Előterjesztés a Kormány részére A HULLADÉKRÓL. szóló törvényről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előterjesztés a Kormány részére A HULLADÉKRÓL. szóló törvényről"

Átírás

1 VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER JF/2156/ /2011 Az évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS Készült: november 2-án Előterjesztés a Kormány részére A HULLADÉKRÓL szóló törvényről Budapest, november

2 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők E G Y E Z T E T É S I L A P 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt KIM BM HM KÜM NEFMI NFM NGM 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt ÁJOB AVB JNOB LÜ OKT GVH KSH 2.3. Egyéb szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL MAGYAR ENERGIA HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI észrevétele maradt fenn

3 HIVATAL MAGYAR ÉLELMISZERBIZTONSÁ GI HIVATAL NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA NAV MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FOGYASZTÓVÉDELMI TANÁCS 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGE MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZSÉGEK, KISTELEPÜLÉSEK ÉS KISTÉRSÉGEK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI SZÖVETSÉGE JEGYZŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KISVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS ÉRDEKSZÖVETSÉGE MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE BUDAPESTI KERÜLETEK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI SZÖVETSÉGE TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

4 MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG REFLEX KÖRNYEZETVÉDŐ SZÖVETSÉG LEVEGŐ MUNKACSOPORT HULLADÉKHASZNOSÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETE KÖZTISZTASÁGI EGYESÜLÉS HULLADÉK MUNKASZÖVETSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK ÉS GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE CSOMAGOLÁSI ÉS ANYAGMOZGATÁSI ORSZÁGOS SZÖVETSÉG MAGYAR IPARSZÖVETSÉG MAGYAR FÉMHULLADÉKFORGALMAZÓK ÉS FELDOLGOZÓK SZÖVETSÉGE ÉLELMISZERFELDOLGOZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE GÉPJÁRMŰBONTÓK O. EGYESÜLETE AUTÓBONTOK ÉS BONTOTT AUTÓALKATRÉSZ- KERESKEDŐK ÉRDEKVÉDELMI EGYESÜLETE MAGOSZ MAGYAR GAZDAKÖRÖK ÉS GAZDASZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGE AGRYA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE MAGYAR TERMÉSZETVÉDŐK SZÖVETSÉGE KÖZÉP- ÉS KELETEURÓPAI REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONT ENERGIA KLUB KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET

5 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az Európai Parlament és a Tanács november 19-én elfogadta a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvet (Hulladék Keretirányelv, a továbbiakban: HKI), amelyet az Európai Unió hivatalos lapjában december 12-én hirdettek ki, és amely a kihirdetés napjától hatályossá vált. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a kihirdetés napjától számított 2 éven belül, azaz december 12-ig léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását. Ennek érdekében szükségessé vált a korábbi, a hulladékról szóló 2006/12/EK irányelv harmonizációját is megvalósító, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) felülvizsgálata, az új, illetve megváltozott közösségi jogszabályokhoz történő hozzáigazítása. Az irányelvi szabályok átültetésén túlmenően az új törvény megalkotásának meghatározó célja az erőforrás-felhasználás általános negatív környezeti hatásainak csökkentése, a szennyező fizet elv következetes érvényesítése, az életciklus-szemlélet hulladékgazdálkodási politikába történő bevezetése, továbbá egy hatékonyabb szankció rendszer alkalmazása. Az elmúlt 10 év gyakorlati tapasztalatai alapján arra is lehetőség nyílik, hogy csökkenjen a hulladéklerakókra vitt hulladék mennyisége, a hulladékképződés megelőzésében és a hulladék hasznosításában rejlő lehetőségeket a jövőben hazánk nagyobb mértékben tudja kiaknázni, és az állami szerepvállalás a hulladékgazdálkodásban erősödjön. A fentieken túlmenően az előterjesztés célja, hogy a HKI értelmében átültetésre kerüljön a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szabályozása, valamint pontosításra kerüljenek a víziközmű társulatokkal kapcsolatos szabályozások. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz a HKI átültetéseként már nem hulladéknak minősül, és így a vízgazdálkodási törvénybe kerül annak szabályozása. Ennek kapcsán a közszolgáltatás megszervezésének kötelezettségén az eredeti szabályok változatlanul hagyása a cél. A szankcionálás alapszabályai az előterjesztésben kerültek elhelyezésre, a részletszabályok a végrehajtási kormányrendeletben lesznek szabályozva. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény korábbi módosítása, amely a víziközmű társulatok törvényességi felügyeletét a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokhoz telepítette, jogszabályi bizonytalanságot és ennek következtében kialakult eltérő ügyintézési, jog- és feladatértelmezési gyakorlatot eredményezett. Szükséges a szabályozási összhang megteremtése oly módon, hogy a cégbíróságok továbbra is gyakorolhassák a víziközmű társulatok feletti törvényességi felügyeletet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) szerinti tartalommal, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pedig a törvényességi ellenőrzést lássák el pontosan körülhatárolt körben, törvényben meghatározott eljárási és anyagi szabályok alkalmazásával.

