Egyesült Királyság politikai pártjai

Átírás

1 Egyesült Királyság politikai pártjai Az Egyesült Királyság alkotmányos monarchia, parlamentje két kamarából áll: a Lordok Házából és a választott képviselők által alkotott Alsóházból. Három párt dominanciája jellemzi a brit politikai életet, ezek a kormányzó Munkáspárt, valamint az ellenzékben lévő Konzervatív Párt és a Liberális Demokrata Párt. A brit politikát hosszú ideig két párt uralta: a konzervatívok (tories) és a liberálisok (whigs), a Liberális Párt összeomlásáig a huszadik század elején. A liberálisok helyét a konzervatívok ellenzékeként főleg a Munkáspárt vette át. Az 1920-as évektől kezdve a legjelentősebb politikai pártok a Munkáspárt (Labour Party) és a Konzervatív Párt (Conservative Party). Az FPTP-választási rendszer (First Past The Post: A győztes mindent visz plurális választási módszer, ahol csak egy győztes van: az, aki a legtöbb szavazatot kapja) pedig fenntartani látszik e két párt dominanciáját, valamint azt a gyakorlatot, miszerint mindkettőnek szüksége van egy harmadik párttal kötött koalícióra a parlamenti többség megszerzése érdekében. A harmadik legnagyobb párt a Liberáldemokraták (The Liberal Democrats), amely a korábbi Liberális Pártból (Liberal Party) és a Szociáldemokrata Pártból (Social Democratic Party) alakult 1988-ban. A párt egyik célja a brit választási rendszer megreformálása a két nagy párt dominanciájának megtörése érdekében. Skócia, Wales és Észak-Írország egyaránt rendelkezik saját parlamenttel (assembly), az Egyesült Királyság közös szervei mellett. Ez a nagyfokú autonómia sem akadályozta meg az Egyesült Királyságtól való függetlenedési törekvéseket, és új függetlenségért harcoló pártok kialakulását. Ilyenek például a Skót Zöld Párt (Scottish Green Party) és a Skót Szocialista Párt (Scottish Socialist Party), amelyek az utóbbi években váltak népszerűvé, a parlamenti kétpártrendszert azonban nem befolyásolhatták. Munkáspárt / Labour Party (LAB) Alapítva: 1900 Eszmeiség: demokratikus szocialista, szociáldemokrata, harmadik út Parlamenti jelenlét: 1900 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Szocialista Internacionálé EP-frakció: Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PES) Hivatalos színe(i): vörös Weboldal: Az Egyesült Királyságban a legutóbbi választást május 5-én tartották: a Munkáspárt Tony Blair vezetésével sorozatban a harmadik győzelmet aratta, a szavazatok 35,3%-ának begyűjtésével az Alsóház 646 helyéből 356-ot szerzett meg (azaz 57 mandátumot veszített korábbi pozíciójához képest). A párt 1994-ben nevezte magát először Új Labour-nek, ami arra utalt, hogy stratégiájának középpontjába a gazdasági stabilitás és versenyképesség került, prioritást biztosít a piacnak, illetve eszközeit a gazdasági érdekeknek rendeli alá. A piac által okozott szociális konfliktusokat a társadalom bevonásával kívánja megoldani, emellett a jóléti állam modernizálását hirdeti. Az irányváltás meghozta eredményét: a LAB 1997 óta kormányozza az országot. Az akkori fölényes győzelme (419 képviselői hely) után, kisebb előnnyel ugyan,

