A hulladékgazdálkodás aktuális feladatai a körforgásos gazdaság irányában

Átírás

1 Köztisztasági Egyesülés Balatonfüred, április A hulladékgazdálkodás aktuális feladatai a körforgásos gazdaság irányában Weingartner Balázs Fenntartható fejlesztésekért felelős államtitkár

2 Az EU körforgásos gazdasági javaslatcsomagja december 2. Hulladékgazdálkodási irányelvek módosítása Akcióterv: a teljes értékláncot lefedi, összefoglalja a szükséges intézkedéseket az alábbi területeken: Termelés Fogyasztás Hulladékgazdálkodás Másodnyersanyagok Innováció és beruházás A termékek életciklus-szemléletét állítja középpontba Hangsúlyt kap a környezetre hatást gyakorló műanyag-felhasználás kérdése 2

3 Várható eredmények Növekedés és munkahelyteremtés akár 7%-os GDP növekedés (a Bizottság számításai szerint) Akár 600 milliárd euró megtakarítás (a Bizottság számításai szerint) A kínálat versenyképességének és biztonságának javulása Az unió gazdasági és környezetvédelmi ellenálló képességének jelentős javulása Innováció ösztönzése ÜHG kibocsátás-csökkenés 3

4 A hulladékgazdálkodási irányelv-módosítások indokoltsága Az EU gazdasága jelentős mennyiségű potenciális másodnyersanyagtól esik el, amelyek a különböző hulladékáramokban találhatók. A hulladékgazdálkodás terén nagy különbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között. A hulladék erőforrásként való kezelése alapvető eszköze az erőforrás-hatékonyság növelésének és egy valóban körforgásos gazdaság létrehozásának. Megelőzés Újrahasználatra előkészítés Újrafeldolgozás Egyéb hasznosítás Ártalmatla nítás Irányelvi értékek: Hulladékhierarchia Hulladéktermelés csökkentése Hasznosítási, feldolgozási célértékek 4

5 A körforgásos javaslatcsomag keretében módosult hulladékgazdálkodási irányelvek jogharmonizációja a Hulladék Keretirányelv 2008/98/EK a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv az elhasználódott gépjárművekről szóló 2000/53/EK irányelv hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv Komplex Nagy terjedelmű Szűk határidő Átültetési határidő: július 5. Részletes vizsgálat szükséges Több szakterület is érintett 5

6 A Hulladék Keretirányelv módosítása Módosulnak: Definíciók Számítási módszertan Célszámok Adatszolgáltatási, jelentési kötelezettségek Kritikus pontok: Célszámok (települési hulladék hasznosítási célszámai) Textil- ( ) és biohulladék ( ) elkülönített gyűjtése 2030-ig az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladék 50 %-kal való csökkentése Kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezések A határidő-kedvezmények (derogáció) megszerzéséhez benyújtandó végrehajtási tervek A Bizottság útmutatókat dolgoz ki a tagállamok számára a végrehajtás elősegítése érdekében 6

7 Az irányelvek után az EU körforgásos gazdasági Akciótervének a végrehajtása Hangsúlyt kap a környezetre hatást gyakorló műanyag-felhasználás kérdése Európai Műanyag Stratégia Közlemény a vegyi anyagok, termékek és hulladékok közötti kapcsolódásról Monitorozási keret a körforgásos gazdaságra irányuló folyamatokhoz A kikötői fogadólétesítményekre vonatkozó jogszabályi javaslat Jelentés a kritikus másodnyersanyagokról és az oxo-műanyagokról Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (SUP) irányelv: Egyszer használatos műanyagok korlátozása, tiltása Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bővítése további termékekkel A kiterjesztett gyártói felelősségi díj fedezze a szemetelés költségét is Ambiciózus célok, amelyeket Magyarország is át fog ültetni (kiterjesztett gyártói felelősség, termékdíj) 7

8 EU Műanyag Stratégia hatása a műanyag felhasználás vonatkozásában EGYSZER HASZNÁLATOS MŰANYAGOK KORLÁTOZÁSA Oxidatív úton lebomló műanyagtermékek! Expandált polisztirolból készült étel- és italtárolók! Tervezet: Elfogadás: Átültetés: Különböző előírások bevezetésére eltérő határidők Élelmiszertárolók Italpoharak Italtárolók Evőeszközök, italkeverők Tányérok Léggömb Egészségügyi betétek Nedves törlőkendők Zacskó (K.M.Hordtasak) Dohányszűrők Fültisztító pálcikák Léggömbtartó pálcika Követelmények: - Alacsonyabb fogyasztás - Forgalomba hozatali korlátozás (= tiltás) - Termékkövetelmény: italpalackokhoz rögzített kupakok - Jelölési előírások - Kiterjesztett gyártói felelősség: szemételtakarítási költség gyártói felelősség - Elkülönített gyűjtés: forgalomba hozott italpalackok 77/90%-os visszagyűjtése 2025/29-re - Figyelemfelkeltő intézkedések = szemléletformálás 8

9 A szabályozással érintett hazai rendszerek A körforgásos gazdasággal kapcsolatos módosítások átalakítják a hazai hulladékgazdálkodás szabályozási és működési környezetét. Az irányelvek tárgyalása során törekedtünk arra, hogy a már meglévő rendszereink figyelembe vételre kerüljenek: A kiterjesztett gyártói felelősség eszközét jelentő termékdíjas szabályozásunk Elektronikus adatszolgáltatási rendszerünk (OKIR) Egyes speciális hulladékáramokra (gyógyszerhulladék) kiépített gyűjtési rendszerünk 9

