Csendes fizika. Manno István. KFKI, Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet május 4. Csendes fizika p.1/77
|
|
- Rezső Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csendes fizika Manno István KFKI, Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet május 4. Csendes fizika p.1/77
2 Az előadás tartalma Bevezetés Csendes fizika A csendes fizika kisérletei Ritka események Ritka események számának növelése Háttéresemények Védekezés a háttéresemények ellen I Laboratori Nazionali del Gran Sasso Főépület A C-terem Bomlások Csendes fizika p.2/77
3 Az előadás tartalma (folytatás) Megmaradási törvények I Megmaradási törvények II Megmaradási törvények III Cserenkov-sugárzás Cserenkov-sugárzás (ábra) A proton bomlása Protonbomlás (ábra) Super Kamiokande (SK) Super Kamiokande (kép) Protonbomlások a SK-ban A proton bomlásidejének analizálása Csendes fizika p.3/77
4 Az előadás tartalma (folytatás) Megjegyzés A Standard Modell A neutrínó A csillagászat fejlődése Az elektromágneses sugárzás Történelem A neutrínó mint kutatási eszköz Hol születnek a neutrínók? Földneutrínók (geoneutrínók) KamLAND KamLAND (kép) Csendes fizika p.4/77
5 Az előadás tartalma (folytatás) Atmoszférikusneutrínók Mennyi energiát sugároz szét a Nap? Mekkora a Nap életkora? Madách Imre: Az ember tragédiája Miért tévedtek a fizikusok? Mitől ragyog a Nap? Termonukleáris reakciók a Napban A napneutrínók A napneutrínók energiaspektruma A napneutrínó-események szelektálása A neutrínófizika mérföldkövei Csendes fizika p.5/77
6 Az előadás tartalma (folytatás) A 37 Cl kisérlet A 37 Cl kisérlet (kép) A napneutrínók problémái Oszcillálnak-e a napneutrínók? Megoldották a napneutrínók problémáját A szupernovák A sötét anyag (dark matter) Egzotikus részecskék (mágneses monopólus szuperszimmetrikus részecskék, stb.) Kettős β-bomlás Távoli gyorsítók nyalábjai Csendes fizika p.6/77
7 Bevezetés Hiba lenne azt gondolni, hogy az érdekes részecskefizikaikisérleteket a jövőben csak nagy részecskegyorsítók mellett fogják végezni. Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés kiséri az úgynevezett csendes fizikát, azokat a kisérleteket, amelyeket mélyen a föld alatt kis háttérsugárzással rendelkező laboratóriumokban végeznek. Csendes fizika p.7/77
8 Csendes fizika (Underground physics) Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés kiséri az úgynnevezett csendes fizikát, azokat a kisérleteket, amelyeket mélyen a föld alatt kis háttérsugárzással rendelkező laboratóriumokban végeznek. A Csendes fizika a fizika egy viszonylag fiatal ága, amely csupán néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. A csendes fizika két szempontból is találó elnevezés. Először is azért, mivel kozmikus csend uralkodik azokon a helyeken, ahol ezeket a kisérleteket végzik. Másodszor pedig azért, mert ezeken a helyeken nem lehet hallani a Föld felszínén létező zajokat. Csendes fizika p.8/77
9 A csendes fizika kisérletei Vannak olyan problémák, amelyeket gyorsítós kisérletekkel lehetne tanulmányozni, azonban a jelenlegi gyorsítók méreteiből kiindulva olyan nagy gyorsítót kellene építeni, amelynek kerülete nagyobb lenne a Föld egyenlítőjénél. Ilyen gyorsító megépítésére nyilvánvalóan nincs mód. Lehet, hogy az Univerzum születésekor az ősrobbanásban (Big Bang) keletkeztek és még ma is léteznek egzotikus részecskék, mivel elkerülték azt, hogy a keletkezésük után találkozva antirészecskéjükkel annihilálódjanak. Ilyen esetben azt tehetjük, hogy építünk egy detektort és várjuk, hogy a részecske áthaladjon a detektoron. Csendes fizika p.9/77
10 Ritka események Vannak olyan események, amelyek nagyon ritkán következnek be, ilyen események például az olyan bomlások, amelyeknek nagyon kicsi a bomlási állandójuk, vagy olyan részecskék kölcsönhatásai, amelyek az anyaggal nagyon gyengén hatnak kölcsön, nagyon kicsi a hatáskeresztmetszetük, ilyenek például a neutrínó-kölcsönhatások. A Nagy Magellán-felhőben 1987 február 23-án felragyogott egy szupernova (SN1987A). Ebben a csillagrobbanásban neutrínó keletkezett, ezek közül haladt át a Kamiokande II. detektoron és a detektor ezek közül csupán tizenkattőt vett észre (detektált). Csendes fizika p.10/77
11 A ritka események számának növelése A ritka események számát az esemény típusától függően különböző módon lehet növelni: Nagy céltárgyat kell használni, amelyben sok részecske van (több ezer tonna). Nagy intenzitású részecskenyalábot kell alkalmazni. Ha lehetséges növelni kell a részecskék hatáskeresztmetszetét. Hosszú ideig kell mérni (több év). Csendes fizika p.11/77
12 Háttéresemények Háttéreseményeknek nevezzük azokat az eseményeket, amelyek a vizsgálni kivánt eseményekhez hasonló nyomot képesek hagyni a detektorban. A kozmikussugárzás és a természetes radioaktivitás háttéreseményeket hoznak létre. Azért, hogy a háttéresemények ne zavarják a vizsgálatra kiválasztott események kiértékelését, a számukat egy meghatározott érték alá kell csökkenteni. Csendes fizika p.12/77
13 Védekezés a háttéresemények ellen A háttéresemények elleni védekezésnek két módja van. Az aktív esetben fel kell ismerni a háttéreseményeket és a felismert eseményeket ki kell zárni a vizsgálni kivánt események közül (antikoincidencia, trigger, offline software). A passzív esetben, például a kozmikussugárzás ellen vastag anyagréteggel lehet védekezni. Ezért a kisértleteket mélyen a föld alatt, vagy a víz alatt végzik. A természetes radioaktivitás ellen pedig úgy lehet védekezni, hogy a detektorban és a környezetében a radioaktivitás szempontjából megfelelően tiszta anyagokat kell használni. Csendes fizika p.13/77
14 I Laboratori Nazionali del Gran Sasso Csendes fizika p.14/77
15 Main Building Csendes fizika p.15/77
16 Hall-C Csendes fizika p.16/77
17 Bomlások Általában egy részecske, vagy a részecskéknek egy rendszere akkor stabil, ha vagy a lehetséges legalacsonyabb energia állapotban található, vagy valamilyen mechanizmus megakadályozza, hogy a legalacsonyabb energia állapotba kerüljön. Például egy elektron nem bomolhat neutrínóba, sem fotonba, akkor sem, ha azok tömege kisebb mint az elektron tömege, azért mert ebben a bomlásban nem marad meg az elektromos töltés. Az elektromos töltésnek meg kell maradnia egy szimmetria elv (a skalár tér helyi mértékinvarienciája) miatt. Csendes fizika p.17/77
18 A megmaradási törvények I Egy mennyiség megmaradása annyit jelent, hogy a reakció előtti értékek összege ugyanakkora, mint a reakció végén kapott értékek összege. Vegyük például az elektromos töltést. A szabad neutron elbomlik: n p + + e + ν e, ahol a neutron (n) semleges, azaz elektromos töltése 0. A bomlásban keletkező részecskék töltései: a proton (p) töltése +1, az elektron (e) töltése -1, az antielektronneutrínó ( ν e ) töltése pedig 0. Így az elektromos töltések összege a bomlása előtt (0) ugyanakkora, mint a bomlás után (0). Csendes fizika p.18/77
19 A megmaradási törvények II Az alapvető megmaradási törvények az idő, a tér és a Maxwell-egyenletek szimmetria tulajdonságainak a következményei. Nevezetesen annak, hogy a fizikai törvények nem változnak meg, invariánsak, ha megváltoztatjuk az időskála kezdőpontját, a koordinátarendszer kezdőpontját, ha elforgatjuk a koordinátarendszert vagy ha megváltoztatjuk az elektromos potenciál kezdőpontját. Csendes fizika p.19/77
20 A megmaradási törvények III Vannak olyan megmaradási törvények, amelyek nem alapvető szimmetria tulajdonságokon nyugszanak. Azért tekintjük ezeket megmaradási törvényeknek, mert sohasem figyeltük meg azt, hogy nem teljesülnek. Abból azonban, hogy nem figyeltük meg a proton bomlását nem következik az, hogy a proton nem bomlik. Csendes fizika p.20/77
21 Cserenkov-sugárzás Cserenkov-sugárzás akkor jön létre, ha egy elektromosan töltött részecske egy átlátszó közegben gyorsabban halad, mint a fény v > v t = c/n, ahol v a részecske sebessége, v t a fény sebessége az átlátszó anyagban, c a fény sebessége vákuumban, n pedig az átlátszó anyag fénytörésmutatója. A töltött részecske polarizálja az átlátszó anyag molekuláit, amelyek gyorsan visszatérnek az alapállapotukba és közben fotonokat bocsátanak ki. A kibocsátott sugárzás hullámfrontja ϑ szöget zár be a részecske haladási irányával: ahol β = v/c. cos ϑ = v t /v = c/(vn) = 1/(βn), Csendes fizika p.21/77
22 Cserenkov-sugárzás Csendes fizika p.22/77
23 A proton bomlása A proton következő bomlása: p π 0 + e + π 0 γ + γ nem mond ellent az alapvető megmaradási törvényeknek. Ilyen bomlást azonban nem találtak. Ennek a magyarázatára 1930-ban Hermann Weyl, E.C.G. Stückelberg és Eugene P. Wigner bevezeték a barionszámot. A barionszám megmaradása azonban nem alapszik olyan alapvető elveken, mint a korábban említett megmaradási törvények. Csendes fizika p.23/77
24 Protonbomlás Csendes fizika p.24/77
25 Super Kamiokande (SK) A kisérlet 2000 láb (609.6 m) mélyen van a föld felszine alatt. Ez egy Cserenkov-detektor, amelynek a céltárgya víz (50000(32000) tonna). A vízben neutrínó elektron szórás megy végbe: ν e +e ν e +e, ν µ +e ν µ +e, E th = 9 MeV. A víz egy duplafalú, hengeralakú rozsdamentes acélból készült tartályban van, amelynek belső felületén darab 20 inch (50.8 cm) átmérőjű fotoelektron-sokszorozó figyeli a tartályban bekövetkező eseményeket. A hengeralakú detektor méretei: d = 39.3 m, h = 41.4 m ban kezdett mérni. Csendes fizika p.25/77
26 Super Kamiokande Csendes fizika p.26/77
27 Protonbomlások a SK-ban A proton bomlásának idejét jelenleg évnél hosszabbra becsüljük. A részecskék bomlását a következő egyenlet írja le: N = N 0 e λt N 0 (1 λt), ahol λ = /év. A Super Kamiokande céltárgya 50000(32000) víz, ebben a szabad protonok száma: N 0 = Ezeket felhasználva, bomlások száma egy év alatt: N = N 0 N = N 0 λt = ( ) ( év ) (1év) = 3.3. Csendes fizika p.27/77
28 A proton bomlásidejének analizálása Feltéve, hogy a proton bomlásideje év, az SK-ban évente átlagosan 3 protonbomlást várunk. A Poisson eloszlás, f(k; µ) = µ k e µ /k! alapján annak a valószínűsége, hogy µ = 3. várhatóérték mellett ne detektáljunk egy bomlást sem: f(0; 3) = 30 e 3 0! = Ez nagyon kicsi érték, ami azt sugalja, hogy a proton bomlási állandója a használt értéknél kisebb. Csendes fizika p.28/77
29 Megjegyzés Amikor kezdetben felvetődött a proton bomlásának a kérdése, a szakemberek többsége úgy gondolta, hogy a proton stabil. Most, hogy a kisérletek egyre nagyobb értéket adnak a proton bomlásidejének alsó határára a szekemberek többsége biztosra veszi, hogy a proton bomlik. Csendes fizika p.29/77
30 A Standard Modell Csendes fizika p.30/77
31 Neutrínó Három elektromosan töltött leptont ismerünk: az elektront (e ) és a hozzá hasonló, de nála nehezebb müont (µ ) és a taut (τ ). Minden töltött leptonhoz tartozik egy elektromosan semleges lepton, egy neutrínó: az elektronhoz az elektronneutrínó (ν e ), a müonhoz a müonneutrínó (ν µ ), a tauhoz pedig a tauneutrínó (ν τ ). A neutrínók a gravitációskölcsönhatáson kívül csak a gyengekölcsönhatásban vesznek részt, ezért nagyon nehéz detektálni őket. Csendes fizika p.31/77
32 A csillagászat fejlődése A csillagászat a világegyetem megismerésével, az égitestek tanulmányozásával foglalkozó tudomány. Irásos és régészeti emlékek tanuskodnak arról, hogy elődeink több évezrede már foglalkoztak csillagászati problémákkal. A távcső felfedezésétől kezdve egyre több ablak nyilt ki a csillagos ég tanulmányozására. Különösen a XX. század második felében a látható sugárzáson kivül az emberi szem számára láthatatlan sugárzásokkal számos új jelenséget fedeztek fel például: az ősrobbanásból származó kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást (CMBR), az aktív galaxis magokat (AGN), a gammasugárzási forrásokat (GRB), stb. Csendes fizika p.32/77
33 Elektromágneses sugárzás Sugárzás Hullámhossz (m) Frekvencia (Hz) Rádió < λ < < ν < hosszú < λ < < ν < közép < λ < < ν < rövid < λ < < ν < ultrarövid 1 < λ < < ν < mikrohullám < λ < < ν < Infravörös < λ < < ν < Látható < λ < < ν < Ultraibolya 10 8 < λ < < ν < Röntgen (X) < λ < < ν < Gamma (γ) < λ < < ν < Csendes fizika p.33/77
34 Történelem 1608 hollandiai távcső 1590 olasz távcső (Galilei) 1945 számítógép (Neumann) 1946 Radarcsillagászat (Bay) Röntgencsillagászat 1964 neutrínócsillagászat Rádiócsillagászat Infravöröscsillagászat Ultraibolyacsillagászat Gammacsillagászat Csendes fizika p.34/77
35 A neutrínó mint kutatási eszköz A neutrínók kiváló kutatási eszközök, szondarészecskék. Ennek az a magyarázata, hogy az anyaggal csak gyengén hatnak kölcsön. Az anyag alig abszorbeálja őket, az elektromos és mágneses mezők nem hatnak rájuk, így a keletkezési helyüktől egyenes vonalban érkeznek meg a detektorhoz, megőrizve az információt a keletkezésük körülményeiről (impulzus, energia, a keletkezési helyükhöz mutató irány). Így a neutrínók eljutnak hozzánk az Univerzum távoli részeiből, ahol érdekes égitesteket találunk. Más szondarészecskéket az anyag abszorbeál. Az elektromosan töltött részecskéket eltérítik az elektromos és mágneses mezők. Csendes fizika p.35/77
36 Hol születnek a neutrínók? Részecskegyorsítókban, atombombarobbantásokban, atomreaktorokban. Földben és az atmoszférában. A Napban és a csillagokban a termonukleáris reakciókban. A szupernováknak nevezett csillagrobbanásokban. Az Univerzum más aktív részeiben, mint például az aktív galaxisokban. A sötét anyag annihilációjakor Az ősrobbanásban (háttérneutrínók). Csendes fizika p.36/77
37 Földneutrínók (geoneutrínók) A geoneutrínók nagyon alkalmasak arra, hogy segítségükkel bepillantsunk a Föld belsejébe végbemenő folyamatokba októberében első esetben mérték a Föld belsejéből érkező ún. geoneutrínókat a KamLAND (Kamioka liquid scintillator antineutrino detector) földalatti neutrínó-detektorral. Ezek a neutrínók föleg az 238 U és 232 Th bomlási sorokban keletkeznek a Föld belsejében. A KamLAND egy 1kt folyadészcintillátort tartalmazó detektor. A szakemberek úgy gondolják, hogy idővel lehetséges lesz a Föld belsejéről a háromdimenziós komputertomográfiás felvételekhez hasonló felvételeket is készíteni. Csendes fizika p.37/77
38 KamLAND Az 1 kt folyadészcintillátor egy 13 m átmérőjű átlátszó ballonban van. A ballon egy fémgömben van, a ballon és a fémgömb közötti részt egy bufferfolyadék tölti ki. Az 1800 fotoelektron-sokszorozót a fémgömb belső felületéhez rögzítették. A fémgömböt a Kamiokande II rozsdamentes acéltartályában helyezték el (d = 15.6 m, h = 16.0 m). A detektor központi részét több ezer tonna víz veszi körül. A víz többféle módon védi a detektor központi részét a radioaktív sugárzástól. Passzív módon abszorbeálja a kintről, az üreg falából jövő neutronokat. Aktív módon pedig felismeri a detektorba érkező müonokat. Csendes fizika p.38/77
39 KamLAND Csendes fizika p.39/77
40 Mennyi energiát sugároz szét a Nap? 1 cm 3 jég a Földön 40 perc alatt elovad egy nyári napon. A Nap-Föld távolságának megfelelő sugarú (150 millió kilométer), 1 cm vastag jégből álló gömbhély is elolvad 40 perc alatt. A Nap teljes felszínét beborító 0.44 km vastag jégréteg is elolvat 40 perc alatt. Ez a Föld térfogatának 2.5-szerese. Csendes fizika p.40/77
41 Mekkora a Nap életkora? A Nap által szétsugárzott energia és a Nap életkora olyan szoros kapcsolatban áll egymással, mint egy érem két oldala. Kémiai reakció 1862 Lord Kelvin: gravitáció Charles Darvin: erózió és evolució Mai tudásunk alapján: év év év év Csendes fizika p.41/77
42 Madách Imre: Az ember tragédiája Madách Imre 1860-ban írt drámájában, Az ember tragédiájában, Ádám újra meg újra testet ölt a történelem nagy alakjaiban, hogy újabb társadalmi modellt kipróbálva keresse az emberiség célját. A tizenkettedik színben a falanszter jelenetben a Nap végzetéről a természettudós a következőképpen elmélkedik: Négy ezredév után a Nap kihül, növényeket nem szül többé a Föld. E négy ezredév tehát a miénk, hogy a Napot pótolni megtanuljuk. Elég idő tudásunknak, hiszem. (Szilárd Leó kedvenc olvasmánya volt Az ember tragédiája.) Csendes fizika p.42/77
43 Miért tévedtek a fizikusok? A fizikusok a Nap életkorára azért adtak rosszabb becslést, mint Charles Darvin, mert ebben az időben a fizikának még hiányoztak azok a részei, amelyek szükségesek a probléma megoldásához. Henri Bequerel 1896-ben fedezi fel a radioaktivitást. Albert Einstein 1905-ben publikálja a speciális relativitás elméletét és ebben a híres E = mc 2 képletét. Csendes fizika p.43/77
44 Mitől ragyog a Nap? Mélyen a Nap belsejében termonukleáris reakciókban 4 proton (p) héliumatommaggá ( 4 2He) alakul: 4p 4 2 He + 2e + + 2ν e MeV, ahol e + a pozitront, ν e pedig az elektronneutrínót jelöli. 1 ev = Joule. Csendes fizika p.44/77
45 Termonukleáris reakciók a Napban pp-chain 98.5% CNO-cycle 1.5% Csendes fizika p.45/77
46 A napneutrínók energiaspektruma Solar neutrino spectrum pp N 7 Be 15 O F Be 8 B pep hep Csendes fizika p.46/77
47 A napneutrínó események szelektálása A napneutrínó-események számának növelése: Nagy céltárgy Hosszú mérési idő A háttéresemények számának csökkentése: A kozmikussugárzás csökkentése: Passzív: Aktív: A természetes rádióaktivitás csökkentése: Külső: Belső: (több ezer tonna) (több év) Védő anyagréteg µ-vétó Védő anyagréteg Tiszta anyagok Folyamatos tisztítás A háttéresemények felismerése és eliminálása. Csendes fizika p.47/77
48 A neutrínófizika mérföldkövei 1946-ban Bruno Pontecorvo a Cl targetet javasolja neutrínók detektálására: ν + 37 Cl e + 37 Ar ben Bruno Pontecorvo felveti a neutrínó-oszcilláció lehetőségét ben Raymond Davis Jr. elkezdi az úttörő Cl-kisérletét a Homestake aranybányában ban Raymond Davis bejelenti a Cl-kisérlet eredményeit és a napneutrínók problémáját (SNP). Csendes fizika p.48/77
49 A 37 Cl kisérlet Ezt az úttörő radiokémiai kisérletet 1964-ban kezdi el Ray Davis munkatásaival. A kisérlet 4850 láb mélyen található a Homstake aranybányában. A detektor tartályában 615 tonna tisztítószer (C 2 Cl 4 ) van. Az elektronneutrínó (ν e ) a következő reakciót hozza létre a detektorban: ν e + 37 Cl e + 37 Ar, E th = MeV. Az 37 Ar atom instabil. A bomlásideje kb. 35 nap. A 37 Cl atomok között található 37 Ar atomok megkeresése hasonló nagysárendű feladat, mintha a Szahara homoksivatagban egy meghatározott homok szemet kellene megkeresni. Csendes fizika p.49/77
50 A 37 Cl-kisérlet (Homestake) Csendes fizika p.50/77
51 A napneutrínók problémái Jelentős különbség van a mért és jósolt napneutrínó fluxusok között. A különbség a mért és a jósolt érték között változik az energiával. 7 Be - 8 B probléma. A napneutrínó-kisérletek detektálják a 8 B-neutrínókat, de nem detektálják a 7 Be-neutrínókat. Ez pedig ellent mond a pp-lánc logikájának, amely szerint a 8 B a 7 Be-ből keletkezik. Csendes fizika p.51/77
52 Oszcillálnak-e a napneutrínók? A választ erre a kérdésre a következőképpen kaphatjuk: Az elmélet szerint a Napban csak ν e elektronneutrínók keletkeznek. Fluxusok: Mérni kell a Napból érkező ν e elektronneutrínók Φ(ν e ) fluxusát. Mérni kell a Napból érkező ν x neutrínók Φ(ν x ), ν x = ν e, ν µ, ν τ, fluxusát a típusuktól függetlenül. A napneutrínók oszcillálnak, ha: Φ(ν e ) < Φ(ν x ), ν x = ν e, ν µ, ν τ. Csendes fizika p.52/77
53 Sudbury Neutrino Observatory (SNO) A detektor 2073 m mélyen van a Creighton bányában, Sudbury Ontario, Kanada. A SNO egy Cserenkov-detektor, amely azonos időben (real time) méri a napneutrínókat. A detektor mérő térfogata 1000 tonna D 2 O nehéz vizet tartalmaz, amelyet 4 m vastag H 2 O víz réteg vesz körül. A detektor céltárgyát (mérő térfogatát) körülötte koncentrikusan elhelyezett 9456 fotoelektron-sokszorozó figyeli. Csendes fizika p.53/77
54 Sudbury Neutrino Observatory Csendes fizika p.54/77
55 ν-kölcsönhatások a SNO detektorban Amikor az elektronneutrínó (ν e ) a töltött áram közvetítésével kölcsönhat a deutériummal, akkor egy W + bozon átadására kerül sor és a deutérium neutronja protonná változik: ν e + D p + p + e, (CC), ahol CC charged current (töltött áram). Amikor a neutrínó ν x a semleges áram közvetítésével kölcsönhatásba kerül a deutériummal, akkor egy Z 0 bozon átadására kerül sor: ν x + D ν x + n + p, (NC), ahol NC neutral current (semleges áram). Csendes fizika p.55/77
56 egoldották a napneutrínók problémáját A mérések eredményei: φ CC SNO (ν e) = 1.75±0.07(stat.) (sys.)±0.05(theor.) 106 cm 2 s 1 A φsno CC (ν e) értéket összehasonlítva a Super Kamiokande (SK) nagypontossággal megmért φ (ES) SK (ν x) értékével, azt kapták, hogy az elérés a hiba 3.3-szorosa: φ ES SK (ν x) = 2.32 ± 0.03(stat.) (sys.) 106 cm 2 s 1, φ ES SK (ν x) φ CC SNO (ν e) = 0.57 ± cm 2 s 1. Ennek alapján állíthatjuk, hogy a teljes neutrínó-fluxusban nem csak elektronneutrínók vannak. Csendes fizika p.56/77
57 További eredmények Kiszámították a teljes 8 B-neutrínó fluxust is: (5.44 ± 0.99) 10 6 cm 2 s 1. Ez pedig kitűnő egyezésben van az elméleti értékkel: cm 2 s 1. Csendes fizika p.57/77
58 Szupernovák 1054, kinai csillagászok, Bika csillagkép, Rák-köd, 1600 km/s sebességgel tágul. 1572, Tycho Brache, Cassiopeia csillagkép 1604, Galilei, Kigyó csillagképben, Keplerről neveztél el 1987, SN1987A, Nagy Magellán-felhő Neutrínók, 23/2/ UT. A szupernovában neutrínó keletkezett. Ezek közül a neutrínók közül haladt át a Kamiokande II detektoron, amelyek közül a detektor csupán 12-t vett észre (detektált). 27/2/1987 ESO Schmidt teleszkóp (Csille). Csendes fizika p.58/77
59 Rák-köd (1054) Csendes fizika p.59/77
60 Tycho Brache (1572) Csendes fizika p.60/77
61 Kepler (1604) Csendes fizika p.61/77
62 SN1987A Csendes fizika p.62/77
63 SN1987A Csendes fizika p.63/77
64 SN1987A Csendes fizika p.64/77
65 SN1987A Csendes fizika p.65/77
66 Kamiokande II KamiokaNDE Kamioka Nucleon Decay Experiment. A kisérlet 1000 méterre van a föld felszine alatt (2700 m.w.e.) Ez egy Cserenkov-detektor, amelynek a céltárgya víz (2142(680) tonna). A vízben neutrínó elektron szórás megy végbe: ν e + e ν e + e, E th = 9 MeV. A detektor méretei: h=16.0 m, d=15.6 m, V=3058 m 3, in PMT, 20% lefedettség ben kezdte mérni a napneutrínókat, miután arra alkalmassá tették ban figyelték meg a Napból jövő neutrínók irányát. Csendes fizika p.66/77
67 Nobel laureates in physics in 2002 Raymond Davis and Masatoshi Koshiba for pioneering contributions to astrophysics, in particular for the detection of cosmic neutrinos Csendes fizika p.67/77
68 Sun and Supernova SN1987A Csendes fizika p.68/77
69 Short Story of Borexino In 1987 prof. R.S. Raghavan from the AT & T Laboratories proposed the Boron Solar Neutrino Experiment. BOREX is an acronym from the original name of the experiment: Boron Solar Neutrino Experiment. The scintillator of this 2000 t detector contains boron: TMB (B(OCH 3 ) 3 ). ν e + 11 B β + 11 C (CC), ν x + 11 B ν x + 11 B (NC). Later the collaboration designed smaller (300 t) detector. The name Borexino means little BOREX, like neutron and neutrino. Csendes fizika p.69/77
70 Borexino This real time detector is based on liquid scintillation detection technique. It will provide high luminosity, high radiopurity, low energy threshold and so will give unique information about solar neutrinos specifically from the 7 Be-neutrino source. The experiment s goal is the direct measurement of the flux of 7 Be solar neutrinos of all flavors via neutrino-electron scattering in ultra-pure scintillation liquid: ν + e ν + e. A new technology has been developed for Borexino with the test detector CTF. It enables sub-mev solar neutrino spectroscopy for the first time. Borexino will also address several other frontier questions in particle physics, astrophysics and geophysics. Csendes fizika p.70/77
71 Borexino (drawing) Csendes fizika p.71/77
72 CTF Results The standard method ( ) fall far short of Borexino levels (10 16 ). With the CTF, records were achived in the domain of low background large volume detectors: 14 C Concentration: 232 Th impurity: 238 U impurity: 14 C/ 12 C = (1.85 ± 0.13 ± 0.01) g/g. (3.5 ± 1.3) g/g. Csendes fizika p.72/77
73 Counting Test Facility A large volume (4.8 m 3 ) liquid scintillation detector has been running in Hall C of the Gran Sasso Underground Laboratory since February This detector is called the Counting Test Facility (CTF). The main goal of the detector facility is the measurement of ultralow background levels in scintillators and the development of processes able to purify them at this level. The detector has been designed to have exeptional sensitivity using a variety of methods to identify backgrounds. Csendes fizika p.73/77
74 Counting Test Facility 1995 februárjától működik egy nagytérfogatú (4.8 m 3 ) nemszegmentált folyadékszcintillátoros detektor a Gran Sasso-i földalatti laboratórium C-termében. Ez a detektor a Counting Test Facility elnevezést kapta. Ennek a detektornak az volt a főfeladata, hogy különböző módszerekkel ultraalacsony radioaktivitás értéket mérjen és segítségével kifejlesztsenek olyan módszereket, amelyekkel ez az alacson radioaktivitás hosszú időn keresztül fenttartható és folyamatosan tisztítható. Csendes fizika p.74/77
75 CTF Open Structure Csendes fizika p.75/77
76 Hall-C and the CTF Water Tank Csendes fizika p.76/77
77 IceCube and GRB in W49B Csendes fizika p.77/77
A Borexino napneutrínó-kisérlet. Counting Test Facility (CTF)
A Borexino napneutrínó-kisérlet és a Counting Test Facility (CTF) I. Manno December 10, 2012 1 Tartalom Csendes fizika (Underground Physics) I Laboratori Nazionali del Gran Sasso (LNGS) A neutrínók A Nap
RészletesebbenNeutrínócsillagászat
Neutrínócsillagászat Manno István KFKI, Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet 2007. május 9. Neutr ınócsillagászat p.1/66 Az előadás tartalma A csillagászat fejlődése Elektromágneses sugárzás Történelem
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenRadioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
RészletesebbenA nagyenergiás neutrínók. fizikája és asztrofizikája
Ortvay Kollokvium Marx György Emlékelőadás A nagyenergiás neutrínók és kozmikus sugarak fizikája és asztrofizikája Mészáros Péter Pennsylvania State University A neutrinónak tömege van: labor mérésekből,
RészletesebbenRészecskefizika és az LHC: Válasz a kérdésekre
Horváth Dezső: Részecskefizika és az LHC Leövey Gimnázium, 2012.06.11. p. 1/28 Részecskefizika és az LHC: Válasz a kérdésekre TÁMOP-szeminárium, Leövey Klára Gimnázium, Budapest, 2012.06.11 Horváth Dezső
RészletesebbenPh 11 1. 2. Mozgás mágneses térben
Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)
RészletesebbenKOZMIKUS SUGÁRZÁS EXTRÉM ENERGIÁKON I. RÉSZ
is elôírt fizikai ismeretek tárgyalásától. Ez a kihívás indította el az orvosi irányultságú fizika/biofizika oktatását Budapesten. Tarján professzor több mint 30 éven keresztül állt a katedrán és ez alatt
Részletesebbentöltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.
Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival
RészletesebbenA CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után. Genf
A CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után Genf European Organization for Nuclear Research 20 tagállam (Magyarország 1992 óta) CERN küldetése: on ati uc Ed on Alapítva 1954-ben Inn ov ati CERN uniting
RészletesebbenNEUTRÍNÓ DETEKTOROK. A SzUPER -KAMIOKANDE példája
NEUTRÍNÓ DETEKTOROK A SzUPER -KAMIOKANDE példája Kamiokande = Kamioka bánya Nucleon Decay Experiment = nukleon bomlás kísérlet 1 TÉMAKÖRÖK A Szuper-Kamiokande mérőberendezés A Nap-neutrínó rejtély Legújabb
RészletesebbenFizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.
Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek
RészletesebbenFizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor
Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi
RészletesebbenKOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.
KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag
RészletesebbenBorexino: Egy napneutrínó-kisérlet
Borexino: Egy napneutrínó-kisérlet Manno István KFKI, Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet 2007. julius 23. Borexino: Egy napneutr ınó-kisérlet p.1/59 Tartalomjegyzék Bevezetés A csillagászat fejlődése
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenHatártalan neutrínók
Határtalan neutrínók Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport HTP utótalálkozó Budapest 218. december 8 Mottó A tudománynak azonban, hogy el ne satnyuljon,
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenNehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban
Nehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban Lévai Péter MTA KFKI RMKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Az atomoktól a csillagokig ELTE, 2008. márc. 27. 17.00 Tartalomjegyzék: 1. Mik azok a nehézionok?
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenAtomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám
Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga
RészletesebbenOTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója. Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata
OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata 1. A kutatási célok A pályázatban tervezett kutatási célok a neutronban gazdag könnyű atommagok
RészletesebbenOptoelektronikai Kommunikáció. Az elektromágneses spektrum
Optoelektronikai Kommunikáció (OK-2) Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete Székesfehérvár 2002. 1 Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.
2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai
RészletesebbenNehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2007) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenAz időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben
Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),
RészletesebbenA Standard Modellen túl. Cynolter Gábor
A Standard Modellen túl Cynolter Gábor MTA Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoportja Budapest, 1117 Pázmány Péter sétány 1/A Kivonat Az elemi részecskék kölcsönhatásait leíró Standard Modell hihetetlenül
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
RészletesebbenA testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenHogyan tegyük láthatóvá a láthatatlant?
Hogyan tegyük láthatóvá a láthatatlant? Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport Bolyai Kollégium Budapest 2019. április 24 2015. évi Fizikai Nobel-díj Takaaki
RészletesebbenI. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?
I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig
RészletesebbenAz elektromágneses spektrum
IR Az elektromágneses spektrum V Hamis színes felvételek Elektromágnes hullámok Jellemzők: Amplitúdó Hullámhossz E ~ A 2 / λ 2 Információ ~ 1/λ UV Összeállította: Juhász Tibor 2008 Függ a közegtől Légüres
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN
A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN USING DIFFUSION CLOUD CHAMBER IN THE TEACHING OF NUCLEAR PHYSICS AT SECONDARY SCHOOLS Győrfi Tamás Eötvös József Főiskola,
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenEREIGNISSE, AUSSCHREIBUNGEN
2012/5 A Y G K A Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat havonta megjelenô folyóirata. Támogatók: A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya, a Nemzeti Erôforrás Minisztérium, a Magyar Biofizikai
RészletesebbenRészecske- és magfizika vizsgakérdések
Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenNYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenMikrokozmosz - makrokozmosz: hova lett az antianyag?
Horváth Dezső: Antianyag Trefort gimn, 2013.02.28 1. fólia p. 1/39 Mikrokozmosz - makrokozmosz: hova lett az antianyag? Horváth Dezső horvath wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest és
RészletesebbenRADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica
Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk
RészletesebbenNagy Sándor: Magkémia
Nagy Sándor: Magkémia (kv1c1mg1) 07. Stabilitás & instabilitás, magmodellek, tömegparabolák Nagy Sándor honlapja ismeretterjesztő anyagokkal: http://nagysandor.eu/ A Magkémia tantárgy weboldala: http://nagysandor.eu/magkemia/
RészletesebbenNeutrínó oszcilláció kísérletek
Elméleti bevezető Homestake kísérlet Super-Kamiokande KamLAND Nobel-díj 2015 Töltött lepton oszcilláció Neutrínó oszcilláció kísérletek Kasza Gábor Modern fizikai kísérletek szeminárium 2017. április 3.
RészletesebbenMilyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei?
Milyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei? Veres Gábor ELTE Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék e-mail: vg@ludens.elte.hu Az atomoktól a csillagokig előadássorozat nem csak középiskolásoknak
Részletesebben9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.
9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás
RészletesebbenFizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/
Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a
RészletesebbenMagfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete
Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése
RészletesebbenDetektorok. Fodor Zoltán. Wigner fizikai Kutatóközpont. Hungarian Teachers Programme 2015
Detektorok Fodor Zoltán Wigner fizikai Kutatóközpont Hungarian Teachers Programme 2015 Mi is a kisérleti fizika HTP 2015 Detektorok, Fodor Zoltán 2 A természetben is lejátszodó eseményeket ismételjük meg
RészletesebbenGÁZTÖLTÉSŰ RÉSZECSKEDETEKTOROK ÉPÍTÉSE CONSTRUCTION OF GASEOUS PARTICLE DETECTORS
GÁZTÖLTÉSŰ RÉSZECSKEDETEKTOROK ÉPÍTÉSE CONSTRUCTION OF GASEOUS PARTICLE DETECTORS Bagoly Zsolt 1, Barnaföldi Gergely Gábor 2, Bencédi Gyula 2, Bencze György 2 Dénes Ervin 2, Fodor Zoltán 2, Hamar Gergő
RészletesebbenSzupernova avagy a felrobbanó hűtőgép
Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól
RészletesebbenF1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA
F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti
RészletesebbenKészítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.
VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok
Részletesebbenlaboratóriumban - Mágneses Nap a Zoletnik Sándor Magyar Euratom Fúziós Szövetség mki.kfki.hu zoletnik@rm KFKI-RMKI Magyar Euratom Fúziós Szövetség
Mágneses Nap a laboratóriumban - szabályozott mag gfúziós kutatások Zoletnik Sándor KFKI-Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Magyar Euratom Fúziós Szövetség zoletnik@rm mki.kfki.hu KFKI-RMKI Magyar
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ
Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos
RészletesebbenMarx György (1927-2002)
Marx György (1927-2002) 2002) Egy tanítvány visszaemlékezései (Dr. Sükösd Csaba, Budapest) Tartalom Korai évek A leptontöltés megmaradása Az Univerzum keletkezése és fejlıdése Neutrínófizika Híd Kelet
RészletesebbenRészecskefizika 3: neutrínók
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába III CERN, 2014. augusztus 20. p. 1 Részecskefizika 3: neutrínók Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2014) Horváth Dezső Horvath.Dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
RészletesebbenAspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke
Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke A szószedetnek nem célja, új fizikai, kémiai értelmező szótár felállítása, ezért mindenekelőtt javasolja a Fizikai fogalomgyűjtemények
RészletesebbenA kvantumfolyadékok csodái a szuperfolyékony hélium Sasvári László ELTE Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék
A kvantumfolyadékok csodái a szuperfolyékony hélium Sasvári László ELTE Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Az atomoktól a csillagokig 2012. március 1. 1 He helye a periódusos rendszerben
RészletesebbenMethods to measure low cross sections for nuclear astrophysics
Methods to measure low cross sections for nuclear astrophysics Mérési módszerek asztrofizikailag jelentős alacsony magfizikai hatáskeresztmetszetek meghatározására Szücs Tamás Nukleáris asztrofizikai csoport
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenNeutrínótömeg: mérjük meg!
Horváth Dezső: Neutrínótömeg Atomki, Debrecen, 2014 p. 1/42 Neutrínótömeg: mérjük meg! Atomki kollokvium, Debrecen, 2014.03.06. Horváth Dezső Horvath.Dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
RészletesebbenMössbauer Spektroszkópia
Mössbauer Spektroszkópia Homa Gábor, Markó Gergely Mérés dátuma: 2008. 10. 15., 2008. 10. 22., 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 23. Figure 1: Rezonancia-abszorpció és szórás 1 Elméleti összefoglaló
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK, MINT SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐ DETEKTOROK
Nagy Gábor1 1 - Vincze Árpád 2 FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK, MINT SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐ DETEKTOROK Absztrakt Mindennapi életünkben igen gyakori feladat a radioaktív sugárzások mérése, pl. laboratóriumokban, üzemekben,
RészletesebbenAlkalmazott kutatások kozmikus részecskék detektálásával
MAFIHE FIZIKA TDK Hét Alkalmazott kutatások kozmikus részecskék detektálásával Oláh László a REGARD csoport nevében 2015. November 10. Tartalom I. Kozmikus sugárzás II. Részecske-detektorok III. Föld alatti
RészletesebbenHidrogéntől az aranyig
Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és
RészletesebbenA talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor
Bevezetés talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor z ember már õsidõk óta ki van téve a radioaktív sugárzásoknak 1 1 ( α, β, γ, n, p, ν, ~,... ). Egy személy évi sugárterhelésének
Részletesebbenfizikai szemle fizikai 2006/1
fizikai szemle 2006/1 Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat havonta megjelenô folyóirata. Támogatók: A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya, az Oktatási Minisztérium, a Magyar Biofizikai
RészletesebbenFIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat
Részletesebben1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?
1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
RészletesebbenNeutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik
Neutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik ELTE Budapest 2013 december 11 Péter Pósfay 2/31 1. A neutrínó Tartalom 2. A neutrínó detektorok működése Detektálási segítő kölcsönhatások Detektorok-fajtái
Részletesebbenb) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!
2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának
RészletesebbenA HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT.
T&T tematika & tételek A magkémia alapjai, kv1n1mg1 (A) A magkémia alapjai tárgykiegészítés, kv1n1mgx (X) című, ill. kódú integrált előadáshoz http://www.chem.elte.hu/sandor.nagy/okt/amka/index.html Bevezető
RészletesebbenA rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok.
A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A legtöbb test dörzsölés, nyomás következtében elektromos töltést nyer. E töltéstől függ a test elektromos feszültsége, akárcsak a hőtartalomtól a hőmérséklete;
RészletesebbenGamma-kamera SPECT PET
Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika
RészletesebbenA poláros fény rejtett dimenziói
HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény
RészletesebbenFIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
Részletesebben1. Atomspektroszkópia
1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az
RészletesebbenBevezető kozmológia az asztrofizikus szemével. Gyöngyöstarján, 2004 május
Bevezető kozmológia az asztrofizikus szemével Gyöngyöstarján, 2004 május Tartalmi áttekintés A tágulás klasszikus megközelítése Ált. rel. analógiák Az Ősrobbanás pillérei A problémák és a megoldás, az
RészletesebbenA RÉSZECSKEFIZIKA ANYAGELMÉLETE: A STANDARD MODELL
tartozó valószínûség -hez, a többi nullához tart. A most vizsgált esetben (M M = 0) a (0) szerint valóban ennekkell történnie. Teljesen hasonlóan igazolható (0) helyessége akkor is, amikor k = n. A közbensô
Részletesebben1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.
Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy
RészletesebbenRészecskés-lecsapós játék
Részecskés-lecsapós játék Sveiczer András 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 ELTE, 1117 Budapest XI., Pázmány Péter sétány 1/A 2 MTA Wigner FK, 1121 Budapest XII., Konkoly-Thege út 29-33 3 KRF, 3200 Gyöngyös, Mátrai
Részletesebben3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű
Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek
RészletesebbenVÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL
VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL BOZÓKI ZOLTÁN, MOHÁCSI ÁRPÁD, SZAKÁLL MIKLÓS, FARKAS ZSUZSA, VERES ANIKÓ, SZABÓ GÁBOR, BOR ZSOLT Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum
RészletesebbenAMIRŐL A RADARTÉRKÉP MESÉL
AMIRŐL A RADARTÉRKÉP MESÉL Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója sagodi62@freemail.hu BEVEZETÉS A középiskolás tanulók számítógép-használati
RészletesebbenKísérleti eszközök fejlesztése a nagyenergiájú fizika számára. Development of experimental methods for the high-energy physics.
Kísérleti eszközök fejlesztése a nagyenergiájú fizika számára Töltött Higgs-bozon keresése a CERN-i L3 detektornál és precíziós helyzetmeghatározó-rendszer építése a CERN-i CMS detektor Müon rendszeréhez
RészletesebbenBMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése
1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 V Í Z É S K Ö R N Y E Z E T I BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki
RészletesebbenFeladatok GEFIT021B. 3 km
Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás (2015.10.29.)
A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 7. Előadás (2015.10.29.) Az atomelmélet fejlődése (folyt.) 1, az anyag atomos szerkezetének bizonyítása
Részletesebben3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Az aktivitásmérés jelentosége Modern világunk mindennapi élete számtalan helyen felhasználja azokat az ismereteket, amelyekhez a fizika az atommagok
Részletesebben