II/1. Szabadvezeték szerkezeti elemei, sodronyok, szigetelők, szerlvények anyaga, igénybe vétele, kialakítása, feladata.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II/1. Szabadvezeték szerkezeti elemei, sodronyok, szigetelők, szerlvények anyaga, igénybe vétele, kialakítása, feladata."

Átírás

1 II/1. Szabadvezeték szerkezeti elemei, sodronyok, szigetelők, szerlvények anyaga, igénybe vétele, kialakítása, feladata. A szabadvezeték olyan csupasz vezeték, amely a földtől elszigetelten a véletlen érintés megszabta magasságban, tartószerkezeten van elhelyezve. A szabadvezetékek tartószerkezetei többnyire rácsos acél v. beton oszlopok. Az oszlopokra szerelt álló v. függő szigetelők tartják, feszítik a sodrony szerkezetű fázisvezetőket úgy, hogy a legnagyobb belógás állapotában is megfelelő távolságra vannak a talajszinttől. A váltakozó áramú szabadvezetékek háromfázisúak, a közvetlen villámcsapás megelőzésére egyes fontosabb vezetékek fölé védővezetőt is szerelnek. Sodronyok: Túlnyomórészt egynemű anyagú és azonos átmérőjű elemi szálakból készül. A szerkezet előnye, hogy biztonságosabb, 1-2 elemi szál meghibásodása esetén még nem válik használhatatlanná, a szálak homogén minősége jobban biztosítható, hajlékonyabb. 6-os elrendezés (minden réteg az előzőhöz képest 6 elemi szállal többet tartalmaz, ellentétes sodrású) - Alumínium (ASC): 99,5% tisztaságú, hidegen húzott, kis oszlopközökre - Ötvözött alumínium (AASC): 99,5% magnéziummal, szilíciummal és vassal ötvözve, húzott-edzett-pihentetett-lágyított, nagyobb oszlopközök - Acélalumínium (ACSR): az elemi szálakat acél sodronybélre sodorják - Acél: régen a védővezetők kizárólag acélsodronyok voltak Burkolt szabadvezeték: műanyagburkolat, ami nem teljes értékű szigetelés, de csökkenti a védőtávolságokat ill. a helyigényt. Szigetelők: a szabadvezeték villamos vezetőit szigetelik el a földelt tartószerkezettől, olyan anyagból kell lenniük, amely megfelelő villamos szilárdságú az átütés-, átívelés elkerülése céljából és emellett megfelelő mechanikai szilárdságú, hogy a vezetők súlyából és feszítéséből származó terheket törés nélkül elviselje. - Porcelán: régebben szinte csak ezt alkalmazták, földpát-kaolin-kvarc, Kiégetés alatt erősen zsugorodik és ridegedik. Nyomásra igen teherbíró, húzásra és hajlításra kevésbé igénybe vehető. - Üveg: eltér az átlagosan használt üvegtől, fontos a hűtési folyamat, Előnye a porcelánnal szemben, hogy átlátszó, így könnyebben észrevehető a gyártási hiba és a napsugárzásra nehezebben melegszik. - Műanyag: poliaddíciós gyanta, epoxigyanta+kvarclisz v. vékony üvegszál. Csak beltéren az UV miatt.

2 - Kompozit: szennyezetten is megmarad a szigetelő tulajdonsága, vízlepergető, kis súlyúak, nagy mechanikai biztonság, olcsóbb, vandálbiztosabb II/2. Szabadvezeték szerkezeti elemei, tartószerkezetek, alapok, földelések anyaga, igénybe vétele, kialakítása, feladata. A szabadvezetékek oszlopai a földtől és egymástól megfelelő távolságban tartják ill. feszítik a vezetőket. Feladatuk a szabadvezetékhez tartozó egyéb készülékek, szerelvények tartása is. Rendeltetés szerint: - tartóoszlop - saroktartó oszlop: állószigetelőknél - feszítőoszlop - sarokfeszítő oszlop - keresztező (alul v. felül átfeszítő) oszlop - végoszlop: egyoldali vezetékhúzás, portál - leágazó oszlop - fázisforgató oszlop Anyag szerint: - faoszlop: bitumennel telített, vasbeton gyámra szerelt - betonoszlop: áttört gerincű, pörgetett - acéloszlop: nagyfeszültségen általában, rácsos szerkezet, drágább, felületvédelemmel kell ellátni - alumínium oszlopszerkezetek: könnyű de nagyon drága Konstrukció szerint: - kikötött oszlop - kitámasztott oszlop - ikeroszlop - bakoszlop - portáloszlop - rácsos szerkezetű acéloszlop

3 Oszlopok földelése: Célja, hogy a föld felé jól vezető összeköttetés jöjjön létre, azaz a szabadvezetéki létesítmény és a föld között a megengedettnél nagyobb feszültségkülönbség ne legyen, az oszlop közelében a lépésfeszültség kis értékre csökkenjen. - földelővezető: a földelő és a földelendő berendezés között létesít fémes összeköttetést - földelő: a talajba ágyazva jó átmenetet biztosít a föld felé - bontási hely: a földelés szétterjedés ellenállását mérni lehessen Oszlopalapok: Az alapozás célja az oszlop rögzítése. Az oszlopot úgy kell a földbe helyezni ill. az alapot elkészíteni, hogy a várható erők alatt megengedhetetlen elmozdulások ne következzenek be. - beásott alap: megfelelő tömörítéssel, döngöléssel - súlyalap: drágább, lépcsőzete v. csonka gúla - befogott alap - talpas alap - cölöpalap - kútalap - ártéri alap - úszó- v. tutajalap - előregyártott alap II/3. Szabadvezeték helyettesítő vázlata, induktív reaktanciájának számítása. Egyetlen végtelen hosszú, egyenes, kör keresztmetszetű vezető mágneses tere: x>r r x

4 GMR geometriai méretű rádiusz GMD geometriai mértékű távolság Egyfázisú vezeték: Háromfázisú vezeték: - vezetőelrendezés szimmetrikus, áramrendszer szimmetrikus - vezetőelrendezés aszimmetrikus, áramrendszer szimmetrikus - vezetőelrendezés aszimmetrikus, áramrendszer aszimmetrikus

5 II/4. Szabadvezeték helyettesítő vázlata, soros és sönt ellenállásának számítása. Soros: a vezetősodrony ellenállása (R) Párhuzamos v. sönt: a szigetelők levezetési és szivárgási áramából valamint a fázisvezető sodronyok felületén fellépő sugárzásból, az ún. koronaveszteségből számolt ellenállás (R sz ) Soros: Távvezetékek nagyobb keresztmetszetű vezetőinek váltakozó árammal mért ellenállása általában nagyobb, mint az egyenárammal mérhető ellenállása. Ennek oka az áramkiszorítás (szkín hatás) jelensége. E jelenségek hatását számottevően csökkenti, sőt színesfémből készült vezetőknél gyakorlatilag meg is szünteti az a körülmény, hogy szabadvezetékek számára - egészen kis keresztmetszetek kivételével - csakis sodronyszerkezetű vezetőket használnak. A sodrásnak azonban igen hátrányos két következménye is van: az egyik az, hogy a csavarvonalban haladó elemi szálak hosszabbak, mint a sodrony tényleges hossza. Általában elmondható, hogy az egyenárammal mért ellenállás 2...3%-kal nagyobb a hosszból számítottnál. a másik az, hogy a sodrás következtében megnő a vezeték önindukciója, mivel egyik sodrott réteg egy hosszúra nyújtott szolenoid, amely belsejében mágneses mezőt gerjeszt. Mivel a leggyakrabban használt sodronyok többrétegűek, a sodrás okozta induktivitás növekedés a színesfémből készült sodronyoknál a gyakorlatban elhanyagolható. A sodrás induktivitás - növelő hatása acélbelű alumíniumvezetők esetén is elhanyagolható, ha az alumínium burkolat legalább két rétegű. R e az egyenárammal mért ellenállás (Ω/km) f- frekvencia (Hz) d a vezető átmérője (mm) Párhuzamos: A szabadvezetékek szigetelése nem tökéletes, ezért a fo áramirányt (az energiaterjedés irányát) söntölő veszteségek keletkeznek. Levezetés a szigetelőknél, szivárgási áram: Levezetésen azt a jelenséget értjük, hogy a feszültség alatt álló vezetőből a szigetelésen, ill. a szigetelők felületén keresztül a földelt tartószerkezet felé nagyon kis értékű áram folyik. A jó minőségű korszerű szigetelők esetében a szigetelőn keresztül folyó szivárgási áram a felületén haladó levezetési áramhoz képest elhanyagolható. A levezetést főleg a szigetelők felületére lerakódó nedvesség és szennyeződések (por; korom stb.) befolyásolják. A lerakódás mértékét a szigetelő kialakításával (alakjával) és felületének minőségével lehet kedvezőtlenebbé tenni. A szigetelők alakját úgy kell megválasztani, hogy a szennyeződés felhalmozódására kedvező helyek ne legyenek, a rátelepedett szennyeződést a szél lefújhassa, az eső lemoshassa. Lehetőleg a szigetelőt oldal irányból verő esőben is maradjon rajta száraz hely.

6 A porcelán szigetelők felületét fényes mázzal vonják be, és szükség esetén víztaszító anyaggal kenik be az összefüggő vezető réteg kialakulásának megakadályozására. A légköri viszonyok is erősen befolyásolják a levezetést, mert száraz levegőben a levezetés független a szigetelő tisztaságától, nedves időben, ködben és szitáló esőben a levezetés erősen megnövekszik, mert a szennyeződéseket csak nedvesítik, és kisebb-nagyobb utat nyitnak a feszültség alatt álló vezetékről a föld felé. - A sűrű köd, veszélyes, mert az egyébként száraz részek is benedvesednek - Csendes eső, kezdetben rosszabb, később jobb körülmények, mert lemossa a szennyeződéseket - Rövid ideig tartó, széllel együtt fellépő felhőszakadásszerű eső, a felület nedves lesz, de a szennyeződéseket nincs ideje lemosni az esőnek. - Száraz, tiszta hó, zúzmara és jég jó szigetelők, de a szennyezett hólé Tapasztalati érték kevés áll rendelkezésre, ha szükséges a levezetési (szivárgási) ellenállás értékét 120 kv-os szabadvezeték esetén R sz = 50 MΩkm/fázis értékkel szoktuk figyelembe venni. A veszteség így kb. 300 W/km. Sugárzás jelensége (korona jelenség): A szabadvezeték vezetőit teljes hosszukban a levegő szigeteli el egymástól. Jó időben a levegő gyakorlatilag tökéletesen szigetel. Kedvezőtlen időjárás esetén azonban a vezetők felületén koronasugárzás keletkezik. Ez a jelenség igen fontos, mert a nagyfeszültségű vezetékek szerkezetének a vezető átmérőjének meghatározása szempontjából döntő fontosságú lehet. A koronajelenség nemcsak a veszteségek gazdasági kihatásai miatt kerülendők, hanem a vele együtt járó igen erőteljes nagyfrekvenciás zaj a rádiót és a televíziót, sőt a nagyfeszültségű vezetéken működő vivőfrekvenciás berendezéseket is zavarja. A hosszegységre jutó sugárzási teljesítmény Peek mérései alapján (tapasztalat): δ a levegő normálállapotú levegőhöz viszonyított relatív sűrűsége f frekvencia (Hz) r a vezető sugara (cm) d a vezetők távolsága (cm) U 0 a vezeték földhöz viszonyított feszültsége (kv) U 0kr kritikus feszültség (kv), az a feszültség amelyen a koronaveszteség megjelenik 21,1 kv/cm a levegő villamos szilárdsága δ a levegő normálállapotú levegőhöz viszonyított relatív sűrűsége (1<, 1>) m 1 a vezető felületi minőségi tényezője (sima felület=1, sodrony=0,82-0,98) m 2 a légköri viszonyok minőségi tényezője (jó, tiszta idő=1, ködös, nedves levegő=0,) r a vezető sugara (cm) d a vezetők távolsága (cm) A sugárzási veszteség csökkentése a vezetők átmérőjének és kölcsönös távolságának növelésével érhető el. A vezetők kölcsönös távolsága a feszültségtől, a belógástól, továbbá a gazdaságos vezetéképítés szempontjaitól függ. A gyakorlatban kialakultak bizonyos vezetőtávolságok, amelyektől nem szokás számottevően eltérni. Gyakorlatilag kétféle megoldással sikerült a sugárzás miatt szükséges igen nagy keresztmetszetet elkerülni. Üreges, ún. csővezetővel, vagy köteges vezetővel.

7 II/5. Szabadvezeték helyettesítő vázlata, kapacitív reaktanciájának számítása. Egy vezető kapacitása: A kapacitív reaktancia: Háromfázisú vezeték kapacitív reaktanciája: Háromfázisú ciklikusan cserélt vezeték esetében, a föld elhagyásával az egyfázisú helyettesítő vázlatban is használható egyszerűsített összefüggés:

8 II/6. Hagyományos itatott papír szigetelésű kábel kialakítása, az egyes szerkezeti részek feladata, figyelembe vétele a helyettesítő vázlatban. Az erősáramú kábelek részei: - vezető vagy vezetők - szigetelés - védőburkolat A kábelszerkezet e három fő részen belül igen változatos a vezetékek számától és a szigetelőanyag jellegétől függően. Az ún. erősáramú - azaz energiaátviteli - kábel szerkezete különböző attól függően, hogy egyerű vagy háromerű, hagyományos itatott papírszigetelésű ún. ólomköpenyű kábel vagy modem műanyag szigetelésű kábel. A kábel vezető ő ereit (Al vagy Cu, tömör, vagy sodrott) egyenként a feszültségtől és a vezető keresztmetszetétől függően különböző vastagságú szigetelés, az érszigetelés burkolja. A szigetelt kábelereket - az erek közötti hézagokat kitöltő anyaggal kerekre kiegészítve - a kellő hajlékonyság biztosítására nagy menetemelkedésű kábelszerkezetté sodorják össze. Az érsodratot az övszigetelés fogja össze, és szigeteli el a legtöbb esetben fémből (ólom vagy alumínium) készült kábelköpenytől. A kábel szerkezet kábelköpenyig levő részét kábelléleknek is nevezik. Telítettpapír-szigetelésű kábelek: A vezetők anyaga szabványos minőségű réz vagy alumínium, amely alumínium esetében 240mm 2 keresztmetszetig tömör is lehet. A sodrony hajlékonyabb, de az alumínium hegesztése az elemi szálakon képződött oxidréteg miatt körülményesebb. A tömör vezető előnye még, hogy sima felületére a szigetelés hézagmentesen fekszik fel. A kábelek sodronyszerkezete hasonló a szabadvezetékek szerkezetéhez, de a jobb helykihasználás érdekében a nagyobb keresztmetszetűek (50 mm 2 ) körcikk (szektor) alakú vezetők. A szigetelés anyaga kábelolajjal itatott papír. Erre a célra nagy szilárdságú, egyenletes minőségű, jó nedvszívó képességű nátroncellulóz papiros használható. A vezetőre több rétegben feltekercselt papírt gyantával dúsított kábelolajjal impregnálják, amely a papírt teljesen átjárja, telíti. A tulajdonképpeni szigetelőanyag a nagy villamos szilárdságú ( kV/cm) kábelolaj. A papír csupán mechanikai tartó váza, az átütési szilárdság szempontjából kedvező vékony rétegben elhelyezkedő kábelolajnak. A vezető és a szigetelés együtt alkotja a kábeleret. Egyszerű kábel esetén a kábeleret védőburkolat (köpenyszerkezet) borítja, amely a külső behatásoktól védi a kábeleret, távol tartja a nedvességet és megakadályozza a telítő olaj kiszivárgását. A védőburkolat részei: kábelköpeny, párnázás, páncélozás, korrózióvédő burkolat. A kábelköpeny a nedvesség beszivárgását és az olaj kiáramlását akadályozza. A párnázás olyan többrétegű burkolat (bitumenbe ágyazott papírszalag) ami párnázást ad a páncélozásnak ill. védi az ólomköpenyt attól, hogy a páncélzat hajlításkor esetleg megsértse. A páncélozás rozsdavédelmét bitumenbe ágyazott és átitatott kenderfonal adja, amelyet a tapadás megszüntetésére talkummal szórnak be.

9 II/7. Korszerű polietilén szigetelésű kábel kialakítása, az egyes szerkezeti részek feladata, figyelembe vétele a helyettesítő vázlatban. A műanyag a kábeltechnika területén az utóbbi 50 évben fokozatosan kiszorította a hagyományos kábelanyagokat. Ma már azt mondhatjuk, hogy a vezetőt és a páncélzatot kivéve minden egyéb szerkezeti rész készülhet műanyagból. A masszával telített papírszigetelés helyett megfelelő vastagságú műanyag-szigetelés felvitele számos előnnyel járt. A gyártás egyszerűbb lett, mivel a bonyolult papírtekercselési és masszatelítési művelet helyett egyetlen művelettel, ún. extrudálással (melegen történő rápréseléssel) lehet felvinni a műanyagot a vezetőre. A szigetelés anyaga PVC, PE és térhálósított polietilén (THPE, XLPE). A műanyag köpeny vízzáró és megfelelő szilárdságú így ellátja az ólom ill. alumínium köpeny feladatát. A vegyileg ellenálló, nehezen éghető, önkioltású PVC bázisú műanyagok nagy húzó- és kopásállóságúak, így a külső burkolat feladatára, beleértve a páncélozás korrózióvédelmét is, kiválóan alkalmasak. A köpenyszerkezetre vonatkozó alapvető követelmény a hossz- és keresztirányú vízzárás. A fenti szempontokat pontosabban megfogalmazni a következők szerint lehet: a) A köpenyszerkezet megfelelő kialakításával a víz behatolását meg kell akadályozni (radiális vízzárás); b) ha a víz mégis a kábelbe kerül, annak hosszirányú tovaterjedését rövid szakaszon blokkolni kell (axiális vízzárás). A kábeltípusok egy részét koncentrikus vezetővel gyártják, amelynek feladata a földelő védő- vagy nullavezetőnkénti alkalmazás. Az érintésvédelmet is szolgáló vezető anyaga réz, amely rézhuzalokat ellenspirálban tekercselt rézszalag köti le. Gyártottak négy eres csökkentett nullavezetőjű kábelt is. A középfeszültségű kábelek egy- és háromvezetős kivitelben is készülnek.

10 A növekvő villamosenergia-szükségletek valamint a nemzetközi kooperációs hálózatok összekötése, bővítése következtében szükségessé vált a tenger alatti kábelek alkalmazása, melyek több száz km-es távolságokra juttatják el a villamos energiát. A villamos energia átvitele egyenáramon történik. Ezen kábelek általában egyetlen vezető eret tartalmaznak, a visszavezetés a tengervíz. Érdekességképpen egy 250 km hosszú balti-tengeri kábelvonal adatai: 450 kv, 1333 A, 600 MW. II/8. A kábel helyettesítő vázlata, induktív reaktanciájának számítása. A kábelt ugyanazokkal a villamos elemekkel jellemezhetjük, mint a szabadvezetéket: soros ellenállás és induktív reaktancia, valamint söntellenállás és kapacitív reaktancia. Különbségek a szabadvezetékhez képest: - a kábeleknél az egyes fázisvezetők igen közel vannak egymáshoz, és nem teljesül a D»r egyenlőtlenség, - a kábeleknél sokszor a vezető nem kör, hanem szektor keresztmetszetű, - a fázisvezetőt rendszerint fémköpeny, fémárnyékolás veszi körül. Ez a villamos és a mágneses tér kialakulását jelentősen befolyásolja, - a szigetelőanyag nem levegő, ezért ԑ r > 1, és a szilárd vagy folyékony szigetelőanyagokban dielektromos veszteségek is keletkeznek. Miután a fázisvezetők egymáshoz közel vannak, keresztmetszetük kör vagy szektor alakú, a villamos tér hatására a töltéseloszlás a vezetők felületén nem egyenletes. Ugyanígy az árameloszlás sem egyenletes a vezetők keresztmetszetében. Ez nemcsak a vezetők saját mágneses tere miatt van így, hanem a közeli vezetők mágneses tere miatt is. Ezen okok következtében a kábelek villamos jellemzőinek számítása igen bonyolult. A gyakorlati szakemberek munkáját könnyíti az a körülmény, hogy a kábelek méretei szabványosítottak, és így mérések alapján készült táblázatokból is meghatározhatók a szükséges villamos adatok. Minthogy a kábelek vezető anyaga kizárólag tiszta lágy réz, vagy lágy alumínium, amelynek ellenállása 1,5...2%-kal kisebb a szabadvezetékhez használatos keményre húzott anyagénál, így egyenárammal mért ellenállása is kisebb, mint az azonos keresztmetszetű szabadvezetéké. Nagy vezető-keresztmetszetek esetében a váltakozó áramú ellenállás a szkinhatás és a közelségi hatás miatt nagyobb, mint az egyenáramú. Háromerű kábelek reaktanciáit ugyanúgy lehet kiszámítani, mint a szabadvezetékét: háromerű kábelnél GMD=D négyerű kábelnél GMD=1,12D egyenértékű sugár GMR 0,39d, ahol d a vezető sugara

11 II/9. A kábel helyettesítő vázlata, soros és sönt ellenállásának számítása. A kábelt ugyanazokkal a villamos elemekkel jellemezhetjük, mint a szabadvezetéket: soros ellenállás és induktív reaktancia, valamint söntellenállás és kapacitív reaktancia. Különbségek a szabadvezetékhez képest: - a kábeleknél az egyes fázisvezetők igen közel vannak egymáshoz, és nem teljesül a D»r egyenlőtlenség, - a kábeleknél sokszor a vezető nem kör, hanem szektor keresztmetszetű, - a fázisvezetőt rendszerint fémköpeny, fémárnyékolás veszi körül. Ez a villamos és a mágneses tér kialakulását jelentősen befolyásolja, - a szigetelőanyag nem levegő, ezért ԑ r > 1, és a szilárd vagy folyékony szigetelőanyagokban dielektromos veszteségek is keletkeznek. Miután a fázisvezetők egymáshoz közel vannak, keresztmetszetük kör vagy szektor alakú, a villamos tér hatására a töltéseloszlás a vezetők felületén nem egyenletes. Ugyanígy az árameloszlás sem egyenletes a vezetők keresztmetszetében. Ez nemcsak a vezetők saját mágneses tere miatt van így, hanem a közeli vezetők mágneses tere miatt is. Ezen okok következtében a kábelek villamos jellemzőinek számítása igen bonyolult. A gyakorlati szakemberek munkáját könnyíti az a körülmény, hogy a kábelek méretei szabványosítottak, és így mérések alapján készült táblázatokból is meghatározhatók a szükséges villamos adatok. Minthogy a kábelek vezető anyaga kizárólag tiszta lágy réz, vagy lágy alumínium, amelynek ellenállása 1,5...2%-kal kisebb a szabadvezetékhez használatos keményre húzott anyagénál, így egyenárammal mért ellenállása is kisebb, mint az azonos keresztmetszetű szabadvezetéké. Nagy vezető-keresztmetszetek esetében a váltakozó áramú ellenállás a szkinhatás és a közelségi hatás miatt nagyobb, mint az egyenáramú. A közelségi hatás az a jelenség, hogy a többi fázisvezető áramának mágneses tere az ellenállást növelő áramkiszorítási hatást hoz létre. (a számítások során rendszerint elhanyagolható <2%) A soros ellenállás tárgyalásakor ki kell térnünk a kábelköpeny, ill. árnyékolás veszteségeinek figyelembevételére is. Az egyszerű kábel teljes ellenállása:

12 R az árnyékolás nélküli kábelér váltakozó áramú ellenállása R a köpenyáramok veszteségeit kifejező járulékos ellenállás R k a kábelköpeny kilóméterenkénti ellenállása K a köpeny falvastagsága (cm) A anyagállandó (ólom=0,8; alumínium köpeny=0,1) X K a köpeny reaktanciája f frekvencia GMR K a köpeny geometriai mértékű sugara Párhuzamos ellenállás, a szigetelésben fellépő veszteségek: A kábel szigetelésében háromféle veszteség lép fel: - szivárgási veszteség: azért lép fel, mert minden szigetelésnek véges nagyságú az ellenállása és így rajta keresztül áram szivárog a különböző potenciálú fémrészek között. - dielektromos veszteség: A dielektromos veszteség annak következtében lép fel, hogy a váltakozó feszültség hatására a szigetelőanyag részecskéi periodikusan átpolározódnak, és ez a mágneses hiszterézishez hasonlóan veszteséget okoz. - - ionozási veszteség: Az ionozási veszteség nem a szigetelő közeg természetéből következik, hanem a szigetelés elkészítésének tökéletlenségeiből ered, és így jelentéktelen értékűre is csökkenthető. Az ionozási veszteség a lég-, ill. a gáz zárványokban keletkező ionozás következménye. A szigetelés veszteségeit méréssel különválasztani nagyon nehéz feladat, mert ha váltakozó árammal mérünk, a szivárgási és a dielektromos veszteséget együtt kapjuk, az egyenáramú mérésnél a szivárgási veszteség külön adódik ugyan, de a mérést a polarizációs hiba bizonytalanná teszi. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az ionozás során elvesző energia azonban üzemi szempontból jelentéktelen, csak a szigetelés állapotát jelzi. II/10. A kábel helyettesítő vázlata, induktív reaktanciájának számítása. A kábelt ugyanazokkal a villamos elemekkel jellemezhetjük, mint a szabadvezetéket: soros ellenállás és induktív reaktancia, valamint söntellenállás és kapacitív reaktancia. A kábelek kapacitását számítással, vagy méréssel határozhatjuk meg. A kábelek nagy kapacitásuk miatt jelentős tö1toáramot is felvesznek, amely a terhelő áram fazorjához hozzáadódva javítja az eredő fázistényezőt és csökkenti a veszteséget.

13 Egyvezetős, érköpenyes kábelnél: A kábelek kapacitív reaktanciájának számításokban használt összefüggése: Többvezetős kábelnél célszerű méréssel meghatározni. II/11. Árnyékolt ill. köpenyes kábel köpenyáramok okozta hatásainak figyelembe vétele az egyfázisú helyettesítő vázlatban. A soros ellenállás tárgyalásakor ki kell térnünk a kábelköpeny, ill. árnyékolás veszteségeinek figyelembevételére is. Az egyszerű kábel teljes ellenállása: R az árnyékolás nélküli kábelér váltakozó áramú ellenállása R a köpenyáramok veszteségeit kifejező járulékos ellenállás R k a kábelköpeny kilóméterenkénti ellenállása K a köpeny falvastagsága (cm) A anyagállandó (ólom=0,8; alumínium köpeny=0,1) X K a köpeny reaktanciája f frekvencia GMR K a köpeny geometriai mértékű sugara II/12. Kapcsolókészülékek és feladatuk, a villamos ív és oltása. A villamosenergia-ellátás biztosításához, a villamosenergia-rendszer kialakításához a főbb hálózati elemeket (generátor, transzformátor, távvezeték) a valóságban egymással össze kell kapcsolni. Továbbá a folyamatos üzemvitelhez a villamos jellemzők mérését, a hiba- és készülék állásjelzést, a készülék működtetést biztosítani szükséges, és tartós hiba esetén pedig a hibás fázist, ill. hálózatrészt az ép részektől le kell választani. Ezt az összetett feladatot látják el a kapcsolóberendezések. Kapcsolóberendezésnek nevezzük tehát azt a berendezést, amely a villamos energiát termelő, ill. átalakító berendezések és a villamos energiát szállító, elosztó vezetékek között megváltoztatható kapcsolatokat hoz létre, valamint, amely a villamos jellemzők mérését, érzékelését, a kapcsolókészülékek működtetését lehetővé teszi. A kapcsolóberendezések - rendeltetésüknek megfeleloen - az energiapályák találkozási,elágazási pontjaiban, az ún. csomópontokban létesülnek. A csomópontok - a mi értelmezésünk szerint - a rendszer olyan csatlakozási pontjai, amelyekben két, vagy több hálózati elem találkozik. A kapcsolóberendezéseket magukban foglaló létesítmény lehet kapcsolóállomás, vagy transzformátorállomás. A kapcsolóállomás két, vagy több vezeték összekapcsolására és a villamos energia elosztására szolgál, anélkül, hogy a villamos energia feszültségét, áramát, periódusszámát megváltoztatná.

14 A transzformátorállomás a váltakozó áramú villamos energiát nagyobb-, vagy kisebb feszültségűre változtatja. Az alállomás a villamosenergia-rendszer olyan létesítménye, amelyben transzformátor- és kapcsolóállomás is szerepel. A különféle rendeltetésű, és fajtájú kapcsolóberendezések (állomások) a következő csoportosítás szerint oszthatók fel: - feszültség szerint lehetnek: nagyfeszültségű (Un:;:::120 kv); középfeszültségű (Un=I-40,5 kv); kisfeszültségű (Un<l kv) kapcsolóberendezések; - telepítési hely szerint lehetnek: erőművi, közcélú hálózati, ipartelepi, mezőgazdasági, kommunális fogyasztói kapcsolóberendezések; - a létesítmény kiviteli módja szerint lehetnek: belsőtéri (hagyományos nyitott és tokozott); szabadtéri (hagyományos nyitott és tokozott) kapcsolóberendezések. Az előző csoportosításból is látható, hogy a gyakorlatban a kapcsolóberendezések kapcsolásának, felépítésének, kiviteli módjának számos megoldása és változata alakult ki és terjedt el. Egy kapcsolóberendezés általában a következő főbb részekből áll: gyűjtősín, primer készülékek, azaz a fő energiaút készülékei (megszakító, szakaszoló, olvadó biztosító, áramváltó, feszültségváltó, zárlatkorlátozó fojtótekercs, stb.), földelő berendezés (földelőkapcsoló; -szakaszolók; -csatlakozók és földelési helyek), segédüzemi berendezések és áramkörök (egyenáramú; váltakozó áramú ), szekunder (kisfeszültségű) készülékek és hálózatok (mérés, jelzés, vezérlés, reteszelés, szabályozás, védelem, automatika, irányítástechnika, hírközlési berendezések és áramkörök A villamos ív definíciója: A villamos ív olyan gázkisülés, melyet az alábbiak jellemeznek: - a katód körüli térrészre jutó feszültség kicsi (5-20 V) - az áramerősség 0,5-1 A-nál nagyobb - az áramsűrűség az ív oszlopában nagy ( A/cm 2 ) - a katód és az ívoszlop hőmérséklete magas (több ezer kelvin) A villamos ív a gázkisülések egyik fajtája. Az érintkezők szétválásakor csökken az érintkezők közti nyomás, csökken az érintkező felületek nagysága. Megnő az áramsűrűség (kb. 10 ka/cm2 ). Az érintkezők felmelegednek, megolvadt fémcsepp keletkezik, melynek hőmérséklete nőþ a megolvadt fémcsepp elgőzölög az ív felgyullad. Az ív a két fémelektróda, a pozitív anód és a negatív katód között ég. Az ív talppontján a magas hőmérséklet hatására a katódból nagymennyiségű töltéshordozó lép ki. Ez a termikus emisszió. Az ív fenntartásához szükséges elektronokat hozza létre. Az elektronok az érintkezők közti nagy villamos tér hatására felgyorsulnak az ívoszlopban lévő semleges atomokból ütközési ionizációval + és - ionokat hoznak létre. A katód felé mozgó + ionok elektronokkal ütközve semlegessé válhatnának, ez csökkentené az ívoszlop ionozottságát, vezetőképességét, de a nagy hőmérséklet hatására több semleges atom is elveszíti elektronjaitþ így elektronok és ionok keletkeznek. Ez a hőionizáció (termikus ionizáció), illetve termikus disszociáció. A katódfolt hőmérséklete > 4000 K, de gyakran elérheti a K-ot is. Az ív keletkezésének és fennmaradásának feltétele: izzó katódfolt, termikus emisszió létrejötte nagy ívhőmérséklet - ez biztosítja a hőionizációt ill. a termikus disszociációt az érintkezők közti feszültségkülönbség hatására létrejövő nagy villamos térerősség, aminek hatására létrejön az ütközéses ionizáció. Egyenáramú ív és oltása: Ha az egyenáramú körben létrehozott ív áramát fokozatosan növeljük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az áram növekedésével az ívfeszültség csökken.

15 Az ív hosszának növelésével a feszültség értéke nagyobb lesz. A jelleggörbék nyugalomban lévő, levegőben égő, hengeres alakú ívekre érvényes. A jelleggörbéről leolvasható, hogy növekvő áramerősséghez egyre kisebb feszültség tartozik. A villamos ív tehát olyan áramköri elem, melynek ellenállása a rajta átfolyó áramerősség nagyságával közel fordítottan arányos. Az ív megszakítása: Az áramkört megszakító kapcsoló nyitásakor az érintkezők között villamos ív jön létre és u iv feszültség mérhető. A kapcsoló nyitása előtti állandósult állapotban a kör állandó áramát az áramkör ohmos ellenállása határozza meg: i 0 =U t /R, miután az induktivitáson i 0 =állandó miatt nem keletkezik feszültség. A kapcsoló nyitását követően: A kapcsoló nyitását követően kialakuló állandósult állapotban u L =0, U T =Ri+u ív u ív =U T -Ri Az ív kialvásának feltétele: (U T -Ri)<u ív Váltakozó áramú ív: Az ív hőmérséklete a gyors áramváltozásokat nem tudja azonnal követni. Ha egy stabilan égő ív áramerősségét nem lassan, hanem hirtelen csökkentjük ugyanarra az értékre, akkor az ívfeszültség kisebb, ha növeljük, akkor az ívfeszültség nagyobb lesz. Ez a magyarázata, hogy az ív dinamikus jelleggörbéjén minden áramértékhez két feszültség tartozik: egy a növekvő, egy pedig a csökkenő áramhoz. Az U gy az ív gyújtási feszültsége, az U k pedig az ív kialvási feszültsége.

16 Hatásos terhelés esetén (cosj=1) az áram a feszültséggel fázisban van. A villamos ív akkor jön létre, amikor az U T feszültség eléri és nagyobb lesz az Ugy gyújtási feszültség értékénél. A létrejövő íváram követi az U T változását egészen addig, amíg az U k kialvási feszültség értékre, ill. az alá csökken. Ekkor az ív kialszik és csak néhány ezredmásodperc idő eltelte után gyullad újra. A váltakozó áramú ív minden periódusban kétszer kialszik, és ismét újragyullad. A váltakozó áramú ívet tehát nem kell eloltani, hanem csak újragyulladását kell megakadályozni. Tiszta meddő terhelés esetén (cosj=0) jóval kedvezőtlenebbek a viszonyok. Az ív áramának nulla átmenetekor mindig rendelkezésre áll az Ugy feszültség, ami az ívet azonnal újragyújtja. Gyakorlatban azonban az áramkör hatásos, kapacitív és induktív ellenállásai miatt az ív áramának mindig van egy kisebb fáziseltolása, ami néhány mikromásodperc nagyságrendű ívmentes állapotot eredményez. Korszerű megszakítókban ilyenkor a hatékony ívoltó tényezők hatására megszűnik a villamos ív. Ívoltási módszerek: Egyenáramú ív: ívfeszültség növelése, ív nyújtásával, hűtésével, darabolásával Váltóáramú ív: - Az érintkezők széthúzása. Növekvő ívhosszal együtt egyre nagyobb ívfeszültségre van szükség. - Az érintkezők hűtése. A hűtés hatására csökken termikus emisszió. - Az ív oszlopának hűtése. Ezzel erélyesen megakadályozzuk az ívoszlopban a hőionizációt. Ez pedig a töltéshordozók keletkezésének és megmaradásának feltételét zárja ki. - Az ívoszlopban lévő töltéshordozók eltávolítása. Az ív útjának kiöblítése, deionizációja. - Az ív nyújtása. Az érintkezők széthúzásán túlmenően az ívoltó szerkezetekben (ívoltó kamrákban) a különböző fizikai erőhatásokra (pl. mágneses ívfúvás) az ív hossza ténylegesen megnő. - Az ív részekre való bontása (darabolása). Az ív feszültségeinek ismeretében tudjuk, hogy az ív feszültségesése gyakorlatilag csak az ívoszlopban követi Ohm törvényét, de a legnagyobb feszültségesés a katódnál jön létre. Ha az ívet daraboljuk, megnöveljük a katód és anódesések számát, ezzel jelentősen megnöveljük az ív fenntartásához szükséges feszültséget. Ívoltó közegek: - Szilárd anyagok: - szemcsés anyagok (kvarchomok) - szigetelőanyag fal - gázfejlesztő anyagok (aminoplaszt) - Folyadékok: - olaj - Gáznemű anyagok: - légköri nyomású levegő (kisfeszültségen) - nagynyomású levegő - vákuum (kis- és középfeszültségen) - SF 6 (nagyfeszültség) II/13. Olvadóbiztosíték felépítése, működése, karakterisztikái. Feladata: A vezetékek, villamos motorok és más berendezés védelme a túláramok és a zárlati áramok káros hatása ellen. A védelem módja az erre a célra méretezett alkatrész kiolvadása alapján az áramkör megszakítása, ha abban az áram egy előre meghatározott értéket elegendő ideig túllép. Osztályozás: - Névleges feszültség szerint:

17 - középfeszültségű olvadóbiztosíték - kisfeszültségű olvadóbiztosíték - Kiolvadási idő-áram jelleggörbe szerint: - igen gyors (ultra gyors) működésűek - gyors (hirtelen) működésűek - normál működésűek - késleltetett (lomha) működésűek - kombinált (lomha-gyors) működésűek Részei: - olvadószál: általában kör keresztmetszetű vagy megfelelően kialakított fémszalag. Általában réz, esetleg ezüst. - burkolat: az olvadószálat körülvevő szigetelőanyag. Védi az olvadószálat, az ívoltó közeget tárolja, zárt terével biztosítja az ívoltáshoz szükséges nyomás kialakulását. - érintkezők: feladata, hogy az olvadószál jó és biztos érintkezéssel csatlakozzon az aljzat megfelelő áramvezető részeihez. - aljzat: szilárd szigetelőanyagból készül, melyen megfelelően kialakított fém csatlakozó szegélyek vannak. Villamos jellemzői: - névleges feszültség (az a legnagyobb üzemi fezsültség, amin a biztosítót használni lehet) - névleges szigetelési szilárdság - névleges áram (az az áramerősség, amellyel a biztosító kiolvadás nélkül tartósan terhelhető) - névleges megszakítóképesség (az a legnagyobb áram, amit üzemszerűen meg tud szakítani) - jelleggörbe II/14. Megszakítók fajtái, felépítésük, működésük. A megszakító olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely alkalmas rendeltetésszerű áramköri viszonyok mellett áramok bekapcsolására, vezetésére és megszakítására, továbbá megadott rendellenes áramköri viszonyok, mint például a zárlatok esetén az áramok bekapcsolására, meghatározott ideig való vezetésére és megszakítására. - kisfeszültségű: - áramút: tartalmazza a csatlakozó kapcsokat, az érintkezőket, és ha szükséges az ívfúzó tekercsek meneteit. - oltókamra: amelyben az érintkezők nyitásakor fellépő ív keletkezik és kialszik - működtető mechanizmus: a főtengelyből, az érintkezők mozgatását végző szerkezetből, az erőtároló-, záró- és hajtószerkezetből áll. - kioldó: a megszakító automatikus működését vezérli

18 - segédérintkezők: nyitott v. zárt állapota a főérintkezők állapotától függ, segítségükkel jelzés adható a megszakító kapcsolási állapotáról, más készülékek számára villamos retesz feltételt biztosíthatnak - vázszerkezet: melyre a megszakítót és a szerkezeti elemeket felszerelik - nagyfeszültségű: - 1kV-72,5 kv-i középfeszültségű - 72,5 kv-nál nagyobb, nagyfeszültségű - kis olajterű: már nem gyártják, de még sok van belőle - vákuum megszakítók: érintkezőit Pa nyomású vákuum oltókamrában helyezik el (nagy élettartam) - SF 6 gázos: nagy zárlati áramhoz II/15. Kismegszakító karakterisztikái. A kisfeszültségű megszakítók speciális fajtája. Főleg kisfeszültségű hálózatok egyedi leágazásaiban lévő vezetékek vagy készülékek zárlat- és túláram-védelmére szolgál. Szabványos névleges árama 4A-63A. A kismegszakítók védelmi karakterisztikái (kioldási idő-áram) abban különböznek, hogy gyorskioldójuk a névleges áram hányszorosánál old ki. A félvezetővédő (2I n -3I n ), B vezetékvédő (3I n -5I n ), C készülékvédő (5I n -10I n ), D berendezésvédő (10I n -14I n ) karakterisztikát jelent. II/16. Szakaszoló, szakaszolókapcsoló, felépítése, feladata. A szakaszoló olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely nyitott helyzetében megfelel a szigetelési, leválasztási funkcióra előírt követelményeknek. Teljesítményt nem tud kapcsolni, nyitott állapotban leválaszt, zárt állapotban kijelöli az áram utat. Fő villamos jellemzői: - Legnagyobb névleges feszültség (U n ): az a feszültség, amely a szakaszoló szigetelési szintjét határozza meg - Névleges áramerősség (I n ): az az állandó áram, amelyre a szakaszoló áramútját melegedési szempontból méretezték ( A) - Rövididejű határáram (I th ): az az áramérték amelyet a kapcsoló rövid ideig általában 1s-ig károsodás nélkül vezetni képes

19 - Határáram csúcs (I dh ): a megengedhető legnagyobb áramcsúcs, amelyet a készülék mechanikai károsodás nélkül elvisel A szakaszolókapcsoló (terhelésszakaszoló) szerkezeti szempontból abban különbözik a szakaszolótól, hogy a névleges áramok ki és bekapcsolására ívoltó berendezéssel van ellátva. A névleges áramot ki és be tudja kapcsolni és elviseli a zárlatos áramkör bekapcsolását is. Azonban a zárlati áram megszakításáról más készüléknek kell gondoskodni (pl. olvadóbiztosíték). Speciális szakaszolókapcsoló az oszlopkapcsoló. II/17. Kontaktor, ill. motorvédő kapcsoló, felépítése, feladata. A kontaktor olyan kapcsolókészülék, amelynek csak egyetlen nyugalmi állapota van, mindig gépi működtetésű, a működés megszűnte után a tárolt energia téríti vissza. A működtetést elektromágnessel( mágneskapcsoló) vagy pneumatikus motorral valósítják meg. A kontaktorok a főérintkezőiken kívül el vannak látva segédérintkezőkkel is. Főleg automatizált, távvezérelt erősáramú fogyasztók működtetéséhez használják. Motorvédő kapcsoló: alkalmas: - a motor indítási áramának bekapcsolására - névleges áramának üzembiztos átvezetésére - zárt állapotban véges ideig a rajta átfolyó zárlati áram átvezetésére - a motor káros túlterhelése (túlmelegedése) esetén az önműködő kikapcsolásra - megfeleő számú segédérintkezővel érintésvédelmi-, reteszelési feladatok megoldására, különféle jelzések adására

20 II/18. Túlfeszültség-védelmi eszközök fajtái, felépítésük, feladatuk. Feladata: A túlfeszültséget előidéző töltések levezetése a földbe oly módon, hogy közben a túlfeszültség értékét korlátozzák, így a maradékfeszültség az általuk védett berendezések szigetelését már nem veszélyeztetik. Normál üzemi feszültségnél szigetelőként viselkedi, túlfeszültségnél vezetővé válik. A túlfeszültség-korlátozó főbb villamos jellemzője: - Névleges feszültség (kv): azon 50Hz-es feszültség effektív értéke, amelyre a készülék készül. Ennél a feszültségnél a készülék szigetelőként viselkedik. - Lökőmegszólalási feszültség (kv): az a lökőfeszültség érték, amelyre a készülék a túlfeszültséget korlátozza - 50Hz-e megszólalási feszültség: azon 50Hz-es váltakozó feszültség csúcsértéke. amelynél nagyobb feszültség esetén a túlfeszültség-korlátozónak meg kell szólalnia. - Maradékfeszültség (kv): a levezetés során, a túlfeszültség-korlátozó sarkain uralkodó feszültség csúcsértéke. - Névleges levezetőáram (ka): az az áram, amelynél a túlfesz-korlátozó kapcsaina névleges maradékfeszültség uralkodik. - Maradékáram (A): A túlfesz-korlátozón a töltések levezetése után folyó, 50Hz frekvenciájú kis szivárgó áram. Oltócső: kisebb az oltóképessége, egyszerűbb, olcsóbb

21 Másodlagos túlfeszültség védelem: a betáplálásnál egy túlfesz levezetőt helyeznek el, a berendezés előtt pedig egy cink-oxid varisztort. (Hálózati feszültségnél ~1MΩ, túlfeszültségnél ~2mΩ) II/19. Egyszeres és kettős gyűjtősínrendszerek kialakítása. Egyszeres: kis helyigényű, jól áttekinthető, olcsó,egyszerű kezelés, karbantartáskor az egész állomást feszmentesíteni kell. Egyszeres osztott: ua. csak nem kell az egészet feszmentesíteni (sínbontó szakaszoló) Kettős: két egyenrangú gyűjtősínből áll

22 II/20. Poligon, módosított poligon, és másfélmegszakítós gyűjtősín-rendszerek kapcsolási képe. Az egyes leágazások között gyűjtősín nélkül hoz létre kapcsolatot. Leágazásonként 2 megszakító kell, a karbantartás nehézkes, a trafók megszakító nélkül kapcsolódnak a sínekre, ezért azok javításánál az érintett síneket teljesen feszmentesek lesznek. A neve abból ered, hogy két leágazáshoz 3 megszakító szükséges. Bővíthetőbb, nagy üzemviteli rugalmasság II/21. Jellegzetes leágazások kapcsolási képe az egyes készülékek megnevezésével.

23 II/22. Blokk-kapcsolású erőművek villamos kapcsolási képe, háziüzem, tartalék transzformátor. A nemzetközi vagy országos alaphálózatba közvetlenül betápláló nagyerőművek jellegzetes kapcsolási képe az ún. egység-, vagy blokk kapcsolás. Lényege, hogy a generátor megszakító nélkül kapcsolódik a fő transzformátorhoz (FT), valamint a generátor kapcsairól ugyancsak közvetlenül leágaztatott segédüzemi blokktranszformátoron (ST) táplálja saját segédüzemét. A segédüzem tartalékellátását a segédüzemi tartaléktranszformátorok (STT) látják el, amelyek egyike állandóan feszültség alatt tartja a közös segédüzemi gyűjtősínt.

24 II/23. Generátorfeszültségű gyűjtősínes erőmű kapcsolási képe. A generátorok közvetlen a gyűjtősínre kapcsolódnak. Az ipati és a városi erőművek jellegzetes kapcsolása. II/24. Transzformátorállomások villamos kapcsolási képe. Az alaphálózati transzformátorállomások mindig egy üzemi és egy tartalék transzformátorral létesülnek és szabadtéri kivitelűek.

25 II/25. Egyszerűsített főelosztóhálózati transzformátorállomások kapcsolási képe.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Készülékek és szigetelések

Készülékek és szigetelések Készülékek és szigetelések BMEVIVEM174 Koller, László Novák, Balázs Tamus, Ádám Készülékek és szigetelések írta Koller, László, Novák, Balázs, és Tamus, Ádám Publication date 2012 Szerzői jog 2011 Tartalom

Részletesebben

11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket!

11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket! 11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket! A kapcsolókészülékek kiválasztása A készülékek kiválasztásánál figyelembe kell venni a légköri és klimatikus

Részletesebben

4.2.6. Tartószerkezetek

4.2.6. Tartószerkezetek BMF - Kandó K. Villamosmérnöki Kar Villamos energetika 1. eloadás 06.10.05 4.2.6. Tartószerkezetek A szabadvezetékek oszlopai - a földtol és egymástól megfelelo távolságban - tartják, ill. feszítik a vezetoket.

Részletesebben

1. NaF/KöF alállomás sémája, a készülékek megnevezése és feladata.

1. NaF/KöF alállomás sémája, a készülékek megnevezése és feladata. Tartalom 1. NaF/KöF alállomás sémája, a készülékek megnevezése és feladata.... 2 2. Megszakítók feladatai, típusai, névleges értékei. Szakaszolók feladata, névleges értékei.... 4 3. Ismertesse az üresen

Részletesebben

Kondenzátorok. Fizikai alapok

Kondenzátorok. Fizikai alapok Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Köszöntöm a Kollegákat!

Köszöntöm a Kollegákat! Köszöntöm a Kollegákat! 1 Épületvillamossági és villamos berendezés ismeretek képzés a felnőttképzésben résztvevő szakemberek részére 2 KISFESZÜLTSÉGŰ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI SZERELÉSI MÓDOK Villanyt szerelni

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA ELŐVIZSGA DOLGOZAT - A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA ELŐVIZSGA DOLGOZAT - A csoport VILLAMOS ENERGETIKA ELŐVIZSGA DOLGOZAT - A csoport 2013. május 22. NÉV:... NEPTUN-KÓD:... Terem és ülőhely:... 1. 2. 3. 4. 5. Értékelés: Ha az 1. feladat eredménye

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Villamos ív előállító berendezés tervezése és szimulációja Beleon Krisztián BSc villamosmérnök szakos hallgató Eckl Bence

Részletesebben

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással A MÛANYAGOK FELDOLGOZÁSA 2.1 2.2 1.1 Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással Tárgyszavak: átlátszó műanyag; fröccsöntés; dombornyomás; hibalehetőségek; új technológiák; extrudálás;

Részletesebben

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Szigetelések feladatai, igénybevételei A villamos szigetelés feladata: Az üzemszerűen vagy időszakosan különböző potenciálon lévő vezető részek (fém alkatrészek

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazzák. A tételhez

Részletesebben

Hidraulika. 5. előadás

Hidraulika. 5. előadás Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség

Részletesebben

Szakmai tétel A. 3. a. Az egyenáramú armatúra hurkos és hullámos tekercselése. b. Statikus és dinamikus stabilitás, szinkrongépek lengései.

Szakmai tétel A. 3. a. Az egyenáramú armatúra hurkos és hullámos tekercselése. b. Statikus és dinamikus stabilitás, szinkrongépek lengései. Szakmai tétel A 1. a. Egyenáramú gép felépítése, működési elve. b. Szinkron generátorokkal kapcsolatos üzemviteli feladatok. A generátorok tipikus hibái, karbantartási munkái. 2. a. Egyenáramú gépek állórész

Részletesebben

Szójegyzék/műszaki lexikon

Szójegyzék/műszaki lexikon Tartalom Szójegyzék/műszaki lexikon Szójegyzék/műszaki lexikon Tápegységek Áttekintés.2 Szabványok és tanúsítványok.4 Szójegyzék.6.1 Tápegységek áttekintés Tápegységek - áttekintés A hálózati tápegységek

Részletesebben

1. Generátorok és transzformátorok diagnosztikájának műszaki és gazdasági aspektusai

1. Generátorok és transzformátorok diagnosztikájának műszaki és gazdasági aspektusai Csépes Gusztáv MVM Rt Villamos főberendezések üzembiztonságának egyszerű és gazdaságos növelése a szigetelések állapotellenőrzésével, a diagnosztika sajátosságai és legújabb eredményei (különös tekintettel

Részletesebben

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez. 1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez

Részletesebben

Néhány szakmai értékelő gondolat az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat egyes előírásaihoz

Néhány szakmai értékelő gondolat az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat egyes előírásaihoz Néhány szakmai értékelő gondolat az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat egyes előírásaihoz Országos Tűzvédelmi 2011. szeptember 15-16. Rendező: TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Előadó: dr. Bánky Tamás

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 4503-14/2012. Tárgy: Tápiógyörgye Téglagyár 20 kv-os távvezeték

Részletesebben

A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai

A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai Magyar nyelven megjelentek: MSZ EN 61439-1:2012: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1. rész: Általános szabályok (IEC 61439-1:2011)

Részletesebben

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE Villamos művek 1. A VILLAMOSENERIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉE Napjainkban életünk minden területén nélkülözhetetlenné vált a villamos energia felhasználása. Jelentősége mindenki számára akkor válik

Részletesebben

Elektrotechnika "A" tételek

Elektrotechnika A tételek Elektrotechnika "A" tételek A1. Sorolja fel az energiaforrások fajtáit! Jellemezze üzemállapotaikat! Ismertesse kapcsolási lehetőségeiket! Ismertesse a Thevenin- és a Norton helyettesítő képek kölcsönös

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései az Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok, valamint a Kisteljesítményű kazán fűtői

Részletesebben

PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK VESZTESÉGEI 4. ELŐADÁS

PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK VESZTESÉGEI 4. ELŐADÁS PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK 4. ELŐADÁS Kondenzátorok Tekercsek Transzformátorok Az elektronikában az ellenállások mellett leggyakrabban használt passzív kapcsolási elem a kondenzátor.

Részletesebben

4.2. Villamos gyújtóberendezések (Második rész)

4.2. Villamos gyújtóberendezések (Második rész) .2. Villamos gyújtóberendezések (Második rész) Bár hagyományos megszakítós gyújtású járművet már kb. másfél évtizede nem gyártanak, még is ahhoz, hogy a korszerű rendszerek működését megérthessük, az alap

Részletesebben

Az átkapcsoló. Izzófoglalat E 10 Műszaki adatok: max. feszültség: 42V 06170.00. Izzófoglalat E 14. max. feszültség: 42V 06171.00

Az átkapcsoló. Izzófoglalat E 10 Műszaki adatok: max. feszültség: 42V 06170.00. Izzófoglalat E 14. max. feszültség: 42V 06171.00 Elektromos kapcsolódoboz rendszer Az elektromosságtani bevezető kísérletekhez: Alkalmazható tanulói és bemutató kísérleteknél, rögzítés»pass«kettős karmantyúval Ütésálló műanyag ház érintésbiztos zárt

Részletesebben

45. sz. laboratótiumi gyakorlat Elektronikus motorvédelem vizsgálata

45. sz. laboratótiumi gyakorlat Elektronikus motorvédelem vizsgálata 45. sz. laboratótiumi gyakorlat Elektronikus motorvédelem vizsgálata 1. Elméleti alapok Az erőművekben üzemelő nagyfeszültségű, nagyteljesítményű háromfázisú motorok, valamint a különböző ipari és egyéb

Részletesebben

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet Gépjármű Diagnosztika Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet 14. Előadás Gépjármű kerekek kiegyensúlyozása Kiegyensúlyozatlannak nevezzük azt a járműkereket, illetve

Részletesebben

A méretezés alapjai I. Épületek terheinek számítása az MSZ szerint SZIE-YMMF BSc Építőmérnök szak I. évfolyam Nappali tagozat 1. Bevezetés 1.1. Épületek tartószerkezetének részei Helyzetük szerint: vízszintes:

Részletesebben

Állandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható:

Állandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható: 1. Értelmezze az áramokkal kifejezett erőtörvényt. Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. Az I 2 áramot vivő vezetőre ható F 2 erő fellépését

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

3. Alkalmazástechnika

3. Alkalmazástechnika . Hangvédelem 3. Alkalmazástechnika 3.1. Hangvédelem 3.1.1 A hangról általában Hangnak nevezzük valamely rugalmas közeg mechanikus rezgését és hullámszerű mozgásását. Ezen belül különösen azokat, amelyek

Részletesebben

Feladatok GEFIT021B. 3 km

Feladatok GEFIT021B. 3 km Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás

Részletesebben

3M Quick Term II. Középfeszültségű hidegzsugor kábelvégelzárók

3M Quick Term II. Középfeszültségű hidegzsugor kábelvégelzárók 3M Quick Term II. Középfeszültségű hidegzsugor kábelvégelzárók Alkalmazás: A 3M által kifejlesztett Quick Term II (későbbiekben ) termékcsalád a 3M harmadik generációs hidegzsugor technológiájú végelzáró

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

Elektrotechnika Feladattár

Elektrotechnika Feladattár Impresszum Szerző: Rauscher István Szakmai lektor: Érdi Péter Módszertani szerkesztő: Gáspár Katalin Technikai szerkesztő: Bánszki András Készült a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0004 azonosítószámú projekt

Részletesebben

Fizika 2. Feladatsor

Fizika 2. Feladatsor Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre

Részletesebben

Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal erősített műanyagok.

Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal erősített műanyagok. A MÛANYAGOK ELÕÁLLÍTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA A szárítás fontossága a műanyag-feldolgozásban Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal

Részletesebben

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő. A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére

Részletesebben

Anyagfelvitel nélküli felületkezelések

Anyagfelvitel nélküli felületkezelések SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Felületi technológiák Anyagfelvitel nélküli felületkezelések 1. Felületszilárdítás 2. Felületedzés 3. Felületi átolvasztás 4. Felolvasztó hegesztés 1. Felületszilárdító csoportosítása

Részletesebben

Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések

Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések Copyright Verlag Dashöfer Szerző: Horváth Sándor Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések

Részletesebben

Gépek biztonsági berendezéseinek csoportosítása, a kialakítás szabályai. A védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei.

Gépek biztonsági berendezéseinek csoportosítása, a kialakítás szabályai. A védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei. A munkaeszköz és a gép (mint technikai rendszer) definíciója, osztályozása az átalakítás jellege és az átalakítandó közeg szerint. A gép fogalma és jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása. A gép,

Részletesebben

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat)

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) Tengelyek fogalma, csoportosítása Azokat a gépelemeket, amelyek forgó alkatrészeket hordoznak vagy csapágyakon támaszkodva forognak, tengelyeknek nevezzük. A tengelyeket

Részletesebben

POLIÉSZTER ALAPÚ ABLONCZY MŰGYANTA

POLIÉSZTER ALAPÚ ABLONCZY MŰGYANTA POLIÉSZTER ALAPÚ ABLONCZY MŰGYANTA ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Kötési mechanizmus: A műgyanta a hagyományos ragasztókkal, illetve kötőanyagokkal szemben nem az oldószer elpárologtatásával köt meg, hanem a B komponens

Részletesebben

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányok erjesztéses tartósításának műszaki kérdései 1. Szálastakarmányok aprításának gépei és

Részletesebben

A rendszerbe foglalt reléprogram 1954 óta. Újdonságok - 2012 nyara

A rendszerbe foglalt reléprogram 1954 óta. Újdonságok - 2012 nyara A rendszerbe foglalt reléprogram 1954 óta Újdonságok - 2012 nyara Tartalomjegyzék 72-es sorozat - Feszültségfelügyeleti relék 72.31-es típus - 3-fázisú hálózat felügyelete oldal 1-3 7S sorozat - Relék

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 525-5/2012. Tárgy: Tóalmás 4. számú transzformátor állomás

Részletesebben

1. tétel. a) Alapismeretek

1. tétel. a) Alapismeretek 1. tétel - Milyen alakváltozások léphetnek fel a külső terhelés, illetve igénybevétel (húzó feszültség) hatására kis és nagy hőmérsékleten (T > 350 o C)? - Mit nevezünk karbonát keménységnek, illetve nem

Részletesebben

A gázkészülékek csoportosítása

A gázkészülékek csoportosítása A gázkészülékek csoportosítása A Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ) a gázkészülékeket egységteljesítmény szerint: 58 kw egységteljesítményt meg nem haladó és 58 kw egység- és 116

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői 1 Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői Míg a mechanikus kötések fő jellemzője az, hogy kötőelemmel vagy anélkül valósulnak meg, addig a ragasztás, a forrasztás

Részletesebben

Traszformátorok Házi dolgozat

Traszformátorok Házi dolgozat Traszformátorok Házi dolgozat Horváth Tibor lkvm7261 2008 június 1 Traszformátorok A traszformátor olyan statikus (mozgóalkatrészeket nem tartalmazó) elektromágneses átalakító, amely adott jellemzőkkel

Részletesebben

Betonpadlók felületmegmunkálása.

Betonpadlók felületmegmunkálása. A Wacker Neuson találmánya: HÉZAGVÁGÓ AUTOMATA FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÓVAL. Megbízhatóság, lelkiismeretesség, minőség, gyors reagálás, rugalmasság és innováció ezekre garantáltan számíthatnak a vevőink.

Részletesebben

Gáz- és olajvezetékek hírközlő rendszerének kábelei

Gáz- és olajvezetékek hírközlő rendszerének kábelei DR. DUDÁSNÉ, PINTÉR MÁRTA Gáz- és olajvezetékek hírközlő rendszerének kábelei v ETO 621.310.212.011:621.395.74:622.691.4+622.692.4 Napjainkban világviszonylatban jelentkező igény a létfontosságú energiahordozók

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer Villamos szakmai rendszerszemlélet II. A földelőrendszer A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.

Részletesebben

A kiírás szerint megbízó BKK Zrt két változat kidolgozását kérte

A kiírás szerint megbízó BKK Zrt két változat kidolgozását kérte Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 1.1. BEVEZETÉS... 2 1.2. A PROJEKT CÉLJA... 2 1.3. VIZSGÁLT, KÉRDÉSEK... 3 1.4. KÖVETKEZTETÉSEK... 3 2. VÁLTOZAT ELEMZÉS... 6 2.1. ELŐZMÉNY... 6 2.2. JELENLEGI ÁLLAPOT

Részletesebben

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4

Részletesebben

VLP-sorozatú lineáris labortápegység

VLP-sorozatú lineáris labortápegység Conrad Vevőszolgálat, 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: 319 0250 VLP-sorozatú lineáris labortápegység Rendelési szám: 51 14 06 VLP 2403 Pro 51 14 01 VLP 1303 Pro 51 14 02 VLP 1602 Pro 51 14 03 VLP 1405

Részletesebben

ISONAL 2000. Villamosipari VEZETÉKCSATORNA. rendszer. Termékismertető és alkalmazási útmutató

ISONAL 2000. Villamosipari VEZETÉKCSATORNA. rendszer. Termékismertető és alkalmazási útmutató ISONAL 2000 Villamosipari VEZETÉKCSATORNA rendszer Termékismertető és alkalmazási útmutató Csatorna család Méret és idomválaszték Kábelcsatornák Belső és külső könyökök Végelzárók Kábelrögzítők és toldó

Részletesebben

Biztonsági utasítások a WAREMA vezérlésekhez

Biztonsági utasítások a WAREMA vezérlésekhez Biztonsági utasítások a WAREMA vezérlésekhez Érvényesség kezdete: 2015. október 01. 2014274_0 hu Biztonsági utasítások a WAREMA vezérlésekhez 1 Alapvető információk A jelen dokumentum a WAREMA vezérlésekre

Részletesebben

BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ A BETÖRÉSES LOPÁS-RABLÁSBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE. B.1.10. Fejezet. Kapacitív mezőváltozás érzékelők követelmények

BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ A BETÖRÉSES LOPÁS-RABLÁSBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE. B.1.10. Fejezet. Kapacitív mezőváltozás érzékelők követelmények BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ A BETÖRÉSES LOPÁS-RABLÁSBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE (AJÁNLÁS) B.1.10. Fejezet Kapacitív mezőváltozás érzékelők követelmények kiadás A dokumentum megnevezése kiadva visszavonva

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai Tóth György Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Beépítési és üzemeltetési utasítás. 6 047 007-Ed.01/2009-01-Wilo-EMU!

Beépítési és üzemeltetési utasítás. 6 047 007-Ed.01/2009-01-Wilo-EMU! Beépítési és üzemeltetési utasítás 6 047 007-Ed.01/2009-01-Wilo-EMU! 1 1. 2. 3. 2 Tartalomjegyzék 1 Általános... 4 2 Biztonság... 4 2.1 Az utasítások jelzése az üzemeltetési utasításban... 4 2.2 Személyek

Részletesebben

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György Bevezetés Az öntözés a mezőgazdálkodási kultúra egyik fokmérője. Az öntözéses gazdálkodás birodalmakat tett naggyá,

Részletesebben

Elektrotechnika. 4. előadás. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autechnikai Intézet

Elektrotechnika. 4. előadás. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autechnikai Intézet udapest Műszaki Főiskola ánki Donát Gépész és iztonságtechnikai Kar Mechatronikai és utechnikai ntézet Elektrotechnika 4. előadás Összeállította: Langer ngrid őisk. adjunktus Háromázisú hálózatok gyakorlatban

Részletesebben

MŰGYANTA FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

MŰGYANTA FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK MŰGYANTA FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Általános tudnivalók Kötési mechanizmus: A műgyanta a hagyományos ragasztókkal illetve kötőanyagokkal szemben nem az oldószer elpárologtatásával köt meg,

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

X. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia

X. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia X. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia Villamos szigetelések vizsgálata, transzformátorok és villamos forgógépek villamos diagnosztikája, megszakítók, védelmi relék tesztelése. alállomási mérések /Földelés

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika.

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Dobránczky János Hegesztés 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Alakadási lehetőségek: öntés, porkohászat, képlékeny alakítás, forgácsolás,

Részletesebben

VIZSGABIZTOS KÉPZÉS. 09_2. Kormányzás. Kádár Lehel. Budapest, 2012. - 1 -

VIZSGABIZTOS KÉPZÉS. 09_2. Kormányzás. Kádár Lehel. Budapest, 2012. - 1 - VIZSGABIZTOS KÉPZÉS 09_2. Kormányzás Kádár ehel Budapest, 2012. - 1 - 1.) A közúti járművek kormányzásával szembeni általános követelmények A közúti járművek kormányzásának az alábbi általános követelményeknek

Részletesebben

FÖLDELÉS HATÁSOSSÁG ÉS TRANSZFER POTENCIÁL KAPCSOLATA

FÖLDELÉS HATÁSOSSÁG ÉS TRANSZFER POTENCIÁL KAPCSOLATA MEE 57. Vándorgyűlés és Kiállítás Siófok 2010. szeptember 15-17. A4 Szekció Alállomások műszaki kérdései FÖLDELÉS HATÁSOSSÁG ÉS TRANSZFER POTENCIÁL KAPCSOLATA Ladányi József egy. tanársegéd BME Villamos

Részletesebben

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2016. ápilis 6-i üléséről

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2016. ápilis 6-i üléséről Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2016. ápilis 6-i üléséről Az Érintésvédelmi Munkabizottság 280. ülésén dr. Novothny Ferenc vezetésével az Egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag

A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag A tételhez segédeszköz nem használható. A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni,

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata 3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata A mérésben a hallgatók megismerkedhetnek a szélessávú transzformátorok főbb jellemzőivel. A mérési utasítás első része a méréshez szükséges elméleti

Részletesebben

Mechanikus javítások

Mechanikus javítások Mechanikus javítások Menetrögzítés Kötőelemek biztosítása rezgés és rázkódás okozta lazulás ellen Válassza ki a megfelelő terméket A csavarkötések a legfontosabb oldható kapcsolatok, melyeket a gyártás,

Részletesebben

GARDENA Csendes aprító Cikksz.:3988 Vevőtájékoztató

GARDENA Csendes aprító Cikksz.:3988 Vevőtájékoztató GARDENA Csendes aprító Cikksz.:3988 LH 2500 Vevőtájékoztató Üdvözöljük a GARDENA kertben Kérjük, gondosan olvassa el ezt a vevőtájékoztatót és tartsa be utasításait. A vevőtájékoztató segítségével ismerkedjen

Részletesebben

Gépjárművek vonóereje

Gépjárművek vonóereje Gépjárművek vonóereje A gépjármű vonóerejének meghatározásához ismerni kell: a meghajtó motor jelleggörbéit, valamint a gépjármű erőátviteli szerkezetének jellemző adatait. 1 Gépjárművek vonóereje Az N

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Szerelési-, kezelési- és karbantartási utasítás VEM gyártmányú háromfázisú rövidrezárt, és gyúszógyűrűs motorokhoz

Szerelési-, kezelési- és karbantartási utasítás VEM gyártmányú háromfázisú rövidrezárt, és gyúszógyűrűs motorokhoz Szerelési-, kezelési- és karbantartási utasítás VEM gyártmányú háromfázisú rövidrezárt, és gyúszógyűrűs motorokhoz Tartalom 1.-------- Általánosságok-----------------------------------------------2 2.--------

Részletesebben

4. Mérés Szinkron Generátor

4. Mérés Szinkron Generátor 4. Mérés Szinkron Generátor Elsődleges üzemállaot szerint beszélhetünk szinkron generátorról és szinkron motorról, attól függően, hogy a szinkron gé elsődlegesen generátoros vagy motoros üzemállaotban

Részletesebben

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság 1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,

Részletesebben

Drágán üzemelnek a régi motorok

Drágán üzemelnek a régi motorok A készülékek többségében ma már nem lehet szabályozatlan aszinkron- motorokat használni. Az új direktíváknak megfelelően frekvenciaváltókat is be kell építeni, vagy más technológiákat kell alkalmazni.

Részletesebben

Elektronika I. Dr. Istók Róbert. II. előadás

Elektronika I. Dr. Istók Róbert. II. előadás Elektronika I Dr. Istók Róbert II. előadás Tranzisztor működése n-p-n tranzisztor feszültségmentes állapotban p-n átmeneteknél kiürített réteg jön létre Az emitter-bázis réteg között kialakult diódát emitterdiódának,

Részletesebben

7. előad. szló 2012.

7. előad. szló 2012. 7. előad adás Kis LászlL szló 2012. Előadás vázlat Lemez hidak, bordás hidak Lemez hidak Lemezhidak fogalma, osztályozása, Lemezhíd típusok bemutatása, Lemezhidak számítása, vasalása. Bordás hidak Bordás

Részletesebben

LINDAB Floor könnyűszerkezetes födém-rendszer Tervezési útmutató teherbírási táblázatok

LINDAB Floor könnyűszerkezetes födém-rendszer Tervezési útmutató teherbírási táblázatok LINDAB Floor könnyűszerkezetes födém-rendszer Tervezési útmutató teherbírási táblázatok Budapest, 2004. 1 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A tervezési útmutató tárgya... 4 1.2. Az alkalmazott szabványok...

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS MÉRŐTRANSZFORMÁTOROK HE 39-2000

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS MÉRŐTRANSZFORMÁTOROK HE 39-2000 HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 39-2000 Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes! A nyomtatott forma kizárólag tájékoztató anyag! TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA...4 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK...4

Részletesebben

A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit!

A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit! 1. A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit! Kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatása. Mutassa be a kommunális

Részletesebben

Könnyűbeton szerepe a lépéshangszigetelésben

Könnyűbeton szerepe a lépéshangszigetelésben 2 Könnyűbeton szerepe a lépéshangszigetelésben 1. Bevezetés A korábbi évszázadokban a födémszerkezetek a tetőszerkezetekhez hasonlóan szinte kivétel nélkül fából készültek. A lakásépítésben még a XX. század

Részletesebben

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I.

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. Forrai Jánosné Előkészítő munka A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. A követelménymodul száma: 0482-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30 ELŐKÉSZÍTŐMUNKA

Részletesebben

Dokumentum száma. Oktatási segédlet. ESD Alapismeretek. Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek. Készítette: Kovács Zoltán

Dokumentum száma. Oktatási segédlet. ESD Alapismeretek. Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek. Készítette: Kovács Zoltán Oktatási segédlet ESD Alapismeretek Dokumentum száma Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek Készítette: Kovács Zoltán 1 Kivel nem fordult még elő, hogy az ajtókilincs megérintésekor összerándult?

Részletesebben

üzemeltetési útmutató Sztreccsfólia átcsévélő

üzemeltetési útmutató Sztreccsfólia átcsévélő IMB üzemeltetési útmutató 1/13 Tartalomjegyzék 1.Fontos tudnivalók...3 2. Általános jellemzők...4 3. Beüzemelés...5 4. Karbantartás és tisztítás...12 5. Biztonságtechnikai előírások...12 2/13 1. Fontos

Részletesebben

OLVASSA BE A KÓDOT! Nézze meg újdonságainkat Legyen naprakész

OLVASSA BE A KÓDOT! Nézze meg újdonságainkat Legyen naprakész OLVASSA BE A KÓDOT! Nézze meg újdonságainkat Legyen naprakész Kínálatunk gyorsan és folyamatosan fejlődik! Katalógusunk a 2014. szeptemberi állapotot tükrözi. Naprakész információkért látogasson el honlapunkra!

Részletesebben