BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SEC(2011) 1294 vélees BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a teneri olaj- és áziparban vézett kutatási, feltárási és termelési tevékenyséek biztonsááról {COM(2011) 688 vélees} {SEC(2011) 1292 vélees} {SEC(2011) 1293 vélees}

2 1. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA ÉS A FELLÉPÉS SZÜKSÉGESSÉGE Az elmúlt három évtizedben lealább 11 súlyos teneri baleset 1 és számos olyan kisebb horderejű esemény történt 2, amely súlyos baleset veszélyével fenyeetett. A áprilisi Deepwater Horizon katasztrófa ismét kirobbantotta a teneri olaj- és ázipari tevékenyséek kockázatának kezeléséről folyó vitát. Az Európai Unióban is memaradtak a jelentős kockázatok, annak ellenére, hoy eyes taállamok a Piper Alpha (1988) és az Alexander Kielland (1980) katasztrófát követően kockázatcsökkentő reformokat vezettek be. Az európai balesetekről vézett yakorisá- és költséelemzések szerint az uniós teneri balesetekből eredő azdasái vesztesé és károk becsült éves átlaos eyséköltsée ma 205 és 915 millió EUR között mozo 3 (ez a hatásvizsálatban alkalmazott alapforatókönyv). Ebben a helyzetben kockázatcsökkentési intézkedésekre van szüksé, biztosítani kell a súlyos balesetek hatékony elhárítását, valamint az érintett réiók reenerálódását és a vállalkozások yors talpra állását. Ey esemény kockázatát az előfordulásának valószínűsée és következményei határozzák me. A súlyos balesetek valószínűséét nem szabad alábecsülni, különösen fiyelembe véve azokat a beszámolókat 4, amelyek szerint a súlyos balesetek mutatói következetesen maasak. A lehetsées súlyos balesetek mindenütt jelenlévő előfutárai 5 (a balesetveszélyes helyzetek) emlékeztetnek arra, hoy tovább kell javítani a yakorlatot és csökkenteni kell a kockázatokat. Ebben az áazatban ey súlyos baleset rendkívüli következményekkel járhat. Ilyen következmény lehet többek között nayszámú haláleset, súlyos környezeti kár, valamint a part menti és teneri közösséek meélhetését 6 érintő járulékos kár. Már a kisebb balesetek nyomán is számottevően merendül a lakossái és a piaci bizalom, a kitermelés előviyázatossából történő korlátozása 7 pedi kedvezőtlenül hathat az eneriaellátás biztonsáára és a azdasára. A veszélyek hasonlósáa ellenére a teneri kitermelési áazat minden uniós johatósái területen belül eltérő környezeti, eészsévédelmi és biztonsái előírások szerint működik, mí az uniós jo a teneri ipari tevékenyséek vonatkozó szempontjait csupán részben szabályozza 8. Ez nem teremt olyan mefelelő, átfoó és Unió-szerte eysées szabályozási környezetet, amelyben kiemelt cél a súlyos balesetek kockázatának folyamatos csökkentése. Noha a helyzet valamennyi réióban javításra szorul, az Északi-teneren kívül kevéssé fejlett a teneri veszélyhelyzetek szabályozása: itt a kockázatok ténylees kezelése helyett többnyire 1 A hatásvizsálatról szóló dokumentum 2.1. pontja. 2 Pl. Brent B, 2003; Gullfaks C, 2010; Ganneth F, Ha ey súlyos baleset előfordulási yakorisáa 35 év, átlaos azdasái költsée pedi 5 milliárd EUR (csak a tisztítás) és 30 milliárd EUR (teljes azdasái költsé) között változik, ez évente millió EUR-t jelent. Ehhez hozzá kell adni a yakrabban előforduló, kevésbé súlyos, dokumentált balesetekből származó éves anyai vesztesé értékét, amely a becslések szerint 65 millió EUR. Ezek a becslések az I. mellékletben részletesen bemutatott valószínűséi és baleseti statisztikai elemzéseken alapulnak Olaj- és ázszivárás, a termelési folyamat biztonsáa és a kitörésvédelem terén mefiyelt hiányossáok; érvénytelen tervmódosításból eredő mehibásodás; karbantartási elmaradások. 6 Pl. halászat, ideenforalom, esetenként a kikötők, mezőazdasá. 7 Pl. moratórium 2010-ben a Mexikói-öbölben, jelenle Olaszorszában és 1988-ban az Eyesült Királysában (Ocean Odyssey baleset). 8 A hatásvizsálatról szóló dokumentum 2.1. pontja. HU 1/8 HU

3 részletes követelményeket írnak elő. A teneri olaj- és ázipari tevékenyséek biztonsái kihívásainak kezeléséről szóló közlemény (COM(2010) 560 vélees) mehatározott néhány, az uniós szabályozási keretben és áazati yakorlatban tapasztalható hiányossáot, valamint több cselekvési területet. E hatásvizsálat pedi a különböző szakpolitikai eket és ezek lehetsées hatásait értékeli. A teneri olaj- és ázipari műveletek biztonsáát illetően az Unió három problémával néz szembe: 1) Az uniós vizeken ien nay a súlyos teneri olaj- vay ázipari balesetek előfordulásának kockázata, a jelenlei széttaolt joalkotás, szabályozási és áazati yakorlat pedi nem teszi lehetővé, hoy Unió-szerte a lehetsées mértékben csökkenjenek a kockázatok. 2) A melévő szabályozási keret és üzemeltetési előírások az uniós vizeken bekövetkező balesetek esetén nem teszik lehetővé a lehatékonyabb elhárítást. 3) A melévő felelősséi szabályok értelmében nem lehet minden esetben eyértelműen meállapítani a felelős fél kilétét (pl. az olajszivárást okozó vállalat) és/vay előfordulhat, hoy a felelős nem tudja kifizetni az általa okozott károkért járó kártérítés összeét, vay nem kötelezhető erre. Az alábbi táblázat áttekintést ad az elemzésünkben, valamint az érdekeltekkel folytatott konzultáció és a nemzetközi vizsálatok során mehatározott kockázatnövelő tényezőkről. Kockázatnövelők kateóriája Mööttes kockázatnövelő tényezők A jelentős és nem kellő mértékben csökkentett kockázatokat növelő tényezők az uniós teneri ipari műveletek során Az áazat fejlődése Elöreedő infrastruktúra és kimerülő ipari környezet A diverzifikálás irányába történő áazati szerkezetváltás Úttörő műveletekre és új technolóiákra történő átállás Eyedi vállalati yakorlatok A korszerű yakorlatok és technolóiák következetlen alkalmazása A szabályoknak és előírásoknak való me nem felelés A szabályozási kerettel Elételen/különböző szintű biztonsái kultúra a vállalatokon belül A szabályozó hatósáok szakértelmének különböző szintje kapcsolatos kockázatnövelő tényezők Az átláthatósá és az információcsere elételen szintje Széttaolt szabályozási keret A vészhelyzetre való nem mefelelő felkészültséet eredményező tényezők A kockázatalapú tervezés A katasztrófavédelmi tervezés terén a taállamok között mefiyelhető állapota eltérések Az elhárítási eszközök határokon átnyúló összeeyeztethetetlensée Az állami és az áazati tervek Az áazati veszélyhelyzet-elhárítási eszközkészletre vonatkozó tájékoztatás és eszközök interációja hiánya A vállalati katasztrófavédelmi tervek eltérő színvonala A nem mefelelő felelősséi rendelkezések okai A felelősséi rendelkezések eyértelműsée és átfoó jellee 2. AZ UNIÓS FELLÉPÉS INDOKOLÁSA A környezeti felelősséel kapcsolatos uniós szabályozás eyértelműsée és hatálya Pénzüyi alkalmassá és aranciák hiánya A hayományos károkra vonatkozó kártérítési rendszerek elételensée 1. táblázat A teneri ipari kockázatok kezeléséért elsősorban az áazat felel, illetve az áazat rendelkezik az ehhez szüksées eszközökkel. A súlyos teneri balesetek kockázatának csökkentéséhez az szüksées, hoy a jelenlei lekorszerűbb yakorlati meoldások általánossá váljanak az EU-ban. A Deepwater Horizon balesetet követően okkal lehetne feltételezni, hoy valamennyi üzemeltető felülvizsálta saját yakorlatát, a reakciók azonban nem eyséesek: csupán néhányan jelentettek be és/vay hajtottak vére konkrét HU 2/8 HU

4 intézkedéseket. Ez meerősítette, hoy a hatósáok részéről kieészítő intézkedésekre van szüksé. A szubszidiaritás elvével összhanban az Uniós fellépés csak azokon a területeken képezte mefontolás táryát, ahol annak révén az adott célkitűzések a taállami fellépésnél eredményesebben mevalósíthatók, illetve ahol a taállami intézkedések önmaukban nem eredményeznének optimális javulást. Noha az Eyesült Királysá, Hollandia, Dánia és Norvéia eyaránt a célmehatározó szabályozói meközelítést alkalmazza, rendszerüket javíthatnák ey összesített északi-teneri referenciamutató kialakítása érdekében. Szélesebb körben memutatkozhatnak az előnyök a Földközi-teneren, a Fekete-teneren és a Baltiteneren, ahol eyes orszáok kevesebb tapasztalattal rendelkeznek az eyre bővülő teneri ipari tevékenyséek irányítása terén. A nemzetközi vay uniós fellépés hiánya tovább súlyosbítaná az eyik lefőbb kockázatnövelő tényezőt, azaz az uniós szabályrendszerek és nemzeti politikák széttaoltsáát. A meelőzés, az elhárítás és a felelőssé terén kívánatos lenne a nemzeti yakorlatok összehanolása, az Unión belül uyanis ey súlyos baleset határokon átterjedő olajszennyezéshez vezethet. A jelek szerint a kívánt állapot uniós szinten a lejobban ey uniós proramtervvel valósítható me. Ez meoldást jelenthetne az áazati teljesítmény érdemi összehasonlíthatósáa, valamint az információk és a baleseti adatok meosztása terén tapasztalható nehézséekre is. Az arányossá elvének betartása a kívánt eredmény elérését célzó uniós fellépés hatékonysáának, költséeinek és előnyeinek értékelése révén biztosított. Ennélfova uniós fellépés csak akkor javasolandó, ha az adott célkitűzés a taállami fellépésnél költséhatékonyabban mevalósítható. Az iazatási költséek esetén (pl. átláthatósá) törekedni kell a költséhatékonysára. Emellett kellő fiyelmet kap az áazati önszabályozás (pl. elhárítási technolóia) és a nemzetközi ek (pl. polári felelőssé). Mivel a problémát kiváltó letöbb tényező lobális jelleű, ezzel párhuzamosan nemzetközi meoldásokra is szüksé van. Az OSPAR, az NSOAF, az IRF, a G-20 és az IMO keretein belül folytatott mebeszélések uyanakkor arra utalnak, hoy ezek a fórumok önmaukban nem tudják előmozdítani a yors haladást, mivel nem rendelkeznek az előrelépés ösztönzéséhez vay a mefelelés biztosításához szüksées átfoó hatáskörrel. 3. FŐ SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK A hármas problémára tekintettel az uniós kezdeményezésnek két általános célt kell mevalósítania: 1. az uniós teneri olaj- és ázkitermelés terén bekövetkező súlyos baleset meelőzése (különösen a súlyos balesetveszélyekhez kapcsolódóan); 2. az Unió felkészítése arra, hoy a meelőző intézkedések kudarca esetén eredményesen tudja kezelni a súlyos veszélyhelyzeteket. Ez a két általános cél néy eyedi célra bontható, amelyek a meelőzéstől az elhárítási és a helyreállítási az áazat eészére vonatkoznak: HU 3/8 HU

5 1. az uniós vizeket vay partokat esetleesen érintő teneri olaj- és ázipari tevékenyséek során vézett, súlyos veszélyhelyzetekre irányuló ellenőrzéssel kapcsolatos bevált yakorlatok következetes alkalmazásának biztosítása; 2. bevált szabályozási yakorlatok vérehajtása az összes olyan európai johatósái területen, ahol teneri olaj- és ázipari tevékenyséek zajlanak; 3. az uniós polárokat, azdasáot vay környezetet esetleesen érintő veszélyhelyzetek kezelését szoláló uniós készenléti és elhárítási kapacitás meerősítése; 4. a felelőssére és a kártérítésre vonatkozó melévő uniós rendelkezések javítása és eyértelművé tétele. 4. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK A teneri ipari yakorlatok módosításának mértékétől vay az elérni kívánt szakpolitikai cél naysáától füően számos különböző szakpolitikai kínálkozik. Az eyes szakpolitikai ek az 1. pontban mehatározott kockázatnövelő tényezőket kezelő eyey intézkedéscsomaot folalnak maukban. A változatlan helyzetet leíró alapen (0. ) túl néy további szakpolitikai adódik: Az 1. ( Északi-teneri alapproram ) az ésszerű uniós beavatkozás alapszintje. Bevezeti az uniós joba a súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentést mint a 92/91/EK irányelv által előírt biztonsái és eészsévédelmi dokumentumon alapuló foalmat, de ennél tovább mey, és több északi-teneri johatósái terület irányadó yakorlatát követi. Az 1+. ( Északi-tener plusz ) az 1. nél is tovább mey, és a súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésen túl számos, az eyes északi-teneri johatósái területek által alkalmazott, széles körben elismert irányadó yakorlatok ihlette puha joi intézkedést vezet be, úymint: a teneri olaj- és ázipari enedélyt kérelmezők műszaki alkalmassáának sziorúbb elbírálása; a nemzeti katasztrófaelhárítási tervek összehanolása; eymással összeeyeztethető nemzeti és áazati tulajdonú elhárítási eszközök kidolozása és ezek más, arra rászoruló orszáoknak való rendelkezésére bocsátása; valamint az üzemeltetők felelősséére vonatkozó környezeti rendelkezések hatályának tisztázása (pl. a hulladékokról szóló joszabályok alkalmazhatósáa) a teneri olaj- és ázipari balesetek tekintetében. Az Unió ezenkívül a területén bejeyzett vállalatok számára az uniós előírások uniós vizeken kívüli alkalmazására vonatkozó, önkéntes meállapodásokat kínálna. A 2. ( Uniós bevált yakorlat ) átfoóbb reformcsomaot fejleszt ki a súlyos veszélyhelyzetek kockázatának kezelése terén széles körben elismert, vilászintű bevált yakorlatok alapján. Ezek alkalmazását Unió-szerte előírnák, és a súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentés környezeti kockázatértékelést tartalmazna. Ez a az északi-teneri réióban is további előrelépéshez vezetne, és meteremtené az illetékes nemzeti hatósáok közötti uniós szintű szabályozói párbeszéd feltételeit. A 3. ( Uniós üynöksé ) tovább erősíti a 2. hatását azáltal, hoy uniós üynökséet hoz létre, amely intézményes keretbe folalja és ezáltal meszilárdítja a 2. által elért reformokat. Az üynöksé ellenőrzéseket és vizsálatokat véezne, nyomon követné és kikényszerítené a következetes teljesítményt, fejlesztené a beavatkozási kapacitást és támoatná a nem uniós szomszédos orszáokban folyó kapacitásépítést. Az eyes ek több eyedi intézkedést tartalmaznak, amelyek közül néhány több nek is részét képezi, mí mások kizáróla ey hez tartoznak. Például, HU 4/8 HU

6 mivel az 1+. az 1. továbbfejlesztése, az tartalmazza az utóbbi intézkedéseit, és ezeket továbbiakkal eészíti ki. A 2. részben új intézkedéseket vázol fel, részben pedi metartja az előző két intézkedéseit, de azokat más eszközökkel hajtja vére. Ez azt tükrözi, hoy ey intézkedés különféle eszközökkel vérehajtható, ami yakran kompromisszumot kínál az eredményessé és az összetettsé/kivitelezhetősé között. Az intézkedések mehatározására az érdekeltekkel folytatott konzultáció és kutatás alapján került sor. Az alábbi táblázat felsorolja az összes intézkedést, és jelzi, hoy azokat az eyes ek tartalmazzák-e; ezenkívül feltünteti a különböző eken belül az eyes intézkedésekhez rendelt általános vérehajtási eszközöket. Ennek következtében az eyes szakpolitikai eket eyrészről az azokban folalt intézkedések csoportja, másrészről pedi az e ekhez tartozó eyes intézkedések előnyben részesített vérehajtási eszköze határozza me. Sz. Intézkedés A potenciális üzemeltető műszaki alkalmassáának részletes ellenőrzése 2. Rendszeres ellenőrzések és szankciórendszer létrehozása 0 (= nincs ilyen) Joszab ály 1+. I (iránymu tatás) 2. J 3. Uniós üynöks é J J Uniós 3. A hivatalos biztonsái értékelések benyújtása elfoadásra a szabályozó hatósához 0 J J J Uniós 4. A súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentések kibővítése átfoó kockázatkezelési modellé J J 5. Az uniós yakorlatok kiterjesztése a tenerentúli műveletekre 0 0 I I Uniós 6. Illetékes hatósá létrehozása J Uniós 7. A szabályozói párbeszéd platformjának kialakítása J Uniós 8. Átfoó információcsere és átláthatósá J J 9. Felkészültsé a súlyos teneri balesetekkel kapcsolatos hatékony katasztrófaelhárításra 0 0 I J Uniós 10. A beavatkozási eszközök orszáhatár-füetlen hozzáférhetőséének és mefelelőséének biztosítása 0 0 I J Uniós 11. A környezeti felelőssé hatályának eyértelmű mehatározása 0 0 I J J 2. táblázat A szakpolitikai ek összehasonlítása A 2. táblázatban felsorolt intézkedéseken túl három további, i. a termékbiztonsáal, ii. a pénzüyi alkalmassái aranciákkal és iii. a hayományos károkra vonatkozó kártérítési rendszerekkel kapcsolatos intézkedés azonosítása is metörtént. Ezek az intézkedések az 1. táblázatban folalt kockázatnövelő tényezők kezelésére szolálnak, kidolozottsáuk jelenlei szintjén azonban mé nem illeszthetők be a hatásvizsálatba, ezért ezekről később külön értékelés készül. 5. A LEHETŐSÉGEK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A hatásvizsálat valamennyi esetében értékelte, hoy az milyen mértékben csökkenti a kockázatokat, milyen hatással van az uniós taállamok, az áazat és a Bizottsá mefelelésre fordított költséeire, valamint milyen átfoóbb, nem számszerűsíthető (társadalmi, azdasái és környezeti) hatásokkal bír. HU 5/8 HU

7 A 0. (az uniós fellépés elmaradása) nem jár többletköltséel, és nem befolyásolja a millió EUR közötti referencia-költsétartományt 7. A problémákat kiváltó tényezőket nem érinti eyséesen valamennyi taállamban. Noha a nemzeti joszabályokban, illetve a taállami és áazati yakorlatok terén várható némi javulás, ezek hatását semleesítheti a teneri ipari tevékenyséek eyre összetettebb jelleéből fakadó kockázatnövekedés (bonyolultabb szerkezetű és távolibb fúrótornyok stb.). Az 1. kb. évi 36 millió EUR-val növeli a mefelelési költséeket, amelyeket túlnyomórészt az áazat visel. Ez a biztosítja az áazat és a szabályozók által vézett következetes kockázatértékelést, korszerű szankció-/büntetési rendszert vezet be, és részben javítja az áazati biztonsái kultúrát. Az ebből eredő kockázatcsökkenés referenciaköltséhez viszonyított becsült értéke kb. évi 7 30 millió EUR, ami a referenciaszinthez képest átlaosan 3 %-os kockázatcsökkenést jelent. Az 1+. a taállamokra kb. 3 millió EUR működési többletköltséet, az áazatra pedi kb. 16 millió EUR többletköltséet ró, íy az áazat összes mefelelési költsée 52 millió EUR-ra emelkedik. Ez a kis mértékben javítja a műszaki alkalmassá ellenőrzését; eyértelművé teszi, hoy a szennyezésért az üzemeltetőket terheli a felelőssé; valamint hivatalos formát ad annak a célkitűzésnek, hoy a katasztrófavédelmi eszközöket és terveket úy kell kialakítani, hoy azok a taállamok között meoszthatók leyenek. Ezenkívül meteremti a vilászintű előírások sziorítására irányuló uniós befolyás alapjait. Az 1+. által kínált haszon évi millió EUR, ami a referenciaszinthez viszonyítva átlaosan 12 %-os kockázatcsökkenést jelent. A 2. további évi 70 millió EUR mefelelési/vérehajtási költséel terheli az áazatot, íy az összes áazati költsé kb. 122 millió EUR-ra rúna; a számítások szerint a taállamok további 9 15 millió EUR iazatási költsére, tehát összesen millió EURra számíthatnak; ehhez eyszeri iazatási költséek formájában kb millió EUR-t kell hozzáadni. Ez a valamennyi mehatározott kockázatnövelő tényezőre meoldást kínál. Az e hez tartozó intézkedések eyütt évi millió EUR-val csökkentik a kockázati referenciaköltséeket ez a referenciaszinthez képest 50 %-os kockázatcsökkenés. A 3. meszilárdítja a 2. előnyeit, előmozdítja az eysées szabályozást, technikai seítsényújtást kínál az új vay kidolozás alatt álló nemzeti szabályrendszerekhez és meerősíti a koordinációt és az átláthatósáot. A kockázatalapú rendszert alkalmazók uyanakkor attól tartanak, hoy ez a a reionális vay nemzeti prioritásokat intézményi vay átlaosított célkitűzésekkel próbálná összeeyeztetni és ezáltal csökkentheti az előnyöket. A 3. kb. évi 34 millió EUR működési költséel terheli a Bizottsáot, valamint millió EUR eyszeri indulóköltséet és az elhárításhoz szüksées tőkeeszközök mevásárlására további 10 millió EUR kiadást iényel. Az áazatokat és a taállamokat érintő mefelelési költséek, valamint az átfoó előnyök e en belül a 2. nél leírtaknak felelnek me. 6. ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉG ÉS JOGI ESZKÖZ Az előnyben részesített szakpolitikai meoldás a 2., azaz olyan átfoó teneri ipari reform, amely Unió-szerte új joszabály formájában a bevált yakorlatok szintjére emeli a teneri kitermelési áazaton belüli kockázatkezelés és katasztrófavédelmi készültsé szintjét. A következetesséen túl ez a biztosítja az áazat és a szabályozó hatósá teljesítményének nayobb fokú átláthatósáát. HU 6/8 HU

8 E el a fokozott meelőzés és ey baleset bekövetkeztekor a következmények enyhítése révén a lenayobb mértékben (50 %-kal) csökkenthető a kockázatok referenciaszintje. A kockázatcsökkenés pénzben kifejezett átlaos értékének (kb. évi 279 millió EUR) a vérehajtás összes becsült költsééhez (évi millió EUR a taállamok számára iazatási költséek formájában és évi 122 millió EUR az áazat számára mefelelési költséek formájában) viszonyított aránya kedvező. A 2. iazatási és azdasái szempontból kifizetődőbb, mivel a 3. hez kapcsolódó működési többletköltséek (kb. évi 34 millió EUR) nem vezetnek mefelelő kockázatcsökkenéshez. Az 1+. szerény kedvező hatást (12 %) és vérehajtási eket kínál, mí az 1. előnyei nem indokolják a mé íy sem maas ráfordításokat. Az érdekeltek körében a nem kormányzati szervek és a hajóosztályozó társasáok jellemzően jobban támoatják a változásokat, mint a szabályozó hatósáok és, különösen az áazat. A 2. vérehajtásának javasolt eszköze a rendelet. A közvetlen alkalmazás által biztosított eyértelműsé, következetessé és a vérehajtás yorsasáa miatt mefelelőbb, mint az irányelv 9 ; a rendelet mellett szól az is, hoy elsődlees célja a joszabályi előírások eysées alkalmazásának biztosítása ott, ahol a vérehajtást jelenle a taállamok közötti széttaoltsá jellemzi. A rendelet ezenkívül azáltal, hoy közvetlenül az áazatra alkalmazandó, eyenlőbb feltételeket biztosít az érintettek számára. Ezenfelül a határokon átterjedő szennyezés elleni küzdelmet célzó katasztrófavédelmi tervezés szempontjából is kedvező. 7. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A rendelet hatásait lekésőbb a joszabály hatálybalépésétől számított öt évben belül értékelni kell. Ezzel összefüésben biztonsái teljesítménymutatókat és a mefelelésellenőrzési tevékenyséekre vonatkozó adatokat kell felhasználni (lásd a hatásvizsálat 8. pontját). Az átláthatósá és a jelentéstétel javítására irányuló javaslatok várhatóan Unió-szerte előmozdítják majd a teneri ipari kockázatok értékelését, nyomon követését és összehasonlítását. Mindemellett a Bizottsá az illetékes hatósáokkal tartott rendszeres ülések keretében fiyelemmel kísérheti az áazat működését. Ezek az ülések a hayományos és az újabb uniós teneri réiók közötti ismeretmeosztást is elő foják seíteni. 9 A nay kockázattal járó/nay értéket képviselő áazatokra vonatkozó joi aktusok esetében többnyire az irányelvet részesítik előnyben (pl. az IPPC- vay a SEVESO II irányelv), mí a nay kockázattal járó szűkebb áazatok (pl. a polári repülés) esetében a joi keret yakran rendelet formáját ölti. HU 7/8 HU