Vázlatok és vázrajzok Térképek Analóg térkép Eredeti másolat /nyomat Tónusos (fotó-) térkép 1. ábra: Adatok a megjelenési forma szerint

Átírás

1 Az adatok megjelenési formája alapján történo csoportosítás A megjelenítési forma szerinti elkülönítés gyakorlatilag a legegyszerubb csoportosítási módszer, mivel az adatok fizikai (vizuális) megjelenése alapján történik, annak tartalmára vonatkozó utalás nélkül. ADAT Írásos (alfanumerikus) Határleírások Jegyzokönyvek Muszaki tervek Törzskönyvek, stb. Számszeru (numerikus vagy méretek) Mérési jegyzokönyvek Számítási jegyzokönyvek Koordináta jegyzékek Digitális állományok, stb. Rajzi Helyszínrajzi pontleírások Vázlatok és vázrajzok Térképek Analóg térkép Eredeti másolat /nyomat Tónusos (fotó-) térkép 1. ábra: Adatok a megjelenési forma szerint Az adathordozó szerint megkülönböztetünk: - papíralapú, - rajzfólián (muanyagfólián), - filmen, mikrofilmen, - számítógépes adattárolón (korábban lyukszalagon és lyukkártyán, késobb mágneslemezen, CD-n, stb.) rögzített, tárolt és kezelheto adatot. Az adatok keletkezésének (eloállításának) körülményei és módja szerinti csoportosítás A keletkezés körülményei abból a szempontból jelentosek, hogy ez a csoportosítás teszi érthetové majd a késobbiekben tárgyalásra kerülo térképtári leltár és iktatás témakörének megértését. A csoportosítás elve, hogy az egyes adatok milyen eljárás keretén belül keletkeztek, mert a térképtáron be- 1

2 lül ezek a csoportok elkülönítetten kerülnek elhelyezésre. Közvetetten a keletkezési körülmények az eloállítási módra is utalnak, ami azt jelenti, hogy egy adott feladattípushoz történo eloállítás körülményei nagyban befolyásolták is az adatok várható minoségét, elért megbízhatóságát. Ebbol a szempontból szükséges tisztázni az állami alapmunkák fogalmát. Azokat a földmérési és térképészeti feladatokat, amelyek megoldása az egész nemzetgazdaság érdeke (így államérdek), az állam és intézményei hajtják végre, illetve gondoskodnak a végrehajtásukról. Ilyenek: az országhatárral kapcsolatos mérési feladatok, az országos vízszintes és magassági alapponthálózat létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos feladatok, a földmérési topográfiai és a nagyméretarányú állami földmérési alaptérképek eloállításával kapcsolatos munkálatok, stb. Ezeket mindenkor az állam finanszírozta és gondoskodott a megfelelo színvonalon történo ellátásukról, mert maghatározóak a további adatok eloállítása szempontjából. A nem említett összes egyéb földmérési és térképészeti tevékenységet összefoglalóan: sajátos célú földmérési munkának nevezzük. (Utóbbiak köre ugyancsak változatos. Részletezésére a késobbiek kerül sor. Az állami alapmunkák közül az alappontokról és az alaptérképekrol is fogunk még írni kissé részletesebben. ADAT Állami alapmunkák keretében Államhatár-mérési munkák adatai Országos vízszintes és magassági hálózat adatai. Topgráfiai térképek Újfelmérések adatai, stb. Sajátos célú földmérési munkák keretében Felmérések, kituzések Telekalakítások, kisajátítások Muvelési ág változások Egyéb vázrajz készítések Földprivatizáció keretében keletkezo Mérnökgeodéziai munkák, stb. adatai Hatósági eljárás keretében keletkezo Elhatárolási tevékenységgel összefüggoen Jogorvoslatokkal összefüggoen keletkezett Térképi hibakiigazítás során változott adatok, stb. 2. ábra: Keletkezés (eloállítás) szerinti csoportosítás Meg kell említeni, még azt, hogy a keletkezés alapján (elsosorban a mai használhatóság) szempontjából a következok is jelentoséggel bírnak: - Kataszteri felmérés során létrehozott adatok, - (Polgári) Tagosítások során keletkezett adatok, - Földosztások során eloállított adatok, ún. OMB-s munkarészek, - Földrendezések munkarészei, - Zártkert és belterület rendezések során keletkezett adatok, 2

