltakon kívül néhány esetben sor került harmadik személyektől történő vagyonátvételre is. Harmadik személyek alatt ez esetben olyan cégeket kell érteni, amelyek saját beruházásban megépítették a vállalkozásuk működésükhöz szükséges víz- és/vagy csatornavezetékeket, és azok tulajdonjogát megtartva az üzemeltetéssel megbízták az ÉTV Kft-t. 11 céggel történt szerződéskötés, melynek keretében Dulácska, Téglás-dűlő, Tükörhegy és Tópark területeken fekvő ívó- és szennyvíz közművezetékek kerültek az Önkormányzat tulajdonába. 8 db szerződés magánút ingatlanok alatt fekvő létesítményeket érint, melyek értéke: Ft. 3 db szerződés helyi közút ingatlanok alatt elhelyezkedő vagyonelemekre vonatkozott, ezek nettó értéke: Ft. A törvény alapján az ellátásért felelős az állam, illetve a helyi önkormányzat, amelynek joga és kötelessége gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. A törvény előírja, hogy amennyiben a települési önkormányzat és a víziközműberuházás tulajdonosa térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. E rendelkezés alapján a vagyonátadás ÁFA-mentesen valósult meg Vagyon-nyilvántartás Ingatlan-nyilvántartási, cím és térképi tartalmak rendezése Ez a feladat a hosszú évek során felhalmozódott ingatlan-nyilvántartási hibák, hiányosságok korrigálását jelenti. Rengeteg ilyen hibáról tudunk, és menetközben is újabbak kerülnek elő. A megoldáshoz az érdi földhivatallal való szoros kooperáció szükséges, amit azonban a két hivatal kölcsönös igyekezete ellenére hátráltat a földhivatalban meglevő súlyos kapacitáshiány Vagyonkataszter A Pénzügyi Iroda berkeiben működő új vagyonkataszter program gyorsabb, rugalmasabb, jobban áttekinthető, a munkavégzés során szükséges kataszteri adatok az illetékes hivatali körben a belső hálózaton keresztül hozzáférhetők. Az új szoftver beüzemelésével párhuzamosan a kataszteri adatok is részletes felülvizsgálaton estek át (kivezetésre kerültek olyan ingatlanok, amelyek már nem voltak önkormányzati tulajdonban, rögzítésre kerültek olyanok, amelyek önkormányzati tulajdonúak voltak, de nem szerepeltek a nyilvántartásban, továbbá az ingatlanok egyéb adatainak részleges 30

