323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

Átírás

1 az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 15. (4) bekezdésében, az állami családvédelmi szolgálat kijelölése tárgyában a magzati élet védelméről szóló évi LXXIX. törvény 16/A. -ában, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény 32. (4) bekezdés d) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 174/A. a) pontjában, a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény 21. b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezete, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátása 1. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. 2. (1) Az OTH a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. (2) Az OTH-t az országos tisztifőorvos vezeti. (3) Az országos tisztifőorvos tevékenységét a helyettes országos tisztifőorvosok segítik, akiket a miniszter nevez ki és ment fel, az egyéb munkáltatói jogokat az országos tisztifőorvos gyakorolja. 3. 3/A. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat) az 1. mellékletben meghatározott, a miniszter által alapított központi költségvetési szervek (a továbbiakban: országos intézet) és az OTH alkotja. Az országos intézet a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. Az országos intézetet főigazgató vezeti. 4. (1) Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: fővárosi kormányhivatal) a népegészségügyi feladatait Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel látja el. (2) A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) kormányrendeletben meghatározottak szerint, valamint a 2. mellékletben meghatározott esetekben - figyelemmel az 5. (1) bekezdésében és a 3. mellékletben foglaltakra is - egyes hatósági ügyekben különös illetékességgel jár el. (3) A kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal) illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza. 5. (1) Egyes jogszabályban meghatározott sugár-egészségügyi feladatokat a kormányhivatalok a 3. melléklet szerinti illetékességi területen látják el. (2) A közegészségügyi-járványügyi kockázatok feltárása és a hatósági feladatok ellátása a) a határkikötő, a nemzetközi áru- vagy személyforgalmat lebonyolító kikötő és a nemzetközi kereskedelmi repülőtér vonatkozásában a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi kormányhivatal, b) a határkikötő, a nemzetközi áru- vagy személyforgalmat lebonyolító kikötő vonatkozásában a népegészségügyi feladatkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal feladata.

2 (3) A (2) bekezdés szerinti repülőtéren és kikötőkben a fővárosi kormányhivatal, illetve a Baranya Megyei Kormányhivatal látja el az illetékes járási hivatal számára jogszabályban meghatározott népegészségügyi feladat- és hatásköröket. 2. Az országos tisztifőorvos 6. (1) Az országos tisztifőorvos a) vezeti az OTH-t, b) a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítási jogot gyakorol a Szolgálat felett, továbbá közreműködik a kormányhivatal és a járási hivatal vonatkozásában a minisztert, mint szakmai irányító minisztert megillető irányítási jogkörök gyakorlásában, valamint tájékoztatja a Szolgálatot, a kormányhivatalt és a járási hivatalt a szakmai kérdésekben kialakított elvi állásfoglalásairól. (2) Az országos tisztifőorvos kinevezi, felmenti és vezetői teendőkkel bízza meg az 1. melléklet szerinti országos intézetek főigazgatóit, továbbá gyakorolja felettük az egyéb munkáltatói jogokat. Az országos tisztifőorvos gyakorolja a munkáltatói jogokat az OTH kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett. (3) Az országos tisztifőorvos ellátja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerve egészségügyi feladatainak szakmai felügyeletét. (4) Az országos tisztifőorvos a (3) bekezdés szerinti jogkörében eljárva: a) tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet minden olyan, a Szolgálat és a kormányhivatal feladatkörébe tartozó közegészségügyi, egészségfejlesztési kérdésben, amely a lakosságot érinti vagy érintheti, b) megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít, c) felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségfejlesztési intézkedések megtételére, amennyiben azok a lakosság érdekében szükségesek. Az intézkedés elmaradása esetén a miniszter útján intézkedés céljából megkeresi az arra feladatkörrel rendelkező minisztert, d) javaslatokat tehet a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi feladatait ellátó vezetőjének a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési helyzetének javítása érdekében, e) évente egyszer - általa meghatározott időben - beszámolót kér a közegészségügyi-járványügyi tevékenységről, f) az éves munkatervről véleményt nyilvánít, illetve tematikus javaslattal élhet a munkaterv kialakításában. (5) Az országos tisztifőorvos szakmai felügyeleti jogkörében a (3) bekezdésben megjelölt szerveken kívül az ország egészére kiterjedő hatállyal a (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogkörében eljár. (6) Az országos tisztifőorvos kijelöli a mikrobiológiai referencia laboratóriumokat, valamint a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat. Amennyiben a kijelölés érinti a kormányhivatalt, a kijelöléshez a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértése szükséges. 3. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 7. (1) Az OTH az országos intézetek szakmai irányító szerve. (1a) Az egyedi utasítás kiadásának joga az országos intézetek irányítása körében az egészségügyért felelős minisztert is megilleti. (2) Az OTH középirányító szervként az irányítása alá tartozó országos intézetek felett a következő irányítási jogosítványokat gyakorolja a) elemi és kincstári költségvetésekhez a felügyeleti szerv által megállapított keretszámok elosztása, összesítése, a beszámolók felülvizsgálatot követő visszaigazolása, b) a költségvetések felhasználására - beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is - vonatkozó irányelv meghatározása, c) a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése, d) a gazdálkodás részletes rendjének meghatározása. (3) Az OTH részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait. (4) Az OTH ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat. (5) Az OTH alaptevékenységének teljes körű ellátása mellett, a szabad kapacitása kihasználásával - az alapító okiratában meghatározott arányban - vállalkozási tevékenységet végezhet

