BUY SMART+ Beszerzés és klímavédelem. Útmutató háztartási gépek zöld beszerzéséhez. Zöld beszerzés Európában

Átírás

1 BUY SMART+ Zöld beszerzés Európában Beszerzés és klímavédelem Útmutató háztartási gépek zöld beszerzéséhez

2 Jelen útmutató az Intelligens Energia Európa program által finanszírozott Buy Smart+ Zöld beszerzés Európában EU-s projekt keretében készült. Kiadja: ENEA, Italy Dátum: május Nyilatkozat: Jelen útmutató tartalmáért kizárólag a szerzők felelnek. Az útmutató nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem az EACI, sem az Európai Bizottság nem vállalja a felelősséget a benne tartalmazott információ bármilyen felhasználásáért. 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 2. Termékek és a rájuk vonatkozó szempontok Termékek Értékelési szempontok 7 3. Vonatkozó európai címkék Ecodesign és energiacímke a hatályos jogszabályok Az EU energiacímkéje Az EU ökocímkéje Az Energy Saving Trust címkéje Észak-európai ökocímke A CECED Magyarország Egyesülés Az eco-design irányelv és az azt végrehajtó szabályozások Gyakorlati útmutatás háztartási gépek beszerzéséhez és használatához Gyakorlati beszerzési útmutatás Gyakorlati tippek a termékek használatára Hivatkozások Rövidítések Hasznos linkek 25

4 1. Bevezető Az EU két egymást kiegészítő módszert dolgozott ki a termékek energiafogyasztásának csökkentésére: címkézési eljárásokat a fogyasztók tájékoztatására az energiafogyasztásról, hogy befolyásolja vásárlási döntéseiket, illetve a termékek környezetbarát tervezésére vonatkozók követelmények előírását. A legfőbb szabályozás a témában jelenleg a 2010/30/EU irányelv az energiával kapcsolatos termékek, köztük a háztartási gépek energiafogyasztásának címkézéssel történő jelöléséről, illetve a 2009/125/EK irányelv ( Eco-design irányelv) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményekről. A háztartásokon kívül jelentős háztartási gép felhasználónak/vásárlónak számítanak a vállalatok, közigazgatási hivatalok irodái és egyéb intézmények. Gyakran rendelkeznek például teljesen felszerelt konyhával az irodák és középületek, pl. iskolák, óvodák, kórházak stb. Az irodaházakban fellelhető legjellemzőbb háztartási gépek a hűtőszekrények, sütők, tűzhelyek és mosogatógépek. Az iskolákban, kórházakban, óvodákban stb. sokszor mosógépeket és szárítógépeket vagy mosószárítógépeket is használnak. A háztartási gépek beszerzése, legyen szó a vállalati vagy a közigazgatási szektorról, hozzájárulhat az erőforrások megtakarításához és csökkentheti az üzemeltetési költségeket, illetve segíthet viszszaszorítani a gyártási folyamat és az ártalmatlanítási fázis káros hatásait, ha számításba vesszük az energiahatékonysági és környezeti szempontokat a gépek használatának idejére már a beszerzéskor. A jelen útmutató a nagy háztartási gépekre vonatkozik, nem tér ki a kisebb háztartási eszközökre (kávéfőzőkre, vízforralókra, mikrohullámú sütőkre stb.) sem a televíziókra és más elektronikai berendezésekre. A nagyüzemi és ipari termékek szintén nem tartoznak a jelen útmutató tárgykörébe. A következő fejezetben bemutatjuk a különböző gépek típusait és legfontosabb energetikai és funkcionális teljesítményi jellemzőiket. Utána összefoglaljuk az erre a termékcsoportra vonatkozó energia- és ökocímkék elnyerésének fő feltételeit, továbbá bemutatjuk az energiacímkézési és az eco-design irányelvek háztartási gépekre vonatkozó rendelkezéseit. Az útmutatóval párhuzamosan kalkulátorokat is kidolgoztunk a beszerzési döntések, illetve az eljárás támogatására, amelyek bemutatják, hogyan lehet beemelni az energiahatékonysági és környezeti szempontokat a pályázati kiírásokba. Ezek jellemzően az EU energiacímke programjának energiahatékonysági osztályaira épülnek, de indokolt esetben mérlegelje az önkéntes uniós ökocímke programok feltételeinek esetleges alkalmazását. Az útmutatók és segédletek ingyenesen letölthetőek a Buy Smart+ projekt honlapjáról: 4

5 2. Termékek és a rájuk vonatkozó szempontok 2.1 Termékek Hűtőszekrények és mélyhűtők A hűtő-mélyhűtő készülékeket (hűtőszekrényeket, mélyhűtőket, kombinált hűtő-fagyasztó készülékeket), akár kompresszióval, akár más technológiával működnek, 1995 óta kötelezően el kell látni az Európai Unió energiacímkéjével. A címkén világosan feltüntetik az adott modell energiafogyasztása alapján megállapított energiahatékonysági osztályt, a modell űrtartamát, a rekeszeinek összetételét és a készülék zajkibocsátását. A hűtőszekrények energiafogyasztását normál körülmények között napi 24 órás működésre számítják ki, mivel mindig bekapcsolt állapotban vannak. A valós háztartási energiafelhasználás eltérhet a címkétől a gép elhelyezkedésétől, a benne tárolt élelmiszer mennyiségétől, a hűtőajtó kinyitásának gyakoriságától és a szoba hőmérsékletétől függően Mosogatógépek Az EU energiacímkéje 1999 óta mosogatógépekre is kötelezően alkalmazandó. Az energia- és vízfogyasztás mellett szintén fontos környezeti szempont a tisztítási 1 és szárítási hatékonyság, a standard körülmények közötti kapacitás és a zajkibocsátás. A használat során az energia- és vízfogyasztás a kiválasztott mosóprogramtól függ vége óta kötelező az átdolgozott energiacímkét alkalmazni, amely megadja az éves energiafogyasztást az ún. alacsony energiafogyasztású üzemmódokban fellépő fogyasztással együtt, valamint az éves vízfogyasztást, a szárítási hatékonyságot, a kapacitást és a zajkibocsátást Elektromos sütők Az EU energiacímke program 2003 januárja óta az elektromos sütőkre is kiterjed. A címkén feltüntetett értékek a modellek méretétől és űrtartalmától függnek, három kategóriában: kicsi, közepes és nagy. A fő releváns környezeti szempont az energiafogyasztás. A gázsütők és mikrohullámú sütők jelenleg nem képezik semmilyen uniós energetikai/környezeti politika tárgyát Mosógépek A mosógépeket 1998 óta kötelező ellátni az EU energiacímkéjével. Az energiafogyasztás mellett fel kell tüntetni rajta további környezeti tényezőket is, mint a termék vízfogyasztását, zajkibocsátását, valamint funkcionális teljesítménymutatóit is (centrifugálási és szárítási 1 A mosogatógépek tisztítási teljesítményét a 97/17/EK irányelv által előírt címke tartalmazza. A 1059/2010/EU rendeletben meghatározott átdolgozott címke már nem tünteti ezt fel, mert az 1016/2010/EU rendelet minimális eco-design követelményei értelmében 2011 novembere óta csak A energiaosztályú termékek kerülhetnek a közösségi piacra. 5