31 frissítése is megtörtént). Az új vagyonrendelet a mellékleteiben immár az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyonelemek forgalomképességi kategóriánkénti tételes felsorolását is tartalmazza, szemben a korábbi állapotokkal. A rendelet elfogadása óta bekövetkezett ingatlanállományi változások rendeleti átvezetése érdekében, továbbá néhány, a rendeletben hivatkozott jogszabály változása és egyéb korrekciók érdekében ez év szeptemberében került a képviselő-testület elé a rendelet első módosítása. A pincenyilvántartás felfektetése és az önkormányzati tulajdonú pincék felmérése megkezdődött. Ennek jelentősége elsődlegesen az, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő és nem használt, nem karbantartott pincejáratok balesetveszélyessé válhatnak. Sajnos, ezeknek az ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartási feltüntetése sem napra kész, így ez is megoldásra váró feladat Informatikai háttér kihasználása A térinformatikai rendszer hivatali hozzáférésű részébe az alábbiak kerültek be: ingatlan-vagyonelemek forgalomképességi kategóriánként (rendelet mellékletnek megfelelő állapot), vagyongazdálkodási ügyintézés helyszíni bejárásai során készült fényképek, önkormányzati tulajdonú, főleg intézményi épületek fellelhető alaprajzai. További bővítés szükséges a nem lakás célú bérlemények szerződéses adataival és az értékesítésre vagy hasznosításra pályáztatott ingatlanok adataival. 2.4 HELYI ADÓK Helyi adózási rendszerünk Törökbálint Önkormányzata, élve a helyi adókról szóló évi C. törvényben foglalt felhatalmazással, az 1990-es évek elején vezette be a helyi adókból azokat, amelyek a település adottságainál fogva jelentősen gyarapíthatták a Település saját bevételeit. Az adórendeletet a Képviselő-testület akkor olyan módon alkotta meg, hogy a mentességi szabályok alapján a magánszemélyeknek lényegében nem keletkezett számottevő fizetési kötelezettsége. A távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényeges változása, az ebből származó iparűzési adócsökkenés, továbbá az önkormányzatok kormányzati finanszírozási rendszerének jelentős változása is szükségesség tette, hogy a Képviselő-testület több ízben is foglalkozzon a helyi adóztatás kérdéseivel decemberben született meg az új helyi adórendelet, amelynek legfőbb jellemzői a következők: Megszüntette a Képviselő-testület a magánszemélyek tulajdonában lévő 200 m 2 alatti lakóingatlan építményadó alóli mentességét január 1-től minden törökbálinti lakóingatlant építményadó kötelezettség terhel. Magánszemély tulajdonosok esetében az adómérték 160 Ft/ m 2 /év. Az üzleti, vállalkozási célú ingatlan után az építményadó mértéke 1300 Ft/ m 2 /év. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy engedéllyel, vagy engedély nélkül épült az építmény. Mentes az építményadó alól a nem vállalkozási célú garázs, gépjárműtároló, melléképület január 1-től minden törökbálinti telket telekadó fizetési kötelezettség terhel (megszűnt az m 2 -ig terjedő telekadó mentesség). Magánszemélyek tulajdonában lévő nem üzleti, nem vállalkozási célú telek után az adó mértéke 25 31

32 Ft/ m 2 /év, egyéb telkek után 287 Ft/ m 2. Mentes a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, annak teljes térmértékével. A rendelet elfogadását követően a helyi adórendszer működtetése, a nyilvántartások kialakítása, a bevallások begyűjtése, feldolgozása hatalmas feladatot jelentett. E munkának még mindig nem jutottunk a végére, de a rendszer beindult, és amit a következő adtok szemléltetni fogják, már megmutatkoznak az eredmények is és években 4,5 milliárd forint volt az éves helyi adóbevétel, ami évtől 2,7 milliárdra, 40 %-al csökkent. Az adóbevételek tervezése megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, - esetleg túlteljesíteni - ezért a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni az adóbevételek elmaradása miatt. Az adóbevételi előirányzatok teljesülése évben (ezer Ft) Év Terv Bevétel Az adózók számának alakulása és között ( ig) Törökbálinton előtt a magánszemélyektől számottevő adóbevétel nem érkezett, hiszen 200 négyzetméterig az építmények adómentességet élveztek, az e fölötti nagyságú ingatlanok tulajdonosai pedig kevés számú kivételtől eltekintve nem törekedtek arra, hogy eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek. Az adóhatósághoz a bevallások sem érkeztek be, így az első feladatunk az volt, hogy kialakítsuk a nyilvántartási rendszert, amelynek alapját az adóbevallások jelentik. Különböző moratóriumok meghirdetése és többszöri felhívások után 3 év alatt sikerült eljutnunk oda, hogy az építmény-tulajdonosok jó része benyújtotta az adóbevallást, de számításaink szerint még mindig körülbelül ezren lehetnek azok, akiktől az adóbevallás elmulasztása miatt kénytelenek leszünk bírsággal kikényszeríteni kötelezettségük teljesítését. Úgy tűnik, szükséges az is, hogy egy ellenőrzés keretében az adóbevallásokat egybevessük az ingatlan természetbeni állapotával, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy esetenként jelentős az eltérés. A tett intézkedéseknek köszönhetően az adózók száma építményadóban a rendeletváltozást követően jelentősen megnövekedett. Ugyancsak nőtt a telekadót fizetők száma, bár a növekedés nem olyan jelentős, mint az építményadó esetében. Ennek oka részben az, hogy a beépített telkek után a magánszemélyeknek nem kell telekadót fizetniük, továbbá, hogy a telekadó bevallást nyújtók listája még mindig nagyon hiányos, ezért itt is

