Horváth Zoltán. I. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Zoltán. I. rész"

Átírás

1 SZOLNOKI FŐISKOLA Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról I. rész Készítette: Pataki Tamás Idegenforgalmi és szálloda szak Levelező tagozat IV. évfolyam november Mobil: (20)

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az európai integráció története és fejlődése 3 Az integráció kérdése Európában a II. világháború után... 3 Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása. 5 Az Európai Védelmi közösség kudarcától a Római Szerződésig.. 5 Az EGK első 15 éve... 7 Hatokból tizenkettek - az EK bővülései. 7 Az Egységes Európai Okmány elfogadása Az egységes piac megvalósítása. 7 Közösségekből Unió A Maastrichti Szerződés... 8 Az EU Maastricht után Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés 8 és a közös pénz bevezetés.. Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón Az Európai Unió intézményrendszere.. 11 Az intézményrendszer jellege 11 A Tanács. 11 A Bizottság. 13 A Parlament 14 A Bíróság A három pillére épülő Unió Az Európai Unió költségvetése.. 21 Az EU költségvetésének jellege. 21 Az EU költségvetésének szerkezete Költségvetési viták és reformcsomagok. 22 A költségvetési eljárás A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Bizottság-Tanács-Parlament triumvirátus szerepe a közösségi döntéshozatalban.. 25 Döntéshozatal eljárások a Parlament bevonása szerint A közösségi jog 28 Az elsődleges jogforrások: a Szerződések. 28 A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok A közösségi jog egyéb forrásai.. 30 Az acquis communautaire fogalma 30 A közösségi jogrendszer jellemzői. 31 Jogharmonizáció az EU-ban Az egységes piac és a négy alapszabadság 33 Az áruk szabad mozgása 33 A személyek szabad mozgása 34 A szolgáltatások szabad nyújtása A tőke szabad mozgása.. 37 Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 2

3 1. Az európai integráció története és fejlődése Az integráció kérdése Európában a II. világháború után Victor Hugo 1849-ben már az Európai Egyesület Államok fogalmát használta. Az európai egység intézményesített megvalósításának egyik terve Richard Coudenhove Calergi 1923-ban kiadott Páneurópa című könyve. Az Európai Tanács (ET) - létrehozása: 10 nyugat-európai ország (Belgium, Dánia, az Egyesül Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország) május 5-én Londonban ben az ET-nek már 41 tagja volt - regionális kormányközi szervezet - célkitűzései: pluralista demokrácia jogállamiság emberi jogok védelme európai kulturális identitás kialakulásának támogatás és fejlesztése társadalmi problémák kezelése - tevékenységét az általa kidolgozott 170 egyezmény jellemzi, pl: Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Szociális Charta Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája - székhelye: Strasbourg - fő szervei: Miniszteri Bizottság Parlamenti Közgyűlés Titkárság (főtitkár vezeti) Emberi Jogok Európai Bírósága Marshall-terv - meghirdetője: George C. Marshall, az Egyesült Államok külügyminisztere - időpontja: Európa háború utáni újjáépítését célzó amerikai segélyprogram - az USA minden európai államnak felajánlotta - nyugat-, észak- és dél-európai államok használták ki, mivel a szovjet befolyás alá tartozó közép- és kelet-európai államok a Szovjetunió utasítására nem fogadták el Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 3

4 Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC) - időpont: alapítók: nyugat- észak- és dél-európai országok, Egyesült Államok - OEEC Organisation for European Economic Cooperation - feladata: az európai kereskedelem, a gazdasági stabilitás és a növekedés ösztönzése, a Marshall-terv keretében érkező amerikai segélyek koordinálása, szétosztása Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - az OEEC alakult át - Organisation for Economic Cooperation and Development - 20 állam: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesül Államok, Egyesül Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország - időpont: december 14-én írták alá Párizsban az alapító okmányt - életbe lépés: szeptember csatlakozók: Japán 1964 Finnország 1969 Ausztrália 1971 Új-Zéland 1973 Mexikó 1994 Csehország 1995 Koreai Köztársaság, Lengyelország, Magyarország 1996 Szlovákia székhelye: Párizs - feladata: a tagországok gazdasági és szociális politikájának koordinálására biztosít intézményes keretet elősegítse a tagországokban a gazdasági növekedést a magas foglalkoztatási szintet pénzügyi stabilitást világkereskedelem fejlődését Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) - megalakulása: szovjet vezetéssel - a kommunista országok sajátos gazdasági integrációs jellegű szervezete - tevékenysége árucsere egyezményekre korlátozódott Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 4

5 Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) - megalakulása: április 4-én (Washington) - tagállamok: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália, Egyesült Államok, Kanada - csatlakozók: Görögország, Törökország 1952 Spanyolország Csehország, Lengyelország, Magyarország célja: politikai, katonai eszközökkel biztosítsa tagállamainak védelmét a Szovjetunió katonai erejével szemben - stratégia koncepciója átalakult az 1991-es Varsói Szerződés - új feladata: válságkezelés, békefenntartás, Európa egységes biztonságának megteremtése - székhelye: Brüsszel - kilépő: Franciaország 1966 Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása Schuman-terv - a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárását, illetve a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtését célozta meg - Robert Schuman francia külügyminiszter hirdette meg május 9-én - Jean Monnet irányításával tervezték meg - az Európai Unió alapköve - alapvető tézise az volt, hogy a szén és acélipar központi ellenőrzése révén lehetetlenné válik az önálló háborús készülődés - célja a német szén és a francia vasérc közös piacának megteremtése volt Montánunió - más néven: Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) - aláírói: Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok április 18-án írták alá Párizsban július 25-én lépett hatályba - Főhatóságának első elnöke: Jean Monnet Az Európai Védelmi közösség kudarcától a Római Szerződésig Európai Védelmi Közösség (EVK) - Pléven terven alapult, melynek a francia miniszterelnök volt a névadója októberében hirdették meg Nyugat-Európai Unió (NYEU) ben hozták léte - védelmi szervezet Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 5

