TARTALOMJEGYZÉK 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK"

Átírás

1

2

3

4 NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK 3. MÓDSZERTAN 3.1 ADATFORRÁSOK 3.2 MUTATÓK 3.3 ELEMZÉSI MÓDSZEREK 4. EREDMÉNYEK 4.1 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE 4.2 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ÉLETKOR ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.3 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE ÉS A NEM ÖSSZEFÜGGÉSE 4.4 LEGÁLIS KÁBÍTÓSZEREK FOGYASZTÁSA: ALKOHOL- FOGYASZTÁS ÉS DOHÁNYZÁS 4.5 FELNÔTTEK ALKOHOLFOGYASZTÁSA ÉS DOHÁNYZÁSA 4.6 ILLEGÁLIS DROGOK FOGYASZTÁSA 4.7 TESTTÖMEG 4.8 TÁPLÁLKOZÁS 4.9 SÜTÉSI, FÔZÉSI SZOKÁSOK 4.10 TESTMOZGÁS, SPORT

5 5. fejezet Egészségmagatartás 5. MEGBESZÉLÉS KORLÁTOK 5.2 KÖVETKEZTETÉSEK, ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEK 5.3 AJÁNLÁSOK SZAKEMBEREKNEK 5.4 AJÁNLÁSOK POLITIKUSOKNAK 6. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 7. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK

6 NEJ2004 Szakértôi Változat TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: Az egészségi állapot önértékelése a KSH Idômérleg, és az OLEF 2000, 2003-kutatások alapján, százalékban 2. táblázat: Az egészségi állapot önértékelése anyagi helyzet szerint (KSH 1999/2000) 3. táblázat: Az egészségi állapot önértékelése területi dimenzió szerint (KSH 1999/2000) 4. táblázat: Az egészségi állapot önértékelése családi állapot szerint (KSH 1999/2000) 5. táblázat: Az alkoholfogyasztás fôbb prevalencia értékei nemenként az ESPADvizsgálatok alapján 6. táblázat: A nagyivás és lerészegedés fôbb prevalencia értékei nemenként az ESPAD-vizsgálatok alapján 7. táblázat: Dohányzás prevalencia értékei nemenként az ESPAD-vizsgálatok alapján 8. táblázat: A felnôttek alkoholfogyasztásának fôbb prevalencia értékei nemenként ADE táblázat: A lerészegedés fôbb prevalencia értékei ADE táblázat: Az alkoholfogyasztás fôbb prevalencia értékei 2001-ben és 2003-ban nemenként, a évesek körében ADE 2001, táblázat: Az alkoholfogyasztás gyakorisága nemek szerint OLEF táblázat: Nagyivók aránya nemek és régiók szerint OLEF táblázat: Dohányzás gyakorisága az OLEF 2000 és évi vizsgálatai alapján 14. táblázat: Rendszeres dohányosok aránya nemek és régiók szerint OLEF táblázat: Dohányzás nemek és iskolai végzettség szerint a éves korosztályban (KSH 1999/2000) 16. táblázat: A különbözô szerfogyasztói magatartások életprevalencia értéke a magyarországi 9. és 11. évfolyamos középiskolások körében, HBSC 17. táblázat: Az egyes szerek, illetve szercsoportok életprevalencia értéke nemenként, a 9. és a 11. évfolyamos középiskolások körében 2002-ben 18. táblázat: A tiltott drogok életprevalencia-értéke a fôbb korcsoportokban (%) (p<0,000) 19. táblázat: A mért életprevalencia értékek 2001-ben és 2003-ban 20. táblázat: Illegális kábítószerek fogyasztása nemek szerint felsôoktatásban tanuló fiatalok körében, táblázat: Illegális drogfogyasztás a felsôoktatási intézményi karok szerint 22. táblázat: A túlsúlyosak és elhízottak aránya a felnôtt lakosság körében OLEF

7 5. fejezet Egészségmagatartás 23. táblázat: Az elhízás mértéke a testtömeg-index alapján nemek szerint (KSH 1999/2000) 24. táblázat: Friss gyümölcs-zöldségfogyasztás nemek szerint OLEF táblázat: A szabadon végzett tevékenységekre fordított idô életkor szerint (KSH 1999/2000) 26. táblázat: A éves népesség napi idôfelhasználása nemek szerint (KSH 1999/2000) 27. táblázat: A éves népesség napi sporttevékenysége életkor szerint (KSH 1999/2000) 28. táblázat: A éves népesség napi sporttevékenysége iskolai végzettség szerint (KSH 1999/2000) 5 5

