A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására)

Átírás

1 Oktatásért Felelős Államtitkárság A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására) március 2. Zalaegerszeg Dr. Madarász Hedvig 1

2 Alapvetés Kerettörvény jelleg Fokozatos hatálybalépés, kellő felkészülési idő A végrehajtási rendeletek Összefüggés a közigazgatási reformokkal: megyei kormányhivatal, MIK, járási szint megjelenése Összefüggés más törvényekkel: Magyarország Alaptörvénye, Ötv., nemzetiségi tv., szakképzési tv., Áht 2

3 A törvény felépítése és címrendje I. Alapvető rendelkezések II. Az intézményrendszer III. Az intézményrendszer működésére vonatkozó általános rendelkezések IV. A köznevelési rendszer résztvevői IV/I. A gyermekek, a tanulók IV/II. A pedagógusok IV/III. A szülők V. A köznevelés közfeladatai, az ágazati irányítás VI. A fenntartó kötelezettségei és jogai, ellenőrzés, finanszírozás, nemzetközi rendelkezések VII. Felhatalmazó rendelkezések, hatálybalépés, átmeneti és vegyes rendelkezések 3

4 A törvény felépítése és címrendje I. Alapvető rendelkezések 1. A törvény célja és alapelvei 2. Értelmező rendelkezések 3. A pedagógiai munka szakaszai 4. Az állami vizsgák rendszere 4

5 A törvény felépítése és címrendje II. Az intézményrendszer 5. A köznevelési rendszer intézményei 6. Az óvoda 7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai 8. Az általános iskola 9. A gimnázium 10. A szakközépiskola 11. A szakiskola 12. Köznevelési Hídprogramok 13. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény 14. Az alapfokú művészeti iskola 15. A kollégium 16. A pedagógiai szakszolgálatok 17. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások 18. A többcélú intézmény 5

6 A törvény felépítése és címrendje III. Az intézményrendszer működésére vonatkozó általános rendelkezések 19. A köznevelési intézmények alapítása, megszüntetése 20. A köznevelési intézmény működésének rendje 21. A pedagógiai program 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 23. Egyházi és magánintézmények működésére, valamint az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok 24. A katonai és rendvédelmi köznevelési intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok 26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok 6

7 A törvény felépítése és címrendje IV. A köznevelési rendszer résztvevői IV/I. A gyermekek, a tanulók 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség 28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat 30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése 31. A tanuló kötelességének teljesítése 32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége 33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések 7

8 A törvény felépítése és címrendje IV. A köznevelési rendszer résztvevői IV/II. A pedagógusok 34. Pedagógusok és alkalmazottak 35. A pedagógus kötelességei és jogai 36. A pedagógusok előmeneteli rendszere 37. A köznevelésben történő alkalmazás feltételei 38. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei 39. A köznevelési intézmény vezetője 40. A nevelőtestület 41. A szakmai munkaközösség 8

9 A törvény felépítése és címrendje IV. A köznevelési rendszer résztvevői IV/III. A szülők 42. A szülő kötelességei és jogai 43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács 9

10 A törvény felépítése és címrendje V. A köznevelés közfeladatai, az ágazati irányítás 44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek 45. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai 46. Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes központi és területi feladatok 47. Az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék 10

11 A törvény felépítése és címrendje VI. A fenntartó kötelezettségei és jogai, ellenőrzés, finanszírozás, nemzetközi rendelkezések 48. A fenntartó kötelezettségei és jogai 49. A köznevelési intézmény ellenőrzése 50. A köznevelési rendszer finanszírozása 51. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések 11

12 A törvény felépítése és címrendje VII. Felhatalmazó rendelkezések, hatálybalépés, átmeneti és vegyes rendelkezések 52. Felhatalmazó rendelkezések 53. Hatályba léptető rendelkezések 54. Átmeneti és vegyes rendelkezések 55. Az Európai Unió jogának való megfelelés 12

13 A törvényben foglalt új rendelkezések és jogintézmények bevezetése Fokozatos, és biztosított a kellő felkészülési idő Átmeneti rendelkezések jelentősége A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény egyes rendelkezései még alkalmazandók addig míg a nemzeti köznevelésről szóló törvény minden rendelkezése életbe nem lép Tehát egy ideig még a régi és az új törvény együtt alkalmazandó 13

14 A hatálybalépés időpontjai szeptember január szeptember szeptember január 1. 14

15 2012. szeptember 1-jén hatályba lép 1. A törvény célja és alapelvei 2. Értelmező rendelkezések Kivéve: halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló új fogalma: szeptember A pedagógiai munka szakaszai 4. Az állami vizsgák rendszere Kivéve: szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy: január 1. 15

16 2012. szeptember 1-jén hatályba lép Az intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések Kivéve: az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség 3 éves kortól: szeptember 1. Kivéve: Köznevelési Hídprogram: szeptember 1. Kivéve: Pedagógiai szakszolgálatok: január 1. Az intézményrendszer működésére vonatkozó általános rendelkezések Kivéve: az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámára, a maximális létszámtól való eltérésre vonatkozó új szabályok: szeptember 1. Kivéve: tanítási, képzési időre vonatkozó szabályok közül: a foglalkozások 16 óráig történő kötelező megszervezésével kapcsolatos szabályok, az új időkeretek: szeptember 1. Kivéve: általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan: szeptember 1. 16

17 2012. szeptember 1-jén hatályba lép A köznevelési rendszer résztvevői - A gyermekek, a tanulók Kivéve: a tankötelezettség kezdetére vonatkozó rendelkezések: január 1. Kivéve: ingyenes tartós tankönyvre való jogosultság: felmenő rendszerben szeptember 1-jétől Kivéve: a 16 óráig tartó foglalkozásokon való részvételi kötelezettség: szeptember 1. Kivéve: az óvodai jogviszony megszűnése a három éves kortól kötelező óvodáztatással összefüggésben: szeptember 1. 17

18 2012. szeptember 1-jén hatályba lép A köznevelési rendszer résztvevői - A pedagógusok Kivéve: az új munkaidő számítási rendszer: szeptember 1. Kivéve: pedagógus életpályamodell: szeptember 1. A köznevelési rendszer résztvevői A szülők 18

19 2012. szeptember 1-jén hatályba lép Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes központi és területi feladatok Az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék A fenntartó kötelezettségei és jogai A köznevelési intézmény ellenőrzése A köznevelési rendszer finanszírozása Kivéve: a pedagógusbér alapú finanszírozási rendszer: szeptember 1. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések 19

20 2013. január 1-jén lép hatályba 1. A települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. [ ] 2. Ekkortól adja az eddig települési önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását (a 68. (1) alapján) az oktatásért felelős miniszter. [97. (11) bek.] a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények esetében ez már január 1-je óta érvényben van 3. Ekkor lépnek hatályba a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások [18..]. Fontos tudni, hogy ennek részleteit rendelet szabályozza majd 20

21 2013. január 1-jén lép hatályba 4. Ekkortól érvényesek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok [45. (2)-(4)]. 5. A tankötelezettség végére vonatkozó szabály [45. (3)] szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek értelmében először azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak [97. (1)]. 21

22 2013. szeptember 1-jén lép hatályba A törvény legtöbb újdonsága ekkor, vagyis a 2013/2014-es tanév kezdetén kerül bevezetésre. 1. Ekkortól lépnek életbe a pedagógusok életét, munkáját, szakmai előrehaladását jelentős mértékben befolyásoló szabályok: Az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozások [27. (2), 46. (1) a), 55. (1)] A pedagógusok előmeneteli rendszere (életpálya-modell) [62. (3), , 97. (19)-(21)] A pedagógusok új típusú munkaidő-számítása [62. (5)-(14), 69. (5)] A pedagógusok magasabb bérezése [65., 69. (6), 7. és 8. melléklet] 22

23 2013. szeptember 1-jén lép hatályba 2. Az intézményvezetők létszáma és óraszámai is ekkortól hatályosak. [1. és 5. melléklet] 3. E naptól hatályos a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó 2. melléklet. 4. Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály. [61. (5)] 5. Hatályba lépnek az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. [88. (4) (5)] 23

24 2013. szeptember 1-jén lép hatályba 6. Ebben a tanévben indulnak a Köznevelési Hídprogramok. [14. ] 7. Ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok (felmenő rendszerben [lásd: 97. (18)] és a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete. [25. (7), 27. (1)- (10) illetve (12)-(13), , 4. és 6. melléklet] 8. Ekkortól kerül bevezetésre általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. [35. ] A felmenő rendszerű bevezetésről és a szükséges képesítésről a 97. (7) bekezdés, illetve a 98. (6) bekezdés rendelkezik. 9. Ekkortól kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken. [89. (1) bek.] 24

25 2013. szeptember 1-jén lép hatályba 10.A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. [ b)] 11.A törvény hatályba lépésekor működő pedagógiai szakmai szolgáltatást végző intézmények szakmai irányítását ekkortól az oktatásért felelős miniszter végzi. [97. (10)] 12.A tankönyvek ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban [46. (5)] az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben. [97. (22)] 25

26 2014. szeptember 1-jén lép hatályba 1. Ekkortól kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás, és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok. [8. (2)] 2. Ekkortól kötelező a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. (2) bekezdés szerinti ellátása [97. (5)] 26

27 Egyéb fontos dátumok az átmeneti rendelkezésekben 1. A 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. [97. (6)] 2. Az iskoláknak december 31-ig kell felülvizsgálniuk pedagógiai programjukat az Nkt-nek illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából. Utóbbit rendelet szabályozza majd. 3. Ugyanerre az időpontra kell az iskolákban a szakmai munkaközösségek számát legfeljebb 10 munkaközösségben megállapítani. [97. (14)-(15)] január 1-ig a nem állami fenntartók felülvizsgálják intézményeik alapító okiratát. [97. (4)] 27

28 Egyéb fontos dátumok az átmeneti rendelkezésekben 5. Az Nkt. hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. [97. (13)] 6. A 6. (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Ennek igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. [97. (2)] 7. Az Nkt. hatálybalépésekor már működő hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek a 2016/2017. tanév végéig kell megfelelniük. [97. (12)] 28

29 Egyéb fontos dátumok az átmeneti rendelkezésekben 8. Az Nkt. 6. (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárggyal kapcsolatos vizsgák első megszervezésének az időpontja a 95. (5) bekezdés alapján 2016 május-júniusi vizsgaidőszak lesz. 29

30 Válaszok az előre feltett kérdésekre 30

31 A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek Érzékelhetően a legtöbb kérdés ebben a témakörben merül fel 1. Változás: állami fenntartás Fokozatosan: január 1. megyei önkormányzati fenntartású intézmények január 1. települési önkormányzati fenntartású intézmények Járások helye, szerepe, MIK-ek 2. Önkormányzati működtetés # fenntartás, fenntartói jogok gyakorlása 3. Köznevelési szerződés 31

32 A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek Érzékelhetően a legtöbb kérdés ebben a témakörben merül fel 4. Épülettulajdon kérdése 5. Többcélú intézmények sorsa, helyzete 6. Uniós támogatásokkal kapcsolatos fenntartási kötelezettség 7. Tanév közben történő fenntartóváltás (Tanév közben hogyan valósítják meg a szervezeti átalakítást, vagyis az állam által való átvételt?) 32

33 Finanszírozás Állami fenntartású intézményben mindent az állam finanszíroz Feladatfinanszírozás óvoda is Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere 117. (1) A helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja. (2) A feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást biztosít. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás biztosítása az alábbi szempontok figyelembe vételével történik: a) takarékos gazdálkodás; b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele; c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. 33

34 Finanszírozás Egyházi, magánintézmények finanszírozása Települési önkormányzatok által működtetett intézmények finanszírozása A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. Ez csak a nem állami! fenntartású intézményekre vonatkozik 76. (1) A köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat vállalja a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők illetményén és annak járulékain felül jelentkező összes működtetési költség saját forrásból történő finanszírozását. A települési önkormányzat vállalja az átvett intézmény épülete állagának megóvását, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújt. 34

35 Milyen feltételek mellett veheti vissza a települési önkormányzat a városi iskolákat? 76. (2) A köznevelési szerződés érvényességének ideje alatt a települési önkormányzat legalább olyan színvonalon biztosítja az intézmény működtetését, mint azt az állam az intézmény átvételének idején biztosította. E bekezdés alkalmazásában a feltételek megváltoztatásának minősül: a) a tárgyi feltételekben bekövetkező olyan változás, amelynek eredményeként rosszabb körülmények között valósul meg az oktatás, b) a szakmai feltételekben bekövetkező változás, amely az intézmény által ellátott pedagógiai feladatok számának csökkenését eredményezi, c) az intézmény működtetésének átvételekor a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések hiánya. 35

36 A 2012 szeptemberében induló szakiskolai (3 éves szakképzés) képzések közismereti tantárgyait milyen kerettanterv alapján tervezzük? A Oktatási Államtitkársága az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel nyarán elkészített egy 959 órás Közismereti, közéleti és életvezetési programot, mely több szakképző intézmény pedagógusának véleményezését követően került ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjára. 36

37 A 2012 szeptemberében induló szakiskolai (3 éves szakképzés) képzések közismereti tantárgyait milyen kerettanterv alapján tervezzük? A Közismereti, közéleti és életvezetési program a hagyományosnak nevezhető tartalmak helyett új szempontok érvényesítését vállalta, amelyek esélyt adhatnak a szakiskolai tanulóknak és szakiskolai tanároknak arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat konstruktív, közös munka legyen. Ennek a közös munkának eredményeképpen a tanulók alkalmassá válhatnak a szakmai tartalmak eredményesebb elsajátítására, amely erősítheti elkötelezettségüket a tanulás, az iskola világa mellett. A programot a 2011/2012-es tanévben bevezető iskolákkal folytatott konzultáció alapján és a évi szakképzési törvénynek megfelelően kerül a kísérleti program átdolgozásra, majd a kerettanterv kiadásra. 37

38 A 2012 szeptemberében induló szakiskolai (3 éves szakképzés) képzések közismereti tantárgyait milyen kerettanterv alapján tervezzük? Szakképzés fontos átmeneti szabály: a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 92. (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult képzéseket a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályai szerint kell befejezni azzal, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában a tanuló választása szerint az e törvény szerinti képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján e törvény beszámításra vonatkozó szabályai szerint. (2) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és az Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhat. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható. 38

39 Köznevelési intézményben alkalmazottak Az intézményvezetői megbízás pályáztatás 1.Változnak a megbízás feltételei már szeptember 1- jétől adott megbízások esetében 2.Változik a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye: az oktatásért felelős miniszter Fokozatosan: január szeptember január 1. 39

40 Köznevelési intézményben alkalmazottak Gazdasági, technikai dolgozók sorsa? 61. (5) A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben - a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével - gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának húsz százaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet. 40

41 Köznevelési intézményben alkalmazottak Legális lesz-e a megbízási szerződés keretében létesített jogviszony? (Mert most esetleg színlelt szerződésnek minősülhet.) 61 (1)-ben a pedagógust munkaviszonyban is lehet alkalmazni? 61. (1) Nevelő-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben, az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. 41

42 A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokban foglalkoztatott szakvizsgázott pedagógus végzettsége? Elfogadható-e a közoktatás vezető szakvizsga a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságban szakvizsgaként Válasz: a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 2. (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. (4) Szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatáshoz a (2)-(3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai, neuropszihológiai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség. 42

43 A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokban foglalkoztatott szakvizsgázott pedagógus besorolása? A fenntartó képviselője szerint csak az intézmény vezetőjének illetményénél vehető figyelembe a közoktatás vezető szakvizsga, az intézményegység vezetőnél nem? Válasz: a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 14/A. 43

44 A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokban foglalkoztatott szakvizsgázott pedagógus besorolása Folyt. (4) Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat. (2) A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust a) ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, ( ) 44

45 Köszönöm a figyelmet! Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes Közoktatás Irányítási Főosztály 45