3 (6) Az OTH ellátja az alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat a) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy - ideértve a gyógyfürdőügyet is -, élelmezésegészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy) területén, b) a járványügy (fertőzőjárvány-ügy) területén, c) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén, d) az egészségügyi igazgatás és koordináció területén, e) a munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) területén. (7) Az OTH jár el a kormányhivatal vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó azon, az egészségügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, amelyekben minősített adat kerül felhasználásra. (8) A (6) bekezdésben felsorolt feladatain belül a sugáregészségügy területén az OTH feladataihoz tartozik: a) az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OAH R.) 1. (1) bekezdés m) pontja szerinti jelentéshez az Országos Atomenergia Hivatal megkeresése alapján a radioaktív hulladékra vonatkozó részjelentés elkészítése és továbbítása a jelentés összeállítója számára a megkeresést követő 30 napon belül és b) a radioaktív hulladék vonatkozásában az OAH R. 1. (1) bekezdés l) pontja szerinti tagállami önellenőrzési kötelezettség teljesítésében, továbbá a nemzetközi szakértői értékelésben való közreműködés. 7/A. (1) Az OTH ellátja a jogszabályban meghatározott munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi kutatással összefüggő feladatait. (2) Az OTH ellátja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervnek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15/A. (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatait. (3) Az OTH munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként részt vesz: a) a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben, b) a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakításában és fejlesztésében, c) az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, közösségi jogharmonizációs, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-egészségügy területén, d) a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában, e) a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében. (4) Az OTH ellátja a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. (5) Az OTH ellátja a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. (6) Az OTH az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak foglalkozási betegsége, fokozott expocíciós esete szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez jogszabály alapján véleményt ad. (7) Az OTH működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot. (8) Az OTH ellátja a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. (9) Az OTH biztosítja a foglalkozási megbetegedésben szenvedők szakvizsgálatait és elbírálja a megbetegedések foglalkozási eredetét. (10) Az OTH munkahigiénés (munkakörnyezeti műszeres- és biológiai expozíciós) vizsgálatokat végez. (11) Az OTH egyes meghatározott tevékenységekre akkreditált laboratóriumokat működtet és tart fenn. 4. A kormányhivatal és a járási hivatal szakmai irányításának szabályai - 3 -

4 8. (1) A kormányhivatal népegészségügyi feladatköreivel összefüggésben az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja. A miniszter hatáskörei gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében az országos tisztifőorvos közreműködik. (2) A kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben ellátott munkaegészségügyi feladatai tekintetében a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat- és hatáskörök kivételével - az Áht. 9. h) és i) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására a miniszter jogosult. A miniszter határkörei gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében az országos tisztifőorvos közreműködik. (3) A kormányhivatal népegészségügyi hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben hozott döntés elleni fellebbezést az országos tisztifőorvos bírálja el és ezzel összefüggésben gyakorolja az Áht. 9. f) pontjában meghatározott hatáskört. (4) Az országos tisztifőorvos javaslatot tesz a miniszter szakmai irányítási körébe tartozó - a jogalkotásról szóló törvény szerinti - utasítás kiadására. (5) A miniszter szakmai irányítása keretében a kormányhivatalok és a járási hivatalok a) a miniszter által kiadott szakmai eljárásrendeknek és útmutatóknak megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket, b) végrehajtják a miniszter által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket, c) a miniszter által elrendelt belső ellenőrzéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon, d) közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, e) az elvégzett feladataikról közvetlenül tájékoztatják a minisztert. (6) A kormányhivatalok és a járási hivatalok a) részt vesznek az OTH által biztosított képzéseken, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon, b) az OTH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat, c) az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint jelentést küldenek az OTH-nak, d) a szakmai feladatellátás során az OTH által kiadott iratmintákat használják, e) részt vesznek az OTH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban, f) ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat, g) az OTH által kiadott feladataik elvégzéséről közvetlenül tájékoztatják az OTH-t. 5. Az országos intézetek 9. (1) Az országos intézet a Szolgálat szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakértői, valamint az egészségügyi szolgáltatók feletti egyes szakfelügyeleti feladatokat ellátó szerve. (2) Az országos intézet az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet szerinti, valamint külön jogszabályban, illetve az alapító okiratában foglalt feladatokat lát el. (3) Az országos intézetek alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört az országos intézet főigazgatója gyakorolja. (4) Az országos tisztifőorvos az országos intézet vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja. 6. A kormányhivatal népegészségügyi feladatai 10. (1) A kormányhivatal népegészségügyi feladatai keretében a) a népegészségügyi feladatok tekintetében ellátja a járási hivatalok szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását, b) jogszabályban meghatározott ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol, c) ellátja az alapító okiratban, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat ca) a közegészségügy (élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, környezet- és település-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy, - 4 -

5 munkaegészségügy) területén, mely feladatok ellátásához kémiai, sugáregészségügyi és aerobiológiai vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, cb) a járványügy területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, cc) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén, cd) az egészségügyi igazgatás és koordináció területén, d) ellátja a jogszabályban a feladatkörébe utalt, az egészségügyi szolgáltatók feletti szakfelügyelet működtetésével összefüggő feladatokat. (2) A kormányhivatal részt vesz a lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok végrehajtását. 7. A járási hivatal népegészségügyi feladatai 11. A járási hivatal illetékességi területén ellátja az egészségügyi államigazgatási szerv mindazon népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal a Szolgálat más szerve, vagy a kormányhivatal feladatkörébe. 11/A. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény 7. (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében a járási hivatal országos illetékességgel jár el. 8. Az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölése 12. (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a járási hivatalt jelöli ki. (2) A Kormánya járási hivatalt jelöli ki a magzati élet védelméről szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott állami családvédelmi szolgálat működtetésére. (3) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki a) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) aa) 148. (3) bekezdés i) pontja, ab) 215. (4) bekezdése, b) c) az Eüak. ca) 15. (2a)-(2c) bekezdése, cb) 15. (3a), (3b) és (8a) bekezdése, cc) 20. (3a) bekezdése, cd) 19/B. -a szerinti feladatok ellátására. (3a) A Kormány - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként az OTH-t jelöli ki. (4) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki a) az Eütv. aa) 56. (6) bekezdése, ab) 114. (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja, ac) 159. (5) bekezdés c) pontja, ad) 159. (6) bekezdése, ae) 161. (4) bekezdése, af) 180. (1) bekezdése, ag) 243. (7) bekezdése, b) c) d) a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 32. (3) bekezdése szerinti megkeresést fogadó szervként, továbbá a Kbtv. 32. (2) bekezdése, - 5 -