33 folyamatban van a bírságok kiszabása a telekadóra vonatkozó bevallási kötelezettségek teljesítése érdekében. Az iparűzési adó területén évhez képest növekedett az adózók száma, de ez nem jelent adóbevétel növekedést is, mivel az évek folyamán nagy adóerőt képviselő adózók szűntek meg, illetve költöztek más területre, és helyettük nem érkeztek hasonló vállalkozások. Az iparűzési adózók számának növekedését jellemzően a kisebb vállalkozások megindítása eredményezte, amelyeknek nettó árbevétele a 2,5 millió Ft-ot nem haladja meg, s ezért a helyi rendelet szerint iparűzési adómentesek év év év év Telekadó Építményadó Iparűzési adó év Az adózók számának változása között A évek helyi adóbevételeinek teljesülése A helyi adóbevételek évek között jelentősen változtak, elsősorban az iparűzési adó bevétel drasztikus csökkenése miatt. Az építmény- és telekadóztatás megindításával a kieső iparűzési adó bevételeket némileg pótolni lehetett, de a jogszabályváltozásból fakadóan az elmaradt iparűzési adót csak jelentős helyi adó emeléssel lehetett volna pótolni. Ilyen döntést a Város vezetése nem kívánt hozni, inkább takarékoskodással, a feladatok átcsoportosításával működtette tovább a települést Az iparűzési adó csökkentésének gazdaságélénkítő hatása Különösen az utóbbi egy évben többször felmerült, hogy csökkentsük az iparűzési adót, mert az ösztönzőleg hat a helyi vállalkozásokra, növeli azok bevételét és így végső soron az adóbevétel mennyisége növekedni fog. Ezzel kapcsolatban három vállalkozáscsoportra vonatkozóan elvégzett a Hivatal egy számítást arra nézve, hogy a fizetendő iparűzési adó mértékének 2%-ról 1.8, 1.7, 1.6 %-ra történő lecsökkentése milyen könynyítést eredményezne a vállalkozások számára. A vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi 2%-ról pl. 1,6%-ra való iparűzési adócsökkentés annak ellenére, hogy ez versenyképesnek tűnik például Budaörssel összehasonlítva, ahol idén január 1-től 1,5%-ra csökkentették az iparűzési adó mértékét az alacsony éves árbevétel miatt olyan csekély mértékben 33

34 csökkenti a legnagyobb számban érintett vállalkozások (KKV) adóját, hogy az lényegében nem hat ösztönzőleg az üzletmenetre. Azaz, összességében nem fog az Önkormányzat ipari adó bevételének feltételezett növekedéséhez vezetni. Ugyanakkor viszont a javasolt csökkentés a évi, tervezett 1,7 milliárd Ft iparűzési adóbevétel esetén 340 millió Ft adókiesést eredményezne, amit csak helyi adó emeléssel lehetne kompenzálni. Ezért ezt a felvetést elvetettük. A helyi gazdaság növekedése ösztönzésének más módjait kell megtalálni. Az iparűzési adómérték csökkentésének hatása a fizetendő adóra adóalapot befolyásoló elemek informatikai vállalkozás könyvelőtanácsadó iroda lakatos,víz-, gáz és közp. fűtés szerelő KKV árbevétel tsz anyagkts. cs ELABE cs ALVTÉ cs K+F cs ÚTDÍJ cs állami adók és járulékok adóalap tsz IPA 2% IPA 1,8% IPA 1,7% IPA 1,6% Különbség 1,6-2% Magyarázat: tsz.: települési szinten; cs.: csökkentő tényező; Akö.: anyagköltség ELABE: eladott áruk beszerzési értéke; ALVTÉ.: alvállalkozói teljesítmény értéke K+F.: kutatás-fejlesztés; ÚTDÍJ: az úthasználatért fizetett dí 7,5%-a, IPA: iparűzési adó. 34