6 hatékonyság, valamint mosási hatékonyság 2 ). A címkén található adatok jelenleg a 60 C-os és 40 C-os teli dobbal és félig telt dobbal végzett pamut mosási programok kombinációját tartalmazzák. Egy jó centrifugával rendelkező gép energiafogyasztása magasabb, de a kimosott ruhaadag nedvességtartalma alacsonyabb lesz, amivel jelentős energia takarítható meg, abban az esetben, ha mindig szárítógéppel szárítják mosás után a ruhákat Szárítógépek A szárítógépek szintén 1998-ban kerültek az EU energiacímke hatálya alá. Hazai viszonylatban rájuk a 78/1999. (XII. 22.) GM rendelet vonatkozik. A címkén szerepel az energiaosztály, a szárítási programonkénti energiafogyasztás, a kapacitás és a zajkibocsátás. Az értékek a standard vasalószáraz pamut programra vonatkoznak májusától átdolgozott energiacímke használata lesz kötelező, amely a standard vasaló-száraz pamut programra vonatkozik teli, illetve félig telt dobbal. A piacon jelenleg elérhető technológiák a következők: légkivezetéses szárítógép, kondenzációs szárítógép, gázfűtésű szárítógép, hőszivattyús szárítógép és beépíthető szárítógép. A gázfűtésű szárítógépeket a jelenlegi címke program nem fedi le, de a következőben szerepelni fognak. Légkivezetéses szárítógép: a levegőt elektromos fűtőelem melegíti fel, és a meleg, nedves levegőt az épületen kívülre vezetik. Az alacsonyabb árfekvésű berendezések nagy része ebbe a technológiába tartozik. Kondenzációs szárítógép: a levegőt elektromos fűtőelem melegíti fel, és a nedves levegőt hűtőegység segítségével kondenzálják, a hűtőegység használhat vizet a hűtésre. Az ilye szárítógépek drágábbak a légkivezetéses modelleknél. A készüléket nem kell bekötni, hacsak nincs szükség közvetlen vízelvezetésre. Az összegyűjtött vizet minden szárítási program után ki kell üríteni, de számos típust közvetlenül a lefolyóhoz lehet csatlakoztatni. Az elmúlt években olyan B energiaosztályú kondenzációs szárítógépet jelentettek be, amely hideg víz segítségével cseppfolyósítja a meleg, nedves levegő páratartalmát. Hőszivattyús szárítógép: olyan, mint a kondenzációs szárítógép, de az elektromos fűtőegység helyett hőcserélő melegíti fel a levegőt. Az egyébként a környezetbe kibocsátott hőt párologtató és kondenzáló hasznosítja újra. Ez lényegében egy hűtőegység, amely magasabb beszerzési árat jelent, és életciklusa végén az ártalmatlanításra is hatással van. Az ilyen szárítógépek a légkivezetéses berendezésekhez képest feleannyi energiát használnak fel szárításra. Az automata szárítógépekben nedvességérzékelő állítja le a szárítási programot, ha a töltet nedvessége elérte a kívánt szintet. 2 A mosási teljesítményt a 95/12/EK irányelvben lefektetett címkén kellett feltüntetni, míg az 1061/2010/EU rendelet által előírt átdolgozott címke már nem tünteti ezt fel, mert az 1015/2010/EU rendelet minimális eco-design követelményei értelmében 2011 novembere óta csak A energiaosztályú termékek kerülhetnek a közösségi piacra. 6

7 2.1.6 Mosó-szárítógépek Az energiacímke 1998 óta kötelező ezekre a gépekre. A címkén feltüntetik az energiaosztályt, a 60 C-os pamut mosóprogram energiafogyasztását, illetve a mosó- és szárítóprogramét 3. Ezen felül a vízfogyasztást, a mosási teljesítményt és a zajkibocsátást kell feltüntetni a címkén Légkondicionálók 2003 júliusa óta kötelező az EU energiacímke alkalmazása a 12 kw vagy annál alacsonyabb hűtőteljesítményű, fűtőfunkcióval rendelkező vagy nem rendelkező légkondicionáló egységekre. A címke az EER hűtési energiahatékonyság (leadott hűtési teljesítmény - elvont hő - osztva a felvett elfogyasztott - elektromos teljesítménnyel) alapján besorolt energiaosztályt, a COP teljesítmény-együtthatót, a fűtési teljesítményt (fűtőfunkcióval rendelkező berendezéseknél) és a zajkibocsátást tartalmazza. A 2013 januárjában kötelezővé váló új címke 4 a fentiek helyett a szezonális hatékonyság elvét (SEER vagy SCOP) követi a legtöbb gép esetében, kivéve a kétcsatornás és egycsatornás légkondicionáló berendezéseket, amelyekre továbbra is az egyensúlyi állapot energiahatékonyságát alkalmazzák. 2.2 Értékelési szempontok Az energiahatékony háztartási berendezések beszerzéséhez fontos a különböző értékelési szempontok ismerete. Az alábbi szempontok segítenek összehasonlítani a különböző háztartási gépeket és értékelni az energetikai teljesítményüket és környezeti hatásaikat: a) Energiafogyasztás: a háztartási gépek hosszú élettartama miatt nagyon fontos a használati fázisban fellépő energiafogyasztásuk a környezetre gyakorolt hatásuk megbecsléséhez. A magasabb energiahatékonyságú modellek magasabb beszerzési ára pár év alatt megtérül az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt. b) Vízfogyasztás: a vízfogyasztás is lényeges tényező a környezetre gyakorolt hatás megbecsléséhez. A kevesebb vizet fogyasztó modellek magasabb beszerzési ára ugyanúgy néhány év alatt megtérülhet az üzemeltetési költségek csökkenésének köszönhetően. Ügyelni kell azonban arra, hogy az alacsonyabb vízfogyasztás ne hátráltassa a mosógépek és mosogatógépek mosási és öblítési teljesítményét. c) Tartósság: a tartósság vitatott kérdés két okból is. Bármilyen berendezés előállítása energiát igényel és hulladék keletkezését eredményezi, illetve életciklusuk végén a gépeket megfelelően ártalmatlanítani vagy újrahasznosítani kell. Figyelembe kell venni továbbá az eszközök javítási vagy korszerűsítési lehetőségeit is. Hosszabb élettartamú termékek beszerzése kontraproduktív lehet, ha hatékonyabb modellek kerülnek a piacra a meglévő kevésbé hatékony termékek (kiterjedt) élettartama alatt. Egy másik még nyitott kérdés az, hogy hogyan lehet a tartósságot 3 Ez az érték a standard 60%C-os pamut és vasaló száraz pamut programok energiafogyasztására vonatkozik. 4 Lásd a 2011/626/EU rendeletet. 7