8 NEJ2004 Szakértôi Változat ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az egészségi állapot romlásának háttere 2. ábra: Az egészségi állapot önértékelése nem és életkor szerint, 1999/ ábra: Az egészségi állapot önértékelése iskolai végzettség szerint, 1999/ ábra: Az egészségi állapot önértékelése a gazdasági aktivitás szerint, 1999/ ábra: Az egészségi állapot önértékelése a munkaviszony szerint, ábra: Az egészségi állapot önértékelése az anyagi helyzet és az életkor szerint, 1999/ ábra: Az egészségi állapot önértékelése az anyagi helyzet szerint, ábra: Alkoholfogyasztás életkor szerint, 1999/ ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága életkor szerint, 1999/ ábra: A dohányzók megoszlása kor és nem szerint, 1999/ ábra: A különbözô drogfogyasztói magatartások életprevalencia értékei nemenként, a 9. és a 11. évfolyamos középiskolások körében a válaszolók százalékában, ábra: A biztosan droghasználati célú szerfogyasztás összesített prevalencia értékének alakulása Budapesten , valamint között, a két idôszak lineáris trendvonalainak feltüntetésével (10. évfolyamos középiskolások körében) 13. ábra: A szerenkénti életprevalencia értékek tendenciái 1992-tôl napjainkig, a budapesti 10. évfolyamos középiskolások körében 14. ábra: A rendszeres használatra utaló fogyasztási gyakoriságok elôfordulása a budapesti 10. évfolyamos tiltott szerek fogyasztói körében 15. ábra: Az elsô tiltott droghasználat életkorának változása 1995 és 2003 között Budapesten (a kérdésre válaszoló 10. évfolyamos drogfogyasztók százalékában) 16. ábra: A leállt és a folyamatos drogfogyasztók, valamint az új belépôk aránya a válaszolók százalékában (18-34 éves fôvárosi fiatal felnôttek körében) 17. ábra: Az elsônek használt szerek eloszlása (18-34 éves fôvárosi fiatal felnôttek körében) a fogyasztók százalékában kifejezve 18. ábra: Kábítószer-fogyasztási szokások felsôoktatásban tanuló fiatalok körében (Pécsi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatók), ábra: A nôk megoszlása testsúly szerint korcsoportonként, 1999/ ábra: A férfiak megoszlása testsúly szerint korcsoportonként, 1999/ ábra: Az egészségi állapot önértékelése a testtömeg-index és a nemek szerint, 1999/ ábra: Az egészségi panaszok átlagos száma a testtömeg-index és a nemek szerint, 1999/ ábra: Friss gyümölcs-zöldségfogyasztás anyagi helyzet szerint, ábra: Zsiradékok használata szubjektív anyagi helyzet szerint, 1999/ ábra: Zsiradékok használata a lakóhely típusa szerint, 1999/

9 5. fejezet Egészségmagatartás 1. Kiemelt megállapítások A népesség egészségi állapotát, halandóságának alakulását a fejlett országokban az életmód- és egészségmagatartásbeli tényezôk jelentôs mértékben befolyásolják. Hazánkban az egészségre ártalmas magatartásformák alakulása egyes demográfiai és társadalmi csoportokban különösen kedvezôtlen tendenciákat mutat. E csoportok közül kiemelkednek a fiatalok, a nôk, az alacsonyan urbanizált településen élôk, a munkából kiesettek és a leszakadók. Az egyének életmódja, egészségmagatartása, a kockázati tényezôk jelenléte és az egészségvédô magatartásokhoz való hozzáférhetôség társadalmilag-gazdaságilag nagymértékben meghatározott, s kevésbé függ az egyének választásától, döntéseitôl. Másként fogalmazva: az egészségmagatartásban a társadalmi egyenlôtlenségek éppúgy jelen vannak, mint az egészségi állapot mutatóiban (megbetegedések, korlátozottsággal járó állapotok, halálozások) és az egészségügyi ellátásban. Az egészséges életmód, az egészséget védô magatartásformák alakításában és fenntartásában szerepet játszó társadalmi intézmények (család, oktatás-, egészségügyi rendszer, média stb.) nem teljesítik megfelelôen feladataikat. A mai magyar társadalomban az egészséges életmód tekintetében nem azonosíthatóak olyan mintaadó csoportok (pedagógusok, egészségügyi szakemberek, politikusok, közéleti- és médiaszemélyiségek stb.) akik hivatásszerûen formálnák az egészséggel kapcsolatos attitûdöket. 5 7

10 NEJ2004 Szakértôi Változat 2. Szakirodalmi összefoglaló 2.1 Fogalmi keretek Az egyén egészségére számtalan társadalmi, gazdasági tényezô mellett jelentôs hatással van az egyén magatartása is. Egészségmegôrzô magatartásnak tekinthetô minden olyan viselkedés, amelyet az egyén azzal a céllal végez, hogy védje, fenntartsa, vagy fejlessze az egészségét, függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e. Azaz, az egyének nem csupán orvosi tanácsra cselekszenek, hanem olyan laikus aktivitásokat is végeznek e tevékenységeik között, amelyeket a saját elképzeléseik szerint tartanak ésszerûnek, hasznosnak az egészségük védelme érdekében [1]. Az egészségmagatartás kutatási területe azonban nem szûkíthetô le az egészségmegôrzô magatartásokra. A szakirodalom különbséget tesz pozitív, valamint kockázatokat növelô egészségmagatartás között [2]: a pozitív egészségmagatartás azon tevékenységeket foglalja magába, amelyeket az egyén a betegségek megelôzése céljából tesz, míg a kockázatokat növelô egészségmagatartás közé sorolható minden olyan tevékenység, amely növeli egy betegség vagy sérülés elôfordulásának esélyét 1. E meghatározások alapján is látható, hogy az egészségmagatartás számos tényezôvel jellemezhetô. Az egészségmagatartás részét képezik többek között a táplálkozási és a testmozgási szokások, valamint az életmód olyan más kitüntetett elemei, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az illegális drogfogyasztás és a biztonságos szexuális aktivitás Legfontosabb nemzetközi és hazai tapasztalatok A pszichoszociális tényezôk egészségi állapotra (és egészségmagatartásra) gyakorolt hatása az utóbbi évtizedek fontos felismerése [3, 4]. Egyre több kutatás foglalkozik a nem hagyományos mentális egészséghez kötôdô tényezôkkel, amelyek egyrészt az önkárosító magatartásformák hátterében játszanak fontos szerepet, másrészt önmagukban is kockázati vagy éppen protektív tényezôk lehetnek. Ilyenek például: az optimista életszemlélet, az életcél, a depresszió, az ellenségesség, a megbirkózási 1 A kockázatokat növelô egészségmagatartások közé azonban nem csupán az ún. káros magatartások, hibás életmódmodellek tartoznak. Jelentôs kockázatokkal jár, pl. a sportok többsége (a labdajátékoktól a síelésig, vitorlázásig, stb.), a sportokat mégis a pozitív egészségmagatartás körébe soroljuk. A veszélyes (extrém) sportok mellett tulajdonképpen minden testmozgás balesetek, sérülések elôidézôje lehet, mely következményes hatásai révén az egészségi állapot romlását eredményezheti, bár szándékolt célja éppen annak megôrzése, fejlesztése. 2 Azt, hogy egy adott tényezô protektív, vagy éppen veszélyeztetô az egyén egészsége szempontjából, az adott helyzet dönti el. Közismert, hogy a nagymennyiségû alkoholfogyasztás káros, ám a teljes absztinencia sem követendô. A mértékletes mennyiségû és jó minôségû alkoholfogyasztás ezzel szemben kifejezetten védô szerepet tölthet be az egészség megôrzésében, bizonyos betegségek megelôzésében. 5 8

11 5. fejezet Egészségmagatartás stratégiák, a társas támogatás, a vallásosság [5]. Hazai kutatások bizonyították, hogy a depressziót a megbetegedések magasabb elôfordulásának kiváltójaként tekinthetjük [3]. A fejlett országokban érdekes jelenség figyelhetô meg: a halandósági mutató javulása, a növekvô élettartam mellett az emberek egyre többet foglalkoznak az egészségükkel és egyre elégedetlenebbek vele [6]. A jelenség magyarázata abban áll, hogy a pszichikai tényezôk mediátor szerepet játszanak a társadalmi helyzet és a betegségek kialakulása között. A gyerekek felnôttkori egészségének alakulására hatással van a családjuk uralkodó légköre is, mely szerencsés esetben támogató, megerôsítô, önálló feladatok megoldására ösztönzô, a változásokra megfelelôen adaptálódni képes attitûdöt kialakító stb. környezetet biztosít [7]. A szülôi szerep, a társas kapcsolatok széles rendszere, a különbözô közösségekhez való tartozás, s az ezek által megvalósuló sokrétû szerepek szintén segítik az egészségben maradást [8, 9]. Az egészségmagatartás tehát nem értelmezhetô elszigetelt jelenségként, így a kutatások célja általában nem csupán a különbözô protektív és kockázatos viselkedések vizsgálata, hanem e viselkedések okainak, hátterének, motivációinak feltárása is [10]. Az okok pedig rendkívül összetettek. Az 1. ábra azt szemlélteti, hogy bár az egészségi állapot romlásának hátterében általában különbözô események komplex láncolata áll, melyek kezdete gyakran évekkel korábbra nyúlik vissza, a beavatkozások nem a megfelelô idôben és fázisban történnek [10]. Az egészségi állapot alakulása szempontjából az ábrán feltüntetett tényezôk közül a társadalmi-gazdasági jellemzôk a meghatározóak. Ezek ugyanis jelentôs befolyásoló hatással vannak az életmódra, az egészségmagatartásra, melyek azután a fiziológiai és patofiziológiai jelek közvetítésével hozzák létre azt az eredményt, amelyet közismert néven betegségnek nevezünk. A betegségek, következményeiket tekintve pedig életminôséget rontók vagy akár halálosak is lehetnek. Az 1. ábra elsô három oszlopába tartozó tényezôk alakításába történô beavatkozás a prevenciós, az utolsó két oszlopba tartozó tényezôk kezelése a gyógyító aktivitások közé tartozik. (Hangsúlyozzuk, hogy itt és most prevenció alatt nem az egészségügyi ellátás keretein belül történô betegségmegelôzô tevékenységek összességét értjük. A társadalmi-gazdasági és az életmódhoz, egészségmagatartáshoz sorolható prevenciós aktivitások köre igen széles: az oktatástól a foglalkoztatásig, a lakásviszonyoktól a tömegkommunikáción keresztül közvetített életmódmintákig.) Nem szolgál különösebb meglepetéssel, hogy bár e folyamat meglehetôsen jól ismert az állampolgárok életének feltételeit befolyásoló, sok esetben meghatározó döntéshozók, politikusok elôtt, a beavatkozás általában már csak az eredmény (azaz a betegség) és a következmény (azaz a korlátozottság, a korai halál) jelentkezése esetén történik meg, az egészségügyi szektor hatáskörébe utalva az alapvetôen társadalminak tekinthetô problémát. 5 9

12 NEJ2004 Szakértôi Változat Egy egyszerû példán bemutatva a fent vázoltakat, a folyamat az alábbi módon jelle-mezhetô: az egyén iskolázottsága, foglalkozása, anyagi helyzete stb. befolyásolják táplálkozási, mozgási, dohányzási, alkoholfogyasztási, stb. szokásait, melyek hatással vannak olyan fiziológiai és patofiziológiai jelenségek kialakulására, mint a magasvérnyomás, a magas koleszterinszint, stb. Ezek bizonyos idôt követôen meghatározott betegségeket eredményezhetnek, mint pl. szív-és érrendszeri megbetegedéseket, és kimenetelük súlyos korlátozottságokkal járhat az egyén életére, de akár halálos is lehet. A fenti megállapítások nem csupán teoretikus elképzelések, hanem empirikusan igazolt tények: Marmot és munkatársai [11, 12] vizsgálatai szerint például Angliában több évvel korábban hal meg egy segédmunkás férfi, mint egy diplomás, még akkor is, ha nem él az egészségkárosító magatartásformák egyikével sem nagyobb mértékben, mint felsôfokú végzettségû férfitársa. A civilizált társadalmakon belül az egészséget alapvetôen veszélyeztetô tényezô: a társadalmon belüli relatív társadalmi-gazdasági lemaradás (más néven a relatív depriváció). Ha a halálozási és megbetegedési adatokat a hagyományos kockázati tényezôk mint a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód szerint korrigálják, ezeknél sokkal lényegesebb szerepet játszik a viszonylag rosszabb szociális helyzet, a társadalom átlagától való elmaradás [13]. Más kutatók az egészségmagatartás egyik legfontosabb meghatározó tényezôjeként a képzettséget emelték ki [14]. Az egészségtelen életmód annak a következménye is lehet, hogy a hátrányos helyzetben lévô társadalmi csoportok helyzetükbôl adódóan nem tudnak, nem képesek változtatni kialakult szokásaikon [15, 16]. Más kutatás e tény fonákját bizonyította, nevezetesen, hogy a kedvezôbb társadalmi státuszú csoportok könnyebben tudnak egészségesebb életmódot folytatni [17]. Nyilvánvaló az is, hogy a társadalmi-gazdasági tényezôk mellett az e területeken tapasztalható egyéni magatartásformák nagymértékben kötôdnek az adott társadalomban, közösségben elfogadott viselkedési mintákhoz, az uralkodó normákhoz. A nemzeti egészségpolitikai stratégiák célja, hogy az egészségmegôrzô magatartást társadalmiközösségi normává tegyék. A területen tapasztalható bármilyen kismértékû javulás már jelentôs népegészségügyi hasznot jelenthet [10]. Az emberek egészségmagatartását mindezek mellett jelentôs mértékben befolyásolja a kockázatokhoz való viszonya. A kutatások szerint e viszony nem elsôsorban egyéni pszichikai, s nem is valamiféle tudományos objektivitásra építô döntési mechanizmusokból következik, hanem alapvetôen kulturális kötôdések által meghatározott és igen erôsen rétegfüggô [18, 19, 20]. Jeans [21] szerint az a kulturális szûrô, amin keresztül a körülöttünk lévô környezetet és abban a kockázatokat is észleljük, illetve reagálunk rá, hiedelmeket, attitûdöket, vélekedéseket, kulturális és szocializációs örökséget is tartalmaz. A kockázatok észlelése, interpretációja tehát nagymértékben befolyásolja azok vállalását, s ezen keresztül az egészségi állapot alakulását [22]. 5 10

13 5. fejezet Egészségmagatartás Egészségi állapotukat tekintve veszélyeztetett népesség vizsgálatánál például azt találták, hogy a munkából és életmódból adódó kockázatok csökkentését nem lehet csak az egyénektôl várni, de a személyes autonómia megfosztásával sem érhetô el eredmény [23]. Az egészségmagatartás tehát szemben a leegyszerûsítô magyarázatokkal csak látszólag szabad egyéni döntés, választás kérdése. Az, ahogy az életünket éljük, ugyanis társadalmilag jelentôsen meghatározott. A jövôvel kapcsolatban aggodalomra adhat okot, hogy a fiatalok egészségmagatartása a nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint is általában romló tendenciákkal jellemezhetô. Egyre korábbi életévekre tolódik bizonyos káros egészségmagatartási szokások kezdete (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás), új kockázati tényezôk lépnek be, még ha többségében csak átmeneti jelleggel is (pl. az illegális drogfogyasztás), s kedvezôtlen tendenciák regisztrálhatóak az étkezési szokásokban, a szexuális kapcsolatokban és a szabadidôs aktivitásokban. E fizikai tényezôk mellett egyre jelentôsebbé válnak azok, a társadalmak életében megjelenô változások, amelyek az élettel, a mindennapokkal kapcsolatos szorongásokkal, félelmekkel, a jövô kiszámíthatatlanságával kapcsolatban fogalmazhatóak meg, s amelyek jelentôs hatással vannak az egyének mentális egészségére. Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy a társadalom kedvezôtlen helyzetû csoportjaiban az önsorsrontó magatartásformák újratermelôdése figyelhetô meg, s ennek megelôzésére, a bekövetkezett károk csökkentésére hivatott társadalmi intézmények (iskola, egészségügy, média) nem képesek hatékonyan betölteni feladataikat, ellensúlyozni a hátrányos családi körülményeket, a közvetített mintákat [24]. A nyolcvanas években a fiatalok egészségi állapotában megmutatkozó kedvezôtlen jelenségek okainak kutatása az MTA keretén belül folyt [25, 26, 27]. E kutatások hívták fel a figyelmet arra, hogy a nehéz munkát végzô, veszélyes munkakörülmények között dolgozó és kedvezôtlen körülmények között élô fiatalok egészségi állapota nemcsak ezen objektív feltételek miatt rosszabb. Az egészségi állapotban meglévô egyenlôtlenségek már az egészséget veszélyeztetô kockázatok észlelésében és interpretációjában, a késôbbiekben pedig a betegszerep elfogadásában és a betegmagatartás megvalósulásában is megnyilvánulnak [22]. Az egészségmagatartást nagymértékben alakítják azok az attitûdök, amelyek a jövôre, az egyén társadalmi integrációjára, az emberi kapcsolatok, a társadalmi támaszkeresés esélyeire vonatkoznak. Tistyán és munkatársai vizsgálata szerint a jövôvel kapcsolatos negatív beállítódások a jelenre orientálnak, a társadalmi integrációval kapcsolatos negatív attitûdök pedig nem a kooperatív, hanem a konkuráló stratégia elemeit építik be a mindennapi életbe. Mindezek végeredményeként általánosan elterjedtté válnak a fatalista, súlyosan kockázatvállaló magatartásformák, melyeknek mérlege egyéni szinten az egészségi állapotra nézve maximális veszteséget eredményezhet [28]. 5 11

14 NEJ2004 Szakértôi Változat A népesség egészségi állapotának javulása nem várható spontán módon. Kormányzati (s nem csupán egészségügyi kormányzati) szintû döntés kérdése, hogy a beavatkozások során mit részesítünk hosszabb távon elônyben. Azaz egy népegészségügyi program esetében a primér prevencióra (az egészségügyi ellátás keretein belül történô betegségmegelôzésre) [29] vagy az egészséget alapvetôen meghatározó társadalmigazdasági tényezôkbe való kormányzati szintû beavatkozásra helyezzük a hangsúlyt. 2.3 Célkitûzések A magyar népességre jellemzô egészségmagatartás elemzésének célja, hogy meghatározza egyes egészségkárosító magatartásformák elterjedtségét, jellemezze az érintettek körét, demográfiai, társadalmi és gazdasági dimenziók mentén. Célkitûzés továbbá, hogy a legaktuálisabb rendelkezésre álló adatok mellett képet adjon a közelmúlt eredményeirôl is, viszonyítási alapot képezve a jövôre vonatkozó tendenciák meghatározásához. Az egészségmagatartás több elemét vizsgáljuk, a következô fôcsoportok szerinti bontásban: az egészségi állapot szubjektív értékelése legális kábítószerek fogyasztása illegális kábítószerek fogyasztása testtömeg táplálkozás testmozgás, sport 5 12

15 5. fejezet Egészségmagatartás 3. Módszertan 3.1 Adatforrások Az utóbbi egy-másfél évtizedben rendkívül sok értékes kutatás történt az egészségmagatartás témakörében. E fejezetnek nem lehet célja teljes áttekintést adni ezekrôl a kutatásokról, összehasonlítani az alkalmazott módszertant és a kapott eredményeket. A szerzô önkényesnek tûnô ám nagyon is tudatos választása néhány kutatás esetében a magyar népesség egészségmagatartásának bemutatására nem jelenti azt, hogy a többi vizsgálat ne lenne figyelemre méltó és ne járulna hozzá nagymértékben e problémakör pontosabb megismeréséhez. Ilyenek például a Hungarostudy 1998 és 2002 követéses vizsgálatok, melyeknek a pszichés tényezôk figyelembevételével történô feldolgozása a Jelentés egészségmagatartási fejezetének is új irányvonalat adhat a következô években. A különbözô kutatásokról részletes összehasonlítást ad az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000 címû kötet [62] valamint Vokó Z. tanulmánya [30]. A jelenlegi választás indoka általában egy adott egészségmagatartási dimenzió idôben történô összehasonlíthatósága (retrospektív és várhatóan prospektív módon). Az ettôl az elvtôl eltérô megjelenítést a kutatás egyedisége jelentette Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000 (OLEF 2000) Az OLEF 2000 adatfelvétel mintája reprezentatívnak tekinthetô a kérdezettek neme, kora és lakhelyének nagysága szerint. A kérdôív felvételéhez a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal nyilvántartásából 7000, véletlenül kiválasztott 18 éves vagy idôsebb lakost kerestek fel a kérdezôbiztosok. A rétegzett, két lépcsôben választott mintába került felnôttek közül 5503 fôvel sikerült felvenni a kérdôívet. A felmérés fô kutatási eszköze kérdôíves megkérdezés volt [62] Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003 (OLEF 2003) Az OLEF 2003-kutatás során 7000, a választói névjegyzékbôl véletlenül kiválasztott, 18 évesnél idôsebb magyar állampolgárt kerestek fel a kérdezôk, és 5072 sikeres kérdôívet vettek fel. A válaszadók a felnôtt magyar lakosságot képviselik korra, nemre és településnagyságra vonatkozóan. Az adatfelvételre október 30. és december 19. között került sor. A felmérés fô kutatási eszköze kérdôíves megkérdezés volt [64]. 5 13

16 NEJ2004 Szakértôi Változat KSH Életmód és Idômérleg-kutatás 1999/2000 A kutatásban háztartás vett részt, az életmódkutatás 4 periódusban zajlott 1999 ôszétôl 2000 nyaráig. A kutatásra kiválasztott minta reprezentálja a 15 év feletti magyar népességet életkor és nem szerint. Az alkalmazott fô kutatási eszköz a kérdôíves megkérdezés volt [66] European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (ESPAD) A középiskolások körében nemzetközi projekt keretében 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban készültek ESPAD-vizsgálatok. A legutóbbi kutatás országos reprezentatív mintán 5450 fô bevonásával az OTKA és a GYISM támogatásával készült. A kutatást a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Viselkedéskutató Központja végezte Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála kutatásvezetôk irányításával. A hivatalos ESPAD-adatok publikálására a 16 évesekrôl 2005-ben kerül sor [71] Országos Lakossági Alkohol- és Drogepidemiológiai Vizsgálat (ADE) Az ADE 2001-vizsgálat célpopulációja a év közötti magyar állampolgárok sokasága volt, melyen belül kiemelt csoportként kezelték a kutatók a budapesti lakosságot. A minta egy 1000 fôs budapesti és egy 1500 fôs vidéki almintából tevôdött össze. Az adatfelvétel a kérdezettek személyes megkeresésével, kérdôív segítségével történt [73]. Az ADE 2003-vizsgálat célpopulációja a év közötti népesség volt [45] Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) Az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának 1984 óta az egyik kiemelt programja, az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartás kutatása. Magyarországon 5 országosan reprezentatív adatfelvétel történt: 1985-ben, 1990-ben, 1993-ban, ben és 2002-ben. A kutatás anonim módon végzett kérdôíves adatfelvételekbôl állt. 5 14

17 5. fejezet Egészségmagatartás 3.2 Mutatók Az egészségmagatartást több tényezôn keresztül mutatjuk be, mely tényezôk eltérô mutatók mentén jellemezhetôk. Ilyen mutatók például (a teljesség igénye nélkül): az egészségi állapot szubjektív értékelésének mutatója havi, éves- és életprevalencia értékek a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás kapcsán testtömeg-index 3.3 Elemzési módszerek Az elemzésben általában alapmegoszlásokat, átlagszámítást és kereszttáblákat alkalmazunk, és ahol erre lehetôség nyílik, összevetjük több egészségszociológiai vizsgálat megállapításait. Eltérô idôszakokban, közel azonos módszertannal végzett kutatások eredményei alapján felállítunk és értelmezünk idôsorokat is. Egyes ismertetett kutatások összetettebb elemzési módszereket is alkalmaznak, mint pl. a logisztikus regresszió módszere 3, ezeket a módszereket az eredmények ismertetésével párhuzamosan mutatjuk be. 3 A logisztikus regresszió esetén azt vizsgálják, hogy jelentôsen nagyobb-e az egyik kimenet esélye, ha adott magyarázó változó valamely kategóriáját a referenciakategóriához hasonlítjuk. Az esély megváltozását a módszer a többi változó rögzítése mellett méri, kiszûrve azok hatását. 5 15

18 NEJ2004 Szakértôi Változat 4. Eredmények 4.1 Az egészségi állapot szubjektív értékelése 4 Az egészségi állapot önértékelése a halandóság egyik legjobb prediktora, e dimenziónál csak az életkor mutatkozik erôsebbnek [31, 32]. Az egészségi állapot szubjektív megítélése éppen ezért az egyik leggyakrabban használt mérési módszer az egészségszociológiai vizsgálatokban. Az egészségi állapot önértékelését fôként az orvosok felôl gyakran érik kritikák annak szubjektivitása és megbízhatatlansága miatt szembeállítva azt az orvosi diagnózis vélt objektivitásával 5. Ám éppen e szubjektivitása jelenti az elônyét, mivel az egészség más mérési módokkal nem befogható személyes értékelését tükrözi, valamint nem szûkíti le az egészséget valamely külsô szakértôk által meghatározott specifikus dimenzióra. A KSH Idômérleg-kutatásában 6 a megkérdezettek 0 10 pontig terjedô skálán értékelték egészségi állapotukat 7. A minta által adott válaszok átlagértéke 7,01 volt, amely átlagérték szignifikáns eltéréseket mutat több demográfiai és szociális jellemzôvel. Az OLEF-kutatásokkal való összehasonlításhoz a 10-es kategóriát össze kellett vonni táblázat: Az egészségi állapot önértékelése a KSH Idômérleg- és az OLEF 2000, 2003 kutatások alapján, százalékban A két minta megoszlásának különbségeit is figyelembe véve jelentôsebb eltérés a KSH Idômérleg és az OLEF 2000-kutatások között elsôsorban a magukat kiváló egészségûek közé sorolók esetében tapasztalható. Az OLEF 2003 válaszadói egészségi állapotuk önértékelésében jobban hasonlítanak a KSH Idômérleg-vizsgálatának mintájához, ám az egészségi állapotukat rossznak, vagy nagyon rossznak minôsítôk aránya 2003-ban növekedett, és az összehasonlítás alapjául szolgáló kutatásokban itt a legmagasabb arányú. 4 A fejezet a KSH 1999/2000. évi Idômérleg-Életmód kutatásának, [66] valamint az OLEF 2000 és 2003 kutatásainak [62, 64] eredményeit mutatja be. 5 Errôl az objektivitásról már sokszor bebizonyították, hogy nem is olyan objektív és társadalmilag, kulturálisan nagyon is meghatározott. 6 Az adatok a kutatás negyedik periódusából (2000. év nyara) származnak. 7 A skálán a 0 a legrosszabb -nak, a 10 a legjobb -nak tartott egészségi állapotot jelentette. 8 Lampek K. ezek alapján három kategóriába sorolta a megkérdezetteket [66]. 5 16

19 5. fejezet Egészségmagatartás 4.2 Az egészségi állapot szubjektív értékelése és az életkor összefüggései Mind az OLEF-kutatások, mind a KSH Idômérleg alátámasztja, hogy az egészségi állapot szubjektív megítélése az életkor elôrehaladtával párhuzamosan folyamatosan romlik. Az Idômérleg kutatás során a regisztrált egészségi állapot romlása viszonylag egyenletes tendenciát mutat. 45 év felett már minden életkori csoport rosszabbnak értékelte egészségi állapotát, mint a minta átlaga (7,01) [66]. Ha az önértékelés pontszáma alapján határozunk meg csoportokat, akkor még inkább nyomon követhetô az életkor mentén történô változás a KSH Idômérleg- vizsgálatban. A 30 év alattiak több mint négyötöde jónak, kiválónak (8-10 pontérték) tartja egészségi állapotát, a év közöttiek esetében ugyanez az arány háromnegyed, illetve a éveseknél kétharmad. 45 éves kor felett a megkérdezetteknek már kevesebb mint fele, 60 év felett pedig csak egynegyede tartozik az említett csoportba, miközben határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, nagyon rossz egészségi állapotról (0-4 pontérték) számoltak be. Az OLEF 2000-kutatás a logisztikus regresszió módszerét alkalmazva kimutatta, hogy a éves korosztálynak kétszer (1,98-szor) akkora az esélye, hogy rossz, nagyon rossz legyen a vélt egészsége, mint a éves korosztálynak. Ez az esélyhányados az idôsebb korosztályoknál még magasabbra, a évesek esetében 4,8-ra, az éves korosztálynál már 8,1-re emelkedik. 4.3 Az egészségi állapot szubjektív értékelése és a nem összefüggései A hazai és a nemzetközi kutatási adatoknak teljesen megfelel az a tény, hogy a nôk határozottan rosszabbnak ítélik az egészségi állapotukat nemcsak idôs korban, hanem az élettartam teljes hosszában, mint a férfiak. A KSH Idômérleg-vizsgálatában a nôknek mindössze 45%-a tartja az átlagosnál kedvezôbbnek egészségi állapotát, a férfiaknál ez az arány 56% (2. ábra). Az OLEF 2000 szerint a nôk 39%-a, a férfiak 48%-a tartja jónak, nagyon jónak az egészségi állapotát. Az adatok alapján a nôknek 19%-kal nagyobb esélyük van arra, hogy rossz vagy nagyon rossz legyen a vélt egészségük, mint a férfiaknak, függetlenül attól, hogy milyen idôsek, milyen az anyagi helyzetük stb [62] ra ezek az arányok mindkét nemnél némi javulást mutatnak. Az OLEF 2003 szerint a férfiak és nôk közötti különbség 10 százalékpontos a tekintetben, hogy jónak vagy nagyon jónak értékelik az egészségi állapotukat (a férfiak 51,6%-a, a nôk 41,3%-a állította ezt). Ezzel szemben a nôk 21,0%-a, a férfiak 13,6%-a minôsítette rossznak vagy nagyon rossznak egészségi állapotát. A kielégítô egészségi állapotról beszámolók között nincsenek ilyen lényeges eltérések. 5 17

20 NEJ2004 Szakértôi Változat Az egészségi állapot szubjektív értékelése a társadalmi, gazdasági jellemzôk szerint Mind az egészségszociológiai vizsgálatok tanúsága szerint, mind a kutatási összefoglalókban is hangsúlyozott az az összefüggés, hogy a magasabb iskolai végzettségûek, a gazdaságilag aktívak, a családban, a jobb anyagi helyzetben, a fejlettebb gazdasági régiókban, a városokban élôk nagyobb valószínûséggel ôrzik meg egészségüket, vagy kevésbé betegek (és érzik is úgy) mint azok, akik e dimenziók mentén kedvezôtlenebb helyzetben vannak [33, 34, 35, 36, 37, 38]. Iskolai végzettség A társadalmi, gazdasági jellemzôk közül elsôként az iskolai végzettséget mutatjuk be. A KSH Idômérleg-kutatás során a szakképzetlen válaszadók kevesebb, mint egyharmada mondta magát egészségesnek, míg az érettségizettek és a felsôfokú iskolai végzettségûek kétharmada állította ugyanezt magáról. Az iskolai végzettség egészségi állapotra gyakorolt hatása életkortól függetlenül jelentkezik, s már a fiatal csoportokban is jelentôs különbségeket eredményez. Így például a 44 év alatti korosztályokban is a szakképzetlenek kétharmada, az érettségizettek és diplomások háromnegyede jó vagy kiváló egészségi állapotú. Kiszûrve az életkor hatását, az azonos életkorúak között is jelentôs különbséget okoz az iskolázottság: 30 év felett minden életkori csoportban szignifikáns az egészségi állapotban mutatkozó eltérés. Az érettségizettek és a diplomások sokkal kedvezôbb egészségi állapotúnak tartják magukat, mint a szakmunkások és az általános iskolai végzettséggel rendelkezôk (3. ábra). Az OLEF 2000 és 2003 eredményei is hasonló tendenciát jeleznek. Míg az OLEF 2000 szerint a legfeljebb általános iskolát végzettek 29,6%-a (2003-ban 31,6%) vélte egészségi állapotát rossznak vagy nagyon rossznak, addig az érettségizettek körében ez az arány mindössze 8,2% (2003-ban 10,0%), a felsôfokú iskolai végzettségûek esetében pedig 7,5% (2003-ban 7,0%). Gazdasági aktivitás A KSH Idômérleg-vizsgálat szerint a gazdaságilag aktív népesség, a tanulók és a GYES-en, GYED-en lévô kismamák a várakozásoknak megfelelôen, saját értékelésük szerint a legjobb egészségi állapotúak. A rokkant nyugdíjasok egészségi állapota bár életkorukat tekintve még az aktív korba tartoznak a foglalkoztatottakhoz képest számottevôen rosszabb: több mint 50%-uk sorolta magát a legkedvezôtlenebb egészségi állapotú csoportba. A rokkant nyugdíjasok vélt egészsége azonban még az öregségi nyugdíjasokénál is lényegesen kedvezôtlenebb (4. ábra). 5 18

Alkoholfogyasztás és fiatalok

Alkoholfogyasztás és fiatalok Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries

The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries Björn Hibell, Ulf Guttormsson, Salme Ahlström, Olga Balakireva, Thoroddur Bjarnason, Anna Kokkevi, Ludwig Kraus Közreműködő szerzők:

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (2005): A drogfogyasztás

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében BUSA CSILLA KESZTYÜS MÁRK FÜZESI ZSUZSANNA TISTYÁN LÁSZLÓ Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében Bevezetés A fiatal felnõttek egészségmagatartása

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig II. Bevezetés. Adatok és módszer

A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig II. Bevezetés. Adatok és módszer Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig II. Bevezetés Cikksorozatunk elsı részében bemutattuk azt a kedvezıtlen tendenciát,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19. Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

ESPAD Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól

ESPAD Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1 ESPAD 11 Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei OTKA K81353 Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Az idősek egészsége és egészségmagatartása

Az idősek egészsége és egészségmagatartása MEGÖREGEDNI MA Az idősek egészsége és egészségmagatartása Boros Julianna Központi Statisztikai Hivatal PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola 2016. június 8. Önkéntes részvétel CAPI alapú felmérés,

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA

Részletesebben