Vági Attila Az NDK identitásról

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vági Attila Az NDK identitásról"

Átírás

1 Vági Attila Az NDK identitásról Az május 23-án kihirdetett német Alaptörvénnyel (Grundgesetz) a három nyugati megszálló hatalom területén létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. Erre válaszképpen a szovjet szektorban október 7-én a német Népi Tanács ideiglenes Népi Kamarának nyilvánította magát, és a szocialista országok diplomáciai testületei előtt rendkívül visszafogott ceremónia keretében alkotmányt fogadott el. Ezzel az aktussal megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amely az október 3-án történt megszűntéig több metamorfózison ment keresztül. Jelen írásomban a 41 évig fennálló NDK egyik legellentmondásosabb kérdését, identitásának problémakörét vizsgálom. Ahhoz, hogy a német identitás megértéséhez közelebb kerülhessünk, előbb meg kell vizsgálnunk, hogy kik és milyen szempontok szerint számítottak németnek. Az 1871-ben létrejött Német Császárság előtt a jus soli, a lakóhely szerinti származás területi elve volt uralkodó, míg a császárság megalakulásával a jus sanguinis, a vérségi alapú leszármazás lett meghatározó. 1 Az 1913-ban elfogadott Állampolgársági Törvény szellemisége jellemző a kérdés egész 20. századi német megközelítésre: az állampolgárságot hivatalosan is elválasztotta a lakóhelytől és helyette a leszármazottak közösségével azonosította. A szemlélet kialakulásban a birodalmi lengyelek nagy száma is szerepet játszhatott, akiktől féltették a német vér tisztaságát. (A ma is élő elv következtében fordulhatott elő az 1990-es években, hogy egy németül nem is tudó volgai német (Volksdeutsche) állampolgársághoz juthatott, míg egy harmadik generációs török bevándorló azt nem feltétlenül kapta meg. 2 ) Németország az első világháború után nemzetállam lett, de az etnikai közelítés nem vesztette el létalapját; éppen ellenkezőleg, az erőteljes nacionalista ráhatások következtében egyre inkább megkérdőjelezhetetlenné vált. (Hitler etnikailag tiszta népközösségről [Volksgemeinschaft] beszélt.) A második világháború után ez a típusú szemlélet ugyan úgy érvényesült az NSZK Alaptörvényében, csupán nacionalista fennhangjaitól fosztották meg. 3 Az NDK az állampolgárság kérdésében az NSZK-hoz hasonló örökséggel indult. Ezt tükrözi 1949-es alkotmánya, amely még semmit nem mond a NDK államának kommunista jellegéről (taktikai okokból, mivel Sztálin 1952-ig még bízott egy egységes független Németország megteremtésében, amely a nyugati szövetségi rendszert gyengítené 4 ) és a nyugatnémet alaptörvény mintájára valamennyi német nevében beszél. Németország egy és oszthatatlan demokratikus köztársaság, amely a német államokból áll [ ] a német nép egészének létezése és fejlődése szempontjából minden alapvető ügyben dönt csak egyetlen német állampolgárság létezik. 5 Az NDK polgáraiban az ötvenes években természetes volt az a felfogás, hogy a megosztottság csak ideiglenes, és az egyik fő politikai feladat, ennek orvoslása. A remilitarizációval kapcsolatban általános ellenérzés uralkodott, mivel nem akartak német német testvérháborút. 1 Fulbrook, Mary: A német nemzeti identitás a holokauszt után. Budapest, o. 2 Fulbrook 2001, 255., Brubaker, Rogers: Citizenship and Nationalhood in France and Germany. Cambridge, o. 3 Az ezred fordulón érdekes vita zajlott le a német közéletben, amelyet Friderich Merz a CDU akkori frakcióvezetője indukált a Leitkultur (vezető kultúra) kifejezés használatával. Erről részletesebben lásd Schauschitz Attila: Egymáshoz vigyázva igazodj - Bevándorlás és integráció Németországban. In Élet és Irodalom, sz. 4 Winkler, Heinrich August: Németország története a modern korban.. Budapest, o., Görtemarker, Manfred: A Német Szövetségi Köztársaság története. Budapest, o. 5 Fulbrook 2001,

2 A berlini fal felépítése (1961) az identitást meghatározó kérdésekben még nem hozott cezúrát (a falat az NDK-ban antifasiszta védőfalnak nevezték), de a hatvanas években már elindult az NDK önmeghatározásának újragondolása. A Német Szocialista Egységpárt (SED) évi VI. pártkongresszusa a német nemzeten belül már megkülönböztetett burzsoá és szocialista nemzet. 6 A még kívánatosnak tartott újraegyesülést a szocialista fejlődés alapján vélte csak megvalósíthatónak, de nem vonta kétségbe az egységes német nemzet teóriáját. A német nemzet két egymással ellenséges viszonyban álló, és egymással élesen szembehelyezkedő társadalmi berendezkedésű államra van osztva. A német nemzet tehát semmiképpen sem szűnt meg létezni, hanem történelmi perspektívából szemlélve, a szocialista nemzetté válás átmeneti szakaszában van, amely állapot akkor ér véget, amikor a nemzet létezésének társadalmi feltételei egész Németországban megújulnak ben a keletnémet vezetés olyannyira biztosnak érezte helyzetét (a fal felépítése sok gondot megoldott), hogy propaganda okokból korlátozott sajtócserét javasolt az NSZK-nak: Berlin engedélyezné néhány liberálisabb szellemű nyugatnémet újság árusítását (Die Zeit, Süddeutsche Zeitung), cserébe az SED központi lapjának a Neues Deutschlandnak a nyugati terjesztéséért. Az ajánlatot a nyugatnémet vezetés visszautasította februárjában Berlinben az össznémet kérdésekért felelős államtitkárságot tüntetőleg nyugatnémet kérdésekért felelős államtitkársággá keresztelték át. 9 Ugyanebben az évben bevezették az önálló NDK állampolgárságot, amelyre minden német igényt tarthatott a jus sanguinis elv alapján; ezen felül pedig mindenkinek járt, aki az NDK területén született vagy honosítás útján szerzett állampolgárságot. [ ] Német Demokratikus Köztársaságbeli állampolgárságra az első békeszerető, demokratikus és szocialista német állam lakosai jogosultak; ebben az államban a munkásosztály gyakorolja a politikai hatalmat a szövetkezeti parasztsággal, az értelmiséggel és a többi dolgozó emberrel szövetségben. 10 Az elhatárolódás látványos formája volt, hogy az 1964-es tokiói nyári olimpiától eltérően, az 1968-as mexikóvárosin az NDK és az NSZK külön csapattal indult. A külön indulás miatt kiemelten támogatták a presztízs és legitimációs szempontból egyaránt fontos élsportot, aminek meg is lett az eredménye: Mexikóban az NDK csapata a Szovjetunió és az Egyesült Államok mögött harmadik lett, míg a nyugatnémetek csak hatodikak. 11 A hatvanas évek második felében a Walter Ulbricht vezette NDK a szocialista táboron belül is egyre kihívóbban viselkedett. Ulbricht szerint a szocializmus nem rövid átmeneti szakasz a társadalom fejlődésében, hanem viszonylag önálló társadalmi-gazdasági alakulat a kapitalizmusból a kommunizmusba való világméretű átmenet történelmi korszakában. 12 Ezzel maga ellen haragította az 1936 óta a formációs elmélet már kommunista szakaszában járó Szovjetuniót. Az NDK szocializmusát modern iparilag magasan fejlett szocializmusnak nevezete és a Szovjetunióval való egyenlő partnerség látszatát igyekezett kelteni. Az SZKP főtitkára 1970-ben megfedte Ulbrichtot, annak Moszkvával nem egyeztetett megnyilvánulásai miatt. Az NDK nem csak a ti ügyetek, hanem a mi közös ügyünk is. Az NDK olyan valami számunkra, amit nem szabad megrázni. [ ] Németország megszűnt létezni. Ez jó is így. Van a szocialista NDK és a kapitalista NSZK. A helyzet ez [ ] A Szovjetunió nélkül nincs NDK. 13 Berlinben még 1968-ban egy népszavazással megerősített új alkotmányt fogadtak el, ami az évihez képest már konkrétabban fogalmaz a szocializmus építésének kérdésében. A 6 Uo. 7 Uo. 8 Nemes János: A Német Demokratikus Köztársaság. Budapest o. 9 Winkler 2005, Fulbrook 2001, Nemes 2001, Winkler 2005, Uo

3 Német Demokratikus Köztársaság a német nemzet szocialista állama. A városi és vidéki dolgozók politikai szervezete, akik a munkásosztály és annak marxista-leninista pártjának vezetésével közösen valósítják meg a szocializmust. 14 A másik német államot az alkotmány szocialista ellenes, imperialista bázisnak titulálja, a német megosztottságot pedig a nyugati hatalmak számlájára írja. Az NDK azonban már alkotmányosan is elkötelezte magát, hogy [ ] legyőzze Németország kettéosztottságát, amelyet az imperialisták rákényszerítettek a német nemzetre. 15 Az NSZK-ban 1969-ben hatalomra került Willy Brandt kancellár új keleti politikájával (Ostpolitik) alaposan megmozgatta az ötvenes évek óta megrekedt német német kapcsolatokat is. Az 1972-ben elfogadott NDK és NSZK közötti Alapszerződés preambulumában a megállapodás előfeltételeként leszögezi: A Magas Szerződő Felek [ ] a történelmi adottságokból kiindulva, és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság alapvető kérdésekben, így a nemzetiségi vallott eltérő felfogást tiszteletben tartva [ ] a következőkben állapodtak meg. 16 A szerződés aláírásakor az NDK élén már Erich Honecker állt, aki különösen jó kapcsolatokra törekedett Moszkvával. (1971-es hatalomra jutását is Brezsnyevnek köszönhette.) Tanulva Ulbricht sorsából maximálisan meg kívánt felelni annak a szovjet kívánalomnak, hogy a két német állam politikai közeledésével egyidejűleg, azt kompenzálandó ideológiai síkon konfrontálódjanak. Már az 1970-es VIII. pártkongresszus deklarálta a nemzet új típusának, a szocialista nemzetnek a létrejöttét. Ellentétben az NSZK-val, ahol tovább él a polgári nemzet, és ahol a nemzeti kérdést a burzsoázia és a dolgozó tömegek kibékíthetetlen osztályellentéte határozza meg, melyre meggyőződésünk szerint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet világtörténelmi folyamata ad majd megoldást, addig nálunk a Német Demokratikus Köztársaságban, a szocialista német államban kialakul a szocialista nemzet. 17 Honecker ezt alátámasztandó az NSZK-ról 1972-ben mint külföldről beszélt. Az egységes német nemzet koncepciójának feladásába illeszkedett az a rendelkezés is, miszerint a Feltámadt a romokból (Auferstanden aus Ruinen) kezdetű hivatalos NDK himnuszt csak játszani volt szabad, énekelni nem, a Németország egységes hazánk (Deutschland einig Vaterland) sora miatt. Heinrich Winkler történész a folyamatot a következő képpen összegzi: A két nemzet elméletével a SED az SZKP által előre megfogalmazott választ adott a két állam és egy nemzet az SPD által képviselt felfogására. A német nemzetállamtól és a német nemzettől való elfordulás ben, száz évvel azután, hogy Bismarck megalapította a birodalmat, az NDK-ban átmenetileg lezárult. Ettől fogva az NDK csak ideológiai alapon, azaz, mint ideológiai állam határozhatta meg önmagát, és csak azt vehette át a német múltból, ami összeegyeztethető volt az ideológiai előírásokkal. 18 Ismeretes, hogy a német nemzeten belül ekkorra, már volt két sikeres példa önálló identitás kialakítására: a svájci német (19. század) és az osztrák (döntően 1945 után). Azonban lényeges különbség, hogy ezek a népek rendelkeztek hosszú múltra visszatekintő önálló államisággal. Keletnémet oldalon csak az önmagában is ellentmondásos porosz múltra lehetett volna építkezni, de ez nem fedte le az egész NDK-t és a porosz hagyományt a pártvezetés osztály és történelmi szempontból is elítélte. Az önmeghatározásban lezajlott paradigmaváltásra a Népi Kamara által 1974-ben módosított alkotmány rakta fel a koronát. Ebben már nincs utalás a német népre (das deutsche Volk), 14 Uo Fulbrook 2001, Németh István (szerk.): A német kérdés. Budapest, o. 17 Winkler 2005, Uo. 3

4 csak az NDK népére (das Volk der Deutschen Demokratischen Republik). 19 Az NDK-t már nem a német nemzet szocialista államaként, hanem mint a munkások és parasztok szocialista állama írja le, és külön hangsúlyozza a szocialista országokkal való közösséget. A szocialista identitásra pedig a Varsói Szerződés bármely országánál jobban rá volt utalva, mert mint újonnan létrejött, történelmi előzményekkel nem rendelkező állam, saját nemzeti identitás sem legitimálhatta létét. Az új ideológiát alátámasztandó két vezető pártideológus Alfred Kosing filozófus és Walter Schmidt történész a Neues Deutschland február 15-i számában tudományos érvekkel próbáltak szolgálni. Érvelésük lényege, hogy elkülönítik a nemzet és a nemzetiség fogalmát. A nemzetet elsősorban nem bizonyos etnikai, nyelvi vagy szociálpszichológiai mozzanatok határozzák meg, hanem a társadalom gazdasági alapjai, az osztályviszonyok és az osztályok történelmi cselekedetei, különösen az uralkodó, a társadalmat és a nemzetet vezető osztályéi. 20 A nemzetiséget viszont a nemzetnél szűkebb kategóriának értelmezték, amely a lakosság etnikai jellegzetességeit, vonásait, jegyeit foglalja magában. Ezt megvilágítandó, a cikkben a következő képpen fogalmaztak: A NDK polgárainak túlnyomó többsége nemzetiségét tekintve német, származása, nyelve, életmódja és tradíciói, vagyis röviden az etnikai jellegzetességei alapján. Az NDK területén azonban más nemzetiségű állampolgárok is élnek, mindenekelőtt a szorb nemzetiség viszonylag jelentős csoportjai. 21 A gondolatmenet lényegét úgy foglalhatnánk össze, hogy egy etno-kulturális német nemzetiség mellett egy újraértelmezett osztályalapú nemzet fogalmat alkottak, melyhez az állampolgárságon keresztül lehetett tartozni. A társadalom azonban nem mindent fogadott el kritika nélkül, amiről a Politbüroban döntöttek, különösen, ha egész gondolkodásukat akarták átformálni. Erről tanúskodnak az 1960-as évektől végzett közvéleménykutatások eredményei is. Az 1968-as alkotmánymódosítás előtt a következő kérdést tették fel: Ha a barátai vagy munkatársai körében arról folyik a vita, hogy az emberek az NDK-t vagy egész Németországot tekintik-e hazájuknak, mi erről a többség véleménye? A válaszok a SED megrendelésre dolgozó kutatókat nem tölthették el nyugalommal, ugyanis a megkérdezettek 59,9%-a egész Németországot tekintette hazájának, míg az NDK-t csak 37,2%. Külön lesújtó tény volt, hogy a párttagok körében is nagyfokú zavarodottságot érzékeltek. Jobb eredményeket csak a fiatalabb korosztályok körében értek el, mivel nekik már nem volt élő tapasztalatuk az egységes Németországról. 22 A felmérésből leszűrt tapasztalatokhoz a következő megjegyzéseket fűzték: az NDK történelmi küldetésére vonatkozó ismertek nem alakultak ki eléggé a lakosságban, a haza fogalmának további pontos kifejtésére van szükség, az agitációs tevékenységben sokkal gyakrabban és hatásosabban kell elmagyarázni, hogy miért csak az NDK lehet a haza állampolgáraink számára. 23 Honeckernek személyesen is ki kellett fejtenie az NDK állampolgárság és német nemzetiség közötti különbséget. Ez a különbség meghatározható. A mi szocialista államunk a Német Demokratikus Köztársaság nevet viseli, azért mert állampolgárainak nagy többsége nemzetiségét tekintve német. Ezért semmi okunk nincs összekeverni a két dolgot, mikor egy nyomtatványt kell kitölteni [ ] A válasz az ilyen kérdésre egészen egyszerű, és nincs benne semmi kétértelműség: állampolgársága NDK, nemzetisége német. Így áll a dolog Fulbrook 2001, Winkler 2005, Fulbrook 2001, Uo Uo Uo

5 Honecker politikája a nyolcvanas évekre csak annyit finomodott, hogy érzékenyebb lett a nemzeti kérdések iránt ban ismét felállították Nagy Frigyes lovas szobrát az Unter den Lindenen; Luthert méltatták születésének 500. évfordulóján, 1983-ban. (A korábbi progresszív Münzer, reakciós Luther sematikus szembeállítás helyett.) Honecker a Luther ünnepségen a következő képpen fogalmazott: Egyébként nincs szükségünk arra, hogy integráljuk a német történelmet. Belőle származunk, benne élünk, és továbbvisszük. 25 A SED az 1980-as években a hagyomány és örökség kettős fogalmi rendszerében vizsgálta felül a szocialista történelemképet. Örökségnek tekintettek mindent, ami a múltból áthagyományozódott, de csak a pozitív, továbbélésre érdemes örökséget vették be a hagyomány kategóriájába. (A középpontban természetesen a munkásosztály forradalmi hagyománya állt.) A negatív örökségnek is megvolt a maga feladata, ezek az értékek az NSZK-ban éltek tovább, különös tekintettel a náci múltra. 26 A náci múlttal való szembenézés más szempontból is felemásra sikeredett az NDK-ban. A keletnémet lakosság többsége számára a jelen elfogadása is problémát okozott, így nem volt téma a múltfeldolgozás. Ezt a politikai vezetés sem támogatta; az egységfront egyik pártját a Németország Nemzeti Demokrata Pártját (NDPD), például kimondottan azért alapították, hogy a volt nácikat beépítsék az új rendszerbe. Ezzel szemben az NSZK-t lépten nyomon fasizmussal vádolták és állandó rágalomhadjáratokat indítottak ellene. Ennek volt jellegzetes példája a Barna Könyvek (Braunbücher) sorozat, amely a magas pozíciókban lévő nyugatnémetek náci múltját leplezte le. (Szándékán kívül hozzájárulva ezzel az NSZK múltfeldolgozásához. 27 ) A szimbolikus politizálásban fontos szerepet töltöttek be az NDK területén található koncentrációs táborok (Buchenwald, Sachsenhausen, Ravensbrück). Ezek közül a Buchenwaldit szemelte ki az SED, arra hogy nemzeti szimbólumot csináljanak belőle. Ebben az játszott szerepet, hogy a lágert április 11-én a fogvatartottak lázadásával szabadították fel az amerikaiak. A párt szemében az aktív ellenállás volt a fontos, ezt akarták felnagyítani és az egész NDK-ra kiterjeszteni. A felmentést kapott, megtévesztett munkások és parasztok nagy tömegei mellett hősies, elsősorban kommunista ellenállók sokasága küzdött a nácik ellen a hivatalos propaganda szerint. Ez a valós alapokra is építkező torz kép sok ember lelkiismeretét megnyugtatta. A megemlékezések kapcsán antifasiszta ellenállókról beszéltek, zsidókról vagy csak mellékesen, vagy egyáltalán nem. Buchenwald ilyen szempontból különösen jó választás volt, mivel egy igazi internacionalista gyűjtőtábor volt sok nemzet fiaival, sok kommunistával és aránylag kevés zsidóval. (Ernst Thälmann kommunista vezető is itt halt meg. 28 ) A nyolcvanas évekre az NSZK-ban élő liberális gondolkodók is igyekeztek a korábbinál több empátiát tanúsítani az NDK-val szemben. Heinrich Winkler August, 1981-ben a következőket írja a Die Zeit február 16-i számában: Az hogy az NDK-ban élő németek önálló nemzet akarnak lenni, ellentmond mindannak, amit kívánságaikról és érzéseikről tudtunk. Nem bűnösebbek a nemzetiszocializmusban, mint a nyugatnémetek, de a második világháború következményei sokkal súlyosabban érintik őket, mint bennünket. Mivel német német viszonylatban nézve a nyugatnémetek 1945 győztesei, hazánkban sokkal több német nyugszik bele a status quóba, mint ott, ahol vesztesek élnek, az NDK-ban. Felhívja a figyelmet az NSZK felelősségére is: Amíg a háború következményei olyan igazságtalanul vannak megosztva, mint ma, addig a nyugatnémetek nincsenek birtokában az erkölcsi legitimációnak, hogy feladják az NDK-ban élő németek iránti szolidaritást Winkler 2005, Uo Fulbrook 2001, , Uo Winkler 2005,

6 A nyugatnémet baloldali körök NDK-val szemben tanúsított fokozott megértése (ne feledjük a baloldal 1982 óta ellenzékben volt az NSZK-ban!) az ún. vitakultúra-dokumentumban csúcsosodott ki 1987-ben. Ebben a nyugati SPD és a SED között elfogadásra került nyilatkozatban az SPD az NDK állami létezésének elismerésén túlmenően elfogadta annak társadalmi rendszerét is. Ezt a közeledést tetézte be Honecker szeptemberi bonni látogatása, ahol szuverén államfőknek kijáró ceremóniával fogadták. A SED vezetésének elégtételül szolgált a nehezen kialkudott ceremónia; a Neues Deutschland így írt az eseményről: A tény, hogy az NDK államfőjét Bonnban a nemzetközi szokásoknak megfelelően himnusszal, állami zászlóval és katonai szertartással fogadták, bizony a világ nagy hírügynökségeinek kommentárját igazolja, miszerint a a realizmus végképp utat tört magának. Az álmodozók légvárakban laknak. Ez megint bebizonyosodott, különösen a kandalló mellett, az újraegyesítésről szövögetett álmok vonatkozásában. Ezt az NSZK mértékadó politikai körei, a kultúra és szellemi élet jeles képviselői is egyre inkább felismerik. Az Erich Honecker elvtárs által hangsúlyozott igazság, hogy a szocializmus és a kapitalizmus éppoly kevéssé férnek meg egymással, mint a tűz és a víz, most már mindenhol a politikai szókincs állandó részévé vált. 30 A nyolcvanas évek végén azonban az NDK a többi szocialista országhoz hasonlóan már több összetevős válságban volt. Ennek identitásbeli összefüggéseire a szovjet külügyi vezetés is felfigyelt. Az SZKP KB Nemzetközi Osztályának Alekszandr Jakovlev (Gorbacsov tanácsadója) számára készített februári feljegyzése a következőket tartalmazza: Az NDK-ban különlegesen összetett helyzet van kialakulóban a látszólagos jólét ellenére. Annak ellenére, hogy az NDK kitűnik a többi szocialista ország közül gazdaságának jobb állapotával és magasabb életszínvonalával, az ország gazdaságának helyzete valójában rosszabbodik. Nyomasztó az adósságteher és az NSZK-tól való növekvő függőség. A pártvezetés nagyrészt személyes ambíciók nyomása alatt igyekszik elkerülni a megújulás problémakörét. Az NDK vezetés konzervativizmusának kritikus elemzésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy annak igenis van bizonyos objektív alapja. Az NDK nem nemzeti alapon jött létre, hanem ideológiai, osztályalapon szerveződött, tehát a demokratizációba, a nyíltságba, a szólásszabadságba való gyors átmenet speciális problémákat vonhat maga után ebben az országban. 31 Végezetül alig egy évvel a rendszer bukása előtt hasonló véleményt fogalmaz meg az egyik fő keletnémet pártideológus Otto Reinhold az NDK állami rádiójának adott interjújában (1989. augusztus 19.): A leglényegesebb kérdés az [ ], mit nevezhetünk az NDK szocialista identitásának. Ebben a kérdésben nyilvánvalóan elvi különbség van az NDK és a többi szocialista ország között. Ők szocialista átalakulásuk előtt már valamennyien léteztek kapitalista vagy félfeudális államként. Államiságuk tehát elsősorban nem társadalmi rendjüktől függött. Az NDK esete más, mert ő csak mint az NSZK antifasiszta, szocialista alternatívája képzelhető el. Milyen létjogosultsága lenne a kapitalista NDK-nak a kapitalista NSZK mellett? Természetesen semmilyen. 32 Reinholdnak igaza lett; a berlini fal leomlása (1989. november 9.) után a keletnémet polgárok nem kértek egy megjavított szocializmusból, egy új kiadású NDK-ból; helyette az egységet választották, ami október 3-án be is következett. Az önálló NDK identitás megbukott. 30 Idézi Görtemarker 2003, Baráth Magdolna Rainer M. János (szerk.): Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Budapest, o. 32 Winkler 2005,

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

1949-es jelentés az ellenségrõl

1949-es jelentés az ellenségrõl Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar

Részletesebben

1. Mit tart Ön az 1956-os forradalommal kapcsolatos legfontosabb történeti kérdésnek? Milyen lényeges feltáratlan témákat lát 1956 történetével

1. Mit tart Ön az 1956-os forradalommal kapcsolatos legfontosabb történeti kérdésnek? Milyen lényeges feltáratlan témákat lát 1956 történetével 56-os kérdések 4 [ ] elôszó 4 A Múltunk szerkesztôbizottsága több történészt és társadalomkutatót kért arra: írja meg, miként vélekedik az 1956-os forradalom historiográfiájáról és emlékezetérôl, emlékezettörténetérôl.

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI

A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és nemzetközi (EU) menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban

Részletesebben

A Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a 90- es években -

A Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a 90- es években - BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség A Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a 90- es években - Közmenedzsment 2013 Január

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország külpolitikája I. A Szovjetunió A szovjet érdekszféra kettõs megítélése Magyarország az 1956. évi, fegyveres erõszakkal elfojtott

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól

A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól Dr Hoffmann Imre A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól Az Európai Uniós tagsággal a feladataink továbbiakkal egészültek ki. Eleget kell tennünk a korábbi

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból

Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból Otto Dix: Önarckép (1926) Otto Dix (1891-1969) szociáldemokrata családból érkezett, apja szobrász volt. Festőművésznek tanult, majd végigharcolta

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben