Horváth Zoltán. I. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Zoltán. I. rész"

Átírás

1 SZOLNOKI FŐISKOLA Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról I. rész Készítette: Pataki Tamás Idegenforgalmi és szálloda szak Levelező tagozat IV. évfolyam november Mobil: (20)

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az európai integráció története és fejlődése 3 Az integráció kérdése Európában a II. világháború után... 3 Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása. 5 Az Európai Védelmi közösség kudarcától a Római Szerződésig.. 5 Az EGK első 15 éve... 7 Hatokból tizenkettek - az EK bővülései. 7 Az Egységes Európai Okmány elfogadása Az egységes piac megvalósítása. 7 Közösségekből Unió A Maastrichti Szerződés... 8 Az EU Maastricht után Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés 8 és a közös pénz bevezetés.. Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón Az Európai Unió intézményrendszere.. 11 Az intézményrendszer jellege 11 A Tanács. 11 A Bizottság. 13 A Parlament 14 A Bíróság A három pillére épülő Unió Az Európai Unió költségvetése.. 21 Az EU költségvetésének jellege. 21 Az EU költségvetésének szerkezete Költségvetési viták és reformcsomagok. 22 A költségvetési eljárás A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Bizottság-Tanács-Parlament triumvirátus szerepe a közösségi döntéshozatalban.. 25 Döntéshozatal eljárások a Parlament bevonása szerint A közösségi jog 28 Az elsődleges jogforrások: a Szerződések. 28 A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok A közösségi jog egyéb forrásai.. 30 Az acquis communautaire fogalma 30 A közösségi jogrendszer jellemzői. 31 Jogharmonizáció az EU-ban Az egységes piac és a négy alapszabadság 33 Az áruk szabad mozgása 33 A személyek szabad mozgása 34 A szolgáltatások szabad nyújtása A tőke szabad mozgása.. 37 Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 2

3 1. Az európai integráció története és fejlődése Az integráció kérdése Európában a II. világháború után Victor Hugo 1849-ben már az Európai Egyesület Államok fogalmát használta. Az európai egység intézményesített megvalósításának egyik terve Richard Coudenhove Calergi 1923-ban kiadott Páneurópa című könyve. Az Európai Tanács (ET) - létrehozása: 10 nyugat-európai ország (Belgium, Dánia, az Egyesül Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország) május 5-én Londonban ben az ET-nek már 41 tagja volt - regionális kormányközi szervezet - célkitűzései: pluralista demokrácia jogállamiság emberi jogok védelme európai kulturális identitás kialakulásának támogatás és fejlesztése társadalmi problémák kezelése - tevékenységét az általa kidolgozott 170 egyezmény jellemzi, pl: Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Szociális Charta Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája - székhelye: Strasbourg - fő szervei: Miniszteri Bizottság Parlamenti Közgyűlés Titkárság (főtitkár vezeti) Emberi Jogok Európai Bírósága Marshall-terv - meghirdetője: George C. Marshall, az Egyesült Államok külügyminisztere - időpontja: Európa háború utáni újjáépítését célzó amerikai segélyprogram - az USA minden európai államnak felajánlotta - nyugat-, észak- és dél-európai államok használták ki, mivel a szovjet befolyás alá tartozó közép- és kelet-európai államok a Szovjetunió utasítására nem fogadták el Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 3

4 Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC) - időpont: alapítók: nyugat- észak- és dél-európai országok, Egyesült Államok - OEEC Organisation for European Economic Cooperation - feladata: az európai kereskedelem, a gazdasági stabilitás és a növekedés ösztönzése, a Marshall-terv keretében érkező amerikai segélyek koordinálása, szétosztása Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - az OEEC alakult át - Organisation for Economic Cooperation and Development - 20 állam: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesül Államok, Egyesül Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország - időpont: december 14-én írták alá Párizsban az alapító okmányt - életbe lépés: szeptember csatlakozók: Japán 1964 Finnország 1969 Ausztrália 1971 Új-Zéland 1973 Mexikó 1994 Csehország 1995 Koreai Köztársaság, Lengyelország, Magyarország 1996 Szlovákia székhelye: Párizs - feladata: a tagországok gazdasági és szociális politikájának koordinálására biztosít intézményes keretet elősegítse a tagországokban a gazdasági növekedést a magas foglalkoztatási szintet pénzügyi stabilitást világkereskedelem fejlődését Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) - megalakulása: szovjet vezetéssel - a kommunista országok sajátos gazdasági integrációs jellegű szervezete - tevékenysége árucsere egyezményekre korlátozódott Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 4

