11. előadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája

Átírás

1 11. előadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás szerint A szakági részletes helyszínrajzok (másolatban) a közmű-alaptérkép másolatán készülnek és az egyes szakágak (a vezeték-üzemeltetők) összes vezetékét, azok térbeli helyzetére és kiterjedésére vonatkozó műszaki adatait tartalmazzák. A szakági részletes helyszínrajz fő funkciója az üzemvitelhez és a szakági továbbvezetésekhez szükséges szakági nyilvántartás biztosítása. Emellett ezzel szolgáltatják az üzemeltetők a hiteles adatokat az építésügyi hatóság (KKN) felé a központi közműnyilvántartáshoz. 1. ábra: Közmű szakági részletes helyszínrajzok készítése Az elektromos szakág esetében külön szakági részletes helyszínrajz sorozatokon tartják nyilván a kis- és középfeszültséget. A Budapesti Közlekedési Zrt. a vonalas létesítményeihez igazodva nem szelvényrendszerben, hanem úgynevezett sávtérképeken vezeti a szakági helyszínrajz nyilvántartását. A szakági részletes helyszínrajzok készítésénél számos, látszólag lényegtelen, mégis fontos szempontot kellett (kell) szem előtt tartani. - A szakági létesítmény kellő részletességgel legyen bemérve és ábrázolva, töréspont, szerelvény ne maradjon ki. 11-1

2 Óravázlat a Közműnyilvántartás előadásaihoz - Folyamatosan ellenőrző méréseket kell végezni. - A mérési mód tegye lehetővé a töréspontok és szerelvények koordinátáinak legalább közvetett, utólagos meghatározását. Ez részben azért fontos, hogy hibaelhárítás esetén gyorsan kitűzhető legyen a vezeték és műtárgyai, másrész a későbbi digitális feldolgozásra i gondolni kell. - Tekintettel kell lenni arra, hogy a javítással, karbantartással foglalkozó munkások nem rendelkeznek geodéziai ismeretekkel. A föld alatti vezeték kitűzését hibaelhárítás esetén nem geodéziai módszerekkel, hanem egyszerű mérőszalaggal végzik, ezért a szakági részletes helyszínrajzokon úgynevezett pallérméretek feltűntetése szükséges. Pallérméret alatt az épületekhez, kerítésekhez és más tereptárgyakhoz történő egyszerű méretezést értjük, ezek természetesen csak ortogonális méretek lehetnek, poláris méreteket csak geodéziai módszerekkel lehet használni. A földalatti vezetékek kutatása gyakran csak közelítő eredményt hoz, ilyen esetben a ~ bizonytalan nyomvonal jelölést használjuk. Fontos még megjegyezni, hogy a szakági részletes helyszínrajzok vezeték ábrázolása eltér a térképszerű geodéziai ábrázolástól. A közmű jelkulcsok a vezetékeket jelentőségüknek (pl. átmérőjüknek) megfelelően különböző vonalvastagsággal és folyamatos vonallal ábrázolják. A geodéziai (térképi) ábrázolás a föld alatti vezetékeket és létesítményeket szaggatott vonallal és egy vonalvastagsággal ábrázolja. Ezek miatt szükséges a helyszínrajz elnevezés és nem szabad ezeket a munkarészeket térképnek nevezni. A geodézia egyik fontos utasítása, az M1 Mérnökgeodéziai Szabályzat és Jelkulcs a térképi ábrázolás-technikát írja elő, ezért a jelölésrendszere nem használható a közműnyilvántartáshoz. Az alábbiakban összefoglaljuk a szakági részletes helyszínrajzok általános, általában minden közmű szakág esetében ábrázolandó adatait: - vezeték műszaki jellemző adatai (pl. anyag, átmérő), - vezetékszakaszok határpontjai (pl. anyag- vagy méretváltozás), - vezeték jellege (pl. élő, nem élő, ideiglenes, bizonytalan), - vezetékszakasz hossza, - jellemző pontok bemérési adatai (pallérméretek), - vezetékek és műtárgyak magassági helyzete (relatív vagy Balti magassági alapszintre vonatkozó), - közműalagutak, védőcsatornák mérete, anyaga, lejárói, fenékszint magassága stb.). A szakági részletes helyszínrajzok az aknákra vonatkozó részleteket a méretarányukból következően nem tartalmazhatják. Ezért szükséges aknarajzokat készíteni a belső vezetékszakaszok szerelvények bemérést követően. Fontos megjegyezni, hogy a szakági részletes helyszínrajzok készítése nem lehet kizárólag geodéziai feladat. Egyes vezetékek esetében szakági segítség feltétlenül szükséges, például csatorna kutatásához és méréséhez jól felszerelt búvárcsoport, elektromos szekrényekben, transzformátorházakban történő kutatóműszer csatlakozásokhoz elektromos szakember. Vezetékes telefonhálózat kutatása vezetékkutató műszerrel nem megengedett a hálózati jelek zavarása miatt. A szakági közműkutatás és geodéziai felmérés eredménye szakági szempontból természetesen megkérdőjelezhető. Az elkészült munkarészek szakági lektorálására mindegyik szakág nagy súlyt fektet és tapasztalt szakemberek végzik ezt a munkát. 11-2

3 A szakági részletes helyszínrajz készítési munka nagyságrendjét jól szemlélteti egy közelítő számadat: Budapesten a hat szakág teljes szelvényszáma megközelíti a 40 ezret. Az alábbi ábra a szennyvízelvezetés szakág egy szelvényrészletét mutatja. 2. ábra: Szennyvízelvezetés szakági részletes helyszínrajz egy részlete A közműtérkép (egyesített közműtérkép) készítésének technológiája Előre kell bocsátani, hogy a közműtérkép elnevezés nem szerencsés. Az elmúlt évtizedek folyamán szinte állandósult a szakemberek körében is a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasításban előírt munkarészek neveinek összekeverése. Bonyolítja a helyzetet, hogy az építőmérnöki szakterületek előszeretettel használják a közmű munkarészek megjelölésére a genplan szót is. Ez végképpen helytelen, hiszen a genplan valójában terv, a német Generalplan szóból lefordítva vezérterv. A közműnyilvántartás munkarészei már nem tervek, hanem a megvalósult állapotot mutatják. Ha már a német elnevezéseket kívánjuk magyarosítani, akkor a Bestandsplan, vagy esetleg a Zustandsplan elnevezést indokolt lefordítani, azaz állapottérkép, vagy megvalósulási térkép. (Lehet azon elmélkedni, miért használja mindegyikre a Plan szót a német, de a szóösszetételek első tagja egyértelművé teszi, hogy miről van szó.) A közműtérkép a közmű szakágak vezetékeit egyesítve, térképszerűen ábrázolja. A föld alatti vezetékek ábrázolása szaggatott vonallal, azonos vonalvastagsággal történik. Jó alapot biztosít a közműtervezők számára a vezetéktervezéshez, valamint a területrendezési és városfejlesztési munkákhoz. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 11-3

4 Óravázlat a Közműnyilvántartás előadásaihoz közműtervezés során a közműtérkép használata nem helyettesítheti az előírt, szakágankénti egyeztetési kötelezettséget. A közműtérkép fontosabb tartalmi elemei az alábbiak: - vezetékek nyomvonalai, - vezetékek fajtájának, jellegének, elhelyezkedésének megkülönböztető jelei, - aknák, szekrények, egyéb műtárgyak, fontosabb szerelvények, - oszlopok, tartószerkezetek, - védőcsatornák, közműalagutak, vezetékhidak, - egyéb területigényes védelmi berendezések, védőterületek, - kapcsolódó létesítmények berendezései. A szakági részletes helyszínrajzokhoz hasonlóan a közműtérkép is az 1:500 méretarányú közmű-alaptérkép mérettartó fólia másolatán készül. Az eredeti példány szakáganként különböző színnel készül (elektromos-piros, víz-kék, szennyvíz-barna, gáz-sárga, távközlés-zöld, távhőellátás-lila), ez azonban fénymásolásra alkalmatlan lenne, ezért a vezetékeken az adott szakág betűjelét is fel kell tűntetni. A közműtérképeket szerkesztéssel kell készíteni, a szakági részletes helyszínrajzok másolásával tilos (azok különböző vonalvastagságai miatt. Az alábbi ábrák a közműtérkép készítés hagyományos technológiáját és egy közműtérkép részletet tartalmaznak. 3. ábra: Egyesített közműtérkép készítése 11-4

5 4. ábra: Egy közműtérkép részlete Közműadattár A közműadattár a település közművekkel kapcsolatos összesítő adatainak gyűjteménye. Kiterjed a közművekre vonatkozó mennyiségi adatokra és az ellátottságot jellemző mutatókra. Készítője és adatszolgáltatója a Központi Közműnyilvántartó. A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasításban előírt közműadattár tudomásunk szerint sehol nem jött létre, általában a tartalma is kérdéses volt. Valójában a település irányítást lett volna hivatott támogatni a szakágak által szolgáltatott összesített ellátottsági adatokkal. A hagyományos nyilvántartási struktúrában ennek létrehozására az elképzelés irreális volt. Más kérdés, hogy az új, digitális rendszerek szakági háttér adatbázisai lényegesen könnyebben szolgáltathatnak összesített adatokat, de ennek a lehetőségnek a jogi és pénzügyi kidolgozásával jelen fázisban nem foglalkozhatunk. Áttekintő alaptérképek és szakági áttekintő helyszínrajzok Az áttekintő alaptérképek a szakági áttekintő helyszínrajzok alapját képezik. Alapjuk az 1:4000 méretarányú földmérési átnézeti térkép. Ahogyan a közmű alaptérkép a földmérési alaptérkép jelentős tartalmi változtatásával jön létre, az áttekintő alaptérkép elkészítéséhez is a földmérési átnézeti térkép tartalmi módosítása szükséges. Lényegében a földmérési átnézeti térkép generalizálásáról van szó. Generalizálás alatt a cél szempontjából szükségtelen térképi elemek elhagyását, 11-5

6 Óravázlat a Közműnyilvántartás előadásaihoz összevonását értjük és ezzel helyet biztosítunk más, a közműábrázolás szempontjából lényeges tartalomnak. Az áttekintő alaptérkép tartalma az alábbiak szerint foglalható össze: - belterület határvonala, - kerülethatárok, - tömbök határvonala, - épületek körvonalrajza, - utcanév (a tömb belsejében az utcával párhuzamosan), - tömbsarkok házszámai, - jellegzetes elnevezések, - 1:500 méretarányú szelvények szelvényhálózata és számai. A szakági áttekintő helyszínrajzok az áttekintő alaptérkép mérettartó fóliamásolatain készülnek a szakági részletes helyszínrajzok szakági anyagának felhasználásával, tehát azok elkészültét követően. Szakáganként készülnek, rendeltetésük, hogy a közműhálózatok rendszerét, összefüggéseit olyan részletességgel ábrázolják, hogy az üzemeltetés, fejlesztés és az építésügyi hatóság részére átfogó kép álljon rendelkezésre. A szakági áttekintő helyszínrajz a vezetékek nyomvonalát a fajta és a jelleg megkülönböztetésével ábrázolja és tájékoztató jelleggel feltűnteti a fontosabb műtárgyakat és szerelvényeket. Az áttekintő munkarészek a közmű szakágak szakemberei számára fontosak, használatuk a tapasztalatok szerint helyenként gyakoribb, mint a szakági részletes helyszínrajzoké. A közműnyilvántartási munkarészek hagyományos változásvezetése A változásvezetést egy-egy területegység nyilvántartási munka-részeinek elkészültét követően azonnal el kell kezdeni. Egyszerű folyamat, ha az újonnan fektetett vezeték bemérése a betemetés előtt, nyitott árokban történik. Előírás, hogy "A beruházó csak olyan közművezetékek építési költségeit fizetheti ki, amelyek bemérését a nyilvántartó szerv igazolja. A beruházót és a kivitelezőket a határidők mellett egyéb tényezők is sürgetik (pl. a közlekedés akadályozása), ezért - az előírás ellenére - igen gyakori az árok bemérés előtti betemetése. A változások érinthetik: - az alaptérképi tartalmat, ilyen lehet - a földrészletek jogi határvonalának változása, - közterületet is érintő építések és bontások, - utak, járdák, aluljárók, felüljárók építése, - parkosítás, - fák telepítése, stb. - a közműtartalmat, például - új vezetékek létesítése, - vezetékkiváltások, - hibajavítások, - korszerűsítések, stb. 11-6

7 A földmérési alaptérképi tartalmat érintő változások követése a földhivatalok feladata. A központi közműnyilvántartó feladata, hogy a földhivataloktól folyamatosan beszerezze a közterületre és annak közvetlen környezetére vonatkozó változási vázrajzok másolatait és átvezesse a változásokat a közmű-alaptérképeken és áttekintő alaptérképeken. Ez számos településen működik, sok helyen nem. Gyakori, hogy a központi közműnyilvántartó az alaptérképi változásokat nem földhivatali forrásból szerzi be. Ennek következtében a nála vezetett közmű alaptérkép lehet naprakészebb a földhivatali földmérési alaptérképnél, de fokozatosan veszít a hitelességéből, mivel nem hivatalos adatokat használ az átvezetéshez. 11-7