2 de a két következő választást is megnyerte. Tony Blair június 27-én átadta helyét Gordon Brown-nak. Az ország külpolitikáját meghatározza az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolat. A LAB szeptember 11. óta elkötelezte magát az Egyesült Államok mellett a terrorizmus ellen folytatott harcban, bár a hivatalos álláspont, amely brit katonák bevetését is jelentette Afganisztánban és Irakban, azóta sokat veszített népszerűségéből többek között ez okozta a párt támogatottságának csökkenését a legutóbbi választáson. A Munkáspárt sokáig ápolta egy szocialista Nemzetközösség kiépítésének álmát, ezért eleinte ódzkodott az EGK-ba való belépéstől. 1997, azaz Tony Blair győzelme óta a LAB álláspontja megváltozott, és irányításával az ország aktív szerepet vállal az integráció előremozdításában. Az euró bevezetését a párt vezetősége, eltérő lelkesedéssel ugyan, de támogatja. Fontos megemlíteni, hogy a LAB nem híve a nemzetek feletti struktúrák bővítésének, változtatna a közös agrárpolitikán, illetve sietteti az EU intézményi reformját, a döntéshozatal áttekinthetőségének és legitimitásának szélesítését, az intézmények és a lakosság kapcsolatának javítását, valamint a foglalkoztatási politika összehangolását. Konzervatív Párt / Conservative Party (CP) Alapítva: 1671 Eszmeiség: konzervatív, liberálkonzervatív Politikai elhelyezkedés: jobbközép Parlamenti jelenlét: 1802 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Nemzetközi Demokrata Unió (IDU), Európai Reformért Mozgalom (MER), Európai Demokrata Unió (EDU) EP-frakció: Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja (ENP-ED) Hivatalos színe(i): kék és zöld Weboldal: A legnagyobb ellenzéki párt, a Konzervatív Párt a legutóbbi választáson 198 helyet szerzett az Alsóházban, miután a voksok 32,3%-át sikerült elnyernie. (Westminster legrégibb pártjának eredményeit 1802 után vettük figyelembe, mivel ekkor tartották az első választást az Egyesült Királyság létrejötte (1801) után.) Amikor 1997-ben a Munkáspárt hatalmas fölénnyel megnyerte a választásokat (254 mandátummal többet szerzett, mint a toryk), a konzervatívok belső reformfolyamatot indítottak, amelynek eredményeként decentralizálták a döntéshozatalt, megerősítették az alapszervezetet, nyilvánosságra hozták a párt pénzügyeit, egységes pártalkotmány jött létre, illetve felállítottak egy igazgatótanácsot is. A legutóbbi választáson már további 33 képviselőjük juthatott be az Alsóházba. A Munkáspárthoz hasonlóan a Konzervatív Párt számára is meghatározó az Egyesült Államokkal fenntartott viszony, az amerikai vezetők azonban rendre mellőzik a párt vezetőit, hiszen a konzervatívok nincsenek hatalmon, ezért kevésbé jelentős a jó kapcsolat kiépítése, mint a Munkáspárt esetében. A párt jelenlegi első embere, David Cameron igyekszik elhatárolódni George W. Bush neokonzervatív külpolitikájától. A Konzervatív Párt a birodalmi szellemnek és a tory nacionalizmusnak megfelelően hagyományosan ellenezte az Egyesült Királyság tagságát az EGK-ban, féltve az állam szuverenitását. Mindamellett a Munkáspárthoz hasonlóan a brit-amerikai kapcsolatok 2

3 megromlásától is tartottak. Jelenleg arra az álláspontra helyezkedett a párt, hogy az együttműködést csak azokra a területekre kell kiterjeszteni, amelyeken az az országnak kifejezetten előnyös. Az euró bevezetésének lehetőségét határozottan elutasítják. Liberális Demokrata Párt / Liberal Democrats (LD) Alapítva: 1988 Eszmeiség: szociálliberális Parlamenti jelenlét: 1992 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Liberális Internacionálé, Európai Liberális és Demokrata Párt (ELDR) EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport (ALDE) Hivatalos színe(i): arany Weboldal: A Liberális Demokrata Párt 2005-ben a szavazatok 22,1%-ának köszönhetően 62 helyet szerzett az Alsóházban, ami 10 képviselői székkel jelent többet az előző választás eredményeihez képest. Miután 1994-ben Blair lett a Munkáspárt elnöke, a két párt közeledni kezdett egymáshoz, ám az ún. Lib-Lab-pact sosem jött létre, a Munkáspárt győzelme után pedig végleg elveszítette érdeklődését az ügy iránt. A párt számára 1997 volt a mélypont, támogatottságának csökkenése azonban akkor megállt, és híveinek száma jelenleg is folyamatosan nő, javarészt egykori konzervatív és munkáspárti szavazók által. Az LD külpolitikai álláspontjáról elmondható, hogy 2003-ban ellenezte az ország részvételét az iraki háborúban, ahogyan annak idején a koszovói és a boszniai beavatkozásnak sem volt híve a párt szerint a konfliktusokat ugyanis az ENSZ keretein belül kell rendezni. Az LD EU-politikája egyértelmű és határozott: a párt a legteljesebb mértékben kiáll az Egyesült Királyság Európai Uniós tagsága mellett, és az euró mihamarabbi bevezetését sürgeti, mivel az EU-t tekinti az európai béke és szabadság megteremtőjének. Az LD szorgalmazza az európai alkotmány létrehozását, az Európai Központi Bank átláthatóságának növelését és a közös agrárpolitika megreformálását is. Demokratikus Unionista Párt / Democratic Unionist Party (DUP) Alapítva: 1971 Eszmeiség: nemzeti szocialista, protestáns, szociálkonzervatív Politikai elhelyezkedés: jobboldal Parlamenti jelenlét: 1974 óta EP-frakció: - Hivatalos színe(i): vörös Weboldal: 3

4 Az Egyesült Királyság negyedik legnagyobb pártja, egyben a legnagyobb regionális párt az észak-írországi DUP. A legutóbbi választáson a párt 9 képviselője jutott be az Alsóházba, ami néggyel több az előző eredményüknél. A nagypénteki megállapodást (1998. április 10.) ellenző DUP az első északír tartományi parlamenti választáson (1998. június 25.) harmadik helyet ért el. A párt életében újabb fordulópontot jelentett a március 7-i tartományi választás, amelyen győzelmet aratott, majd a Sinn Féin-nel történt egyeztetései után megalakulhatott az északír egységkormány, amelynek ún. első miniszterét a párt adta Ian Paisley személyében. A DUP vezetője, Ian Paisley bírálta a maastrichti szerződést, véleménye szerint a megállapodás korlátozza a nemzeti szuverenitást. A párt ellenezte az EU 2004-es bővítését, azt állítva, hogy az negatív hatással lesz Észak-Írországra. A DUP elkötelezettje az ír nyelv hivatalossá tételének az Unióban. Skót Nemzeti Párt / Scottish National Party (SNP) (Pàrtaidh Nàiseanta na h Alba) Alapítva: 1934 Eszmeiség: szociáldemokrata, skót függetlenségpárti Parlamenti jelenlét: 1970 óta EP-frakció: A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja (EFA) Hivatalos színe(i): sárga ( heather ) Weboldal: A Skót Nemzeti Párt legismertebb vonása, hogy Skóciának az Egyesült Királyságtól való teljes elszakadásáért küzd, s ez az EU-politikájában is megnyilvánul. Az elmúlt évtizedekben rendre a második legnagyobb párt volt a Skót Parlamentben, ám a legutóbbi skóciai választások (2007. május 3.) már az első helyet szerezte meg (47 képviselővel a 129 közül). Westminsterben is nagyobb erőkkel van jelen a legutolsó választás óta: 6 széket tudhat magáénak a párt a londoni országgyűlésben. Az SNP szorosan együttműködik a Plaid Cymru párttal az Alsóházban, a 2005-ös választás során közösen is kampányoltak, valamint mindketten tagjai az EFA-nak. A párt külpolitikai célja, hogy Skócia önálló tagja legyen a NATO-nak, az ENSZ-nek és a Nemzetközösségnek. Ezzel összhangban az SNP azt kívánja elérni, hogy Skócia független államként tagja legyen az EU-nak, illetve Skóciában az euró legyen a nemzeti valuta. Sinn Féin (SF) Alapítva: 1905 Eszmeiség: ír republikánus, szociáldemokrata Politikai elhelyezkedés: baloldali Parlamenti jelenlét: 1983 óta 4

5 EP-frakció: Az Egységes Európai Baloldal/ az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja (GUE/NGL) Hivatalos színe(i): zöld Weboldal: Az észak-írországi Sinn Féin-t gyakran az IRA politikai szárnyának nevezik, leginkább ír nacionalista álláspontjáról híres ben 5 képviselőjének biztosított helyet az Alsóházban, ám ők jelenleg annak ellenére gyakorolják mandátumukat a brit törvényhozásban, hogy nem esküdtek fel a királynőre. Az SF külpolitikájának középpontjában is Írország egyesítésének célja áll, ennek érdekében támogatja az egyes nemzetközi szervezetek munkáját. Javaslata szerint az elmaradott országok államadósságának eltörlésével lehetne hatékonyan küzdeni a világméretű szegénység ellen. A párt rendkívül kritikus az EU-val szemben, nézete szerint az ír szuverenitás sérül az Európai Uniós tagság által, ugyanis közvetlenül veszélyezteti az ír semlegességet. Látható tehát, hogy az SF sokkal inkább foglalkozik Írország Uniós tagságával, mint az Egyesült Királyságéval. Wales Párt / Plaid Cymru The Party of Wales (PC) Alapítva: 1925 Eszmeiség: walesi függetlenségpárti, walesi nacionalista, szociáldemokrata Parlamenti jelenlét: 1974 óta EP-frakció: A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja (EFA) Hivatalos színe(i): sárga Weboldal: A Plaid Cymru három képviselője által érvényesítheti akaratát az Alsóházban. Ez az eredmény visszaesés a korábbihoz képest, amikor még 4 mandátumot birtokolhatott. A Walesi Nemzetgyűlésben a LAB-bel koalíciót alkotó PC hazájában 2003-ig folyamatosan veszített támogatottságából a Munkáspárttal szemben. Ekkor új elnöke lett a pártnak Dafydd Iwan személyében, akinek vezetése alatt a PC kialakította jelenlegi Európa-politikáját. Ennek szellemében a Plaid Cymru olyan célokat tűzött ki, mint az SNP Skóciában: Wales önálló, független tagságát az Európai Unióban. Hasonló státusz kivívása a célja az ENSZ esetében is. A PC egyébként növelné az ENSZ szerepét a konfliktus-megelőzésben és a békefenntartásban, sürgeti a WTO és a Világbank támogatásának növelését a fejlődő országok érdekében, ellenzi a nukleáris tömegpusztító fegyverek birtoklását, elítéli az amerikai-brit beavatkozást Afganisztánban és Irakban ben a PC további népszerűségvesztését jelezte, hogy az EP-választáson csak annyi szavazatot tudtak szerezni, ami egyetlen képviselő delegálására volt elegendő, majd az általános választáson is csökkent a párt támogatottsága. A PC ezért radikális változtatásokra szánta el magát, a párt teljesen új külsőt kapott, felvették a Plaid Cymru The Party of Wales nevet és a 2007-es walesi nemzetgyűlési választáson már eredményesebben szerepeltek, majd megállapodtak a Munkáspárttal az Egy Wales nevezetű kormányprogram végrehajtásában. 5

6 Szociáldemokrata Munkáspárt / Social Democratic and Labour Party (SDLP) (Páirtí Sóisialta Daonlathach an Lucht Oibre) Alapítva: 1970 Eszmeiség: szociáldemokrata, ír nacionalista Parlamenti jelenlét: 1974 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Szocialista Internacionálé EP-frakció: Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PES) Hivatalos színe(i): zöld, vörös Weboldal: A Szociáldemokrata Munkáspárt Észak-Írország népszerű nacionalista pártja. Sokáig a legtámogatottabb nacionalista pártnak számított a térségben, ám az IRA-val kötött fegyverszünet óta a Sinn Féin komoly riválisává lépett elő, azonban azzal ellentétben az SDLP mindig is kerülte a politikai célok erőszakos úton való elérését. Jelenleg 3 mandátumot birtokol az Alsóházban, 1997 óta stabilan ennyi képviselővel van jelen a törvényhozásban, az általa szerzett voksok száma csak minimális mértékben változott. A párt teljes mértékben támogatja az ország Európai Uniós tagságát, célja, hogy az eurót minél előbb bevezessék Észak-Írországban. Az SDLP az EU-ban látja a lehetőséget a dolgozók, a nők, a hátrányos helyzetűek az idősek és a fiatalok jogainak hatékonyabb védelmére, amely egyúttal segíti egy demokratikus és igazságos államszövetség kiépítését a Baltikumtól a Mediterráneumig. Ulsteri Unionista Párt / Ulster Unionist Party (UUP) Alapítva: 1905 Eszmeiség: unionista, centrista, konzervatív Politikai elhelyezkedés: közép Parlamenti jelenlét: 1974 óta EP-frakció: Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja (ENP-ED) Hivatalos színe(i): vörös, fehér és kék Weboldal: A UUP 1999 óta folyamatos hátrányban van a DUP mögött a protestáns, unionista szavazókért folytatott versenyben. Az Alsóházban jelenleg mindössze egyetlen mandátummal rendelkező párt 1997 óta drasztikusan csökkenő támogatottsággal bír. A UUP kifejezetten támogatja a terrorizmus elleni harcot, az iraki intervenció mellett szavazott 2003-ban. Ebből következik, hogy híve az euroatlanti kapcsolatok bővítésének, valamint minél több északír 6

7 diplomata részvételét sürgeti az ország külpolitikájában és az ENSZ munkájában. Az EU-t illetően szkeptikus nézőpontot képvisel a UUP, ellenzi az európai alkotmány-tervezet ratifikációját és minden erejével igyekszik megakadályozni az euró bevezetését az Egyesült Királyságban. Összességében elmondható, hogy nem ért egyet az ország EU-tagságával. Alapjaiban osztja a DUP kifogásait az EU-t illetően, de kevésbé radikálisan támadja az Uniót. Tisztelet Egység Koalíció / Respect The Unity Coalition (RES) Alapítva: 2004 Eszmeiség: szocialista Politikai elhelyezkedés: baloldal Parlamenti jelenlét: 2005 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Európai Antikapitalista Baloldal (EACL) EP-frakció: - Hivatalos színe(i): vörös, zöld Weboldal: A néhány évvel ezelőtt alapított párt neve valójában az általa képviselt elvek rövidítése: tisztelet, egyenlőség, szocializmus, béke, környezettudatosság, közösség, szakszervezetiség. Az első választáson, amelyen a párt részt vett (2005), 26 jelöltje közül egynek, George Galloway-nek sikerült bejutnia az Alsóházba. Később Galloway és támogatói, valamint a párt többi tagja között mély ellentét támadt, ezért november 3-án Galloway bejelentette, hogy társaival elhagyják a RES-t, és egy új pártot alapítanak. A RES ellenzi az amerikai-brit intervenciót Irakban, és érvényt kíván szerezni olyan népek önrendelkezési jogának, mint a kurdok, a kasmíriak és a palesztinok, ezért a párt igyekszik elérni, hogy az Egyesült Királyság a lehető legkevésbé támogassa Izraelt, azonban pártolja a palesztinokat. Emellett nem ért egyet a nukleáris fegyverek birtoklásával sem. A RES támadja az EU konvergencia kritériumainak kötelező teljesítését, amelyek jelenleg elengedhetetlen feltételei az euró bevezetésének. Független Mozgalom a Kidderminsteri Kórházért és az Egészségügyért / Independent Kidderminster Hospital and Health Concern (IKHH) Alapítva: 2000 Eszmeiség: a Kidderminster Kórház baleseti osztályának visszaállítása Politikai elhelyezkedés: független Parlamenti jelenlét: 2001 óta EP-frakció: - Hivatalos színe(i): - Weboldal: Az IKHH egy kampányból nőtte ki magát politikai párttá, amelyet a helyi kórház baleseti osztályának visszaállításáért indítottak, de kiemelten foglalkozik magával, az egészségügyi rendszerrel is. Az eddigi két választáson, amelyen indult, 1-1 mandátumot tudott szerezni az 7

8 Alsóházban. A párt függetlennek tartja magát, ennek megfelelően nem tagja különböző pártszövetségeknek és nem indult a 2004-es EP-választáson sem, így egyik EP-frakcióba sem delegál küldöttet. Ennek megfelelően határozott külpolitikai álláspontot sem foglal el. (Bolczek Krisztina Jónás Katalin) Források: Conservative Party... (2007): Conservative Party (UK). Dóra Sz. (2002): A brit EU-politika változása. In: EU-Working Papers 2002/1. Democratic Unionist... (2007): Democratic Unionist Party. wikipedia.org/wiki/democratic_unionist_party Elections in... (2007): Elections in the United Kingdom. Havas P. (2003): A brit pártok szerepe a politikai konfliktusok kezelésében. In: Politikatudományi Szemle, 2003/3. pp Independent Kidderminster... (2007): Independent Kidderminster Hospital and Health Concern.[ lth_concern ] Kardos J.-Simándi I. (2004): Európai politikai rendszerek. Osiris Labour Party... (2007): Labour Party (UK). wiki/labour_party_%28uk%29 Labour in Government...(2007): Labour in Government. Labour s Policies on Britain in the World. the_world Liberal Democrats... (2007): Liberal Democrats. [ org/wiki/liberal_democrats Liberal Democrats... (2007): Liberal Democrats. International Affairs. A World of Opportunity. Nagy-Britannia (2007): Nagy-Britannia. Pártrendszer. kulugyifigyelo.hu/index.php?mod=elemzesek&pos=175 Our Aims.. (2007): Our Aims. Wales and the World. Foreign Policy. [ Scottish National... (2007): Scottish National Party. org/wiki/scottish_national_party Sinn Féin... (2007): Sinn Féin. /Sinn_F%C3%A9in Sinn Féin s... (2007): Sinn Féin s International Department. ie/policies/international Social Democratic... (2007): Social Democratic and Labour Party. Szilágyi É. (2005): Az Egyesült Királyság uniós politikájának dilemmái: integráció vagy elszigetelődés? in: EU-Working Papers 2005/4. Ulster Unionist... (2007): Ulster Unionist Party. /wiki/ulster_unionist_party United Kingdom... (2007): United Kingdom general election,