35 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 Helyi adók Helyi adókból az iparűzési adó 1,5 1 0, év év év év év Az iparűzési adó befolyt összegének aránya a helyi adóbevételekhez képest Jogszabályi változások 2013-ban 2013-ban az adóbevételek további csökkenését eredményező újabb jogszabályváltozások léptek életbe: Az önkormányzatok helyi gépjárműadó bevételét lényegesen csökkentette a gépjárműadó megosztásáról szóló jogszabály megalkotása január 1-től A jogszabály szerint az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó bevétel 60 %-át a központi költségvetés részére be kell fizetni (havi utalással), és a csak 40 %-a marad az Önkormányzat saját bevétele. Törökbálint számára ez 100 millió forintos gépjárműadó bevétel kiesést jelentett július 1-től ismét a helyi iparűzési adót csökkentő intézkedés lépett életbe az E-útdíjhoz kapcsolódóan. Ennek lényege, hogy az adózó által adóévben ráfordításként, költségként elszámolt törvény szerinti útdíj (e-útdj) 7,5%-a levonható a fizetendő iparűzési adóból. Az e-útdj is a központi költségvetésbe folyik be, de az ehhez kapcsolódó kedvezményt az Önkormányzat bevételét képező iparűzési adóból lehet levonni. A helyi adóbevételek között tartjuk számon a talajterhelési díj bevételt, amelyről a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény rendelkezik. A talajterhelési díj bevételt az Önkormányzat környezetvédelmi alapjába kell helyezni, és csak a talaj és a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel. A törvény szerint talajterhelési díjat kell fizetnie azon fogyasztónak, aki a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Ennek mértéke évtől drasztikusan megváltozott, mégpedig 10-szeresére emelkedett (3 600 Ft/m3). A talajterhelési díj fizetéséről és mértékéről az Országgyűlés döntött, de az önkormányzatoknak kell beszedni a díjat, ettől eltekinteni nincs lehetőségünk. Az érintettek támogatására a Képviselő-testület rendeletet alkotott a talajterhelési díj alóli mentesség és kedvezmények szabályairól. Elsősorban a csatornára csatlakozást kívánta támogatni az Önkormányzat, hiszen a jövőben ez jelenthet megoldást. Ennek 35

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről K I V O N A T Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (VI.17.) Kt. számú határozata

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

Megnevezés (a) 1. melléklet a 1/(II.7.) önkormányzati rendelethez Önkormányzat és Közös Hivatal összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 52 463 2.Intézményi működési bevétel 18 624 3. Hatósági jogkörhöz

Részletesebben

Tiszacsécse község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K

Tiszacsécse község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K Tiszacsécse község Önkormányzat 1.melléklet a 4/2014. (III. 11.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2

CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2 1. melléklet 1/2011.(II.16.) önkormányzati rendelethez CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2 5 1.3 6 1.4 7 1.5 8 1.6 9 1.7 10 1.8

Részletesebben

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015.(III.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet módosításáról Bősárkány

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

Kenézlő Községi Önkormányzat 1. számú melléklet a 11/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez

Kenézlő Községi Önkormányzat 1. számú melléklet a 11/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez Kenézlő Községi Önkormányzat 1. számú melléklet a 11/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023.

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 9. (1) bekezdése

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 1/2013.(II.20.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: Izsák Város Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Módosított

Részletesebben

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Bocskaikerti

Részletesebben

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról. I.) Bevezetés

Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról. I.) Bevezetés Tisztelt Képviselő-testület! Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról I.) Bevezetés Tengelic Község Önkormányzatának gazdálkodása, könyvvezetése

Részletesebben

SAJOBABONY VAROS ONKORMANYZATA KEPVISELO-TESTULETENEK 11/2015. (IV.29.) onkormanyzat! rendelete. a 2014. evi penziigyi terv vegrehajtasarol

SAJOBABONY VAROS ONKORMANYZATA KEPVISELO-TESTULETENEK 11/2015. (IV.29.) onkormanyzat! rendelete. a 2014. evi penziigyi terv vegrehajtasarol SAJOBABONY VAROS ONKORMANYZATA KEPVISELO-TESTULETENEK 11/2015. (IV.29.) onkormanyzat! rendelete a 2014. evi penziigyi terv vegrehajtasarol Sajobabony Varos. Onkormanyzatanak Kepviselo-testiilete az Alaptorveny

Részletesebben

1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Mány Község Önkormányzata Önkormányzat összesen

1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Mány Község Önkormányzata Önkormányzat összesen Megnevezés (a) 1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Önkormányzat összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 14 029 2.Szolgáltatások ellenértéke 13 599 3. Áfa visszatérítése 4.

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Módosított előirányzat. Sorszám Bevételi jogcím. 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Módosított előirányzat. Sorszám Bevételi jogcím. 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 18/2014 (XI.27.) számú önkormányzati rendelethez Szendrő Város Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről Bősárkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete - a Pénzügyi

Részletesebben

1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen

1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen Megnevezés (a) 1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 68 513 2.Intézményi működési bevétel 26 617 3. Hatósági jogkörhöz

Részletesebben

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasdi Önkormányzat 1.1. melléklet a... önkormányzati rendelethez 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2013. 1 2 3 5 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

Bojt Község Önkormányzat 3.

Bojt Község Önkormányzat 3. Bojt Község Önkormányzat 3. P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Előkészítő: Tiszó Sándorné irodavezető Pénzügyi Iroda ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat 2008. évi költségvetésének III. negyedévi végrehajtásáról

Részletesebben

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (V.2.) önkormányzati rendelete. Tabdi község önkormányzata 2012. évi zárszámadásáról

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (V.2.) önkormányzati rendelete. Tabdi község önkormányzata 2012. évi zárszámadásáról TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (V.2.) önkormányzati rendelete Tabdi község önkormányzata 2012. évi zárszámadásáról Tabdi Község Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 15/2014.(VI.3.) önkormányzati rendelete

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 15/2014.(VI.3.) önkormányzati rendelete TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 15/2014.(VI.3.) önkormányzati rendelete Tiszavasvári Város Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013.(II.15.) önkormányzati rendeletének

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 15/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Városi Önkormányzat 2014. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím Eredeti

Részletesebben

Milota Önkormányzat 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K

Milota Önkormányzat 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K Milota Önkormányzat 1. melléklet a 7/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 11/2014.(VI.25.) sz. önkormányzati rendelete

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 11/2014.(VI.25.) sz. önkormányzati rendelete TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014.(VI.25.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 5/2014.(II.20.) sz. önkormányzati rendeletének módosítására

Részletesebben

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló rendelet- tervezet I. forduló megvitatása

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló rendelet- tervezet I. forduló megvitatása Az előterjesztés száma: 14/2014. A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. január 29-én, 16:30 órakor megtartandó ülésére A nagyközségi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2015. február 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2015. február 25-i ülésére 873-1/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2015. február 25-i ülésére Tárgy: A Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II.13.)

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V. 12) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014. (III. 10.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Részletesebben

Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1.1. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sor - szám Bevételi jogcím

Részletesebben

Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez

Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2015. évi Ezer forintban 2015.

Részletesebben

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 8/2014.(VI.18.) önkormányzati rendelethez Sokorópátka Község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K 28/2015. számú előterjesztés 1. melléklete PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K Sorszám Bevételi jogcím 2013. évi tény 2014. évi várható 2015.

Részletesebben

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

2015. ÉVI EREDETI ELŐIRÁNYZAT ÁLLAMI TÁMOGATÁS 2015.02.12. (adatok forintban) Zöldterület-gazdálkodással kapcs. fel. ellátása 8 770 494

2015. ÉVI EREDETI ELŐIRÁNYZAT ÁLLAMI TÁMOGATÁS 2015.02.12. (adatok forintban) Zöldterület-gazdálkodással kapcs. fel. ellátása 8 770 494 KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 215. ÉVI ÁLLAMI TÁMOGATÁS 215.2.12. (adatok forintban) 1. sz. melléklet Jogcím Összesen (Ft) I.1.a Önkormányzati hivatal működésének 78 547 I.1b. Település-üzemeltetéshez

Részletesebben

Nyírpazony Község Önkormányzat összesített

Nyírpazony Község Önkormányzat összesített 1 NYÍRPAZONY KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 16/.(XII.19.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e Nyírpazony Község Önkormányzat. évi költségvetéséről és költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/.

Részletesebben

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2014.(II.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Tárnokréti Község

Részletesebben

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1..

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1.. Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2014.NII1.28.1 számú önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő

Részletesebben

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék

1.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2014.(II.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Maglóca Község Önkormányzatának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

N A G Y K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K P O L G Á R M E S T E R É T Ő L

N A G Y K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Előterjesztés Az Egyek Nagyközség Önkormányzata 2014. harmadik negyedéves gazdálkodásáról szóló tájékoztatóhoz Előterjesztő: Dr. Miluczky Attila Polgármester Készítette: Szekeres Zsuzsanna Az egyes törvényeknek

Részletesebben

Polgármesterét l J e g y z j é t l

Polgármesterét l J e g y z j é t l Üi.sz.: 564/2012. Csanytelek Község Önkormányzata Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesterét l J e g y z j é t l 6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Monostorpályi Község Polgármesterétől E L Ő T E R J E S Z T É S Monostorpályi Községi Önkormányzat és intézményei 2015. évi gazdálkodásának I. félévi helyzetéről Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról

Részletesebben

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről Győrtelek Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

B E V É T E L E K Ezer forintban

B E V É T E L E K Ezer forintban 1.1. melléklet a 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím Ezer

Részletesebben

Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi

Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi 2. melléklet a /2015.( ) önkormányzati rendelethez Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi 2015. évi előirányzat Polgármesteri Megnevezés Önkormányzat Hivatal, intézmények Összesen 1. Helyi önkormányzatok

Részletesebben

Rendelet-tervezet. (2) A R. 3. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Rendelet-tervezet. (2) A R. 3. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Rendelet-tervezet Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2015.(..) önkormányzati rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015. (II. 26.) önkormányzati

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

Bekecs községi Önkormányzat 8/2005.(V.1.) SZÁMÚ RENDELETE. az Önkormányzat 2004. évi gazdálkodásának zárszámadásáról

Bekecs községi Önkormányzat 8/2005.(V.1.) SZÁMÚ RENDELETE. az Önkormányzat 2004. évi gazdálkodásának zárszámadásáról Bekecs községi Önkormányzat 8/2005.(V.1.) SZÁMÚ RENDELETE az Önkormányzat 2004. évi gazdálkodásának zárszámadásáról Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször módosított

Részletesebben

Süttő Község Önkormányzat 2014. évi költségvetési összevont bevételei. ezer forint

Süttő Község Önkormányzat 2014. évi költségvetési összevont bevételei. ezer forint Süttő Község Önkormányzat 2014. évi költségvetési összevont bevételei 1.melléklet Bevételi jogcím ezer forint 2 3 I. Műkéödési célú támogatás államháztartáson belül 136 999 1. Önkormányzatok műköldési

Részletesebben

Úrhidai Község Önkormányzat 2014.évi költségvetés tervezett bevétele

Úrhidai Község Önkormányzat 2014.évi költségvetés tervezett bevétele Úrhidai Község Önkormányzat 2014.évi költségvetés tervezett bevétele 1.melléklet/1. oldal Eredeti előirányzat Bevétlek Közös Önkormányzati Úrhidai Tündérkert Önkormányzat Önkormányzat Hivatal Óvoda összesen

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Készítette: Zsirai Alajosné gazd.főelőadó Előterjesztés Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Tisztelt Képviselő-testület! BEVÉTELEK ALAKULÁSA Hidegség Község Önkormányzatának

Részletesebben

1.1. számú melléklet a 14/2014 ( XI.27. ) önkormányzati rendelethez Nagycserkesz Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sorszám

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i ülésére 834-3/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: A Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről szóló

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

zárszámadási rendelete

zárszámadási rendelete Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. ( III.27.) számú zárszámadási rendelete az Önkormányzat 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai

Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai 1. számú melléklet Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai (adatok ezer Ft-ban) Előirányzat Követelés Főbb bevételi előirányzatok Eredeti

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu 4. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu Ügyiratszám: 16-48/2015. Előterjesztő: Németh Balázs polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Kihirdetési záradék Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 5/2014.(III.11.) önkormányzati rendelet módosításáról Bősárkány

Részletesebben

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE 1. számú tájékoztató tábla B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2012. évi 2013.évi 1 2 5 3 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről

Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

BARLAHIDA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 4/2013. (IV.30.) önkormányzati RENDELETE

BARLAHIDA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 4/2013. (IV.30.) önkormányzati RENDELETE BARLAHIDA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 4/2013. (IV.30.) önkormányzati RENDELETE az önkormányzat 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról Barlahida Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

A rendelet hatálya 1. Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése 2. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének

A rendelet hatálya 1. Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése 2. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010.(IV.19.) számú Önkormányzati rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról az 1/2009. (I.30.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére 4. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Képviselő-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Tájékoztató Csabdi Község a 2015. I. félévi gazdálkodásról Tárgykört

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu 22-116/2014. Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 6/2014.(II.

Részletesebben

Rendelet-tervezet. 2. Az irányító szerv az átmeneti gazdálkodási időszakban teljesített bevételek és kiadások figyelembe vételével az önkormányzat

Rendelet-tervezet. 2. Az irányító szerv az átmeneti gazdálkodási időszakban teljesített bevételek és kiadások figyelembe vételével az önkormányzat Rendelet-tervezet Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II. 13.) önkormányzati

Részletesebben

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Győrtelek Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2013. ( I.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012.(II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról. Tengelic

Részletesebben

Cirák Község Önkormányzata Képviselő-testület 1. számú melléklet A kiadási jogcímek részletezése

Cirák Község Önkormányzata Képviselő-testület 1. számú melléklet A kiadási jogcímek részletezése Cirák Község Önkormányzata Képviselő-testület 1. számú melléklet A kiadási jogcímek részletezése 2013. évi TERV Személyi juttatások EI 10 886 - rendszeres sz.j. 4 339 - nem rendszeres sz.j. 2 870 - külső

Részletesebben

1. A Címrend az 1. melléklet szerinti tartalommal módosul. 2. Az Önkormányzat pénzügyi mérlege a 2. melléklet szerint módosul.

1. A Címrend az 1. melléklet szerinti tartalommal módosul. 2. Az Önkormányzat pénzügyi mérlege a 2. melléklet szerint módosul. Petneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete a Petneháza Község Önkormányzatának költségvetéséről szóló 4/2012. (II.27.) rendelet módosításáról Petneháza

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1.1. melléklet a.../2013. (...) önkormányzati rendelethez ÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2013. évi előirányzat 1. I. Önkormányzat működési bevételei (2+3+4)

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

Előterjesztés száma: 159 / 2013. A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges!

Előterjesztés száma: 159 / 2013. A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges! Előterjesztés száma: 159 / 2013. A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. augusztus 28-án, 18-órakor megtartandó ülésére A nagyközségi

Részletesebben

Előterjesztés. Szigliget Község Önkormányzat és intézményei 2011. évi költségvetési gazdálkodásáról

Előterjesztés. Szigliget Község Önkormányzat és intézményei 2011. évi költségvetési gazdálkodásáról Előterjesztés Szigliget Község Önkormányzat és intézményei költségvetési gazdálkodásáról Előadó: Balassa Balázs polgármester Készítette: Lutár Mária körjegyző Páros Gyuláné pénzügyi előadó 2 Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-4/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 26-i ülésére Tárgy: Eplény község közép- és hosszú

Részletesebben

Az elmúlt évhez hasonlóan 2013. évben is támogatásban részesültek a településen működő civil szervezetek, egyesületek.

Az elmúlt évhez hasonlóan 2013. évben is támogatásban részesültek a településen működő civil szervezetek, egyesületek. A./2014. ( ) számú önkormányzati rendelet szöveges indoklása Tengelic Község Önkormányzata az 5/2013. (II.15.).sz. rendeletével hagyta jóvá a 2013.évi költségvetését, melyet a központi költségvetéstől

Részletesebben

Bevételek 2015. évi eredeti ei. eft-ban

Bevételek 2015. évi eredeti ei. eft-ban 013350 Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Ingatlan bérleti díja,bolt:( 50.000*12), kultúrház:(10.000*12) Posta helyiség 30.000*10hó 1 020 Tárgyi eszköz bérbeadásából szárm.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ a 2013. I. félévi gazdálkodás helyzetéről

BESZÁMOLÓ a 2013. I. félévi gazdálkodás helyzetéről BESZÁMOLÓ a 2013. I. félévi gazdálkodás helyzetéről BEVÉTELEK Az Önkormányzat bevételei 50,47 %-ban teljesültek az I. félévben, a Függő és átfutó kiadások figyelembevételével. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK: A teljesülés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 1. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2014. szeptember 15-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Lajosmizsei Közfeladat-ellátó

Részletesebben

Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

1.. 35.244 eft bevétellel, 28.558 eft kiadással

1.. 35.244 eft bevétellel, 28.558 eft kiadással Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/211.(IV.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 21. évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról 1.. (1) Tárnokréti Község Önkormányzata

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. Szálka Község Önkormányzata 2012. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről

T Á J É K O Z T A T Ó. Szálka Község Önkormányzata 2012. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről T Á J É K O Z T A T Ó Szálka Község Önkormányzata 2012. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 87. (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Javaslat. Pásztó Városi Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosítására 1. sz. módosítás

Javaslat. Pásztó Városi Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosítására 1. sz. módosítás PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-115/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges!

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2009.évi költségvetésének pénzügyi mérlege (eft-ban)

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2009.évi költségvetésének pénzügyi mérlege (eft-ban) 3/2010. (II.9.) 1. melléklet [1/2009. (II.19.) Ktr. 2.melléklet] Előirányzat csoport Kiemelt Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2009.évi költségvetésének pénzügyi mérlege (eft-ban) Előirányzat csoport,

Részletesebben

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti

Részletesebben

Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése 2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek ának teljesítése Megnevezés eredeti Ellend Községi Önkormányzat módosított összege 2 3 4 5 8 01 Helyi önkormányzatok működésének

Részletesebben

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete. Tabdi község önkormányzata 2011. évi zárszámadásáról

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete. Tabdi község önkormányzata 2011. évi zárszámadásáról TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete Tabdi község önkormányzata 2011. évi zárszámadásáról Tabdi Község Képviselőtestülete az államháztartásról szóló

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu ELŐTERJESZTÉS

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu ELŐTERJESZTÉS 3. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu Ügyiratszám: 16-47/2015. Előterjesztő: Németh Balázs polgármester Előkészítette:

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Képviselő-testületének

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Képviselő-testületének KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

1. függelék. Bevételek

1. függelék. Bevételek 1. függelék Sorszám Rovat megnevezése Rovat száma ezer forintban Eredeti előirányzat 1. 2. 3. 4. 01 Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása B111 14 689 02 Települési önkormányzatok egyes

Részletesebben