6 1955. június 1-jén és 2-án Messinában gyűltek össze a Montánunió tagállamai, hogy a Benelux-államok kezdeményezésére megvitassák a gazdasági integráció elmélyítését. A konferencia után létrehozott Paul-Henri Spaak vezette bizottság 1956 áprilisára készült el jelentésével, amelyben kidolgozta a vámunióra épülő közös piac megvalósításának tervét. Római Szerződések (RSZ) - aláírói: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország kormányai - időpont, hely: március 25. Róma - ezek a szerződések hozták létre az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) - hatályba lépése: január 1. - célja: közös piac létesítése a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével, a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés, az életszínvonal egyre gyorsabb emelkedése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése - megvalósítás: vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika folytatása a kívülálló országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása a Közösségen belül; közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása; jogharmonizáció Integrációs formák Szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az áruk és szolgáltatások szabadon mozognak), de a kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Közös piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezők (a tőke és a munkaerő) áramlását is liberalizálják. Egységes (belső) piac: a közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó, nem vámjellegű (fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintű egyesítését jelenti: a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta. Politikai unió: a kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre, e folyamat fontos eleme közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közösségi szintre emelése. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 6

7 Az EGK első 15 éve A kereskedelem liberalizálásával a vámunió keretében az 1958 és 1973 közötti időszakban a tagországok egymás közötti kereskedelme rendkívül dinamikusan növekedett. Míg az összes külkereskedelem növekedése évi mintegy 8 % volt, a Közösségen belüli kereskedelem évi bővülése elérte a 12 %-ot, minek következtében 1973-ban a Közösségen belüli kereskedelem a tagállamok összkereskedelmének már bő 50 %-át tette ki. Az integráció kiépítése kedvező gazdasági konjunktúrával párosult. Az időszakot a gyors műszaki fejlesztés, a gazdasági szerkezetének radikális modernizálása, a fogyasztás dinamikus bővülése jellemezte, a GDP éves növekedése pedig elérte az 5 %-ot. A sikereken felbuzdulva az EK vezetői fordulóján már a monetáris unió bevezetését tervezték. A részleteket kidolgozó Werner terv azonban hamar megbukott az olajválság, és az ezzel együtt járó pénzügyi krízis következtében. A hatok integrációjának eredményeit látva az Egyesült Királyság már 1961 júliusában jelezte csatlakozási szándékát. A francia köztársasági elnök De Gaulle tábornok vétójával azonban elutasította a felvételi kérelmet, majd ezt tette 1967-ben is, amikor az Egyesült Királyság újra csatlakozásra jelentkezett. Hatokból tizenkettek - az EK bővülései 1969-ben De Gaulle lemondott Franciaországban, és ezzel elhárult a legtöbb akadály a brit csatlakozás elől júniusában meg is kezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, valamint Dániával, Írországgal és Norvégiával január 1-jén Dánia, Írország és az Egyesül Királyság az EK tagjai lettek. Norvégia lakossága végül népszavazáson utasította el a csatlakozást. Az 1979-ben felállított Európai Monetáris Rendszer útnak indítása megteremtette a Közösségen belüli pénzügyi stabilitás alapjait. Görögország 1981-ben, Portugália és Spanyolország 1986-ban váltak taggá. Az Egységes Európai Okmány elfogadása Az egységes piac megvalósítása Fehér Könyv - időpont: készítője: Lord Cockfield (az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja) - az EK egységes piacának 1992-re megvalósítandó tervét tartalmazta - az igazi közös piac, az egységes belső piac létrejöttét akadályozó fizikai, technikai, pénzügyi korlátok felszámolását célozta meg Egységes Európai Okmány - a Római Szerződést módosította február 18-án írták alá január 1-jén lépett hatályba - rendelkezése szerint az egységes piac megvalósítását december 31.-ig kellett elérni Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 7

8 Közösségekből Unió A Maastrichti Szerződés Maastrichti Szerződés (MSZ) december 15-ei csúcstalálkozón fogalmazódott meg a létrehozása - az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés február 7-én írták alá a hollandiai Maastricht városban november 1-jén lépett hatályba - eredménye: a tagállamok elhatározták, hogy gazdasági és monetáris unióra lépnek és legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellett döntöttek bel- és igazságügy területén is közös célokat fogalmaztak meg bevezették az uniós állampolgárságot és a szabad munkaerő-áramlást az Európai Gazdasági Közösség nevét Európai Közösségre módosította - beiktatták a szubszidiaritás elvét a közösségi döntéshozatalba Szubszidiaritás elve: akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, s ha a javasolt lépés közösségi szinten várhatóan nagyobb sikerrel, jobb hatásfokkal valósítható meg. Uniós állampolgárság - mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió állampolgára is - nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, hanem kiegészíti azt, többletjogokat biztosít - négy konkrét jogosultsággal jár: az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat a lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, azokon jelöltként is indulhat és megválasztható az Unión kívüli országokban igénybe veheti bármelyik másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmét, amennyiben saját országának helyben nincs képviselete petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, és jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz Az EU Maastricht után Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetés A dánok népszavazáson először elutasították a csatlakozást, majd az 1993-as szavazás már sikeres volt. A dánok a britekhez hasonlóan a pénzügyi unióból való ún. opt-out -ot, azaz önkéntes kimaradási lehetőséget kaptak. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) - a létrehozásáról szóló megállapodást január 4-én írták alá - alapítói: Ausztria, Dánia, Egyesül Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország - csatlakozók: Izland, Finnország, Liechtenstein Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 8

9 Európai Gazdasági Térség (EGT) május 2-án írták alá - alapítói: EK tizenkét és az EFTA hat tagja (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország) január 1-jén lépett hatályba - Svájc időközben népszavazáson elvetette az EGT-be való belépést - Liechtenstein 1995 májusában csatlakozott Az EU bővülése január 1. - Ausztria, Finnország, Svédország - a norvégok 1972 után másodszor is elutasították a csatlakozást - az EU-nak ekkor 15 tagállama volt Közös pénz, az euró január tagállam részvételével - csatlakozó: január 1. Görögország - kimaradt: Dánia, Egyesült Királyság, Svédország - készpénzforgalomban való megjelenése: január 1. Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés Amszterdami Szerződés (ASZ) - előzménye az márciusi Tokióban tartott konferencia október 2-án Amszterdamban írták alá május 1-jén lépett hatályba - eredménye: változtatásokat eszközölt a közös kül- és biztonságpolitika területén jelentős haladást ért el a bel- és igazságügyi együttműködés szorosabbra fűzésében az Unió szintjére emelte a foglalkoztatáspolitikát eredményeket hozott a döntési mechanizmus demokratikusabbá, hatékonyabb tétele érdekében is komoly újítást jelentett az Európai Parlament döntési jogainak széleskörű kiterjesztése, együttdöntési eljárás átalakítása is átláthatóbb, polgárközelibb döntéshozatal javítása az Unióval kapcsolatos információkhoz és dokumentumokhoz való hozzájutás alapjoggá nyilvánítása a Szerződések áttekinthetőbbé tétele Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 9

10 A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón Felvételi kérelem - Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország decemberi luxemburgi csúcson Törökország kivételével mindenkinek elismerte tagjelölti státuszát márciusában tartott konferencián Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Ciprus részvételével megkezdték a bővítés folyamatát - a közép- és kelet-európai tagjelöltek mindegyike jóval az EU fejlettségi átlaga alatt lévő ország, ezért belépésük az EU legköltségesebb politikáinak átalakítását tette szükségessé - az március i berlini csúcstalálkozón az Agenda 2000 költségvetési és reformcsomagot vezették be, mely meghatározta az EU közötti költségvetési keretét, amelybe 2002-től beiktatták az új tagállamok felvételének lehetőségét is február 15-én Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Málta is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Nizzai Szerződés december 7-10-i nizzai csúcson született meg az EU új szerződése - az intézményrendszer és döntéshozatal átalakítását célozta meg február 26-án írták alá - mind a 15 tagállamban szükséges ratifikációs folyamat lezárulását követően lép hatályba - meghatározta, hogy a 27 tagú Unióban melyik országnak hány tagja, milyen súlya lesz Alapvető Jogok Chartája júniusi kölni csúcs úgy döntött, hogy az EU szintjén egyetlen dokumentumban kell összefoglalni az uniós állampolgárok alapvető jogait - a decemberi nizzai csúcson hirdettek ki Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 10

11 2. Az Európai Unió intézményrendszere Az intézményrendszer jellege Az Európai Unió döntéshozatali és működtetési mechanizmusait alapvetően négy fő szerv biztosítja. A Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság. Bíróság - javaslattevő - döntés-előkészítő - jogkezdeményező - végrehajtó (csekély mértékben) Tanács - legfőbb döntéshozó - jogalkotó Parlament - társdöntéshozó - társjogalkotó - konzultatív és ellenőrző testület Bíróság - ügyel a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására és zökkenőmentes érvényesülésére Számvevőszék - az EU pénzügyeit ellenőrzi A fő szervek mellett fontos részfeladatokat látnak el az Unió egyéb intézményei: - a két tanácsadó bizottság - a Régiók Bizottsága - a Gazdasági és Szociális Bizottság - a pénzügyi intézmények - az Európai Beruházási Bank - az Európai Központi Bank - az Európai Ombudsman A Tanács Az Európai Unió Tanácsa Az EU elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő, döntéshozó, jogalkotó szerve, a tagállamok érdekképviseleti intézménye. A Tanács tagjai a tagállamok kormányainak képviselői, általában az adott témáért felelős miniszterek. A Tanácsot szokás Miniszterek Tanácsaként is emlegetni. Évente 2-6 alkalommal ül össze. A Tanács székhelye Brüsszel, de meghatározott időközönként Luxemburgban ül össze. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 11

