A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig II. Bevezetés. Adatok és módszer

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig II. Bevezetés. Adatok és módszer"

Átírás

1 Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig II. Bevezetés Cikksorozatunk elsı részében bemutattuk azt a kedvezıtlen tendenciát, miszerint az életmódi tényezık, ezen belül is az egyes kockázati magatartásformák (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), rendkívül jelentıs szerepet játszanak a hazai morbiditási és mortalitási viszonyok több évtizede tartó, egészen az 1970-es évekre visszanyúló folyamatos rosszabbodásában. Többek között ez is indokolja ezen rizikómagatartásformák különbözı aspektusú vizsgálatát, különös tekintettel az egészségkárosító szerek elterjedtségére, a fogyasztás körülményeinek és háttérváltozóinak vizsgálatára. Emellett természetesen lényeges a problémára kialakított társadalmi megoldási kísérletek bemutatása, törekvéseik szintetizálása. Jelen cikk keretei között a felnıtt korú népesség országosan reprezentatív mintáin végzett, szerfogyasztási attitődök vizsgálatára irányuló, valamint egyéb egészségszociológiai kutatásokból származó legrelevánsabb alkohol- és drogepidemiológiai eredményeket szeretnénk bemutatni az elmúlt két évtized távlatából napjainkig. Az eredmények közül jelen cikk keretei között csak azokat mutatjuk be, amelyek a felnıtt korú népesség körében felvett témaspecifikus vizsgálatok kvantitatív eredményeit képezték. Adatok és módszer Magyarországon az 1980-as évek óta több reprezentatív kutatás foglalkozott mind az iskoláskorúak, mind a felnıtt korú lakosság egészségi állapotát meghatározó életmódi tényezıkkel, ezen belül is az egyes kockázati magatartásformák (különös tekintettel az illegális drog- és mértéktelen alkoholfogyasztásra) vizsgálatával. Cikkünkben ezek eredményeibıl szeretnénk átfogó képet adni összehasonlító elemzéssel, de a különbözı vizsgálati idıszakokból származó kutatási eredmények lehetıséget adnak idıbeni tendenciák bemutatására is, különösen az azonos metodikával lefolytatott vizsgálatok esetében (pl. felnıtt minták vonatkozásában az Országos Lakossági Egészségfelmérés, valamint az Országos Lakossági Alkohol és Drogepidemiológiai Vizsgálat 2001-es és 2003-as eredményei, iskoláskorú gyermekek vizsgálata kapcsán a 1

2 rendszeres idıszakonként megismételt ESPAD 1 és HBSC 2 felmérések). Természetesen a cikk terjedelmi korlátai miatt inkább csak érzékeltetni lehet azt a páratlanul gazdag hazai kutatási kedvet és eredményt akár a kutatási hipotéziseket, akár a vizsgálatok metodikáját tekintjük- amit ez a témakör az elmúlt másfél évtizedben elıhívott. A hazai alkohol- és drogepidemiológiai kutatások eredményeirıl A felnıtt korú lakosság alkoholfogyasztási szokásait számos vizsgálatban kutatták az 1980-as évek óta, ennél lényegesen kevesebb kutatás irányult a felnıtt lakosság drogepidemiológiai helyzetképének bemutatására. A Központi Statisztikai Hivatal 1984-es mikrocenzusához kapcsolódva a 14 év feletti népesség alkoholfogyasztási szokásait is felmérte (KSH, 1987.), majd 10 évvel késıbb az 1994-es Egészségi Állapotfelvétel során a év közöttiek alkoholepidemiológiai jellemzıit tárta fel kérdıíves adatfelvétel formájában. Az 1994-es vizsgálatban a év közötti férfiak 16%-a, a nık 40 %-a vallotta magát absztinensnek, míg a minden nap szeszes italt fogyasztó férfiak aránya 22 %, a nıké 6 % volt (KSH, 1996.). A SOTE Magatartástudományi Intézetének 1995-ös felmérésében a 16 évesnél idısebb népesség alkoholfogyasztási szokásairól is győjtött adatokat. Többek között azt vizsgálták, hogy a kérdezettek milyen típusú és mennyiségő alkoholt fogyasztanak, milyen körülmények között. Az eredmények értelmében a megkérdezett férfiak 85 %- a, a nık 76 %-a fogyasztott már bizonyos mennyiségő alkoholt élete során. A férfiak egy-egy alkalommal átlagosan 0,9 dl tömény szeszt, 8,2 dl sört és/vagy 4,4 dl bort fogyasztottak, míg a nık 0,7 dl tömény szeszt, 2,7 dl sört és 4,5 dl bort ittak (Csoboth, 1997.). Hasonló eredményeket jelzett a TÁRKI 1996-os vizsgálata, miszerint a megkérdezettek 37 %-a vallotta magát absztinensnek. Ami a fogyasztás prevalenciáját illeti, a 14 évesnél idısebbek 9 %-a naponta, 19 %-uk legalább hetente egyszer, 14 %- uk havonta több alkalommal, 21 %-uk pedig ennél ritkábban fogyasztott alkoholt. (TÁRKI, 1998.). A FACT Intézet 1999-es vizsgálata szerint a 18 évesnél idısebb megkérdezett válaszadók - önbesorolás alapján- 8%-a tekintette önmagát nagyivónak, míg 20%-uk 1 Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról címő kutatást (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, ESPAD) elıször 1995-ben végezték el 26 ország részvételével, 1999-ben a második vizsgálatban már 30, 2003-ban pedig 35 ország vett részt. A magyarországi kutatásokat a Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központja végezte, a kutatás vezetıi Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála voltak. 2 Magyarország 1983 óta vesz részt a Dr. Aszmann Anna vezette Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) címő nemzetközi kutatássorozatban további 35 ország mellett, amelynek kapcsán 5 országos reprezentatív adatfelvétel történt. 2