8 pontos és megismételhető módon mérni a megfelelő igazoláshoz. d) Gyártás és anyag: a termékeket alapvetően olyan módon kell tervezni és előállítani, hogy könnyen ártalmatlaníthatóak, újrahasznosíthatóak vagy újra felhasználhatóak legyenek, azonban ezeket a jellemzőket nehéz meghatározni és lemérni, így szinte lehetetlen meglétüket igazolni. A veszélyes anyagokat a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell a gyártásban, ha rendelkezésre állnak megbízható alternatívák, amelyek biztonsági kockázat, egészségügyi vagy környezeti károk nélkül lehetővé teszik a meglévő termékkövetelmények teljesítését. e) Csomagolás: előnyben kell részesíteni az újrafelhasználható csomagolást vagy az újrahasznosított alapanyagokból készült csomagolást. Viszont az újrahasznosítható anyagok vagy az újra felhasználható csomagolások önmagukban nem elégségesek, ha nem használják vagy dolgozzák fel újra a csomagolást. Az újrahasznosítható anyagok mennyiségét a csomagolásban nehéz lehet megmérni. f) Zaj: a háztartási gépekből származó hangkibocsátások meghatározó tényezői a beltéri komfortnak. Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos berendezéseknél a zajszint csökkentése megnövekedett energiafelhasználást eredményezhet. Hűtőszekrények esetében az abszorpciós modellek gyakorlatilag hangtalanok, de energiahatékonyságuk jóval alacsonyabb a sokkal zajosabb kompresszoros technológiát alkalmazó egységekénél. Mosógépeknél a centrifuga magasabb forgásszámú üzemelése negyobb zajkibocsátással jár, de jobban csökkenti a töltet nedvességtartalmát. g) Végfelhasználók tájékoztatása: az EU energiacímke programjába tartozó berendezések energiafogyasztását és egyéb erőforrás-fogyasztását, valamint fontosabb funkcionális teljesítményeit (mosási, szárítási, centrifugálási teljesítményét) az energiacímke tartalmazza. 3. Vonatkozó európai címkék Számos uniós és nemzeti, kötelező vagy önkéntes címkeprogram foglalkozik a háztartási gépek energetikai és környezeti jellemzőivel. Egyes címkék alig képesek hatni a piacra, mert csak kevés termék felel meg követelményeiknek. A környezeti feltételek túl nagy terheket róhatnak a beszállítókra, például a tanúsítási folyamat hossza és annak költsége, ill. az alacsony piaci kereslet és a feltételeknek megfelelő eszközök magas költsége miatt csak néhány modell vagy egy sem éri el a címkék követelményeinek megfelelő szintet. Az alábbiakban bemutatunk néhány meglévő címkeprogramot: elsősorban az EU energiacímkéjét és ökocímkéjét, két tagállami programot a UK Energy Saving Trust és a Nordic Swan ökocímke programokat, végül a hazai rendszert. Érdemes megjegyezni, hogy az egyes országok ökocímkéinek odaítélésének feltételei nagyon közel esnek az EU ökocímke követelményeihez, 8

9 néha átfedésben is vannak. Bár a német Blauer Engel (Kék Angyal) 5 program is tartalmaz nagy háztartási gépekre vonatkozó szempontokat, a jelen útmutató nem tér ki rá, mert jelenleg egyetlen modell sem viseli a címkét. 3.1 Ecodesign és energiacímke a hatályos jogszabályok Ecodesign Új energiacímke Irányelvek 2009/125/EK 2010/30/EU Hazai transzpozíció 65/2011. (IV.15.) Korm.rendelet 193/2011. (IX.22.) Korm.rendelet EU-rendeletek 642/2009/EK (TV) 1059/2010/EU (mosogatógép) 643/2009/EK (hűtő) 1015/2010/EU (mosógép) 1016/2010/EU (mosogatógép) 206/2012/EU (légkondíciónáló) xxx (szárítógép TERVEZET!) xxx (konyhai eszközök TERVEZET!) xxx (porszívó TERVEZET!) 1060/2010/EU (hűtő) 1061/2010/EU (mosógép) 1062/2010/EU (TV) 626/2011/EU (légkondícionáló) 392/2012/EU (szárítógép) xxx (konyhai eszközök TERVEZET!) xxx (porszívó TERVEZET!) 3.2 Az EU energiacímkéje Az első EU-s energiacímke Az első EU-s energiacímkét a 92/75/EGK irányelv alapján hozták létre, amely jogi alapokra helyezte a háztartási készülékek energiafogyasztásának címkézését. Előírta, hogy a gyártóknak hozzáférhetővé kell tenniük, az értékesítőknek pedig fel kell tüntetniük a termékek energiacímkéjét. Az egyes terméktípusokra vonatkozó specifikus irányelvek szabják meg a műszaki dokumentációban és a konkrét termékcímkén feltüntetendő információt, beleértve egy energiahatékonysági és bizonyos esetekben egy vagy több funkcionális teljesítményi mutatót. A szükséges adatokat az egyes termékekre vonatkozó európai szabványok szerint mérik és számítják ki. Cél: Az energiacímke program célja pontos, releváns és összehasonlítható információ nyújtása a 5 (angolul) 9

10 háztartási berendezések konkrét energiafogyasztásáról, a lakosság befolyásolása a kevesebb energiát fogyasztó modellek elsőbbségben részesítésére, ezáltal a gyártók ösztönzése az általuk előállított termékek energiafogyasztásának csökkentésére, valamint közvetetten a fogyasztók ösztönzése a berendezések hatékony használatára. Honlap: Termék-/szolgáltatáscsoport: 1994 óta a következő kilenc termékcsoportra születtek irányelvek: Hűtőszekrények és mélyhűtők: 94/2/EK és 2003/66/EK irányelv Mosógépek: 95/12/EK és 96/89/EK irányelv Mosó-szárítógépek: 96/60/EK irányelv Szárítógépek: 95/13/EK irányelv Mosogatógépek: 97/17/EK és 99/19/EK irányelv Légkondicionálók (legfeljebb 12 kw hűtési teljesítménnyel): 2002/31/EK irányelv Sütők: 2001/40/EK irányelv Háztartási világítótestek: 98/11/EK irányelv Címke kiállító szerv és minősítési feltételek: Az Európai Unióban a kereskedelmi árukra vonatkozó szabályozásokat beleértve a berendezések címkéit, a kötelező energiahatékonysági követelményeket és az önkéntes egyezményeket EU-s szinten dolgozzák ki. A tagállamok és helyi hatóságok tájékoztató kampányokat, beszerzési eljárásokat, pénzügyi ösztönző programokat és egyéb, a berendezések hatékonyságának javítására irányuló programokat végeznek. Az EU-hoz csatlakozó országok és egyéb európai országok (Norvégia, Svájc és Törökország) is alkalmaznak a háztartási eszközök hatékonyságára vonatkozó EU-s politikával teljesen vagy nagy részben egyező rendelkezéseket. A címkézési programért felelős hatóság a Tanács és az Európai Parlament 92/75/EGK irányelve cikke által kijelölt külön bizottság (EELEP), mely az energiafogyasztó termékek környezetbarát tervezéséért és energiacímkézéséért felelős, és amely a tagállamok képviselőiből áll. Az Európai Bizottság nyújtja be az EELEP bizottságnak az új háztartási eszközökre vonatkozó bevezetendő irányelvek tervezetét és a meglévők felülvizsgálatának tervezetét. A tervezet elfogadásához formális szavazással elért minősített többség kell az EGK Szerződés értelmében. Miután a jogszabály megjelent az EU Hivatalos Lapjában, minden tagállam kormányának be kell építenie saját törvénykezésébe. Ezek után a címke kötelező érvényűvé válik az adott országban. A különböző termékekre vonatkozó címkék műszaki specifikációit külön irányelvek határozzák meg. A címkét az üzletekben kirakott modellekre kell tenni, hogy a fogyasztókat a jobb energiahatékonyságú termékek megvásárlására ösztönözhessék. A címke a termékek funkcionális teljesítményéről is tájékoztatást ad, így látható, ha az energiafogyasztás csökkentését az elsődleges szolgáltatás minőségének rovására érték el. További műszaki információ található a technikai adatlapon. A címke és az adatlap feltüntetése a kereskedő felelőssége, de a gyártóknak és importőröknek kell elérhetővé tenni azokat. 10

