ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójáról (munkaanyag)

Átírás

1 1 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER /2011. Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült augusztus 30-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójáról (munkaanyag) (A augusztus 29-i közigazgatási államtitkári értekezlet döntésének megfelelően egyeztetett, módosított változat.) Budapest, augusztus

2 2 Az előterjesztést készítő munkacsoport felelős tagjai: - Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár - Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár - Dr. Varga Zoltán közoktatás fejlesztési főosztályvezető - Brassói Sándor közoktatás irányítási főosztályvezető - Varga Mária oktatáspolitikai tanácsadó - Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes - Dr. Madarász Sándor szakképzésért felelős politikai főtanácsadó - Dr. Kaposi József OFI főigazgató

3 3 EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai, ütemterve közigazgatási egyeztetésre bocsátás: február 14. közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja február augusztus augusztus Az egyeztetésben részt vevők Az intézményi kört a közigazgatási értekezletet megelőzően, a véleményt a közigazgatási értekezlet után kell kitölteni (egy sorba egy X) 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Belügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Külügyminisztérium Gazdasági Versenyhivatal Legfőbb Ügyészség Állampolgári Jogok Ogy. Bizt. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Ogy. Bizt. Jövő Nemzedékek Ogy. Bizt. egyetért nem ért egyet nem adott észrevételt X X X X X X X X X X X X észrevétele maradt fenn

4 Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Magyar Tudományos Akadémia nem adott véleményt észrevétele maradt fenn X 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete Arany János Kollégiumi Program Intézményeinek Egyesülete Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Magyar Pedagógiai Társaság Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete Szülők Egyesülete a Gyermekekért Magyar Tehetséggondozó Társaság Gimnáziumok Országos Szövetsége Magyar Szakképzési Társaság Nagycsaládosok Országos Egyesülete Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma Magyarországi Szülők Országos Egyesülete Pedagógusok Szakszervezete Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Független Pedagógus Fórum Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége Tanárképzők Szövetsége Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

5 5 Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Hit Gyülekezete Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Magyar Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Jegyzők Országos Szövetsége Magyar Rektori Konferencia Budapesti Kerületek Szövetsége Ifjúságért Önkormányzati Szövetség Diákközéletért Alapítvány Bolgár Országos Önkormányzat Országos Cigány Önkormányzat Görög Országos Önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat Országos Lengyel Önkormányzat Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Országos Örmény Önkormányzat Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Országos Ruszin Önkormányzat Szerb Országos Önkormányzat Országos Szlovák Önkormányzat Országos Szlovén Önkormányzat Országos Ukrán Önkormányzat Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete

6 6 Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Megyei Önkormányzatok Szövetsége Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége Pozitív Országos Szakmai Egyesület a nehezen kezelhető gyermekek megsegítésére Gyógypedagógiai Szaktanácsadók Országos Egyesülete Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Könyvtárostanárok Egyesülete Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete Magyar Diáksport Szövetség Sportiskolák Országos Szövetsége Tanító- Óvóképzők Főiskolák Főigazgatói Kollégiuma SzakÉrtelem Egyesület Magyar Alapítványi, Egyesületi és Magánoktatási Intézmények Egyesülete Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége Megyei jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

7 7 Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége ESHA Hungary Magyar Tehetséggondozó Társaság

8 8 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény megújulást szolgáló elemei koncepciójának stratégiai A rendszerváltozás óta eltelt húsz év a magyar iskolarendszer frissülése, szakmai megújulása, korszerűsödése mellett az oktatási rendszer, a fenntartás, finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét hozta magával. Miközben a köznevelésben való részvétel állampolgári kötelesség maradt, egyre kevesebb hangsúly került az állam feladatellátó szerepére. Ezzel megszűnt az oktatás egységes tartalmi és szakmai minőségének elvárása, biztosítása és ellenőrzése, a rendszer működésének tervezhetősége, az országos érdekek munkaerő piaci szempontok, felzárkóztatás, tehetséggondozás figyelembe vételének lehetősége, és jelentős mértékben romlott az oktatás eredményessége. Mindezt a jelenleg hatályos, Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény száznál többször módosított, szövevényes, a felhasználók iránti szakmai és erkölcsi bizalmatlanságon alapuló, a jogok és kötelességek rendjét felborító szövege keretezte, melynek helyébe az Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért felelős államtitkársága az alábbi koncepció alapján készülő törvény szükségét látja. Szükséget, nem csupán a köznevelés rendjének megteremtése és eredményességének jelentős javítása érdekében, de a történelmi és nemzetközi tapasztalat alapján az egész nemzet felemelkedése, a biztos gazdasági, morális alapokon nyugvó jövő érdekében. Ahogy az elmúlt évek gazdasági válságában Európa és a világ államai ráébredtek, hogy a fenntartható fejlődés egyetlen érdemes befektetési pontja az oktatás, ugyanúgy ismerjük saját történelmi példánkat, gr. Klebelsberg Kunónak a Trianon utáni építkezés alapjául szolgáló oktatáspolitikáját. Mindkét példa arra hívja fel figyelmünket: az ország drámai állapotában az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet. Az emberek tudatában, tudásában és értékrendjében is szükséges nemzeti megújulást elősegítő olyan új oktatási rendszer, mely alkalmas arra, hogy nemzeti érdekeket szolgálhasson. A Széll Kálmán terv a köznevelésre nézve nem ütemezett elő forrás megtakarítást. Jogosan, hiszen között mintegy 100 milliárd forinttal csökkent a költségvetési támogatása, aminek következtében a köznevelési befektetések tekintetében minden nemzetközi rangsorban az utolsó helyeken áll Magyarország. A cél tehát az, hogy a ráfordítások fokozatos és a költségvetési lehetőségekhez szabott növelésével, amelyhez egyidejűleg társul az erős központi szakmai irányítás és ellenőrzés, a köznevelés eredményei gyors javulásnak induljanak. A Széll Kálmán terv oktatásról szóló fejezete a közneveléssel kapcsolatos tennivalókat a következőkben összegzi: Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. Nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni. A Tervben megfogalmazott cél jelen koncepcióban rögzített legfontosabb elemei: 1. Egységes és áttekinthető állami közszolgáltatás és finanszírozási rendszer kialakítása, melynek végrehajtása a kormányhivatalok kiépülő rendszerén alapul

9 9 2. Állami kontroll az oktatás egységes tartalmi szabályozásában, egységes, országos szakmai minőségi ellenőrzésének kialakításában 3. A KIM Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságával és a NEFMI szociális ügyekért felelős államtitkárságával közös koncepcionális megközelítés a leszakadó területek és társadalmi csoportok visszavezetésére a minőségi oktatásba. 4. A munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembe vétele a köznevelés elsősorban kimeneti lehetőségeit tekintve Ennek megfelelően koncepciónk a következő alapelvben és stratégiai pontokon kívánja megújítani a köznevelés rendszerét. A jelenlegi, széttagolt, helyi érdekeken és lehetőségeken alapuló, tartalmilag és követelményeit tekintve meghatározatlan oktatási rendszer helyett országos érdekek mentén, államilag irányított, tervezett, finanszírozott és ellenőrzött intézményhálózat, tananyag és minőségbiztosítás. Az intézményrendszer irányítása és fenntartás fő szabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata: Valamennyi települési önkormányzat joga és feladata az óvodai ellátásról való gondoskodás. A kormányhivatal által készített megyei/fővárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban fő szabályként a 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat törvényben meghatározott feltételek alapján átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében: - általános iskola, - középiskola, - alapfokú művészeti iskola, - kollégium - többcélú intézmény - gyógypedagógiai intézmény, - felnőttoktatás. 1. Intézményi oldal - A köznevelés struktúrájának (hány intézmény, hol, milyen feladatellátással) megyei kormányhivatalokon keresztül történő központi tervezése és ellenőrzése A pedagógiai ellátórendszer (nevelési tanácsadás, szakszolgálatok, pedagógiai intézetek) kormányhivatalok alatti szakigazgatási szervvé alakítása, egységes és állami működés biztosításával Az állami alkalmazottként szereplő pedagógusok bérének Kincstáron keresztül történő közvetlen kifizetése, kormányhivatalokon belüli nyilvántartása, ill. a létszám ellenőrzése A kistelepülési iskolák (1-4. osztály) költséghatékonyságtól független állami finanszírozása A magasabb iskolák kötött és finanszírozható osztálylétszám szerinti körzetesítése, csoportosítása, ezzel a működtetés és finanszírozás racionalizálása 2. Munkaerő piaci oldal

10 10 - Az általános iskolai oktatás-nevelés színvonalának jelentős javítása A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése A tankötelezettség korhatárának leszállítása A szakiskolai kötelező beiskolázás megszűntetése A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető ún. hídprogramokkal A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz történő kötése 3. Oktatási oldal - - Egységes Nemzeti Alaptanterv, az eddigivel szemben meghatározott tananyaggal kiegészítve. Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac, állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével (ez utóbbiból a bevezetést követő második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható) Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon-és népismeret stb.) Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok ellenőrzésének és minősítésének színvonalemelő jelentősége 4. Társadalompolitikai, nevelési oldal - Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán Kiszámítható, követelményeken alapuló iskolarendszer Az átjárás lehetőségeinek valódi megteremtése a zsákutcás életutak elkerülése érdekében A jelenlegi értéksemleges törvény és közoktatás helyett értékeken alapuló köznevelési rendszer Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi érdekek és értékek A fegyelmi ügyek szigorú szabályozása Kötelező közösségi szolgálat Az óvodáztatás megerősítése, ezzel a későbbi szocializációs és tanulmányi különbségek kialakulásának megelőzése Nagyobb iskolacentrumok szerveződésével, a kollégiumi hálózat erősítésével a vidéki Magyarország szellemi és gazdasági potenciáljának növelése

11 11 Céljaink eléréséhez legfőbb politikai partnerünk a mintegy főt számláló pedagógus társadalom, akik reformjaink elé érezhető várakozással tekintenek. Készek arra, hogy munkájukat szigorúbb feltételek között, komolyabb tervezés és ellenőrzés mellett végezzék. Mindehhez természetesen az állam súlyos kötelessége idővel megfelelő társadalmi presztízsnövekedést és anyagi megbecsülést biztosítani. Az alábbi három táblázat Magyarország köznevelési rendszerének finanszírozási helyzetét mutatja be nemzetközi összehasonlításban. Költségvetési oktatási kiadások (1995, 2000, 2007) Az oktatási intézményeknek nyújtott közvetlen állami kiadások, valamint a háztartásoknak és egyéb magánszemélyeknek nyújtott állami támogatások a GDP százalékában és az összes állami kiadás százalékában, oktatási szintenként A költségvetés oktatási kiadásai az összes állami kiadás százalékában 2007 Közoktatás OECD országok Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Chile Cseh Köztársaság Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Izland Írország Olaszország Japán Korea Luxemburg Mexikó Hollandia Új-Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Szlovákia Spanyolország Svédország Svájc Törökország Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok OECD-átlag EU19-átlag Felsőoktatás Összes oktatási szint Összes oktatási szint Összes oktatási szint A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában 2007 Közoktatás Felsőoktatás Összes oktatási szint Összes oktatási szint Összes oktatási szint 10,3 7,2 8,3 7,8 13,3 6,1 9,2 7,9 7,1 6,6 6,6 11,6 10,4 6,4 6,8 11,0 8,7 14,6 7,7 11,7 9,9 8,2 7,8 6,9 7,0 8,2 8,3 8,9 9,9 3,2 3,1 2,7 4,5 2,6 2,5 4,5 3,9 2,3 2,6 2,1 3,3 3,2 1,6 1,7 2,1 4,1 3,2 5,2 5,3 2,2 2,6 2,3 2,5 3,4 3,1 2,0 3,3 13,7 11,1 12,4 12,3 17,9 9,9 15,4 12,5 10,7 10,3 10,4 17,4 13,5 9,0 9,4 14,8 21,7 11,7 18,1 16,4 11,6 11,6 10,5 11,1 12,7 12,2 11,7 14,1 13,8 10,7 12,1 12,4 17,5 9,5 15,3 12,5 11,6 9,8 7,3 14,1 15,9 13,6 9,8 9,5 16,3 23,4 11,2 14,5 12,7 12,6 14,7 10,9 13,4 15,6 11,0 14,4 13,8 10,8 12,7 14,5 8,7 12,2 11,0 11,5 8,5 5,6 12,9 12,2 9,0 22,2 9,1 16,5 15,5 11,9 11,7 14,1 10,3 10,7 13,5 11,4 12,6 3,2 3,5 4,0 3,1 3,0 2,6 4,7 3,7 3,7 2,9 3,3 4,9 3,8 3,1 2,5 3,1 3,1 3,3 3,5 3,8 4,0 3,5 3,6 2,4 2,8 4,3 3,5 4,1 3,7 1,0 1,5 1,3 1,8 0,6 1,1 2,3 1,9 1,2 1,1 1,0 1,4 1,1 0,8 0,6 0,6 0,9 1,4 1,7 2,2 0,9 1,2 0,8 1,0 1,8 1,3 0,9 1,2 4,3 5,4 6,0 4,9 4,0 4,2 7,8 5,9 5,6 4,5 5,2 7,4 4,9 4,3 3,4 4,2 4,8 5,3 5,8 6,7 4,9 5,3 3,6 4,3 6,7 5,2 5,4 5,3 4,5 5,6 5,9 5,1 3,9 4,0 8,3 6,0 6,0 4,4 3,4 4,9 6,7 4,3 4,5 3,6 3,7 4,4 5,0 6,8 5,9 5,0 5,4 3,9 4,3 7,2 5,4 4,3 4,9 4,9 6,1 6,2 3,0 4,8 7,3 6,8 6,3 4,6 2,6 5,2 5,0 4,7 3,6 4,2 5,1 5,6 7,9 5,2 5,1 4,6 4,6 7,1 5,7 5,0 4,7 8,8 7,7 3,0 2,7 13,0 11,5 13,0 13,1 12,1 10,7 3,5 3,5 1,2 1,3 5,2 5,3 5,1 5,1 5,2 5,3

12 12 Partnerországok Brazília Kína Észtország India Indonézia Izrael Oroszország Szlovénia 12,2 9,7 8,8 10,5 8,1 2,6 3,1 2,4 2,9 2,9 16,1 16,3 13,9 13,4 18,8 12,2 10,4 14,9 13,8 10,6 11,2 13,9 13,3 4,0 3,4 2,6 3,2 3,9 3,4 3,4 0,8 1,1 0,7 0,3 1,0 1,0 1,2 5,2 3,3 4,8 3,3 3,5 5,9 6,1 5,2 3,8 5,4 6,5 2,9 Pedagógus fizetések Tanítói kezdőfizetés Tanítók 15 év gyakorlat után Kezdőfizetés a Felső tagozat felső 15 év gyakorlat tagozatban után Középiskola, kezdőfizetés Középiskola, 15 év gyakorlat után Australia Austria Belgium (Fl.) Belgium (Fr.) Chile Czech Republic Denmark England Finland France Germany Greece Hungary Iceland Ireland Italy Japan Korea Luxembourg Mexico Netherlands New Zealand Norway m m m m m m m m Poland Portugal Scotland Slovak Republic m m m m m m Spain Sweden Switzerland Turkey m m m m m m United States OECD átlag EU19 átlag ,9 5,8 6,9

13 13 Brazil China Estonia India Indonesia Israel Russian Federation Slovenia m m m m m m m m m m m m m m m m m m m m m m m m A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évi adatai mutatják a különböző foglalkozási ágak kereseteiben mutatkozó jelentős eltéréseket. alapbér (Ft/fő/hó) FEOR szám és megnevezés középiskolai tanár, oktató Középfokú oktatási intézmény szakoktatója, gyakorlati oktatója Egyéb középfokú tanintézeti oktatók Általános iskolai tanár, tanító Óvónő Egyéb alapfokú tanintézeti oktatók Gyógypedagógus Közgazdász 2512 Adószakértő 2515 Ügyvitelszervező 2517 Kereskedelmi szervező 2529 Egyéb gazdasági foglalkozások forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, összesen kereset (Ft/fő/hó) összesen Kormányprogramhoz való viszony A nemzeti köznevelésről szóló törvényt megalapozó koncepció értékrendje, céljai és feladatai összhangban állnak a Nemzeti Együttműködés Programjával, az abban nevesített két köznevelési céllal: a mindennapos testnevelés bevezetésével és a duális rendszerű szakképzés bevezetésével, illetve a Széll Kálmán tervvel. 3. Előzmények, kapcsolódások Előzmény: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei, illetőleg a kormányzó pártok oktatási programjai Kapcsolódás: A felsőoktatásról készülő új törvény és a szakképzésről szóló készülő törvény 4. Európai uniós kapcsolódások Magyarország oktatáspolitikája nemzeti oktatáspolitika, célkitűzései összhangban vannak az Európai Oktatási Térség oktatásfejlesztési céljaival (pl. az egész életen át tartó tanulás európai

14 14 programja, a lisszaboni ajánlások, az Európai Képesítési Keretrendszer adaptálása), és az Európai Unió által vallott közös értékekkel. 5. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztést a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 96. (1) bekezdése alapján az Országos Köznevelési Tanács, 97. -a alapján a Közoktatás-politikai Tanács, 98. -a alapján az Országos Kisebbségi Tanács, továbbá az Országos Diákjogi Tanács, az Országos Szülőiérdekképviseleti Tanács és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács véleményezi. Az előterjesztés egyeztetése során indokoltnak tartjuk a legszélesebb körben bevonni az ágazatban érintett, alábbi partnereket: a köznevelési intézményt fenntartó történelmi egyházakat és az Alapítványi és Magániskolák Egyesületét, valamint az előterjesztés 2.3. pontjában foglalt társadalmi (civil) szervezeteket és a nemzeti konzultáció keretei között a széles szakmai nyilvánosságot. A társadalmi konzultáció első fázisának eredményei: A társadalmi egyeztetés során határidőn belül mintegy 500 levél, javaslat, vélemény érkezett, több mint 5000 oldal terjedelemben. A hozzászólások nagy része kifejezetten támogató hangvételű, ami nem jelenti azt, hogy ezekben nem tettek javaslatokat, sőt, kifogásokat is. A koncepció támogatottsága főbb tematikus vitapontjaira koncentrálva - eredeti formájában is százalékos. A levelek jelentéktelen része aprólékos hibakereső, és vannak természetesen olyan vélemények is, melyek egy más értékválasztásból adódóan, vitatják a koncepció szellemiségét, újítási irányait, kitörési terveit. A véleményeket, a konstruktív ötletek döntő részét beépítettük a koncepcióba, melynek szövege ezáltal mintegy 20 százalékban változott. Kiemelten nagy siker a Híd-program. Nagy a támogatása a maximum három javítóvizsgának. A szakképzésben többen támogatják a 3 éves szakiskolai képzést, mint ahányan nem, (van azonban olyan vélemény is, amely a korai iskolaelhagyást valószínűsíti, a végleges leszakadás veszélyét látja, mivel nehéz innen továbbtanulni). A felvételi vizsgánál van helyi írásbelit pártoló vélemény is, de többségben vannak a központi dolgozat támogatói. A tartalmi szabályozásban a kerettanterven felüli szabad 10%-ot 1520, sőt 30%-ra is megemelnék. Az 60 óra közösségi munka a többségnek elviekben tetszik, kötelezővé nem mindenki tenné, többen kevesebb időt írnának elő (50-re módosítottuk), és sok tanár tart a vállára nehezedő újabb tehertől. Sok hozzászólást kaptunk több olyan témában, amelyek természetesen a törvényben szerepelni fognak, de a koncepció szintjén részletek csupán, pl. az iskolai egészségnevelési rendszer illetve a környezeti nevelés részletezése, fenntartói, oktatásszervezési problémák. A külső ellenőrzést elviekben szinte mindenki üdvözölte. A diákönkormányzati vezetők választásával kapcsolatban sok vélemény tartja fontosnak a jobb tanulmányi eredményt, (sőt, a magatartást is), néhányan azonban abszolút elvetik ezt. A közigazgatási egyeztetés fázisa A közigazgatási egyeztetés során a társadalmi, szakmai partnerszervezetek részben örömmel üdvözölték a javaslataikra a koncepcióban megváltozó elemeket, illetve megerősítették azokat a pontokat, melyekben a közigazgatási egyeztetés során változtatott a tervezet. Két számottevő ilyen elem a közösségi szolgálat 50 órára csökkentése illetve az érettségi kötelező vizsgatárgyainak 6-ról 5-re csökkentése. A minisztériumok közül a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium az ágazati irányításukba tartozó oktatással kapcsolatban tett észrevételt, melyet, további konzultációs

15 15 lehetőséget is igénybe véve, feldolgoztunk. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai hatáskörén túl is értékes javaslatokkal gazdagította a koncepciót. A vélemény alapján szintén lefolytattuk az egyeztetést és az anyagba történő átvezetést. Több szintűnek mondható a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a KIM-mel folytatott egyeztetéssorozat. Mindkét társminisztérium esetében az általános (költségvetési illetve jogi természetű) kérdéseken túlmenő érintkezési felület is adódott, hiszen a Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkársággal a szakképzés, a Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkársággal pedig a felzárkóztatás témájában igényeltünk kölcsönösen többszöri egyeztetést. Utóbbiakat erősítette meg a Széll Kálmán terv megvalósításáért felelős tematikus munkacsoportban való közös részvétel is. 6. Vitás kérdések Nem maradtak fenn.

16 16 HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei Az új törvénnyel összhangban közel húsz témakörben szükséges további rendeleti szintű újraszabályozás. A tervezett változások költségvetési vonzata, az esetleges többletigény 2012 szeptemberétől várható. A végrehajtás feltételeinek a kialakításához az elfogadást követő egy év áll majd rendelkezésre, a kockázatok széles körű társadalmi egyeztetési folyamattal elkerülhetők. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások Elsődlegesen a mintegy 153 ezer pedagógust és további köznevelési alkalmazottakat, valamint 1,2 millió gyermeket, tanulót és szüleiket, gondviselőiket érintenek a változások. A finanszírozás változása (a normatív finanszírozás megszüntetése) valamint a személyi, tartalmi kritériumok általános emelése, a szakmai ellenőrzési rendszer bevezetése, szigorítása az iskolafenntartók (önkormányzatok, alapítványok, egyházak) körében elsődleges, közvetlen hatásként érvényesül. 2. Másodlagos hatások Évente a köznevelési intézményekben nevelkedő, tanuló korosztályt (kb. évfolyamonként 100 ezer fő) és a szülői társadalmat érinti közvetlenül a változás. A minőségi köznevelés a társadalom és a gazdaság hosszú távú érdekeit, fejlődését szolgálja. A pedagógus társadalom életkörülményeinek pozitív változásával és ennek következményeként a köznevelés színvonalának emelkedésével számolunk. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A vállalkozások pénzügyi terhei nem növekszenek. b) A háztartások pénzügyi terhei A háztartásokra nem ró nagyobb terhet, sőt, például a tankönyv-támogatási rendszer bevezetése, a kistelepülési iskolák újraindítása révén kiadások csökkenése várható. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Egyetlen csoportot sem ér nagyobb teher. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az új szabályozás nevelési-oktatási értékrendjével, céljaival a munkaerő-piacra való alkalmasságot segíti. A magas színvonalú értékalapú nevelés és oktatás a gazdasági alkalmazkodóképességet fokozza. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei

17 17 A törvény végrehajtása során az intézmények adminisztrációs terhei a bevezetés időszakában átmenetileg nőhetnek: az intézmények dokumentumait aktualizálni kell. A bevezetést követően lényegesen csökkenni fog az adminisztrációs teher. IV. Költségvetési hatások A Nemzetgazdasági Minisztériummal történt egyeztetések és szakmai konzultáció nyomán a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban korábban nem létező adatfeldolgozási program kialakítása zajlott le, mely A magyar közoktatás térképe valamennyi hazai lakosság-statisztikai adat, önkormányzati és nem állami, nem önkormányzati, település szintű költségvetési és feladat ellátási számadat, közoktatás-statisztikai adat összesítése, egymásra vetítése és az így kialakított komplex tervező-szűrő rendszer. E táblázatkezelő rendszer formai és terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a jelen előterjesztés része lehessen. A következőkben a modellből adódó költségvetési irányokat és tájékoztató sarokszámokat tüntetjük fel. 1. A pedagógus munkabér központi finanszírozására A köznevelési törvény koncepció a köznevelés finanszírozásának olyan átalakítását tartalmazza, amely alapján az állam viselné a pedagógusok és a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők teljes bérköltségét ben a pedagógusok létszáma fő, a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők számított létszáma fő volt, akiknek társadalombiztosítási járulékkal (27%-os) növelt összes bérköltsége 527,7 milliárd forint volt ben az önkormányzati oktatás szabad felhasználású normatív és központosított támogatása 446, 2 millió forint volt. Következésképpen a támogatás 18,26%-os az önkormányzatoktól a központi költségvetésbe való átcsoportosítással már biztosítható lenne a pedagógusbér és a segítő alkalmazottak központi finanszírozása, tehát ez államháztartási szempontból többletköltséggel nem jár. 2. A pedagógus életpályamodell bevezetése évben az éves pedagógus átlagkereset forint (a munkaadókat terhelő járulékokkal növelten: ezer forint) volt. A pedagógus életpályamodell szerinti alapilletmény várható éves átlaga forint (járulékkal: forint), ami átlagosan 30%-os bértömeg növekedést jelent. A különböző illetménypótlékok megszüntetésén és helyettük a minősítő vizsga, illetve minősítés bevezetésén keresztül az új rendszer az egyes pedagógusok közötti differenciálást új alapokra helyezi. A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődik el, így valamennyi pedagógus ebben az évben automatikusan besorolásra kerül a szolgálati jogviszony hosszától függően a Gyakornok, illetve a Pedagógus I. kategóriákba. A pedagógusok bér- és járulékköltsége a pedagógus életpályamodell bevezetésével az jelenlegi önkormányzati és nem állami fenntartású intézményeknél várhatóan 164,7 milliárd Ft-tal emelkedne. Ennek egy adott költségvetési év kezdődő tanévre vetített része 54,9 milliárd Ft. 3. A mindennapos testnevelés bevezetésének tervezett többlet kiadásai A mindennapos testmozgás biztosítása már szeptembertől felmenő rendszerben - alsó tagozat 1. évfolyamtól 2, az 5. évfolyamtól 2,5 órával nőne a tanulók kötelező óraszáma, magával vonva a nem kötelező tanórai foglalkozások és egyéb pedagógia feladatok órakeretének növekedését is. A

18 18 mindennapos testmozgás felmenő rendszerű bevezetése minden tanévben egy újabb évfolyam bekapcsolódásával valósulna meg az alap és középfokú oktatás intézményeiben, azaz a 12., nyelvi előkészítő évfolyam esetén a 13. évfolyamon végződve. Az 1. és 5. évfolyamokon történő indítás évi többlet támogatási igénye forintos fajlagos támogatás mellett 1,745 milliárd Ft. A tanév/tanév növekmény milliárd Ft. 4. A hídprogram keretében 8-15 fős létszámmal működtetendő nulladik évfolyamok indítása a szakképzéshez, a szakközépiskolai és a gimnáziumi képzéshez kapcsolódik. Az új program többlet költségvetési igénye nem várható, hisz a szakképzésben csökken az évfolyamok száma. A bevezetés első évében megyénként 6 osztállyal, országosan 120 osztállyal számolunk, amelyhez 240 fő pedagóguslétszám kapcsolódik, amely országos szinten kiegyenlítődik a szakképzési évfolyamok csökkenésével járó pedagógus létszámcsökkenéssel. 5. A kistelepüléseken működtetett iskolák 1-4. évfolyamán akár 8 fős tanulói létszám mellett is indíthatóak a kis létszámú összevont osztályok. A rendszer bevezetése a évi költségvetésben előirányzott kisiskolák újraindítása program eredménye alapján költségvetési többletigénnyel nem jár. 6. A fejlesztő pedagógiai osztályok 7 fő tanuló esetében indíthatóak. A gyógypedagógiai és SNI tanulók ellátása ma is benne van az oktatási rendszerben, várhatóan többletigénnyel nem jár, hisz a három éves korban kötelező óvodáztatás évek alatt csökkentheti a fejlesztő pedagógiai osztályok iránti igényeket. 7. A 3 éves korban kezdődő kötelező óvodáztatás többletköltségét a gyermekek száma alapján becsüljük. A 3-6 évesek száma a KSH 2009.évi adatai alapján fő, az óvodába járó gyermekek száma fő, tehát óvodáskorú gyermekek 84%-a jár óvodába. A 3 éves korosztály mintegy 72%-a 3 éves korában kezdi el az óvodát. Az óvodai férőhelyek száma , tehát a férőhely kihasználtság 90%-os. A többletigény felét a férőhely kihasználtság növelésével lehetne kielégíteni, a további férőhely biztosítás központi költségvetési kiadásait 9 milliárd forintra becsüljük évente. Az óvodai ellátás területileg hiányos megoszlása miatti fejlesztéseket EU-s forrásból lehet finanszírozni. 8. Megtakarítási lehetőségek a. A felső tagozatok tényleges létszámhoz kötött, iskolaközpontokba történő összevonásából adódó megtakarítás lehetősége az 5-8. évfolyamon jelentkezik. A jelenleg önkormányzati fenntartású intézmények csoportszámait a koncepció szerint finanszírozható csoportlétszámokra vetítjük, a csoportokhoz rendelhető pedagóguslétszám megállapításának alapjaként, az így keletkező lehetséges bérmegtakarítás nagyságrendileg 6 milliárd Ft. b. Ingyenes, tartós tankönyv bevezetésének költségtakarékossági háttérszámítása Ingyenes tankönyv bevezetése az általános iskolai 1-8. évfolyamokon, 1. évfolyamon kezdve felmenő rendszerben történne, amellyel egyidejűleg tartós tankönyveket használnának a tanulók, amit 4 évente kellene cserélni. Ha a bevezetés kezdő időpontja: szeptember 1. Az ingyenes, tartós tankönyv bevezetésével átalakulna a finanszírozás szerkezete.

19 19 Ingyenesség: évente plusz állami ráfordítást jelentene 2013-tól egy-egy újabb évfolyam tankönyveinek teljes állami támogatása (100% támogatás az eddigi 65-50% támogatás helyett). A Többlet kiadás oszlopban az adott évfolyam összes tankönyvének árából levonásra került az eddigi támogatás mértéke, így adódik a plusz állami ráfordítás mértéke. Tartós tankönyv: egy-egy évfolyam tankönyvei 4 évig használatban lennének, így a 4 év alatt csak a bevezető évben jelentenek állami költséget, a következő három évben nincs ezekkel kapcsolatos kiadás. Az 5. évben viszont újra költségként szerepelnek. Ezért az Ingyenes évfolyamok oszlopban pirossal jelöltük azon évfolyamok számát, amelyik állami ráfordítást jelent. A többi évfolyam tankönyvára viszont teljes egészében megtakarítást jelent, hiszen az eddigi támogatást nem kell kifizetni érte. A Megtakarítás oszlopban az adott évfolyamokra fordított eddigi állami támogatást összegeztük. Az Egyenleg oszlop a tényleges állami megtakarítást jelzi, de emellett a szülők megtakarítása is jelentős évente. Ezt a Szülők költsége oszlop tételeinek összeadásával kapjuk meg egy-egy évre vonatkozólag a megtakarítást 2020-ban, a teljes ingyenesség létrejöttével összesen 3,3 milliárd Ft. c. A gyermeklétszám fogyását követő pedagóguslétszám csökkenése évente átlagosan 2000 fő, így 2012-ben a bérmegtakarítás várható összege 2,25 milliárd forint. Az összes megtakarítási lehetőség kalkulált mértéke megközelítőleg 10 milliárd forint. V. Egészségügyi hatások A javaslat a pedagógiai intézkedések, továbbá új szervezeti megoldások okán a tanulók javuló életkörülményeit és az egészségesebb életmód alakítását szolgálja. Különös jelentőséggel bír mindebben a mindennapos testnevelés bevezetése. VI. Környezeti hatások A koncepció megerősíti a fenntartható fejlődés elveit és a környezettudatos nevelés szolgálatában áll.

20 20 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta A nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben való közzétételét.