6 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai A HKI előírja, hogy a tagállamok a kihirdetés napjától számított 2 éven belül, azaz december 12-ig léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását. Ennek érdekében szükségessé vált a korábbi, a hulladékról szóló 2006/12/EK irányelv harmonizációját is megvalósító, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) felülvizsgálata, illetve egy új hulladéktörvény megalkotása. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) módosításának elsődleges indoka, hogy a HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a korábbiaktól eltérően december 12-től nem minősül hulladéknak, hanem a szennyvizek egy speciális csoportjának tekintendő. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet érintően a hulladékos szakterületen eddig is meglévő kötelezettségeket ültettünk át és pontosítottuk a vízügyi szabályozásban. Azzal, hogy a jogalkotó a korábbi Vgtv. 39. (1) bekezdésének módosításával a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokhoz telepítette a törvényességi felügyelet gyakorlását, kollízió keletkezett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) és a Vgtv. között. Ez a korábbi Vgtv. módosítás a cégbíróság bejegyzési és változásbejegyzési eljárással kapcsolatos hatáskörét nem érintette, azonban a törvényességi felügyelet ellátását részben elvonta. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul, ami érinti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatékonyabb ellátását, valamint az önkormányzat által kötelezően megszervezett háztartási szennyvíz elszállítását is. A víziközmű társulatok működésére vonatokozó szabályozás módosítása a közfeladatok ellátásában változást nem okoz. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az Európai Unió hulladékra vonatkozó keretszabályait a Hgt. ültette át a hazai jogrendbe, meghatározva a magyarországi hulladékgazdálkodás kereteit. A HKI december 12-étől hatályon kívül helyezte a korábbi keretszabályozást, és más logikai rendszerben, új és módosított fogalmak bevezetésével, intézkedések és kötelezettségek megállapításával váltotta fel azt. Tekintettel a HKI-ból átültetendő fogalmak, illetve rendelkezések számára, az új szabályozási struktúra kialakítására, a települési hulladékra vonatkozó előírások megváltozására, valamint a világos és átlátható szabályozás iránti igényre, a Hgt. módosítása helyett új hulladéktörvény megalkotására van szükség. Az új törvény fogalmai a HKI fogalomrendszerét tükrözik, így a Hgt. által használt fogalomrendszer részben átalakul, részben pedig új fogalmakkal egészül ki. Új fogalomként jelenik meg többek között, az elkülönített gyűjtés, a biohulladék, az építési-bontási hulladék, a gyűjtőhely, az újrafeldolgozás, az újrahasználatra történő előkészítés, valamint a közvetítő és a kereskedő.

7 Az új törvény megteremti a HKI által bevezetett hulladékhierarchia rendszerét, amely előírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az optimális megoldás a hulladék képződésének megelőzése, és ha ez nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében kell alkalmazni az újrahasználatot és az újrafeldolgozást úgy, hogy a hulladéklerakókba a lehető legkevesebb hulladék kerüljön. Környezetvédelmi szempontból a hulladéklerakón való elhelyezés a legrosszabb alternatíva, mivel ez az erőforrások elveszését jelenti és később környezetvédelmi felelősségi problémát jelenthet. A hulladékhierarchiát azonban a HKI értelmében nem kell merev szabálynak tekinteni, különösen mivel a különböző hulladékkezelési módszereknek különböző környezeti hatásai lehetnek. Az újrafeldolgozást és a hasznosítást előtérbe helyező társadalom felé való elmozdulás ugyanakkor a hierarchiában felfelé történő mozgást jelent; távolodást a hulladéklerakástól és közeledést az újrafeldolgozáshoz. Fontos új elemként jelenik meg a hulladékgazdálkodási politikában, illetve az új hulladéktörvényben az életciklus-szemlélet bevezetése. Egy erőforrás életciklusában az összes szakaszt figyelembe kell venni. A környezetvédelmi politikának egyértelműen biztosítania kell, hogy a negatív környezeti hatások az erőforrások teljes életciklusa alatt a lehető legkisebbek legyenek. Az életciklus-szemlélet alkalmazásával könnyebben meghatározhatók a prioritások, és a politikát hatékonyabban lehet irányítani, hogy a ráfordításhoz képest a lehető legjobb környezetvédelmi eredmény szülessen. A törvény rendelkezik a melléktermékek hulladéktól történő megkülönböztetésének feltételrendszeréről, egyértelművé téve a termelési folyamatokból származó anyagok és tárgyak termékként történő forgalmazhatóságának vagy hulladékként történő kezelési kötelezettségeinek eseteit. A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről is, előírva azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az anyag vagy tárgy hulladékstátusza megszűnik, és így elhagyhatja a hulladékkört. A fenti célkitűzéseket az is elősegíti, hogy a HKI előírásai révén a jogszabály a hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében 6 évre szóló Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő december 12-ig. A törvénnyel a HKI-vel való összhang megteremtése érdekében pontosításra kerül a kiterjesztett gyártói felelősség elve, amelynek alapján a termék előállítójának már a gyártás során gondoskodnia kell arról, hogy a termék előállításából, annak használata során, valamint a termékből származó hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma minél kisebb legyen, a termék minél hosszabb ideig betölthesse használati funkcióját és minél egyszerűbben javítható, hulladékká válása után hasznosítható legyen. Bizonyos termékeknél a belőlük képződő hulladék összegyűjtéséért és kezeléséért is felelősséget kell vállalnia. Az új hulladéktörvény megteremti az összhangot a szeptember 1-én hatályba lépett új termékdíj törvénnyel. Az újdonságnak számító rendelkezések egy része határidőhöz kötött feladatokat tartalmaz ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani az üveg, fém, műanyag és papír hulladék esetében. A háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék

8 újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50%-ra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában történő hasznosítását pedig 70%-ra kell növelni 2020-ra. A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget pedig az 1995-ben országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása állami szervezésbe kerül. Ez azt jelenti, hogy közszolgáltató csak olyan gazdálkodó szervezet lehet, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja. A veszélyes hulladék gyűjtésének és kezelésének általános szabályai a HKI-ból átültetésre kerülő új rendelkezésekkel egészülnek ki. A HKI megszünteti a veszélyes hulladékra és a hulladékolajra vonatkozó külön közösségi irányelveket, de megadja a kereteket és a lehetőséget e három terület részletszabályainak nemzeti szabályozására is. A hulladékgazdálkodási hatósági tevékenység, továbbá a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek új rendelkezésekkel egészülnek ki. A nyilvántartást a kötelezettnek legalább 5 évig veszélyes hulladék esetén 10 évig kell megőriznie. Az új törvény megalkotásával egyidejűleg felülvizsgálatra kerülnek a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, annak érdekében, hogy a törvénnyel egy időben hatályba lépve egységes rendszert alkossanak. A hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv szerint a települési folyékony hulladék hulladéknak minősül, azonban a HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a továbbiakban nem minősül hulladéknak. Elnevezése a továbbiakban: nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz. A Hgt.-ből átültetett szabály szerint az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet gyűjteni, továbbá a begyűjtőnek átadni. A közszolgáltató az önkormányzati rendeletben előírt módon folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről, szállításáról és átadásáról a környezetvédelmi és vízügyi előírások megtartása mellett. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése és szállítása esetén eddig is kötelező volt a közszolgáltatás biztosítása. Közszolgáltatást az végezhet, aki biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; a végzendő begyűjtési és szállítási tevékenységet a vízügyi hatóságnak bejelentette; közbeszerzési eljárás vagy ha a

9 közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött. A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni a következőkre figyelemmel: a kezelt háztartási szennyvíz mennyisége és minősége (amelyet legkésőbb az átadási pontban ellenőrizni kell); a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, különösen a begyűjtés, a szállítás, és az ártalommentes elhelyezéshez szükséges átadás költségei; a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei. A tervezet egyértelműen rögzíti, hogy a víziközmű társulatok törvényességi ellenőrzését a vízügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. A további jogbizonytalanság megszűntetését célozza az a módosítás, hogy a víziközmű társulatokra a Vgtv.-ben másképp nem szabályozott ügyekben, valamint eltérő rendelkezés hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni Egyéb intézkedés Egyéb intézkedés nem szükséges Alternatívák A módosításra kerülő előírások, a bevezetendő új fogalmak, intézkedések, egyes törvényi előírások tartalmi változása, száma, az új szabályozási struktúra kialakítása, valamint a világos és átlátható szabályozás iránti igény azt indokolja, hogy a Hgt. módosítása helyett új törvényként kerüljön elfogadásra. A Vgtv.-re vonatkozó szabályozást illetően kiemelendő, hogy a szükséges szabályozás hatálybalépése már 2-3 éve húzódik, a jelenlegi módosítás tervezetének kialakítását hosszadalmas szakmai egyeztetés előzte meg, melyben részt vettek az érintett szakmai szervezetek és minisztériumok is. A jelenlegi változat élvezi a szakma széleskörű támogatását. A tervezet olyan problémákat igyekszik elsősorban rendezni, melyek halaszthatatlannak tekinthetők, a szabályozás hatályba lépése szükséges az Európai Unió vonatkozásában vállalt kötelezettségeink teljesítése érdekében is. A tervezetben foglalt szabályozás vonatkozásában alternatíva nem merült fel. A víziközmű társulatok szabályozása eddig is törvényi szinten történt, ezért e tekintetében egyéb alternatíva nem merült föl. 3. Kormányprogramhoz való viszony A hulladékképződés megelőzése és a hulladékkal való gazdálkodás gyakorlatilag a teljes lakosságot és a gazdasági szférát érinti. Ily módon az új törvény a Kormány programjához számos ponton kapcsolódik, különös tekintettel az átláthatóbb és ügyfélbarát szabályozásra, valamint a vállalkozások működőképességére. A törvény engedélyezési és ellenőrzési előírásainak, adat-bejelentési szabályainak egyszerűsítése, az építési-bontási hulladékok hasznosítási kötelezettsége, a megelőzés és a hulladékhasznosítás jelentőségének erősítése hozzájárul a Kormányprogram céljainak eléréséhez.

10 A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése és szállítása bejelentéshez kötöttsége miatt jelentősen egyszerűsödik az eljárás, amely egyben kevesebb terhet ró a szolgáltatókra is. (Korábban szállítási engedélyhez kötött volt a tevékenység.) A víziközmű társulatokra vonatkozó módosítás feloldja a cégtörvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény között fennálló kollíziót, ezzel eleget téve a Kormányprogramban megfogalmazott egyszerűsítési elvárásnak. A Nemzeti Együttműködés Programja: [1.2 Egyszerűbb és teljesíthetőbb feltételek a vállalkozások számára] "... a nemzeti ügyek politikájának egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarország váljék a keletközép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává, olyanná, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható. A nemzeti ügyek kormánya csökkenteni fogja az adminisztráció gerjesztette költségeket, az állami tevékenységekből fakadó vállalkozói kockázatokat, az egyszerű és betartható szabályozás révén csökkennek az állam gerjesztette kockázatok, így vállalkozásaink számára jobban megéri bővíteni, újítani. A nemzeti ügyek kormányának felül kell vizsgálnia minden, a vállalkozások működését korlátozó előírás indokoltságát, életszerűségét, összevetve a betartásukhoz szükséges vállalkozói költségekkel. A hosszú és bonyodalmas előzetes hivatali engedélyezéseket is egyszerűsíteni kell, vagy ki kell iktatni. Meg kell szüntetni a vállalkozások működését felügyelő állami szervek büntetésben való érdekeltségét. Csökkenteni kell a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségét, megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy az államigazgatásban rendelkezésre álló információkat a vállalkozóktól kéri be újra és újra egy állami intézmény. Az államigazgatás és a vállalkozók közötti kapcsolatban közvetítő nélkül használható, egyszerű, egyértelmű együttműködési módokat és elektronikus platformokat szükséges létrehozni. Megerősíti a vállalkozók képviselőinek szerepét a szabályozás kialakításában, erős jogosítványokat biztosítva nekik a jogalkotás folyamatában. Általánossá teszi a jogszabályok módosításaihoz való alkalmazkodás türelmi idejét. Az új kormány felülvizsgálja az engedélyeket, hogy csak a tényleg szükségesek kapjanak szerepet. [1.4 A magyar építőipar beindítása] Fontos hozzájárulást jelenthet az ágazat helyzetének javításához az eddigi közbeszerzési gyakorlat felülvizsgálata. Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására, valamint új és felújított épületekben az energia-hatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul.

11 [1.6 Közbeszerzési fordulat végrehajtása] Zöld közbeszerzést! Zöld közbeszerzés alatt a termékek, szolgáltatások és beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük. Olyan zöld közbeszerzési rendszert jelent, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozatot, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a környezeti szempontokat is integrálja a nemzeti fejlesztéspolitikába. [1.10 Állami és önkormányzati beruházások] Az önkormányzati szektorban a bevételkiesés mellett, a kiadási oldalon nagymértékű növekedés várható. A helyi szintű fejlesztések motorja a helyi önkormányzat. Kérdésessé válik, hogy a közeljövőben be tudják-e ezt a szerepüket tölteni? Egyrészt a rossz gazdasági helyzetben kényszerpályára kerülő önkormányzatoknak nehézséget jelenthet a helyi közfeladatok és közszolgáltatások fenntartása, másrészt nagyon alacsony az önkormányzatok közötti együttműködési képesség. A kistérségi együttműködések is inkább a törvényi kötelezettség miatt indultak el, mintsem a közfeladatok és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartásának igénye miatt. [1.12 Saját, meglévő erőforrásaink kiaknázása] Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövő-iparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek a kitörési pontokat összekötik, és ezek révén a kitörési pontok szövetét kell megszőnünk, melyek a legfontosabb gazdasági mozgástér mozgatórugói: a helyi adottságokra és magas munkaigényes vállalkozásokra építő...zöld gazdaság Előzmények, kapcsolódások Az Európai Parlament és a Tanács november 19-én fogadta el a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvet (a továbbiakban: HKI), amely december 12-én került kihirdetésre. Az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak a kihirdetés napjától számított 2 éven belül azaz december 12-ig életbe kell léptetniük azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását, illetve megvalósulását.

12 A Hgt. hatályba lépésétől számított 10 év alatt számos gyakorlati tapasztalat gyűlt össze, amelyek szükségessé tették a hulladékgazdálkodási terület átfogó újraszabályozását. A HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a korábbiaktól eltérően december 12-től nem minősül hulladéknak, hanem a szennyvizek egy speciális csoportjának tekintendő. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet érintően a hulladékgazdálkodás területén eddig is meglévő kötelezettségeket kerültek átültetésre és pontosításra. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A Javaslat a HKI harmonizációját valósítja meg. Az Európai Unió Bizottsága a HKI átültetését érintő bejelentés hiánya miatt 2011/0168. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A Bizottság a Külügyminisztériumnak megküldött levelében felhívta a Kormány figyelmét azokra a pénzbeli szankciókra, amelyeket az Európai Bíróság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikkének (3) bekezdése értelmében kiszabhat. A hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv szerint a települési folyékony hulladék hulladéknak minősül, azonban az új HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a továbbiakban nem minősül hulladéknak, hanem a szennyvizek egy speciális csoportjának tekintendő. Lásd az előterjesztés mellékletét. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nincs ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk A törvénynek a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 92. -a szerinti sürgős tárgyalása indokolt, tekintettel arra, hogy a HKI előírása szerint a tagállamoknak a kihirdetés napjától számított 2 éven belül, azaz december 12-ig kell életbe léptetni azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását, megvalósulását. 7. Társadalmi egyeztetés A törvénytervezet társadalmi egyeztetésére az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerint, a kormányzati honlapon történő közzététellel kerül sor. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lapon felsorolt szervezeteknek.

13 A Vidékfejlesztési Minisztérium november 25-én közigazgatási egyeztetésre bocsátotta a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényt felváltó törvénytervezetet. A tervezet társadalmi egyeztetése 2010-ben nem zárult le, tekintettel arra, hogy a tárca a törvénytervezet szövegének több vonatkozásban történő átdolgozásáról döntött. Az átdolgozásra került tervezet a jelen előterjesztéssel kerül visszamutatásra. 8. Vitás kérdések Az egyeztetések során vitás kérdés nem maradt fenn. 9. Az előterjesztés kommunikációja Igen / nem? Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Igen Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Igen Tárcaközlemény Igen Tárca által szervezett sajtótájékoztató Igen További szakmai programok szervezése Igen További lakossági tájékoztatás Igen A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az Európai Unió november 19-én elfogadott új hulladékkal kapcsolatos irányelve (HKI) előírta a tagállamoknak, hogy 2 éven belül léptessék életbe az irányelvben meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges nemzeti szabályokat. Tekintettel az egyes törvényi előírások tartalmi változására, valamint a világos és átlátható szabályozás szükségességére, a Kormány új törvény megalkotásáról döntött. A HKI átültetését december 12-ig kellett végrehajtaniuk a tagállamoknak. Az átültetést Magyarország azért nem hajtotta végre az irányelvben előírt határidőig, mert a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges végrehajtási rendeleteket az érintett jogszabályok szövegéhez kellett igazítani. A törvény új logikai rendszerre épül, új és pontosított fogalmakat vezet be, intézkedéseket és kötelezettségeket állapít meg, és az elmúlt 10 év gyakorlati tapasztalatai alapján lehetőséget biztosít az irányelvhez szorosan nem kapcsolódó egyéb rendelkezések egyszerűsítésére. Az új törvény szemléletváltásra ösztönöz. Fő célja a hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú gyűjtése és hasznosítása. Fontos eleme, hogy a hulladékgazdálkodás során mindig a legjobb általános környezeti eredményt biztosító megoldást kell érvényesíteni. A törvényben ezért új elemként jelenik meg az életciklus-szemlélet bevezetése. A törvény megadja azt a feltételrendszert is, amely megkülönbözteti egymástól a mellékterméket és a hulladékot. A jogszabály rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről is, megadva azokat a feltételeket, hogy mikor válhat a hulladék termékké, és hagyhatja el a hulladékkört. A törvény rendelkezik az elkülönített gyűjtési rendszer felállításáról, a hasznosítási arányok növeléséről, a gyártó kiterjesztett felelősségéről, a Nemzeti Megelőzési Program

14 kidolgozásának kötelezettségéről. Az új szabályozás értelmében január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami szervezésbe kerül. Ez azt jelenti, hogy csak olyan cég végezhet majd közszolgáltatást, amely legalább 51 %-ban állami vagy önkormányzati tulajdonban van. Mindezen túlmenően a törvény átláthatóbb és egyértelműbb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapít meg. Az irányelv szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a korábbiaktól eltérően december 12-től nem minősül hulladéknak, hanem a szennyvizek egy speciális csoportjának tekintendő. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet érintően a hulladékos szakterületen eddig is meglévő kötelezettségek kerültek átültetésre és pontosításra a vízügyi igazgatás részeként. A tervezet rögzíti, hogy a víziközmű társulatok törvényességi felügyeletét továbbra is a cégbíróság végzi, a törvényességi ellenőrzést a vízügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. A további jogbizonytalanság megszűntetését célozza az a módosítás, hogy a víziközmű társulatokra a vízgazdálkodásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog: Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Igen dr. Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár, Részletes kommunikációs terv: Az egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladéktörvény. Az új törvény szemléletváltásra ösztönöz. Fő célja a hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. Az intézkedések hatására egységesebb és hatékonyabb lesz a hazai hulladékgazdálkodás rendszere, kevesebb hulladék képződhet és több hasznosulhat. A törvény rendelkezik az elkülönített gyűjtési rendszer felállításáról, a hasznosítási arányok növeléséről, a gyártó kiterjesztett felelősségéről. Az új törvény továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Erre figyelemmel mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük az hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. Másodsorban arra kell törekedni, hogy a képződő hulladékot fajtánként elkülönítve gyűjtsék, majd alkalmassá tegyék arra, hogy az elszállítás után újra feldolgozható legyen. A cél, hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakókba. Környezetvédelmi szempontból ugyanis a legrosszabb megoldás a hulladéklerakóban való elhelyezés, hiszen

15 ez az erőforrások elveszésével jár, és később környezetvédelmi felelősségi problémát jelenthet. Fontos új elemként jelenik meg a hulladékgazdálkodási politikában, illetve az új törvényben az életciklus-szemlélet bevezetése. Ennek alkalmazásával könnyebben meghatározhatók a prioritások annak érdekében, hogy a ráfordításhoz képest a lehető legjobb környezetvédelmi eredmény szülessen. Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is, amely azt a célt szolgálja, hogy a gyártásnál képződő hulladék elkülönüljön a gyártási folyamat hasznos termékeitől. A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről is. Azokat a feltételeket írja elő, amelyek esetén az anyag vagy a tárgy hulladékként megszűnik, és hasznosításával elhagyhatja a hulladékkört, hogy ismét termékké váljon. Ez azt jelenti, hogy meghatározott feltételek esetén pl. van rá kereslet a piacon, használata nem jár környezetveszélyeztetéssel vagy az emberi egészséget károsító hatással a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő termék lehet. Az új törvényben a jogalkotó pontosította a kiterjesztett gyártói felelősség elvét is. Ennek értelmében a termék előállítójának már a gyártásnál gondoskodnia kell arról, hogy a termékből származó hulladékmennyiség és veszélyesanyag-tartalom minél kisebb legyen. Kiemelten fontos az is, hogy a termék minél hosszabb ideig betölthesse használati funkcióját, egyszerűbben javítható és hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen. Az új törvény 2015-től az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át vissza kell gyűjteni és anyagában hasznosítani. A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget pedig az 1995-ben országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket. Ez az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a hulladék képződésének megelőzésére irányuló célkitűzések és feladatok a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg, továbbá könnyebben nyomon lehessen követni az intézkedések által elért eredményeket. Az új hulladékgazdálkodási törvény másik nagyon fontos eleme, hogy január 1-től állami szervezésbe kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása. Ez azt jelenti, hogy csak olyan gazdálkodó szervezet végezhet közszolgáltatást, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja. A hulladékgazdálkodási hatósági tevékenység, továbbá a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek új rendelkezésekkel egészülnek ki. Ennek köszönhetően egy átláthatóbb és egyértelműbb ellenőrzési rendszer alakul ki. Konfliktus mezők: A gyártó kiterjesztett felelőssége, a megelőzésre fektetett nagyobb hangsúly, a nagyobb arányú hasznosítási kötelezettségek érdeksérelmeket okozhatnak a gazdasági szereplők, az önkormányzatok körében tekintettel arra, hogy a törvény egyes

16 rendelkezései további kötelezettségeket hárítanak rájuk. A közszolgáltatók feladataik és kötelezettségeik teljesítése érdekében nagyobb mértékű díjak bevezetésére kényszerülhetnek. Tervezett időtartam: Tekintettel arra, hogy az új törvény esetében jogharmonizációról is szó van, a kommunikáció már elkezdődött. - I. szakasz: Az irányelv előírásainak megismertetése. Az irányelv közzététele óta eltelt időszakban számos fórumon (cikkek, előadások, konferenciák, a szabályozási koncepció vitája) megtörtént a követelmények bemutatása, gyakorlatilag lezártnak tekinthető. Az EU minden tagállamnak előírja az új irányelv rendelkezéseinek nemzeti jogrendbe történő átültetését december 12-ig. A törvényt Magyarország azért nem léptette életbe az irányelvben előírt határidőn belül, mert a gyakorlati alkalmazást szolgáló végrehajtási rendeleteket a törvényszöveghez, illetve más ágazati jogszabályhoz kellett igazítani. - II. szakasz: A törvénytervezet kommunikációja a javaslat nyilvánosságra hozatalától a kormány döntéséig tart. - III. szakasz: Intenzív tájékoztató kampányok az új törvény megismertetésére. Primer és szekunder kommunikációs eszközök: - sajtótájékoztató, - kormányszóvivői tájékoztató, - közlemények és háttéranyagok megjelentetése, - reagálás az ellenvéleményekre, - szakmai anyagok készítése, eljuttatása a középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe, - a témával foglalkozó konferenciákon felszólalás, - szakmai párbeszéd kezdeményezése. A kampány minden szakaszában a törvényjavaslat elfogadását segítő szakmai, a kormány programjával egybecsengő politikai üzeneteket ismétlő, informatív megjelenést kell biztosítani az írott és elektronikus médiában. Kérem a Kormányt, hogy egyetértése esetén a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. Budapest, november.. Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter I. A végrehajtás feltételei H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter

17 Az új törvényi szabályozás közigazgatási, szervezeti és végrehajtási feltételei alapvetően rendelkezésre állnak, az eddigi hulladékgazdálkodási engedélyezési és ellenőrzési feladatok mellett jelentősebb új feladatok nem jelentkeznek. Az irányelvből következő új intézkedések a jelenlegi hatásköri és felügyeleti munkamegosztásban többletköltségek és többletlétszám nélkül megoldhatók. Mindemellett a melléktermékekre és a hulladék hasznosításával előállított termékekre vonatkozó feltételrendszer az eddigieknél nagyobb felelősséget ró az előállított termékek forgalmazási, minőségi paramétereit megállapító és ellenőrző hatóságokra, elsősorban a fogyasztóvédelmi, a növény-, állat- és humán-egészségügyi hatóságokra, illetve az egyes termékek piacfelügyeleti intézményeire. Az építési-bontási hulladékok hasznosítási kötelezettségének teljesítése az építésügyi és földvédelmi hatóságok nagyobb szerepvállalását nem igényli. Az EU-n, illetve a schengeni határokon kívüli országokkal folytatott hulladék és áruforgalom ellenőrzésében továbbra is meghatározó a vámhatóságok szerepe, akár a hulladékszállítások szabályszerűségének, akár a termékek megengedhető veszélyesanyag-tartalmának vizsgálatáról van szó. Eljárási szempontból egyszerűsítést jelent a hulladékszállítási és a hulladékkereskedelmi tevékenységek bejelentéshez és környezetvédelmi hatósági nyilvántartásba vételhez kötése, amelyekhez elegendő lesz a normál árufuvarozási, illetőleg kereskedelmi előírásoknak való megfelelés. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése és szállítása bejelentéshez kötött engedélyeztetése miatt jelentősen egyszerűsödik az eljárás, amely végrehajtásához hosszú távon a jelenleginél kevesebb személyi és tárgyi feltétel szükséges a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeken. Egyebekben a szabályozás lényegi új elemet nem tartalmaz, a korábbi hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozások vízügyi jogi átvétele történik meg. A víziközmű társulatokra vonatkozó módosítás feloldja a cégtörvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény között fennálló kollíziót, ezzel eleget téve a Kormányprogramban megfogalmazott egyszerűsítési elvárásnak. II. Társadalmi hatások 1. Elsődleges, célzott hatások A módosuló követelmények össztársadalmi hatása a lakosság komfortérzetének növekedésével, a hulladékok okozta egészségügyi kockázatok csökkenésével, az újrahasználati lehetőségek és a hulladékgazdálkodási szolgáltatások bővülésével pozitívnak tekinthető. Ugyanakkor a szükséges fejlesztések megvalósítása, valamint a kiépülő rendszerek folyamatos fenntartása jelentős anyagi ráfordítást igényel, és folyamatos költségnövekedést eredményez az állam, a lakosság és a vállalkozások számára. A fejlesztések megtérülése és a működési költségek fedezete a hasznosításra kerülő hulladékok értékesítéséből csak részben finanszírozható, a különbözet végső soron a hulladékot eredményező termékek árában, valamint a hulladékkezelési díjak növekedésében jelenik meg.

18 A rövid és középtávon jelentkező költségnövekedést a hosszú távú társadalmi hasznok kompenzálják. A lerakás csökkentésével mérséklődnek a hulladéklerakók működési, környezeti kármegelőzési és kármentesítési költségei, a hulladékképződés mérséklődésével pedig a hulladék ártalmatlanítására fordítandó improduktív kiadások. A hulladékképződés megelőzésében és az elkülönített hulladékgyűjtésben való fokozottabb lakossági részvétel a pénzügyi támogatások kiterjesztésével ellensúlyozható. A növekvő mértékű hulladékhasznosítással pedig az egyre szűkösebben rendelkezésre álló természeti erőforrások válthatók ki. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében a fogyasztóknál és az önkormányzatoknál nincs változás, csak a begyűjtést és szállítást végző gazdálkodó szervezetek, illetve vállalkozók engedélyeztetési kötelezettségei egyszerűsödnek. A víziközmű társulatokra vonatkozó módosítás feloldja a cégtörvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény között fennálló kollíziót. 2. Másodlagos hatások A kifejezetten szándékolt társadalmi hatásokon kívül az előterjesztésnek nincs más jelentős pozitív vagy negatív hatása valamely társadalmi csoport jövedelmi helyzetére. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A tervezett változások gazdasági hatásait alapvetően a szennyező fizet elv következetes érvényesítése határozza meg, amelynek értelmében a hulladék kezelésének, végső soron ártalmatlanításának költségeit a hulladék termelőjének, illetve mindenkori birtokosának kell megfizetnie. A kiterjesztett gyártói felelősség alapján a termék előállítója is felelős a termékből származó hulladékokért. Ez a felelősség a jelenlegi szabályozó rendszerben a termékdíj-fizetési kötelezettségben jelenik meg. A képződő hulladékkal történő gazdálkodás területén ideértve a kiterjesztett gyártói felelősség körébe tartozó kötelezettségeket is a gazdasági szférára háruló többletfeladatok a nagyobb hasznosítási arány növelésével nem jelentkeznek, a tevékenységükből származó hulladék kezeléséről, továbbá a kezelés költségeiről továbbra is nekik kell gondoskodniuk. Ugyanakkor a melléktermékek és a másodnyersanyagok a hulladékoktól történő egyértelmű elkülönítésével a gazdasági szféra nagyobb biztonsággal és hatékonysággal járulhat hozzá a hulladékképződés megelőzéséhez és a természeti erőforrások kiváltásához. Jelentősebb mértékű gazdasági érintettség az építő- és építőanyag-iparban jelentkezik, ahol a 70%-os hasznosítási arány 2020-ig történő elérése a jelenlegi teljesítmény csaknem dupláját igényli. A kitermelt vagy bontott építési anyagok elkülönített gyűjtése, újrahasználatukra történő előkészítése, majd ezek tényleges felhasználása az építőipartól, a korábbinál nagyobb szervezettséget és aktivitást követel. A hulladékból készült helyettesítő termékek