11 Ellenőrzés: Az ellenőrzés a tagállamok saját hatóságainak feladata. A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük, hogy (i) biztosítsák, hogy a területükön található valamennyi gyártó, importőr és eladó teljesíti az irányelvben foglalt kötelezettségeit, (ii) megtiltsák olyan egyéb, az energiafogyasztásra vonatkozó címkék, jelzések, szimbólumok vagy feliratok használatát, amelyek nem felelnek meg az irányelv előírásainak (kivéve az Európai Közösség és az adott tagállam saját környezeti címkéit), ha azok félrevezethetik vagy összezavarhatják a vásárlókat, és (iii) a címkék és adatlapok rendszerének bevezetését oktató, népszerűsítő, tájékoztató kampányokkal egészítsék ki, amelyek célja a lakossági fogyasztók tudatos energiahasználatra való ösztönzése. A tagállamok előírhatják a gyártóknak, szolgáltatóknak, hogy szolgáltassanak bizonyítékot a címkéiken vagy adatlapjaikon feltüntetett adatok pontos és valós voltára, ha okuk van kételkedni azok pontatlanságában. Díjak: Nincs tervben kiállítási díj, havi és/vagy éves költség. Piaci jelentőség: A címke célja a fogyasztók, eladók és gyártók tájékoztatása a különböző eszközök relatív energiahatékonysági teljesítményéről, elsősorban az energiahatékonysági skála használatával (A-tól G-ig), ezáltal megkönnyítve a fogyasztók számára a termékek energiahatékonyságának összehasonlítását. A technikai adatlapon szereplő további információnak elérhetőnek kell lennie az értékesítés helyén, a katalógusokban és a használati útmutatókban (használati utasításokban). Az energiacímke különösen hatékony a fogyasztók pontos és független tájékoztatásában a berendezés fogyasztásának és teljesítményének arányáról, könnyen olvasható és érthető formában. Közvetetten a gyártókra is hat, hogy termékeiket minél jobban fejlesszék, összhangban a fogyasztók igényeinek megváltozásával. Az energiacímke tiszteletben tartja a versenyt, de főleg az érettebb, fejlett piacokhoz alkalmazkodik jól, ahol bő a kínálat. EU-s és tagállami szinten is több tanulmányt végeztek annak felmérésére, hogy milyen hatása lesz a háztartási gépek energiacímkéinek bevezetésének ben és 2008-ban kiadták a háztartási gépek energiacímkéiről végzett fő uniós tanulmányokat. A CECED (Háztartási Berendezések Gyártóinak Európai Szövetsége) európai adatbázisokat épített ki a nagyobb háztartási gépekről a Bizottsággal és a tagállamokkal megvitatott speciális önkéntes vállalások keretében. Hűtőszekrények és mélyhűtők esetében például az A energiaosztályba tartozó modellek aránya 1994-ben 3,2% volt, míg 2008 októberében a hűtőszekrények körülbelül 65%- a tartozott az A energiaosztályba és mintegy 25%-a az A+ és A++ osztályba. A különböző eszközök címkével való ellátottsága nagyon hasonló hűtőszekrények, mélyhűtők, mosógépek, szárítógépek és mosogatógépek esetében, mindegyik típusnak 73 76%-a viseli a teljes címkét. Az elektromos sütők (59%) és különösen a légkondicionálók (39%) jóval alacsonyabb arányban teljesítik a címkézési kötelezettséget, és a címke nélküli eszközök aránya meglehetősen magas (20% elektromos sütők és 50% légkondicionálók esetében). Ez azt jelenti, hogy azon nagyméretű háztartási berendezések, amelyekre vonatkozóan több mint 10 éve léteznek hatályos irányelvek (1994 és 1997 között), egyértelműen nagyobb arányban teljesítik címkézési kötelezettségeiket, mint az elektromos sütők és légkondicionálók, amelyekre vonatkozóan 2002-ben születtek specifikus irányelvek, 11

12 és azokat csak 2003-ban kellett tagállami szinten hatályba léptetni. Átdolgozás: Minden termékcímke addig volt érvényes, ameddig a rá vonatkozó szabályozás átdolgozása meg nem jelent. Ez már megtörtént a hűtőszekrények és mélyhűtők esetében, ahol az eredeti 94/2/EK irányelvet módosította a 2003/66/EK irányelv ben vizsgálták felül a hűtőszekrényekre és mélyhűtőkre vonatkozó irányelveket, és 2003 júliusában léptették hatályba az új irányelvet, amely két új energiaosztályt vezetett be az A osztály fölé (A+ és A++), a piacon elérhető legjobb modellek jelölésére. Az új címkézési program 2004 júliusában lépett hatályba. Ahhoz, hogy a címke kialakítását a lehető legkevésbé változtassák meg, a két új energiaosztályt a címke jobb oldalán található fekete nyílon belül tüntették fel. Ugyanezt az eljárást kidolgozták mosógépekre is, de a tagállamok végső döntése értelmében változatlanul hagyták ezt a címkeprogramot. A magas energiahatékonyságú mosógépek 10%-át azonban mégis A+ kategóriába sorolják a gyártók megegyezése alapján, ami idővel elterjedt az EU területén és megszokott piaci eszközzé vált Az új EU energiacímke A címkékről szóló keretirányelv átdolgozása, beleértve az eco-design irányelvvel való harmonizációt szolgáló módosításokat (lásd a következő fejezetet), az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU irányelvének (2010. május 19.) átdolgozását eredményezte. Részletesen: - a program kiterjesztése a nem háztartási energiát felhasználó és energiával kapcsolatos termékekre - az eljárás egyszerűsítése: a megvalósítási intézkedések irányelvek helyett rendeletek - a piac megfigyelésére irányuló rendelkezések megerősítése - beszerzéshez és nemzeti ösztönzők kialakításához való hasznos, teljesítményi szintekre vonatkozó tanácsok - a címkék kialakítása és tartalma: egységes címkekialakítás az összes termékcsoportra, az A G skála megnyitása három új energiaosztály bevezetésének lehetőségével (az A fölött: A+, A++, A+++), a nyilak színe zöldtől pirosig, illetve alapelvként legfeljebb hét energiaosztály - a címkeprogramba bevonható termékek kiválasztási feltételeinek meghatározása Az új keretirányelv közzététele után átdolgozták a nagyméretű háztartási berendezésekre vonatkozó címkeprogramokat, és új végrehajtási intézkedéseket adtak ki az EU Hivatalos Lapjában, a Lisszaboni Szerződés hatálya alá tartozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában. Ezek a következők: Hűtőszekrények, mélyhűtők: A Bizottság 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete Mosógépek: A Bizottság 1061/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete Mosogatógépek: A Bizottság 1059/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 12

13 Televíziók: A Bizottság 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 12 kw alatti hűtési teljesítménnyel bíró légkondicionálók: A Bizottság 626/2012/EU végrehajtási rendelete Szárítógépek: A Bizottság 392/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete A címkét kiállító szervek, az odaítélési feltételek, az ellenőrzési mechanizmusok, a díjak és a piaci jelentőség alig változott. A felügyelő bizottság már nem létezik, mert a címkeprogramot felügyelő hatóság jelenleg már maga a Bizottság - az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazásának értelmében. A végrehajtó jogaktus előkészítése során konzultálnak a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a környezetbarát tervezési konzultációs fórum segítségével. 3.3 Az EU ökocímkéje Az Unió ökocímkéjét 1992-ben vezették be az EU-ban, és 2010-ben dolgozták át 6. Az ökocímke önkéntesen vállalt tanúsítvány a környezeti kiválóság terjesztésére, amelyet egy átfogó feltételrendszert teljesítő termékek és szolgáltatások kapnak meg (kivéve az élelmiszereket és gyógyszereket). Cél: Az uniós ökocímke célja, hogy segítse a lakosságot a teljes életciklusuk során - a nyersanyagok kitermelésétől az előállításon és a használaton át az ártalmatlanításig - alacsonyabb környezeti hatást kiváltó termékek és szolgáltatások kiválasztásában. A feltételeket úgy dolgozták ki, hogy biztosítsák, hogy a piacon jelenleg elérhető termékek leginkább környezetbarát 10 20%-a meg tudjon felelni nekik. Honlap: (általános információ angolul) (címkével ellátott termékek katalógusa) Termék-/szolgáltatáscsoport: Az európai ökocímkét viselő termékek és szolgáltatások száma 1992 óta évről évre nő végére több mint 1300 tanúsítványt osztottak ki több mint termékre. A tanúsítvány feljogosítja az azzal rendelkező vállalatot a címke használatára egy adott termékcsoport egy konkrét modelljén egy megadott időtartamra, ami azt jelenti, hogy egy gyártó egy időben ökocímkével ellátott és címke nélküli termékeket is előállíthat. Címke kiállító szerv: Az uniós ökocímkét közösen adminisztrálja az Európai Bizottság és az Európai Unió Ökocímke Bizottsága (EUEB), amely a tagállamok illetékes hatóságainak, az izlandi, liechtensteini és norvégiai illetékes hatóságainak és egyéb érdekcsoportok és szervezetek képviselőiből áll. Az Európai Bizottságot az EU ökocímke Helpdesk segíti bizonyos feladatokban, például publikációk kidolgozásában, az érdekeltek támogatásának megszerzésében, segítség megszervezésében egyes marketingtevékenységekhez. A Helpdesk a lakosságnak is segítséget nyújt az uniós 6 Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről, HL J 27., jan. 30., o. 13

14 ökocímkével kapcsolatos általános kérdésekben en és telefonon. Az ökocímke feltételeinek alapja a termék életciklusa során kifejtett környezeti hatása, és olyan szempontokat is tartalmaz, amelyek meghatározzák, megfelelő-e a termék a használat, az előállításához kitermelt nyersanyagok, illetve az életciklusa végén az ártalmatlanítás, újrahasznosítás vagy újrafelhasználás szempontjából. Kitérnek a gyártó által az előállításhoz használt energiára és a használók egészségére gyakorolt hatásra is. A feltételek kidolgozásában garantált az adott termékcsoporttal kapcsolatos valamennyi érdekelt fél ipari szereplők és szolgáltatók, KKV-k, szakmai szervezetek, szakszervezetek, kereskedők, értékesítők, importőrök, környezetvédelmi csoportok és fogyasztói szervezetek kiegyensúlyozott részvétele. A különböző terméktípusokra vonatkozó ökocímke feltételeket az Európai Bizottság specifikus rendeletei határozzák meg. A címkét az adott termékre kibocsátott EU ökocímke tanúsítvány érvényességi ideje alatt lehet feltüntetni a termékeken és azok promóciós anyagain. Az ökocímkével ellátott termékek energiahatékonysági követelményeit esetenként az EU energiacímkére hivatkozva szabják meg, meghatározva az elérendő minimális energiaosztályt. Ellenőrzés: Független illetékes szervek vizsgálják meg, hogy az ökocímkét viselő termékek megfelelnek-e az odaítélési feltételeknek. Az EU ökocímke logó azt jelzi, hogy az adott termékről független vizsgálat során megállapították, hogy teljes életciklusa során megfelel a környezeti követelményeknek. Díjak: Az egyes országok illetékes hatóságai címkekérelmi díjat és éves díjakat szabnak. A kezdeti díj fedezi a kérelem feldolgozásának költségeit, mértéke 200 és 1200 euró között van; kis- és középvállalatok és fejlődő országbeli kérelmezők esetében alacsonyabb a maximális díj. Az EMAS-nál regisztrált vállalatok vagy az ISO minőségbiztosítási tanúsítványt elnyerő cégek 20%-os kedvezményt kapnak. Az ökocímke használatáért éves díjat is kell fizetni, ami legfeljebb 1500 euróra rúg. KKV-k és fejlődő országokban működő kérelmezők számára a maximális díj 750 euró, míg a mikrovállalatok legfeljebb évi 350 eurót kötelesek fizetni a címkehasználatért. Piaci jelentőség: 2011 végén a papírzsebkendők és univerzális tisztítószerek 10-10%-át tették ki az EU ökocímkéjével ellátott termékeknek, míg a beltéri festékek és lakkok majdnem 14%-ra rúgtak. A legnagyobb termékcsoport a kemény padlóburkolatoké, amely a címkével ellátott termékek több mint 33%-át magába foglalja. Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban kapta meg a legtöbb termék az ökocímkét. Olaszországban ítélték oda az összes tanúsítvány több mint 50%-át, Franciaország részesedése 22%, Olaszországé pedig 9%, őket követi Hollandia és Spanyolország (Katalónia). A háztartási berendezésekre nem dolgoztak ki új szempontokat, így ezeknek nincs relevanciája. 3.4 Az Energy Saving Trust címkéje Az Energy Saving Trust (Energiatakarékossági Érdekszövetkezet, EST) a brit kormány és a privát szektor által finanszírozott nonprofit szervezet, amely a kormány megbízásából programokat dolgoz ki és valósít meg (elsősorban tájékoztató kampányokat), valamit tanácsadást nyújt. Az EST 14

15 ítéli oda az Energy Saving Recommended termékcímkét (korábban Energy Efficiency Recommended ), amely regisztrált védjegy segítségével a fogyasztók felismerhetik a piacon elérhető legjobb energiahatékonyságú termékeket. A címkét viselő termékek teljesítik vagy meg is haladják az EST meghatározott követelményeit. Cél: A címkeprogram célja igazolt és független információ nyújtása az energetikailag fenntartható termékek és szolgáltatások előnyeiről a fogyasztóknak. Honlap: Recommended Az EST honlapján megtalálható a védjeggyel ellátott termékek adatbázisa, mely segít a fogyasztóknak megtalálni az egyes kategóriák leginkább energiahatékony termékeit. Termék-/szolgáltatáscsoport: Az Energy Saving Recommended címkeprogram több terméket és termékcsoportot is lefed, köztük a következő háztartási gépeket: - mosógépek - mosogatógépek - hűtőszekrények, mélyhűtők, hűtő-fagyasztó készülékek - elektromos és gázfűtésű szárítógépek - vízforralók és vízmelegítő eszközök - porszívók - sütők és tűzhelyek. Címke kiállító szerv: A program fontos része, hogy évente felülvizsgálja a címke feltételeit, lépést tartva a háztartási berendezések javuló hatékonyságával, hogy fenntartsák a javasolt eszközök követendő példa elismerését. A védjegy garancia arra, hogy a termék segít csökkenteni az energiapazarlást a háztartásban, valamint kedvezőbb a környezetnek és olcsóbb üzemeltetni. Az Energy Saving Trust energiahatékony termékeknek ítéli oda címkéjét, amelynek megállapításához az energiacímkén szereplő energiaosztályt veszi alapul, ha az megvan. Ellenőrzés: Az EST felelős a hatékony termékek vagy szolgáltatások minősítéséért. Díjak: április 1-jén új díjakat vezettek be a meglévő tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok és kereskedők számára (ezek a 2012-es/2013-as megújítási fordulókor lépnek hatályba) március 1-jén az új kérelmező vállalatok számára is új díjakat vezettek be. A gyártókra és beszállítókra háruló díjakat a minősíteni kívánt termékkategóriák száma alapján határozzák meg, a díj 2000 font termékkategóriánként. 3.5 Észak-európai ökocímke Az észak-európai országok hivatalos ökocímkéjét, az ún. Nordic Swan (Északi Hattyú) tanúsítványt 1989-ben hozta létre az Északi Minisztertanács. Az ökocímke célja a fenntartható fogyasztás és 15

16 termelés elősegítése, egy fenntartható társadalom létrejöttének előmozdítása. Svédország és Norvégia 1989-ben léptette életbe a címkét, Finnország 1990-ben kezdte alkalmazni, Izland 1991-ben, Dánia pedig ban. Honlap: Termék-/szolgáltatáscsoport és piaci jelentőség: A címke 63 különböző termékcsoportot foglal magába. Az elektromos háztartási berendezések szektorában a címke a következőkre terjed ki: - mosógépek - mosogatógépek - hűtőszekrények és mélyhűtők Címke kiállító szerv: Mindegyik érintett észak-európai ország nemzeti hivatallal rendelkezik, ezek felelnek a feltételek kidolgozásáért, a tanúsítványok odaítéléséért, a marketingért és auditálásért. Dániában ez a hivatal a szabványügyi hatósághoz tartozó Ecolabelling Denmark, Svédországban az Ecolabelling Sweden AB, Finnországban a Szabványügyi Hatóság (Finnish Standards), Norvégiában az Ökocímke Alapítvány (Foundation for Ecolabelling), Izlandon pedig a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó Környezetvédelmi Hivatal (The Environment Agency). A Nordic Swan tanúsítvány a követelmények teljesítése esetén érvényes, amíg azok érvényben vannak. A követelmények érvényességi ideje meghosszabbítható és módosítható, amely esetben a tanúsítványt automatikusan meghosszabbítják és értesítik a tanúsított céget. Az átdolgozott feltételeket legalább egy évvel a meglévő feltételek lejárata előtt közzé kell tenni, és a tanúsítvánnyal rendelkezők számára fel kell ajánlani a tanúsítvány megújításának lehetőségét. Ellenőrzés: A kérelmet a háztartási berendezés árusítási helye (ország) szerint illetékes északi ökocímke hatósághoz kell benyújtani. A kérelem dokumentációja a kérelemből és a meghatározott követelmények teljesítését igazoló iratokból áll. A tanúsítvány megítélése előtt általában helyszíni vizsgálatot végeznek a feltételek teljesítésének biztosítására. Díjak: A Nordic Swan ökocímke kérelmezésének díja 2000 euró, és a tanúsítványért éves díjat kell fizetni. Ha a terméket az észak-európai országokon kívül állítják elő, további díjat számítanak fel az auditra utazás költségeinek fedezésére. Ezt a díjat nem számlázzák ki az északi országokban gyártott termékek esetében. 16

17 A CECED Magyarország Egyesülés szeptember 21-én CECED Magyarország Háztartásigépgyártó és -forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés néven alapított szervezetet tizenegy háztartási készülékeket gyártó és forgalmazó cég. A CECED Magyarország Egyesülés tagja az európai háztartásigép-gyártó és forgalmazó vállalatok nemzetközi érdekképviseleti szervezetének, a CECED-nek is. Az iparág 200 ezer főt foglalkoztat közvetlenül és évente 35 milliárd euro forgalmat bonyolít. A tagok nagyháztartási gépeket (pl. hűtőgépeket, mosógépeket, tűzhelyeket, mosogatógépeket), háztartási kisgépeket (pl. konyhai robotgépek, porszívók), valamint fűtő- és hűtőkészülékeket gyártanak és forgalmaznak, elsősorban háztartási használatra. A CECED Magyarország az alapítástól fogva aktívan részt vesz a hazai elektromos és elektronikai hulladékok kezelése rendszerének kialakításában, a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok szakmai véleményezésében, a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásában, az érintett EU-s szervezetekkel, továbbá a hazai minisztériumokkal és más hatóságokkal való kapcsolattartásban. Tevékenységének másik fő területe az energiahatékonyság. Ezzel kapcsolatban aktív résztvevője az energiacímke felülvizsgálata során a hazai és nemzetközi fórumokon a szakmai álláspont kialakításának. Az energiahatékonyság témakörében több, a hazai háztartások helyzetét elemző tanulmány készült, a legutóbbi, az ún. CO 2 tanulmány publikálására 2009 februárjában került sor. A CECED Magyarország a hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági szabályozáson túl szakmai partner továbbá a termékpolitikai szabályozásokban (pl. ecodesign és új energiacímke, az elektronikai termékek anyagi összetételére vonatkozó szabályozás), az iparágat érintő fogyasztóvédelmi és kereskedelmi/versenyjogi szabályozások kialakításában az érintett minisztériumok és egyéb hatóságok felé. Hangsúlyozandó továbbá a közös célok érdekében történő együttműködés egyéb szakmai szövetségekkel, továbbá civil szervezetekkel, valamint az iparág képviselete a média előtt. További információ: Információ az energiacímkékről: 17

18 4. Az eco-design irányelv és az azt végrehajtó szabályozások Az energiát felhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló 2005/32/EK 7 irányelv meghatározza a környezetbarát tervezés átfogó EUs szintű szabályait, és megadja, hogyan kell meghatározni a környezeti szempontból releváns termékjellemzők követelményeit végrehajtási lépések segítségével. A szakpolitikai kezdeményezés várhatóan növeli a termékek környezeti hatásaival foglalkozó egyéb EU-s jogszabályok és kezdeményezések hatékonyságát és szinergiáját. Az energiafelhasználó termékek előállítása, terjesztése, használata és ártalmatlanítása számos jelentős környezeti hatást vált ki, ilyen például az energiafogyasztás, egyéb anyagok/erőforrások fogyasztása, hulladékképződés és veszélyes anyagok kibocsátása a környezetbe. A becslések szerint a termékekhez kötődő környezeti hatások több mint 80%-a a termék tervezési fázisában dől el. Az eco-design irányelv célja a termékek környezeti teljesítményének javítása azok teljes életciklusára nézve azáltal, hogy a környezeti szempontokat már a termék tervezésének korai fázisában integrálják a folyamatba. Az ökocímkével ellátott termékeket a végrehajtó rendelkezések feltételeinek megfelelőnek tekintik, amennyiben az ökocímke követelményei megfelelnek a rendelkezések feltételeinek. A 2005/32/EK irányelvet 2009-ben átdolgozták azzal a céllal, hogy kiterjesszék az energiával kapcsolatos termékekre is, és 2009 októberében közzétették az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2009. október 21.), más néven ecodesign irányelvet. Energiával kapcsolatos termék minden olyan termék, amely használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, és amelyet forgalomba hoznak és/vagy használatba vesznek, beleértve az irányelv hatálya alá tartozó, azon energiával kapcsolatos termékekbe beépítendő alkatrészeket is, amelyeket a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyek környezetvédelmi teljesítményét önállóan lehet értékelni. A 2005/32/EK és 2009/125/EK irányelvek elfogadását követően a Bizottság számos termékre végrehajtási rendeletet hozott, beleértve a háztartási gépeket is: Hűtőszekrények és mélyhűtők: a Bizottság 643/2009/EK rendelete Televíziók: a Bizottság 642/2009/EK rendelete Mosógépek: a Bizottság 1015/2010/EU rendelete 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2005/32/EK IRÁNYELVE (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról 18

19 Mosogatógépek: a Bizottság 1016/2010/EU rendelete 12 kw-os vagy alacsonyabb hűtési teljesítménnyel bíró légkondicionálók: a Bizottság 206/2012/EU rendelete Szárítógépek: a rendelet jóváhagyás alatt áll A rendeletekről további információ érhető el az alábbi honlapokon: Gyakorlati útmutatás háztartási gépek beszerzéséhez és használatához Háztartási berendezések beszerzését megelőzően elemezni kell a gazdasági helyzetet, a beszerezni kívánt termék hatékonyságát, környezeti hatását, a felhasználói szokásokat, az energiaköltségeket stb. Az útmutató ezen része bemutatja ezeket a tényezőket és hasznos tanácsokat, javaslatokat is nyújt. A CECED Magyarország Egyesülés már említett CO 2 tanulmánya kiváló megalapozást jelent a nagy háztartási gépek zöld beszerzésének, cseréjének indítványozásához. A tanulmány bemutatja a magyarországi háztartásokban található régi háztartási gépek cseréjével elérhető energiamegtakarítási lehetőségeket a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben meghatározott évi 1% hatékonyságnövelési előírás tükrében. (a tanulmány letölthető: ) 1. ábra, A Magyarország számára előírt és a nagyháztartási gépek cseréjével elérhető CO 2 megtakarítás.. Forrás: A CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés tanulmánya, február. 19

20 A magyarországi háztartások nagyháztartási gép állományának szerkezetéről 2008-ban a GFK Living készített felmérést, mely szerint a háztartásokban a nagyháztartási gépek8 29,7%-a 11 évnél idősebb. Ha ehhez hozzávesszük a 8-10 év közötti készülékek arányát is, akkor látható, hogy a 2008-as felmérés szerint a 8 évnél idősebb készülékek aránya 43,175%-a volt Magyarországon. A fenti táblázatokból látható, hogy ha ma Magyarországon az összes, kevésbé korszerű készüléket lecserélnék a vásárlók a legkorszerűbb, energiatakarékos készülékekre, akkor elméletileg összesen tonna CO 2 kibocsátás csökkentést lehetne elérni, ami a Magyarország által teljesítendő évi tonna CO 2 kibocsátás csökkentés függvényében annak 120%-a. Az alábbi táblázat részletesen tartalmazza, hogy az egyes nagyháztartási gépek cseréjével mekkora fogyasztás-, illetve párhuzamosan mekkora szén-dioxid kibocsátás csökkenés érhető el. % A 8 évnél idősebb gépek cseréjekor elérhető megtakarítás összes fogyasztás/év (MWh) csere fogyasztás (MWh) összes CO 2 kibocsátás (tonna) csere CO 2 kibocsátás (tonna) CO 2 megtakarítás (tonna) mosógép 40, hűtőgép 40, mélyhűtő 60, elektromos tűzhely 30, összesen Táblázat, A 8 évnél idősebb nagyháztartási gépek lecserélésekor elérhető energia és CO 2 kibocsátás megtakarítás. Forrás: A CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés tanulmánya, február. Az elemzésből kiderül, hogy 2008-ban a magyarországi háztartásokban levő nagyháztartási készülékek közül a 8 évnél idősebb készülékek, azaz az állomány 43,175 %-a adták a háztartási nagyháztartási gép energiafogyasztás közel 72%-át. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy az egyes nagyháztartási készülékek fogyasztása hogyan változik a koruk függvényében: 8 A jelen tanulmányban nagyháztartási gép alatt a hűtőgépek, a mélyhűtők, a mosógépek és az elektromos tűzhelyek értendők, függetlenül azok kategórián belüli típusaitól 20

21 1 000 Nag yháztartás i g épek éves energ iafog yas ztás ának alakulás a 750 kés z ülék fog yas z tás kwh / év mos ógép hűtőgép mélyhűtő villanytűz hely - 11 éves nél idős ebb 8-10 éves 3-7 éves 2 éves 1 éves új 2. ábra A nagyháztartási gépek energiafogyasztásának alakulása a készülékek korának függvényében. Forrás: A CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés tanulmánya, február. A tanulmány eredményei világosan mutatják, hogy a nagyháztartási gépek cseréje, főleg a 8 évnél idősebb készülékek esetében nem csak a káros környezeti kibocsátások nagymértékű csökkenését (összesen több mint 1,5 millió tonna CO 2 kibocsátás megelőzését), de az üzemeltető energiaszámláinak csökkenését is magával hozza. Egy elavult mélyhűtő esetében például a készülék cseréjével elérhető éves energiafogyasztási megtakarítás akár kwh is lehet, ami 2012-es Elmű-ÉMÁSZ árakon számítva körülbelül Ft. 5.1 Gyakorlati beszerzési útmutatás a) Olyan eszközöket szerezzen be, amelyek a valódi igényeket elégítik ki Háztartási berendezések beszerzése előtt el kell végezni az igények felmérését. A jövőbeli használati körülményekre és saját elvárásokra vonatkozó elérhető információ alapján kell felmérni az eszköz(ök) típusát, számát és kapacitását. Ezen paraméterek túlbecslése megnövekedett költségeket és energia- és/vagy vízfogyasztást okoz, de a valós igények alulbecslése is az üzemeltetési költségek megugrásához vezethet, például ha egy mosógépet a tervezettnél gyakrabban használnak, mert túl alacsony a kapacitása. b) Az eszközök energiahatékonysága Egyes háztartási gépek esetében már nem az A energiaosztály a leghatékonyabb. Az ezen is túlmutató technológiai fejlődések fényében további energiaosztályokat hoztak létre, ezek az A +, A++ és A+++ kategóriákat. c) Energiafogyasztás alacsony energiafogyasztású üzemmódokban 21

22 A hűtőberendezések a nap 24 órájában fogyasztanak energiát, mivel folyamatosan bekapcsolt állapotban vannak. Egyéb készülékek hosszú időre egyéb üzemmódokban lehetnek (például bekapcsolva hagyott vagy kikapcsolt állapotban) alacsonyabb energiafogyasztás mellett. Fontos ügyelni ezeknek az ún. alacsony energiafogyasztású üzemmódoknak a valódi energiafogyasztására, mert ha nem szabályozzuk őket, jelentős mértékben megnövelhetik az eszköz teljes életciklusa alatt fellépő energiafogyasztást. A hálózati áramra csatlakoztatott háztartási eszközök akkor is mindig fogyasztanak valamennyi energiát, amikor nem végzik aktívan fő funkciójukat, ezért gondoskodni kell arról, hogy ez az áramfogyasztás a lehető legalacsonyabb legyen. A készenléti és kikapcsolt üzemmódokban fellépő energiafogyasztást a feljebb említett 1275/2008/EK rendelet tárgyalta. A készenléti és kikapcsolt üzemmódok definíciója a következő: készenléti üzemmód = olyan állapot, amely során a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik, rendeltetésszerű működése a hálózati áramforrás energiájától függ, és kizárólag a következő, határozatlan ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a bekapcsolt reaktiválási funkció jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés; kikapcsolt üzemmód = olyan állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik; a következők ugyancsak kikapcsolt üzemmódnak tekintendők: a kikapcsolt üzemmódot jelző állapot; olyan állapot, amely kizárólag a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat lát el. Az alábbi táblázat összefoglalja a készenléti és kikapcsolt üzemmódok energia-felhasználására vonatkozó követelményeket. 1. táblázat: A készenléti és kikapcsolt üzemmódok energia-felhasználására vonatkozó eco-design követelmények Üzemmód Maximális áramfogyasztás Maximális áramfogyasztás január 7-étől január 7-étől Kikapcsolt 1,00 W 0,50 W Készenléti üzemmód kijelző nélkül 1,00 W 0,50 W Készenléti üzemmód kijelzővel 2,00 W 1,00 W Amennyiben a technikai dokumentáció műszakilag igazolja, lehet arra hivatkozni, hogy a feltételek nem alkalmazhatóak a berendezés szándékolt használatára. Ebben az esetben a rendelet előírja a gyártóknak, hogy műszaki igazolást nyújtsanak arról, hogy a készenléti és/vagy kikapcsolt üzemmód és/vagy alacsony energiafogyasztású üzemmód biztosítását, valamint második fázisban 22

23 kiegészítő energiagazdálkodási vagy hasonló funkció biztosítását előíró követelmények nem alkalmazhatóak a termék használatára. Ennek meghatározása a gyártó felelőssége, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felmérje a termék jellemzőit és funkcionalitását. A mosógépekre és mosogatógépekre a kikapcsolt üzemmód enyhén eltérő definícióját és a bekapcsolva hagyott üzemmód fogalmát határozták meg a közelmúltban: Kikapcsolt üzemmód : a termék kikapcsolt állapota, amelyet normális használat során a végfelhasználó szabályozófunkciók, illetve kapcsolók segítségével idézhető elő a legkisebb villamosenergia-felhasználás elérése érdekében, és amely a gyártó utasításainak megfelelő használat során meghatározatlan ideig fenntartható. Ha nincs a végfelhasználó számára elérhető szabályozófunkció vagy kapcsoló, a kikapcsolt üzemmód azt az állandósult villamosenergia-fogyasztási állapotot jelenti, amelyre a háztartási mosógép magától átvált; Bekapcsolva hagyott üzemmód : a legkisebb villamosenergia-fogyasztási üzemmód, amely a program befejezése után, vagy a mosógép kiürítése után a végfelhasználó további beavatkozása nélkül határozatlan ideig fennmaradhat. A kikapcsolt és készenléti üzemmódokra vonatkozó, 2010-ben hatályba lépett új minimális követelmények eredményeképpen meg kell fontolni további beszerzési minimum és/vagy célértékek meghatározását. Az érzékelős védelemmel (például túlfolyást megakadályozó rendszerrel) ellátott mosó- és mosogatógépek esetében lehet a feltételek és a berendezés tervezett használata összeférhetetlenségre hivatkozni. Ilyen esetben meghatározhatóak konkrét minimum és/vagy célzott feltételek a beszerzési kiírásban, de ügyelni kell arra, hogy az áramfogyasztási értékek meghatározásánál figyelembe vegyék az érzékelők üzemelését is. 5.2 Gyakorlati tippek a termékek használatára a) A hűtőszekrényeket és mélyhűtő készülékeket ne helyezzék fűtőtestek, ill. más hőt sugárzó berendezések közelébe. A közvetlen napfénynek való kitettség és a gyakori és hosszú ideig tartó ajtónyitás is növeli az eszközök energiaigényét. Nagyon fontos továbbá az energiahatékonyság érdekében a könnyű légmozgás a készülék hátsó részénél, így a faltól körülbelül 5 cm távolságban helyezzük el és a hűtőrácsokat rendszeresen portalanítsuk a teljesítmény fokozása érdekében. b) A mosogatógépeket csak teljes töltettel és teljes kapacitáson használják. A töltetnek és az edények szennyezettségének megfelelő programot kell használni, ami lehetőséget nyújt az energia- és víztakarékos üzemeltetésre kevésbé intenzív vagy alacsonyabb hőmérsékletű program használatával. c) A gépet állítsák kikapcsolt üzemmódba a mosási program befejeztével. d) A gépek használati utasításainak tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a tisztítószerek túlzott használatának káros hatásairól. e) A b-től d-ig terjedő megjegyzések mosógépekre is vonatkoznak. f) A mosó- és mosó-szárító gépek csak akkor legyenek melegvíz vezetékre kötve, ha azt a meleg 23