Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról. (EGT-vonatkozású szöveg)

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2018) 353 final 2018/0178 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöve) {SEC(2018) 257 final} - {SWD(2018) 264 final} - {SWD(2018) 265 final} HU HU

2 1. A JAVASLAT HÁTTERE A javaslat indokai és céljai INDOKOLÁS Ez a javaslat a Bizottsá átfoó fenntartható fejlesztési kezdeményezésébe illeszkedik. Mealapozza azt az uniós keretet, amely az európai azdasá zöldebb, rualmasabb és körforásos rendszerre való áttérését támoatja úy, hoy a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokat állítja a pénzüyi rendszer középpontjába. A befektetések fenntarthatóbbá tétele érdekében az ESG-tényezőket is vizsálni kell a befektetések döntéshozatali eljárásában, amikor az üveházhatásúáz-kibocsátáshoz, az erőforrások kimerüléséhez vay a munkakörülményekhez hasonló tényezőket fiyelembe veszik. A javaslat és a vele eyütt előterjesztett joalkotási aktusok azt a célt szolálják, hoy az ESGszempontok következetesen minden áazat befektetési és tanácsadási folyamatának szerves részé váljanak. Ennek biztosítania kell azt, hoy az ESG-szempontokat beépítsék a belső folyamataikba, és tájékoztassák ezekről az üyfeleiket azok a pénzüyi piaci szereplők (ÁÉKBV-alapkezelő társasáok, ABAK-ok, biztosítók, folalkoztatói nyuellátást szoláltató intézmények, európai kockázatitőke-alapkezelők és ESZVA-kezelők), biztosításértékesítők vay befektetési tanácsadók, akik arra kapnak mebízást az üyfelektől vay a kedvezményezettektől, hoy a nevükben befektetési döntéseket hozzanak. Ezenkívül a javaslatok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást és a kedvező szén-dioxid-kibocsátási hatást jelző új referenciamutató-kateóriák bevezetésel előseítik azt, hoy a befektetők összehasonlíthassák a befektetések szénlábnyomát. Ezeknek az eymást kölcsönösen erősítő javaslatoknak az eész Unióban elő kell mozdítaniuk a fenntartható beruházásokat és eszközbefektetéseket. A javaslat mehatározza különösen azokat az eysées kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hoy ey azdasái tevékenysé környezeti szempontból fenntartható-e. Annak eldöntése érdekében pedi, hoy mely azdasái tevékenyséek tekinthetők fenntarthatónak, ey különböző érdekelt felekből álló platform keretében rözíti az eysées, adott kritériumrendszerre épülő uniós osztályozási rendszer létrehozásának menetét is. A befektetési döntések mealapozása érdekében íy tiszta képet kaphatnak a azdasái szereplők és a befektetők arról, hoy mely tevékenyséek tekinthetők fenntarthatónak. Ezzel biztosítható, hoy a befektetési stratéiák olyan azdasái tevékenyséekre irányuljanak, amelyek valóban előseítik a környezetvédelmi célkitűzések mevalósítását, miközben az alapvető társadalmi és irányítási normáknak is mefelelnek. Mekönnyíti majd a környezeti szempontból fenntartható befektetési célú bejutást a határokon átnyúló tőkepiacokra az, ha tisztább kép alakul ki arról, mi tekinthető környezeti szempontból fenntartható befektetésnek. A Bizottsá intézkedéscsomaja a fenntarthatóbb azdasá érdekében tett lobális erőfeszítések nyomán jött létre. Bolyónk és azdasáunk számára is fenntarthatóbb utat választottak a vilá kormányai, amikor elfoadták 2016-ban az ENSZ Éhajlat-változási Kereteyezménye keretében létrejött Párizsi Meállapodást, illetve az Eyesült Nemzetek (ENSZ) 2030-i tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét. Az EU az olyan fejlődés mellett kötelezte el maát, amely anélkül eléíti ki a jelen szükséleteit, hoy mefosztaná a jövő enerációit saját szükséleteik kieléítésének lehetőséétől. A fenntarthatósá réóta az európai projekt középpontjában áll. Az EU szerződéseiben mehatározásra kerültek ennek szociális és környezeti vonatkozásai, amelyeket eyüttesen kell fiyelembe venni. HU 1 HU

3 A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért című i bizottsái közlemény az ENSZ 2030-i tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének fenntartható fejlesztési céljait (FFC-k) 1 összekapcsolja az európai szakpolitikák keretelveivel annak biztosítása érdekében, hoy az FFC-k már a kezdetektől fova beépüljenek valamennyi, Unión belüli vay nemzetközi vonatkozású uniós fellépésbe és szakpolitikai kezdeményezésbe. Az Unió teljes mértékben elkötelezett amellett, hoy elérje a 2030-i tartó időszakra vonatkozó éhajlat- és eneriapolitikai célokat, és az uniós szakpolitikák szerves részé teye a fenntartható fejlődést, ahoyan azt a Politikai iránymutatás az Európai Bizottsá számára 2 című nyitóbeszédében Jean-Claude Juncker 2014-ben bejelentette. Ezért az Európai Bizottsá as időszakra vonatkozó politikai prioritásai közül sok beépül Unió éhajlat-politikai célkitűzéseibe, és előmozdítja a 2030-i tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend mevalósítását. Ezek közé tartozik az európai beruházási terv 3, a körforásos azdasáról szóló csoma 4, az eneriaunió csoma 5, az Unió bioazdasái stratéiájának felülvizsálata 6, a tőkepiaci unió 7, valamint a i uniós költsévetés, beleértve a Kohéziós Alapot és a kutatási projekteket. Ezenkívül a fenntartható fejlesztési célok vérehajtásával kapcsolatos bevált módszerek nyomon követése és cseréje céljából a Bizottsá elindított ey platformot különböző érdekelt felek részvételel. Az Unió fenntarthatósái céljainak eléréséhez jelentős beruházásokra van szüksé. Becslések 8 szerint csak az éhajlat- és az eneriapolitika területén ente mé 180 milliárd EUR összeű beruházásra van szüksé ahhoz, hoy 2030-i mevalósuljanak az éhajlat- és eneriapolitikai célok. A pénzmozás ey jelentős részének a maánszektorból kell érkeznie. Az említett beruházási hiány meszüntetése azt jelenti, hoy a maántőke mozását a fenntarthatóbb beruházások felé kell terelni, és teljesen újra kell ondolni az európai pénzüyi keretrendszert. Ehhez kapcsolódóan a Bizottsá 2016 decemberében létrehozott ey maas szintű szakértői csoportot, hoy dolozza ki az Unió fenntartható finanszírozási stratéiáját január 31- én a maas szintű szakértői csoport közzétette vélees jelentését 9. A jelentés átfoó képet festett Európa fenntartható finanszírozásáról, az európai pénzüyi rendszer számára pedi két elenedhetetlen feltételt határozott me. Az eyik a finanszírozás fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzájárulásának javítása. A másik pedi a pénzüyi stabilitás erősítése a környezeti, szociális és irányítási tényezők befektetési döntéshozatalba való beépítése rén. 1 2 A 17 fenntartható fejlesztési cél mennyiséi és minőséi célkitűzéseket tartalmaz a következő 15 re, amelyek keretében felkészülünk a jövőre, és eyütt dolozunk az emberi méltósáért, a stabilitásért, a bolyó épsééért, az iazsáos és ellenálló társadalmakért és a sikeres azdasáért. Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányossá és a demokratikus változás proramja Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottsá számára, Strasbour, július 15., metekinthető a következő címen: 3 COM(2014)903 final COM(2015)614 final. COM(2015)80 final. A Bizottsá szolálatainak munkadokumentuma a i európai bioazdasái stratéia felülvizsálatáról, (SWD(2017) 374 final). COM(2015)468 final. A becslés a as időszak es átlaos beruházási hiányát jelenti, és a PRIMES modell előrejelzésein alapul, amelyeket az Európai Bizottsá az eneriahatékonysái irányelvre irányuló javaslat hatásvizsálatában felhasznált (2016), metekinthető a következő címen: Az Unió fenntartható finanszírozással folalkozó maas szintű szakértői csoportjának vélees jelentése: A fenntartható európai azdasá finanszírozása metekinthető a következő címen: HU 2 HU

4 A maas szintű szakértői csoport nyolc fő ajánlást tett, amelyeket a fenntartható európai pénzüyi rendszer nélkülözhetetlen építőköveinek tart. A maas szintű szakértői csoport ajánlásai között szerepel, hoy létre kell hozni ey szakmai szempontból mebízható, uniós szintű osztályozási rendszert úynevezett fenntarthatósái taxonómiát, amely tiszta helyzetet teremt azzal kapcsolatban, hoy mi a zöld vay a fenntartható. Az indulás első lépéseként a szakértői csoport annak meállapítását javasolta, hoy mikor tekinthető ey azdasái tevékenysé környezeti szempontból fenntarthatónak. A maas szintű szakértői csoport munkája nyomán március 8-án a Bizottsá közzétette a Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása 10 című közleményét. Ebben kötelezettséet vállalt arra, hoy neyedében joalkotási javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az éhajlat-változási, illetve környezeti és társadalmi szempontból fenntartható tevékenyséekre vonatkozó uniós taxonómia fokozatos ahol lehet, a jelenlei munkára épülő kidolozását. A cél a jövőbeli uniós taxonómia átültetése az uniós joba és az említett osztályozási rendszer használatának mealapozása a különböző területeken (pl. szabványok, címkék, fenntarthatósái referenciamutatók). Összhan a szabályozási terület jelenlei rendelkezéseivel A javaslat mehatározza a környezeti szempontból fenntartható befektetések kijelölési kritériumait és eljárását annak biztosítása érdekében, hoy az eysées piacot ne torzítsa a foalom taállamonként eltérő értelmezése. Ez a javaslat összhanban van az eysées piac és a pénzüyi piacok szakpolitikai területének eyéb szakpolitikai rendelkezéseivel, mivel nem ütközik a jelenlei rendelkezésekbe, viszont lehetővé teszi azt, hoy a létező és jövőbeli joi rendelkezések később a környezeti szempontból fenntartható befektetések eysées foalmát használják, illetve veyék alapul. Az eysées piac eyéb szakpolitikai rendelkezéseitől nem tér el, és nem is ellentétes velük. Összhan az Unió eyéb szakpolitikáival A javaslat kieészíti az Unió létező környezetvédelmi és éhajlat-politikáját. A jelenlei uniós környezetvédelmi politikákat jól kieészíti majd a közös álláspont abban a kérdésben, hoy mi számít környezeti szempontból fenntartható befektetésnek, mivel ey olyan referenciapontot biztosít, amelyet a jövőben az eész Unióban felhasználhatnak az említett szakpolitikák eyséesebb kidolozására. A javaslat a jelenlei szakpolitikákra épít, és a következetessé biztosítása érdekében az említett szakpolitikákban kidolozott foalmakat alkalmazza. A 7. környezetvédelmi cselekvési proram 11, a víz-keretirányelv 12, a körforásos azdasára vonatkozó cselekvési terv 13, az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 14 keretében kidolozott foalmakra épít például, amikor a 2030-i tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre, az ökocímke rendeletre 15, az Európai Unióban a azdasái tevékenyséek statisztikai osztályozási rendszerére (NACE) 16, a környezetvédelmi COM(2018) 97 final. 1386/2013/EU határozat. 2000/60/EK irányelv. COM/2015/0614 vélees. 2010/75/EU irányelv. 66/2010/EK rendelet. Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a azdasái tevékenyséek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint eyes mehatározott statisztikai területekre vonatkozó EKrendeletek módosításáról (HL L 393/1., , 1. o.). HU 3 HU

5 tevékenyséek és kiadások osztályozási rendszerére (CEPA) és az erőforrás-azdálkodási tevékenyséek osztályozási rendszerére (CReMA) 17 hivatkozik. 2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG Joalap Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hoy olyan intézkedéseket foadjon el a taállamok törvényi, rendeleti és köziazatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozóan, amelyek a belső piac létrehozását és működését érintik. Az EUMSZ 114. cikke lehetővé teszi, hoy az Unió az alapvető szabadsáok yakorlását jelenle akadályozó tényezők felszámolására, valamint az ilyen akadályok ismételt előfordulásának meelőzésére irányuló intézkedéseket hozzon, beleértve azokat, amelyek a azdasái szereplők, többek között a befektetők számára menehezítik a belső piac előnyeinek maradéktalan kihasználását. Jelenle a taállamok eltérő módon értelmezik azt, hoy mi számít fenntartható befektetésnek. Eyes taállamok címkerendszerek vay piacvezérelt kezdeményezések alkalmazásával határozzák me azt, hoy befektetési szempontból mi minősül zöldnek, máshol semmilyen szabályok nincsenek, ehelyett a fenntartható befektetés saját definíciója alapján törvénykeznek ezen a területen. Mivel a nemzeti címkék különböző kritériumok alapján határozzák me azt, hoy környezeti szempontból mely azdasái tevékenyséek minősülnek fenntarthatónak, a befektetők nehezen tudják összehasonlítani a zöld befektetéseket, ez pedi elveszi a kedvüket a határokon átnyúló befektetésektől. A jelenlei eltérések terhet is jelentenek a azdasái szereplőknek, mivel a különböző taállamokban más-más előírásoknak kell mefelelniük. A jelenlei különbözőséek felszámolása és a belső piaci akadályok esetlees ismételt előfordulásának meelőzése érdekében ez a javaslat eyséesen, az Unió szintjén határozza me annak foalmát, hoy befektetési értelemben mi minősül környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenysének. A javaslat célja az, hoy eyséesítse az Unió területén a környezeti szempontból fenntartható befektetés foalmát, ezáltal pedi mekönnyítse a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséek befektetéseit úy ey-ey nemzet, mint eynél több uniós orszá esetében. Az eysées foalom azt is lehetővé foja tenni, hoy a azdasái szereplők könnyebben becsaloassák a külföldi befektetéseket. Az EUMSZ 114. cikke biztosítja azt a joalapot, amely alapján az Unió elfoadhatja ezt a javaslatot, mivel az a célja, hoy az Unió szintjén, a nemzeti határoktól füetlenül mekönnyítse a fenntartható azdasái tevékenyséek befektetéseit. Szubszidiaritás (nem kizárólaos hatáskör esetén) Ez a javaslat mefelel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében mehatározott szubszidiaritás elvének, amely kimondja, hoy uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat alacsonyabb szinten nem lehet elérni. A környezeti szempontból fenntarthatónak minősíthető azdasái tevékenyséek körüli jelenle tisztázatlan helyzetet súlyosbíthatja, ha a taállamok párhuzamosan, nem összehanoltan kezdenek el intézkedéseket hozni a területen. A környezetvédelmi és éhajlat- 17 Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezetiazdasái számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról, 4. és 5. melléklet (HL L 158., ). HU 4 HU

6 politika céljaival kapcsolatban nemzetközi szinten (pl. a Párizsi Meállapodás) és az Unió szintjén vállalt kötelezettséek ismeretében várható, hoy eyre több taállam fo élni azzal a lehetőséel, hoy a saját iényeire szabott taxonómia alkalmazásával címkéket vezet be a fenntartható pénzüyi termékekre. Ez a fenntartható beruházások tőkebevonásánál súlyosbítaná a tőkepiacok működése előtt álló nemzeti akadályokat. Az osztályozási rendszerek sokfélesée növelné a piac széttaoltsáát, és versenyjoi problémákat vetne fel, ami menehezítené és medráítaná a befektetők számára, hoy metudják, mi fenntartható, és mi nem az. Emiatt uniós szinten eyséesíteni kell azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hoy befektetési értelemben mi minősül fenntartható tevékenysének. Ennek mefelelőn ey minden érdekelt fél részvételel zajló folyamat keretében létre kell hozni az Unió eysées uniós osztályozási rendszerét. Ez könnyebbé teszi majd a azdasái szereplők számára, hoy az Unió eész területéről becsaloassák a tőkét a fenntartható befektetésekhez. Ez lesz a zöldrefestés kérdésének meoldására tett első lépés, és könnyebbé teszi majd a befektetők számára annak kiderítését, hoy milyen kritériumokat alkalmazzanak, amikor ey pénzüyi terméket a zöld vay a fenntartható kateóriába sorolnak. A javaslat ezért a jelenlei joi keret hiányossáait eysées kritériumok meállapításával kívánja rendezni annak eldöntésére, hoy környezeti szempontból mi számít fenntartható befektetésnek. A Szerződés szabadsáainak yakorlása tekintetében jobban arantálja az eyséesséet és a jobiztonsáot az uniós szintű fellépés. Arányossá Ez a javaslat mefelel az EUSZ 5. cikkében mehatározott arányossá elvének. A javasolt intézkedések más befektetések büntetése nélkül teremtik me a zöld tevékenyséek befektetéseihez szüksées ösztönzőket. Ezek szükséesek ahhoz, hoy az alkalmazott kritériumok uniós szintű eyséesítésel a befektetők eyértelműen me tudják állapítani ey befektetés környezeti szempontú fenntarthatósáának mértékét. Az eysées kritériumok létrehozása mekönnyíti majd a befektetők számára ey adott beruházás viszonylaos környezeti szempontú fenntarthatósáának meállapítását és a beruházások összehasonlítását nemzetenként és a taállamok között is. A javaslat rendezni kívánja a nemzeti taxonómiák és a nemzeti szintű piacalapú kezdeményezések különbözőséeit annak érdekében, hoy meszüntesse a zöldrefestés kockázatát, mekönnyítse a azdasái szereplők számára a határokon átnyúló tőke bevonását a környezeti szempontból fenntartható tevékenyséekbe, és mepróbál eyenlő versenyfeltételeket teremteni minden piaci szereplő számára. Ami a pénzüyi piaci szereplőkre vonatkozó harmonizáció költséeit illeti, a javaslat csak azok esetében vezet be adatszoláltatási kötelezettséet, akik azt állítják, hoy környezeti szempontból fenntartható pénzüyi termékeket kínálnak. Alkalmazására csak akkor kerül majd sor, amikor az Unió osztályozási rendszerét kidolozták. Ezenkívül a javaslat olyan módszert választott, amely kellő rualmassáot biztosít a taállamok számára a nemzeti címkék konkrét részleteire vonatkozó döntéshez, ilyen például a pénzüyi piaci szereplők szabadsáa abban a tekintetben, hoy a kínált pénzüyi termék az Unió osztályozási rendszere értelmében milyen mértékben tartalmaz környezeti szempontból fenntartható eszközöket. Következésképpen a javaslat nem lépi túl azt a mértéket, amelyre a problémák uniós szintű meoldásához szüksé van. HU 5 HU

7 A joi aktus típusának meválasztása Az eltérő nemzeti módszerek meszüntetése érdekében a javaslat eyséesíteni kívánja a befektetések környezeti szempontú fenntarthatósáa mértékének meállapítási módját, ezért mehatározza, hoy az ilyen befektetéseknek milyen kritériumoknak kell mefelelniük. Más típusú joi aktus, például a nem joalkotási intézkedés vay a minimális harmonizációról rendelkező irányelv választása esetén memaradna a taállamok mérleelési joköre, íy a környezeti szempontból fenntartható befektetés foalmát a azdasái tevékenyséek különböző osztályozása alapján határoznák me. Ez a mérleelési jokör növelhetné az eysées piac széttaoltsáát, és azt jelenthetné, hoy a környezeti szempontból yenébb teljesítményű pénzüyi termékek továbbra is kaphatnának környezeti szempontból fenntartható mejelölést. Ez a javaslat biztosítja azt, hoy a pénzüyi termékeiket környezeti szempontból fenntartható befektetésként vay ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként kínáló pénzüyi piaci szereplők az Unió szintjén meállapított eysées kritériumok alapján viláosan tájékoztassák a befektetőket, hoy a termékeik miért tekinthetők környezeti szempontból fenntarthatónak. Az említett politikai célkitűzések eléréséhez teljes körű harmonizációt biztosító, közvetlenül alkalmazandó rendeletre van szüksé, ezért a teljes körű harmonizáció biztosításának, a különbözőséek meszüntetésének, ezáltal pedi a piaci szereplők számára tisztább helyzet meteremtésének lejobb módja a rendelet. 3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Konzultáció az érdekelt felekkel Az érdekelt felek véleményének összeyűjtése a fenntartható finanszírozással folalkozó maas szintű szakértői csoport időközi jelentésről lefolytatott nyilvános konzultációja, valamint a Bizottsá által a pénzüyi intézmények körében vézett célzott mekérdezések alkalmával került sor. Az érdekelt feleknek arra kellett válaszolniuk, hoy az uniós taxonómia mire vonatkozzon, szükséesnek tartanak-e felüyeleti beavatkozást, és mire terjedjen ki induláskor az uniós taxonómia hatóköre. A három témára adott válaszokat az alábbiakban lehet összefolalni: Uniós felüyeleti beavatkozás a letöbb válaszadó az uniós szintű taxonómia (vayis a fenntartható azdasái tevékenyséek osztályozási rendszerének) kidolozása mellett folalt állást. Sokak véleménye szerint az Unió taxonómiájának a létező nemzetközi keretekre (pl. az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira) és osztályozási rendszerekre (pl. az éhajlatvédelmi kötvénnyel kapcsolatos kezdeményezésre, az Eurosifre, az éhajlattal kapcsolatos pénzüyi adatszoláltatások munkacsoportja stb. keretében folyó munkára) kell építenie, vay lealább is fiyelembe kell ezeket vennie. Hatókör a válaszadók többsée jelezte, hoy az uniós taxonómiának yakorlatila valamennyi (környezeti és társadalmi szempontú) fenntarthatósái célkitűzésre vonatkoznia kell. Eyes válaszadók a környezetvédelemmel kezdődő fokozatos meközelítés mellett folaltak állást. Részletessé eltérőek voltak a vélemények abban a tekintetben, hoy az uniós taxonómia mennyire leyen részletes. Mí a pénzüyi szakma általában a nem előíró jelleű taxonómia mellett folalt állást, addi más érdekelt felek (maánszemélyek és a civil társadalom) inkább a részletesebb taxonómiát HU 6 HU

8 választotta, amely viláos foalommehatározásokról és (mérhető) kritériumokról rendelkezik. A Bizottsá javaslata összesséében összhanban van az érdekelt felek véleményel, mivel: i. a környezetvédelmi célkitűzések alapján kötelező erejű joi aktusban meállapítja a környezeti szempontból fenntartható tevékenyséek taxonómiájának eysées kritériumait és eyértelmű folyamatát; ii. biztosítja, hoy az uniós taxonómia a melő nemzetközi keretekre épüljön, továbbá kellően kidolozott és részletes leyen ahhoz, hoy a fenntarthatósá eysées és eyedi értelmezésének alapjául szolálhasson; iii. felülvizsálatra vonatkozó rendelkezést ír elő, hoy lehetősé szerint a szociális célkitűzéseket is fiyelembe lehessen venni. Ezzel rendeznie kell a jelenlei széttaoltsá kérdését, és me kell teremtenie a tiszta helyzetet a befektetők számára azzal kapcsolatban, hoy melyek a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséek. Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása A javaslat a fenntartható finanszírozással folalkozó maas szintű szakértői csoport vélees jelentésére épül, amely ey uniós szintű eysées fenntarthatósái taxonómia létrehozására és működtetésére tesz javaslatot. A jelentés szerint a fenntartható tevékenyséek említett közös uniós osztályozási rendszerének: összhanban kell lennie az Unió által mefoalmazott közpolitikai célokkal, beleértve a Párizsi Meállapodás, a fenntartható fejlesztési célok vérehajtását; iránymutatást kell adnia a tőkepiaci szereplőknek arra vonatkozóan, hoy milyen jelentősée van az eyes tevékenyséeknek vay az általuk vállalt hozzájárulásoknak; szabad hozzáférést kell biztosítania a taxonómia paramétereihez és az alapul szoláló adatokhoz, a kialakítás folyamatának pedi a különböző érdekelt felek részvételel kell történnie a piaci támoatottsá meszerzése érdekében; fejleszthető eszköznek kell lennie. A fenntarthatósáal folalkozó tudomány dinamikus és fejlődik, csakúy mint a társadalmi elvárások, illetve a befektetői és piaci iények, ezért a taxonómiát úy kell felfoni, hoy a jelenle melő tudásunk javát képviseli, amelyet folyamatosan felül kell majd vizsálni. A javaslat alapul veszi továbbá a Bizottsá által 2017-ben merendelt A 'zöld' foalmának mehatározása zöld pénzüyi környezetben című tanulmányt, amely bemutatja a következőket: a zöld foalmának mehatározására irányuló lobális törekvések összefolalása és elemzése a zöldkötvények, hitelezés és jeyzett részvények összefüésében; a zöld eszközök és tevékenyséek mehatározásának eszközei és lehetőséei foalmi mehatározások, taxonómiák, minősítési módszerek és eyéb mechanizmusok rén; a zöld rendelkezésre álló foalmi mehatározásainak felsorolása, eyes mehatározások leírása és értékelése, illetve a rendelkezésre álló zöld áazati taxonómiák összehasonlítása. Ez a javaslat a mefelelő tudással és tapasztalattal rendelkező érdekelt felek széles körének bevonásával elindítja az uniós osztályozási rendszer fokozatos létrehozásának folyamatát. Első lépésként a javaslat mehatározza az eysées kritériumok létrehozásának keretét, amely HU 7 HU

9 azt állapítja me, hoy ey azdasái tevékenysé mikor tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak. A Bizottsá ezt követően me foja határozni, hoy mely tevékenyséek minősülnek fenntarthatónak, ennek során a szakértőkből álló fenntartható-finanszírozási platform szakmai tanácsaira fo támaszkodni. Ez a meközelítés azt tükrözi, hoy a környezeti hatásokkal kapcsolatos tudás és a területen szerzett tapasztalatok yorsan változnak. A joi keretnek ezért rualmasnak kell lennie ahhoz, hoy a jövőbeli tudományos, technolóiai és piaci fejlemények tükrében aktualizálni lehessen, ha szüksées. Másodszor, a javaslat fiyelembe veszi a nayfokú összetettséet, részletesséet, kidolozottsáot és az ehhez szüksées erőforrásokat, ezért az Unió osztályozási rendszerét fokozatosan kell kidolozni, és azokon a környezetvédelmi területeken kell kezdeni, ahol a lesürősebben szüksées a fellépés, és előrehaladottabb a tudás. Hatásvizsálat A javaslat fiyelembe veszi a Szabályozói Ellenőrzési Testület (RSB) által kiadott véleményeket (a fenntartásokat mefoalmazó, május 14-i támoató véleményt és a két korábbi elutasító véleményt). A javaslat és a felülvizsált hatásvizsálat folalkozik az RSB észrevételeivel, amely véleményeiben azt a következtést vonta le, hoy e kezdeményezés folytatása előtt kiiazításokra van szüksé. A támoató harmadik véleményezés keretében kapott észrevételek lényee a következő volt: a nem okoz sérelmet és a jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósához foalmak yakorlati alkalmazásánál ondoskodni kell az eyértelműséről; ondoskodni kell arról, hoy a nyomonkövetési és értékelési keretrendszer tartalmazza azokat a kérdéseket és kockázatokat, amelyeket a szakmai átviláítási kritériumok kidolozásánál fiyelembe kell venni; a választási lehetőséek összehasonlításánál költsé-haszon szempontjából átláthatóbbnak kell lennie az érveknek és az ellenérveknek. Ezekre a problémákra a hatásvizsálat vélees és átdolozott változata választ adott. A Szabályozói Ellenőrzési Testülettől előzőle kapott észrevételeket a javaslat és a kísérő átdolozott hatásvizsálat is maradéktalanul meválaszolta, amelyeket a következő három fő problématerület szerint lehet csoportosítani: Az első és leáltalánosabb dolo, amit a Szabályozói Ellenőrzési Testület javasolt, hoy a hatásvizsálat jobban mutassa be a különböző intézkedések hatókörét, ütemezését és összefüéseit, beleértve a taxonómiát és azt is, hoy hoyan kapcsolódik az eyéb javaslatokhoz. Ennek mefelelően a hatásvizsálat vélees változatát erősítették a következő javítások: jobban bemutatja a taxonómia azonnali és későbbi felhasználási lehetőséeit, illetve yakorlati mevalósítását; tisztázza, hoy a szakmai átviláítási kritériumokat meállapító ey-ey felhatalmazáson alapuló joi aktus elfoadását az érdekelt felekre háruló költséek természetének és mértékének hatásvizsálata foja meelőzni; bemutatja a más területeken már létező uniós joszabályokkal és szakpolitikákkal való összhanot és kieészítő jelleet (pl. környezetvédelem és éhajlat, eneria, közlekedés); HU 8 HU

10 ismerteti a környezeti taxonómia és a társadalmi taxonómia ütemezését és kapcsolatait; tisztázza, hoy később hoyan foják bővíteni és aktualizálni a taxonómiát, illetve felbecsüli a kapcsolódó iazatási költséeket; tisztázza, hoy a társjoalkotókat hoyan foják tájékoztatni/bevonni a szakmai átviláítási kritériumok kidolozásába. A második és konkrétabb dolo az, hoy a Szabályozói Ellenőrzési Testület aodalmát fejezte ki a taxonómia azonnali használata és az azzal járó kockázatok miatt, hoy a használatot kötelezővé teszik a pénzüyi piaci szereplők számára, mé mielőtt elérné kellő mebízhatósáát és kiforrottsáát. A vélees és átdolozott hatásvizsálat alapján javasolt joi szöve a következő választ adja erre a problémára: A pénzüyi piaci szereplőkre háruló aránytalan költséek elkerülése érdekében a javaslat több rendelkezése is biztosítja azt, hoy a taxonómia használatára csak akkor kerül sor, amikor mebízhatóvá és kiforrottá vált. E biztosítékoknak az a célja, hoy a taxonómia használatára csak az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat befejezése után kerüljön sor, amikor meteremtették az elképzelés támoatottsáát és kellő ismertséét: A 18. cikk meállapítja, hoy a rendelet yakorlati részének alkalmazására (3 12. cikk) a felhatalmazáson alapuló joi aktusok hatálybalépésétől számított hat hónap múlva kerül sor. Ez azt jelenti, hoy a pénzüyi piaci szereplőknek nem kell alkalmazniuk a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséekre vonatkozó kritériumokat úy, hoy nem volt elé idejük felkészülni, és meismerni a szabályokat és azok alkalmazását. Mefelelő adatokat kell szoláltatniuk azoknak a pénzüyi piaci szereplőknek, akik környezeti szempontból fenntarthatóként foralmazzák a termékeiket. Ez a javaslat azonban biztosítja azt, hoy a vonatkozó adatszoláltatási kötelezettsé olyan leyen, ami nem ró aránytalan terheket az érintett pénzüyi piaci szereplőkre. A 4. cikk előírja annak közzétételét, hoy a taxonómiában folaltak szerint a befektetéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárásban milyen módon és mértékben vették fiyelembe a befektetés környezeti szempontú fenntarthatósáát mehatározó kritériumokat. Az említett közzétételi kötelezettsé pontos terjedelmét ey alapos hatásvizsálat alapján a felhatalmazáson alapuló joi aktusok foják mehatározni. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást vay a kedvező szén-dioxidkibocsátási hatást jelző referenciamutatók kezelői a taxonómia használatára vonatkozó kötelezettsé nélkül alakíthatják majd ki a módszereket és a kapcsolódó közzétételi kötelezettséeket, ami csak a referenciamutatók alapjául szoláló eszközök körének meemlítését jelenti. Harmadszor, a Szabályozói Ellenőrzési Testület aodalmának adott hanot azzal kapcsolatban, hoy hoyan fo történni a taxonómia 5. cikkben meállapított hat környezetvédelmi célkitűzésének átültetése a yakorlatba, különös tekintettel a nem okoz sérelmet foalmára és annak kapcsolatára a létező uniós joszabályokkal, illetve a jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósához foalmára. Ey ehhez kapcsolódó aály volt a versenytorzulás esetlees kérdése, amikor heteroén kritériumokat határoznak me a HU 9 HU

11 különböző aláazatokra. Ezek az aályok mejelennek a hatásvizsálatban, a joi szöve pedi a következő választ adja rájuk: A preambulumbekezdés hansúlyozza, hoy a hat környezetvédelmi célkitűzésre vonatkozó szakmai átviláítási kritériumokat mehatározó felhatalmazáson alapuló joi aktusok mindeyikét alapos hatásvizsálat foja meelőzni. A Bizottsának adott felhatalmazás mehatározza, hoy mind a hat célkitűzés esetében ey-ey felhatalmazáson alapuló joi aktusban eyütt kell kezelni mind a két kritériumrendszert azt, amelyik a nem okoz sérelmet követelmény teljesítésére vonatkozik, és azt is, amelyik azt határozza me, hoy ey tevékenysé esetében mit jelent az, hoy jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósához. A 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja előírja, hoy a szakmai átviláítási kritériumok kidolozásánál fiyelembe kell venni a már létező uniós joszabályokat. A 14. cikk (1) bekezdésének h) pontja előírja, hoy a szakmai átviláítási kritériumoknál üyelni kell a me nem térülő eszközök kockázatára, illetve arra, hoy a javasolt intézkedéseknek milyen potenciális hatása lehet a piaci likviditásra. A felhatalmazáson alapuló joi aktusok keretében a 14. cikkben ismertetett szakmai átviláítási kritériumok kidolozása során alaposan fel kell mérni ezeket a kockázatokat, illetve azt a kockázatot is, hoy nem eredményeznek-e összeeyeztethetetlen ösztönzőket. A 14. cikk (1) bekezdésének i) pontja rözíti, hoy a versenytorzulás elkerülése érdekében a felhatalmazáson alapuló joi aktusok kidolozása célkitűzésenként valamennyi érintett áazatra vonatkozóan történik. Ez a rendelkezés tükröződik a 27. preambulumbekezdésben. A 18. cikk a taxonómia használatára vonatkozó további biztosítékokról rendelkezik a pénzüyi piaci szereplők esetében, amikor elhalasztja e rendelet yakorlati rendelkezéseinek alkalmazását. Ez biztosítja azt, hoy a pénzüyi piaci szereplőkre ne háruljanak további kötelezettséek, amí a taxonómia tartalmának kellő tisztasáa és annak betartása nincs biztosítva. A javaslat összhanban áll azokkal a következtetésekkel, amelyeket a hatásvizsálat a választott lehetősére vonatkozóan levont. A hatásvizsálatban elemzett általános szakpolitikai alternatívák a következő lehetőséeket tartalmazták: nincs uniós fellépés (1. lehetősé) közepes szinten kidolozott uniós környezeti taxonómia (2. lehetősé) maas szinten kidolozott uniós környezeti taxonómia (3. lehetősé) Az első lehetősé szerint valószínű, hoy továbbfejlődnek és a közjoi intézmények (pl. az EBB) által a jövőben kidolozott osztályozási rendszerekkel versenenek a különböző hatókörű, piacvezérelt vay piacalapú kezdeményezések, ezért közép-hosszú távon nem jöhet létre a fenntartható tevékenyséek eysées és eyhanú osztályozási rendszere. Ez korlátozhatja annak a lehetőséét, hoy a tőkeáramlást fenntarthatósái célok felé lehessen irányítani. A 2. lehetősé ezzel szemben hat uniós környezetvédelmi célkitűzés mejelölését, illetve azon azdasái tevékenyséek menevezését és osztályozását irányozza elő (makroáazatok, áazatok és aláazatok szerint csoportosítva), amelyek eyértelműen hozzájárulnak e célkitűzések bármelyikhez. A kidolozottabb szakmai átviláítási kritériumok HU 10 HU

12 hiánya kétséeket vet fel azonban azzal kapcsolatban, hoy (i) valójában mennyire is zöld a 2. lehetősé szerinti taxonómia (mivel ey zöldként mehatározott aláazat azdasái tevékenyséeit támoathatja akkor is, ha yene a környezeti teljesítményük), illetve (ii) mennyiben járul hozzá ey adott uniós környezetvédelmi célkitűzéshez (pl. a mérhető intézkedések hiánya az adatok yűjtését és nyomon követését is menehezíti). A választott lehetősé a 3. amelyik inkább az aláazat-specifikus szakmai átviláítási kritériumok, illetve annak kidolozását irányozza elő, hoy ezek az aláazatok mely uniós környezetvédelmi célkitűzéshez járulnak hozzá, mivel tökéletesen tiszta helyzetet teremt azzal kapcsolatban, hoy környezeti szempontból mely tevékenyséek fenntarthatók, miközben meszünteti a kevésbé kidolozott taxonómia (2. lehetősé) vonatkozásában meállapított lefontosabb hiányossáokat is. Ami a azdasái hatásokat illeti, az uniós szintű eysées osztályozás seítséel me lehet határozni, hoy mely tevékenyséek tekinthetők fenntarthatónak, és mefelelő jelzéseket lehet küldeni a azdasái szereplőknek, mivel a mefelelő beruházások vay befektetések mehatározásához mefoható iránymutatássá fordítaná le az uniós szakpolitikai célkitűzéseket, ezért seíthet abban, hoy jobban a fenntartható befektetések irányába terelje a tőkeáramlást. A rendelet fontos első lépést tesz a tiszta helyzet meteremtésének irányába azzal kapcsolatban, hoy mi minősül fenntartható befektetésnek, de maa a taxonómia felhatalmazáson alapuló joi aktusok keretében lesz kidolozva. Az érdekelt felekre yakorolt hatások a taxonómia véső felhasználásától és a taxonómia részleteitől füenek. Ami a költséeket illeti, ey ilyen taxonómia kidolozásához időre és forrásokra van szüksé, ami az Unió költsévetésére is kihat (lásd később a költsévetési vonzatról szóló szakaszt). Ami a környezeti hatásokat illeti, ha majd működőképes lesz, az uniós taxonómiának közvetve várhatóan pozitív környezeti hatása lesz az Unióban. Mivel tisztázza a zöld jelentését, Unió-szerte előmozdíthatja a fenntartható beruházásokat és eszköz-befektetéseket. Ez hozzájárulhat az Unió környezetvédelmi céljainak eléréséhez, mint amilyen az üveházhatásúáz-kibocsátás csökkentése a Párizsi Meállapodással összhanban, illetve az erőforrás-hatékony és körforásos azdasára való átállás. A nayobb átláthatósából és piaci harmonizációból következő többletberuházások előseíthetik az Unió és a taállamok szintjén már elfoadott környezetvédelmi politikákban előirányzott mélyreható fenntartható átalakulás biztosítását. Íy a zöld szektor beruházásai (pl. meújuló eneria, eneriahatékonysá, hulladékazdálkodás, környezetrehabilitáció) azonnali és hosszabb távú környezeti előnyökben jelentkezhetnek, úymint alacsonyabb szennyezettséi szintek (pl. leveő, víz és talaj) az ehhez párosuló eészséüyi előnyökkel eyütt; a veszélyes éhajlatváltozást enyhítő alacsonyabb üveházhatásúáz-kibocsátás; illetve a természeti tőke és az ökoszisztémaszoláltatások meőrzése és erősítése. Ami a társadalmi hatásokat illeti, mivel a javaslat társadalmi vonatkozású alapvető biztosítékokat is tartalmaz, ezért bizonyos minimális pozitív társadalmi hatásra is lehet számítani. Jelentősebb társadalmi hatásokra akkor lehet számítani, amikor sor kerül a javasolt kezdeményezés felülvizsálatára azért, hoy esetle társadalmi célkitűzéseket és társadalmi szempontból fenntartható tevékenyséeket is érintsen a felülvizsálatra vonatkozó rendelkezés szerint. Alapjook A javaslat tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjoi Chartája által elismert alapvető jookat és elveket, tekintettel arra a kötelezettsére, hoy a környezeti szempontból fenntarthatónak tartott azdasái tevékenyséet bizonyos alapvető társadalmi és irányítási biztosítékok betartásával kell vérehajtani. HU 11 HU

13 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT A javaslat tartalmaz ey cikket, amely a fenntartható-finanszírozási platform létrehozásáról szól. Ez a platform a Bizottsá munkáját foja seíteni az Unió osztályozási rendszerének fokozatos kidolozásában és aktualizálásában. Ellát majd eyéb, a fenntartható finanszírozási cselekvési terv célkitűzéseinek mevalósításához szüksées feladatokat is, különösen pedi tanácsokat fo adni a Bizottsának azzal kapcsolatban, hoy kell-e módosítani az e javaslatban mehatározott keretet. Feladatként kapja továbbá, hoy rendszeresen kövesse nyomon a fenntartható befektetések felé irányuló tőkeáramlást, és számoljon be arról a Bizottsának. Az európai felüyeleti hatósáok kulcsszerepet játszanak majd az Unió fenntarthatósái taxonómiájának kidolozásában annak biztosítása érdekében, hoy használható leyen a pénzüyi intézmények számára, alkalmazható leyen a pénzüyi termékekre, illetve mefeleljen az Unió pénzüyi joszabályainak. Az európai felüyeleti hatósáok fontos szerepet fonak játszani annak biztosításában, hoy az Unió fenntarthatósái taxonómiáját úy dolozzák ki, hoy hasznos leyen az éhajlatváltozás foratókönyv-elemzése, ey későbbi szakaszban pedi az éhajlati stressztesztelés szempontjából is. Ezen és más feladatok ellátásához minden hatósának ey új teljes munkaidős munkavállalóra lenne szüksée várhatóan 2020-tól, amikor a javaslat minden rendelkezését a yakorlatban is alkalmazzák már. Mejeyzendő, hoy az európai felüyeleti hatósáok minden költsévetési iénye kapcsán továbbra is alkalmazandó lesz az európai felüyeleti hatósáról szóló rendeletek által az es költsévetések elkészítésel, elfoadásával és vérehajtásával kapcsolatban létrehozott összes elszámoltathatósái és ellenőrzési mechanizmus. Ezen túlmenően az európai felüyeleti hatósáoknak szánt uniós kieyensúlyozó hozzájárulásra és az azok létszámtervére (pl. az alkalmazottak számára) vonatkozó es döntést továbbra is az Európai Parlament és a Tanács hayja jóvá, és arra vonatkozóan továbbra is a Tanács ajánlása alapján az Európai Parlament joosult mentesítést adni. Az éhajlatváltozás és a környezetvédelem valamennyi kérdésére kitérő uniós fenntarthatósái taxonómia kidolozása és működtetése érdekében az Európai Környezetvédelmi Üynöksé (EEA) is szorosan bekapcsolódik majd a fenntartható finanszírozással kapcsolatos munkába, különösen a környezetvédelem különböző területein melő szakmai ismereteinek átadásával. Az EEA a Fenntartható Finanszírozási Mefiyelőközpont keretében az uniós taállamok befektetési iényeire és tőkeáramlására vonatkozó adatokat is yűjt, illetve szoláltat, valamint tanácsot ad az uniós taállamoknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátási és fenntartható befektetési stratéia kidolozásához. Ezen és más feladatok ellátásához az EEA-nak két új teljes munkaidős munkavállalóra lenne szüksée 2020-tól. Az Európai Bizottsá a platform irányításáért lesz felelős (pl. az ülések, illetve az esetlees munkacsoportok üléseinek meszervezése, beszámolás az eredményekről, a joalkotási javaslatok előkészítése, az európai felüyeleti hatósáokkal és az EEA-val való kapcsolattartás, az informatikai csoportmunka-eszköz üzemeltetése, a szakértők költsétérítése, eyéb titkársái feladatok ellátása stb.). Ezen és más feladatok ellátásához az Európai Bizottsának 10 új teljes munkaidős munkavállalóra lenne szüksée 2020-tól (8 AD és 2 AST). E javaslat pénzüyi és költsévetési vonzatait az ehhez a javaslathoz csatolt pénzüyi kimutatás ismerteti részletesen. HU 12 HU

14 Mejeyzendő, hoy a pénzüyi kimutatásban szereplő adatok összhanban állnak a 2020 utáni többes pénzüyi keretre vonatkozó javaslattal. 5. EGYÉB ELEMEK Vérehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai A környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséek mehatározására vonatkozó eysées kritériumokat későbbi, felhatalmazáson alapuló joi aktusok foják kidolozni és a yakorlatba átültetni, amelyek meállapítják a szakmai átviláítási kritériumokat. Ezeket a felhatalmazáson alapuló joi aktusokat mefelelő hatásvizsálatok foják meelőzni. A szakmai átviláítási kritériumok kidolozásánál fiyelembe veszik különösen azt, hoy milyen hatást yakorolnak az áazatokon belül és azok között a versenyre, a már létező zöld pénzüyi termékekre és piacokra, a pénzüyi piacok likviditására, valamint az összeeyeztethetetlen ösztönzők létrejöttének potenciális kockázatát. Az értékelésre és beszámolásra előreláthatóla a rendelet yakorlati alkalmazása után háromente fo sor kerülni. A Bizottsá jelentést fo közzétenni a rendelet alkalmazásáról, amelyben értékeli a vérehajtást abban az értelemben, hoy a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséek szakmai átviláítási kritériumainak kidolozása hoyan halad, és esetle van-e szüksé az e rendeletben a környezeti szempontból fenntarthatónak tekintendő azdasái tevékenyséekre meállapított kritériumok felülvizsálatára. A Bizottsának azt is értékelnie kell, hoy célszerű-e létrehozni ey olyan ellenőrzési mechanizmust, amely azt vizsálja, hoy mefelelően alkalmazzák-e a azdasái tevékenyséek környezeti szempontú fenntarthatósáának meállapítására vonatkozó kritériumokat. Véezetül a Bizottsának értékelnie kell, hoy célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hoy az eyéb fenntarthatósái célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket, illetve az uniós joban és a taállamok szintjén a környezeti szempontból fenntartható befektetés eysées foalmának alkalmazását is érintse. A minőséi joalkotás elveivel összhanban hatásvizsálatnak kell meelőznie a Bizottsá minden későbbi joalkotási javaslatát, amelyek a környezeti szempontból fenntartható tevékenyséek uniós osztályozási rendszerének más területeken történő kötelező alkalmazásáról rendelkeznek. A Bizottsának a jelentést me kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottsának adott esetben a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat kell tennie. A javaslat eyes rendelkezéseinek részletes mayarázata Az 1. cikk mehatározza a rendelet táryát és hatályát. Ez a javaslat meállapítja azt a keretet, amelynek célja a azdasái tevékenyséek környezeti szempontú fenntarthatósáának meállapítására vonatkozó eysées kritériumok mehatározása, kizáróla a befektetések fenntarthatósáa mértékének mehatározása céljából. Ez a rendelet nem a társasáok vay az eszközök, hanem a azdasái tevékenyséek környezeti szempontú fenntarthatósáának meállapításához szolál alapul, ezért nem eyséesíti azt, hoy az eyes társasáokra vay eszközökre irányuló befektetések környezeti szempontú fenntarthatósáát milyen módszerrel határozzák me. A környezeti szempontból fenntartható tevékenyséekre vonatkozó eysées kritériumok azonban lehetővé foják tenni azt, hoy befektetési szempontból mehatározzák ey adott társasá környezeti szempontú HU 13 HU

15 fenntarthatósáának mértékét. Ha ey társasá csakis környezeti szempontból fenntartható tevékenyséeket folytat, a társasá befektetését környezetile fenntarthatónak kell tekinteni, ezért ey ilyen társasá üzletrésze környezeti szempontból fenntartható eszköz. Eltérő lehet a környezeti szempontú fenntarthatósá mértéke azon társasáoknál, amelyek többféle tevékenyséeket folytatnak, de azok közül környezeti szempontból csak néhány fenntartható. Ilyenkor a meállapítás történhet például annak alapján, hoy más tevékenyséekhez képest az árbevétel mekkora hányada származik fenntartható tevékenyséekből. Csak a társasá környezeti szempontból fenntartható tevékenyséeit finanszírozó eszközöket (pl. bizonyos típusú kötvényeket) lehet környezeti szempontból fenntarthatónak tekinteni, mí az eyéb eszközöknek eltérő mértékű lehet a környezeti szempontú fenntarthatósáa. A környezeti szempontú fenntarthatósá mértékét hasonlóképpen lehet meállapítani a több társasáot tartalmazó befektetési portfoliók esetén, ami ösztönözni foja a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséeket anélkül, hoy büntetné vay fékezné más azdasái tevékenyséek befektetéseit. Ezt a rendeletet a piaci szereplőkre és a környezetvédelmi célkitűzéseket szoláló pénzüyi termékek vay vállalati kötvények kibocsátására vonatkozó piaci értékesítési követelményekkel összefüésben kell alkalmazni a taállamokra és az Unióra, különös tekintettel a címkézésre. Ez a rendelet nem határoz me címkét a fenntartható pénzüyi termékekre, ehelyett biztosítja a keretet azon kritériumok mehatározásához, amelyeket fiyelembe kell venni, amikor nemzeti vay uniós szinten mehatározzák ezeket a címkéket. A rendelet ezért nem tiltja, hoy a taállamok metartsák vay tovább is fejlesszék a címkerendszereiket, amennyiben a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséekre e rendeletben mehatározott kritériumoknak eleet tesznek. Ha az ökocímke rendelet alapján a jövőben címkét doloznak ki a pénzüyi termékekre, a már létező nemzeti címkerendszerek az ökocímke mellett párhuzamosan létezhetnek, amennyiben teljesítik az ökocímke rendelet 11. cikkében mehatározott feltételeket. Ez a javaslat összefü a fenntarthatósáal kapcsolatos közzététel javítására vonatkozó rendeletjavaslattal [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósái kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló bizottsái javaslat]. Ez a rendelet előírja a fentiekben hivatkozott fenntarthatósái közzététel javítására vonatkozó rendeletjavaslatban mehatározott közzétételi kötelezettséek hatálya alá tartozó pénzüyi piaci szereplők (pl. alapkezelők) számára, hoy teyék közzé, milyen mértékű az állításuk szerint környezetvédelmi célkitűzéseket szoláló pénzüyi termékek környezeti szempontú fenntarthatósáa. Ha állítása szerint ey alapkezelő zöld alapot kínál, akkor az alapnak a szerződéskötést meelőző közzétételi dokumentumában az adott alapkezelőnek fel kell tüntetnie, hoy a befektetés környezeti szempontú fenntarthatósáának mehatározásánál milyen módon és mértékben alkalmazta a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséekre vonatkozó kritériumokat. E kötelezettsé terjedelmét felhatalmazáson alapuló joi aktusok foják mehatározni, amikor a környezeti szempontból fenntartható tevékenyséekre vonatkozó szakmai átviláítási kritériumokat kidolozták. HU 14 HU

16 Az említett közzétételi kötelezettsének köszönhetően a befektetők jobban meismerhetik majd, hoy milyen mértékű ey pénzüyi termék környezeti szempontú fenntarthatósáa, és könnyebben összehasonlíthatják azokat, mielőtt a befektetéssel kapcsolatos döntéseiket mehozzák. Ez a rendelet rözíti a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséek uniós osztályozási rendszerének létrehozását mealapozó szakmai átviláítási kritériumok kidolozási folyamatának keretfeltételeit. A rendelet yakorlati alkalmazásának fokozatos bevezetéséről rendelkezik, amelyre csak akkor kerülhet sor, amikor az eyes környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó osztályozási kritériumok már kellően kiforrottak és mebízhatóak, időt hayva az érdekelt felekkel folytatott konzultációra annak érdekében, hoy az illetékes pénzüyi piaci szereplők körében meteremtsék az elképzelés támoatottsáát és kellő ismeretséét. A 2. cikk a rendeletben használt foalmak mehatározását tartalmazza. A pénzüyi piaci szereplők és a pénzüyi termékek foalma meeyezik a fenntarthatósáal kapcsolatos közzététel javítására vonatkozó rendeletjavaslatban szereplő mehatározással. A 3. cikk a befektetések környezeti szempontú fenntarthatósáa mértékének mehatározása érdekében rözíti a azdasái tevékenyséek környezeti fenntarthatósáának meállapítására vonatkozó kritériumokat. Ezek a kritériumok mekövetelik, hoy a azdasái tevékenysé jelentős mértékben járuljon hozzá lealább ey környezetvédelmi célkitűzés mevalósításához, a többinek pedi ne okozzon súlyos sérelmet. A szociális jook európai pillérében rözített elveket elismerve azt is mekövetelik, hoy az alapvető nemzetközi társadalmi és munkaüyi normákkal összhanban véezzék a azdasái tevékenyséet. Ha felhatalmazáson alapuló joi aktusok rén a Bizottsá mehatározta a szakmai átviláítási kritériumokat annak eldöntéséhez, hoy mi tekinthető jelentős mértékű hozzájárulásnak ey környezetvédelmi célkitűzéshez, illetve mi tekinthető más célkitűzések komoly mesértésének, úy ezeket a kritériumokat is alkalmazni kell. A 4. cikk a taállamokra és a pénzüyi piaci szereplőkre vonatkozó kötelezettséeket állapít me, amikor bizonyos esetekben a 3. cikkben mehatározott kritériumokat kell alkalmazniuk. Úy rendelkezik, hoy a taállamoknak és az Uniónak is a környezeti szempontból fenntartható azdasái tevékenyséekre vonatkozó eysées kritériumokat kell alkalmazniuk, amikor a piacon környezeti szempontból fenntarthatóként értékesített pénzüyi termékekre vay vállalati kötvényekre vonatkozó követelményeket mehatározzák, különös tekintettel a címkerendszerekre (pl. zöldkötvények). A pénzüyi termékeket kínáló eszközkezelőkre és intézményi befektetőkre tájékoztatási kötelezettséet határoz me amelynek terjedelmét a Bizottsá felhatalmazáson alapuló joi aktusai foják részletesebben mehatározni, ha környezeti szempontból fenntartható vay hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként foralmazzák őket. A 18. cikknek mefelelően ezeket a kötelezettséeket csak akkor kell majd alkalmazni, ha a Bizottsá mejelölte az alkalmazandó szakmai kritériumokat annak eldöntéséhez, hoy ey tevékenysé mikor járul hozzá jelentős mértékben ey adott környezetvédelmi célkitűzéshez, de nem sért súlyosan más célkitűzéseket. HU 15 HU