19 fokozottabb felhasználásával viszont csökken az elsődleges építőanyagok iránti igény, amelyben a kitermelő vállalkozások nyilvánvalóan ellenérdekeltek. Ahhoz, hogy a helyettesítő termékek versenyképesek legyenek a primer termékekkel, a helyettesítő termékek árát versenyképessé kell tenni. A hasznosítás növelése érdekében szükséges a Gazdasági Operatív Program (a továbbiakban: GOP) keretében rendelkezésre álló 8 milliárd Ft, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program rendelkezésére álló 1,68 milliárd Ft összegű hulladékhasznosítási fejlesztéseket támogató keret fenntartása. Megnövekedett támogatás iránti igény esetén a rendelkezésre álló keret bővítése szükséges. A hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyabb működtetéséhez a gazdasági érdekeltséget erősítő intézkedések megtétele is szükséges. A megelőzés terén a termelő szférában meghozandó intézkedések termék- és technológiafejlesztési lépések a kevesebb gyártási hulladék és veszélyes anyagok kiváltása érdekében a termelő tevékenységet végző cégek számára a versenyképesség megőrzése szempontjából elengedhetetlenek, a fejlesztési költségek eddig is, és ezt követően is a termékek árában fognak megjelenni. Mindemellett a tartós használatra készült termékek gyártásában, valamint a használt termékek és alkatrészek javításában és újrahasználatában az új termékek iránti kereslet esetleges csökkenése következhet be, amely a termelői oldal számára nem lesz előnyös. A hasznosítás növelése érdekében elsősorban a hulladékok feldolgozásra történő előkészítésére kell a fő hangsúlyt helyezni. Ugyancsak a hasznosítás növekedését támogatja az elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladékok lerakásának tilalma, illetve a lerakás igénybevételi járulékkal történő drágításának lehetősége. Tekintettel arra, hogy az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésének kötelezettsége január 1-vel megszűnik, a kis- és középvállalkozásoknak nem kell dokumentációs, valamint az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettséget teljesíteniük. Rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget a korábbinál szűkebb vállalkozói körnek kell teljesítenie. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a jövőben a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott alkalmazottak számához viszonyítva már nem kerül meghatározásra, csak az általa megtermelt hulladék mennyisége alapján. Az intézkedés csökkenti mind a vállalkozások, mind a hatóság adminisztratív terheit, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó költségek a korábbiakhoz képest változatlanok maradnak. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése és szállítása bejelentéshez kötött engedélyeztetése kevesebb költséget jelent a vállalkozásoknak, mint a korábban alkalmazott engedélyeztetési eljárás. A víziközmű társulatok törvényességi ellenőrzésének módosítása a vállalkozásoknak pénzügyi terhet nem jelent. b) A háztartások pénzügyi terhei

20 Az elkülönített gyűjtés kötelező bevezetése miatt a szennyező fizet elv következetes érvényesítése a lakosságra sokkal jelentősebb hatással lesz, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági szférában jelentkező többletköltségek is a fogyasztói árakban fognak megjelenni. A Javaslat az üveg, fém, papír, műanyag, továbbá a veszélyes, valamint a biológiailag lebomló hulladék összetevőinek elkülönített gyűjtését 2015-től a kötelezően ellátandó közszolgáltatás részévé teszi. A HKI szerint az elkülönített gyűjtési-begyűjtési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek, válogatással elkülöníthetők legyenek, az ingatlantulajdonosnak a lehető legkevesebb gyűjtőedény vagy zsák elhelyezéséről kelljen gondoskodnia, a gyűjtőszigeten történő gyűjtés csak kiegészítő megoldásként legyen alkalmazható, továbbá a lomok és a veszélyes hulladékok begyűjtéséhez szükséges hulladékgyűjtő udvarok kialakítása és a begyűjtés megszervezése biztosított legyen. A hulladékgazdálkodási rendszert úgy kell kiépíteni, hogy az 2016-ban biztosítsa az évi 820 ezer tonna fölött jelentkező biohulladék mennyiség lerakótól történő eltérítését elsősorban komposztálását vagy biogáz-előállításra történő felhasználását, szükség esetén biológiai stabilizálását, valamint 2020-ra az üveg, fém, papír és műanyag összetevők legalább 50%-os anyagában történő hasznosítását. Hosszabb távon lehet csak követendő a teljes mértékben önfinanszírozó, a beruházási igényeket is fedező hulladékdíjak alkalmazása. Fontos azonban megjegyezni, hogy a költségek meghatározott hányada várhatóan csak a január 1-től, az elkülönített hulladékgyűjtés bevezetésével növekszik. A költségek teljes megfizettetését feltételezve a szolgáltatási díjak a lakossági fizetőképességet meghaladó mértékben nőnek a korszerű települési hulladékgazdálkodás megvalósítása esetén. A beruházások és a hulladékkezelési rendszer működtetése teljes költségének megfizettetése, maximális esetben ahol eddig nem volt semmilyen elkülönített hulladékgyűjtés közel két és félszeresére növelné a jelenleg érvényben lévő lakossági hulladékkezelési díjakat. Az elmúlt tíz évben uniós támogatással megvalósult települési hulladékgazdálkodási fejlesztések a projektek területén átlagosan kétszeres díjnövekedést eredményeztek. Ugyanakkor a már elvégzett fejlesztések sem elengedőek az 50%-os elkülönített gyűjtés biztosításához. Mindezek alapján beruházási támogatás szükséges a szervezett elkülönített gyűjtés és válogatás kialakítására, a hatékonyság növelése érdekében a gyűjtőszigetes megoldások helyett (mellett) a házhoz menő elkülönített gyűjtés elterjesztéséhez, a veszélyes hulladékok és lomok átvételére is alkalmas hulladékudvarok megfelelő sűrűségű kialakításához. Az elkülönített gyűjtés, begyűjtés, válogatás eszközeinek támogatását továbbra is a Környezet és Energia Operatív Programon (a továbbiakban: KEOP) keresztül, az EU támogatási lehetőségek maximális kihasználásával célszerű megvalósítani. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése és szállítása, valamint a víziközmű társulatok törvényességi ellenőrzésének módosítása háztartások pénzügyi terheit nem érinti. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Tervezet ELŐTERJESZTÉS. a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

Tervezet ELŐTERJESZTÉS. a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről Tervezet EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE Iktatószám: 13442-4/2014/JOGI Tervezet ELŐTERJESZTÉS a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83.

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +3642524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: VFEJL/ 173-2 /2014. Ügyintéző:

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság. A döntéshez egyszerű/minősített többség szükséges.

ELŐTERJESZTÉS. Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság. A döntéshez egyszerű/minősített többség szükséges. ELŐTERJESZTÉS a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 25/2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet módosítására Tárgy: Előterjesztő: Sárrétudvari Nagyközség

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki:

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki: Gecse Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(III..) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 3/2011.(I.28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL

TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL Avagy mit szabad csinálnia a hulladéknak és mit nem? A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. Előzmények dióhéjban 2000 előtt nincs átfogó hulladék(gazdálkodási) törvény

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Előterjesztés Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Tárgy: A települési szilárd és folyékony hulladék elszállításáról, közszolgáltatás biztosításáról és közszolgáltatás díjáról. Előterjesztő:

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére 653-5/2011 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére Tárgy: Szilárdhulladék közszolgáltatási díjtételének meghatározása, és a köztisztaságról és a kötelező

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ 326 /2010 A tervezet a minisztérium álláspontját nem tükrözi 1 Tervezet A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés

Részletesebben

Mátraterenye Községi Önkormányzat Polgármestere

Mátraterenye Községi Önkormányzat Polgármestere Mátraterenye Községi Önkormányzat Polgármestere Szám: /2015/I. Javaslat a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet módosítására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

2. Fogalmi meghatározások

2. Fogalmi meghatározások VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére 6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A települési szilárd hulladékbegyűjtés

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. február 23. Hulladékgazdálkodási törvénnyel

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 29 - i nyilvános testületi ülésére az 5. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: A helyi hulladékkezelési

Részletesebben

A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai. Közszolgáltató és működési területének határai

A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai. Közszolgáltató és működési területének határai Balatonakarattya Község Önkormányzat Képviselő-testületének./2015.(III...) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályairól

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 15-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Új napirendi pont 27. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: Hulladékgyűjtéssel és hulladékudvar

Részletesebben

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról és annak díjáról szóló 2/2014. (II. 05.) önkormányzati rendelettel módosított 30/2013. (XI. 27.)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére 14. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

2012. évi CLXXXV. törvény. a hulladékról 1

2012. évi CLXXXV. törvény. a hulladékról 1 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 1 Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (Az 1/2005. (II.25.)

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZI.

A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZI. 1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/1351/2010. TERVEZET a területrendezési előirányzat felhasználásának részletes szabályairól Budapest, 2010. február 2 1. Az egyeztetés alapadatai EGYEZTETÉSI

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása 2. NAPIREND Ügyiratszám: 14/539-2/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 8-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány A szilárd hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, módosítása

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány A szilárd hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, módosítása 2. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány A szilárd hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, módosítása Tisztelt képviselő-testület! Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére 5. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a nem

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Javaslat a 2012. évi hulladékkezelési díj módosítására /rendelet alkotás/

Javaslat a 2012. évi hulladékkezelési díj módosítására /rendelet alkotás/ Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. 3060 Pásztó, Kölcsey út 35. Telephely: 3060 pásztó, Kossuth út 116. Tel./fax: 32 460 189 E-mail: vargazd@invitel.hu Szám: 1-52/2012. A döntéstervezetek

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. december 27.-i rendkívüli ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

1. Általános rendelkezések 1.

1. Általános rendelkezések 1. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-i ülésére 1840-1/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-i ülésére Tárgy: A köztisztaságról és a kötelező közszolgáltatások igénybevételéről szóló 20/2004.

Részletesebben

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról MHK JogszabCly szolgcltatcs 1. oldal, összesen: 7 oldal Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról Perkáta Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. szeptember 17-18.

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

1. A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás tartalma, a Közszolgáltató megnevezése.

1. A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás tartalma, a Közszolgáltató megnevezése. Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 19/2010.(XII.15.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásokról. (Módosításokkal egységes szerkezetben.

Részletesebben

III. fejezet A folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatatok és kötelezettségek A Szolgáltató kötelezettségei 3.

III. fejezet A folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatatok és kötelezettségek A Szolgáltató kötelezettségei 3. Ivád Község Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról Ivád Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor.

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 9 1. számú melléklet 23242526, 2728 1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 2) A települési

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2005. (XI. 30.) rendelete a közterületek tisztán tartásáról, a települési szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról 1 Martonvásár Város önkormányzatának

Részletesebben

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról. hatályos 2013. VII. 12 től 2013. VIII. 3-ig

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról. hatályos 2013. VII. 12 től 2013. VIII. 3-ig 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról hatályos 2013. VII. 12 től 2013. VIII. 3-ig Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 10-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 10-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 10-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A települési szilárd hulladék kezelésével (gyűjtésével, elszállításával

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben