F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és december 3-án, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei évi módosításának kihirdetéséről szóló T/9103. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) évi módosításának kihirdetése. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló évi L. törvény rendelkezése szerint az SzMGSz-t és annak éves módosítását és kiegészítését is törvényben kell kihirdetni. Az egységes szerkezetben történő kihirdetéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerültek a korábbi, az SzMGSz-t kihirdető, valamint az azt módosító, illetve kiegészítő kormányrendeletek. Az SzMGSz és Mellékletei évente kerülnek módosításra. A évi módosítások az SzMGSz 8., 9., 13., és 15. cikkeit, valamint 4., 12.5, 12.6., 14., 19. és 22. mellékleteit érintik. Az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/9102. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás Magyarország részéről történő kihirdetése. A Megállapodás célkitűzései többek között az EU és a Moldova közötti légifuvarozási piac fokozatos megnyitása, a légiszolgáltatások előmozdítása a légifuvarozók közötti verseny alapján, a szabályozási együttműködés előmozdítása, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő feltételek biztosítása a gazdasági szereplők számára. A Megállapodás rendelkezései az egyes tagállamok által kötött hatályban lévő megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lépnek. A Megállapodás feltétele a moldovai elavult volt szovjet építésű légijárművek fokozatos kivonása. Feltétel továbbá az európai uniós légügyi szabályozással való hazai szabályozásának harmonizációja. A Megállapodás vegyes bizottságot hoz létre, amely a Megállapodás végrehajtásáért és hatásainak felügyeletéért felel. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság évi egységes költségvetéséről szóló T/9182. számú törvényjavaslat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) olyan autonóm államigazgatási szervként működik, amelynek kiadásait saját bevételeiből és költségvetési hozzájárulásból kell fedeznie. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény értelmében a Hatóság egységes költségvetése egyaránt tartalmazza az NMHH, a NMHH Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) költségvetését. Az NMHH költségvetésének bevételi főösszege M Ft, melyből ,4 M Ft összeget tesznek ki a hírközlés tervezett nettó bevételei (használati, felügyeleti, eljárási díjak és bírságok). A kiadási oldalon jelentős arányt képviselnek a személyi juttatások és az ezt terhelő adók, melyek összege 8 015,2 M Ft. A dologi kiadások előirányzott összege M Ft 10 %-os csökkentést tartalmaz. A digitális átállás miatt a fejlesztési kiadások között M Ft került elkülönítésre, ami 25 %-kal alacsonyabb az előző évinél. A Médiatanács a jövő évben 126,1 M forintból gazdálkodhat, ami az Alap forrásai terhére lett tervezve. Ez az összeg az 5 tagú Médiatanács személyi juttatásait és adóit, valamint a szakértők kiadásait tartalmazza. Az Alap tervezett összes bevétele a évre vonatkozóan M Ft, melyből ,6 M Ft a költségvetési hozzájárulás. 1

2 A költségvetésen kívüli tételek pénzügyi egyenlege: 1230 M Ft, ami két tételből tevődik össze: rulírozó hitel törlesztése 1250 M Ft és a beszedett óvadékok összege 20 M Ft. A vízgazdálkodásról szóló1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/8880. számú törvényjavaslat A Javaslat célja a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX.2.) Korm. határozatban szereplő két eljárásnak, az előzetes konzultációnak és a vízkészletjárulék bevallási és fizetési eljárásának felülvizsgálata volt, az eljárások egyszerűbb, gyorsabb, ügyfélközpontúbb lefolytatásának megteremtését célozta. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) által szabályozott előzetes konzultációs eljárás a Javaslat eredeti szövege szerint megszüntetésre került volna, amelynek indoka az volt, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárást az ügyfelek csak elenyésző számban vették igénybe. A T/8880/2. számú módosító javaslat felhívta a figyelmet azonban arra, hogy előzetes konzultációs eljárásra csak a hosszadalmas előkészítést igénylő, jelentősebb beruházások esetében kerül sor, vagyis nem véletlen, hogy az ügyfeleknek csak egy szűk köre élt ezzel a lehetőséggel. Az Országgyűlés a módosító javaslat elfogadásával nem szüntette meg az előzetes konzultációs eljárást, így a Javaslatból a Kvt. módosítása kikerült (a Javaslat címe ezért változott). Az egyszerűsítés folyamán a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény által szabályozott összekapcsolt eljárás megszüntetésre került, így a Javaslat az erre vonatkozó szabályozást is hatályon kívül helyezte. A Javaslatnak a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényben eszközölt legfontosabb módosításai a következők: pontosította, hogy melyek azok a tevékenységek, melyek mentesülnek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, de ugyanakkor nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli őket a vízkészletjárulékkal kapcsolatos kötelezettségek hatálya alá tartozó vízhasználók esetében a víztermelési bejelentkező adatlap elhagyásra került, mivel az adatok a hatóságnál már részben rendelkezésre állnak, részben pedig az első, továbbiakban teljesítendő adatszolgáltatással (bevallással) a hatóság birtokába kerülnek egyértelműsítette, hogy mikor keletkezik vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség, és az üzemi fogyasztók esetében mekkora vízmennyiség után fizetendő a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználók (az ún. nagyfogyasztók) és az üzemi fogyasztók esetében a negyedik negyedéves nyilatkozattétel és külön befizetés elhagyásra került, illetve a negyedik negyedévre eső járulék megfizetésére a továbbiakban az éves elszámolás keretében kerül sor egy kiegészítéssel lehetővé tette a mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, összhangban az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény rendelkezésével, miszerint az ingatlan-nyilvántartásba kizárólag törvényi szintű rendelkezésen alapuló használati jog jegyezhető be. A mozgóképről szóló évi II. törvény módosításáról szóló T/8751. számú törvényjavaslat A mozgóképről szóló évi II. törvény (Mktv.) évi módosítása a filmalkotások állami támogatásának új rendszerét vezette be (a pazarlónak és alkalmatlannak bizonyult közalapítványi struktúra helyett új központi intézményt hozva létre, a Magyar Nemzeti Filmalapot), a mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátását pedig a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz rendelte. A mozgóképszakmai intézményrendszer korábbi, jelentős mértékű átalakítását követően a jelen törvényjavaslat specifikusabb változásokat foganatosít a filmtámogatási rendszert illetően, valamint olyan módosításokat tartalmaz, amelyek a hatóság jogalkalmazó tevékenysége során az egyértelműbb jogértelmezést szolgálják. A legfontosabb változás, hogy a társasági támogatók nemcsak a filmgyártó vállalkozások számára nyújtott támogatások után, hanem egy erre a célra létrehozott kincstári letéti számlára befizetett támogatások után is jogosultak lesznek a társasági adókedvezményre. A letéti számlán gyűjthető támogatások éves keretösszegét a törvényjavaslat 7 milliárd Ft-ban (a évre vonatkozóan 3 milliárd Ft-ban) maximálja. A támogató számára készült igazolást az NMHH Filmiroda állítja ki, és az MNF-en, mint szerződő félen keresztül kapja meg. A közvetett támogatási célból nyilvántartásba vett filmalkotások egy várólistára kerülnek, és az elszámolásuk 2

3 elfogadásáról szóló filmirodai határozat jogerőre emelkedését követően a filmelőállító kérheti a támogatás átutalását a letéti számláról. A törvényjavaslat módosítja a filmelőzetesek korhatár-besorolására vonatkozó szabályozást, hogy a magasabb korhatár-besorolású filmalkotás előzetese alacsonyabb besorolású film előtt is bemutatható legyen, amennyiben a filmelőzetes ezen korosztályokra tekintettel készül el (és feltünteti magának a reklámozott filmnek a magasabb besorolását). Emellett további kisebb pontosításokat tartalmaz a korhatár-besorolással kapcsolatban. A javaslat (a szerzői joggal kapcsolatos korábbi és hatályos jogszabályok alapján) meghatározza a nemzeti filmvagyon körét, ezáltal pontosítva az annak védelmét szolgáló törvényi szabályozás hatókörét. A javaslat pontosítja a filmalkotások besorolásánál használt pontszámokat a magyar elemek (pl. alkotók, szereplők, technikai munkatársak, utómunka), valamint a támogatásoknál figyelembe vett kulturális feltételek tekintetében. E két szempontrendszer pontszámítási táblázata innentől az Mktv. mellékleteként szerepel. A javaslat rögzíti a filmforgatási célú közterület-használat igénylésének szabályait. A kérelmezőnek a területileg illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalhoz kell az igénylést benyújtania, s jóváhagyásához az érintett település önkormányzati képviselő-testületének hozzájárulása szükséges, amely rendelet útján meghatározhatja annak egyedi feltételeit. A testület az eljárás során gyakorolható jogköreit a rendeletalkotási jog kivételével a polgármesterre, alpolgármesterre vagy bizottságra átruházhatja. A törvényjavaslat melléklete a fővárosi és városi közterületek esetében differenciáltan meghatározza a díjszabás felső mértékét. A közterület-használati díj a tulajdonos települési önkormányzatot illeti. A törvényjavaslat mindezeken túl az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: az art besorolás eljárásmódjának pontosítása definíciós pontosítások (pl. filmalkotás, filmgyártás, a produkció nyelvének meghatározása) ügyintézési határidők pontosítása nyilatkozattételi kötelezettség kiegészítése (volt-e olyan személy a szervezet vezető tisztségviselői között, aki az elmúlt három évben felvett közvetlen támogatással nem számolt el) felhatalmazó rendelkezés az államháztartásért felelős miniszter részére a letéti számlára vonatkozó eljárásokkal kapcsolatosan felhatalmazó rendelkezések a mozgóképszakmai hatóság (NMHH) elnöke részére a hatósági eljárásokkal kapcsolatosan A Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/7677. számú törvényjavaslat Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata értelmében a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény alapján a Kormánynak a központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek. A törvényjavaslat ennek az előírásnak tesz eleget. A törvényjavaslatot az Országgyűlés egyszer már elfogadta, ám a köztársasági elnök úr észrevételeket fűzött a törvényjavaslathoz, amelyek átvezetésre kerültek a tervezetben, a Ház így most az ennek megfelelően módosított jogszabályszöveget fogadta el. A törvény a következő törvényeket módosításával alapozza meg a évi költségvetést: 1. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIV. törvény módosítását az indokolja, hogy a kórházak állami kézbe kerülése miatt kiüresedett a támogatási rendszer, a címzett- és céltámogatási rendszer az eddigi formában való továbbműködtetése indokolatlan. 2. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény módosításának oka, hogy az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működésével kapcsolatos feladat ellátásának folyamatosságához, biztonságához szükséges forrásként szolgáló Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtható támogatások között nevesíteni kell a Programot. A szükséges forrás és a feladat ellátásáért felelős szervezet meghatározását az éves költségvetési törvényre célszerű bízni. 3. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény módosítása értelmében az Egyenlő Bánásmód Hatóság költségvetése így a jövőben a központi költségvetésről szóló törvény I. fejezetében szerepelne (a hatályos megoldás szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében helyezkedik el költségvetési szervként). 4. A sportról szóló évi I. törvény módosítása értelmében a játékadó bevételeket nem kell tervezni a sportért felelős minisztérium költségvetésében. A törvényjavaslat módosítása további, szükségtelen párhuzamos felhatalmazást szüntet meg. 3

4 5. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény módosításai az állami fenntartású szervezetek kivonására irányulnak az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény támogatási modellje alól. Ezen túl a fenntartó önkormányzatok ösztönzése érdekében a működési támogatás meghatározásánál szempontként érvényesíti a fenntartó támogatás mértékét, valamint jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény módosítása értelmében a Magyar Honvédség kötelezettségeinek maradéktalan teljesítéséhez szükséges, hogy a honvédelmi feladatellátásban közreműködő állami tulajdonú gazdasági társaságok felett a felügyeletet a honvédelmért felelős miniszter lássa el. A törvényhez bevezetendő melléklet a miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó, állami tulajdonú gazdasági társaságok felsorolását tartalmazza. A Magyarország évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CLXVI. törvény módosításával 2013-tól megszűnik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatásának kötelezettsége (ez nem zárja ki a támogatást, csak nem determinálja az összegét, az Alap rendelkezésére álló forrás nem csökkenhet). A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosítása értelmében a közvetlen feladatalapú támogatások csak egyes ágazati feladatokhoz kapcsolódnának, más ágazati feladatok ellátását mutatószámok alapján támogatná az állam, a nem paraméterezhető egyéb feladatok ellátásához pedig általános állami támogatás nyújtását írja elő. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény módosításával egyszerűsödik az előirányzat-csoporti és kiemelt előirányzati struktúra. A módosítás biztosítja az összhangot a nemzeti köznevelésről szóló törvény külön törvényjavaslat által módosítandó rendelkezéseivel. A törvénymódosítás eredményeként a jogszabály 2013-tól előírja, hogy az önkormányzati költségvetés szerkezetében feladattípusonkénti tagolásban is fel kell tüntetni az egyes tételeket, valamint megszabja, hogy az elsődleges működési hiány finanszírozható az előző évi maradvánnyal. Előírja továbbá, hogy az önkormányzati költségvetési rendeletben nem csak a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos szabályozásnak, hanem általánosságban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskörökkel kapcsolatos szabályozásnak is szerepelnie kell. A javaslat általánosságban előírja, hogy az önkormányzati költségvetési koncepciót április 30-ig, a rendeletet pedig a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 30 napon belül el kell fogadni. (A 2013-as évre vonatkozóan ez a határidő február 15-e.) Az Áht. módosítás végül előírja, hogy a Kormány irányítása, vagy felügyelete alá tartozó, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, valamint ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára kötelező a központosított illetményszámfejtéshez történő csatlakozás. Ez alól csak a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentenek kivételt. A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény a közkönyvtári haszonkölcsönzések után járó díjazás felosztásának határidejét július 1-ről november 1-re módosítja. Az állattenyésztésről szóló évi CXIV. Törvény hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely az állattenyésztési bírságot a tenyésztési hatóság saját bevételeként rendeli kezelni. A bírságbevételek ugyanis központosításra kerültek a 2011-es Áht. módosítás szerint. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. Törvény módosítása megteremti a lehetőségét annak, hogy a felsőoktatási intézmények saját szmsz-ükben meghatározott delegálási rend szerint hozzanak létre gazdasági tanácsot, illetve lehetővé teszi, hogy ha a szenátus így dönt, ne működtessenek gazdasági tanácsot. Ennek megfelelően megszűnik a gazdasági tanács működésére vonatkozó végrehajtási szabályozás is. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény módosítása bevezeti a szolgáltatási díjat, amelyet a gyógyszertárat működtető vállalkozás az Egészségbiztosítási Alap terhére állapít meg. A szolgáltatási díjmérték meghatározását a javaslat a Kormány hatáskörébe utalja. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetéséről szóló évi LXXXIV. törvény módosítása jogtechnikai módosításokat tartalmaz. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosítása többek között tartalmazza, hogy az oktatásért felelős miniszter nem csak kinevezi és felmenti, de munkáltatói jogokat is gyakorol az oktatási jogok biztosa felett, valamint lehetővé teszi, hogy az oktatásért felelős miniszter a tehetséggondozásért való felelőssége körében a köznevelésben résztvevőkre tekintettel támogatást nyújtson. A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról 4

5 szóló H/6340. számú határozati javaslat Az Országgyűlés országgyűlési emléknappá nyilvánítja április 12-ét, a II. világháború utáni lakosságcsereegyezményben a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját. Megemlékezik a benesi dekrétumok következtében áttelepített mintegy 100 ezres magyarságról, tisztelettel adózik a szülőföldjükről elűzött családoknak, és támogatja a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését. A parlamenti emléknap célja, hogy a magyarság elűzésével kapcsolatos érzelmek helyükre kerüljenek, történészek, jogászok és az érintett szervezetek képviselőinek részvételével. A benesi dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép gyüttélését. A megbékélési folyamathoz hozzájárulhat, hogy a felvidéki magyarság II. világháború utáni jogfosztása, s annak következményei a parlament napirendjére kerülnek. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló évi LXVI. törvény módosításáról szóló T/7456. számú törvényjavaslat A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv az EU-tagállamok számára jogalkotási követelményként rögzíti: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása többek között - az egyenlő bánásmód alapelvének a kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése révén. E követelménynek megfelelve a kölcsönvevő kritikus helyzetére figyelemmel a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága keretében, a munkabérhez való joguk védelme érdekében módosítja a javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit. Ugyanezen jogalkotási cél áll fenn a másik atipikus foglalkoztatás, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/9167. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat a 2012-es költségvetést módosítja, amely az elfogadásának időpontjához képest megváltozott gazdasági környezet, valamint egyéb kormányzati döntések miatt vált szükségessé. A Javaslat módosítja a költségvetés főösszegeit. A bevételi főösszeg változatlan marad, a kiadási főösszeg ,9 millió forintról ,9 millió forintra nő, a hiány pedig ennek megfelelően ,7 millió forintról ,7 millió forintra nő, ezzel 95,7 milliárd forinttal megnövelve azt. A jogszabály-tervezet fontos intézkedése, hogy a 2012-es évben lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az Államadósság-kezelő Központ mellett a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszter engedélye alapján is jogosult legyen az állam képviseletében, államkötvény kibocsátása során eljárni. Ez egy technikai jellegű lehetőség megnyitása a célból, hogy a makrogazdasági környezetre és az Alaptörvényben foglalt államadósság-szabályra figyelemmel rugalmasabb eszközöket lehessen alkalmazni a hatékonyabb forrásbevonás érdekében. A költségvetés módosítása tartalmazza a miniszterelnöknek az 5000 fő alatti lakosságszámú települések adósságának rendezésére vonatkozó ígéretét. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy egyszeri, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt ezeknek a településeknek, amellyel visszafizethetik a december 12-én fennálló teljes adósságállományukat. Az átvállalás a kistérségi társulásokat is érinti, ugyanis az új önkormányzati törvény értelmében jelenlegi formájukban megszűnnek, tevékenységük azonban legnagyobb részben az állam által 2013-ban átveendő feladatokhoz és a kisebb településekhez kötődött. Ezen kívül az állam jobb adósnak számít, így értelemszerűen kedvezőbb feltételekkel fizetheti vissza az adósságot, mint külön-külön a rossz likviditási helyzetben lévő önkormányzatok. Az adósságkonszolidáció az államadósság-mutató alakulását nem befolyásolja, mivel az államháztartás két szektora között rendezi át a forrásokat. A Javaslat a fentiek mellett egy ésszerű fejezeten belüli átcsoportosítást hajt végre, elősegítve ezzel a Kossuth-tér rekonstrukciójához szükséges források egyszerűbb felhasználását és elszámolását. Erre azért van szükség, mert a projekt egyéb elemekkel bővült ki (épület és homlokzatrekonstrukciók). Mivel a program egyes elemei a rendelkezésre álló források felhasználását tekintve nem különíthetőek el, a teljes beruházást egy célelőirányzaton belül célszerű elszámolni, tehát összességében egy technikai lehetőség megnyitásáról van szó. 5

6 A törvényjavaslat az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeiből származó kvótabevétel terhére forrást biztosít a Zöld Beruházási Program Panel II. konstrukciójának megvalósítására. Jelenleg 8,6 milliárd forint bevonására van még szükség, melyből 1,6 milliárd forint bevonása a 2012-es költségvetési törvény módosításával megvalósítható. 6