12 A Tanács, illetve a soros elnökség munkáját segíti a Tanács apparátusa, a mintegy 2500 főt foglalkoztató Főtitkárság, amelynek fő feladata a Tanács és a hozzá kapcsolódó testületek üléseinek előkészítése. A Főtitkárság élén egy, a tagállamoktól független, elsősorban külpolitikai feladatokkal megbízott tisztviselő, a főtitkár áll. A COREPER és a tanácsi munkacsoportok A Tanács munkáját segítő, illetve előkészítő testületet, az ún. COREPER-t, az Állandó Képviselők Bizottságát, amely a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagyköveteinek, illetve azok beosztottainak testületét jelenti. A COREPER elsődleges feladata, hogy az egyes döntési kérdésekben megpróbálják a tagállami álláspontokat egyeztetni és közelíteni ezen, az inkább szakértőinek, diplomáciainak tekinthető szinten, és igyekeznek a miniszterek számára politikai döntésre előkészíteni az egyes javaslatokat. Hatáskörébe tartozik a tagállamok kormányai és az Unió intézményei közötti kapcsolattartás, a közösségi és nemzeti adminisztráció közötti közvetítés, koordinálás is. A COREPER hetente ülésezik, két szintje van: a COREPER II, az állandó képviselők, illetve a COREPER I, azok helyetteseinek fóruma. A Tanács és a COREPER munkáját mintegy 250 munkacsoport segíti. Az Európai Tanács Az EU állam- és kormányfőinek testülete. Az Európai Tanács az Unió csúcsszerveként működik. Évente legalább kétszer össze kell ülnie. A soros elnökség intézménye A Tanács elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. A soros elnök tagállam hívja össze a Tanácsot, elnököl nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de a Tanácshoz kötődő egyéb testületekben is. Ő hív fel szavazásra, és írja alá az elfogadott aktusokat. Meghatározó szerepe van a napirend összeállításában és a szavazás előkészítésében. Az elnöki tisztség igen nagy presztízst jelent minden tagállam számára, ezért a nemzeti kormányzatok komoly előkészületeket tesznek elnöki feladataik sikeres ellátása érdekében. A Tanács szavazási formái A Tanács döntéseit háromféle szavazási formán keresztül hozza: - egyszerű többséggel - minősített többséggel - egyhangúlag. A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai Az egyhangúsággal megszülető döntési kérdések körét szűkíti, mert már 15 tagállam is nehezen jut konszenzusra, 25 tagállam esetében pedig ez még bonyolultabb. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 12

13 A Nizzai szerződés által bevezetésre kerülő, a minősített többségi szavazást érintő új rendszer január 1-jén lép hatályba. Az új rendszer egyfajta hármas többséget vezet be, amely a következő összetevőkön alapul: - A rendszer lényegi eleme a szavazatok újrasúlyozása. Ezek szerint a jelenlegi 2 és 10 közötti súlyokat húzzák szét 4 és 29 közé. - A minősített többséggel meghozott döntéseknél a szükséges szavazatszám mellett szükséges továbbá a tagállamok több mint felének támogatása is. Tehát a minősített többség mellett legalább 14 támogatásra van szükség egy döntés meghozatalához. - Nizza által bevezetésre kerül egy ún. népességi szűrő. A szavazásoknál bármelyik tagállam kérheti annak ellenőrzését, hogy a minősített többség elérik-e az Unió lakosságának 62 %-át. A Bizottság Az EU mindennapi munkáját végző döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, amely ellenőrző, képviseleti és bizonyos esetekben döntéshozó, végrehajtó feladatokat is ellát. A Bizottság kifejezés egyaránt vonatkozhat az intézmény vezető politikai testületére, a 20 ún. biztosból álló biztosok kollégiumára. Az EU-ban a döntéshozatal a Parlament és a Tanács, a végrehajtás pedig elsősorban a tagállamok feladata. A Bizottság székhelye Brüsszel. A Bizottság tagjai A Bizottságnak jelenleg 20 tagja van, ők az ún. biztosok. Az öt nagyobb tagállam két-két bizottsági tagot jelöl, az összes többi tagállam pedig egyet-egyet. A Bizottságnak egy elnöke és két alelnöke van. 5 éves hivatali időszakok vannak. A Bizottság hivatali struktúrája A Bizottság hivatali struktúrája a biztosok alá tartozó főigazgatóságok, illetve az azokhoz hasonló szolgálatok, hivatalok körül rendeződik. A bizottsági hivatalokban közel tisztviselő dolgozik. A Bizottság hatásköre Egyszerre tölt be javaslattevő, döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti funkciókat. Feladatai: - kizárólagos joggal rendelkezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére - joga van különböző normák kibocsátására - hatáskörébe tartozik az EU költségvetése tervezetének elkészítése, a Tanács és a Parlament elé terjesztése - felelős az elfogadott költségvetés menedzseléséért - kezeli és felügyeli a közösségi programokat és a közösségi pénzügyi alapokat Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 13

14 - ellenőrzi, hogy a Szerződés rendelkezései, valamint a közösségi intézmények által elfogadott szabályok megfelelően kerülnek-e megvalósításra - eljárást indíthat azon tagállamok és vállalkozások ellen, akik nem teljesítik a Szerződés, illetve a közösségi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeiket. - folyamatosan jelentéseket készít az Unió gazdasági, szociális és jogi helyzetéről, valamint évente saját tevékenységéről is - beszámolási kötelezettséggel tartozik a Parlament felé, amely kétharmados többséggel akár fel is oszlathatja a biztosok kollégiumát A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései A Nizzai Szerződés az egy tagállam egy biztos elv alkalmazása mellett döntött. A Bizottságnak tagállamonként egy tagja lesz. Az elnök oszthatja ki az egyes tagok között a feladatokat, felelősségi köröket. A Bizottság kollektív hozzájárulását követően az elnök jelölheti ki a testület alelnökeit. Az elnök kérheti továbbá a bizottsági tagok lemondását is. A Tanács minősített többséggel jelöli a Bizottság elnökét. A jelölést jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek. Ezt követően a Tanács szintén minősített többséggel jelöli meg a testület tagjait. Az Európai Parlamentnek az elnök személyéhez jóvá kell hagynia a testület egészét. A Parlament Az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület. Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban. A Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését is. A Parlament hagyja jóvá továbbá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját. A Parlament intézményi szerepének fejlődése A Parlament tagjait 1979-től a Közösségek állampolgárai közvetlenül választják. Az Európai Parlament a világ egyetlen olyan nemzetközi intézménye, amelyet általános választójog alapján közvetlenül a polgárok választanak. A Parlament valódi jogalkotóvá válása az Egységes Okmány 1987-es életbe lépésével kezdődött meg. A Parlamentnek ma sincs még önálló jogalkotó hatásköre, csak a Tanács melletti társjogalkotóként játszik szerepet. Tevékenysége - szerepe van az Európai Bizottság ellenőrzése és kinevezése területén - jóváhagyási joga van előbb a Bizottság elnökét, majd pedig egész testületét illetően - felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött - hozzájárulását kell adni különböző kereskedelmi jellegű megállapodásokhoz, valamint új tagállamok belépése esetén a csatlakozási szerződésekhez is hozzájárulását kell adnia Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 14

15 A Parlament választása és politikai összetétele Az euroképviselők is pártfrakciókban tevékenykednek. A testületet közvetlenül az európai polgárok választják. Az első történelmi jelentőségű euroválasztásokra 1979-ben került sor, és azóta az Európai Parlament képviselőit közvetlenül a tagállamok állampolgárai választják ötéves időszakra. Ma minden tagállam önállóan dönt, hogy milyen szisztémát alkalmaz az országa számára meghatározott számú euroképviselőjének megválasztására. Az európai választásokon minden választókorú állampolgár választhat és választható. Az egyes tagállamok részére juttatott mandátumok száma a népesség számától függ, de a rendszer kedvezményezi a kis országokat, amelyek lakossági arányukhoz viszonyítva több képviselői hellyel rendelkeznek, mint a nagyobb országok. Az EP képviselők száma jelenleg összesen 626 fő. Az Európai Parlamentben tehát a képviselők nem nemzetiség, hanem politikai hovatartozás szerint nemzetközi pártfrakciókban, ún. politikai csoportokban tevékenykednek. Ők döntenek a Parlament legfontosabb tisztségviselőiről, testületeinek összetételéről, rajtuk múlik, hogy kit választanak meg a Parlament elnökének, alelnökeinek, és ők egyeznek meg a parlamenti bizottságok vezetőiről és tagjairól is. A politikai csoportok tagjainak minimum két tagállamból kell jönniük. A két legnagyobb, a szocialista, szociáldemokrata pártokat tömörítő Európai Szocialista Párt és a kereszténydemokrata, konzervatív irányzatú pártok többségét magába foglaló Európai Néppárt. Ezenkívül vannak még liberálisok, az Egyesül Baloldal, a zöldek és az euroszkeptikusok csoportjai. A Parlament tisztségviselői és testületei Az Európai Parlament munkáját is parlamenti elnök irányítja, akit alelnökök segítenek feladatai ellátásában. Az Európai Parlament két és fél évente, azaz minden parlamenti ciklus elején és közepén tagjai közül titkos szavazással, a képviselők abszolút többségével választja meg elnökét. Az elnök feladata - az Európai Parlament tevékenységének irányítása - az üléseken való elnöklés - az ülések megnyitása és bezárása - a vezető testületek, az ún. Elnökök Konferenciája és a Büró ülésein történő elnöklés - az Európai Parlament külső képviselete más közösségi intézményeknél, illetve az Unión kívüli országokkal való kapcsolatokban - aláírja az Európai Unió költségvetését, valamint azokat a közösségi jogszabályokat, amelyek megalkotásában az Európai Parlament, mint társjogalkotó részt vett. Két és féléves időszakra a képviselők maguk közül 14 alelnököt is választanak. Az ún. Elnökök Konferenciája, valamint az ún. Büró határozzák meg a működés kereteit, szervezik a Parlament feladatait. A Parlament elnöke és a politikai csoportok vezetői alkotják Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 15

16 az Elnökök Konferenciáját. Feladatai közé tartozik az ülésszakok napirendjének előkészítése, a parlamenti bizottságok tagjai összetételének kialakítása, a bizottságok közötti esetleges kompetenciaviták kezelése, valamint a közösségi intézményekkel, nemzeti parlamentekkel és tagállamokkal való kapcsolatok irányítása. A Büró tagjai az elnök és a 14 alelnök. A Büró foglalkozik az ülések menedzselése mellett, a Parlamentet érintő szervezeti, pénzügyi, adminisztratív ügyekkel, valamint a parlamenti apparátussal kapcsolatos kérdésekkel. A kérdések alapos megvitatása, előzetes és részletes kidolgozása szakbizottságokban folyik. A bizottságok feladatai, hogy a plenáris ülés számára döntésre előkészítsék, politikai vitára alkalmasság tegyék az egyes kérdéseket. Az Európai Parlamentnek jelenleg 17 bizottsága van. Mindegyik bizottság élén egy elnök és három alelnök áll. A bizottsági munka rendszerint a témáknak jelentésekben való előterjesztésével zajlik. A jelentésekért mindig egy képviselő felelős, ő a téma ún. raportőre. A Parlament munkarendje Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg, ugyanakkor a Parlament munkájában fontos szereppel bír Brüsszel és Luxemburg is. Az alapelv szerint a testület rendes plenáris ülésszakait Strasbourgban tartja, míg a bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor, a hivatali apparátus, az ún. Főtitkárság székhelye pedig Luxemburg. Évente 12 alkalommal az Európai Parlamentnek hivatalos székhelyén Strasbourgban kell üléseznie, melyek rendszerint egyhetesek. A rendkívüli üléseket Brüsszelben szokták tartani évente 4-5 alkalommal, melyek hossza 1-2 nap. Az Európai Parlamentnek az Európai Unió minden hivatalos nyelve munkanyelve, mivel alapelvnek számít, hogy minden képviselő saját anyanyelvén szólalhasson fel. A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései A Nizzai Szerződés 732 főben határozta meg a 27 tagú Unió parlamenti képviselőinek számát. A Bíróság A Bíróság feladata A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, hivatalos nevén az Európai Közösségek Bírósága törvénykezésével biztosítja, hogy a közösségi jogot egységesen értelmezzék és alkalmazzák minden tagállamban, felügyeli a közösségi jog betartását, továbbá ellenőrzi és biztosítja, hogy a különböző intézmények a Szerződésekben lefektetett hatáskörök szerint járjanak el. A Bíróság kiemelkedő szerepet játszik az integráció fejlődésében. A Bíróság összetétele A Bíróság 15 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak. A gyakorlat az, hogy minden tagállam egy-egy bírót jelöl. A bírók megújítható hatéves időszakra töltik be tisztségüket. Minden három évben a Bíróság felét, hét vagy nyolc tagját kicserélik, illetve újraválasztják. A Bíróság munkájának irányítására a bírák saját maguk kö- Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 16

17 zül választanak elnököt hároméves időszakra. A Bíróság vagy teljes ülésben jár el, vagy három-, illetve öttagú kamarákban ülésezik. A Bíróság munkáját 8 főügyész is segíti, akiknek kinevezése és státusza a bírákéhoz hasonló. Hivatali idejük is 6 év, háromévente mindig 4 főügyészt választanak a tagállamok. A főügyészek nem a vád képviseletének szerepét töltik be, hanem az egyes jogesetekben mindig egy, főügyész hatásköre, hogy összefoglalja az adott ügyet, és írásban terjessze elő véleményét a Bíróságnak. A Bíróság elé kerülő ügyek folyamatos bővülése következtében 1989.ben létrehozták az Elsőfokú Bíróságot. Az Elsőfokú Bíróság szintén 15 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányainak közös egyetértésével jelölnek ki ugyancsak megújítható hatéves időszakra úgy, hogy a testület tagjainak felét szintén minden három évben megújítják. Az Elsőfokú Bíróság is tagjai közül választja meg elnökét. Az Elsőfokú Bíróság három- vagy öttagú kamarákban ülésezik, de bizonyos különlegesen fontos ügyekben tarthat teljes ülést is. A Bíróság eljárása A következő eljárásokat különböztetik meg: a) Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás: a Bizottság pert indít a Bíróság előtt, ha véleménye szerint valamely tagállam nem teljesítette a Szerződések alapján fennálló bizonyos kötelezettségét. b) Semmissé nyilvánítási eljárás: a Bíróság feladata, hogy figyelemmel kísérje a közösségi intézmények rendelkezéseinek törvényességét is. Amennyiben ezeknél hatáskörrel való visszaélést, hatáskör hiányát, lényeges eljárási követelmény megsértését, a Szerződések, vagy az azok alapján születő jogszabályok megsértését állapítja meg, akkor az így létrejött rendelkezést semmissé nyilváníthatja. c) Intézkedés elmulasztása miatti eljárás: amikor a közösségi intézmények elmulasztják intézkedési kötelezettségeiket. d) Kártérítési eljárás: az EU intézményei vagy alkalmazottai által funkciójuk gyakorlása során okozott, szerződésen kívüli felelősségen alapuló kár megtérítésre vonatkoznak. e) Fellebbviteli eljárás: az Elsőfokú Bíróság ítéletei ellen a Bírósághoz lehet fellebbezni. f) Előzetes döntéshozatali eljárás: A nemzeti bíróságok oly módon működnek együtt az Európai Bírósággal, hogy amikor egy adott jogeset kapcsán kétség merül fel részükről a közösségi jog valamely elemének értelmezésével, érvényességével összefüggésben, akkor előzetes döntés céljából vonatkozó kérdéseiket a Bíróság elé utalják, amelyre utóbbi választ ad. Az érintett nemzeti bíróság ezt követően köteles alkalmazni a Bíróság által adott értelmezést. g) Véleménykérési eljárás: a Tanács, a Bizottság, a tagállamok, továbbá a Parlament azon jogát, hogy nemzetközi egyezmények megkötésekor kikérjék a Bíróság véleményét, hogy az adott megállapodás összhangban áll-e az EK Szerződés rendelkezéseivel. Az előzetes döntéshozatali eljárást meg szokás különböztetni a többi eljárástól, miután utóbbiak közvetlen keresetek, azaz az ügyben érintettek közvetlenül fordulnak a Bírósághoz, míg előbbi közvetett kereset, ahol a nemzeti bíróságokon keresztül jut el az ügy a Bíróság elé. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 17

18 A Bíróság által lefolytatott eljárás írásbeli és szóbeli részből áll, amelyek közül az írásbeli szakaszra mindig, a szóbelire majdnem mindig sor kerül; az írásbeli szakaszra mindig, a szóbelire majdnem mindig sor kerül; az írásbeli szakasz általában nagyobb hangsúlyt kap. A közvetlen kereseteknél az írásban a Bíróság elé terjesztett keresetet követően a Bíróság kijelöl egy főügyészt és tagjai közül egy előadó bírót az adott eset felelőseinek. A keresetet megküldik az alperesnek, aki egy hónapon belül ellenkérelmet készít, ezt követően a felperes erre válaszol, majd az alperes viszontválaszol. Ezután az előadó bíró jelentése és a főügyész álláspontja alapján eldöntik, hogy a Bíróság teljes ülésben vagy kamarában tárgyalja az esetet, és kitűzik a nyilvános meghallgatás időpontját. Erre az előadó bíró jelentést készít, amely öszszefoglalja az ügyet és a felek érveit. A nyilvános ülésen a bírák kérdéseket intézhetnek a felekhez. Néhány hét múlva egy újabb ülésre a főügyész elkészíti véleményét, amelyben javaslatot tesz a probléma megoldására. Ezzel a szóbeli szakasz véget ér. Ezt követően zárt körben ülnek össze a bírák, az előadó bíró beterjeszti az ítélet szövegtervezetét, amit a többi bíró véleménye alapján módosítanak, majd többségi szavazással elfogadnak. Az ítéletekhez kisebbségi véleményeket nem csatolnak. Az ítéletet nyilvános ülésen hirdetik ki. A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései A Bírósággal kapcsolatban a Nizzai Szerződés kidolgozásakor két fő célkitűzés szerepelt napirenden: egyrészt a tagállamok bővülésével összefüggésben a testület összetételének módosítása, másrészt a Bíróság feladatainak hatékonyabb ellátása. A Bíróság összetételével kapcsolatban a Nizzai Szerződés úgy határoz, hogy a bírák száma az új megfogalmazás szerint tagállamonként egy bíró, ami lehetővé teszi az EU bővítésével párhuzamosan a testület létszámának folyamatos bővülését. A főügyészek száma továbbra is 8, de a Bíróság kérésére a Tanács egyhangú döntésével lehet növelni a főügyészek számát. Az Elsőfokú Bíróság a Nizzai Szerződés életbe lépését követően tagállamonként legalább egy bíróból áll. A Nizzai Szerződést követően a teljes ülés, valamint a 3 és 5 fős kamarák mellett a Bíróságon létrejön egy nagy kamara is 11 bíróból. A Nizzai Szerződés lehetőséget biztosít a szakbíróságok felállítására is. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 18

19 3. A három pillérre épülő Unió Az Európai Unió létrehozásakor kettős cél vezérelte a tagállamokat. Egyrészt hajlandónak mutatkoztak, hogy a gazdasági integrációt a megszokott keretek között tovább mélyítsék. Másrészt nem kívánták a politikai integrációban illetékesség tenni a közösségi intézményeket, azt inkább tisztán kormányközi alapon óhajtották kiépíteni. Ebből a kiinduló helyzetből született a három pillér koncepciója. A hosszú tárgyalási folyamat eredményeként február 7-én aláírt és november 1- jén életbe lépett Maastrichti Szerződés által létrehozott Európai Unió első pillérébe tettek minden a korábban a három Közösség kompetenciájába tartozó területet, kibővítve azokat a gazdasági integráció elmélyítéséből, azaz mindenekelőtt a gazdasági és monetáris unió bevezetéséből származó feladatokkal, illetve néhány újabb közösségi politikával. Összefoglalóan tehát a kiszélesített Európa Közösségeket definiálták első pillérként. A politikai integráció területén nem kívántak az EK-hoz hasonló struktúrában haladni és így született meg a második pillér, a közös kül- és biztonságpolitika, illetve a harmadik pillér, a bel- és igazságügyi együttműködés (mely később az Amszterdami Szerződéssel rendőrségi és bűnügyi együttműködésre szűkült). A Maastrichtban létejött Európai Unió a három együttműködési forma, a három pillér összességét jelenti. Az Európai Unió azonban inkább politikai fogalom, amely a tagállamok teljes körű együttműködését jelenti. A Maastrichti Szerződés ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Unió három elemre épül: az Európai Közösségekre, a közös kül- és biztonságpolitikára, és a bel- és igazságügyi együttműködésre (ma már rendőrségi és bűnügyi együttműködésre). A három pillér felépítése Európai Unió 1. pillér Európai Közösségek 2. pillér Közös kül- és biztonságpolitika 3. pillér Rendőrségi és bűnügyi együttműködés (korábban: bel- és igazságügyi együttműködés) EK Euratom ESZAK Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 19

20 A három pillér működésének jogi alapját az Európai Unió alapítószerződései fektetik le. A Szerződések lényegében négy különálló szerződést takarnak, a három Közösség (az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Közösség és az Európai Atomenergia Közösség) alapítószerződéseit, valamint az Európai Uniós Szerződést, amelyet Maastrichtban alkottak meg. Az EU Szerződés II_IV. címei a három Közösségre vonatkozó utalást, kapcsolatot biztosítják, míg az V. cím rendelkezései jelentik a második pillér (a közös kül- és biztonságpolitika), a VI. cím rendelkezései pedig a harmadik pillér (a rendőrségi és bűnügyi együttműködés) jogi alapjait. Az EU Szerződés fennmaradó I., VII. és VIII. címei lényegében mindhárom pillérre vonatkoznak. Míg a közösségi első pillérben a szupranacionális intézmények (a Bizottság, a Parlament és a Bíróság) meghatározó szerepet játszanak, addig a kormányközi második és harmadik pillérben beleszólási lehetőségük erősen korlátozott. A második és harmadik pillér működését a tagállamok együttműködése biztosítja. Az első pillérben a Bizottság, mint kizárólagos javaslattevő, döntés-előkészítő szerv működik, amely bizonyos végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti feladatokat is ellát, a Parlament részben társ-döntéshozóként, társ-jogalkotóként, részben konzultatív és ellenőrző testületként működik, a Bíróság pedig értelmezi a közösségi jogot és biztosítja betartatását és egységes alkalmazását. A Miniszterek Tanácsának működését a két kormányközi pillérben az ún. Politikai és Biztonsági Bizottság a második pillérben, a Koordinációs Bizottság a harmadik pillérben segíti. Eltérés még, hogy a kormányközi pillérekben a konszenzusos döntéshozatal dominál, míg az első pillérben a minősített többségi döntéshozatal a meghatározóbb. Míg a második és harmadik pillér lényegében egy-egy pontosan körülhatárolt területért felelős, addig az első pillér hatáskörébe nemcsak a gazdaság szinte egészére, de az élet számos más fontos területére is kiterjed. A közösségi első pillér hatáskörébe tartoznak a négy alapszabadságot szabályozó rendelkezések, a gazdasági és monetáris unió megteremtéséből és működéséből származó feladatok. Az első pillér keretében átfogó és folyamatosan bővülő közösségi jogrendszer jött létre. Az Amszterdami Szerződéssel a harmadik pillér egy május 1.-ig tartó ötéves átmeneti időszak során a rendőrségi és büntetőügyi együttműködésre szűkült. Készítette: Pataki Tamás Szolnoki Főiskola november 20

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A nemzetközi integráció formái

A nemzetközi integráció formái A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

E/17. Az európai integráció előzményei

E/17. Az európai integráció előzményei E/17. Az európai integráció előzményei

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Szelthafner Henrietta Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2000 1. Párizsi Szerződés

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az én Európám Hugyecz Olga

Az én Európám Hugyecz Olga Az én Európám Hugyecz Olga Az Európai Unió története Az Európai Unió azzal a céllal jön létre, hogy véget vessen a szomszédos európai országok közötti ismétlődő, véres háborúknak, melyek közül a legrettenetesebb

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK Forrás: Intézmény: EKF Tanegység: Európai Uniós ismeretek Előadó: Szegedi Krisztina Frissítve: 2006. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4 Integráció szintjei 4 1952 Montánunió=

Részletesebben

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Karrierlehetőség az EU Intézményeinél Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen állásokról van szó? uniós köztisztviselői állások (eurokrata állások) szakértői, tanácsadói állások Az Európai Bizottság

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az Európai Unió és Magyarország II.

Az Európai Unió és Magyarország II. Az Európai Unió és Magyarország II. Jánosi Imre ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék janosi@lecso.elte.hu 1. Európai intézmények: döntéshozatal, politikák 2. A közösségi jogrend sajátosságai 3.

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet Budapest, 2013 Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Az európai integráció kialakulásának története

Az európai integráció kialakulásának története Az európai integráció kialakulásának története 1958 197319862004 19811995 Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Az EU

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Általános közigazgatási

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.5.2007 COM(2007) 257 végleges 2007/0091 (CNB) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euro Cipruson való bevezetése tekintetében történő módosításáról

Részletesebben

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK JOGSZABÁLYOK ÉS INTÉZMÉNYEK VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK MINDENNEK A KEZDETE XVI. század bányászati célú lóvasúti vontatás fa nyompálya 1760 Anglia; első vaspálya

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT 2011.8.4. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 229/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT Az Európai Unió parlamentjei

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács A magyar EU-elnökség prioritásai 1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért 2. Erősebb Európa 3. Polgárbarát unió 4. Bővítés és

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

HU 1 HU A(Z) 4/2014 KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET 1. KÖNYV - ÖSSZBEVÉTEL A. AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS BEVEZETÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA

HU 1 HU A(Z) 4/2014 KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET 1. KÖNYV - ÖSSZBEVÉTEL A. AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS BEVEZETÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA A(Z) 4/2014 KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET 1. KÖNYV - ÖSSZBEVÉTEL A. AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS BEVEZETÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA A 2014-es pénzügyi év során finanszírozandó

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 11874/05 DCL 1 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA 1 A dokumentum száma: ST 11874/05 RESTREINT UE Dátuma: 2005. szeptember 1. Új státusz: Tárgy: nyilvános

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben