Vági Attila Az NDK identitásról
|
|
- Ödön Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vági Attila Az NDK identitásról Az május 23-án kihirdetett német Alaptörvénnyel (Grundgesetz) a három nyugati megszálló hatalom területén létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. Erre válaszképpen a szovjet szektorban október 7-én a német Népi Tanács ideiglenes Népi Kamarának nyilvánította magát, és a szocialista országok diplomáciai testületei előtt rendkívül visszafogott ceremónia keretében alkotmányt fogadott el. Ezzel az aktussal megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amely az október 3-án történt megszűntéig több metamorfózison ment keresztül. Jelen írásomban a 41 évig fennálló NDK egyik legellentmondásosabb kérdését, identitásának problémakörét vizsgálom. Ahhoz, hogy a német identitás megértéséhez közelebb kerülhessünk, előbb meg kell vizsgálnunk, hogy kik és milyen szempontok szerint számítottak németnek. Az 1871-ben létrejött Német Császárság előtt a jus soli, a lakóhely szerinti származás területi elve volt uralkodó, míg a császárság megalakulásával a jus sanguinis, a vérségi alapú leszármazás lett meghatározó. 1 Az 1913-ban elfogadott Állampolgársági Törvény szellemisége jellemző a kérdés egész 20. századi német megközelítésre: az állampolgárságot hivatalosan is elválasztotta a lakóhelytől és helyette a leszármazottak közösségével azonosította. A szemlélet kialakulásban a birodalmi lengyelek nagy száma is szerepet játszhatott, akiktől féltették a német vér tisztaságát. (A ma is élő elv következtében fordulhatott elő az 1990-es években, hogy egy németül nem is tudó volgai német (Volksdeutsche) állampolgársághoz juthatott, míg egy harmadik generációs török bevándorló azt nem feltétlenül kapta meg. 2 ) Németország az első világháború után nemzetállam lett, de az etnikai közelítés nem vesztette el létalapját; éppen ellenkezőleg, az erőteljes nacionalista ráhatások következtében egyre inkább megkérdőjelezhetetlenné vált. (Hitler etnikailag tiszta népközösségről [Volksgemeinschaft] beszélt.) A második világháború után ez a típusú szemlélet ugyan úgy érvényesült az NSZK Alaptörvényében, csupán nacionalista fennhangjaitól fosztották meg. 3 Az NDK az állampolgárság kérdésében az NSZK-hoz hasonló örökséggel indult. Ezt tükrözi 1949-es alkotmánya, amely még semmit nem mond a NDK államának kommunista jellegéről (taktikai okokból, mivel Sztálin 1952-ig még bízott egy egységes független Németország megteremtésében, amely a nyugati szövetségi rendszert gyengítené 4 ) és a nyugatnémet alaptörvény mintájára valamennyi német nevében beszél. Németország egy és oszthatatlan demokratikus köztársaság, amely a német államokból áll [ ] a német nép egészének létezése és fejlődése szempontjából minden alapvető ügyben dönt csak egyetlen német állampolgárság létezik. 5 Az NDK polgáraiban az ötvenes években természetes volt az a felfogás, hogy a megosztottság csak ideiglenes, és az egyik fő politikai feladat, ennek orvoslása. A remilitarizációval kapcsolatban általános ellenérzés uralkodott, mivel nem akartak német német testvérháborút. 1 Fulbrook, Mary: A német nemzeti identitás a holokauszt után. Budapest, o. 2 Fulbrook 2001, 255., Brubaker, Rogers: Citizenship and Nationalhood in France and Germany. Cambridge, o. 3 Az ezred fordulón érdekes vita zajlott le a német közéletben, amelyet Friderich Merz a CDU akkori frakcióvezetője indukált a Leitkultur (vezető kultúra) kifejezés használatával. Erről részletesebben lásd Schauschitz Attila: Egymáshoz vigyázva igazodj - Bevándorlás és integráció Németországban. In Élet és Irodalom, sz. 4 Winkler, Heinrich August: Németország története a modern korban.. Budapest, o., Görtemarker, Manfred: A Német Szövetségi Köztársaság története. Budapest, o. 5 Fulbrook 2001,
2 A berlini fal felépítése (1961) az identitást meghatározó kérdésekben még nem hozott cezúrát (a falat az NDK-ban antifasiszta védőfalnak nevezték), de a hatvanas években már elindult az NDK önmeghatározásának újragondolása. A Német Szocialista Egységpárt (SED) évi VI. pártkongresszusa a német nemzeten belül már megkülönböztetett burzsoá és szocialista nemzet. 6 A még kívánatosnak tartott újraegyesülést a szocialista fejlődés alapján vélte csak megvalósíthatónak, de nem vonta kétségbe az egységes német nemzet teóriáját. A német nemzet két egymással ellenséges viszonyban álló, és egymással élesen szembehelyezkedő társadalmi berendezkedésű államra van osztva. A német nemzet tehát semmiképpen sem szűnt meg létezni, hanem történelmi perspektívából szemlélve, a szocialista nemzetté válás átmeneti szakaszában van, amely állapot akkor ér véget, amikor a nemzet létezésének társadalmi feltételei egész Németországban megújulnak ben a keletnémet vezetés olyannyira biztosnak érezte helyzetét (a fal felépítése sok gondot megoldott), hogy propaganda okokból korlátozott sajtócserét javasolt az NSZK-nak: Berlin engedélyezné néhány liberálisabb szellemű nyugatnémet újság árusítását (Die Zeit, Süddeutsche Zeitung), cserébe az SED központi lapjának a Neues Deutschlandnak a nyugati terjesztéséért. Az ajánlatot a nyugatnémet vezetés visszautasította februárjában Berlinben az össznémet kérdésekért felelős államtitkárságot tüntetőleg nyugatnémet kérdésekért felelős államtitkársággá keresztelték át. 9 Ugyanebben az évben bevezették az önálló NDK állampolgárságot, amelyre minden német igényt tarthatott a jus sanguinis elv alapján; ezen felül pedig mindenkinek járt, aki az NDK területén született vagy honosítás útján szerzett állampolgárságot. [ ] Német Demokratikus Köztársaságbeli állampolgárságra az első békeszerető, demokratikus és szocialista német állam lakosai jogosultak; ebben az államban a munkásosztály gyakorolja a politikai hatalmat a szövetkezeti parasztsággal, az értelmiséggel és a többi dolgozó emberrel szövetségben. 10 Az elhatárolódás látványos formája volt, hogy az 1964-es tokiói nyári olimpiától eltérően, az 1968-as mexikóvárosin az NDK és az NSZK külön csapattal indult. A külön indulás miatt kiemelten támogatták a presztízs és legitimációs szempontból egyaránt fontos élsportot, aminek meg is lett az eredménye: Mexikóban az NDK csapata a Szovjetunió és az Egyesült Államok mögött harmadik lett, míg a nyugatnémetek csak hatodikak. 11 A hatvanas évek második felében a Walter Ulbricht vezette NDK a szocialista táboron belül is egyre kihívóbban viselkedett. Ulbricht szerint a szocializmus nem rövid átmeneti szakasz a társadalom fejlődésében, hanem viszonylag önálló társadalmi-gazdasági alakulat a kapitalizmusból a kommunizmusba való világméretű átmenet történelmi korszakában. 12 Ezzel maga ellen haragította az 1936 óta a formációs elmélet már kommunista szakaszában járó Szovjetuniót. Az NDK szocializmusát modern iparilag magasan fejlett szocializmusnak nevezete és a Szovjetunióval való egyenlő partnerség látszatát igyekezett kelteni. Az SZKP főtitkára 1970-ben megfedte Ulbrichtot, annak Moszkvával nem egyeztetett megnyilvánulásai miatt. Az NDK nem csak a ti ügyetek, hanem a mi közös ügyünk is. Az NDK olyan valami számunkra, amit nem szabad megrázni. [ ] Németország megszűnt létezni. Ez jó is így. Van a szocialista NDK és a kapitalista NSZK. A helyzet ez [ ] A Szovjetunió nélkül nincs NDK. 13 Berlinben még 1968-ban egy népszavazással megerősített új alkotmányt fogadtak el, ami az évihez képest már konkrétabban fogalmaz a szocializmus építésének kérdésében. A 6 Uo. 7 Uo. 8 Nemes János: A Német Demokratikus Köztársaság. Budapest o. 9 Winkler 2005, Fulbrook 2001, Nemes 2001, Winkler 2005, Uo
3 Német Demokratikus Köztársaság a német nemzet szocialista állama. A városi és vidéki dolgozók politikai szervezete, akik a munkásosztály és annak marxista-leninista pártjának vezetésével közösen valósítják meg a szocializmust. 14 A másik német államot az alkotmány szocialista ellenes, imperialista bázisnak titulálja, a német megosztottságot pedig a nyugati hatalmak számlájára írja. Az NDK azonban már alkotmányosan is elkötelezte magát, hogy [ ] legyőzze Németország kettéosztottságát, amelyet az imperialisták rákényszerítettek a német nemzetre. 15 Az NSZK-ban 1969-ben hatalomra került Willy Brandt kancellár új keleti politikájával (Ostpolitik) alaposan megmozgatta az ötvenes évek óta megrekedt német német kapcsolatokat is. Az 1972-ben elfogadott NDK és NSZK közötti Alapszerződés preambulumában a megállapodás előfeltételeként leszögezi: A Magas Szerződő Felek [ ] a történelmi adottságokból kiindulva, és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság alapvető kérdésekben, így a nemzetiségi vallott eltérő felfogást tiszteletben tartva [ ] a következőkben állapodtak meg. 16 A szerződés aláírásakor az NDK élén már Erich Honecker állt, aki különösen jó kapcsolatokra törekedett Moszkvával. (1971-es hatalomra jutását is Brezsnyevnek köszönhette.) Tanulva Ulbricht sorsából maximálisan meg kívánt felelni annak a szovjet kívánalomnak, hogy a két német állam politikai közeledésével egyidejűleg, azt kompenzálandó ideológiai síkon konfrontálódjanak. Már az 1970-es VIII. pártkongresszus deklarálta a nemzet új típusának, a szocialista nemzetnek a létrejöttét. Ellentétben az NSZK-val, ahol tovább él a polgári nemzet, és ahol a nemzeti kérdést a burzsoázia és a dolgozó tömegek kibékíthetetlen osztályellentéte határozza meg, melyre meggyőződésünk szerint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet világtörténelmi folyamata ad majd megoldást, addig nálunk a Német Demokratikus Köztársaságban, a szocialista német államban kialakul a szocialista nemzet. 17 Honecker ezt alátámasztandó az NSZK-ról 1972-ben mint külföldről beszélt. Az egységes német nemzet koncepciójának feladásába illeszkedett az a rendelkezés is, miszerint a Feltámadt a romokból (Auferstanden aus Ruinen) kezdetű hivatalos NDK himnuszt csak játszani volt szabad, énekelni nem, a Németország egységes hazánk (Deutschland einig Vaterland) sora miatt. Heinrich Winkler történész a folyamatot a következő képpen összegzi: A két nemzet elméletével a SED az SZKP által előre megfogalmazott választ adott a két állam és egy nemzet az SPD által képviselt felfogására. A német nemzetállamtól és a német nemzettől való elfordulás ben, száz évvel azután, hogy Bismarck megalapította a birodalmat, az NDK-ban átmenetileg lezárult. Ettől fogva az NDK csak ideológiai alapon, azaz, mint ideológiai állam határozhatta meg önmagát, és csak azt vehette át a német múltból, ami összeegyeztethető volt az ideológiai előírásokkal. 18 Ismeretes, hogy a német nemzeten belül ekkorra, már volt két sikeres példa önálló identitás kialakítására: a svájci német (19. század) és az osztrák (döntően 1945 után). Azonban lényeges különbség, hogy ezek a népek rendelkeztek hosszú múltra visszatekintő önálló államisággal. Keletnémet oldalon csak az önmagában is ellentmondásos porosz múltra lehetett volna építkezni, de ez nem fedte le az egész NDK-t és a porosz hagyományt a pártvezetés osztály és történelmi szempontból is elítélte. Az önmeghatározásban lezajlott paradigmaváltásra a Népi Kamara által 1974-ben módosított alkotmány rakta fel a koronát. Ebben már nincs utalás a német népre (das deutsche Volk), 14 Uo Fulbrook 2001, Németh István (szerk.): A német kérdés. Budapest, o. 17 Winkler 2005, Uo. 3
4 csak az NDK népére (das Volk der Deutschen Demokratischen Republik). 19 Az NDK-t már nem a német nemzet szocialista államaként, hanem mint a munkások és parasztok szocialista állama írja le, és külön hangsúlyozza a szocialista országokkal való közösséget. A szocialista identitásra pedig a Varsói Szerződés bármely országánál jobban rá volt utalva, mert mint újonnan létrejött, történelmi előzményekkel nem rendelkező állam, saját nemzeti identitás sem legitimálhatta létét. Az új ideológiát alátámasztandó két vezető pártideológus Alfred Kosing filozófus és Walter Schmidt történész a Neues Deutschland február 15-i számában tudományos érvekkel próbáltak szolgálni. Érvelésük lényege, hogy elkülönítik a nemzet és a nemzetiség fogalmát. A nemzetet elsősorban nem bizonyos etnikai, nyelvi vagy szociálpszichológiai mozzanatok határozzák meg, hanem a társadalom gazdasági alapjai, az osztályviszonyok és az osztályok történelmi cselekedetei, különösen az uralkodó, a társadalmat és a nemzetet vezető osztályéi. 20 A nemzetiséget viszont a nemzetnél szűkebb kategóriának értelmezték, amely a lakosság etnikai jellegzetességeit, vonásait, jegyeit foglalja magában. Ezt megvilágítandó, a cikkben a következő képpen fogalmaztak: A NDK polgárainak túlnyomó többsége nemzetiségét tekintve német, származása, nyelve, életmódja és tradíciói, vagyis röviden az etnikai jellegzetességei alapján. Az NDK területén azonban más nemzetiségű állampolgárok is élnek, mindenekelőtt a szorb nemzetiség viszonylag jelentős csoportjai. 21 A gondolatmenet lényegét úgy foglalhatnánk össze, hogy egy etno-kulturális német nemzetiség mellett egy újraértelmezett osztályalapú nemzet fogalmat alkottak, melyhez az állampolgárságon keresztül lehetett tartozni. A társadalom azonban nem mindent fogadott el kritika nélkül, amiről a Politbüroban döntöttek, különösen, ha egész gondolkodásukat akarták átformálni. Erről tanúskodnak az 1960-as évektől végzett közvéleménykutatások eredményei is. Az 1968-as alkotmánymódosítás előtt a következő kérdést tették fel: Ha a barátai vagy munkatársai körében arról folyik a vita, hogy az emberek az NDK-t vagy egész Németországot tekintik-e hazájuknak, mi erről a többség véleménye? A válaszok a SED megrendelésre dolgozó kutatókat nem tölthették el nyugalommal, ugyanis a megkérdezettek 59,9%-a egész Németországot tekintette hazájának, míg az NDK-t csak 37,2%. Külön lesújtó tény volt, hogy a párttagok körében is nagyfokú zavarodottságot érzékeltek. Jobb eredményeket csak a fiatalabb korosztályok körében értek el, mivel nekik már nem volt élő tapasztalatuk az egységes Németországról. 22 A felmérésből leszűrt tapasztalatokhoz a következő megjegyzéseket fűzték: az NDK történelmi küldetésére vonatkozó ismertek nem alakultak ki eléggé a lakosságban, a haza fogalmának további pontos kifejtésére van szükség, az agitációs tevékenységben sokkal gyakrabban és hatásosabban kell elmagyarázni, hogy miért csak az NDK lehet a haza állampolgáraink számára. 23 Honeckernek személyesen is ki kellett fejtenie az NDK állampolgárság és német nemzetiség közötti különbséget. Ez a különbség meghatározható. A mi szocialista államunk a Német Demokratikus Köztársaság nevet viseli, azért mert állampolgárainak nagy többsége nemzetiségét tekintve német. Ezért semmi okunk nincs összekeverni a két dolgot, mikor egy nyomtatványt kell kitölteni [ ] A válasz az ilyen kérdésre egészen egyszerű, és nincs benne semmi kétértelműség: állampolgársága NDK, nemzetisége német. Így áll a dolog Fulbrook 2001, Winkler 2005, Fulbrook 2001, Uo Uo Uo
5 Honecker politikája a nyolcvanas évekre csak annyit finomodott, hogy érzékenyebb lett a nemzeti kérdések iránt ban ismét felállították Nagy Frigyes lovas szobrát az Unter den Lindenen; Luthert méltatták születésének 500. évfordulóján, 1983-ban. (A korábbi progresszív Münzer, reakciós Luther sematikus szembeállítás helyett.) Honecker a Luther ünnepségen a következő képpen fogalmazott: Egyébként nincs szükségünk arra, hogy integráljuk a német történelmet. Belőle származunk, benne élünk, és továbbvisszük. 25 A SED az 1980-as években a hagyomány és örökség kettős fogalmi rendszerében vizsgálta felül a szocialista történelemképet. Örökségnek tekintettek mindent, ami a múltból áthagyományozódott, de csak a pozitív, továbbélésre érdemes örökséget vették be a hagyomány kategóriájába. (A középpontban természetesen a munkásosztály forradalmi hagyománya állt.) A negatív örökségnek is megvolt a maga feladata, ezek az értékek az NSZK-ban éltek tovább, különös tekintettel a náci múltra. 26 A náci múlttal való szembenézés más szempontból is felemásra sikeredett az NDK-ban. A keletnémet lakosság többsége számára a jelen elfogadása is problémát okozott, így nem volt téma a múltfeldolgozás. Ezt a politikai vezetés sem támogatta; az egységfront egyik pártját a Németország Nemzeti Demokrata Pártját (NDPD), például kimondottan azért alapították, hogy a volt nácikat beépítsék az új rendszerbe. Ezzel szemben az NSZK-t lépten nyomon fasizmussal vádolták és állandó rágalomhadjáratokat indítottak ellene. Ennek volt jellegzetes példája a Barna Könyvek (Braunbücher) sorozat, amely a magas pozíciókban lévő nyugatnémetek náci múltját leplezte le. (Szándékán kívül hozzájárulva ezzel az NSZK múltfeldolgozásához. 27 ) A szimbolikus politizálásban fontos szerepet töltöttek be az NDK területén található koncentrációs táborok (Buchenwald, Sachsenhausen, Ravensbrück). Ezek közül a Buchenwaldit szemelte ki az SED, arra hogy nemzeti szimbólumot csináljanak belőle. Ebben az játszott szerepet, hogy a lágert április 11-én a fogvatartottak lázadásával szabadították fel az amerikaiak. A párt szemében az aktív ellenállás volt a fontos, ezt akarták felnagyítani és az egész NDK-ra kiterjeszteni. A felmentést kapott, megtévesztett munkások és parasztok nagy tömegei mellett hősies, elsősorban kommunista ellenállók sokasága küzdött a nácik ellen a hivatalos propaganda szerint. Ez a valós alapokra is építkező torz kép sok ember lelkiismeretét megnyugtatta. A megemlékezések kapcsán antifasiszta ellenállókról beszéltek, zsidókról vagy csak mellékesen, vagy egyáltalán nem. Buchenwald ilyen szempontból különösen jó választás volt, mivel egy igazi internacionalista gyűjtőtábor volt sok nemzet fiaival, sok kommunistával és aránylag kevés zsidóval. (Ernst Thälmann kommunista vezető is itt halt meg. 28 ) A nyolcvanas évekre az NSZK-ban élő liberális gondolkodók is igyekeztek a korábbinál több empátiát tanúsítani az NDK-val szemben. Heinrich Winkler August, 1981-ben a következőket írja a Die Zeit február 16-i számában: Az hogy az NDK-ban élő németek önálló nemzet akarnak lenni, ellentmond mindannak, amit kívánságaikról és érzéseikről tudtunk. Nem bűnösebbek a nemzetiszocializmusban, mint a nyugatnémetek, de a második világháború következményei sokkal súlyosabban érintik őket, mint bennünket. Mivel német német viszonylatban nézve a nyugatnémetek 1945 győztesei, hazánkban sokkal több német nyugszik bele a status quóba, mint ott, ahol vesztesek élnek, az NDK-ban. Felhívja a figyelmet az NSZK felelősségére is: Amíg a háború következményei olyan igazságtalanul vannak megosztva, mint ma, addig a nyugatnémetek nincsenek birtokában az erkölcsi legitimációnak, hogy feladják az NDK-ban élő németek iránti szolidaritást Winkler 2005, Uo Fulbrook 2001, , Uo Winkler 2005,
6 A nyugatnémet baloldali körök NDK-val szemben tanúsított fokozott megértése (ne feledjük a baloldal 1982 óta ellenzékben volt az NSZK-ban!) az ún. vitakultúra-dokumentumban csúcsosodott ki 1987-ben. Ebben a nyugati SPD és a SED között elfogadásra került nyilatkozatban az SPD az NDK állami létezésének elismerésén túlmenően elfogadta annak társadalmi rendszerét is. Ezt a közeledést tetézte be Honecker szeptemberi bonni látogatása, ahol szuverén államfőknek kijáró ceremóniával fogadták. A SED vezetésének elégtételül szolgált a nehezen kialkudott ceremónia; a Neues Deutschland így írt az eseményről: A tény, hogy az NDK államfőjét Bonnban a nemzetközi szokásoknak megfelelően himnusszal, állami zászlóval és katonai szertartással fogadták, bizony a világ nagy hírügynökségeinek kommentárját igazolja, miszerint a a realizmus végképp utat tört magának. Az álmodozók légvárakban laknak. Ez megint bebizonyosodott, különösen a kandalló mellett, az újraegyesítésről szövögetett álmok vonatkozásában. Ezt az NSZK mértékadó politikai körei, a kultúra és szellemi élet jeles képviselői is egyre inkább felismerik. Az Erich Honecker elvtárs által hangsúlyozott igazság, hogy a szocializmus és a kapitalizmus éppoly kevéssé férnek meg egymással, mint a tűz és a víz, most már mindenhol a politikai szókincs állandó részévé vált. 30 A nyolcvanas évek végén azonban az NDK a többi szocialista országhoz hasonlóan már több összetevős válságban volt. Ennek identitásbeli összefüggéseire a szovjet külügyi vezetés is felfigyelt. Az SZKP KB Nemzetközi Osztályának Alekszandr Jakovlev (Gorbacsov tanácsadója) számára készített februári feljegyzése a következőket tartalmazza: Az NDK-ban különlegesen összetett helyzet van kialakulóban a látszólagos jólét ellenére. Annak ellenére, hogy az NDK kitűnik a többi szocialista ország közül gazdaságának jobb állapotával és magasabb életszínvonalával, az ország gazdaságának helyzete valójában rosszabbodik. Nyomasztó az adósságteher és az NSZK-tól való növekvő függőség. A pártvezetés nagyrészt személyes ambíciók nyomása alatt igyekszik elkerülni a megújulás problémakörét. Az NDK vezetés konzervativizmusának kritikus elemzésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy annak igenis van bizonyos objektív alapja. Az NDK nem nemzeti alapon jött létre, hanem ideológiai, osztályalapon szerveződött, tehát a demokratizációba, a nyíltságba, a szólásszabadságba való gyors átmenet speciális problémákat vonhat maga után ebben az országban. 31 Végezetül alig egy évvel a rendszer bukása előtt hasonló véleményt fogalmaz meg az egyik fő keletnémet pártideológus Otto Reinhold az NDK állami rádiójának adott interjújában (1989. augusztus 19.): A leglényegesebb kérdés az [ ], mit nevezhetünk az NDK szocialista identitásának. Ebben a kérdésben nyilvánvalóan elvi különbség van az NDK és a többi szocialista ország között. Ők szocialista átalakulásuk előtt már valamennyien léteztek kapitalista vagy félfeudális államként. Államiságuk tehát elsősorban nem társadalmi rendjüktől függött. Az NDK esete más, mert ő csak mint az NSZK antifasiszta, szocialista alternatívája képzelhető el. Milyen létjogosultsága lenne a kapitalista NDK-nak a kapitalista NSZK mellett? Természetesen semmilyen. 32 Reinholdnak igaza lett; a berlini fal leomlása (1989. november 9.) után a keletnémet polgárok nem kértek egy megjavított szocializmusból, egy új kiadású NDK-ból; helyette az egységet választották, ami október 3-án be is következett. Az önálló NDK identitás megbukott. 30 Idézi Görtemarker 2003, Baráth Magdolna Rainer M. János (szerk.): Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Budapest, o. 32 Winkler 2005,
JELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenA neoliberalizmus mítosza
Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
RészletesebbenDiktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)
Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.
RészletesebbenBALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés
BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.
Részletesebben1949-es jelentés az ellenségrõl
Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar
Részletesebben1. Mit tart Ön az 1956-os forradalommal kapcsolatos legfontosabb történeti kérdésnek? Milyen lényeges feltáratlan témákat lát 1956 történetével
56-os kérdések 4 [ ] elôszó 4 A Múltunk szerkesztôbizottsága több történészt és társadalomkutatót kért arra: írja meg, miként vélekedik az 1956-os forradalom historiográfiájáról és emlékezetérôl, emlékezettörténetérôl.
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenLatorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)
Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:
RészletesebbenSomlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban
Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.
RészletesebbenÍ rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,
KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
RészletesebbenRiedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben
Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:
RészletesebbenAZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban
Részletesebben(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.
Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenA NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és nemzetközi (EU) menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
RészletesebbenNemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét
Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.
2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56
RészletesebbenEgy kárpát-medencei sorsforduló
Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
Részletesebbenrend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar
Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,
RészletesebbenK. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény
K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a
RészletesebbenTartalom. Bevezető / 7
bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
RészletesebbenBIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
RészletesebbenA KIS MAGYAR VILÁGRÓL
ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenAz oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira
Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás
RészletesebbenAz identitáskereső identitása
Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,
Részletesebben2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.
Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenAZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
RészletesebbenDr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet
RészletesebbenA FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA
A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban
RészletesebbenA Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a 90- es években -
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség A Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a 90- es években - Közmenedzsment 2013 Január
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenProgram. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.
Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány
RészletesebbenSZKA208_13. A kurdok
A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik
RészletesebbenFRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország
FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenA külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4
virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)
1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenTÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004
TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenBauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
Részletesebbentanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3
TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák
RészletesebbenRieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia
Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola
RészletesebbenMagyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985
Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország külpolitikája I. A Szovjetunió A szovjet érdekszféra kettõs megítélése Magyarország az 1956. évi, fegyveres erõszakkal elfojtott
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenÖtvenhat elhullajtott levelei Gyulán
20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
Részletesebben5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS
5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint
RészletesebbenMagyarországon 1948 után
1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:
Részletesebbendr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg
dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenA rendszerváltástól a struktúraváltásig
Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány
RészletesebbenELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig
ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak
RészletesebbenA hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól
Dr Hoffmann Imre A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól Az Európai Uniós tagsággal a feladataink továbbiakkal egészültek ki. Eleget kell tennünk a korábbi
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)
FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és
RészletesebbenUdvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban
Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament
RészletesebbenA romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban
Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAlkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenTartalomjegyzék. Elméleti szintézisek
Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia
RészletesebbenT/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
RészletesebbenJ/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenA Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai
A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenNemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között
IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek
RészletesebbenKérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések
Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,
RészletesebbenTérey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic
RészletesebbenTartalom, elemzés, értelmezés
Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,
RészletesebbenVonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *
302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,
Részletesebben7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában
7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenA KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*
Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális
RészletesebbenA 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.
A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006
RészletesebbenOtto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból
Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból Otto Dix: Önarckép (1926) Otto Dix (1891-1969) szociáldemokrata családból érkezett, apja szobrász volt. Festőművésznek tanult, majd végigharcolta
Részletesebben