6 e) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 14/A. (1) bekezdése, f) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 4. (12) bekezdése, 21. (2) bekezdése, 21/A. (1)-(3) és (5) bekezdése, a radioaktívhulladék-tároló esetében a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó, az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 34. (1) bekezdése, g) a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló évi XXI. törvény ga) 12. (1) bekezdése, gb) 22. (1) bekezdése, gc) 25. (3) bekezdés d) pontja, gd) 25. (4) bekezdése, ge) 26. (2a) bekezdése, gf) 26. (6) bekezdése, gg) 26. (7) bekezdése, gh) 27. (5) bekezdése, gi) 28. (5) bekezdése, h) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény ha) 1/A. (3)-(5) bekezdése, hb) 1/I. (8) bekezdése, hc) 1/J. (3) bekezdése, hd) 2. (7) és (8) bekezdése, he) 2/E. (2) és (10) bekezdése, hf) 2/F. (2) és (3) bekezdése, hg) 4. (2)-(4) bekezdése, hh) 5. (2), (3) és (5) bekezdése, hi) 5/A. (1), (7), (8a), (10) és (11) bekezdése, hj) 5/B. (1), (4) és (5) bekezdése, hk) 7. (7) és (11) bekezdése, hl) 10. (2) bekezdése, hm) 11/A. (4) bekezdése, hn) 11/B. (1)-(3) bekezdése, ho) 14. (14) és (16) bekezdése, i) j) a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi XXXVIII. törvény 5. (1a) bekezdése szerinti feladatok ellátására. (5) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény aa) 45. (1) bekezdése, ab) 47. (1) bekezdése, b) az Eüak. 15. (1)-(3a) és (8a) bekezdése, c) d) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 25. (4) bekezdés f) pontja, e) a gyógyszertárakra vonatkozó eljárásokat kivéve az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény 20. (1), (4), (5) és (7) bekezdése, f) az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Eü.kamara tv.) fa) 21. (4) bekezdése, fb) 31. (2) bekezdése, fc) 35. (2) bekezdése, g) az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény 2. (9) bekezdése és 7. (9) bekezdése, - 6 -

7 h) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény 23. -ának (1) bekezdése, i) j) a Kbtv. 33. (3) bekezdése, k) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény 79. (2) bekezdése, l) az egészségügyi államigazgatási feladatok tekintetében az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXXIV. törvény 2. -a szerinti feladatok ellátására. (5a) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség - ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit - vonatkozásában a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott elsőfokú közegészségügyi-járványügyi hatósági jogkör gyakorlóját jelöli ki a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény 2. (9) bekezdése és 7. -a szerinti feladatok ellátására. (5b) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a) az Eütv (4) bekezdése, b) az Eütv (3) bekezdése, c) az Eütv. 232/B. (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására. (6) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t és a kormányhivatalt jelöli ki a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 43. (1) bekezdés g) pontja, b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 96. (3) bekezdés g) pontja, c) az Ebtv. 10. (4) bekezdése, d) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20. (7) bekezdése, e) az Eütv (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására. (7) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t, a kormányhivatalt és a járási hivatalt jelöli ki a) az Eüak. aa) 5. (3) bekezdése, ab) 16/A. (1) bekezdése, b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény 37. (4) bekezdés b) pontja, c) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény ca) 23. d) pontja, cb) 24. e) és f) pontja szerinti feladatok ellátására. (8) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t és a járási hivatalt jelöli ki az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 6. (1) bekezdés p) pontja szerinti feladatok ellátására. 13. A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként - ha e rendelet vagy külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Szolgálatot és a kormányhivatalt jelöli ki a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény, b)-c) d) az Eütv. da) a, db) 48. c) pontja, - 7 -

8 e) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 2. (1) bekezdése és 34. (2) bekezdése, f) g) az Eüak. 16/A. (2)-(4) bekezdése, h) az Eüak. 19. (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására. 14. (1) A Kormány az OTH-t jelöli ki az Eütv (4) és (10a) bekezdésében meghatározott feladat ellátására. (2) (3) 14/A. A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Epidemiológiai Központot jelöli ki az Eüak. a) 5. (3) bekezdése, b) 15. (1)-(3b) és (8a) bekezdése, c) 20. (3a) bekezdése szerinti feladatok ellátására. 15. (1) A Kormány az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 4. (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti feladatok ellátására egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t és az Országos Közegészségügyi Központot jelöli ki. (2) (3) A Kormány az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 4. (5) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontja, c) pont ca) alpontja, valamint d) pont db) alpontja szerinti feladatok ellátására egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet jelöli ki. (4) 16. (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Közegészségügyi Központot jelöli ki a Kbtv. a) 6. (1) és (2) bekezdése, b) 7. -a, c) 8. (5) bekezdése, 10. (3) bekezdése, d) 20. (2) bekezdése, e) 23. -a, f) 25. (5) bekezdése, g) 26/A. -a szerinti feladatok ellátására. (2) A Kormány az Országos Közegészségügyi Központot jelöli ki a Kbtv. 24. (1) bekezdése szerinti, a hazai és nemzetközi adatok feldolgozásáért felelős Információs Központ működtetésére. (3) A Kbtv. 25. (4) bekezdése szerinti, a kémiai biztonságot koordináló tárcaközi bizottság tagjaiként a Kormány a Kbtv. 25. (1) bekezdése alapján a következőket jelöli ki a) a környezetvédelemért felelős miniszter, b) a közlekedésért felelős miniszter c) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, d) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, e) az oktatásért felelős miniszter, f) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, g) a rendészetért felelős miniszter, h) az államháztartásért felelős miniszter, i) a honvédelemért felelős miniszter, j) az egészségügyért felelős miniszter, k) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által kijelölt személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi szervezetek által külön jogszabályban meghatározott módon delegált legfeljebb hat személy

9 16/A. A Kormány a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetet jelöli ki az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési Keretegyezményének kihirdetéséről szóló évi III. törvénnyel kihirdetett, az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény 5. Cikk 2. pont a) alpontja szerinti feladat ellátására. 17. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az egészségügyi államigazgatási szerv jár el a gyógyászatisegédeszköz-forgalmazási tevékenység, valamint az Eütv. 242/A. szerinti, a természetes fürdővizek minőség-ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység tekintetében. 18. A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki az Eütv (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátására. 18/A. 9. Hatósági eljárás, illetékesség 19. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági ügyekben az első fokú eljárás a járási hivatal hatáskörébe tartozik. (2) A másodfokú eljárás a) ha első fokon a járási hivatal járt el, a kormányhivatal, b) ha első fokon a kormányhivatal, kirendeltség vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - országos intézet járt el, az országos tisztifőorvos, c) amennyiben első fokon az országos tisztifőorvos járt el, a külön jogszabály szerinti jogorvoslati hatóság hatáskörébe tartozik. 20. Helyszíni ellenőrzésre a Szolgálat vagy a kormányhivatal, illetve járási hivatal fényképes igazolvánnyal ellátott kormánytisztviselője jogosult. 21. A közigazgatási hatósági eljárásban felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázásakor felmerült személyi és dologi költségek - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyéb eljárási költségnek minősülnek. A felszámítható költségek mértékét külön jogszabály határozza meg. 22. (1) Az Eü.kamara tv. 21. (4) bekezdésének alkalmazásában az egészségügyi államigazgatási szervként a Kormány az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes kormányhivatalt jelöli ki. (2) Az Eütv. a) 140/A. (9) bekezdésének a) pontja szerinti három személyt a megyei tisztifőorvos a kormányhivatal alkalmazottai közül jelöli ki, b) 140/E. (5) bekezdésének b) pontja szerinti feladatok ellátása során egészségügyi államigazgatási szervként az egészségügyi szolgáltató működési engedélye szerint illetékes kormányhivatal jár el. (3) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény 23. (1) bekezdésének alkalmazása során egészségügyi államigazgatási szervként az egészségügyi dolgozó lakóhelye vagy az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el. (4) Egészségügyi államigazgatási szervként a Kormány az Eüak. a) 15. (1)-(3a), (7) és (8a) bekezdése alkalmazásában az érintett lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye vagy a megbetegedés helye szerint illetékes járási hivatalt, b) jelöli ki. (5) Egészségügyi államigazgatási szervként a Kormány a tevékenység végzésének helye szerint járási hivatalt jelöli ki a Kbtv. a) 29. (1) bekezdésének, b) 32. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában. (6) (7) (8) A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény 6. -a szerinti feladatokat a miniszter külön jogszabály szerint, a Szolgálat és a kormányhivatal útján látja el

10 10. A közigazgatási hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések köre, és közreműködő szakhatóságok kijelölése 23. (1) A Kormány a természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárásban a) belső határon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, b) a külső határon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, c) dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését -, első fokú eljárásban az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot, d) dunai és tiszai fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdővíz használatának engedélyezése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e -, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, e) a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes vízvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (a továbbiakban: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság), másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. A fürdővíz használatának engedélyezésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdővíz helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. (2) A Kormány a fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban a) belső határszakaszon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, b) a külső határon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, c) dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését -, első fokú eljárásban az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot, d) dunai és tiszai fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdőhely kijelölése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatók-e -, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, e) a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, valamint f) a vízi út 50 méteres körzetében és a kikötő, átkelőhely, hajózási létesítmény környezetében található kijelölendő fürdőhely esetén - a biztonságos hajózás feltételei érvényesíthetősége megállapításának kérdésében -, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatalát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját szakhatóságként jelöli ki. A fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdőhely helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. (3) A Kormány a fürdővízprofil megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére irányuló, valamint a vízminőség romlása esetén lefolytatott eljárásban - a szennyező anyagok kibocsátási határértékeinek megállapítása, a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása kérdésében -, első fokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot,

11 másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. (4) A gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos eljárásban, a földtani környezet és az ásványvagyon védelme szakkérdését az első fokú eljárásban a gyógyhely helye szerint illetékes bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal vizsgálja. A gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos másodfokú eljárásban szakértőként a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal rendelhető ki. (5) A Kormány a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében első fokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. (6) A Kormány a kormányhivatal sugáregészségügyi feladataival összefüggő és az OTH hatáskörébe tartozó atomenergiával kapcsolatos első és másodfokú engedélyezési eljárásokban a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat - az ott megjelölt feltételek fennállása esetén és szakkérdésben - szakhatóságként jelöli ki, vagy szakértőként jelöli meg. Környezetvédelmi szakkérdés vizsgálata esetén a sugáregészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalok által folytatott, 4. mellékletben meghatározott eljárások ügyintézési határideje 50 nap. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság egy évig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. (7) A Kormány a) a biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély kiadása iránti és regisztrációs eljárásban, b) a biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély és a regisztráció megújítása és elismerése iránti eljárásban, c) a biocid termék korlátozott és ellenőrzött felhasználás céljára történő forgalomba hozatalának ideiglenes engedélyezése iránti eljárásban, d) az engedélyezett, illetőleg a regisztrált biocid termék további forgalmazásának megtiltására, valamint a módosított engedély és regisztráció kiadására, elvégzésére irányuló eljárásban, valamint e) a biocid termék vagy biocid termékben való felhasználásra szánt hatóanyag kísérlet vagy vizsgálat céljára történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése iránti eljárásban a biocid termék és hatóanyaga, valamint a nem hatóanyag anyagainak a nem cél élő szervezetekre gyakorolt ökotoxikológiai hatásának vizsgálata, továbbá az anyagok környezeti sorsának és viselkedésének vizsgálata kérdésében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (8) A Kormány a sírhely hamvasztáshoz szükséges megnyitására vonatkozó engedélyezési eljárásban, külön jogszabályban meghatározott rendkívüli halálesetkor és az eltemetéstől számított 25 éven belül - annak elbírálására, hogy a rendkívüli halálesethez kapcsolódó nyomozási feladatok a hamvasztást követően biztosíthatók-e -, első fokú eljárásban az elhalálozás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az elhalálozás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki. (9) A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv ) engedélyezésére irányuló eljárásban a) a Magyarországon még nem elfogadott, új megelőző, terápiás vagy diagnosztikus eljárás, módszer alkalmazása esetén, ha azzal összefüggésben a betegen invazív beavatkozást végeznek, b) a genetikailag determinált betegség kialakulásával, jellegzetességeivel foglalkozó, a populációs genetika, szomatikus genetika, genetikai epidemiológiai kérdéskörre irányuló kutatás esetében, c) az a)-b) pont alá nem tartozó, több központban végzett kutatás esetében, d) az Eütv (1) és (3) bekezdése szerinti kutatás esetében első fokú eljárásban az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Tudományos és Kutatásetikai Bizottságát, másodfokú eljárásban az ETT Elnökségét szakhatóságként jelöli ki. (10) A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv ) engedélyezésére irányuló eljárásban az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal, az embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végzendő beavatkozásokkal és kutatásokkal, a gén- és sejtterápiával végzett beavatkozásokkal, továbbá az emberi génállományt érintő beavatkozásokkal és kutatásokkal kapcsolatos kutatás esetében, első fokú eljárásban az ETT Humán Reprodukciós Bizottságát, másodfokú eljárásban az ETT Elnökségét szakhatóságként jelöli ki

12 12. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv eljárásában szakhatóságként közreműködő szervek 25. A Kormány a) a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának engedélyezése során aa) a vizsgálat szakmai-etikai megfelelősége, az alkalmazott módszerek és a résztvevők számára készült tájékoztató értékelése szakkérdésben szakhatóságként az ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságát, valamint annak albizottságát jelöli ki, ab) immunológiai szakkérdésben szakhatóságként az Országos Epidemiológiai Központot jelöli ki, b) az immunológiai gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésével kapcsolatos eljárásban szakhatóságként az Országos Epidemiológiai Központot jelöli ki abban a szakkérdésben, hogy gyógyszerminőségi szempontból az immunológiai gyógyszer és a vizsgálati készítmény emberen alkalmazható-e. 25/A. (1) A Kormány új gyógyszergyártási engedély kiadására vagy a meglévő gyógyszergyártási engedély új gyógyszergyártási tevékenységgel történő bővítésére irányuló módosító eljárásban, ha az olyan tevékenység engedélyezésére irányul, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, és a tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló létesítmény engedélyezéséhez építésügyi hatósági eljárás lefolytatására nem került sor - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e - a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot. (3) Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés- egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását. 25/B. Az OGYÉI - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi a 25/A. (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot, valamint a 25/A. (3) bekezdés szerinti felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást. 12/A. Az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi tevékenységvégzés előzetes engedélyezésével és bejelentésével kapcsolatos feladatai 25/C. (1) Az állami vérellátó szolgálat által megkötött nemzetközi magánjogi egyezmény vagy megállapodás keretében a Magyarország területére érkező, az egyezményben vagy megállapodásban részes államban egészségügyi tevékenység végzésére jogosult személy egészségügyi tevékenységvégzését az Eütv (10a) bekezdésében foglaltak alapján legkésőbb az egészségügyi tevékenység befejezésének napján, az 5. mellékletben foglalt tartalmú adatlap (a továbbiakban: Adatlap) kitöltésével kell bejelenteni az OTH-nak. (2) Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK) az Eütv (10a) bekezdése alapján egészségügyi tevékenységet végzett személyekről az Adatlap I. pontjában szereplő adattartalommal nyilvántartást vezet. (3) A bejelentés kizárólag szervkivételre irányuló, valamint ezzel közvetlenül összefüggő egészségügyi tevékenységvégzésre jogosít. (4) Az Adatlap kitöltéséért az egészségügyi tevékenységet végző személy, valamint a szervkivétel során közreműködő, az állami vérellátó szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló, az állami vérellátó szolgálat nevében eljáró személy tartozik felelősséggel

13 (5) Az Adatlap I. pontjában foglaltak tartalmáért az egészségügyi tevékenységet végző személy, az Adatlap II. pontjában foglaltak tartalmáért az állami vérellátó szolgálat tartozik felelősséggel. 25/D. (1) A 25/C. szerint megtett bejelentés alapján egészségügyi tevékenység egy alkalommal végezhető, azzal, hogy egy donorból történő több szerv eltávolítása egy alkalomnak minősül. (2) Az Adatlap kitöltése angol vagy magyar nyelven egyaránt történhet. (3) Ha az Adatlap I. pontjának 5. vagy 6. alpontját érintően az Adatlap kitöltésekor valamely adat nem áll rendelkezésre, a hiányzó adatot a bejelentő 8 napon belül elektronikus vagy postai úton megküldi az OTH részére, továbbá az Adatlap I. pontjának 7. vagy 8. alpontját érintő, nem kötelezően kitöltendő adat ilyen módon megküldhető az OTH részére. Az utólagosan beérkezett adatokról az OTH tájékoztatja az ENKK-t és az állami vérellátó szolgálatot. (4) Az Adatlapot legalább négy eredeti példányban kell kitölteni. Az Adatlap egy példánya a donor egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy példány az állami vérellátó szolgálatot illeti. Az Adatlap további egy-egy példányát az állami vérellátó szolgálat egy munkanapon belül megküldi az OTH és az ENKK részére. További egy eredeti vagy másolati példány a bejelentő személyt illeti meg. (5) A bejelentés alapján az egészségügyi tevékenység végzése a jogszabályok, a szakmai szabályok és irányelvek, valamint az egészségügyi dolgozókra irányadó etikai szabályok megtartásával történik, amelyek betartatásáért az az egészségügyi szolgáltató felelős, amely a szervkivételre működési engedéllyel rendelkezik. 13. Záró és átmeneti rendelkezések 26. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet. (3) (4) Azokat a január 1-jén folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, amelyek a december 31-én hatályos jogszabályok szerint - az ÁNTSZ regionális intézetei első fokú hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében másodfokú hatóságként eljáró - Országos Tisztifőorvosi Hivatal hatáskörébe tartoznak, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a december 31-én alkalmazandó jogszabályok szerint lefolytatja. (5) E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni. (6) Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 8. (4) és (5) bekezdése szerinti 5 éves határidőt a január 1-jén az OTHban, és annak szakmai irányítása alatt álló fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveiben, a járási népegészségügyi intézetekben tisztiorvosként, tisztifőorvosként foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében január 1-jétől kell számítani. (7) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 8. (4) és (5) bekezdése szerinti 5 éves határidőt a július 1-jén a sugáregészségügyi decentrumokban tisztiorvosként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők esetében július 1-jétől kell számítani. (8) Az OTH és országos intézetei alapító okiratainak az egészségügyi ágazat háttérintézményei átalakításával összefüggő kormányrendeletek, valamint egyéb egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 30/2015. (II. 25.) Korm. rendelet alapján szükséges módosításai március 1-jétől alkalmazandók. 26/A. Ez a rendelet a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének, b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének való megfelelést szolgálja

14 26/B. Ez a rendelet a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 14. Jogutódlás 27. (1) Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete kivételével az e rendelet hatálybalépését megelőzően regionális illetékességgel működő - különválással egyidejűleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló - ÁNTSZ regionális intézete jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a korábbi illetékességi területén működő azon fővárosi és megyei kormányhivatal, mellyel a megyei illetékességi területet illetően az összeolvadás megtörténik. (2) Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete jogutóda Budapest Főváros Kormányhivatala. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 2. mellékletben meghatározott különös illetékességi rendelkezések tekintetében, valamint ahol kormányrendelet a népegészségügyi szakigazgatási szerv számára egyes feladat- és hatáskörei gyakorlására a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességétől eltérő illetékességi területet állapít meg, a feladatés hatáskörök és azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a kormányrendeletben megjelölt, adott hatáskört gyakorló megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő az alapító okiratban foglaltak szerint a regionális intézet jogutódjának. (4) január 1-jétől a jogszabályban a) a Szolgálat regionális intézete számára megállapított hatásköröket a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, b) a regionális tisztifőorvos számára megállapított hatásköröket a megyei tisztifőorvos, c) a regionális tisztifőgyógyszerész számára megállapított hatásköröket a megyei, illetve fővárosi tisztifőgyógyszerész gyakorolja. (5) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a korábban a regionális intézetek által végzett egyes feladatok részleges átvevője az alapító okirat szerint az OTH, melynek tekintetében a számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyokat illetően a regionális intézet jogutódjának tekintendő. (6) Ha jogszabály az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) egésze számára állapít meg feladat- és hatáskört, a feladat- és hatáskör címzettjének - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Szolgálatot, valamint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet és a járási népegészségügyi intézetet együttesen kell tekinteni. (7) A Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét a számára e rendeletben meghatározott, január 1-jét megelőzően Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni. 1. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az országos intézetek elnevezése, székhelye 1. Országos Közegészségügyi Központ (OKK), Budapest 2. Országos Epidemiológiai Központ (OEK), Budapest 3. Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), Budapest 4. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI), Budapest 2. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez Különös illetékességi rendelkezések 1. Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 45. (1) bekezdésében és 47. (1) bekezdésében foglalt, a kormányhivatal hatáskörébe tartozó feladatokat

15 1.1. a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyére, 1.2. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyére, 1.3. a Csongrád Megyei Kormányhivatal Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére, 1.4. a Tolna Megyei Kormányhivatal Baranya, Somogy és Tolna megyére, továbbá az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (a továbbiakban: ERMAH) környezeti sugár-egészségügyi laboratóriumai feladatokat Fejér megyére, 1.5. a Veszprém Megyei Kormányhivatal - kivéve az ERMAH vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott feladatokat - Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére, 1.6. a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyére, továbbá az ERMAH környezeti sugár-egészségügyi laboratóriumai feladatokat Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez 1. A népegészségügyi feladatokat ellátó járási hivatalok illetékességi területe A 1. BARANYA MEGYE 2. Komlói Járási Hivatal 3. Székhely: Komló 4. Illetékességi terület: Hegyháti Járás 5. Komlói Járás 6. Pécsváradi Járás 7. Mohácsi Járási Hivatal 8. Székhely: Mohács 9. Illetékességi terület: Bólyi Járás 10. Mohácsi Járás 11. Pécsi Járási Hivatal 12. Székhely: Pécs 13. Illetékességi terület: Pécsi Járás 14. Siklósi Járási Hivatal 15. Székhely: Siklós 16. Illetékességi terület: Siklósi Járás 17. Sellyei Járás 18. Szigetvári Járási Hivatal 19. Székhely: Szigetvár 20. Illetékességi terület: Szigetvári Járás 21. Szentlőrinci Járás 22. BÁCS-KISKUN MEGYE 23. Bajai Járási Hivatal 24. Székhely: Baja 25. Illetékességi terület: Bajai Járás 26. Bácsalmási Járás 27. Kalocsai Járási Hivatal 28. Székhely: Kalocsa 29. Illetékességi terület: Kalocsai Járás 30. Kiskőrösi Járás 31. Kecskeméti Járási Hivatal 32. Székhely: Kecskemét B

16 33. Illetékességi terület: Kecskeméti Járás 34. Kunszentmiklósi Járás 35. Tiszakécskei Járás 36. Kiskunhalasi Járási Hivatal 37. Székhely: Kiskunhalas 38. Illetékességi terület: Kiskunhalasi Járás 39. Jánoshalmai Járás 40. Kiskunfélegyházi Járás 41. Kiskunmajsai Járás 42. BÉKÉS MEGYE 43. Békéscsabai Járási Hivatal 44. Székhely: Békéscsaba 45. Illetékességi terület: Békéscsabai Járás 46. Békési Járás 47. Gyomaendrődi Járás 48. Szarvasi Járás 49. Gyulai Járási Hivatal 50. Székhely: Gyula 51. Illetékességi terület: Gyulai Járás 52. Sarkadi Járás 53. Szeghalomi Járás 54. Orosházi Járási Hivatal 55. Székhely: Orosháza 56. Illetékességi terület: Orosházi Járás 57. Mezőkovácsházai Járás 58. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 59. Edelényi Járási Hivatal 60. Székhely: Edelény 61. Illetékességi terület: Edelényi Járás 62. Kazincbarcikai Járás 63. Ózdi Járás 64. Putnoki Járás 65. Encsi Járási Hivatal 66. Székhely: Encs 67. Illetékességi terület: Encsi Járás 68. Gönci Járás 69. Szikszói Járás 70. Miskolci Járási Hivatal 71. Székhely: Miskolc 72. Illetékességi terület: Miskolci Járás 73. Mezőkövesdi Hivatal 74. Székhely: Mezőkövesd 75. Illetékességi terület: Mezőkövesdi Járás 76. Mezőcsáti Járás 77. Tiszaújvárosi Járás 78. Szerencsi Járási Hivatal 79. Székhely: Szerencs 80. Illetékességi terület: Cigándi Járás 81. Szerencsi Járás 82. Sárospataki Járás 83. Sátoraljaújhelyi Járás 84. Tokaji Járás

17 85. BUDAPEST 86. Budapest II. Kerületi Hivatal 87. Székhely: Budapest II. Kerület 88. Illetékességi terület: I. Kerület 89. II. Kerület 90. III. Kerület 91. Budapest V. Kerületi Hivatal 92. Székhely: Budapest V. Kerület 93. Illetékességi terület: IV. Kerület 94. V. Kerület 95. XIII. Kerület 96. Budapest VI. Kerületi Hivatal 97. Székhely: Budapest VI. Kerület 98. Illetékességi terület: VI. Kerület 99. VII. Kerület 100. VIII. Kerület 101. IX. Kerület 102. Budapest X. Kerületi Hivatal 103. Székhely: Budapest X. Kerület 104. Illetékességi terület: X. Kerület 105. XVII. Kerület 106. XVIII. Kerület 107. Budapest XI. Kerületi Hivatal 108. Székhely: Budapest XI. Kerület 109. Illetékességi terület: XI. Kerület 110. XII. Kerület 111. XXII. Kerület 112. Budapest XIV. Kerületi Hivatal 113. Székhely: Budapest XIV. Kerület 114. Illetékességi terület: XIV. Kerület 115. XV. Kerület 116. XVI. Kerület 117. Budapest XX. Kerületi Hivatal 118. Székhely: Budapest XX. Kerület 119. Illetékességi terület: XIX. Kerület 120. XX. Kerület 121. XXI. Kerület 122. XXIII. Kerület 123. CSONGRÁD MEGYE 124. Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal 125. Székhely: Hódmezővásárhely 126. Illetékességi terület: Hódmezővásárhelyi Járás 127. Makói Járás 128. Szegedi Hivatal 129. Székhely: Szeged 130. Illetékességi terület: Szegedi Járás 131. Kisteleki Járás 132. Mórahalomi Járás 133. Szentesi Járási Hivatal 134. Székhely: Szentes 135. Illetékességi terület: Szentesi Járás 136. Csongrádi Járás

18 137. FEJÉR MEGYE 138. Dunaújvárosi Járási Hivatal 139. Székhely: Dunaújváros 140. Illetékességi terület: Dunaújvárosi Járás 141. Martonvásári Járás 142. Sárbogárdi Járás 143. Móri Járási Hivatal 144. Székhely: Mór 145. Illetékességi terület: Móri Járás 146. Bicskei Járás 147. Székesfehérvári Járási Hivatal 148. Székhely: Székesfehérvár 149. Illetékességi terület: Székesfehérvári Járás 150. Enyingi Járás 151. Gárdonyi Járás GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 154. Csornai Járási Hivatal 155. Székhely: Csorna 156. Illetékességi terület: Csornai Járás 157. Kapuvári Járás 158. Győri Járási Hivatal 159. Székhely: Győr 160. Illetékességi terület: Győri Járás 161. Pannonhalmi Járás 162. Téti Járás 163. Mosonmagyaróvári Járási Hivatal 164. Székhely: Mosonmagyaróvár 165. Illetékességi terület: Mosonmagyaróvári Járás 166. Soproni Járási Hivatal 167. Székhely: Sopron 168. Illetékességi terület: Soproni Járás 169. HAJDÚ-BIHAR MEGYE 170. Balmazújvárosi Járási Hivatal 171. Székhely: Balmazújváros 172. Illetékességi terület: Balmazújvárosi Járás 173. Derecskei Járás 174. Hajdúhadházi Járás 175. Nyíradonyi Járás 176. Debreceni Járási Hivatal 177. Székhely: Debrecen 178. Illetékességi terület: Debreceni Járás 179. Hajdúböszörményi Járási Hivatal 180. Székhely: Hajdúböszörmény 181. Illetékességi terület: Hajdúböszörményi Járás 182. Hajdúnánási Járás 183. Hajdúszoboszlói Járási Hivatal 184. Székhely: Hajdúszoboszló 185. Illetékességi terület: Hajdúszoboszlói Járás 186. Püspökladányi Járás 187. Berettyóújfalui Járási Hivatal 188. Székhely: Berettyóújfalu

19 189. Illetékességi terület: Berettyóújfalui Járás 190. HEVES MEGYE 191. Egri Járási Hivatal 192. Székhely: Eger 193. Illetékességi terület: Egri Járás 194. Bélapátfalvai Járás 195. Pétervásárai Járás 196. Füzesabonyi Járási Hivatal 197. Székhely: Füzesabony 198. Illetékességi terület: Füzesabonyi Járás 199. Hevesi Járás 200. Hatvani Járási Hivatal 201. Székhely: Hatvan 202. Illetékességi terület: Hatvani Járás 203. Gyöngyösi Járás 204. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 205. Jászberényi Járási Hivatal 206. Székhely: Jászberény 207. Illetékességi terület: Jászberényi Járás 208. Jászapáti Járás 209. Karcagi Járási Hivatal 210. Székhely: Karcag 211. Illetékességi terület: Karcagi Járás 212. Kunhegyesi Járás 213. Tiszafüredi Járás 214. Mezőtúri Járási Hivatal 215. Székhely: Mezőtúr 216. Illetékességi terület: Mezőtúri Járás 217. Kunszentmártoni Járás 218. Szolnoki Járási Hivatal 219. Székhely: Szolnok 220. Illetékességi terület: Szolnoki Járás 221. Törökszentmiklósi Járás 222. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE 223. Esztergomi Járási Hivatal 224. Székhely: Dorog 225. Illetékességi terület: Esztergomi Járás 226. Komáromi Járási Hivatal 227. Székhely: Komárom 228. Illetékességi terület: Komáromi Járás 229. Kisbéri Járás 230. Tatabányai Járási Hivatal 231. Székhely: Tatabánya 232. Illetékességi terület: Tatabányai Járás 233. Tatai Járás 234. Oroszlányi Járás 235. NÓGRÁD MEGYE 236. Balassagyarmati Járási Hivatal 237. Székhely: Balassagyarmat 238. Illetékességi terület: Balassagyarmati Járás 239. Rétsági Járás 240. Szécsényi Járás

20 241. Salgótarjáni Járási Hivatal 242. Székhely: Salgótarján 243. Illetékességi terület: Salgótarjáni Járás 244. Bátonyterenyei Járás 245. Pásztói Járás 246. PEST MEGYE 247. Ceglédi Járási Hivatal 248. Székhely: Cegléd 249. Illetékességi terület: Ceglédi Járás 250. Nagykőrösi Járás 251. Dabasi Járási Hivatal 252. Székhely: Dabas 253. Illetékességi terület: Dabasi Járás 254. Gyáli Járás 255. Érdi Járási Hivatal 256. Székhely: Érd 257. Illetékességi terület: Érdi Járás 258. Budakeszi Járás 259. Gödöllői Járási Hivatal 260. Székhely: Gödöllő 261. Illetékességi terület: Gödöllői Járás 262. Aszódi Járás 263. Monori Járási Hivatal 264. Székhely: Monor 265. Illetékességi terület: Monori Járás 266. Nagykátai Járás 267. Vecsési Járás 268. Ráckevei Járási Hivatal 269. Székhely: Ráckeve 270. Illetékességi terület: Ráckevei Járás 271. Szigetszentmiklósi Járás 272. Szentendrei Járási Hivatal 273. Székhely: Szentendre 274. Illetékességi terület: Szentendrei Járás 275. Pilisvörösvári Járás 276. Váci Járási Hivatal 277. Székhely: Vác 278. Illetékességi terület: Váci Járás 279. Szobi Járás 280. Dunakeszi Járás 281. SOMOGY MEGYE 282. Kaposvári Járási Hivatal 283. Székhely: Kaposvár 284. Illetékességi terület: Kaposvári Járás 285. Nagyatádi Járási Hivatal 286. Székhely: Nagyatád 287. Illetékességi terület: Nagyatádi Járás 288. Barcsi Járás 289. Csurgói Járás 290. Siófoki Járási Hivatal 291. Székhely: Siófok 292. Illetékességi terület: Siófoki Járás