3 rendszeres, de mértéktartó alkoholfogyasztónak, 25%-uk rendszeresen keveset fogyasztónak, további 47%-uk alkalmi alkoholfogyasztónak vallotta magát (Fact Intézet, 1999.). A 2000-ben elsı alkalommal lefolytatott Országos Lakossági Egészségfelmérésben 3 (OLEF 2000) az önkitöltıs kérdések közül két kérdés az alkoholfogyasztás gyakoriságának megállapítására, további három pedig az elfogyasztott mennyiségre irányult. A kutatók a fogyasztási gyakoriság és a mennyiség alapján négy csoportba sorolták a megkérdezetteket: alkoholt nem fogyasztók, ritkán fogyasztók, mértékletes fogyasztók és nagyivók. A felmérés eredményei szerint a nık 37 %-a, a férfiak 10%-a mondta magát absztinensnek, míg nagyivónak bizonyult a nık 5,2 %-a, illetve a férfiak 19,4%-a (1. táblázat). Fogyasztási típusok Nık (%) Férfiak (%) alkoholt nem fogyasztók 36,7 10,2 alkoholt ritkán fogyasztók 37,2 24,9 mértékletes fogyasztók 20,9 45,5 nagyivók 5,2 19,4 1. táblázat Az alkoholfogyasztási szokások nem szerinti megoszlása (Forrás: OLEF 2000.) A fogyasztási szokások kor és nem szerinti megoszlását az 1. ábra szemlélteti. Az összefüggés-elemzés eredményei alapján egyértelmően megállapítható, hogy a nagyivás esélye a vizsgált tényezık közül kapcsolatban volt a nemmel, az életkorral, az iskolázottsággal, a foglalkozással, a munkaviszonnyal, a családszerkezettel, a társas támogatottsággal, a munkaintenzitással és a településnagysággal (EFKI, 2001.). 3 Az Egészségfejlesztési Kutatóintézet a WHO és az EU ajánlásainak megfelelı, országos vizsgálatában 5500 személyt kérdeztek meg reprezentatív minta alapján 2000-ben. A folytonosság biztosítása érdekében a felmérést 3 évente tervezik megismételni ban az Országos Epidemiológai Központ szervezésében, Dr. Vitrai József irányításával hajtották végre. 3

4 1. ábra Az alkoholfogyasztási szokások kor és nem szerinti megoszlása (Forrás: OLEF 2000.) Az OLEF 2003-ban más metodikával kérdeztek rá az alkoholfogyasztási szokásokra, így az eredmények nem vethetıek össze a 2000-es vizsgálatból nyert adatokkal. Az eredmények összegzésébıl az derült ki, hogy a bevallott alkoholmennyiségek alapján a nık 3%-a, míg a férfiak 18%-a tekinthetı nagyivónak, míg a nık 8%-a és a férfiak 31%-a mértékletes ivónak vallotta magát. A nagyivók gyakorisága mindkét nemben a középkorúaknál volt a legmagasabb. Az egyik legjelentısebb hazai drog- és alkoholepidemiológiai kutatást: az Országos Lakossági Alkohol és Drogepidemiológiai Vizsgálatot (ADE) a felnıtt lakosság körében végezték 2001-ben, majd 2003-ban. A vizsgálatok célja a felnıtt népesség drogérintettségének és alkoholfogyasztásának becslése, valamint szocio-demográfiai illetve pszicho-szociális prediktorok keresése volt. A vizsgálatot 2001-ben a év közötti magyarországi lakosság 2500 fıs, régiók és településméret szerint rétegzett random mintáján végezték el. 4 A kutatás rendkívül gazdag mennyiségő információt tartalmaz mind az egyes egészségkárosító szerek fogyasztási jellemzıirıl, mind a fogyasztás társadalmi-demográfiai meghatározottságát illetıen (Elekes-Paksi, 2001.). A vizsgálat eredményei közül 4 A kérdıívet az EMCDDA felnıtt populációs vizsgálatok vonatkozásában megfogalmazott ajánlásai, a WHO egészség vizsgálatának szempontrendszere és az IRGGA Gender Culture, and Alcohol: A Multi-National Study címő programjának törzskérdései, illetve a hazai sajátosságok, kutatási hagyományok figyelembevételével állították össze (Elekes-Paksi, 2001). 4

5 szeretnénk kiemelni az alkoholfogyasztás különbözı típusú prevalenciáinak kor- és nemspecifikus megoszlását (2. táblázat). Férfi (%) Nı (%) Az alkoholfogyasztás jellemzıi ÉLETPREVALENCIA 94,4 89,6 87,9 76,3 73,1 59,9 ÉVES PREVALENCIA 94,3 90,2 86,5 84,2 75,8 63,3 ELİZİ HAVI PREVALENCIA 73,8 76,5 68,4 44,4 42,2 31,7 - minden nap ivott 2,5 12,3 14,8-1,2 1,7 - heti 1-4 alkalommal ivott 29,5 36,0 36,8 11,5 11,0 8,7 - ritkábban, mint hetente ivott 41,8 28,3 16,8 32,9 30,1 21,2 2. táblázat Az alkoholfogyasztás különbözı idejő prevalenciái, illetve a havi prevalencia néhány jellemzıje nemenként és korcsoportonként (Forrás: Elekes-Paksi, 2001.) A vizsgált szocio-demográfiai változók alapján megállapítható, hogy az életkor elırehaladtával nı az absztinensek aránya férfiaknál és nıknél egyaránt. A fiatalokra inkább a ritkább, havi néhányszori fogyasztás a jellemzı, ekkor azonban nagyobb mennyiséget fogyasztanak (a fiatalok között a legnagyobbak a nagyivás és a lerészegedés prevalencia értékei is). A kutatás fontosabb megállapításai: 1. A lerészegedés havi prevalenciái inkább az alacsony iskolai végzettségőek között magasabbak, bár az élet és éves prevalencia értékek, valamint a fogyasztásból eredı problémák a felsıfokú és a szakmunkás végzettségőek között a legnagyobbak. 2. Az egy fıre jutó jövedelem alapján a leggyakoribb fogyasztás a legnagyobb jövedelmőeket, a legnagyobb mennyiségő fogyasztás pedig a legalacsonyabb jövedelmőeket jellemzi. 3. A lerészegedés havi prevalenciája a legszegényebbek között a legnagyobb. Az adatok a jobb jövedelmőek kevésbé problémás alkoholfogyasztására utalnak. 4. A gyakori, legnagyobb mennyiségő, és a legtöbb problémát okozó alkoholfogyasztás a nıtleneket, hajadonokat jellemzi. 5

6 5. A település típusa szerint a fıvárosban lakókat a gyakori és nagyobb mennyiségő alkoholfogyasztás jellemzi. A községekben ritkábban fogyasztanak alkoholt, de akkor nagyobb mennyiséget - fıleg bort és tömény szeszt -, emellett a nagyivás gyakorisága is a községekben a legmagasabb. Ami az illegális droghasználatot illeti, az eredmények alapján a év közötti felnıtt lakosság 6,5%-a használt már valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst élete során. A drogfogyasztás életprevalencia értéke szignifikáns különbségeket mutatott korcsoportonként, nemenként és lakóhely szerint egyaránt. Az eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetık: - A megkérdezett férfiak 9%-a használt már élete során valamilyen tiltott szert, ez az arány a nık esetében 3,7% volt, a különbség szignifikánsnak adódott. - Jelentıs különbségek adódtak az életkori bontás alapján is a drogfogyasztás életprevalenciáját illetıen: a körében közel 20% ez az érték, míg az életkor elırehaladtával fokozatosan csökken, így a 40 év feletti korosztályban már csak 1,6%. - A vizsgálati populáció drogfogyasztásában szignifikáns különbségek mutatkoznak a fıváros és az ország egyéb területei között, pozitív lineáris összefüggés mutatkozott a településméret és a droghasználat életprevalencia értéke között: így a fıvárosiak körében közel négyszeres a drogfogyasztás életprevalencia értéke a vidéki lakossághoz képest. - A használt szerek fajtái alapján minden életkori csoportban a marihuánafogyasztás mutatkozott a leggyakoribbnak, a többi használt szer életprevalencia értékeirıl a 3. táblázat tájékoztat. Használt szerek Életprevalencia a teljes mintában (%) 35 éves kor alatti Férfi (%) Nı (%) Marihuána 5,7 17,6 8,5 Opiátok 0,7 2,0 0,5 Kokain 0,8 1,7 0,8 Amfetamin 1,6 5,0 1,8 Ecstasy 2,0 6,2 2,6 LSD 1,6 5,2 0,8 Visszaélésszerő gyógyszerfogyasztás 17,5 10,8 22,0 6

7 Alkohol-gyógyszer együtt 1,5 3,9 1,8 Tiltott drog 6,4 19,6 9,3 Tiltott drog + inhaláns 6,5 19,6 9,3 3. táblázat Az illegális szerek életprevalencia értékei a válaszolók százalékában a teljes mintában, valamint a 35 év alatti korcsoportban nemenként (Forrás: Elekes-Paksi, 2001.) A évi vizsgálatot szintén a év közöttiek mintáján, 3675 fı megkérdezésével hajtották végre. Az eredmények alapján az életprevalencia közel háromszorosára nıtt a 2001-es adatokhoz képest: a megkérdezettek 11,4 %-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert 5. Az éves prevalencia értéke 4,4 %, az elızı havi prevalencia érték pedig 1,6 %-ra adódott. További kiemelt megállapítások: - A legális szerek közül legelterjedtebb az alkoholfogyasztás, a nık körében igen elterjedt a nyugtatók, altatók orvosi receptre, vagy anélkül történı fogyasztása. - A felnıtt népesség körében a kipróbálás átlagos életkora 19,5 év. - A drogokat használók 77%-a elsı alkalommal marihuánát vagy hasist próbált ki. Az egyes szerek élet- és éves prevalenciái alapján is legelterjedtebb a kannabisz-származékok fogyasztása, majd ezt követik az amfetaminszármazékok. - A 2001-es eredményekhez hasonlóan, a tiltott szerfogyasztás a fiatalabb korcsoportokra, a férfiakra és a fıvárosban élıkre jellemzı elsısorban, a teljes mintához viszonyítva. Következtetések Cikkünkben a felnıtt korú népesség körében végrehajtott témaspecifikus, analitikus irányultságú kutatások eredményeit vizsgálva egyértelmően kirajzolódott az a kép, miszerint az egészségkárosító szerek (ezen belül az alkohol és az illegális drogok) fogyasztásának prevalencia értékei a használat mennyiségi és minıségi jellemzıit illetıen egyre kedvezıtlenebbek, különösen a fiatal felnıttek drogfogyasztásának tekintetében 6. A vizsgálati eredményekbıl az is jól kivehetı, hogy a szerfogyasztási szokások számos háttérváltozóval (mindenekelıtt nem, életkor, iskolázottság, foglalkozás, munkaviszony, családszerkezet, társas támogatottság, településnagyság) állnak összefüggésben, amely tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni a különbözı szintő és célcsoportra irányuló prevenciós programok tervezése során. 5 Ez a tendencia elsısorban a marihuána életprevalencia értékének 3%-os növekedésébıl adódott: 6,9 %-ról 9,8 %-ra emelkedett ez az arány. 6 Az egyes kutatások eltérı metodikája csak óvatos következtetések levonására ad lehetıséget, így pl. a és évi OLEF eredményekben a fogyasztási kategóriák kialakítása némiképp változott. 7

8 Összefoglalás Azt a közismert tényt, miszerint az életmódi tényezık, ezen belül is az egyes kockázati magatartásformák jelentıs szerepet játszanak a hazai morbiditási és mortalitási viszonyok több évtizede tartó folyamatos rosszabbodásában, cikksorozatunk elızı részében már felvetítettük. Többek között ez is indokolja az egyes rizikómagatartásformák különbözı aspektusú vizsgálatát, különös tekintettel az egészségkárosító szerek elterjedtségére, a fogyasztás körülményeinek és háttértényezıinek vizsgálatára, idıbeni tendenciák bemutatására. Cikkünkben a felnıtt népesség reprezentatív mintáin végzett egészségfelmérések, valamint szerfogyasztási attitődök vizsgálatára irányuló kutatások legrelevánsabb alkohol- és drogepidemiológiai eredményeit mutatjuk be az 1980-as évek közepétıl napjainkig. Az eredmények közül csak azokat mutatjuk be, amelyek a felnıtt korú népesség körében felvett témaspecifikus vizsgálatok kvantitatív eredményeit képezték, míg következı cikkünkben az iskoláskorúakra vonatkozó kutatások fontosabb megállapításait szeretnénk összegezni. A szerfogyasztási prevalenciák idıbeni alakulása mellett, a szerhasználat legfontosabb szocio-ökonómiai meghatározóit is felvázoljuk az egyes kutatások eredményei alapján. Kulcsszavak: hazai alkohol- és drogepidemiológiai kutatások eredményei, szerfogyasztási prevalenciaértékek a felnıtt populációban, idıbeni tendenciák Irodalomjegyzék Az alkohol hatása a halandóságra Magyarországon, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest (CD adattár) Bukodi E., Harcsa I., Vukovih Gy.: Magyarország a társadalmi jelzıszámok tükrében. In: Kolosi T. és tsai (szerk.): Társalmi Riport TÁRKI, Budapest, Busa Cs., Dr. Elekes Zs., Füzesi Zs., Németh Á., Paksi B., Tistyán L.: Drogfogyasztás a populációban. In: Gábor E. (szerk.): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium, Budapest, Dohányzás és alkoholfogyasztás. Fact Intézet, Pécs Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az évi mikrocenzus alapján. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Egészségi állapotfelvétel. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

9 Elekes Zs., Paksi B.: A felnıtt népesség droghasználata és alkoholfogyasztása Magyarországon. Kutatási beszámoló ADE 2001., Budapest, Empirikus felmérés a népesség egészségi állapotának meghatározottságáról. Zárójelentés. TÁRKI, Budapest Országos Lakossági Egészségfelmérés Egészségfejlesztési Kutató Intézet, Budapest, Országos Lakossági Egészségfelmérés Gyorsjelentés. Johan Béla Országos Epidemiológai Központ, Budapest, Paksi B.: A drogfogyasztás prevalencia értékei. In: Felvinczi K., Ritter I., (szerk.): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest,

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

Szociális szakvizsga Gyermekjóléti alapellátás témacsoport Pecze Mariann

Szociális szakvizsga Gyermekjóléti alapellátás témacsoport Pecze Mariann ALKOHOL- ÉS DROGEPIDEMIOLÓGIAI HELYZET középiskolás korosztályra koncentrálva Szociális szakvizsga Gyermekjóléti alapellátás témacsoport Pecze Mariann Epidemiológia célja A droghasználat természetének,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (2005): A drogfogyasztás

Részletesebben

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium

Részletesebben

A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig I. Bevezetés. Helyzetértékelés

A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig I. Bevezetés. Helyzetértékelés Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig I. Bevezetés Az Egészségügyi Világszervezet elemzései alapján a mentális zavarok

Részletesebben

A hazai alkoholfogyasztási szokások és azok halandóságra gyakorolt hatása a felnıtt korú népesség körében 1980 és 1999 között

A hazai alkoholfogyasztási szokások és azok halandóságra gyakorolt hatása a felnıtt korú népesség körében 1980 és 1999 között A hazai alkoholfogyasztási szokások és azok halandóságra gyakorolt hatása a felnıtt korú népesség körében 1980 és 1999 között Évközi dolgozat Készítette: Kiss Judit EF szak Debreceni Egyetem Orvos- és

Részletesebben

Azonos szerepek azonos szenvedélyek?

Azonos szerepek azonos szenvedélyek? Elekes Zsuzsanna: Azonos szerepek azonos szenvedélyek? Azonos szerepek azonos szenvedélyek? A fiatalok egészségkárosító szokásaiban végbement változásokról Elekes Zsuzsanna 1. A drogfogyasztás változása

Részletesebben

Tizenévesek alkoholfogyasztása Hollandiában és Magyarországon

Tizenévesek alkoholfogyasztása Hollandiában és Magyarországon Tizenévesek alkoholfogyasztása Hollandiában és Magyarországon Az elmúlt évek alkohol-és drogepidemiológiai kutatásai jelezték a fıváros, illetve a szerhasználó magatartások kialakulása tekintetében a középiskolások

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

MÓDSZERTANI DILEMMÁK EGY 2013-BAN KÉSZÜLT LAKOSSÁGI VIZSGÁLAT SZERHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATAI KAPCSÁN

MÓDSZERTANI DILEMMÁK EGY 2013-BAN KÉSZÜLT LAKOSSÁGI VIZSGÁLAT SZERHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATAI KAPCSÁN Paksi Borbála MÓDSZERTANI DILEMMÁK EGY 2013-BAN KÉSZÜLT LAKOSSÁGI VIZSGÁLAT SZERHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATAI KAPCSÁN Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszusa 2013. November 21-23. Siófok

Részletesebben

ESPAD Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól

ESPAD Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1 ESPAD 11 Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei OTKA K81353 Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Alkoholfogyasztás és fiatalok

Alkoholfogyasztás és fiatalok Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok

Részletesebben

ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB. Kutatási beszámoló. Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról

ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB. Kutatási beszámoló. Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB Kutatási beszámoló Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei Elekes Zsuzsanna

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

Drogprevenció az új Nemzeti Drogstratégia tükrében

Drogprevenció az új Nemzeti Drogstratégia tükrében Kábítószerprevenció a büntetésvégrehajtási intézeteknél és az együttműködő szervezeteknél BaracskaAnnamajor, 2011. október 27. Drogprevenció az új Nemzeti Drogstratégia tükrében Dr. Grezsa Ferenc Nemzeti

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

A ÉVFOLYAMOS KÖZÉPISKOLÁSOK

A ÉVFOLYAMOS KÖZÉPISKOLÁSOK A 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZÉPISKOLÁSOK DROGFOGYASZTÁSA BUDAPESTEN 2005-BEN SZAKMAI BESZÁMOLÓ TÁMOGATOTT SZERVEZET: VISELKEDÉSKUTATÓ TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. A BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA:

Részletesebben

The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries

The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries Björn Hibell, Ulf Guttormsson, Salme Ahlström, Olga Balakireva, Thoroddur Bjarnason, Anna Kokkevi, Ludwig Kraus Közreműködő szerzők:

Részletesebben

2016-os Éves jelentés az EMCDDA számára

2016-os Éves jelentés az EMCDDA számára 2016-os Éves jelentés az EMCDDA számára KKB ülés, 2016. október 7. Nyírády Adrienn Nemzeti Drog Fókuszpont Megváltozott az Éves Jelentés 2014-ig: nagyon részletes, táblázatok + szöveges elemzések csak

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ÉS KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETI INTÉZET VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ÉS KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETI INTÉZET VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ÉS KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETI INTÉZET VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT Paksi Borbála Epidemiológiai alapfogalmak és kutatási módszerek Addiktológiai alapismeretek I. KEF Továbbképzés, NDI, Budapest,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A REKREÁCIÓS DROGHASZNÁLATBAN. Demetrovics Zsolt

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A REKREÁCIÓS DROGHASZNÁLATBAN. Demetrovics Zsolt NEMI KÜLÖNBSÉGEK A REKREÁCIÓS DROGHASZNÁLATBAN Demetrovics Zsolt Összefoglalás Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük, vajon a táncos szórakozóhelyeket látogató fiatalok körében hasonló nemi különbségek

Részletesebben

Alkohol- drogproblémák és a segítés lehetőségei kurzus Pecze Mariann, WJLF

Alkohol- drogproblémák és a segítés lehetőségei kurzus Pecze Mariann, WJLF ALKOHOL- ÉS DROGEPIDEMIOLÓGIAI HELYZET Alkohol- drogproblémák és a segítés lehetőségei kurzus Pecze Mariann, WJLF Epidemiológia célja A droghasználat természetének, elterjedtségének leírása Incidencia

Részletesebben

AZ EGRI 8-10. ÉVFOLYAMOS DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA

AZ EGRI 8-10. ÉVFOLYAMOS DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA Paksi Borbála - Elekes Zsuzsanna AZ EGRI 8-10. ÉVFOLYAMOS DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA A kutatást készítette: Viselkedéskutató Társadalomtudományi és Szolgáltató Kft. Kutatásvezetők:

Részletesebben

A BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA Készítette: Paksi Borbála és Arnold Petra

A BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA Készítette: Paksi Borbála és Arnold Petra A BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA 2009 Készítette: Paksi Borbála és Arnold Petra PAKSI ÉS ARNOLD: BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA 2009 2 A kutatást készítette:

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK

TARTALOMJEGYZÉK 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1 FOGALMI KERETEK 2.2 LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK 2.3 CÉLKITÛZÉSEK

Részletesebben

A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig III. Bevezetés. Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet

A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig III. Bevezetés. Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet A drogfogyasztás hazai tendenciái a 90-es évektıl napjainkig III. Bevezetés Cikksorozatunk elsı részében bemutattuk az életmódi tényezık, ezen

Részletesebben

Devianciák, mentális betegségek. Elekes Zsuzsanna

Devianciák, mentális betegségek. Elekes Zsuzsanna Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna A kilencvenes években jelentős változások következtek be a különböző deviáns viselkedési formák elterjedtségének alakulásában. E változások egyenlőre nehezen

Részletesebben

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében BUSA CSILLA KESZTYÜS MÁRK FÜZESI ZSUZSANNA TISTYÁN LÁSZLÓ Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében Bevezetés A fiatal felnõttek egészségmagatartása

Részletesebben

Az alkoholfogyasztás hazai tendenciái a 80-as évektıl napjainkig I. Bevezetés. Háttér. Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet

Az alkoholfogyasztás hazai tendenciái a 80-as évektıl napjainkig I. Bevezetés. Háttér. Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet Az alkoholfogyasztás hazai tendenciái a 80-as évektıl napjainkig I. Bevezetés Cikksorozatunk célja annak bemutatása - a hazai és nemzetközi

Részletesebben

TÁRGY: Beszámoló a dél-dunántúli általános és középiskolás fiatalok attitődváltozásai komplex vizsgálatának szekszárdi eredményeirıl

TÁRGY: Beszámoló a dél-dunántúli általános és középiskolás fiatalok attitődváltozásai komplex vizsgálatának szekszárdi eredményeirıl AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 335. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a dél-dunántúli általános és középiskolás fiatalok attitődváltozásai komplex vizsgálatának szekszárdi eredményeirıl E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A fiatalkori kábítószer-fogyasztás magyarországi megjelenéséről szóló első információink

Részletesebben

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról

MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról 2008-as ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról REITOX 1 A KÖTET SZERZŐI: CSESZTREGI TAMÁS,

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna - Paksi Borbála. Az Országos Lakossági Alkohol- és drogepidemiológiai vizsgálat 2003 (ADE, 2003) módszertani leírása 1

Elekes Zsuzsanna - Paksi Borbála. Az Országos Lakossági Alkohol- és drogepidemiológiai vizsgálat 2003 (ADE, 2003) módszertani leírása 1 Elekes Zsuzsanna - Paksi Borbála Az Országos Lakossági Alkohol- és drogepidemiológiai vizsgálat 2003 (ADE, 2003) módszertani leírása 1 A kutatás célja A magyar társadalom egészségi állapotában meghatározó

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

The 2007 ESPAD Report Substance Use Among Students in 35 European Countries

The 2007 ESPAD Report Substance Use Among Students in 35 European Countries The 2007 ESPAD Report Substance Use Among Students in 35 European Countries Björn Hibell, Ulf Guttormsson, Salme Ahlström, Olga Balakireva, Thoroddur Bjarnason, Anna Kokkevi, Ludwig Kraus Közreműködő szerzők:

Részletesebben

JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZER-HELYZETRŐL 2005.

JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZER-HELYZETRŐL 2005. JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZER-HELYZETRŐL 2005. A KÁBÍTÓSZERÜGYI KOORDINÁCIÓBAN RÉSZTVEVŐ MINISZTÉRIUMOK ÉS ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZERVEZETEK BESZÁMOLÓI ALAPJÁN AZ IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

Paksi Borbála. Key words: Studies in secondary school aged children, prevalence rate of drug use, trends in drug use

Paksi Borbála. Key words: Studies in secondary school aged children, prevalence rate of drug use, trends in drug use DROGEPIDEMIOLÓGIAI ADALÉKOK EGY DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI VÁROSBÓL 1 A droghasználat elterjedtsége és tendenciái a középiskolások körében Zalaegerszegen 1993-tól napjainkig Paksi Borbála Összefoglaló Célkitûzések:

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése Az AJB 1092/2011 számú ügyben Előadó: dr. Bassola Eszter dr. Lux Ágnes dr. Tóth László Az eljárás megindulása A gyermekvédelmi törvény felhatalmazása

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Paksi Borbála

Oktatói önéletrajz Paksi Borbála tudományos munkatárs Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1982-1987 BCE (akkor MKKE), Közgazdász-tanár szak

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Murányi István Horváth Rita Hüse Lajos Nyíregyházi fiatalok drogfogyasztásának és szubjektív jóllétének jellemzôi

Murányi István Horváth Rita Hüse Lajos Nyíregyházi fiatalok drogfogyasztásának és szubjektív jóllétének jellemzôi Murányi István Horváth Rita Hüse Lajos Nyíregyházi fiatalok drogfogyasztásának és szubjektív jóllétének jellemzôi 2008 / Tél A rendszerváltozást követô idôszakban Nyíregyháza lakosságának szociológiai

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programja III. fázisú eredménydokumentáció B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó E G É S Z S É G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III.

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE DEROGÁCIÓS VIZI KÖZMŐ PROJEKTEK ELİKÉSZÍTÉSE CÍMŐ KONTSRUKCIÓHOZ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ELİSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A projekt azonosító száma: KEOP-../-- A

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL

REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL medicus universalis XXXVIII/1. 2005. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖZEGÉSZSÉGTANI INTÉZET, BUDAPEST REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL eredeti közlemény ANTMANN KATALIN OROSZI BEATRIX

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl . A kutatás háttere és célja A Parking Szervezı Fejlesztı Kft. piackutatást kezdeményezett, hogy felmérje a kerékpáros

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Mentális egészség és rizikómagatartásformák összefüggései serdülıkorúak körében

Mentális egészség és rizikómagatartásformák összefüggései serdülıkorúak körében Kiss Judit, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet Mentális egészség és rizikómagatartásformák összefüggései serdülıkorúak körében Bevezetés Elızı cikkeinkben bemutattuk az egyes kockázati magatartásformák

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Debreceni középiskolások kockázati magatartása

Debreceni középiskolások kockázati magatartása Debreceni középiskolások kockázati magatartása 2014. május-július Kutatási beszámoló A kutatást támogatta: Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A kutatás lebonyolításában közreműködő civil szervezetek:

Részletesebben

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata A kutatást támogatta: Kutatás előzményei: Rév Szenvedélybeteg-segítő

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kökönyei Gyöngyi Fiatalok baleseteinek megelőzése c. szeminárium 2008. November 24. Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) Németh

Részletesebben

Kerékpárhasználati adatok

Kerékpárhasználati adatok Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Telepszerő körülmények között élık egészségfelmérése

Telepszerő körülmények között élık egészségfelmérése EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS Telepszerő körülmények között élık egészségfelmérése DR. KÓSA ZSIGMOND Témavezetı: Prof. Dr. Ádány Róza DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

EGYETEMI HALLGATÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA

EGYETEMI HALLGATÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei EGYETEMI HALLGATÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA Veresné Balajti Ilona DEBRECENI EGYETEM Egészségtudományok Doktori Iskola Debrecen, 2010 2 Betétlap

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás Program Online Közvéleménykutatás. Önkitöltő kérdőív 2009. július 6. - 2009. július 29.

Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás Program Online Közvéleménykutatás. Önkitöltő kérdőív 2009. július 6. - 2009. július 29. Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás Program Online Közvéleménykutatás Önkitöltő kérdőív 2009. július 6. - 2009. július 29. Készült a Nagycsaládok Országos Egyesülete ajánlásával Forrás: www.alkohol.info.hu

Részletesebben