ÓVODAI HÁTRÁNYCSÖKKENTÉS, EREDMÉNYES ISKOLAKEZDÉS
|
|
- Andor Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÓVODAI HÁTRÁNYCSÖKKENTÉS, EREDMÉNYES ISKOLAKEZDÉS Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés, hátránykompenzáció támogatására vonatkozó hazai és nemzetközi jó gyakorlatok területén
2 Óvodai hátránycsökkentés, eredményes iskolakezdés Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés, hátránykompenzáció támogatására vonatkozó hazai és nemzetközi jó gyakorlatok területén 2015
3 Jelen kiadvány a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz kiemelt projekt keretében készült Projekt azonosítószáma: TÁMOP / Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szerzők: Darvas Horváth Katalin Dr. Igaz Sarolta Gelgányiné Kósa Irén Hujber Tamásné Polyhosné Babácsek Erzsébet Somhegyi Szeverin Tóth Judit Szerkesztette: Szent-Gály Viola Köszönet a gyermek illusztrációkért a hódmezővásárhelyi Hermann Alice Óvodának. Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Közoktatási Osztály, Óvodafejlesztési Iroda, 2015 Felelős kiadó: Kiss József ügyvezető ISBN Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.
4 TARTALOM 3 Tartalom ELŐSZÓ... 4 I. KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETRŐL Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése (Labáth Ferencné, 2012) Felfelé terjeszkedő óvodáztatás stagnáló hozzáférés (Vágó Irén, 2005) Óvodák és szülők vonzások és választások (Török, 2005) A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései (Kende Anna Illés Anikó, 2007) A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában (Józsa Krisztián Hricsovinyi Julianna, 2011) Külföldi gyakorlatok és tapasztalatok II. JÓ GYAKORLATOK AZ EREDMÉNYES ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSÁBAN Jó gyakorlatok elemzése Városi Óvodai Intézmény, Kisújszállás Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Újszentmargita Hermann Alice Óvoda, Hódmezővásárhely Kiemelt jó gyakorlat esetelemzése adaptációval Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Exner Leó Óvodájának jó gyakorlata az eredményes óvoda-iskola átmenet támogatásában Javaslatok rendszer- és intézményi szinten Javaslatok rendszerszinten Javaslatok intézményi szinten III. KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS IV. KUTATÁSI JELENTÉS AZ ESÉLYTEREMTÉSRŐL ÉS HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓRÓL Az esélyegyenlőség, hátránykompenzáció témakörében végzett kutatások kiválasztási szempontjai Az óvodai ellátórendszer helyzete, szerepe a hátránykompenzációban, esélyteremtésben Roma gyermekek óvodáztatása (Babusik Ferenc, 2003) Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján (Józsa Krisztián Zentai Gabriella, 2007)... 67
5 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és az óvoda (Havas Gábor, 2004) Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése (Biztos Kezdet Óvodai Program) (Bakonyi Anna Dr., 2012) Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében (Darvas Ágnes Tausz Katalin, 2005) Következtetések Külföldi gyakorlatok és tapasztalatok V. AZ ESÉLYTEREMTÉST ÉS HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓT TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK Jó gyakorlatok bemutatása Szivárvány Óvoda Lakiteleki Tagintézménye Sokorópátkai Egységes Óvoda Bölcsőde ÁMK Aranyalma Óvoda és Bölcsőde, Káloz Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda, Hernádnémeti Kiemelt jó gyakorlat esetelemzése adaptációval A kerecsendi Berekerdő Óvoda esélyteremtést és hátránykompenzációt segítő jó gyakorlata Nemzetközi jó gyakorlatok az esélyteremtés és hátránykompenzáció területén VI. INTERJÚ AZ ÓVODAI HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSRŐL...113
6 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 5 ELŐSZÓ A TÁMOP kiemelt projekt II. szakaszában az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Óvodafejlesztési Irodájának szakmai vezetésével valósult meg az az óvodai kutatás-fejlesztés, amelynek összefoglaló kötetét tartja kezében az Olvasó. A kutatás-fejlesztés témája jól ismert az óvodapedagógusok körében, hiszen az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés, a hátránycsökkentés módszertani támogatása jelentős előzményekre tekinthet vissza. A kutatások, publikációk, jó gyakorlatok azonban mindeddig nem kerültek egységes áttekintésre, szintetizálásra. Jelen kutatás-fejlesztés a szakirodalmi tájékozódás segítése és a témához kapcsolódó jó gyakorlatok feltárása mellett ágazati és intézményi szintű javaslatokat is megfogalmaz. A kutatási program jelen kivonatát az óvodapedagógiai szakma minden szereplője haszonnal forgathatja; van mondanivalója az óvodapedagógusok, munkaközösség-vezetők, óvodavezetők, szaktanácsadók, szakértők, intézményfenntartók, és az ágazati irányítás résztvevői számára is. Az esélyteremtés kiemelt feladataként az Óvodai nevelés országos alapprogramja évi módosítása rögzítette az óvoda hátránycsökkentő szerepének fontosságát annak érdekében, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az új köznevelési törvény szeptemberétől a felmentés lehetőségével hároméves kortól, napi négy órában kötelezővé teszi az óvodai nevelésben való részvételt. A szabályozás esélyteremtő és hátránykompenzáló célja, hogy a gyermek későbbi tanulásához, sikeres társadalmi szerepvállalásához szükséges kognitív és nem kognitív funkciói a legmeghatározóbb kora gyermekkorban (0 7 év) optimálisan fejlődhessenek. Ehhez társul az eredményes óvodaiskola átmenet támogatása, amely folyamatjelleggel törekszik a köznevelési törvény kiemelt feladatának megvalósítására, a társadalmi leszakadás megakadályozására. A hat hónapos időtartamra tervezett kutatási programban témánként készültek Kutatási jelentések, amelyekben a hazai kutatási és fejlesztési eredmények elemzése, következtetései, hazai és nemzetközi gyakorlatok feltárása, elemzése, hasznosítható elemek bemutatása és ajánlásai szerepelnek. A program része a jó gyakorlatok bemutatása és rendszerezése, adaptációs ajánlásaik kidolgozása. Az óvodai nevelés szakemberei számára különös értékkel bír a témákat átfogó Annotációs gyűjtemény. A kutatás eredményeként létrejött ismeretanyag és tapasztalatok nyomán Javaslatok megfogalmazására került sor a rendszerszinten döntéshozók és az intézmények számára. A hozzáférhető és minőségi óvodai nevelés jegyében, az eredményes óvoda-iskola átmenet, valamint a hátránycsökkentés tárgykörének ágazati kezelésére, a jogalkotó közvetlen támogatására Stratégiai dokumentum készült. A rendszerszintű Javaslatok alapján a Stratégia célprogramokat, feladatokat és eszközrendszert határoz meg, Pásztor Miklósné dr. egyetemi docens szakértői támogatásával. A kötet a kutatás-fejlesztés tartalmába kíván betekintést nyújtani azzal a céllal, hogy konkrét gyakorlati mintákat mutasson a kisgyermekkori nevelés sarkalatos témáiban az óvodai nevelés szakemberei számára. Budapest, július Fieszlné Ancsák Jolán közoktatási osztályvezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
7
8 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 7 I. KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETRŐL A kutatások kiválasztási szempontjai Az óvoda-iskola átmenet hazai kutatásának széles spektrumát tárta fel a szakértői csoport, elsősorban folyóiratokban megjelent publikációk alapján. Jelentős számban adnak közre meghatározó kutatásokat az Új Pedagógiai Szemle, az Educatio, az Iskolakultúra folyóiratok, ugyanakkor a kötetben való megjelentetés lehetősége szerényebb. Az elemzésre szánt kutatások kiválasztásánál a következő szempontok érvényesültek: A kutatás 2005-nél ne legyen régebbi, az óvodai ellátórendszerhez kötődő legyen, ezen belül az óvoda-iskola átmenetet érintő problémát dolgozzon fel. Megbízható adatokat tartalmazzon, melyekhez megfelelően nagy populáció vizsgálatával jutott. A kutatási módszerek területén előtérbe helyeztük a dokumentumelemzés, a kérdőív és az interjú módszereit. A kutatás során készült tanulmányoknak szakmai súlyuk legyen, mérvadó szakirodalmi hivatkozással, valamint hivatkozott irodalomként is számottevő előfordulással rendelkezzenek. A kutatási publikáció megjelenésének helye (pl. szakmai folyóirat jellege, gyűjtemény, honlap; elektronikus, illetve nyomtatott formátum). Az ország megyéinek, régióinak érintettsége a kutatás területi lebonyolításában, például hátrányos helyzetű régiók vizsgálata, esetleg az ország egészét érintő adatok elemzése. Másodelemzési szempontok A már lezajlott hazai kutatások nagy mennyiségű adatot tartalmaznak. A publikált kutatási eredmények a következő szempontok szerint kerültek másodelemzésre: 1. Iskolaérettség kritériumai 2. Szocializációs különbségek 3. Differenciálás pedagógiája az óvodában Az óvodai nevelést támogató fejlesztések elemzési szempontjai Az óvoda-iskola átmenet tükrében a fejlesztési koncepció ad-e lehetőséget: Jó gyakorlatok közzétételére/adaptálására; Intézményfejlesztésre; Pedagógus-továbbképzések szervezésére; Kompetenciaalapú óvodai programcsomagok átvételére; Innovatív programkidolgozásra; Hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésének biztosítására; Fejlesztéssel, tehetséggondozással kapcsolatos diagnosztikai program kidolgozására.
9 8 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés táblázat: A kiválasztott kutatások Kutatások Labáth Ferencné (BIKÓP) Kapcsolódás az óvodai területhez 2012 hátrányos helyzetű, 3 7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése, óvoda-iskola átmenet Vágó Irén 2005 felfelé terjeszkedő óvodáztatás, ellátáshoz való hozzáférés Török Balázs Kende Anna Illés Anikó Józsa Hricsovinyi 2005 óvodaválasztás, szerep-megosztás család és szülő között, szülői elvárások Mód szerek kérdőív, SWOT analízis 28 intézmény elektronikus dokumentum-elemzés kérdőív 2007 rugalmas beiskolázás kérdőív, interjú 2011 óvoda-iskola átmenet, szelekció kérdőív Populáció Évszám Megjelenés helye óvodás életkorú gyerekek 4138 szülő, 470 intézmény Educatio Educatio 1332 gyermek Új Pedagógiai Szemle 13 intézmény, 449 gyermek Területi érintettség országos országos országos két régió Iskolakultúra megyeszékhely 1. Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése (Labáth Ferencné, 2012) A kutatás érinti a családok és gyermekek szociális feltételeinek javítását, az intézményes szolgáltatások könnyebb elérését, a hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek esélynövelését. A záró konferencia kötete, valamint a visszamérések adatait tartalmazó kötet egyaránt rámutat arra, hogy a kutatócsoport által felsorolt másodelemzési szempontok mindegyikét érintik a kutatási eredmények. Több terület összekapcsolódása figyelhető meg, például a komplex tevékenységek megjelenése, melyek képességfejlesztő hatásuk révén egyértelműen elősegítik, hogy a gyermekek óvoda-iskola átmenete az iskolaérettségi funkciók fejlesztésével zökkenőmentessé váljon. Jellegzetes elem a tapasztalaton, élményeken alapuló ismeretszerzés, ami cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatként segíti a közvetlen tapasztalást, a megfelelő tanulási módszerek megtalálását, személyre szabását. Ehhez társul az intenzív egyéni fejlesztéssel támogatott képességkibontakoztatás, ami személyre szóló figyelmet, egyéni törődést jelentett, ezáltal a tanulói motiváció erősödött, a képességfejlesztés hatékonyabbá vált. A programon belül jelentkező szocializációs különbségek leginkább a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok és a kontrollóvodák családjai közötti összefüggésben értelmezhetők. A következő táblázatban látható mérés a pedagógiai munka 20 kulcsterületének vizsgálatára irányult. A húszból a szocializációs különbségek kompenzálásában tizenkettő érintett (2., 4., 5., 6., 9., 10., 11., 12., 13., 16., 19., 20.), azaz a kategóriák 60%-a. Az elemzési szempontoknál kiemelték a családi szocializációt, a társas kapcsolatokat, valamint a szociá-
10 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 9 lis kompetencia fejlettségi mutatóit. A Biztos Kezdet Óvodai Program mindhárom területet érinti. (1. ábra) 1. ábra: A pedagógiai munka tudatosabbáválásának mértéke Értékelés 1 Értékelés 2 Értékelés 3 Értékelés 1 A dokumentációs kultúra fokozása Az egyéni fejlesztés komplexitása A tervező munka minősége Az alkalmazott fejlesztőjátékban rejlő lehetőségek A szülők egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájárulásának... A gyermek és a család megismerése, kapcsolatfelvétel Fejlesztő, segítő szakemberekkel rendszeres team Szabadjáték feltételeinek biztosítása Multikulturális nevelés Korai felismerés, a fejlesztéshoz szükséges speciális... Szülőkkel való kapcsolattartás tartalmi elemei és módjai Összehangolt kapcsolattartási formák és tartalmak Biztos kiengedés óvoda-iskola átmenet megkönnyítése Kompetenciaalapú óvodai programcsomag komplex... Önálló, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása minden... A hátrányos helyezetű gyermekek megismerésének és... Intervenciót alkalmazó óvodapedagógus szerep... Mulasztások, hiányzások okainak feltárása Tervszerű beóvodázás Gyermekek és szüleik befogadása 4,7 28,6 66,7 33,3 66,7 27,3 72,7 23,8 76,2 4,6 40,9 54,5 18,2 81,8 9,1 36,4 54,5 9,5 90,5 13,6 22,7 63,6 13,6 31,8 54,5 31,8 58,2 38,1 61,9 27,3 72,7 9,1 4,5 45,5 40,9 19,0 81,0 21,7 78,3 45,5 54,5 31,8 68,2 14,3 85,7 13,0 87,0 0 20% 40% 60% 80% 100% Partneri kapcsolatok megjelenése, szakmai együttműködések Ez az a terület, ami a legnagyobb sikerrel, látványosan, több dimenzióban is megvalósuló, valós fejlesztési folyamatot takar. A felsorolt együttműködési formák mindegyikében megtalálható: az óvodán belüli szakmai együttműködések, csapatmunka; az óvoda és a család együttműködése, kapcsolatának gazdagodása; az óvoda és iskola közötti együttműködés, elsősorban az óvoda-iskola átmenet segítése céljából; az óvoda és a szakellátás közötti szakmai együttműködés mélyítése. A kibővített másodelemzési szempontok alapján a kutatás elemzése során az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan a következő szempontok jelentek meg: Iskolaérettségi kritérium: a szakmai kompetenciák erősödése, a tudatosabb pedagógiai munka. Szocializációs különbségek kritériuma: a családsegítés természetes folyamatba ágyazottsága, a dajkák megerősített szerepvállalása, a másság elfogadása, az együttnevelés pedagógiai folyamatának módszertani erősítése. Differenciálás pedagógiájának kritériuma: az egyénre szabott fejlesztés, egyéni törődés beillesztése a gyermekekkel való foglalkozás folyamatába. Partneri kapcsolatok, szakmai együttműködések: mind a belső, mind a külső partneri, szakmai kapcsolatok megerősítése, tartalmas együttműködés, a pedagógusok csapatmunkájának elősegítése. Rendszerszintű elem: hálózati együttműködés erősödése, szervezetfejlesztés.
11 10 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés Felfelé terjeszkedő óvodáztatás stagnáló hozzáférés (Vágó Irén, 2005) Vágó Irén 2005-ben publikált kutatásában egy új fogalom született, a felfelé terjeszkedő óvodáztatás. 1 Ennek sajátossága a hároméves kortól óvodai nevelésben részesülő gyermekek és a kötelező iskolai előkészítő év időtartamára óvodás gyermekek csoportjai közötti különbség mélyülését. Az első csoportban az óvodába járás átlagos ideje 3,5 évre emelkedett, míg a második csoportban ez az adat csupán 1,5 év. 2 A kutatás az iskolába járáshoz szükséges fejlettségről szól, de elsősorban a jogszabályváltozást veszi vizsgálat alá: mit is jelentett a rugalmas beiskolázás, milyen hatást gyakorolt a közoktatás rendszerére. Így ez a központi szabályozók változásai miatt elsősorban rendszerelemként értelmezhető a szakmai-módszertani megközelítés helyett. Emiatt a másodelemzési szempontok között tervezett iskolaérettségi kritériumrendszer (vagyis az általános képességstruktúra és a kultúrtechnikák megalapozásához szükséges képességek fejlettsége vizsgálatának) elemzése nem történik meg. Helyette új szempont merül fel: a rendszerelemek vizsgálata, azon belül az ellátórendszer átfogó adatainak elemzése. Vágó Irén vizsgálta az óvodai ellátáshoz való hozzáférés adatainak változásait, többek között: a gyermeklétszám alakulását, a helyhiány miatt fel nem vett gyermekek számát, az óvodai férőhelyek területi/településtípusonkénti megoszlását, a központi szabályozók változásának hatását össznépességi szinten. A fent említett rugalmas beiskolázás miatt a szerző további kutatásra javasolt témaként említi azt az állapotot, ami ennek a rendszernek következménye: hiszen a kitolódott iskolába lépés a gyermek életében még egy évvel meghosszabbította az intézményi ellátórendszerben töltött időt. 3 A jogszabályi változások hatása a gyermeklétszám alakulására több dimenzió mentén kerül szóba a tanulmányban. Vágó részben a 6 éves korú gyermekek jelenlétét nézi saját korcsoportjukhoz viszonyítva. A vizsgált időszakban már érvényesült a felfelé terjeszkedő óvodáztatás, ám a 6 évesek tömeges visszamaradása sem hatott pozitívan a betöltött férőhelyek számának alakulására. Ha ehhez hozzávesszük a demográfiai csökkenést, akkor érthető az óvodák és iskolák között kialakult harc a gyermekekért. Összességében a kisgyermekkori nevelés mutatói nem javultak, csak a helyszín tevődött át, hiszen a tanköteles korú 6-7 évesek most nem az iskolában, hanem az óvodában kapnak ellátást. Ez sajnos a 3-5 évesek óvodai felvételi esélyeit csökkenti, a település típusától függően inkább vagy kevésbé. 1 Vágó i. m. (3. j.) 2 Uo júniusi adat szerint egy kaposvári 24 fős óvodai csoportból az iskoláskort elérő gyermekek közül 1 fő megy tovább iskolába, a többit visszatartják még egy évre a rugalmas beiskolázást lehetővé tevő szabályozás miatt. (Hujber Tamásné saját megfigyelése.)
12 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: Rendszerelemek vizsgálata (az ellátórendszer átfogó adatainak elemzése): óvodai ellátáshoz való hozzáférés: óvodai férőhelyek számának alakulása, óvodáskorú gyermekek száma, óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma stb.; központi szabályozók változásának hatása össztársadalmi szinten. Érintőlegesen megjelenik az iskolaérettség, illetve a szülőkkel való kapcsolatalakítás (attitűd, partneri kapcsolat, szakmai működés), de ezekkel kapcsolatban a kutatás nem tartalmaz elemezhető adatsorokat és következtetéseket. Sok szempontból merült fel érdekes vizsgálati téma, de a hazai adatok bizonytalansága és az európai adatokkal való összehasonlítás lehetőségének hiánya megakadályozza ezek tanulmányozását. 3. Óvodák és szülők vonzások és választások (Török, 2005) Török Balázs kutatásában a szülői felelősség, a szerepvállalás gondolatkörével foglalkozik. 4 Megvizsgálja az óvoda- és az iskolaválasztási preferenciákat, valamint az óvoda és a család szerepét, szerepváltozását a gyermekek nevelésében. Az óvoda és a szülők közötti tényleges együttműködés elemei kapcsán Török Balázs rávilágít arra, hogy az óvoda és a család közötti párbeszéd nem szólhat mindig a szülői szerepből adódó kötelezettségek elemzéséről, visszacsatolásáról, mert ez az egyoldalú megközelítés nem kedvez a további együttműködésnek. Ezért a vizsgálat középpontjában inkább az óvodák állnak: az ő tevékenységük, értékelésük nagyobb teret kapott a vizsgálatban, mint a szülői oldal. Az óvoda minősítési szempontjai közül a szülők a legfontosabbnak az óvodapedagógus és a dajka személyiségét tartották, ami közvetlenül összefügg az egyik kritériummal, a partneri együttműködéssel. A legalacsonyabb elégedettségi mutatókat a családok számára szervezett programok területén mérték. A válaszadó szülők részéről ez kimondatlan ajánlattételnek minősül: igénylik az együttes programokat, az időtöltést az óvodával, a szülőtársakkal, erősítve a családok közötti párbeszédet, a családok, az óvoda és a gyermekek egymás közötti kapcsolatait. Szeretnének részesévé válni gyermekük óvodai élményének. Ez egyértelműen pozitív nyitás az intézményes ellátórendszer felé, a családok kapcsolatainak erősítése révén. Jelentős tehát azoknak az aránya, akik gyermekük óvodáját közösségi centrumként definiálják. Ez egyben egy mélyebb probléma felé is vezet: a családok és a közösségi szerveződések kapcsolati mélypontját mutatja. 5 Az elvárások és a lehetőségek oldala közötti összhang erősíti az együttműködést, a szülők jó érzését, komfortját, s egyben a szolgáltatói jelleg erősítése felé mutat. Szülői részről többnyire a vízhez szoktatás, a játékos mozgás és az idegen nyelv tanulása terén fogalmazódtak meg igények. A fejlesztés vagy tehetséggondozás iránti igény nem ilyen egyértelmű. Érdemes is a szülők ez irányú elvárásait korlátok között tartani, hiszen a családok hajlamosak az 4 Török Balázs: Óvodák és szülők vonzások és választások. Educatio, sz., Török i. m. (32. j.) 802.
13 12 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... óvodát előiskolaként felfogni, számon kérni a foglalkozásokat és a feladatlapok rendszerét az óvodapedagóguson. 6 A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: Partneri kapcsolatok megjelenése, mélyülése, szakmai együttműködés: ezen a téren elődlegesen az óvoda és a család közötti kapcsolat felmérési adatai szolgáltattak információt, több területet érintően is. Iskolaérettség és differenciálás: kisebb mértékben, de tartalmilag értékelhető adatokkal merült fel a másodelemzési szempontok között az iskolaérettség területéhez kötött képességfejlesztés. A motoros képességfejlesztés iránti igény, valamint a kognitív fejlődés sokoldalú támogatása iránti szükséglet indirekt módon, a válaszokat kiértékelve jelenik meg. A szociális készség fejlesztése iránti igény, illetve a feladat prioritása egy helyen fogalmazódott meg nagyon markánsan, mégpedig a család és az óvoda szerepmegosztásánál, a másokkal való együttműködés megtanulásában jelzett óvodai munka elismerésekor. 4. A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései (Kende Anna Illés Anikó, 2007) A kutatás két magyarországi régióban vizsgálta az óvoda-iskola átmenetet. 7 Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a rugalmas beiskolázás alapvetően nem orvosolja az óvodából iskolába történő átlépés nehézségeit, mert kedvezőbb helyzetbe kerülnek az egyébként is jobb státuszban lévő gyermekek, és mélyebbre a hátrányos helyzetűek. A problémát súlyosbítja az óvodák és az iskolák közötti együttműködés és az egységes szemléletmód hiánya. A késői beiskolázás tehát összességében inkább elmélyíti az oktatási szakadékot, minthogy a felzárkóztatást segítené. A rugalmas beiskolázás kérdését a rendszerszintű kritériumokon belül a jogszabályok által meghatározott intézményi működés anomáliái közé soroljuk. Bár a tanulmányt 2007-ben publikálták, ma is aktuális; a törvényi változások ellenére is megtalálható a rugalmas beiskolázás intézményrendszere. A kutatás előnyöket és hátrányokat fogalmaz meg a rugalmas beiskolázással kapcsolatban, illetve részletezi annak hatását az óvoda-iskola átmenet területére. 8 6 Uo Kende Illés i. m. (15. j.) 8 Kende Illés i. m. (15. j.) 17.
14 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés táblázat: A rugalmas beiskolázás intézményrendszerének előnyei és hátrányai, lehetőségei és veszélyei Előny Hátrány A rugalmas beiskolázás kétségkívül előnyösen Az iskolaérettség képlékeny, szubjektív és szakmailag indokolatlan elvárása lehetetlenné teszi érinti a szocializáció területén, a képességstruktúra fejlettségében, testi fejlődésben lemaradó és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését az életkorából fakadóan tanköteles gyerek számára. a beilleszkedési, viselkedési problémákkal küzdő gyermekeket. Továbbra is probléma marad a hátrányos helyzetű gyermekek rendszertelen óvodába járása, gyenge teljesítménye, iskolai lemorzsolódása, valamint a kezeletlen, előítéletes pedagógusi reakciók. Lehetőség Az iskolai buktatás eltörlésével át lehetne gondolni az óvodai évismétlés szükségességének kérdését. Mivel maga a lehetőség megmaradt, csak egy helyen legyen alkalmazva, ez esetben az iskolában indokoltabbá válhat. A megoldásnak ki kell térnie az óvoda-iskola átmenet jelenségének egészére, az intézmények strukturális felépítésétől kezdve az óvoda- és iskolapedagógusok eltérő nevelési szemléletén át a gyerekkor pszichológiai és pedagógiai sajátosságainak megértéséig. Javítsuk az intézményi együttműködést. Készítsünk tervet a nagy életkori különbségek kezelésére. Veszély Az óvoda és az iskola együttműködése, az átmenet fokozatossá tétele nélkül sem az óvoda, sem az iskola nem tudja kezelni a nagy életkori különbségeket és megakadályozni a későbbre tolódott iskolakezdéssel is összefüggő lemorzsolódást. Kutatási adatok bizonyítják, hogy az azonos képességekkel rendelkező, az iskolát korábban megkezdő gyerekek körében a lemorzsolódás veszélye szignifikánsan kisebb volt, mint a túlkoros csoport esetében. A fennálló problémák megoldási lehetőségeit alább összegezzük. Szükséges: az óvoda-iskola átmenet egységes szemléletének kialakítása; az iskolaérettség fogalmának egységesítése, új tartalommal való megtöltése; az óvoda- és iskolapedagógusok kompetenciájának kölcsönös elismerése adott életkorú gyerekek nevelésére és oktatására; a kétféle intézmény közötti vélt hierarchia lebontása a fokozott együttműködési lehetőségek erősítése által; egységes alapozó szakasz kidolgozása a tankötelezettség kezdetétől az alsó tagozat végéig. 9 A hátrányos helyzetű gyermekek szocializációs különbségei érintik a szocializációval kapcsolatos másodelemzési szempontunkat, de az adatok tartalmi vonatkozása nem kapcsolódik az óvoda-iskola átmenet kérdéséhez. Ráadásul a felállított kategóriák annyira egyediek (elit, feltörekvő középosztály, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű), hogy nem vonható párhuzam az esetleges KSH adatokkal. Ez megnehezíti, illetve jelen esetben lehetetlenné teszi az adatok közötti új szempontú elemzés végrehajtását. 9 Kende Illés i. m. (15. j.) 18.
15 14 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: rendszerszintű elemek, ahol látható a jogszabály által előírt rugalmas iskoláztatás anomáliája; elsősorban az óvoda és az iskola, valamint az óvoda és a szakellátás kapcsolata merült fel közvetlen és közvetett módon; a hátrányos helyzetű gyermekek szocializációs elmaradásai kapcsán merült fel a szocializációs különbségek másodelemzési szempontja (ez inkább elemzési-következtetési vonatkozásban jelent meg, kevésbé az adatokban); az iskolaérettségi kritériumrendszer, többek között az iskolaérettség megállapításának szakmai hiányosságai révén, valamint a képességek és a társadalmi státusz közötti összefüggés tekintetében. 5. A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában (Józsa Krisztián Hricsovinyi Julianna, 2011) Józsa Krisztián és Hricsovinyi Julianna kutatása az iskolába lépéskor megnyilvánuló szelekciós mechanizmusokat tárja fel empirikus úton. 10 Központi kérdés a körzeti és a nem körzeti iskolákba beíratott gyermekek közötti különbségek bemutatása. A kutatás elméleti része foglalkozik a jogszabályi háttérrel, valamint a szakpolitikai törekvések érvényre juttatásával. Abból indulnak ki, hogy az egyes települések viszonylatában nagyok voltak a különbségek a közszolgáltatások színvonalában, s ez érintette az oktatást is. A köznevelési intézmények állami átvétele után elkezdődhet a szakmai egyenlőtlenségek kiküszöbölése, az eddig hátrányos helyzetű településeken működő intézmények esélyt kapnak a köznevelés színvonalának felzárkóztatására. Ezt megerősíti az az adat, miszerint a városok legszegényebb és leggazdagabb ötöde között százaléknyi lehet az egy tanulóra jutó kiadási különbség. Hosszabb távú problémát jelenthet a rendszer működésében a szülői iskolaválasztás alapján felerősödő szelekciós mechanizmus. Bizonyítást nyert a beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdők szignifikánsan nagyobb jelenléte a körzeti iskolákban, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók magasabb aránya szintén a körzeti iskolákban. A kutatásban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a jobb társadalmi helyzetben lévő szülők nagyobb arányban íratják-e be lakóhelyüktől különböző körzetbe gyermekeiket. A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: a rendszerszintű kritérium, mert a szakpolitikai megközelítés, a jogszabályi feltételek, valamint a háttértényezők elemzése ezt hívta életre; az iskolaérettségi kritérium, mert szakmailag kapcsolódó mérőanyag (DIFER) bevonása történt a kutatásba, ami egészében érintette az iskolaérettségi kritérium lebontását; a differenciálás csak közvetetten, az adatok elemzése során, a következtetéseknél jelenik meg, de adattáblákban nem; 10 Józsa Hricsovinyi i. m. (1. j.)
16 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés az iskolaválasztással kapcsolatos szülői attitűd kibővítetten kötődik a partneri kapcsolatok megjelenéséhez. Bár nem ez volt a fő vizsgálati terület, de érdekes lenne elemezni azoknak a szülőknek az iskolához fűződő attitűdjét, akik körzeten kívül választottak intézményt. 6. Külföldi gyakorlatok és tapasztalatok A kutatások szempontrendszere A szakértők a kutatások szempontrendszerénél külön foglalkoztak a nemzetközi gyakorlat kiválasztási szempontjaival, valamint a felszínre került, az óvodai nevelést támogató fejlesztések elemzési szempontjaival. Ezek alapján vizsgálták, hogy az egyes országok rendszerszintű elemei mennyire lennének alkalmazhatóak itthon. A kutatások kiválasztási szempontjai A nemzetközi gyakorlat áttekintésébe bevont országok kiválasztásának szempontjai: A vizsgált ország oktatási rendszerének és óvodai működésének hatása a Magyarországon kialakult gyakorlatra. Az öt kiválasztott országból legalább egy közvetlen szomszédunk legyen. Az ottani rendszert ismertető, magyar és idegen nyelvű publikációk súlya. Az ország szokásrendszere a jó gyakorlatok közreadásával kapcsolatban. A várható innovációk valószínűsége. Legalább egy tengerentúli ország bemutatása. Az óvodai nevelést támogató fejlesztések elemzési szempontjai Az óvoda-iskola átmenet tükrében az összehasonlítást megkönnyítve a kutatók ugyanolyan szempontsorral dolgoztak. Megnézték, hogy a fejlesztési koncepció ad-e lehetőséget: Jó gyakorlatok közzétételére, adaptálására; Intézményfejlesztésre; Pedagógus-továbbképzések szervezésére; Kompetenciaalapú óvodai programcsomagok átvételére; Innovatív programkidolgozásra; Hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésének biztosítására; Fejlesztéssel, tehetséggondozással kapcsolatos diagnosztikai program kidolgozására. Nemzetközi gyakorlatok A világon sokféle gondolkodásmód és gyakorlati megvalósítás él a Magyarországon óvodának nevezett intézményrendszer felépítéséről, működéséről. Az egyik fő problémát az iskolakezdés ideális időpontjának meghatározása jelenti. Ez kihat az ellátórendszer felépítésére, hiszen vagy a beiskolázási korhatár csökkentése a cél, vagy az iskolakezdés korhatárának emelése. Eltérő a vélekedés abban is, hogy az iskolai életre való felkészítés hol történjék: az iskolákhoz közel álló, pre-school jellegű intézményekben, vagy a hazai gyakorlatnak jobban megfelelő óvodákban ban az OECD kezdeményezte a kisgyermekkori ellátás vizsgálatát, annak 11 Ronkovicsné Gergely i. m. (14. j.) 88.
17 16 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... átláthatósága szempontjából. A résztvevő tagországok különböző gyakorlata 4 7 év közé teszi az alapfokú oktatás bemeneti időpontját. Emiatt mivel más időpontot érint a kezdés másmás gyakorlata alakult ki a tényleges óvodai nevelésnek. Németország Németországban a teljes oktatási rendszer erős állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságtól függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás tartománytól függően évig a 6. életévtől a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 vagy 10 évig nappali tagozaton tanulnak, majd eredménytől függően további tanulmányok vagy részidős szakmai képzés következik számukra. Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) 7 hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik. Az általános iskola (Grundschule) 6-tól 10 éves korig tart (4 osztály), kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztályból áll. 12 Az iskola előtti nevelés érdekessége, hogy 1996 óta a gyermek a betöltött 3. életévtől óvodai férőhelyre jogosult. Egyes tartományok meghatároztak különböző feltételeket, például azt, hogy a szülők dolgozzanak, illetve hogy a szülői felügyeleti joguk gyakorlásában akadályoztatva legyenek. Az óvoda rendszere nem kötelező, a hagyományos iskolai előkészítés feladatát látja el. Az óvodai ellátásért azonban térítést kell fizetni. Az óvodai díjat a közösség (kommune) határozza meg az, de egyes közösségekben, illetve egyes tartományokban (Bund) előfordulhat, hogy egyesek ingyenesen vehetik igénybe az óvodai ellátást. A díj összege függ még a csoport létszámától, a gyermekek életkorától, a rezsiköltségtől, az óvodai ellátás időtartamától és a szülők jövedelmétől. Az óvodai/bölcsődei/napközis helyek költsége az alkalmazottak, az eszközök és az üzemeltetés költségeiből tevődik össze. Németországban iskolakötelesek azok a gyermekek, akik június 30-ig betöltik a 6. életévüket. Egyes tartományokban eltérhet az iskolaköteles életkor betöltésének utolsó időpontja. A július elseje és december 31-e közötti időszakban 6 évessé válók a szülők kérésére iskolába mehetnek, ők a Kann-Kinder -ek, akiket bizottság vizsgál meg, hogy valóban iskolaérettek-e. Ausztria Ausztriában nem jár alanyi jogon az óvodai ellátás. Egyes községekben akár egy éves várakozási idő is eltelhet a jelentkezés és a felvétel között. Vannak tartományok, ahol csak az étkezésért kell fizetni, míg másutt egyéb díjat is szednek. Mivel a közóvodák nem fedik le a szülők részéről jelentkező teljes igényt, ezért sok magánóvoda is üzemel, amelyek díja sokkal magasabb. Az 5 és 6 éveseknek már kötelező legalább egy évet járniuk óvodába. Bécsben azoknak kötelező az óvodai ellátás, akik szeptember 1-jéig betöltik az 5. életévüket, és az állandó lakóhelyük Bécsben van. Ekkor állami vagy magánóvodába kell menniük. Az óvodai hétköznapok nagyon változatosak, de ismétlődő, biztos pontok is vannak. Ilyen például a tájékozódás (reggeli beszélgetés, napirend átbeszélése a gyerekek szintjén), a villásreggeli/büféreggeli, az irányított játék (festés, zene), a szabad levegőn mozgás, az ebéd, 12 Németország oktatási rendszere. (Látogatva: március 1.)
18 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés a pihenőidő 14 óráig, az egyéni foglalkozási lehetőségek, a játék és a mozgás, a szociális kapcsolatok fejlesztése. Minden gyermek iskolaköteles, aki szeptember 1-jéig betölti a 6. életévét. Svájc A legtöbb kantonban legalább 1 vagy 2 évig kötelező óvodai ellátásban részesülni, azaz általában 4 éves kortól teszik kötelezővé a beíratást (az április 30-ig a 4 éves kort betöltőknek). Beíratható továbbá az is, aki május 1. és július 31. között tölti be a negyedik évet. Gyakori a félnapos ellátás. A legtöbb kantonban az iskolarendszer mintájára működtetik az óvodákat, ennek következménye, hogy előiskolázásnak is hívják az óvodai nevelést. 13 Az óvoda támogatja a gyermek iskolára való felkészülését. Hangsúlyos tehát az önállóságra nevelés, a szociális és tárgykompetencia erősítése. Ez azonban nem szisztematikus, teljesítményközpontú, szelektáláson alapuló nevelést jelent. Az iskolaérettséget az óvodai nevelők állapítják meg az óvodai nevelés végén. Egyes kantonokban a szülőket illeti meg a jog, hogy a gyermek iskolaérettségéről döntsenek, máshol a kötelező beiskolázást egy bizottság állapítja meg, vagy harmadik variációként néhány kantonban iskolaérettségi tesztet végeznek. Az óvodai nevelésben az egyes szakterületeken (zene, környezet, nyelv, matematika) meghatározott célokat kell elérni, illetve vannak szakterületeken átívelő célok is (mozgásfajták, sikerek és kudarcok kezelése). Az óvodai ellátórendszerbe felvételi nélkül lehet bekerülni ig önkéntes volt az óvoda, azóta több kanton kötelező óvodai nevelést vezetett be ben a huszonhatból tizenöt kantonban volt kötelező a legalább egy éves óvodai nevelésben részesülés. Az óvodai ellátás ingyenes, a közösség finanszírozza. Dánia Dániában a kötelező oktatás az általános iskolát és a középiskola alsó tagozatát foglalja magában. Az iskoláskor előtti intézményes rendszer nem tartozik az oktatási rendszerhez. Az oktatás 7 éves korban kezdődik és 16 éves korig tart. A gyermek abban az évben válik tankötelessé, amely év augusztus 1-ig betöltötte a 7. életévét. A tankötelezettség tehát 9 évig tart, hiszen Dániában a középiskola elvégzése már nem kötelező. Az állami iskolákban a tanítás ingyenes, a magániskolákban a költségek 10 30%-át a szülők fizetik, 70 90%-át pedig az állam. A tanulók körülbelül 90%-a jár állami iskolákba. Dániában sok erdei iskola és hasonló reformpedagógiai intézmény van. Az első erdei iskola a Herning városától néhány kilométerre északra fekvő Örre nevű település mellett épült. A környezeti nevelés már a gyermekek iskola előtti időszakában is kiemelt program. Az általános iskola előtti időszak intézményrendszere néhány sajátos eltérést mutat a magyarországi gyakorlathoz képest. Dániában számos intézményi lehetőség van az iskola előtti időszak, azaz a 0-6 vagy 7 éves kor közötti korosztály számára: csecsemőotthon, ahova 0-hároméves korig mehetnek gyermekek; óvoda, a magyar gyakorlatnak megfelelően 3 7 évesek számára fenntartva; összevont intézmények, ahol a gyerekek 14 éves korukig tanulnak. Ezeket az intézményeket az állam támogatja, a költségek egy részét azonban a szülőknek kell állniuk. 13 A svájci rendszerről a Wikipedia: Bildungssystem in der Schweiz szócikkéből merítettük az adatokat, információkat. (Látogatva: március 1.)
19 18 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... Külön iskola-előkészítő rendszert működtetnek, főként az óvoda-iskola átmenet megsegítése érdekében, az 5 7 éves kor közötti korosztály számára. Japán A japán oktatási rendszer négy szintre tagozódik. Az iskolaév április 1-jén kezdődik és március 31-én ér véget. A tanév harmadolva van, mely harmadok között vannak hosszabb szünetek (Japánban 14 állami ünnep van). Egy héten általában 5 tanítási nap van, de nem volt ez mindig így, ugyanis 2002-ig szombatonként is be kellett járniuk a nebulóknak egy fél napra. Ma már csak a felsőbb középiskolák némelyike rendeli be a tanulókat hétvégén. Az anyai iskola, ahogy a kisgyermekek otthoni ellátását hívja Gordon Győri János 14, és a hivatalos elemi iskola között a japán gyermekek nagy része óvodás. 5 és 6 éves kora között a gyermekek 95%-a jár óvodába. A kétféle óvodatípus közül az Oktatásügyi, Kulturális és Tudományos Minisztérium felügyelete alá tartozó óvodák inkább akadémikusabb jellegű, elsősorban a tanításhoz hasonlítható feladatot látnak el. A Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozók viszont elsősorban szociális profilúak. Ebben a típusban is jelentős oktató munka folyik, de elsősorban azért, hogy a korai, családi problémákból adódó különbségeket feldolgozzák. Az iskoláskorra ezek a gyerekek is ugyanolyan eséllyel indulnak el: a cél itt nem a tanítás, hanem a hátránykompenzáció. Az akadémikus jellegű képzést ami eltérő mértékben, de mindkét rendszerben fellelhető a minisztériumok nem tiltják, de nem is támogatják. Az utóbbi időben megnövekedett a kínálat az óvodák terén, hiszen a Waldorf- és a Montessori-elveken működő reformirányzatok iskolái óvodai ellátást is működtetnek; ez színesíti a palettát. Több kapcsolódási pontunk is van a japán óvodai rendszerrel. Évekkel ezelőtt a japánok nem véletlenül vették meg a Továbbfejlesztett Óvodai Nevelési Programot (TONEP), látva a magyarországi óvodák törekvéseit, eredményeit. 15 Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozott, amit a további felmérések is megerősítettek. Következtetések A világ országai között az oktatási rendszerek felépítése tekintetében áttekinthetetlenül sokféle lehetőség van. Vizsgált témánkat nézve a kisgyermekkori ellátórendszer vagy nem létezik, vagy különböző fenntartású lehetőségek közül lehet választani. Harmadik lehetőségként létezik ellátás, de nem tartozik az oktatási rendszerhez. Eltérő az óvoda kezdésének időpontja, vitatott az iskolába lépés optimális életkora is. Az ideális kor kérdésében kétfelé oszlik a különböző országok gyakorlata: a mielőbbi iskolai előkészítés ütközik meg a késői iskolakezdéssel. A két tendencia metszéspontján találhatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek külön programot javasolnak az átmenet megkönnyítésére. Az országok eltérő gyakorlata összefüggést mutathat azok kulturális sajátosságaival, vallott értékrendjével. A gyermek 4-5 éves korában szervezett iskolai előkészítő működtetése 14 Gordon Győri János: Mitől hatékony még a japán oktatás? A hivatalos oktatási rendszer tanítási óráin kívüli képzés és oktatás Japánban. Magyar Pedagógia, szám Kövér i. m. (67. j.)
20 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés hátterében az az élethelyzet húzódik, amikor az iskola lehetőséget kap, hogy átvegye a gyermeket a családtól, és ezáltal pótolja a kulturális, szociális és nevelési hiányosságokat, segítse a beilleszkedést, támogassa a bevándorlók korai beiskolázását, az emigránsok gyermekeinek nyelvtanulását, nyelvi szocializációját. Abban sincs egyetértés, hogy az óvodában melyek az elvárható viselkedési normák, értékek, s ezekhez milyen óvodai fejlesztő út visz. Farkas Aranka tanulmányában kitér az Amerikai Egyesült Államok és Japán óvodai gyakorlatának kulturális összehasonlító vizsgálatára. 16 II. JÓ GYAKORLATOK AZ EREDMÉNYES ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSÁBAN A kiválasztott jó gyakorlatok kellő megalapozottsággal kerültek a kutatói csapat látókörébe: az intézményi működés mutatószámainak alapos ismeretében kérdőív segítségével, valamint a személyesen felvett interjúkkal jutottak adatokhoz. Szempont volt, hogy az ország több régióját érintve keressék meg az intézményeket (ezek földrajzi elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja). 2. ábra: A kiválasztott jó gyakorlatok földrajzi elhelyezkedése 16 Farkas Aranka: Óvodából az iskolába. Az óvoda-iskola átmenet kérdései. In: Kisgyermekek, nagy problémák. 4 9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve (A48), Budapest, RAABE Kiadó,
21 20 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... Természetesen nemcsak a földrajzi elhelyezkedésre, hanem a településszerkezet sokféleségére is figyeltek: a főváros mellett megjelenik megyeszékhely, megyei jogú város, község és párszáz fős kistelepülés is. A jó gyakorlatok között található budapesti és közép-magyarországi, de választottak hátrányos helyzetű régiókban levőket is, mint például a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarország településein működőket. Az intézmények között vegyesen található óvoda és többcélú intézmény. Van köztük önkormányzati fenntartású, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó, egyházi fenntartású és magánóvoda is; a városiaknál belvárosi és külterületi. Elsődleges cél volt a szempontok széles skálájának való megfelelés. 1. Jó gyakorlatok elemzése A jó gyakorlatok elemzése kilenc szempont alapján zajlott. A szempontsor összhangban van az eredményesség kritériumrendszerével. Városi Óvodai Intézmény, Kisújszállás táblázat. A jó gyakorlat elemzési szempontsora és szakértői megállapítások Elemzési szempontok Tartalmaz-e módszertani innovációt? Az intézmény a leendő óvodások számának tervezéséhez statisztikai adatelemzést is alkalmaz. Ovi-suli munkaközösség létrehozása a gyerekek folyamatos és módszertanilag megalapozott támogatása érdekében. Nagycsoportos életkorban hangsúlyt kap a tanulás tanulása, a problémamegoldó képesség és az együttműködési készség fejlesztése. Megvalósul-e többféle pedagógiai, módszertani rendszerelem összekapcsolódása? Minden szervezési egységük a pedagógiai kultúra sokféleségét mutatja (munkaközösségi együttműködés, hospitálás, módszertani műhelymunka, esetmegbeszélés stb.). A folyamatszabályozáshoz szükséges eljárásrend-szintű szabályozók ki vannak dolgozva? A munkaközösségek éves tervezése a korábbi szakmai tapasztalatok alapján történik; a jó gyakorlat megjelenik az intézményi szintű dokumentumokban is. A partneri igény és elégedettség mérések aktív gyakorlata megtalálható az intézmény mindennapi szakmai működésében. Hordoz-e szervezetfejlesztési elemeket? Új szervezeti elem a közös munkaközösség, ami megtalálható mindkét intézmény struktúrájában. Az intézmény rendszerszintű gondolkodásmódja példaértékű. Előidéz-e egész intézményre kiterjedő szemléletváltozást? Igen, az intézmény folyamatos innovatív munkát végez, ez megköveteli a rugalmas feladatvégzést, problémakezelést. Hozott-e attitűdváltást az intézményi működés bizonyos részeiben? Igen; a jó gyakorlatban közreműködő pedagógusok akkor hatékonyak, ha hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, és pozitív attitűdjük van, mint jelen esetben is. 17 A jó gyakorlat megismerésében közreműködött a Városi Óvodai Intézményből Ponyokainé Rab Judit intézményvezető.
22 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés Elemzési szempontok Mennyire továbbfejleszthető? Szükséges lenne a két intézmény együttműködésének módszertani tervét kidolgozni, véghezvinni a teljes körű folyamatszabályozást (videóra rögzített órák elemzése, módszertani kisfilm készítése, a kéttanáros modell használata az óvoda-iskola átmenetben érintett óvodás és iskolás csoportok esetében is stb.). Megvalósulása mennyiben személyfüggő? Mindkét intézmény 100%-os részvétele a biztosíték arra, hogy a jó gyakorlat nem személyfüggő. Igényel-e hálózati együttműködést, szakmai csapatmunkát? A tanítókkal való kapcsolat erősítése az óvodai fejlesztés (iskolai) folytonossá tételéhez. Tanórai szinten jelentkező hatékony együttműködés a két intézmény pedagógusai között. Jó gyakorlat kialakításának oka, háttere A partnerek körében végzett elégedettségmérések az iskolai tanítók részéről alacsonyabb elégedettséget mutattak az utóbbi években. Ennek oka, hogy a tanítók nem láttak bele az óvodai fejlesztésbe, ezért olyan elvárásokat fogalmaztak meg, melyek nem illeszkedtek az óvodai nevelés gyakorlatához. Jó gyakorlathoz kapcsolódó tevékenységek, szervezési elemek Tevékenység, elem megnevezése Kölcsönös hospitálások, látogatások egymás intézményeiben A hospitálási tapasztalatok megbeszélése Közös programok A gyermek fejlődésének nyomon követése Rövid leírása, kifejtés A jó gyakorlat célja: az óvoda és az általános iskola együttműködésének, szakmai együtt gondolkodásának segítése, módszerek összehangolása, az óvoda-iskola átmenet támogatása, az iskolai beilleszkedés segítése, a gyermekek utókövetésének megvalósítása. A kidolgozott jó gyakorlat gyermekközpontú pedagógiai eljárásokat tartalmaz. Segítségével eredményes szemléletformálás valósítható meg a pedagógusok körében a gyermekek töretlen személyiségfejlődésének elősegítésére. Az iskolákkal együttműködve kialakítható az a szemlélet, hogy az első osztályba lépve a gyermekek fejlesztése az óvodai módszerekhez igazodjon, azt folytatva és továbbfejlesztve alakítsa ki a gyermek az új környezetben való biztonságérzetét, amely alapja lehet az eredményes iskolai tanításnak, tanulásnak. A kudarc nélküli átmenet megvalósulását az biztosíthatja, ha a pedagógusok együttműködőek e módszerek, eljárások megfigyelésében, megvitatásában, alkalmazásának segítésében, az átmenet kérdéskörét egységessé tevő szabályzat elkészítésében, valamint a települési intézmények teljes körét lefedő, kompetenciaalapú nevelés felvállalásában.
23 22 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... Résztvevők, érintettek köre Óvodai csoportok, iskolába készülő óvodás gyerekek, óvónők, első és második osztályos gyerekek, tanítók, szülők. Kapcsolódó dokumentáció Bemenet: partneri mérések. Folyamat/Kimenet: Ovi-suli munkaközösség dokumentációja, fotók. Átvételhez: jó gyakorlat átvételét, bevezetését segítő dokumentáció, sablonok, fotók. Időbeni megjelenése A jó gyakorlat a nevelési évre tervezetten valósul meg, szeptembertől júniusig. Az előre tervezett tevékenységek az intézmények között összehangoltan valósulnak meg havi, kéthavi rendszerességgel. A jó gyakorlat megvalósításának eredményei Partneri elégedettségmérés eredményei javultak. Gyermekek, szülők iskolakezdéssel kapcsolatos félelmei csökkentek. Eredmények, intézményi munkáról kialakult vélemények javultak. Közös pályázati tevékenységek, szakmai együttműködések alakultak ki. Összehangolt, jó hangulatú közös programok valósultak meg. A programok sok résztvevővel zajlottak. Feltételrendszer, eredmények Speciális környezeti feltételt nem igényel, mivel az óvodai helyszínek mellett iskolai és egyéb lakóhelyi színtereken valósul meg: általános iskolák, művelődési ház, könyvtár stb. Szakmai feltételként megállapítható, hogy a jó gyakorlat azokon a településeken alkalmazható, ahol a gyermekek érdekében az óvoda és az iskola vezetése, pedagógusai hajlandóságot mutatnak az együttműködésre. Fontos tényező az érintettek pozitív hozzáállása. A jó gyakorlat egyaránt működtethető vegyes életkori szervezésű és homogén óvodai csoportban. Az eredmények: egymásra épülő tevékenységek, módszerek alkalmazása, az intézményfokozatok közötti problémamentes átmenet biztosítása, a gyermekek személyiségfejlődésének elősegítése, a tanulás tanulása, a szociális kompetenciák, valamint a kommunikáció területén; a gyermekek problémamegoldó képességének, együttműködési készségének a fejlődése.
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia kar Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi kutatások doktori program Doktori iskola vezetője: Bábosik István D.Sc., egyetemi tanár FAZAKAS
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenI R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
I R Á N Y E LV E K 1. Általános elvek A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
RészletesebbenFeltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári, egyéni összefüggő gyakorlatának megvalósulásáról
Arató F.: Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári egyéni összefüggő gyakorlatának 11 Arató Ferenc Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári, egyéni összefüggő gyakorlatának
RészletesebbenPedagógiai Program 2014.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az intézmény adatai 6. 2. A programmódosítás indokoltsága 6. 2. 1. Intézményi innovációs folyamatok 6. 2. 2. Partneri elvárások 7. 2. 3. Törvényi hivatkozások 7. 3. Helyzetelemzés 8.
RészletesebbenVASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE
VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások
RészletesebbenNyitnikék Óvoda 3533 Miskolc, Andrássy út 53/a
Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc, Andrássy út 53/a Szivárvány Tagóvoda 3534 Miskolc, Kacsóh P. út 8. Vadász úti Tagóvoda 3518 Miskolc, Vadász u. 2. Helyi Pedagógiai Programja Miskolc, 2013. augusztus 15. OM:
RészletesebbenKalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje 2015/2016. nevelési év Munkaterv
Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje 2015/2016. nevelési év Munkaterv OM azonosító: 027488 Készítette: Katus Györgyné Kalocsa, 2015. október Iktatószám: 463/O/2015. Tartalom ÉVES ÓVODAI MUNKATERV 2015/2016...
RészletesebbenIntézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, Bevezetési útmutatók a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) alkalmazásához - 1/94 -
Intézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, eszközei Bevezetési útmutatók a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) alkalmazásához - 1/94 - TARTALOMJEGYZÉK Általános bevezető. 3 I. rész:
Részletesebben2010. február-március HÍRLÁNC
2010. február-március HÍRLÁNC A K T U Á L I S T O V Á B B K É P Z É S E K A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézetben 2010 elején induló akkreditált és
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenKétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.
Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
Részletesebben2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez
RészletesebbenINTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK
6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói
RészletesebbenPedagógiai Program. Kőbányai Hárslevelű Óvoda. Budapest, 2013. 1106 Budapest, Hárslevelű u. 5. Készítette: Antalics Hajnalka óvodavezető
Iktatószám: 324/2/2013. Hárslevelű óvoda, Nyitva van a kapuja, Én oda most bemegyek, Gyertek Ti is gyerekek! Pedagógiai Program Budapest, 2013. Kőbányai Hárslevelű Óvoda 1106 Budapest, Hárslevelű u. 5.
RészletesebbenBÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében
BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében 1072 Budapest, Akácfa utca 32. Telefon/fax: 06 1 321-3675 Honlap: www.bobitaovoda.hu E-mail: bobitaovi@mail.datanet.hu Az
RészletesebbenFejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében
Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében dr. Kaposi József főigazgató 2014. október 7. Hajdúszoboszló Fejlesztési-kutatási területek 1. Háttér 2. Fejlesztések tankönyvek
RészletesebbenA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA 4334 Hodász, Széchenyi u. 1-3. sz. 44/350 377 44/550-062 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2010. Készítette: Tóthné Darabánt Anikó Kiegészítésre került: 2010.
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenVárosi Óvoda 2012/2013. nevelési évének félévi értékelése
ÚJSZÁSZ VÁROSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE 5052 Újszász, Bajcsy- Zs. út 16. OM 201859 Városi Óvoda 2012/2013. nevelési évének félévi értékelése 2013. február 15. 1. Törvényi háttér, működést szabályozó dokumentumok
RészletesebbenPedagógiai Program 2015.
Pedagógiai Program Készítette: Törő Krisztina közoktatási szakértő Elfogadta: Pálmajori Nefelejcs Óvoda Nevelőtestülete Jóváhagyta: Horváth Józsefné Intézményvezető 2015. Tartalom 1. Bevezetés 4. 1.1 Rólunk
RészletesebbenZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében
ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96
RészletesebbenABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)
ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel
RészletesebbenPÁLYÁZAT OM 034501. A KIMBI ÓVODA (1121 Bp. Tállya u. 22.) ÓVODAVEZETŐI ÁLLÁSÁRA. Készítette: Gallina Ilona
OM 034501 PÁLYÁZAT A KIMBI ÓVODA (1121 Bp. Tállya u. 22.) ÓVODAVEZETŐI ÁLLÁSÁRA Készítette: Gallina Ilona 1 2014. Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás szükségtelenné teszi, hogy
RészletesebbenAz őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek
RészletesebbenMérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés
Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől
Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,
RészletesebbenA Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda helyi Pedagógiai Programja
A Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda helyi Pedagógiai Programja Budapest, 2015. augusztus 3. Buc-Horváth Gabriella óvodavezető 1 I. BEVEZETŐ 216/2011.(V.19.) ÖK. számú határozat alapján a 2011/2012. nevelési
RészletesebbenHuszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére
Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester
RészletesebbenMINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV
MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.
RészletesebbenPedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni
RészletesebbenKIVONATOS JEGYZŐKÖNYV
KIVONATOS JEGYZŐKÖNYV Napirendi pontok és előterjesztők: NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2009. december 18. (péntek) 10.00-14.00 soros ülés (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló). 10:00-11:00
RészletesebbenAz Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja
Alsóvárosi Óvoda OM 032742 * 2600. Vác, Vám u. 11. ( /Fax: 06-27/317-092 E-mail: ovoda.alsovarosi@gmail.com Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja I. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés országos alapprogramja
RészletesebbenSzakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1
Szakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1 A szakmai ajánlat készítésére kidolgozott ajánlatkérői elvárások A 7. lot szakmai feladatainak elvégzésére készített ajánlatunk kidolgozásakor a lehető
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenSzombathelyi Szivárvány Óvoda
Szombathelyi Szivárvány Óvoda OM: 036462 Epochális rendszerű pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ 1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 1. oldal 2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 2. oldal 2.1. Óvodánk személyi
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KER. I.SZ. ÖSSZEVONT ÓVODA PEDEGÓGIAI PROGRAMJA. Módosítva 2015. szeptember 21.
BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KER. I.SZ. ÖSSZEVONT ÓVODA PEDEGÓGIAI PROGRAMJA 2013 Módosítva 2015. szeptember 21. 1 Tartalomjegyzék 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 3 2. A program célrendszere... 5 2.1. Alapvető
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor
RészletesebbenBudapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.
RészletesebbenA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló
RészletesebbenELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 Tartalomjegyzék: 1. Az intézmény adatai 4 1.1. Székhely, telephely megjelölése 4 1.2. Jogelőd intézményei 4 1.3.
RészletesebbenCSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 TARTALOM Bevezető 1. Az óvoda működését meghatározó és a szakmai dokumentumok 1.1. Az óvoda működését meghatározó jogszabályok 1.2. Szakmai dokumentumok
RészletesebbenKROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.
KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
RészletesebbenTEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAM
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAM HÉTSZÍNVIRÁG NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÉS VILONYAI TAGÓVODÁJA 2015 1 ADATLAP Az óvoda megnevezése: Címe: Hétszínvirág Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde
RészletesebbenKollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben
Barna V.: Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben 141 Barna Viktor Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben A pedagógusképzés és továbbképzés
RészletesebbenKézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához
ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)
RészletesebbenSiker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa?
Siker és továbbtanulás? Egy országos reprezentatív kutatás adatainak elemzése Dombi Annamária Jelen kutatás fókuszában a fi atal, továbbtanulásban érintett felnőttek siker hívószóra adott szóasszociációinak
RészletesebbenÓVODAI NEVELÉS A M VÉSZETEK ESZKÖZEIVEL
ÓVODAI NEVELÉS A M VÉSZETEK ESZKÖZEIVEL HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 036785 Jóváhagyta: Hujber Jánosné óvodavezet 2013. augusztus 27. T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZET... 2 ADATLAP... 3 HELYZETELEMZÉS...
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről
RészletesebbenMentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében
Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó
RészletesebbenA tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján
A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség
RészletesebbenGYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 AZ ÓVODA ADATAI Név: GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA OM-azonosító: Székhelye: Százszorszép Óvoda
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
Részletesebbennednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret
nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret Minden ötödik európai nehézségekkel küzd a szövegértés területén AZ EU SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ MAGAS SZINTŰ SZAKÉRTŐI CSOPORTJA
RészletesebbenBudafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 1. BEVEZETŐ... 3 1.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, A HASZNÁLT FOGALMAK... 3 1.2. A KERÜLET FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, ADOTTSÁGAI...
RészletesebbenIntézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6
Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata
RészletesebbenZalalövői Napköziotthonos Óvoda. 2014-2015. nevelési év munkájának értékelése
Zalalövői Napköziotthonos Óvoda 2014-2015. nevelési év munkájának értékelése 2 Statisztikai adatok: Az intézmény megnevezése: Zalalövői Napköziotthonos Óvoda Férőhelyek száma: 112 Tanköteles korú gyermekek:
RészletesebbenTöbbsincs Óvoda és Bölcsőde
Többsincs Óvoda és Bölcsőde 2194. Tura, Dózsa György utca 2. Telefon: 06 28 580 495 E-mail: tobbsincsovi@tura.hu OM azonosító: 201261 A T Ö B B S I N C S Ó V O D A É S B Ö L C S Ő D E Ó V O D A I P E D
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi
RészletesebbenCsicsergő Napközi Otthonos Óvoda OM: 033033 Sülysáp Vasút utca 88.
Csicsergő Napközi Otthonos Óvoda OM: 033033 Sülysáp Vasút utca 88. Beszámoló 2014-2015. nevelési évről Készítette: Bálint Sándorné óvodavezető Beszámolóm elkészítéséhez felhasználtam a 2014/15-ös nevelési
RészletesebbenBESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.)
a ban a szülők bevonásával BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.) 2013. szeptember 1-jén indult a projekt, melynek címe A hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelése és iskolai sikerességük támogatása
RészletesebbenPilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o.
1 Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék Bevezetés...2. o. I. Pilis Nagyközség szociális helyzetképe...2-5.o. II. Pilis Nagyközség szociális feladat
RészletesebbenProjekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése
Az önkormányzatra és az intézményrendszerre vonatkozó intézményi modell Javaslat Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell
RészletesebbenF ü z e s g y a r m a t i B ö l c s ő d e 5525 Füzesgyarmat, Mátyás utca 29. Tel. : (66) 491-182 e-mail: fgybolcsode@fuzestv.hu
F ü z e s g y a r m a t i B ö l c s ő d e 5525 Füzesgyarmat, Mátyás utca 29. Tel. : (66) 491-182 e-mail: fgybolcsode@fuzestv.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. április 28- án tartandó ülésére
RészletesebbenKeveháza Utcai Óvoda 034453 Pedagógiai Program 2013 19./2013.(08.30.)
Pedagógiai Program Keveháza Utcai Óvoda 1119 Budapest, Keveháza u. 4. Az intézmény OM azonosítója: Intézményvezető: 034453 Tóth Ildikó Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 19./2013.(08.30.)
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenFELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása
FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi
RészletesebbenAz óvodák méltón kiérdemelt helyükre kerültek, amikor törvényileg szabályozott keretek között a közoktatás részévé váltak.
SZÜLŐI ÉTEKEZLET Az óvodai kompetencia A magyar közoktatásban bekövetkezett társadalmi változások maguk után hozták az óvodai nevelés tartalmának változásait. Az óvodai nevelés dokumentumai -1953 Módszertani
RészletesebbenKatasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
RészletesebbenMozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló
Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 MISSZIÓNK... 2 SZOLGÁLTATÁSAINK... 2 INTÉZMÉNYI IRÁNYULTSÁG, ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA...
RészletesebbenBudapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata
, Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.30. COM(2013) 33 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a vonaton
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Kazinczy Körúti Óvoda 2100 Gödöllő, Kazinczy krt. 3. OM azonosító: 032 707 Adószám: 16792501-1-13 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Szerdi Ildikó óvodavezető Jóváhagyta: fenntartó Elfogadta: Alkalmazotti
RészletesebbenAz óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek
Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó
RészletesebbenGyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013
GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 módosítva 2014. 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. - Amit
RészletesebbenTájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1
Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenDr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus
A Nemzeti alaptanterv tervezett változásai Dr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenPedagógiai hitvallásunk 2.
Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata
RészletesebbenA Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja
A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,
RészletesebbenZirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.
Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. TARTALOM 1. Az intézmény bemutatása... 3 1.1. Az iskola története... 3 1.2.
RészletesebbenA Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit
RészletesebbenKözép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat
Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzata
VÁROSMAJORI ÓVODÁK Szervezeti és Működési Szabályzata Városmajori Óvodák 1122.Budapest, Városmajor út 59/b. OM: 034487 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető... 5 II. A közoktatási intézmény adatai... 7 1. A költségvetési
RészletesebbenKOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM. Székesfehérvár, 2004.
KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM Székesfehérvár, 2004. KÉSZÍTETTÉK: 2, 3, fejezet Virágné Sziládi Judit 1, 5, 7, fejezet Nagy Sándorné 6, 11, fejezet Árkiné Tóth Judit 7.7, fejezet
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenA TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN
A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI
Részletesebben