10 A legfontosabb hazai hulladékgazdálkodási tendenciák A lerakott hulladék mennyisége folyamatosan csökkent: 2011-évi 67,3 %-ról 2017-re 48 %-ra A Hulladék Keretirányelv 2020-as céljait időarányosan jól teljesítettük: háztartási papír, fém, műanyag és üveg újrahasználatra előkészítés és hasznosítás (súlyarány) 2020-as cél: 50% 2017-ben 45,3%-ot értünk el Az anyagában hasznosítás aránya jelentősen növekedett évi 22 %-ról 2017-re 35,1 %-ra OHT cél: hazai vállalás egyéb, gazdasági tevékenységből származó nem veszélyes hulladék hasznosítási arányának 46 %-ra emelése 2017-ben 49 %! 10

11 Az összes keletkezett hulladék háromnegyedének kezelése elsősorban piaci alapon történik Forrás: EHIR A keletkező hulladék mennyiségi arányai hulladékáramonként ezer tonna Veszélyes hulladék Települési hulladék Építési-bontási hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói Mezőgazdasági és élelmiszeripari Teljes keletkezett hulladék mennyisége 2017-ben 17,8 millió tonna 21 % Települési hulladék 3,8 millió tonna Jellemzően közszolgáltatás körébe tartozó hulladék (NKHV Zrt.) 79 % Ipari hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék Építési-bontás hulladék Veszélyes hulladék Kezelésük jellemzően piaci alapon történik 2012-től állami koordináció útján környezetvédelmi termékdíj bevételből (kb. 15%) történő finanszírozás újrahasznosítható hulladékok kezelésére, az egyéni visszaváltási rendszer mellett 11

12 A hazai adatok és az irányelvi célszámok Hulladék keretirányelv 2020 újrahasználatra előkészítés és hasznosítás a háztartási papír, fém, műanyag és üveg tekintetében Mo ben elért 2020-as cél 45,3 % 50 % HKI a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó általános célérték Mo.-i adat ,1 % % (derogációval 50%) 60 % (derogációval 55%) 65 % (derogációval 60%) A lerakásra kerülő települési hulladék aránya Mo.-i adat ,4 % 2035 A keletkező települési hulladék max. 10 %-a (derogációval 2035-re: 25 %) 12

13 A csomagolási irányelv célszámai és a hazai tejesítés A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EC irányelv újrafeldolgozási célértékek évi december 31- december 31- derogációs lehetőségek jelentett adat ig ig műanyag 31,4 % 50% 55% fa 20,1 % 25% 30% vasfém 70% 80% 71,8 % alumínium 50% 60% üveg 34,6 % 70% 75% papír és karton összes csomagolási hulladék 77 % 75% 85% 49,7 % 65% 70% 15%-os derogációt lehet felhasználni egy vagy két alcél között megosztva A derogáció nem csökkenthető 30%-nál nagyobb mértékben Üveg és papír esetében a célszám nem lehet 60%-nál kisebb 13

14 A körforgásos gazdaság feltételrendszerének a megteremtése 2018: Körforgásos javaslatcsomag: hulladékgazdálkodási irányelv-módosítás, Műanyag Stratégia, SUP irányelv Kritikus pontok beazonosítása: Célszámok Textilek és biohulladék elkülönített gyűjtése Derogációhoz szükséges végrehajtási tervek A hasznosítás optimális arányának kialakítása 2019: Hulladékgazdálkodási irányelvek átültetése Felkészülés a SUP irányelvnek való megfelelésre Feladatok meghatározása: Határidők kitűzése az átültetés és az adatszolgáltatás teljesíthetősége érdekében Érdekeltek bevonása 14

15 A legfontosabb feladat a hulladék lehető legmagasabb fokú hasznosításának megteremtése Eszközök: Közszolgáltatás fenntarthatóvá tétele, állami szerepvállalás Termékdíj, szabályozás Energetikai hasznosítás Szemléletformálás 2025-ig és 2030-ig megfogalmazott célok megvalósítása egységes stratégia mentén, ami figyelemmel van mind a piaci, mind a közszolgáltatási szektorra 15

16 Hulladékhasznosításra kiható változások A körforgásos gazdasági elveken alapuló célkitűzések a hulladékgazdálkodási irányelvekben Az új célok átültetése a települési és csomagolási hulladékokra vonatozóan SUP-irányelv: műanyaghulladékok drasztikus csökkentése Vegyes települési hulladékok: csökken a mennyisége megváltozik az összetétele csökken az energiatartalma az anyagában hasznosítható összetevők elmaradása miatt a jelenleg vegyesen gyűjtött települési hulladék 30-40%-a ezentúl elkülönítetten lesz gyűjtve, A jövőben 1,2-1,8 millió tonna vegyes hulladékot kell kezelni Az energetikai hasznosítási kapacitás évente mintegy 800 ezer tonna 16

17 Hulladékhasznosítást érintő intézkedések Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyiségét emelni kell: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás továbbfejlesztése A visszagyűjtés erősítése (nem lakossági hulladék) Az irányelvekben foglalt további követelmények átültetése: A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer erősítése Egyutas műanyag italcsomagolásokra betétdíj rendszer bevezetésének vizsgálata SUP irányelv: 77/90%-os elkülönített gyűjtés egyutas műanyag italcsomagolásokra 2025/29-re 17

18 A települési hulladék energetikai hasznosításának céljai 1.) a szükséges beruházások mellett elérhetővé váljanak a körforgásos gazdasággal kapcsolatos EU-s kötelezettségek 2.) kiaknázásra kerüljön a lerakott hulladékból kinyerhető energia 18

19 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!