5 Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) - megalakulása: április 4-én (Washington) - tagállamok: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália, Egyesült Államok, Kanada - csatlakozók: Görögország, Törökország 1952 Spanyolország Csehország, Lengyelország, Magyarország célja: politikai, katonai eszközökkel biztosítsa tagállamainak védelmét a Szovjetunió katonai erejével szemben - stratégia koncepciója átalakult az 1991-es Varsói Szerződés - új feladata: válságkezelés, békefenntartás, Európa egységes biztonságának megteremtése - székhelye: Brüsszel - kilépő: Franciaország 1966 Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása Schuman-terv - a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárását, illetve a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtését célozta meg - Robert Schuman francia külügyminiszter hirdette meg május 9-én - Jean Monnet irányításával tervezték meg - az Európai Unió alapköve - alapvető tézise az volt, hogy a szén és acélipar központi ellenőrzése révén lehetetlenné válik az önálló háborús készülődés - célja a német szén és a francia vasérc közös piacának megteremtése volt Montánunió - más néven: Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) - aláírói: Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok április 18-án írták alá Párizsban július 25-én lépett hatályba - Főhatóságának első elnöke: Jean Monnet Az Európai Védelmi közösség kudarcától a Római Szerződésig Európai Védelmi Közösség (EVK) - Pléven terven alapult, melynek a francia miniszterelnök volt a névadója októberében hirdették meg Nyugat-Európai Unió (NYEU) ben hozták léte - védelmi szervezet Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 5

6 1955. június 1-jén és 2-án Messinában gyűltek össze a Montánunió tagállamai, hogy a Benelux-államok kezdeményezésére megvitassák a gazdasági integráció elmélyítését. A konferencia után létrehozott Paul-Henri Spaak vezette bizottság 1956 áprilisára készült el jelentésével, amelyben kidolgozta a vámunióra épülő közös piac megvalósításának tervét. Római Szerződések (RSZ) - aláírói: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország kormányai - időpont, hely: március 25. Róma - ezek a szerződések hozták létre az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) - hatályba lépése: január 1. - célja: közös piac létesítése a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével, a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés, az életszínvonal egyre gyorsabb emelkedése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése - megvalósítás: vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika folytatása a kívülálló országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása a Közösségen belül; közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása; jogharmonizáció Integrációs formák Szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az áruk és szolgáltatások szabadon mozognak), de a kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Közös piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezők (a tőke és a munkaerő) áramlását is liberalizálják. Egységes (belső) piac: a közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó, nem vámjellegű (fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintű egyesítését jelenti: a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta. Politikai unió: a kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre, e folyamat fontos eleme közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közösségi szintre emelése. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 6

7 Az EGK első 15 éve A kereskedelem liberalizálásával a vámunió keretében az 1958 és 1973 közötti időszakban a tagországok egymás közötti kereskedelme rendkívül dinamikusan növekedett. Míg az összes külkereskedelem növekedése évi mintegy 8 % volt, a Közösségen belüli kereskedelem évi bővülése elérte a 12 %-ot, minek következtében 1973-ban a Közösségen belüli kereskedelem a tagállamok összkereskedelmének már bő 50 %-át tette ki. Az integráció kiépítése kedvező gazdasági konjunktúrával párosult. Az időszakot a gyors műszaki fejlesztés, a gazdasági szerkezetének radikális modernizálása, a fogyasztás dinamikus bővülése jellemezte, a GDP éves növekedése pedig elérte az 5 %-ot. A sikereken felbuzdulva az EK vezetői fordulóján már a monetáris unió bevezetését tervezték. A részleteket kidolgozó Werner terv azonban hamar megbukott az olajválság, és az ezzel együtt járó pénzügyi krízis következtében. A hatok integrációjának eredményeit látva az Egyesült Királyság már 1961 júliusában jelezte csatlakozási szándékát. A francia köztársasági elnök De Gaulle tábornok vétójával azonban elutasította a felvételi kérelmet, majd ezt tette 1967-ben is, amikor az Egyesült Királyság újra csatlakozásra jelentkezett. Hatokból tizenkettek - az EK bővülései 1969-ben De Gaulle lemondott Franciaországban, és ezzel elhárult a legtöbb akadály a brit csatlakozás elől júniusában meg is kezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, valamint Dániával, Írországgal és Norvégiával január 1-jén Dánia, Írország és az Egyesül Királyság az EK tagjai lettek. Norvégia lakossága végül népszavazáson utasította el a csatlakozást. Az 1979-ben felállított Európai Monetáris Rendszer útnak indítása megteremtette a Közösségen belüli pénzügyi stabilitás alapjait. Görögország 1981-ben, Portugália és Spanyolország 1986-ban váltak taggá. Az Egységes Európai Okmány elfogadása Az egységes piac megvalósítása Fehér Könyv - időpont: készítője: Lord Cockfield (az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja) - az EK egységes piacának 1992-re megvalósítandó tervét tartalmazta - az igazi közös piac, az egységes belső piac létrejöttét akadályozó fizikai, technikai, pénzügyi korlátok felszámolását célozta meg Egységes Európai Okmány - a Római Szerződést módosította február 18-án írták alá január 1-jén lépett hatályba - rendelkezése szerint az egységes piac megvalósítását december 31.-ig kellett elérni Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 7

8 Közösségekből Unió A Maastrichti Szerződés Maastrichti Szerződés (MSZ) december 15-ei csúcstalálkozón fogalmazódott meg a létrehozása - az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés február 7-én írták alá a hollandiai Maastricht városban november 1-jén lépett hatályba - eredménye: a tagállamok elhatározták, hogy gazdasági és monetáris unióra lépnek és legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellett döntöttek bel- és igazságügy területén is közös célokat fogalmaztak meg bevezették az uniós állampolgárságot és a szabad munkaerő-áramlást az Európai Gazdasági Közösség nevét Európai Közösségre módosította - beiktatták a szubszidiaritás elvét a közösségi döntéshozatalba Szubszidiaritás elve: akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, s ha a javasolt lépés közösségi szinten várhatóan nagyobb sikerrel, jobb hatásfokkal valósítható meg. Uniós állampolgárság - mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió állampolgára is - nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, hanem kiegészíti azt, többletjogokat biztosít - négy konkrét jogosultsággal jár: az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat a lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, azokon jelöltként is indulhat és megválasztható az Unión kívüli országokban igénybe veheti bármelyik másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmét, amennyiben saját országának helyben nincs képviselete petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, és jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz Az EU Maastricht után Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetés A dánok népszavazáson először elutasították a csatlakozást, majd az 1993-as szavazás már sikeres volt. A dánok a britekhez hasonlóan a pénzügyi unióból való ún. opt-out -ot, azaz önkéntes kimaradási lehetőséget kaptak. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) - a létrehozásáról szóló megállapodást január 4-én írták alá - alapítói: Ausztria, Dánia, Egyesül Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország - csatlakozók: Izland, Finnország, Liechtenstein Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 8

9 Európai Gazdasági Térség (EGT) május 2-án írták alá - alapítói: EK tizenkét és az EFTA hat tagja (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország) január 1-jén lépett hatályba - Svájc időközben népszavazáson elvetette az EGT-be való belépést - Liechtenstein 1995 májusában csatlakozott Az EU bővülése január 1. - Ausztria, Finnország, Svédország - a norvégok 1972 után másodszor is elutasították a csatlakozást - az EU-nak ekkor 15 tagállama volt Közös pénz, az euró január tagállam részvételével - csatlakozó: január 1. Görögország - kimaradt: Dánia, Egyesült Királyság, Svédország - készpénzforgalomban való megjelenése: január 1. Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés Amszterdami Szerződés (ASZ) - előzménye az márciusi Tokióban tartott konferencia október 2-án Amszterdamban írták alá május 1-jén lépett hatályba - eredménye: változtatásokat eszközölt a közös kül- és biztonságpolitika területén jelentős haladást ért el a bel- és igazságügyi együttműködés szorosabbra fűzésében az Unió szintjére emelte a foglalkoztatáspolitikát eredményeket hozott a döntési mechanizmus demokratikusabbá, hatékonyabb tétele érdekében is komoly újítást jelentett az Európai Parlament döntési jogainak széleskörű kiterjesztése, együttdöntési eljárás átalakítása is átláthatóbb, polgárközelibb döntéshozatal javítása az Unióval kapcsolatos információkhoz és dokumentumokhoz való hozzájutás alapjoggá nyilvánítása a Szerződések áttekinthetőbbé tétele Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 9

10 A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón Felvételi kérelem - Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország decemberi luxemburgi csúcson Törökország kivételével mindenkinek elismerte tagjelölti státuszát márciusában tartott konferencián Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Ciprus részvételével megkezdték a bővítés folyamatát - a közép- és kelet-európai tagjelöltek mindegyike jóval az EU fejlettségi átlaga alatt lévő ország, ezért belépésük az EU legköltségesebb politikáinak átalakítását tette szükségessé - az március i berlini csúcstalálkozón az Agenda 2000 költségvetési és reformcsomagot vezették be, mely meghatározta az EU közötti költségvetési keretét, amelybe 2002-től beiktatták az új tagállamok felvételének lehetőségét is február 15-én Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Málta is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Nizzai Szerződés december 7-10-i nizzai csúcson született meg az EU új szerződése - az intézményrendszer és döntéshozatal átalakítását célozta meg február 26-án írták alá - mind a 15 tagállamban szükséges ratifikációs folyamat lezárulását követően lép hatályba - meghatározta, hogy a 27 tagú Unióban melyik országnak hány tagja, milyen súlya lesz Alapvető Jogok Chartája júniusi kölni csúcs úgy döntött, hogy az EU szintjén egyetlen dokumentumban kell összefoglalni az uniós állampolgárok alapvető jogait - a decemberi nizzai csúcson hirdettek ki Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 10

11 2. Az Európai Unió intézményrendszere Az intézményrendszer jellege Az Európai Unió döntéshozatali és működtetési mechanizmusait alapvetően négy fő szerv biztosítja. A Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság. Bíróság - javaslattevő - döntés-előkészítő - jogkezdeményező - végrehajtó (csekély mértékben) Tanács - legfőbb döntéshozó - jogalkotó Parlament - társdöntéshozó - társjogalkotó - konzultatív és ellenőrző testület Bíróság - ügyel a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására és zökkenőmentes érvényesülésére Számvevőszék - az EU pénzügyeit ellenőrzi A fő szervek mellett fontos részfeladatokat látnak el az Unió egyéb intézményei: - a két tanácsadó bizottság - a Régiók Bizottsága - a Gazdasági és Szociális Bizottság - a pénzügyi intézmények - az Európai Beruházási Bank - az Európai Központi Bank - az Európai Ombudsman A Tanács Az Európai Unió Tanácsa Az EU elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő, döntéshozó, jogalkotó szerve, a tagállamok érdekképviseleti intézménye. A Tanács tagjai a tagállamok kormányainak képviselői, általában az adott témáért felelős miniszterek. A Tanácsot szokás Miniszterek Tanácsaként is emlegetni. Évente 2-6 alkalommal ül össze. A Tanács székhelye Brüsszel, de meghatározott időközönként Luxemburgban ül össze. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 11

12 A Tanács, illetve a soros elnökség munkáját segíti a Tanács apparátusa, a mintegy 2500 főt foglalkoztató Főtitkárság, amelynek fő feladata a Tanács és a hozzá kapcsolódó testületek üléseinek előkészítése. A Főtitkárság élén egy, a tagállamoktól független, elsősorban külpolitikai feladatokkal megbízott tisztviselő, a főtitkár áll. A COREPER és a tanácsi munkacsoportok A Tanács munkáját segítő, illetve előkészítő testületet, az ún. COREPER-t, az Állandó Képviselők Bizottságát, amely a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagyköveteinek, illetve azok beosztottainak testületét jelenti. A COREPER elsődleges feladata, hogy az egyes döntési kérdésekben megpróbálják a tagállami álláspontokat egyeztetni és közelíteni ezen, az inkább szakértőinek, diplomáciainak tekinthető szinten, és igyekeznek a miniszterek számára politikai döntésre előkészíteni az egyes javaslatokat. Hatáskörébe tartozik a tagállamok kormányai és az Unió intézményei közötti kapcsolattartás, a közösségi és nemzeti adminisztráció közötti közvetítés, koordinálás is. A COREPER hetente ülésezik, két szintje van: a COREPER II, az állandó képviselők, illetve a COREPER I, azok helyetteseinek fóruma. A Tanács és a COREPER munkáját mintegy 250 munkacsoport segíti. Az Európai Tanács Az EU állam- és kormányfőinek testülete. Az Európai Tanács az Unió csúcsszerveként működik. Évente legalább kétszer össze kell ülnie. A soros elnökség intézménye A Tanács elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. A soros elnök tagállam hívja össze a Tanácsot, elnököl nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de a Tanácshoz kötődő egyéb testületekben is. Ő hív fel szavazásra, és írja alá az elfogadott aktusokat. Meghatározó szerepe van a napirend összeállításában és a szavazás előkészítésében. Az elnöki tisztség igen nagy presztízst jelent minden tagállam számára, ezért a nemzeti kormányzatok komoly előkészületeket tesznek elnöki feladataik sikeres ellátása érdekében. A Tanács szavazási formái A Tanács döntéseit háromféle szavazási formán keresztül hozza: - egyszerű többséggel - minősített többséggel - egyhangúlag. A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai Az egyhangúsággal megszülető döntési kérdések körét szűkíti, mert már 15 tagállam is nehezen jut konszenzusra, 25 tagállam esetében pedig ez még bonyolultabb. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 12

13 A Nizzai szerződés által bevezetésre kerülő, a minősített többségi szavazást érintő új rendszer január 1-jén lép hatályba. Az új rendszer egyfajta hármas többséget vezet be, amely a következő összetevőkön alapul: - A rendszer lényegi eleme a szavazatok újrasúlyozása. Ezek szerint a jelenlegi 2 és 10 közötti súlyokat húzzák szét 4 és 29 közé. - A minősített többséggel meghozott döntéseknél a szükséges szavazatszám mellett szükséges továbbá a tagállamok több mint felének támogatása is. Tehát a minősített többség mellett legalább 14 támogatásra van szükség egy döntés meghozatalához. - Nizza által bevezetésre kerül egy ún. népességi szűrő. A szavazásoknál bármelyik tagállam kérheti annak ellenőrzését, hogy a minősített többség elérik-e az Unió lakosságának 62 %-át. A Bizottság Az EU mindennapi munkáját végző döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, amely ellenőrző, képviseleti és bizonyos esetekben döntéshozó, végrehajtó feladatokat is ellát. A Bizottság kifejezés egyaránt vonatkozhat az intézmény vezető politikai testületére, a 20 ún. biztosból álló biztosok kollégiumára. Az EU-ban a döntéshozatal a Parlament és a Tanács, a végrehajtás pedig elsősorban a tagállamok feladata. A Bizottság székhelye Brüsszel. A Bizottság tagjai A Bizottságnak jelenleg 20 tagja van, ők az ún. biztosok. Az öt nagyobb tagállam két-két bizottsági tagot jelöl, az összes többi tagállam pedig egyet-egyet. A Bizottságnak egy elnöke és két alelnöke van. 5 éves hivatali időszakok vannak. A Bizottság hivatali struktúrája A Bizottság hivatali struktúrája a biztosok alá tartozó főigazgatóságok, illetve az azokhoz hasonló szolgálatok, hivatalok körül rendeződik. A bizottsági hivatalokban közel tisztviselő dolgozik. A Bizottság hatásköre Egyszerre tölt be javaslattevő, döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti funkciókat. Feladatai: - kizárólagos joggal rendelkezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére - joga van különböző normák kibocsátására - hatáskörébe tartozik az EU költségvetése tervezetének elkészítése, a Tanács és a Parlament elé terjesztése - felelős az elfogadott költségvetés menedzseléséért - kezeli és felügyeli a közösségi programokat és a közösségi pénzügyi alapokat Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 13

14 - ellenőrzi, hogy a Szerződés rendelkezései, valamint a közösségi intézmények által elfogadott szabályok megfelelően kerülnek-e megvalósításra - eljárást indíthat azon tagállamok és vállalkozások ellen, akik nem teljesítik a Szerződés, illetve a közösségi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeiket. - folyamatosan jelentéseket készít az Unió gazdasági, szociális és jogi helyzetéről, valamint évente saját tevékenységéről is - beszámolási kötelezettséggel tartozik a Parlament felé, amely kétharmados többséggel akár fel is oszlathatja a biztosok kollégiumát A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései A Nizzai Szerződés az egy tagállam egy biztos elv alkalmazása mellett döntött. A Bizottságnak tagállamonként egy tagja lesz. Az elnök oszthatja ki az egyes tagok között a feladatokat, felelősségi köröket. A Bizottság kollektív hozzájárulását követően az elnök jelölheti ki a testület alelnökeit. Az elnök kérheti továbbá a bizottsági tagok lemondását is. A Tanács minősített többséggel jelöli a Bizottság elnökét. A jelölést jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek. Ezt követően a Tanács szintén minősített többséggel jelöli meg a testület tagjait. Az Európai Parlamentnek az elnök személyéhez jóvá kell hagynia a testület egészét. A Parlament Az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület. Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban. A Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését is. A Parlament hagyja jóvá továbbá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját. A Parlament intézményi szerepének fejlődése A Parlament tagjait 1979-től a Közösségek állampolgárai közvetlenül választják. Az Európai Parlament a világ egyetlen olyan nemzetközi intézménye, amelyet általános választójog alapján közvetlenül a polgárok választanak. A Parlament valódi jogalkotóvá válása az Egységes Okmány 1987-es életbe lépésével kezdődött meg. A Parlamentnek ma sincs még önálló jogalkotó hatásköre, csak a Tanács melletti társjogalkotóként játszik szerepet. Tevékenysége - szerepe van az Európai Bizottság ellenőrzése és kinevezése területén - jóváhagyási joga van előbb a Bizottság elnökét, majd pedig egész testületét illetően - felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött - hozzájárulását kell adni különböző kereskedelmi jellegű megállapodásokhoz, valamint új tagállamok belépése esetén a csatlakozási szerződésekhez is hozzájárulását kell adnia Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 14

15 A Parlament választása és politikai összetétele Az euroképviselők is pártfrakciókban tevékenykednek. A testületet közvetlenül az európai polgárok választják. Az első történelmi jelentőségű euroválasztásokra 1979-ben került sor, és azóta az Európai Parlament képviselőit közvetlenül a tagállamok állampolgárai választják ötéves időszakra. Ma minden tagállam önállóan dönt, hogy milyen szisztémát alkalmaz az országa számára meghatározott számú euroképviselőjének megválasztására. Az európai választásokon minden választókorú állampolgár választhat és választható. Az egyes tagállamok részére juttatott mandátumok száma a népesség számától függ, de a rendszer kedvezményezi a kis országokat, amelyek lakossági arányukhoz viszonyítva több képviselői hellyel rendelkeznek, mint a nagyobb országok. Az EP képviselők száma jelenleg összesen 626 fő. Az Európai Parlamentben tehát a képviselők nem nemzetiség, hanem politikai hovatartozás szerint nemzetközi pártfrakciókban, ún. politikai csoportokban tevékenykednek. Ők döntenek a Parlament legfontosabb tisztségviselőiről, testületeinek összetételéről, rajtuk múlik, hogy kit választanak meg a Parlament elnökének, alelnökeinek, és ők egyeznek meg a parlamenti bizottságok vezetőiről és tagjairól is. A politikai csoportok tagjainak minimum két tagállamból kell jönniük. A két legnagyobb, a szocialista, szociáldemokrata pártokat tömörítő Európai Szocialista Párt és a kereszténydemokrata, konzervatív irányzatú pártok többségét magába foglaló Európai Néppárt. Ezenkívül vannak még liberálisok, az Egyesül Baloldal, a zöldek és az euroszkeptikusok csoportjai. A Parlament tisztségviselői és testületei Az Európai Parlament munkáját is parlamenti elnök irányítja, akit alelnökök segítenek feladatai ellátásában. Az Európai Parlament két és fél évente, azaz minden parlamenti ciklus elején és közepén tagjai közül titkos szavazással, a képviselők abszolút többségével választja meg elnökét. Az elnök feladata - az Európai Parlament tevékenységének irányítása - az üléseken való elnöklés - az ülések megnyitása és bezárása - a vezető testületek, az ún. Elnökök Konferenciája és a Büró ülésein történő elnöklés - az Európai Parlament külső képviselete más közösségi intézményeknél, illetve az Unión kívüli országokkal való kapcsolatokban - aláírja az Európai Unió költségvetését, valamint azokat a közösségi jogszabályokat, amelyek megalkotásában az Európai Parlament, mint társjogalkotó részt vett. Két és féléves időszakra a képviselők maguk közül 14 alelnököt is választanak. Az ún. Elnökök Konferenciája, valamint az ún. Büró határozzák meg a működés kereteit, szervezik a Parlament feladatait. A Parlament elnöke és a politikai csoportok vezetői alkotják Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 15

16 az Elnökök Konferenciáját. Feladatai közé tartozik az ülésszakok napirendjének előkészítése, a parlamenti bizottságok tagjai összetételének kialakítása, a bizottságok közötti esetleges kompetenciaviták kezelése, valamint a közösségi intézményekkel, nemzeti parlamentekkel és tagállamokkal való kapcsolatok irányítása. A Büró tagjai az elnök és a 14 alelnök. A Büró foglalkozik az ülések menedzselése mellett, a Parlamentet érintő szervezeti, pénzügyi, adminisztratív ügyekkel, valamint a parlamenti apparátussal kapcsolatos kérdésekkel. A kérdések alapos megvitatása, előzetes és részletes kidolgozása szakbizottságokban folyik. A bizottságok feladatai, hogy a plenáris ülés számára döntésre előkészítsék, politikai vitára alkalmasság tegyék az egyes kérdéseket. Az Európai Parlamentnek jelenleg 17 bizottsága van. Mindegyik bizottság élén egy elnök és három alelnök áll. A bizottsági munka rendszerint a témáknak jelentésekben való előterjesztésével zajlik. A jelentésekért mindig egy képviselő felelős, ő a téma ún. raportőre. A Parlament munkarendje Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg, ugyanakkor a Parlament munkájában fontos szereppel bír Brüsszel és Luxemburg is. Az alapelv szerint a testület rendes plenáris ülésszakait Strasbourgban tartja, míg a bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor, a hivatali apparátus, az ún. Főtitkárság székhelye pedig Luxemburg. Évente 12 alkalommal az Európai Parlamentnek hivatalos székhelyén Strasbourgban kell üléseznie, melyek rendszerint egyhetesek. A rendkívüli üléseket Brüsszelben szokták tartani évente 4-5 alkalommal, melyek hossza 1-2 nap. Az Európai Parlamentnek az Európai Unió minden hivatalos nyelve munkanyelve, mivel alapelvnek számít, hogy minden képviselő saját anyanyelvén szólalhasson fel. A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései A Nizzai Szerződés 732 főben határozta meg a 27 tagú Unió parlamenti képviselőinek számát. A Bíróság A Bíróság feladata A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, hivatalos nevén az Európai Közösségek Bírósága törvénykezésével biztosítja, hogy a közösségi jogot egységesen értelmezzék és alkalmazzák minden tagállamban, felügyeli a közösségi jog betartását, továbbá ellenőrzi és biztosítja, hogy a különböző intézmények a Szerződésekben lefektetett hatáskörök szerint járjanak el. A Bíróság kiemelkedő szerepet játszik az integráció fejlődésében. A Bíróság összetétele A Bíróság 15 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak. A gyakorlat az, hogy minden tagállam egy-egy bírót jelöl. A bírók megújítható hatéves időszakra töltik be tisztségüket. Minden három évben a Bíróság felét, hét vagy nyolc tagját kicserélik, illetve újraválasztják. A Bíróság munkájának irányítására a bírák saját maguk kö- Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 16

17 zül választanak elnököt hároméves időszakra. A Bíróság vagy teljes ülésben jár el, vagy három-, illetve öttagú kamarákban ülésezik. A Bíróság munkáját 8 főügyész is segíti, akiknek kinevezése és státusza a bírákéhoz hasonló. Hivatali idejük is 6 év, háromévente mindig 4 főügyészt választanak a tagállamok. A főügyészek nem a vád képviseletének szerepét töltik be, hanem az egyes jogesetekben mindig egy, főügyész hatásköre, hogy összefoglalja az adott ügyet, és írásban terjessze elő véleményét a Bíróságnak. A Bíróság elé kerülő ügyek folyamatos bővülése következtében 1989.ben létrehozták az Elsőfokú Bíróságot. Az Elsőfokú Bíróság szintén 15 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányainak közös egyetértésével jelölnek ki ugyancsak megújítható hatéves időszakra úgy, hogy a testület tagjainak felét szintén minden három évben megújítják. Az Elsőfokú Bíróság is tagjai közül választja meg elnökét. Az Elsőfokú Bíróság három- vagy öttagú kamarákban ülésezik, de bizonyos különlegesen fontos ügyekben tarthat teljes ülést is. A Bíróság eljárása A következő eljárásokat különböztetik meg: a) Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás: a Bizottság pert indít a Bíróság előtt, ha véleménye szerint valamely tagállam nem teljesítette a Szerződések alapján fennálló bizonyos kötelezettségét. b) Semmissé nyilvánítási eljárás: a Bíróság feladata, hogy figyelemmel kísérje a közösségi intézmények rendelkezéseinek törvényességét is. Amennyiben ezeknél hatáskörrel való visszaélést, hatáskör hiányát, lényeges eljárási követelmény megsértését, a Szerződések, vagy az azok alapján születő jogszabályok megsértését állapítja meg, akkor az így létrejött rendelkezést semmissé nyilváníthatja. c) Intézkedés elmulasztása miatti eljárás: amikor a közösségi intézmények elmulasztják intézkedési kötelezettségeiket. d) Kártérítési eljárás: az EU intézményei vagy alkalmazottai által funkciójuk gyakorlása során okozott, szerződésen kívüli felelősségen alapuló kár megtérítésre vonatkoznak. e) Fellebbviteli eljárás: az Elsőfokú Bíróság ítéletei ellen a Bírósághoz lehet fellebbezni. f) Előzetes döntéshozatali eljárás: A nemzeti bíróságok oly módon működnek együtt az Európai Bírósággal, hogy amikor egy adott jogeset kapcsán kétség merül fel részükről a közösségi jog valamely elemének értelmezésével, érvényességével összefüggésben, akkor előzetes döntés céljából vonatkozó kérdéseiket a Bíróság elé utalják, amelyre utóbbi választ ad. Az érintett nemzeti bíróság ezt követően köteles alkalmazni a Bíróság által adott értelmezést. g) Véleménykérési eljárás: a Tanács, a Bizottság, a tagállamok, továbbá a Parlament azon jogát, hogy nemzetközi egyezmények megkötésekor kikérjék a Bíróság véleményét, hogy az adott megállapodás összhangban áll-e az EK Szerződés rendelkezéseivel. Az előzetes döntéshozatali eljárást meg szokás különböztetni a többi eljárástól, miután utóbbiak közvetlen keresetek, azaz az ügyben érintettek közvetlenül fordulnak a Bírósághoz, míg előbbi közvetett kereset, ahol a nemzeti bíróságokon keresztül jut el az ügy a Bíróság elé. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 17

18 A Bíróság által lefolytatott eljárás írásbeli és szóbeli részből áll, amelyek közül az írásbeli szakaszra mindig, a szóbelire majdnem mindig sor kerül; az írásbeli szakaszra mindig, a szóbelire majdnem mindig sor kerül; az írásbeli szakasz általában nagyobb hangsúlyt kap. A közvetlen kereseteknél az írásban a Bíróság elé terjesztett keresetet követően a Bíróság kijelöl egy főügyészt és tagjai közül egy előadó bírót az adott eset felelőseinek. A keresetet megküldik az alperesnek, aki egy hónapon belül ellenkérelmet készít, ezt követően a felperes erre válaszol, majd az alperes viszontválaszol. Ezután az előadó bíró jelentése és a főügyész álláspontja alapján eldöntik, hogy a Bíróság teljes ülésben vagy kamarában tárgyalja az esetet, és kitűzik a nyilvános meghallgatás időpontját. Erre az előadó bíró jelentést készít, amely öszszefoglalja az ügyet és a felek érveit. A nyilvános ülésen a bírák kérdéseket intézhetnek a felekhez. Néhány hét múlva egy újabb ülésre a főügyész elkészíti véleményét, amelyben javaslatot tesz a probléma megoldására. Ezzel a szóbeli szakasz véget ér. Ezt követően zárt körben ülnek össze a bírák, az előadó bíró beterjeszti az ítélet szövegtervezetét, amit a többi bíró véleménye alapján módosítanak, majd többségi szavazással elfogadnak. Az ítéletekhez kisebbségi véleményeket nem csatolnak. Az ítéletet nyilvános ülésen hirdetik ki. A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései A Bírósággal kapcsolatban a Nizzai Szerződés kidolgozásakor két fő célkitűzés szerepelt napirenden: egyrészt a tagállamok bővülésével összefüggésben a testület összetételének módosítása, másrészt a Bíróság feladatainak hatékonyabb ellátása. A Bíróság összetételével kapcsolatban a Nizzai Szerződés úgy határoz, hogy a bírák száma az új megfogalmazás szerint tagállamonként egy bíró, ami lehetővé teszi az EU bővítésével párhuzamosan a testület létszámának folyamatos bővülését. A főügyészek száma továbbra is 8, de a Bíróság kérésére a Tanács egyhangú döntésével lehet növelni a főügyészek számát. Az Elsőfokú Bíróság a Nizzai Szerződés életbe lépését követően tagállamonként legalább egy bíróból áll. A Nizzai Szerződést követően a teljes ülés, valamint a 3 és 5 fős kamarák mellett a Bíróságon létrejön egy nagy kamara is 11 bíróból. A Nizzai Szerződés lehetőséget biztosít a szakbíróságok felállítására is. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 18

19 3. A három pillérre épülő Unió Az Európai Unió létrehozásakor kettős cél vezérelte a tagállamokat. Egyrészt hajlandónak mutatkoztak, hogy a gazdasági integrációt a megszokott keretek között tovább mélyítsék. Másrészt nem kívánták a politikai integrációban illetékesség tenni a közösségi intézményeket, azt inkább tisztán kormányközi alapon óhajtották kiépíteni. Ebből a kiinduló helyzetből született a három pillér koncepciója. A hosszú tárgyalási folyamat eredményeként február 7-én aláírt és november 1- jén életbe lépett Maastrichti Szerződés által létrehozott Európai Unió első pillérébe tettek minden a korábban a három Közösség kompetenciájába tartozó területet, kibővítve azokat a gazdasági integráció elmélyítéséből, azaz mindenekelőtt a gazdasági és monetáris unió bevezetéséből származó feladatokkal, illetve néhány újabb közösségi politikával. Összefoglalóan tehát a kiszélesített Európa Közösségeket definiálták első pillérként. A politikai integráció területén nem kívántak az EK-hoz hasonló struktúrában haladni és így született meg a második pillér, a közös kül- és biztonságpolitika, illetve a harmadik pillér, a bel- és igazságügyi együttműködés (mely később az Amszterdami Szerződéssel rendőrségi és bűnügyi együttműködésre szűkült). A Maastrichtban létejött Európai Unió a három együttműködési forma, a három pillér összességét jelenti. Az Európai Unió azonban inkább politikai fogalom, amely a tagállamok teljes körű együttműködését jelenti. A Maastrichti Szerződés ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Unió három elemre épül: az Európai Közösségekre, a közös kül- és biztonságpolitikára, és a bel- és igazságügyi együttműködésre (ma már rendőrségi és bűnügyi együttműködésre). A három pillér felépítése Európai Unió 1. pillér Európai Közösségek 2. pillér Közös kül- és biztonságpolitika 3. pillér Rendőrségi és bűnügyi együttműködés (korábban: bel- és igazságügyi együttműködés) EK Euratom ESZAK Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 19

20 A három pillér működésének jogi alapját az Európai Unió alapítószerződései fektetik le. A Szerződések lényegében négy különálló szerződést takarnak, a három Közösség (az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Közösség és az Európai Atomenergia Közösség) alapítószerződéseit, valamint az Európai Uniós Szerződést, amelyet Maastrichtban alkottak meg. Az EU Szerződés II_IV. címei a három Közösségre vonatkozó utalást, kapcsolatot biztosítják, míg az V. cím rendelkezései jelentik a második pillér (a közös kül- és biztonságpolitika), a VI. cím rendelkezései pedig a harmadik pillér (a rendőrségi és bűnügyi együttműködés) jogi alapjait. Az EU Szerződés fennmaradó I., VII. és VIII. címei lényegében mindhárom pillérre vonatkoznak. Míg a közösségi első pillérben a szupranacionális intézmények (a Bizottság, a Parlament és a Bíróság) meghatározó szerepet játszanak, addig a kormányközi második és harmadik pillérben beleszólási lehetőségük erősen korlátozott. A második és harmadik pillér működését a tagállamok együttműködése biztosítja. Az első pillérben a Bizottság, mint kizárólagos javaslattevő, döntés-előkészítő szerv működik, amely bizonyos végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti feladatokat is ellát, a Parlament részben társ-döntéshozóként, társ-jogalkotóként, részben konzultatív és ellenőrző testületként működik, a Bíróság pedig értelmezi a közösségi jogot és biztosítja betartatását és egységes alkalmazását. A Miniszterek Tanácsának működését a két kormányközi pillérben az ún. Politikai és Biztonsági Bizottság a második pillérben, a Koordinációs Bizottság a harmadik pillérben segíti. Eltérés még, hogy a kormányközi pillérekben a konszenzusos döntéshozatal dominál, míg az első pillérben a minősített többségi döntéshozatal a meghatározóbb. Míg a második és harmadik pillér lényegében egy-egy pontosan körülhatárolt területért felelős, addig az első pillér hatáskörébe nemcsak a gazdaság szinte egészére, de az élet számos más fontos területére is kiterjed. A közösségi első pillér hatáskörébe tartoznak a négy alapszabadságot szabályozó rendelkezések, a gazdasági és monetáris unió megteremtéséből és működéséből származó feladatok. Az első pillér keretében átfogó és folyamatosan bővülő közösségi jogrendszer jött létre. Az Amszterdami Szerződéssel a harmadik pillér egy május 1.-ig tartó ötéves átmeneti időszak során a rendőrségi és büntetőügyi együttműködésre szűkült. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 20

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK Forrás: Intézmény: EKF Tanegység: Európai Uniós ismeretek Előadó: Szegedi Krisztina Frissítve: 2006. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4 Integráció szintjei 4 1952 Montánunió=

Részletesebben

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Karrierlehetőség az EU Intézményeinél Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen állásokról van szó? uniós köztisztviselői állások (eurokrata állások) szakértői, tanácsadói állások Az Európai Bizottság

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet Budapest, 2013 Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Az európai integráció kialakulásának története

Az európai integráció kialakulásának története Az európai integráció kialakulásának története 1958 197319862004 19811995 Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Az EU

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Általános közigazgatási

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM (Csíkszereda 2006. május 7.) INTEGRÁCIÓ ELMÉLETBEN PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET: a résztvevők vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Lehet

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad adás Az európai integráci ció története az Európai Unió intézm zményei 1 Áttekintés: I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.)

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK ABSZOLÚT TÖBBSÉG Az Európai Parlament, hasonlóan a nemzeti parlamentekhez, bizonyos kérdésekben csak abszolút többséggel dönthet. Ez

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben