WER HAT DEM WÄCHTER DEN SCHLÜSSEL WEGGENOMMEN? KÜLSŐ BIRTOKOSSAL RENDELKEZŐ SZERKEZETEK A NÉMETBEN

Átírás

1 WER HAT DEM WÄCHTER DEN SCHLÜSSEL WEGGENOMMEN? KÜLSŐ BIRTOKOSSAL RENDELKEZŐ SZERKEZETEK A NÉMETBEN Bevezetés Jelen tanulmányban olyan német mondatok szerkezetét tárgyalom, amelyekben egy általában datívuszban álló összetevő birtokosi és részesározói olvasatokkal is rendelkezik, mint a Wer Wächter Schlüssel weggenommen? ( Ki vette el az őr(től) a kulcsot/kulcsát? ) mondatban. A hagyományos német nyelvtanok, mint Du (2009: 818) és Eisenberg (2006: 297) ezt a jelenséget a dativus possessivus és pertinenzdativ címszó alatt tárgyalják. Ezek a terminusok azonban csak a részesározói olvasat felfogását fedik le, ezért a továbbiakban a külső birtokos kifejezést használom helyettük. Ez az elnevezés ugyanis jobban tükrözi azt a jelenséget, hogy a datívuszban álló összetevő két olvasattal bír. Célom annak vizsgálata, hogy a részesározó mikor kap birtokosi értelmezést, illetve hogy birtokos olvasat esetén a datívuszi összetevő az ige vagy a birtokszó vonzata-e. A kérdés megválaszolásához meg kell állapítani, hogy a datívuszi esetet hordozó főnévi kifejezéseknek milyen csoportjai lehetnek, valamint hogy melyekkel jöhet létre ez az olvasat, és melyekkel nem. Külön kitérek a különböző olvasatok szerkezeti ábrázolására is. Dolgozatom 2. fejezetében rövi bemutatom az említett szerkezet három típusát. Ezután a 3., 4. és 5. fejezetben részletesen tárgyalom az egyes csoportokat. A 3. fejezetben az (A)-nak nevezett csoport igéit tárgyalom, ahol a szerkezetek igéi megengednek érintett szerepű vonzatot vagy szabad ározót. A 4. fejezetben az elidegeníthetetlen birtokot tartalmazó szerkezeteket mutatom be ((B) csoport). Az 5. fejezet a belső birtokossal formai hasonlóságot mutató külső birtokos szerkezetet elemzi (C). Végezetül a 6. fejezetben összefoglalom a cikk állításait és a feltett kérdésekre adott válaszokat. 1. A részesározós birtokos három típusa A mai német nyelvben lehetőség van a birtokviszony kifejezésére datívuszt (részesározós esetet) tartalmazó szerkezetekkel is. A részesározók a

2 németben vagy kötelező vonzatok, vagy szabad ározók.1 A hagyományos leíró nyelvtanok a kötelező vonzatként álló indirekt tárgyakat kettő- vagy háromargumentumú igék kötelező vonzataként tartják nyilván. Ezen belül olyan csoportokat különböztetnek meg, mint az adás igéi (geben adni, schenken ajándékozni ), az elvétel (negatív adás) igéi (nehmen elvenni, stehlen lopni ) és a közlés igéi (mitteilen közölni, sagen mondani, antworten válaszolni, zeigen mutatni ). Gyakran olyan tárgyatlan igékkel is előfordul indirekt tárgyként, mint az észlelés és felelősség igéi (Eisenberg 2006: 296) (zerreißen széttépni, zerbrechen széttörni ). A szabad ározóknak több csoportját is megkülönböztetik, legfontosabb azonban az a csoport, ahol valakinek a javára vagy kárára történik a cselekmény (dativus commodi/incommodi). A külső birtokosként működő datívuszi összetevőt tartalmazó szerkezeteket három csoportra osztjuk. Az A) típusú szerkezetek azokkal az igékkel lehetségesek, melyek megengednek érintett (malefaktív/benefaktív) szerepű kötelező vonzatot vagy szabad ározót. (1) Der junge Mann Frauen ART-DEF.NOM.MASC fiatal férfi AUX-SG3 ART.DEF.DAT asszony-pl.dat die Geldbörsen weggenommen. ART-DEF.ACC.PL pénztárca elvesz-perf A fiatalember elvette az asszonyoktól a pénztárcá(i)kat. A B) típusba azokat a szerkezeteket soroljuk, amelyekben a datívuszi birtokoshoz tartozó birtokszó valamilyen elidegeníthetetlen birtokot (például testrészt, rokonságot, ruhadarabot vagy vagyontárgyat) jelöl (lásd Vergnaud Zubizarreta 1992). (2) Ubul Kindern Kopf gestreichelt. Ubul AUX-SG3 ART-DEF.DAT.PL gyerek-pl.dat ART-DEF.ACC.MASC fej simogat-perf Ubul megsimogatta a gyerekek fejét. A C) típusú szerkezet rokon az A) típussal de eltérő a felépítése, formailag néhol egybeesik a délnémet nyelvjárásokban használt nem külső birtokossal. 1 A magyarban elterjedt részesározó kifejezés a németben nem értelmezhető, mivel ott a ározó csak fakultatív lehet, tehát esetünkben csak a szabad ározókat jelenthetné. Helyette a kötelező vonzatokra a direkt és indirekt tárgy megnevezést alkalmazzák a tárgy- illetve részesesetű vonzatok kapcsán (és mindkettő belső argumentumnak számít). Dolgozatom is ezeket a kifejezésket hasznája a továbbiakban. 120

3 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben (3) Ubul Bürgermeister sein Ubul AUX-SG3 ART-DEF-DAT-MASC polgármeser PRON-POSS.MASC.SG3 Haus angezündet. ház felgyújt-perf Ubul felgyújtotta a polgármester házát. Nézzük most részletesen az egyes csoportok jellemzőit. 2. Az A) típus igéi 2.1. A kötelező érintett argumentumot vonzó igék A ditranzitiv igék A ditranzitiv igék három argumentumot igényelnek, egy külső és két belső argumentumot. A két belső argumentum között jelentéstanilag birtokviszony áll fenn. Néhány ditranzitív igét tartalmazó mondat: (4) Der Briefträger gibt der Oma ART-DEF.NOM.MASC postás ad ART-DEF.DAT.DEM nagymama das Paket. ART-DEF.ACC.NEUTR csomag A postás odaadja a nagymamának a csomagot. (5) Der Onkel ihm ART-DEF.NOM.MASC bácsi AUX-SG3 PRON-PERS.DAT.MASC.SG das Lesen beigebracht. ART-DEF.ACC.NEUTR olvasás megtanít-perf A bácsi megtanította (őt) olvasni. (6) Der Junge Wächter ART-DEF.NOM.MASC fiú AUX-SG3 ART-DEF-DAT-MASC őr Schlüssel weggenommen. ART-DEF.ACC.MASC kulcs elvesz-perf A fiú elvette az őr(től) a kulcsát/kulcsot. A ditranzitiv igék két csoportba sorolók: a) A (pozitív) adás és a közlés igéi, ahol a datívuszban álló főnévi csoport az igétől célpont thematikus szerepet kap, továbbá az akkuzatívuszban álló belső argumentum vagy tárgyat jelöl (4), mint például geben adni, schenken ajándékozni, anbieten felajánlani, vagy pedig tevékenységet, illetve fogalmat (5), mint például beibringen megtanítani, mitteilen közölni, versprechen megígérni, verdanken megköszönni, beichten meggyónni. 121

4 Ezek az igék alkalmatlanok a birtoklás kifejezésére. Ennek oka az lehet, hogy a célpont thematikus szerep nem biztosítja a birtokos olvasatot. b) A negatív adás igéi, ahol a datívuszban álló főnévi kifejezésnek az ige forrás thematikus szerepet oszt ki, például abnehmen átvenni valakitől valamit, stehlen ellopni valakitől valamit, mitnehmen magával vinni/elvnni valakitől valamit wegnehmen elvenni valakitől valamit. A forrás thematikus szerep azon alcsoportjára, amikor a forrás szerephez [+élő] jegy társul, a továbbiakban az érintett thematikus szerep jelölést használom. A kötelező vonzatok esetében csak ezek az igék biztosítják a birtokviszony kifejezését a németben. Kétfajta olvasatra alkalmasak: az érintett szerepű vonzat értelmezhető akár kiindulópontként (akitől, ahonnan elidegenítik a tárgy referensét), akár birtokosként. (7) Der Junge Wächter ART-DEF.NOM.MASC fiú AUX-SG3 ART-DEF-DAT-MASC őr Schlüssel weggenommen. (=6) ART-DEF.ACC.MASC kulcs elvesz-perf A fiú elvette az őr(től) a kulcsát/kulcsot. Szemantikai szempontból a (7) mondat esetében két olvasat is lehetséges. Egyik esetben az akkuzatívuszban álló főnévi csoport referense nem tulajdona a datívuszban álló referensének (a kulcs tehát csak egy, az őrnél lévő kulcsot jelent), a másik esetben tulajdonosi olvasat is lehetséges. Az A) típusú szerkezetek felépítését vizsgálva megállapítjuk, hogy az indirekt tárggyal kifejezett birtokos szerkezet szintaktikailag nem úgy viselkedik, mint a birtokos esettel kifejezett birtokosi szerkezet. Míg a birtokossal kifejezett szerkezetek egy egységet alkotnak, az indirekt tárggyal kifejezettek nem alkotnak egy öszszetevőt. Mondaton belül csak külön mozgatóak, a datívuszban álló birtokos nem része a birtokot alkotó főnévi kifejezésnek, ezért nem mozog együtt vele. A következő (8a) mondat az anyanyelvi beszélők számára jólformált: (8) a. Der Dieb Herrn ART-DEF.NOM.MASC tolvaj AUX-SG3 ART-DEF.DAT.MASC úr die Uhr gestohlen. ART-DEF.ACC.FEM óra lop-perf A tolvaj ellopta az úr(tól) a karórá(já)t. 122

5 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben Az alábbi tesztek bizonyítják, hogy az indirekt tárgy és a tárgyesetben álló főnévi csoport nem alkotnak egy egységet: a) A datívuszban álló birtokszó nem áll együtt a tárgyat jelölő főnévi kifejezéssel a mondat élén:2 (8) b. *Dem Herrn die Uhr ART-DEF.DAT.MASC úr ART-DEF.ACC.FEM óra der Dieb gestohlen. AUX-SG3 ART-DEF-NOM-MASC tolvaj lop-perf Az úr(tól) lopta el a tolvaj a karórá(já)t. b) Nem lehet az indirekt tárgyra és a tárgyat jelölő főnévi csoportra egyetlen kérdőszóval rákérdezni: (8) c. Was der Dieb gestohlen? Die Uhr. Mit AUX-SG3 ART-DEF.NOM.MASC tolvaj lop-perf ART-DEF.ACC.FEM óra Mit lopott el a tolvaj? Az órát. d. Was wem der Dieb gestohlen? Mit AUX-SG3 kitől ART-DEF.NOM.MASC tolvaj lop-perf Kitől mit lopott el a tolvaj? c) Az indrekt tárgyat és az akkuzatívuszban álló főnévi kifejezést nem lehet egyetlen névmással helyettesíteni: (8) e. Der Dieb es ART-DEF-NOM-MASC tolvaj AUX-SG3 PRON-PERS.NEUTR.ACC.SG ihm gestohlen. PRON-PERS.NEUTR.MASC.DAT.DG lop-perf A tolvaj ellopta tőle. A (8e) esetében még a névmások sorrendje is felcserélődik. d) Ha az indirekt tárgyat töröljük, a mondat értelmes marad: (8) f. Der Dieb die Uhr gestohlen. ART-DEF.NOM.MASC tolvaj AUX-SG3 ART-DEF.ACC.FEM óra lop-perf A tolvaj ellopta az úr(tól) a karórá(já)t. Helytelen viszont az a mondat, ahol a tárgyesetben álló főnévi csoportot töröljük. 2 Ezt Lee-Schoenfeld (2006: 104) is megállapítja. 123

6 g. *Der Dieb Herrn gestohlen. ART-DEF.NOM.MASK tolvaj AUX-SG3 ART-DEF.DAT.MASC úr lop-perf?a tolvaj ellopta az úr(tól) Ebben az eseteben azt látjuk, hogy a datívuszi összetevő megjelenésének feltétele az akkuzatívuszi összetevő jelenléte. A fenti példák mind azt bizonyítják, hogy a datívuszi összetevő és a tárgyesetben álló főnévi kifejezés nem alkotnak egy egységet. A negatív adást kifejező ditranzitiv igék esetében csak akkor jön létre birtokviszony, ha az indirekt tárgy [+élő] jeggyel rendelkezik. Ezért nem jó példák a következők: (9) *Die Einbrecher haben der Tür ART-DEF.NOM.PL betörő AUX-PL3 ART-DEF.ACC.FEM ajtó die Klinke mitgenommen. ART-DEF.NOM.FEM kilincs magával visz-perf A betörők magukkal vitték az ajtó kilincsét. (10)?Die Jungs haben Museum ART-DEF.NOM.PL fiúk AUX-PL3 ART-DEF.DAT.NEUTR múzeum die Schätze gestohlen. ART-DEF.ACC.PL kincs-pl lop-perf. A fiúk ellopták a múzeum kincseit. A (10) példánál azért lehetséges néhány anyanyelvi informáns szerint a birtokos olvasat, mert intézményekre, állami szervekre igaz, hogy megszemélyesíthetők. Ily módon mintegy élőknek tekinthetők. A fentiek alapján láttuk, hogy vannak bizonyos feltételek és megszorítások, amelyek mellett a szerkezet létrejöhet. Az alábbi megszorítások igényelnek magyarázatot: a) Csak a negatív adás igéi esetében áll fenn birtokviszony a két belső argumentum között. b) A birtokos olvasat feltétele, hogy a negatív adás forrása élő (vagy megszemélyesített) legyen. A kötelező [+élő] jegy arra utal, hogy forrás thematikus szerep helyett érintett thematikus szerepről van szó. 124

7 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben A felelősség igéi Az alább felsorolt igék Eisenberg (2006: 296) alapján a kauzatív csoportba sorolók, a felelősség igéinek is szokták nevezni őket.3 Ezek az igék, mint például verbrennen elégni, zerreißen elszakadni, zerbrechen széttörni, schmelzen elolvadni kippen kiborulni is kötelezően vonzzák az indirekt tárgyat. (11) a. Die Möbel verbrennen ART-DEF.NOM.FEM bútor-pl elég-sg3 Elégnek a bútorai. b. Die Hose zerreißt ART-DEF.NOM.FEM nadrág szakad-sg3 Elszakad a nadrágja. c. Das Glas zerbricht ART-DEF.NOM.NEUTR pohár eltörik-sg3 Eltörik a pohara. d. Das Eis schmilzt ART-DEF.NOM.NEUTR fagylalt elolvad-sg3 Elolvad a fagylaltja. e. Das Bier kippt ART-DEF.NOM.NEUTR sör ihm. PRON-PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG ihm. PRON-PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG ihm. PRON-PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG ihm. PRON.PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG ihm um. kiborul-sg3 PRON-PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG PART Kiborul a söre. A fenti igékkel is létrejöhet birtokos olvasat, mivel azonban az alany nem ágens thematikus szerepet kap, ezért forrás thematikus szerep helyett experiens szerepet kell feltételeznünk. Itt is érvényes, hogy az indirekt tárgy nem része a birtokot alkotó főnévi kifejezésnek, ezért nem mozog együtt vele. A birtokviszony ezeknél az igéknél is csak akkor jöhet létre, ha a birtokost kifejező főnévi csoport [+élő] jeggyel rendelkezik. Az érintett thematikus szerep megnevezés ennek következtében így módosul: A forrás és experiens thematikus szerep azon alcsoportjára, amikor a forrás szerephez [+élő] jegy társul, az érintett thematikus szerep jelölést használom a következőkben. 3 Lee-Schoenfeld (2006: 109) hivatkozik Landaura (1999), aki szerint tágabb értelemben értelmezhető bizonyos igéknél a datívuszi esetben álló főnévi kifejezés, felelős személyként, akire valami rá van bízva, még ha ez csak átmeneti állapot is. Erre utal Eisenberg (2006: 296) is. 125

8 2.2. A szabad ározós szerkezetek Számos olyan ige van a németben, ahol nem egyértelműen kötelező vonzat vagy szabad ározó a datívuszban álló főnévi kifejezés. A probléma Eisenberg (2006: 298) szerint a részesározós esetű főnévi csoportnak a tárgyesetben álló főnévi kifejezéshez való szoros kapcsolatából adódik. Eisenberg (2006: 297) úgy véli, a hagyományos nyelvtanok által pertinenzdativnak és dativus commodi/incommodinak nevezett datívuszi esetben álló főnévi kifejezés is a szabad ározós szerkezetek közé tartozik. Ezek közül a továbbiakban csak a hagyományosan dativus incommodinak nevezett részesározós főnévi csoporttal alkotott szerkezeteket sorolom ebbe a csoportba. A szabad ározós szerkezetek esetében a malefaktív értelmezés eleve magában hordozja a birtoklás feltételezését. A dativus commodi esetében a benefaktív értelmezés nem feltételezi a birtoklást, csak olyan főnévi csoportok esetében lehetséges a birtokos olvasat, amelyek valamilyen vagyontárgyat, ruhadarabot vagy rokonságot fejeznek ki, ezeket is a 4. pont alatt tárgyalom. Ebben az esetben a részesározós főnévi kifejezés experiens thematikus szerepet kap. A hagyományosan pertinenzdativnak nevezett datívuszi esetben álló főnévi csoportokat a 4. pont (A B) típusú igék)) alatt tárgyalom. A szabad ározók esetében a következőket figyelhetjük meg: a) Egyes monotranzitív igéknél a datívuszi összetevő nem vonzatként, hanem érintett szerepű szabad ározóként van jelen. Akár el is hagyó. (12) Der Wind Mädchen ART-DEF.NOM.MASC szél AUX-SG3 ART-DEF.DAT.NEUTR lány Regenschirm verweht. ART-DEF.ACC.MASC esernyő elfúj-perf A szél elfújta a lány esernyőjét. (13) Der Wind Regenschirm verweht. ART-DEF.NOM.MASC szél AUX-SG3 ART.DEF.ACC.MASC esernyő elfúj-perf A szél elfújta az esernyőt. b) Itt is fontos megszorítás, hogy a datívuszban álló főnévi kifejezés csak akkor értelmezhető birtokosként, ha élő dolgot jelöl. Az élettelen dolgokat jelölő datívuszi összetevőkkel alkotott mondatokat az anyanyelvi beszélők hibásnak találták. (14) *Der Hund Buch ART-DEF.NOM.MASC kutya AUX-SG3 ART-DEF.DAT.NEUTR könyv die Blätter aufgefressen. ART-DEF.ACC.PL lap-pl megesz-perf A kutya megette a könyv lapjait. 126

9 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben (15) Der Hund Kind ART-DEF.NOM.MASC kutya AUX-SG3 ART-DEF.DAT.NEUTR gyerek das Mittagessen weggefressen. ART-DEF.ACC.NEUTR ebéd megesz-perf A kutya megette a gyerek ebédjét. A fenti (12)-re és (15)-re is igaz, hogy a szerkezet elemei nem alkotnak egy egységet a ditranzitiv igékhez hasonlóan, a főmondat ige előtti pozíciójában nem áll egyszerre a datívuszi és az akkuzatívuszi összetevő. Mint fentebb megfigyeltük, ha a németben a részesározós szerkezeteknek érintett thematikus szerepet oszt ki az ige, a mondatnak két olvasata lehetséges. 2.3 Szerkezeti javaslatok Lee-Schoenfeld (2006: 107) alapján min esetben fel kell tételeznünk egy érintett szerepű kötelező vonzatot, illetve szabad ározót. Az érintett szerepű vonzat kötelezően [+élő] jegyű, hiszen személyes érintettséget fejez ki. Lee-Schoenfeld (2006: 107) úgy véli, hogy ez a birtok specifikátorpozíciójában generálódik, és onnan mozog tovább egy másik specifikátorpozícióba az ige ókörén belül. Az indirekt tárgy/ részesározó mozgásának oka, hogy az egy eset nélküli helyen generálódik (egy inherensen birtokos thematikus szerepet azonban kap), és az eset megszerzésére emelkedik tovább, ahol az eseten kívül mellékesen újabb thematikus szerephez is jut (Lee-Schoenfeld 2006: 118). Lee-Schoenfeld ábráját a következőképpen egyszerűsítettem:4 (16) Der Junge Wächter Schlüssel weggenommen. (=7) A fiú elvette az őr(től) a kulcsot/kulcsát. 4 Lee-Schoenfeldnél (2006: 127) a datívuszi összetevő a vp alatt találó, és erre épül egy újabb vp, amelyben az alany foglal helyet. A forma véleményem szerint a 16. ábra értelmében egyszerűsíthető. 127

10 a) Birtokos olvasattal: (A fiú elvette az őr kulcsát) CP Der Junge C C TP T vp (subject) Der Junge v VP (malefaktív/benefaktív) Wächter poss d.. Wächter T v weggenommen V V weggenommen D D NP N Schlüssel Az eset nélküli mellett szóló érv lehetne, hogy a fenti szerkezetben a birtokos helyén generált -t az ige k-vezérelheti, az alatta álló D pedig m-vezérelheti. Jelen esetben az ige messzebb áll a birtokos helyén generált -től, mint az alatta lévő D.5 Ebből kifolyólag nem az ige kormányozza a részeározós esetű -t. Az esetet és a théta szerepet ezen a helyen nem az ige osztja ki. Az alatta lévő D pedig nem képes esetet adni, csak egy inherensen birtokos thematikus szerepet. Az eset hiánya miatt tovább kell mozognia a VP specifikálójába. Lee-Schoenfeld (2006: 126) ebben a pozícióban egy malefaktív/benefaktív jegyet feltételez. A mozgatás után 5 (Rizzi 1990) Ha egy szerkezetben fenn áll a lehetőség, hogy egy elemet egyszerre több másik elem is kormányozja, akkor a hozzá közelebb álló fogja azt kormányozni. 128

11 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben ebben az érintett pozícióban megkapja az érintett thematikus szerepet is, ez által dupla thematikus szerepre tesz szert (Lee-Schoenfeld 2006: 108, ). Az indirekt tárgy ily módon a birtokszónak és az igének egyaránt a vonzata. A következő ábra szintén a schönfeldi ábra módosítása: b) Nem birtokos olvasattal : (A fiú elvette az őrtől a kulcsot.) CP Der Junge C C TP T vp (subject) Der Junge v VP (malefaktív/benefaktív) Wächter poss Ø T v weggenommen V V weggenommen D D NP N Schlüssel Az olyan esetekben, ahol az ige nem tud érintett thematikus szerepet kiosztani, az inherensen birtokos thematikus szerepű nem talál olyan helyet, ahol az érintett thematikus szerepet is megkapná, és ahol a részes esethez is hozzájutna. (Lee-Schoenfeld 2006: 127). A célpont thematikus szerepet kiosztó igék esetében nincs érintett. Generálunk ugyan a birtokos helyén részes ározót, de mivel ott thematikus szerepet nem kap, és a struktúrában 129

12 másutt sem áll rendelkezésre olyan pozíció, ahol ezt megkapná, a szerkezet nem lesz jólformált. Lee-Schoenfeld (2006) nem tér ki a szabad ározók tárgyalására. Ezért szükséges ehhez néhány megjegyzést tenni. A nem kötelező vonzatként álló, azaz szabad ározóként funkcionáló -k esetében az általam egyszerűsített ábra a következőképpen módosul: (17) Der Wind Mädchen Regenschirm verweht (=12) a) Birtokos olvasattal: (A szél elfújta a lány esernyőjét.) CP Der Wind C C TP T vp (subject) Der Wind v VP (malefaktív/benefaktív) Mädcheni poss ei T v verweht V V verweht D D NP N Regenschirm A szabad ározók nem kötelező argumentumként, hanem szabad adjunktumként vannak jelen a szerkezetben, bármikor el is hagyóak, és a mondat jólfor- 130

13 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben 6 mált marad. Mivel a szabad ározók nem argumentumok, ez azt jelenti, hogy a datívuszos -k a VP-re adjungált újabb VP specifikálójában találóak meg a (17)-ben. A részesározókat nem lehet az előző ábrához hasonlóan egy argumentumhelyen generálni, mivel ezek most nem argumentumok. A megoldást egy pro alkalmazása jelenthetné. A pro esetében azonban a kiinduló szerkezet esetet kapna, de thematikus szerepet nem. Itt viszont fordított a helyzet. Ennél fogva a pro alkalmazása helyett inkább egy üres kategória lehet a megoldás. A fenti ábra szerint a részesározókat az előző ábrával ellentétben mindig a malefaktív/benefaktív pozícióban generáljuk. Birtokos olvasat esetén az üres kategóriával való koindexálással biztosítjuk a birtokos esetet. Ha nincs birtokos olvasat, akkor nem áll fenn a koindexálás. b) Nem birtokos olvasattal: (A szél elfújta a lánynál lévő esernyőt) CP Der Wind C C TP T vp (subject) Der Wind v VP (malefaktív/benefaktív) Mädchen poss Ø T v verweht V V verweht D D NP N Regenschirm 6 A szabad ározókat a továbbiakban részesározóknak nevezem, ellentétben a kötelező vonzatnak tekintett indirekt tárgyakkal. 131

14 Az érintett szerepű részesározók az igétől nem kapnak thematikus szerepet, mivel szabad ározóként vannak jelen. 3. A B) típusú igék Az előzőekben vizsgált jelenségekhez képest több különbséget vehetünk észre. Először is, a birtok a birtokos elidegeníthetetlen része (testrésze, rokona, vagy egyedi vagyontárgya, mint lakás vagy autó).7 Véleményem szerint nagyon marginálisan az egyéni használati tárgyak, mint tányér, vagy pohár is ide tartoznak: (18) a. Ubul Ubul Kind AUX-SG3 ART-DEF.DAT.NEUTR Kopf gestreichelt gyerek ART-DEF.ACC.MASC fej simogat-perf Ubul megsimogatta a gyerek fejét. b. Man nimmt ihnen die Mutter. ÁLT.ALANY elvesz-sg3 PRON-PERS.DAT.PL ART-DEF.ACC.FEM anya Elveszik tőlük az anyjukat. c. Man kündigt ihnen die Wohnung. ÁLT.ALANY felmond-sg3 PRON-PERS.DAT.PL ART-DEF.ACC.FEM lakás Felmondják a lakásbérletüket. d. Ubul wäscht Vater das Auto. Ubul mos-sg3 ART-DEF.DAT.MASC apa ART-DEF.ACC.NEUTR autó Ubul megmossa az apja kocsiját. e. Ubul Kind Teller abgewaschen. Ubul AUX-SG3 ART-DEF.DAT.NEUTR gyerek ART-DEF.ACC.MASC tányér elmos-perf. Ubul elmosta a gyerek tányérját. Ide tartoz még a (11) példák közül (11a-c) is, de most nem az igék, hanem a főnevek viselkedése miatt: (18) f. Die ART-DEF.NOM.FEM Möbel verbrennen ihm. (=11a.) bútor-pl elég-sg3 PRON-PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG Elégnek a bútorai. g. Die Hose zerreißt ihm. (=11b.) ART-DEF.NOM.FEM nadrág szakad-sg3 PRON-PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG Elszakad a nadrágja. h. Das Glas zerbricht ihm. (=11c.) ART-DEF.NOM.NEUTR pohár eltörik-sg3 PRON-PERS.MASC.NEUTR.DAT.SG Eltörik a pohara. 7 A hagyományos nyelvtanok, mint Eisenberg (2006: 297) ezt a csoportot pertinenzdatívként tartják nyilván. Vergnaud Zubizarreta. (1992) is megállapítják, hogy az elidegeníthetelen főnevek testrészekre, rokonokra egyedi vagyontárgyakat jelölő főnevekre is kiterjeszthetőek. 132

15 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben A másik sajátossága ennek a csoportnak az, hogy a birtokot jelölő főnévi csoport mindig ározott, a testrészek esetében egyedi tesztrészeknél egyes számú, páros testrészeknél többes számú. Az elidegeníthetelen birtokot tartalmazó szerkezet tulajdonsága, hogy a szerkezeteknek mind benefaktiv, mind malefaktiv értelmezése megvalósul birtokos olvasat mellett (18a-e). Ennél a kategóriánál sem alkot az indirekt tárgy és a birtokot jelölő kifejezés egy egységet (Lee-Schoenfeld 2006: 104). Ennek a csoportnak nincs szabad ározós változata, mindig birtokosként értelmeződik a datívuszi összetevő. A szemantikailag megkövetelt birtokos olvasat elérése érdekében a datívuszban álló -t mindig a birtokos helyén generáljuk. Az elidegeníthetetlen birtokot jelölő főnevek esetében az ábránk a (16) ábrával azonos módon néz ki: (19) Ubul Kind Kopf gestreichelt. (Ubul megsimogatta a gyerek fejét) (=18a.) CP Ubul C C TP T vp (subject) Ubul v VP (malefaktív/benefaktív) Kind poss d... Kind T v gestreichelt V V gestreichelt D D NP N Kopf 133

16 4. A C) csoport szerkezetei A C) csoport az A) csoporthoz hasonlító külső birtokos szerkezet, formailag azonban néhol egybeesik egy délnémet belső birtokos szerkezettel. Lee-Schoenfeld (2006: 105) említi, hogy a ározott névelő kicserélhető a birtokos névmással. Ily módon létrejöhet a következő külső birtokos szerkezet: (20) Ubul Bürgermeister Ubul AUX-SG3 ART-DEF.DAT.MASC polgármester das / sein Haus ART-DEF.ACC.NEUTR / PRON-POSS.ACC.MASC.SG3 ház Ubul felgyújtotta a polgármester házát. angezündet. felgyújt-perf. Ennél a külső birtokos szerkezetnél is éppúgy, mint A) és B) csoportnál kötelező az [+élő] jegy, a hasonló felépítésű belső birtokosnál viszont nem. A birtokos névmás a külső birtokos szerkezet esetében min személyben használó, míg a bajor adatközlőim szerint a hozzá hasonló belső birtokos szerkezetnél csak a harmadik személyekkel együtt alkalmazó. Ebben a külső birtokos szerkezetben az előző két csoport részesározós szerkezeteihez hasonlóan a datívuszi és akkuzatívuszi összetevők nem alkotnak egy egységet. (21) Dem Bürgermeister er das/ polgármester AUX-SG3 PRON-PERS.NOM.MASC.SG ART-DEF.ACC.NEUTR sein Haus angezündet nicht sein Büro PRON-POSS.MASC.SG3 ház felgyújt-perf, NEG PRON-POSS.MASC.SG3 iroda. ART-DEF.DAT.MASC A polgármester házát, és nem az irodáját gyújtotta fel. (22) *Dem Bürgermeister sein Haus ART-DEF.DAT.MASC polgármester PRON-POSS.MASC.SG3 ház AUX-SG3 er angezündet, nicht sein Büro. PRON-PERS.NOM.MASC.SG felgyújt-perf NEG PRON-POSS.MASC.SG3 iroda A polgármester házát, és nem az irodáját gyújtotta fel. A (22) példa délnémet belső birtokos szerkezetként helyes lenne.8 A fenti ábra erre a külső birtokos szerkezetre az alábbiakban módosul: 8 A bajor adatközlők a belső birtokos szerkezetben ezeket is helyesnek találták, szerintük alanyi pozícióban is marad a mondat elején az egész komplexum helyes lenne: Dem Bürgermeister seine Frau ein Kind gekriegt. ART-DEF-DAT-MASC polgármester PRON-POS.-FEM.SG3 feleség AUX-SG3 ART-INDEF.ACC.NEUTR gyermek kap-perf A polgármester feleségének gyermeke született. 134

17 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben (23) Ubul Bürgermeister sein Haus angezündet. (Ubul felgyújtotta a polgármester házát.) CP Ubul C C TP T vp (subject) Ubul (malefaktív/benefaktív) Bürgermeisteri T v VP v angezündet V PossP V angezündet D Poss seini NP Ø (rag) N Haus Mivel a Bürgermeister és a sein Haus nem alkotnak egy összetevőt, az előbbi szabadon elmozdító a topik pozíciójába. A birtokos névmás megjelenése miatt nem lehet szó a birtokos helyéről a malefaktív/benefaktív pozícióba való mozgatásról. A birtokos olvasat a sein névmás és a részesározós főnévi kifejezés koindexálásával, kötés útján jön létre. A délnémet belső birtokos szerkezet azonban a következőképpen nézne ki: 135

18 (24) Ubul Bürgermeister sein Haus angezündet. CP Ubul C C TP T vp (subject) Ubul v VP v angezündet V angezündet D D NP Dem Bürgermeisteri T D seini NP Haus Ebben a délnémet belső birtokos szerkezetben a datívusz morfológiai eset a genitívusz egyik morfológiai megvalósulása. Ily módon a Bürgermeister a datívuszi esetet a birtokszótól kapja (a bajorban nincs genitívusz), a birtokviszony pedig a sein névmással való koindexálás révén valósul meg. Összefoglalás A németben előforduló datívuszi összetevővel kifejezett birtokszó alkotta főnévi kifejezésen kívüli, úgynevezett külső birtokos szerkezeteket három csoportba osztottam. Az A) csoportba soroltam azokat a szerkezeteket, melyek igéi megengednek érintett (malefaktív/benefaktív) szerepű vonzatot, vagy szabad ározót. Megállapítottam, hogy ennél a szerkezetnél a belső birtokos szerkezettel ellentétben az indirekt tárgy (amely kötelező vonzat) vagy a részesározó (amely szabad ározó) és a tárgyesetben álló birtokszó nem alkotnak egy egységet. A szerkezetnek kétfajta olvasata is van, egy érintettséget kifejező birtokos értelme136

19 Külső birtokossal rendelkező szerkezetek a németben zés nélküli és egy birtokosi értelmezésű. A birtokosi olvasat csak akkor jön létre, ha az indirekt tárgy [+élő] jegyet visel, és azt a birtokos helyén generáltuk. A szabad ározók esetében a datívuszi összetevőt nem a birtokos helyén generáljuk, hanem mindig a malefaktív/benefaktív pozícióban és a birtokos helyén lévő üres kategóriával koindexáljuk a birtokos olvasat létrejöttéhez. Ezeknél is feltétel az [+élő] jegy. A B) csoportba olyan szerkezeteket soroltam, ahol a birtokszó elidegeníthetelen birtokot jelöl. A datívuszi összetevőt ennél a csoportnál mindig a birtokos helyén generáljuk, amelynek itt is [+élő] jegyet kell hordozia. A C) csoport szerkezetei az A) csoporttal rokon szerkezetek, formailag egybeesnek egy délnémet területen használt belső birtokos szerkezettel. Az A) csoporttól abban különbözik, hogy a birtokos helyén generált datívuszi összetevő a sein birtokos névmás jelenléte miatt nem mozgatás, hanem a sein névmással való koindexálás útján jut esethez. Dolgozatomban a következő kérdéseket vizsgáltam: a) Mi indokolja a kötelező datívuszi vonzattal rendelkező igék esetében a kétfajta, birtokosi és érintettségi olvasatot? A ditranzitiv igéknél fellépő két olvasatot (az érintettség olvasata és a birtokos olvasat) Lee-Schoenfeld (2006: 127) szerkezeti ábrája segítségével vezettem le. A javasolt szerkezetek a következőképpen adtak választ a fenti kérdésekre: Birtokos olvasat csak akkor jön létre, ha az indirekt tárgy a birtokos helyén generálódik, és innen emelkedik fel az érintettség thematikus szerepének eléréséhez a malefaktív/benefaktív -be. Ha eredetileg ez a birtokos hely nem volt betöltve, akkor nem is jön létre a birtokos olvasat, akkor csak a benafaktiv/malefaktiv olvasat lesz jelen. Szabad ározók esetén a mozgatás nem lehetséges, ezért itt a malefaktív/benefaktív pozícióban generált datívuszi összetevőt a birtokos helyén egy üres kategóriával koindexáljuk a birtokosi olvasat létrejöttéhez. Ha nem áll fenn a birtokosi olvasat, értelemszerűen a koindexálás sincs jelen. Az elidegeníthetetlen birtokot jelölő főnevek esetében viszont a datívuszi összetevőt mindig a birtokos helyén generáljuk, ami az eset megszerzésére a malefaktív/benefaktív pozícióba mozog. b) A datívuszi kifejezés az ige vagy a birtokszó vonzata? A kötelező vonzatok esetében a birtokos helyén generált indirekt tárgy nem kap esetet, ezért kell egy olyan helyre mozognia, ahol ez megtörténhet. A birtokos helyén a birtokszó egy inherensen birtokos thematikus szerepet oszt ki az eset nélküli főnévi kifejezésnek. Az eset eléréséhez csakis a 137

20 malefaktív/benefaktív pozícióba mozog fel a datívuszi összetevő, ahol az érintett szerep kerül kiosztásra, ily módon az igétől és a birtokszótól egyaránt kap thematikus szerepet. A szabad ározók esetében a malefaktív/benefaktív thematikus szerepet nem az ige osztja ki. A datívuszi rag maga hordoz ilyen szerepet. Felmerülhet a kérdés, miért generáljuk a datívuszi összetevőt egy olyan helyen, ahol nem kap esetet. Erre a lehetséges válasz, hogy a mélyszerkezetben csak a thematikus kívánalmakat elégítik ki, esetleg olyan helyen, ahol nincs eset. Ily módon előfordul, hogy a datívuszi összetevő olyan helyen generálódik, ahol thematikus szerepet ugyan kap, esetet viszont nem. c) Miért kötelező a datívuszi összetevő [+élő] jegye? Az érintettség csak élő személyek esetében lehetséges, ezzel azt is magyarázjuk, miért kell élőnek lennie a részes ározónak a birtokos olvasat eléréséhez. A forrás thematikus szerepet kiosztó igék esetében megjelenhet az érintett pozíció, ha ugyanis a forrás maga [+élő] jegyű, akkor értelmezhető érintettként. A célpont thematikus szerepet kiosztó igék estében ez nem áll fenn, így ha a birtokos helyén generálnánk is a datívuszi összetevőt, nem lenne hova mozgatni. Eset nélkül azonban nem marad, a birtokos olvasat nem jön létre. A forrás és experiens thematikus szerepet kiosztó igék esetében amennyiben [+élő] jegyű a datívuszi összetevő, akkor értelmezhető érintettként (malefaktív/benefaktívként) is. Az érintett lehet birtokos is. Ha a birtokos helyén generált datívuszi összetevő az érintett pozícióba mozog, birtokos olvasatú lesz. A birtokos olvasat a célpont thematikus szerepet kiosztó igéknél nem lehetséges. A szerkezetből az is következik, hogy mivel a birtokos és a birtok nem alkotnak egy mondattani egységet nem mozgatók együtt. Hivatkozások DUDEN Die Grammatik, Unentbehrlich für richtiges Deutsch 8. überarbeitete Auflage. Bd 4. Hg: Duredaktion Duverlag München Leipzig Zürich S , 827, Eisenberg, Peter Grundriss der deutschen Grammatik Band durchgesehene Auflage, Hg: J.B. Metzler Suttgart Weimar S, Landau, Idan Possesor raising and the structure of VP. Lingua 107: Lee-Schoenfeld, Vera German possessor datives raised and affected, In J Comp German Linguist 9: Rizzi, Luigi Relativized Minimality. Cambridge, MIT Press. Vergnaud, Jean-Roger Zubizarreta, Maria-Luisa The Definit Determiner and the Inalienable Construction in French and in English. Linguistic Inquiry 23(4): (J.R. Vergnaud and M.L. Zubizarreta) 138