3 - Kisajátítások során (azon belül MÁV, stb.) keletkezett adatok - Szabatos felmérések adathalmazai, - Nyilvántartási adatrendezés munkarészei, - Térképfelújítások (földi és fotogrammetriai) munkarészeinek adatai, - Közmufelmérések adatai - EOTR tömbös felmérések, - Elemszemléletu digitális térképkészítések, - Objektumszemléletu digitális alaptérkép készítések adatai és még részletezhetnénk. Mindezek mögött lényeges (elsosorban a pontosságra utaló) információ bújik meg. Utóbbiakról a Földmérési igazságügyi szakértok számára kiadott Módszertani útmutató alapján jól tájékozódhatunk. Adattípus alapján való csoportosítás Az adattípus alapján a következoket érdemes megemlíteni: - Alappontok (vízszintes és magassági), - országos és helyi rendszeru; - térképek (alap- és átnézeti), - régi rendszeru vagy újabb, - eredeti vagy másolat, - felméréskori vagy felújított, - nyilvántartási, földminosítési (mezogazdászi), értékesítési példány. stb. - egyéb rajzi munkarészek - vázlatok (határvázlat, elhatárolási, alappont-meghatározási, vetületi átszámítási, mérési, koordináta-számítási, digitalizálási, területszámítási) - vázrajzok és egyéb térképek, térrajzok (megosztási és más telekalakítási, kisajátítási, megvalósulási, valamely jog bejegyzéséhez szükséges, pl. alaprajzok, stb.) - helyszínrajzok és tervek (pontleírások, rendezési tervek, stb.) - Mérési és számítási munkarészek (mérési jegyzokönyvek és fájlok, számítási jegyzokönyvek és regisztrátumok, területszámítási jegyzokönyvek, koordináta jegyzékek, stb.). Csoportosítás az adatok hozzáférhetosége alapján A kezelhetoség korlátozásai elsosorban a közelmúltig volt hatással az adatok hasznosulására, amíg létezett a következo megkülönböztetés: ADAT Minosítési fajták és rendelkezések: Titkos 1 Hatályon kívül helyezo jogszabályok: 4/1988.(IX. 5.) HM. r. A térképészeti adatok és légifelvételek titokvédelmérol. 27/1992. (XII. 15.) HM. r. A katonai vonatkozású állam- és szolgálati titok körérol. Hatályos: 11/1995. (XI. 14.) HM. r. A honvédelmi vonatkozású szolgálati titokkörrol. 3

4 Katonai és Polgári térképekre és adatokra a ugyanaz.a 3/1981.(X. 27.) HM. r. 1 vonatkozik Szolgálati használatra Polgári térképekre és adatokra a 16/1982.(IX.7.) MÉM r. 2 Nyílt 16/1983. (IX.29.) MÉM r. 3 Lakossági célú adatszolgáltatás. Földmérési célú adatszolgáltatás. 3. ábra: az adatok kezelhetoségére vonatkozó korábbi minosítések Ez a csoportosítás az adatok hozzáférhetosége szempontjából lényeges, vagyis hogy kik tekinthetnek be ezekbe az adatokba, és kik igényelhetnek belole másolatokat? Meg kell jegyezni, hogy a 90-es évek elején bekövetkezett rendszerváltást követoen ezen a téren jelentos változások történtek. A szolgálati használatra minosítést a 7/1989 sz. MÉM rendelet teljes egészében eltörölte. Az évi 15. sz. MÉM.É.-ben jelent meg a titkos minosítésu térképek szolgálati titokkörbol történo kivonásáról szóló tájékoztató, amely felsorolja az október 1-tol feloldott titkosnak nem minosülo térképek körét. Azonban az július 1. elott készült légifelvételekre nem (csak az ezután készültekre) oldja fel a titkosítást. Az államtitokról és a szolgálati titokról jelenleg az évi LXV. törvény rendelkezik, de ez a joganyag már nem tartalmaz földmérési vonatkozású adatokra vonatkozó titkosítást. Csoportosítás a térképek tartalma szerint Talán ez a legösszetettebb csoportosítási forma, hiszen itt megjelenik a földmérési szakma által létrehozott térképek és adatok teljes spektruma. Természetesen ez a csoportosítási forma nem minden tekintetben utal a térképtári elhelyezés tematikájára, hiszen annak nincs értelme, hogy pl. csak a vetület szerint csoportosítsuk a térképeket, ennek a közigazgatási egység kategória jobban megfelel. A térképtárak tematikai felépítésében általános gyakorlat, hogy közigazgatási egységenként (település szerint), azon belül közigazgatási alegységenként (korábban úgy neveztük: nyilvántartási egységenként, ma pedig ismét:) fekvés szerint tárolják a térképeket, valamint a sajátos célú és hatósági földmérési munkák keretén belül készült egyéb munkarészeket. A topográfiai és tematikus térképek - mivel nem közigazgatási egységenként készülnek, így - a vetületi rendszerük alapján kapott szelvényszámok alapján kerülnek tárolásra. Az egyes települések térképnyomatait, asztralon vagy mérettartó fóliára készült nyomdai példányait valamint a felmérés 2 Hatályon kívül helyezo jogszabályok: 7/1989.(V. 18.) MÉM. r., 3/1991.(I. 16.) FM. r. 3 Hatályon kívül helyezo jogszabályok: 7/1989.(V. 18.) MÉM. r., 3/1991.(I. 16.) FM. r. 4

5 alubetétes térképeit a megyei földhivatalokban elkülönítve tárolják. Errol részletesebben még lesz szó. A 4. számú ábra a térképek tartalom szerinti csoportosítását mutatja be anélkül, hogy milyen szintu térképtárban történik az elhelyezésük. Azt hogy ezekbol melyik hol kerül tárolásra, késobb fogjuk tárgyalni. TÉRKÉPEK Típusa szerint Alaptérképek Topográfiai térkép Átnézeti térképek Sajátos célú térképek Tematikus térképek Fekvés szerint Vetület szerint Belterületi Külterületi Zártkerti Sztereografikus Henger EOTR Gauss-Krüger Vetületnélküli Síkrajzi Sík és domborzati Közig.egys.ként Közig. egys.ként Közig.egys.ként Budapesti Marosvásárhelyi Ivanicsi HÉR HKR HDR Méretarány szerint 1:500-1:10000 Nagyméretarányú 1: közepes 1: ig kisméretarányú Technológia szerint Földi (terepi) felmérés Fotogrammetriai felmérés Átszerkesztés Térképfelújítás 4. ábra: A térképek jellemzoi és tartalma szerinti csoportosítás Még mielott részletesen kifejtenénk az egyes kategóriákat, az adat fogalmánál tisztázni kell az állami alap adat, és az alapadat fogalmát, hiszen az egyes térképtárakban tárolt adatok zömét ezek teszik ki. Az állami alapadatoknak 4 a hitelességét és változásvezetését az állam jogszabályban biztosítja, ellentétben az alapadatéval melynek nem biztosítja. Alapértelmezetten állami alapadatnak szoktuk tekinteni a földmérési alaptérkép tartalmát, mely az alappontok, a határok és az épületek építmények ábrázolásából tevodik össze. Ezen túlmenoen mint ahogy arra a korábbiakban rámutattunk nem csak a végtermék, hanem minden egyéb közbenso munkarész is az állami alapadat körébe tartozik. Így az állami alapmunkák 4 Jogszabályi hely: 1996 évi LXXVI tv. 5. 5

6 során keletkezett mérési és számítási adatokat, az elkészített térképeket, azok vizsgálatát, minosítését és állami átvételét tanúsító jegyzokönyveket földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni Ennél a résznél találkoztunk két fogalomkörrel. Az állami alapmunka és a sajátos célú földmérési munka fogalmaival. Az alapadatok mindazok az alaptérképkészítéshez kötodo adatok, melyek nem tartoznak az állami alapadatok kategóriájába. Bovebben a 3.2 mellékletben olvashat az állami alapadatokról. Állami alapfeladatok és alapmunkák Állami alapfeladatnak minosül az ország állami térképekkel való ellátásának biztosítása, a honvédelem térképellátása, az állami alapadatok kezelése, tárolása, karbantartása és szolgáltatása, a nemzetközi kötelezettségbol származó feladatok ellátása, és a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása, Állami alapmunkáknak minosül az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése és folyamatos felújítása, az állami topográfiai térképek készítése és folyamatos felújítása, az alappont-hálózatok létesítése és fenntartása, valamint az államhatár földmérési munkái. A földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása - külön jogszabály szerint - Földrajzinév Bizottság muködtetésével történik. 6