Az oktatás célja előidézni azt a lelki legnagyobb mértékű neurózist, amit az egyén még összeroppanás nélkül kibír. W.H. Anden angolszász költő

Átírás

1 Tehetséggondozás kistérségi közoktatási feladatellátásban Az oktatás célja előidézni azt a lelki legnagyobb mértékű neurózist, amit az egyén még összeroppanás nélkül kibír. W.H. Anden angolszász költő Minden jól működő rendszernek vannak titkai, ha úgy tetszik, szabályai, mégpedig: - rendszer szerint működik: megfogalmazódik a cél; a lehetőségek és a megvalósító embereket ismeretében folyik a tervezés, költségvetést készítenek közösen, csapatot alakítanak, akik tagjait felelősséggel és döntési jogkörökkel látnak el (kompetenciákat adnak át), hozzáfognak a célokból lebontott feladatok megvalósításához, ellenőrzési pontokat iktatnak be a célok megvalósításának folyamatába; sikerkritériumot tűznek ki,; korrekciókat hajtanak végre, ha észlelik a céloktól való eltérést; a feladat megvalósítása után értékelnek, a tapasztalatokat beépítik a tudásba, illetve a következő cél tervezésébe (PDCA-rendszer), kommunikálnak, együttműködnek a cél elérése érdekében; s mindent megtesznek önmagunk személyiségének fejlesztése érdekében; - felelős és elkötelezett emberek működtetik, akik: 1. tudják magukról, kicsodák 2. tudják, mit akarnak csinálni 3. tudják, kikkel lehet csinálni és tudnak együtt gondolkodni és dolgozni 4. tudják, kell egy csapat és össze is tudják azt hozni (mert tudnak kommunikálni, motiválni és együttműkörni) 5. tudják, kistérségben fogalmazódnak meg, működnek jól a dolgok, mert: a/ mindenki ismeri a helyi feltételeket b/ ismerik egymást az emberek és tudják, kire mit lehet bízni c/ emberléptékűek a feladatok d/ a maguk boldogulása és boldogsága végett fogalmazódnak meg a célok és a feladatok e/ a tervezés és a cselekvés visz csak előre, nem a panaszkodás. Ezért: - leülnek, beszélnek, vitatkoznak egymással - terveket szőnek, melyek révén célok születnek - megkeresik a célokhoz a feladatokat - a feladatokhoz a felelősöket - ezeket felelősséggel ruházzák fel és döntési helyzetbe hozzák őket - folyamatosan ellenőrzik a feladat elvégzésének folyamatát, hogy a hibákat folyamat közben lehessen korrigálni, ne szülessen selejt - a munka végeztével értékelnek és az értékelés eredményéből tanulnak a jövőre nézve. Egy országot az minősít, hogyan viszonyul a tehetségesekhez és a hátrányos helyzetűekhez Kormos Dénes, a B.A.Z. Megyei Közgyűlés alelnöke. Érdemes-e magyarnak lenni? Ez a 21. század kihívása számunkra. Európában a kivételes emberek kellenek! Meg kell őket becsülni! A géniuszok teszik naggyá a nemzetet. Tehetségpártinak kell lenni! üzeni a magyarságnak Czeizel Endre. Mi a tehetség és mi a géniusz, milyen a hozzá való viszonyunk, szükség van-e a tehetségekre, fontos-e a tehetség egy nemzet életében:

2 között 140 magyar géniuszt született, élt, alkotott, tette naggyá a nemzetet. Mi volt ennek az időszaknak a titka, amely ilyen gazdag volt tehetségekben? A társadalmi légkör olyan volt, hogy segítette növekedésüket. (A zsidó kultúra titka: a beltenyészet pozitív hatása; a fokozott szelekció; a szociokulturális hatás: írásbeliség, a zsidó anya odaadása; multikulturalitás; életmód, összetartás, a művelődés értéke). Huszonegy országban vizsgálták és kutatották a tehetséggondozást, hogy tapasztalatok alapján egy jó rendszert ajánljanak a kutatók jószívvel a tehetségfejlesztés iránt érdeklődő államoknak. Magyarországon működik a legjobban a tehetséggondozás rendszere jelentette ki Mönks professzor, a hollandiai nijmegeni egyetem professzora, aki szerelmes a magyar rendszerbe, illetve egyike volt azoknak a kiváló szakembereknek, akik Magyarországon B.A.Z. megyében kiépítették a kistérségi közoktatás ellátási körzeteket, tartalommal töltötték azt meg és a működést rábízták a társult községekre. A 21 ország között nem volt ott Szlovákia. Magyarország azért jár élen a tehetséggondozásben, mert a tehetséges tanulókkal való foglalkozás törvényileg szabályozott, iskolai, osztályok, tanórán kívüli szinten, tréningszerűen (tanár-továbbképzésben: 4 szemeszteres képzés, órás pedagógustovábbképzés) mind megjelennek. Önök most rögtön felállnak, és elhagyják ezt a termet, mert azt gondolják, ez szakma, beszéljek erről a pedagógusoknak. Kérem, ne tegyék, mert a tehetségfejlesztés mindannyiunk érdeke s önök, polgármesterek, oktatáspolitikusok nagyon sokat tehetnek érte. Amiről eddig szóltam, csak annyi, hogy a tehetséggondozás fontos dolog, nem csak az iskola feladata, mindenkinek tenni kell fejlesztése érdekében és nem lehet esetleges, mert darabokra hull, s az individuum fejlesztése a közösség céljai megvalósításának, a közösség életképességének kell legyen alárendelve. Nos, én önöknek a rendszerről akarok beszélni, nem a tehetséggondozásról, nem annak szakmai oldaláról. Arról a rendszerről akarok beszélni, ami nélkül nincs átgondolt, tudatos, célszerű fejlesztés. Abban mindannyian egyetértünk, hogy a tudásgazgadág és a tudásintenzív gazdaság világában egy-egy ország nem utcaseprői és félanalfabétái révén lesz piacalakítóvá, hanem az itthon maradt, megbecsült, alkotó, kreatív, kiművelt emberfők Szechenyi István szavával viszik előre a világot, akik a gályapadból képesek laboratóriumot csinálni Németh László szavával. Nem mindegy Önöknek, hogy alattvalókkal vagy öntudatos polgárokkal együtt alakítják-e az ország sorsát. Hát ezért kell a tehetséggondozás rendszeréről beszélni, jelenleg kistérségi szinten. Azért is kistérségi szinten s jó lenne tisztázni a kistérségi fogalmat is, mert önkéntes alapon szerveződő település képes megfogalmazni, mire és kikre van szüksége, s ezeknek a társult községeknek kell kistérségi szinten összefogni, stratégia mentén tervezni, rendszerben látva gondolkodni a jövőt illetően. Tagadhatatlan, hogy 15 évvel a rendszerváltás után adósak vagyunk a reformokkal, melyek nálunk nagyon keservesen születnek. Azért, mert a reformoknak belül kell lezajlani, új szemléletváltás szintjén. Ám minden reform előfeltétele a jelen helyzet mélyreható elemzése, ami elengedhetetlen szükséges az új megteremtéséhez. Ehhez azonban rendszerben kell gondolkodni, egy új világot kell építeni, melynek alapja a közös gondolkodás és a tapasztalatok felhasználása irigység és torzsalkodás nélkül együttműködve, egymást megbecsülve, egymással kommunikálva, egymást meghallgatva, a legjobbat megalkotva. Mielőtt a tapasztalataimat elmondom egy konferencia kapcsán, mely a kistérségi közoktatás feladatellátás megtapasztalásának nagyszerű példája volt, leszögezhetjük, hogy a tehetséggondozás nem divat és nem luxus. Egyetlen kincsünk van, a tehetségünk. De a tehetség nem úgy terem, mint az erdőben a gomba. Megjelenésétől kezdve felelősségteljes anyagi, tudásbeli, áldozatos beruházást igényel, amíg termelni kezd. Abban is megegyezhetünk, hogy a tehetséget nem fejleszteni, nem kiaknázni, ebbe nem befektetni, több mint végzetes hiba. A Debreceni Egyetemen, volt Kossuth Lajos Egyetem több mint egy

3 évtizede folyik 4 szemeszteres kiegészítő egyetemi tehetségfejlesztő szakpedagógus képzés, amire nemzetközi ECHA diploma megszerzése is épül (Európában az ECHA diplomát szerzettek számának 1/3-a magyar pedagógus!!!) Mi, magyarok tehetség dolgában nagyon jól állunk a világban. A zene területén bizonyítottak a magyar géniuszok, harmadikok a világban; Nobel-díjasok tekintetében is egyedülálló a magyar teljesítmény, ami a származást illeti (sajnos, egy sem halt meg Magyarországon; a titok: időben kell lelépni.) A nemzetek nagyságát az határozza meg, mennyi géniuszt adtak a világnak, és mennyire becsülik meg őket. Magyarországon a Magyar Tehetséggondozó Társaság komoly tevékenységet fejt ki a tehetségek gondozása és fejlesztése érdekében. Jelenlegi elnöke Balogh László professzor, a KLTE Pszichológiai Intézetének vezetője, aki Magyarországon elsőként beindította a tanárképzésben a 4 szemeszteres tehetséggondozó képzést és megteremtette az ECHA diploma megszerzésének lehetőségét az egyetemen. Az Arany János Tehetségprogramban az a sikerkritérium, ha a hátrányos helyzetű tehetséges diákokat eljuttatják érettségire, illetve, hogy megtanítják őket tanulni. A magyar tanárképzés is átalakulóban van, a gyakorlati képzés szerepét hangsúlyozzák, illetve a tanulásmódszertan kiemelt szerepet kap a képzés során. S az iskolák tehetségfejlesztő, -gondozó szakmai munkájáról még nem is beszéltem. A fejek különbözősége az egész iskolai oktatás legnagyobb akadálya. Ennek figyelmen kívül hagyása az iskolára vonatkozó törvények alapvető hibája. Johann Friedrich Herbart, Bevezetőmben arra akartam utalni, hogy egy társadalom felelős a tehetségeiért, ami nem zárja ki, hogy felelős minden ember boldogulásáért és kiteljesedéséért. Iskolarendszerünk alapvető filozófiája kellene legyen az indivíduumok nevelése és fejlesztése a közösségi célok érdekében. A közösség magasabb életcél, mint az individuum. S ennek a közösséget összetartó szellemnek van létjogosultsága Európában őszén Miskolcra hívott egy tehetséggondozással kapcsolatos konferencia, s azt ígérte, Franz Mönks professzor, Renzulli, a Connecticati Egyetem professzora és Czeizel Endre, valamint Balogh László professzorok, akiknek neve egyet jelent a tehetségfejlesztéssel és gondozással is ott lesznek, a konferencia sikerét garantálták. Azt gondolom, a magyar tehetséggondozás rendszere volt a siker, mert a konferencia 2. napján B.A.Z. megye 12 kistérségében megtekintettük a kistérségi közoktatás feladatellátási körzeteket, azon belül a tehetséggondozó decentrumok működését. A látottak és a tapasztaltak lenyűgöztek mindannyiunkat. Az embernek azért kell kimozdulnia nagyon gyakran, hogy mást lásson, lássa, mások hogyan csinálják ugyanazt eredményesebben és hatékonyabban. Hogyan jöttek létre ezek a kistérségek, illetve mi is a feladatuk? Magyarországon az 1996-os közoktatási törvény módosítását követően megyei szintű területi tervezés emelődött be a magyar közoktatásba. A döntést az indokolta, hogy majdnem száz településnek nincs semmilyen közoktatási intézménye, de a közoktatás mindenhol települési szintű feladatellátásként jelenik meg. Ezek a települések csak más településsel együttműködve tudnak a feladatuknak megfelelni. A települések 20%-a nyolcosztámylná kevesebb évfolyamú iskolát tart fenn. A másik körülmény, hogy ha valamelyik fenntartó új intézményt vagy képzési irányt hoz létre, azzal a környékbeli fenntartók helyzetét is befolyásolja. Ezekhez kötődnek még a gazdasági, szociális, munkaerő-piaci változások és igények, s a közoktatásban maradva iskolai szinten szakmai munkacsoportok, szaktanácsadás, szakmai szolgáltatás, tanulmányi versenyek, pedagógus-továbbképzések, pedagógus helyettesítési rendszer, tehetséggondozás, tanügyigazgatási feladatok ellátása, szakosellátás, konferenciák szervezése... meghaladja és felülmúlja egy intézmény kereteit, erőit, képességeit.

4 B.A.Z. megye 357 településéből 137-ben a lakosság száma nem éri el az 500 főt, 81 községben közé tehető a lélekszám, ebben a térségben él az ország roma lakosságának 14%-a ben jöttek létre a kistérségekben a közoktatási feladat-ellátási társulások. A szolgáltatások a helyi igényekhez igazodva közelebb kerülnek a felhasználóhoz. Megteremtődtek a szakszolgálati ellátások feltételei, melyek korábban hiányoztak az adaott térségben. A közoktatási körzetekban a következő feladatokat látják el: - pedagógiai szakszolgáltatás (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés) - pedagógiai szakmai szolgáltatás (továbbképzés, szakmai munkaközösségek működtetése, szaktanácsadás, tehetséggondozás, körzeti, felmenő rendszerű versenyek szervezése, diákönkormányzatok segítése) - közoktatási információs szolgáltatás - pedagógusok helyettesítési rendszere - közoktatás-igazgatás (jegyzői feladatok segítése, egyéb tanügyi feladatok megoldásának segítése) - iskoláztatással kapcsolatos szervezési feladatok Az új feladat-ellátási formák finanszírozása a megyei közoktatási közalapítvány, a megyei önkormányzat támogatásából, a települési önkormányzatok társulási szerződésben meghatározott hozzájárulásaiból, valamint pályázati forrásokból történik. A megye középtávú tervei között szerepelt többek között: a tehetségek felismerése, gondozása, a felismert és azonosított tehetségek foglalkoztatására megyei hálózati program kidolgozása, ezen belül: tehetséggondozó decentrumok létrehozása, tevékenységi körök működtetése. Ennek érdekében a Deebreceni Egyetem Pdszichológiai Tanszékének közreműködésével feltérképezték a tehetséggondozás megyei és miskolci helyzetét, majd az elemzést követően javaslatok fogalmazódtak meg, mint: - egyenetlen a pedagógusok ismeretrendszere a tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről. Ennek megoldásában segítségül szolgálnak a különféle továbbképzési formák: belső intézményi képzés szakamber bevonásával, alkalmakkénti konzultáció, 60 órás akkreditált továbbképzés, tehetségfejlesztő szaktanár posztgraduális képzés - gondot jelentett a tehetségfejlesztő iskolai programokba való beválogatás. Ezért: iskolán belüli szakemberek kiképzését szorgalmazták, illetve szakszolgálat működtetését indították be - a tanórai tehetségfejlesztő programok sokszínűek voltak, de egyenetlenek. Ezért: szorgalmazták a tagozatos iskolákat, az emelt szintű tantárgyak, fakultáció, nívó csoport (különböző tantárgyakból egy évfolyamban van nívó csoprt, akik emelt szinten tanulják a tantárgyat); a programoknak át kellene fogni a speciűlis képességek egész vertikumát - a tanórán kívüli tehetséggondozó programoknál is hiányzott a komplexitás, a rendszerszemlélet. Ezért a speciális képességhez fejlesztő programokat szorgalmaztak, illetve az ilyen programokat több iskola összefogásával, a kölcsönös átjárhatóságot biztosítva hatékonyan működtették - az iskola szervezetén belül a legidőszerűbb teendők: tehetséggondozó koordinátor kijelölése (átfogja az egész iskola ilyen jellegű tevékenységét), tehetségfejlesztő szakértő működtetése iskolán belüli tanácsadói szerepkörben, mentorrendszer kialakítása, a legtehetségesebb tanulók hatékony egyéni fejlesztése. Ezen kutatásnak, illetve elemzésnek a mentén alakult ki a tehetségfejlesztő hálózati program.

5 Fontos volt a már működő programok bemutatása, multiplikáló szerepe is, mert mintául szolgálnak. Ezen a konferencián a Szerencsi Körzeti Tehetségkutató és Tehetségfejlesztő Központban három helyszínen, Szerencsen Taktaharkányon és Mádon tapasztaltam meg ennek a rendszernek és programnak kivételes működését. Csapatokat, elképzeléseket és együttgondolkodást láttam. A jövő csakis ez lehet. Csak azt kívánnám magunknak, hogy iskolaigazgató, polgármester, kistérségi közoktatás feladatellátó vezetője, szülők, gyermekek, civil segítő szervezetek, egyetemi szakember, vezető, megyei képviselő egyszer a jövő érdekében, nem pártérdek mentén, hanem a kistérségért és a tehetségek érdekében a közösség hasznára tanácskozna és önkéntességi alapon megálmodna és létrehozna egy rendszert, mely rendszer a kistérségről, az ott élő emberekről szólna. A polgármesterek és iskolaigazgatók közösen lehetnének ennek a motorja. Akkor az önkormányzat is megnőne, s nem lenne az iskolában csak házmester. Hát ezt kellene a magyarok után csinálni a jövő érdekében, azért, hogy a társult országok európai szövetségében a művelődés legyen érték, ne a meghunyászkodás, jövőnket ne pártérdekek szabják meg, hanem a fejlődés és a kiteljesedés, a minőség növekedés eszméje Németh László szavával. Kis nép is alkothat nagyot, ezt a régi görögök több ezer éve bizonyították. Motiváció, elkötelezett munkavégzés és tehetség, szorgalom, ami mozgasson bennünket. S nem utolsó sorban összefogás, mert igen, kell egy jó csapat a célok megvalósításához. S kellenek a csapatban gondolkodók, tervezők, vitatkozók, kellenek a Luciferek, a kételkedők, mert tőlük megy előbbre a világ. De kellenek a csakazértis emberek, akik vállán mindig felmásznak a nagyot akarók. De ezek ne a saját, hanem a közösség boldogulása érdekében jussanak a csúcsra. Ehhez a feladathoz már vannak szent őrültek, akik mindig is vállukon vitték előre a világot, s általuk lett a világ azzá, ami. Akkor holnap már telefonálhatunk is egymásnak, hol lesz az együttgondolkodás. Jó munkát kívánok, szeretettel. Ádám Zita Balogfala, május 2.