A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2016) 6867 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egy negatív piaci forgatókönyv által egy intézmény származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek megfelelő, további likviditási kiáramlásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 423. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) által előterjesztett standardtervezet alapján és az 1093/2010/EU rendelet cikkével összhangban fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján alkalmazandó a lényegesség fogalma, valamint hogy milyen módszerrel kell mérni egy negatív piaci forgatókönyv által az intézmények származtatott ügyleteire, finanszírozási ügyleteire és egyéb szerződéseire gyakorolt jelentős hatásból eredő további fedezeti kiáramlásokat. Az EBH-t létrehozó 1093/2010/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a standardtervezetek kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is jóváhagyhatja a standardtervezeteket, figyelemmel az említett cikkekben meghatározott egyedi eljárásra. Az EBH az első szabályozástechnikai standardtervezetet március 28-án nyújtotta be a Bizottsághoz jóváhagyásra, és javasolta a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által alkalmazott nettó megközelítéssel szemben a fedezeti áramlások bruttó alapon történő figyelembevételét. A szabályozástechnikai standardtervezet értékelésére a likviditásfedezeti rátáról szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus elhúzódó elfogadása miatt késedelmet szenvedett. A Bizottság december 3-án tájékoztatta az EBH-t arról, hogy nem kívánja jóváhagyni az EBH által ajánlott módszertant, mivel az rendkívül konzervatív megközelítést alkalmazott, és a pénzügyi stabilitás szempontjából potenciális előnyök az intézményeket terhelő aránytalan kötelezettségek árán teljesültek. E költségek többek között a nemzetközi kompetitív területen fennálló egyenlő versenyfeltételek indokolatlan torzulásában nyilvánulnak meg, mivel az EBH megközelítése a többi vezető joghatóság által végrehajtott megközelítésekhez képest nagyobb terhet jelentett. Ezen túlmenően az a tény, miszerint a bankok által kapott fedezet 80 %-a vagy annál is nagyobb aránya vagy készpénz, vagy nagyon jó minőségű állampapír, megfelelő érvként fogadható el a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által alkalmazott nettó megközelítés keretében engedélyezett nettó elszámolás lehetővé tétele mellett. Az utolsó pillanatban történt változások miatt végül az említett első szabályozástechnikai standardtervezet elfogadására irányuló EBH-eljárás során nem került sor konzultációra és a fenntartott vélemény hatásvizsgálatára. A szabályozástechnikai standardtervezetről szóló nyilvános konzultáció során számos válaszadó jelezte, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság szabályzatának szigorú követését preferálta, és hangsúlyozta az egyenlő versenyfeltételek fontosságát. Mindent egybevetve komoly tartalmi és eljárási indokok szóltak amellett, hogy a Bizottság ne hagyja jóvá az EBH által benyújtott első tervezetet. A Bizottság december 3-i levelében arról tájékoztatta az EBH-t, hogy készen áll arra, hogy jóváhagyjon egy módosított, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság megközelítésén alapuló szabályozástechnikai standardtervezetet. Az EBH az ilyen módosított szabályozástechnikai standardtervezetet május 2-án nyújtotta be a Bizottsághoz jóváhagyásra. 2. AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK Az 1093/2010/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban az EBH nyilvános konzultációt folytatott a rendelet 423. cikkének (3) bekezdése szerint a HU 2 HU

3 Bizottságnak benyújtott technikaistandard-tervezetekről. A konzultációs anyagot május 23-án közzétették az EBH internetes oldalán; a konzultáció augusztus 14-én lezárult. Emellett az EBH felkérte az 1093/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoportját, hogy adjon szakértői véleményt a standardtervezetekre vonatkozóan. A technikaistandard-tervezetekkel együtt az EBH magyarázatot is benyújtott arról, hogy e konzultáció eredményét hogyan vették figyelembe a Bizottsághoz benyújtott végleges technikai standardtervezetek kialakítása során. Az 1093/2010/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban az EBH a technikaistandard-tervezetekkel együtt hatásvizsgálatát, valamint a technikaistandard-tervezetekhez kapcsolódó költség-haszon elemzést is benyújtotta a Bizottságnak. Az elemzés megtalálható a következő weboldalon: a végleges szabályozástechnikai standardtervezetcsomag oldalán. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI E felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezései meghatározzák, hogy milyen módszerrel kell mérni egy negatív piaci forgatókönyv által az intézmények származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő további fedezeti kiáramlásokat az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott likviditásfedezeti követelmény elemeként. A jelen (EBH által benyújtott módosított szabályozástechnikai standardtervezeten alapuló) felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt számítási módszer alapját a piaci értékelés változásai tekintetében a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: BCBS) által a további fedezetkiáramlások meghatározása céljából kidolgozott, múltbeli adatokon alapuló megközelítés képezi a BCBS Basel III: The liquidity coverage ratio and liquidity risk monitoring tools (Bázel III: A likviditásfedezeti ráta és a likviditási kockázat figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök) elnevezésű és 2013 januárjában közzétett dokumentumának 123. bekezdésében foglaltak szerint (amit a BCBS Gyakran feltett kérdések a Bázel III januári likviditásfedezeti ráta keretrendszeréről, április című dokumentumának 10. bekezdése részletesebben kifejt). Ezenfelül e felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza azt a küszöbértéket, amely felett egy intézmény származtatott ügyleteit az 575/2013/EU rendelet 423. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében lényegesnek kell tekinteni, és ezért a felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának hatálya alá tartozik. HU 3 HU

4 A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egy negatív piaci forgatókönyv által egy intézmény származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek megfelelő, további likviditási kiáramlásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 423. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, mivel: (1) Az 575/2013/EU rendelet 423. cikkének (3) bekezdése értelmében az intézményeknek további kiáramlást kell biztosítaniuk, amely megfelel egy negatív piaci forgatókönyv által az intézmény származtatott ügyleteire, finanszírozási ügyleteire és egyéb szerződéseire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek, amennyiben e hatás lényeges. Tekintve a lényegességgel kapcsolatos megfontolásokat, sürgősen meg kell határozni a további kiáramlást, amely megfelel egy negatív piaci forgatókönyv által az intézmény származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek, miközben az egy negatív piaci forgatókönyv által az intézmény finanszírozási ügyleteire és egyéb szerződéseire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségek lényegességét csak következő lépésként kell figyelembe venni. (2) Tekintve, hogy az 575/2013/EU rendelet 423. cikkének (3) bekezdése a biztosítéknyújtási kötelezettségekre utal, a bevezetésre kerülő szabályokat a fedezeti biztosítékkal ellátott származtatott ügyletekre kell korlátozni, ideértve a 30 napon belül lejáró ügyleteket is. (3) Az intézmények és származékos piacok számára történő egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a további fedezetkiáramlások kiszámításának alapját a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: BCBS) által a piaci értékelés változásai tekintetében kidolgozott, múltbeli adatokon alapuló megközelítésnek kell képeznie a további fedezetkiáramlások meghatározása céljából, amely megközelítés e célból a megelőző 24 hónapban valamennyi 30 napos időszak végén, a portfólió szintjén megvalósult, legnagyobb aggregált, összesített nettó fedezeti kiáramlást vagy beáramlást használja. (4) Az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) benyújtotta a Bizottsághoz a szabályozástechnikai standardtervezeteket. Az 1093/2010/EU rendelet 10. cikkében 1 HL L 176., , 1. o. HU 4 HU

5 meghatározott eljárással összhangban azonban a Bizottság arról tájékoztatta az EBH-t, hogy nem kívánja jóváhagyni a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezeteket, kellően megindokolva a jóváhagyás megtagadását. Az EBH újból benyújtotta a szabályozástechnikai standardtervezetet hivatalos vélemény formájában, elfogadva a Bizottság javasolt megközelítését, amely szigorúan a BCBS múltbeli adatokon alapuló módszerére támaszkodik. (hozzáadandó: COM final határozat) (5) E rendelet alapját az EBH-nak a Bizottsághoz újból benyújtott szabályozástechnikai standardtervezete képezi. (6) Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az intézmény származtatott ügyleteinek lényegessége (1) Az 575/2013/EU rendelet 423. cikke (3) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában valamely intézmény származtatott ügyletei akkor tekintendők lényegesnek, ha ezen ügyletek névleges összegeinek összessége a megelőző két évben bármikor meghaladja az 575/2013/EU rendelet 412. cikkének (1) bekezdésében említett nettó likviditáskiáramlások 10 %-át. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nettó likviditáskiáramlásokat az 575/2013/EU rendelet 423. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett további kiáramlási elem nélkül kell kiszámítani. 2. cikk Olyan további kiáramlás kiszámítása, amely megfelel egy negatív piaci forgatókönyv által az intézmény származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek (1) Az e rendelet 1. cikkének alkalmazásában lényegesnek minősülő további kiáramlás, amely megfelel egy negatív piaci forgatókönyv által az intézmény származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek, az 575/2013/EU rendelet 412. cikkének (5) bekezdésében említett likviditásfedezeti követelmény kiszámításának időpontját megelőző 24 hónapban megvalósult, legnagyobb abszolút nettó 30 napos fedezetkiáramlás lesz. (2) Az intézmények az ügyletek beáramlásait vagy kiáramlásait csak nettó alapon kezelhetik, amennyiben azokat ugyanazon nettósítási keretmegállapodás keretében hajtják végre. Az abszolút nettó fedezetáramlás a megvalósult kiáramlásokon és beáramlásokon alapul, valamint a nettósítás az intézmény portfóliójának szintjén kerül kiszámításra. 2 Az Európai Parlament és a Tanács november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., , 12. o.). HU 5 HU

6 3. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, én. a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER HU 6 HU