摩訶般若波羅蜜多心經 마 하 반 야 바 라 밀 다 심 경 Ma ha ban ya ba ra mil ta shim gyŏng

Átírás

1 摩訶般若波羅蜜多心經 마 하 반 야 바 라 밀 다 심 경 Ma ha ban ya ba ra mil ta shim gyŏng 觀自在菩薩行深般若波羅密多 관 자 재 보 살 행 심 반 야 바 라 밀 다 Kwan ja jae bo sal haeng shim ban ya ba ra mil ta 時照見五蘊皆空度一切苦厄 시 조 견 오 온 개 공 도 일 체 고 액 shi jo gyŏn o on gae gong do il ch'e go aek 舍利子色不異空空不異色 사 리 자 색 불 이 공 공 불 이 색 Sa ri ja saek bur i gong kong bul i saek 色卽是空空卽是色受想行識 색 즉 시 공 공 즉 시 색 수 상 행 식 saek jŭk shi gong gong jŭk shi saek su sang haeng shik 亦復如是舍利子是諸法空相 역 부 여 시 사 리 자 시 제 법 공 상 yŏk bu yŏ shi Sa ri ja shi je bŏp kong sang 不生不滅不垢不淨不增不減 불 생 불 멸 불 구 부 정 부 증 불 감 bul saebg bul myŏl bul gu bu jŏng bu chŭng bul gam 是故空中無色無受想行識 시 고 공 중 무 색 무 수 상 행 식 shi go kong jung mu saek mu su sang haeng shik 無眼耳鼻舌身意無色聲香味觸 무 안 이 비 설 신 의 무 색 성 향 미 촉 mu an i bi sŏl shin ŭi nu saek sŏng hyang mi ch'ok

2 法無眼界乃至無意識界 법 무 안 계 내 지 무 의 식 계 pŏp mu an gye nae ji mu ŭi shig gye 無無明亦無無明盡乃至 무 무 명 역 무 무 명 진 내 지 mu mu myŏng yŏk mu mu myŏng jin nae ji 無老死亦無老死盡無苦集滅道 무 노 사 역 무 노 사 진 무 고 집 멸 도 mu no sa yŏk mu no sa jin mu go jip myŏl do 無智亦無得以無所得故菩提 무 지 역 무 득 이 무 소 득 고 보 리 mu ji yŏk mu dŭk i mu so dŭk ko bo ri 薩埵依般若波羅蜜多故心無 살 타 의 반 야 바 라 밀 다 고 심 무 sal t'a ŭi ban ya ba ra mil ta go shim mu 罣碍無罣碍故無有恐怖遠 가 애 무 가 애 고 무 유 공 포 원 ga ae mu ga ae go mu yu kong p'o wŏn 離顚倒夢想究竟涅槃三世 리 전 도 몽 상 구 경 열 반 삼 세 li jŏn do mong sang gu gyŏng yŏl ban sam se 諸佛依般若波羅蜜多故得阿 제 불 의 반 야 바 라 밀 다 고 득 아 je bul ŭi ban ya ba ra mil ta go dŭk a 耨多羅三藐三菩提故知般若波 뇩 다 라 삼 먁 삼 보 리 고 지 반 야 바 nyok ta ra sam myak sam bo ri ko ji ban ya ba 羅蜜多是大神呪是大明呪 라 밀 다 시 대 신 주 시 대 명 주 ra mil ta shi dae shin ju shi dae myŏng ju

3 是無上呪是無等等呪能除一 시 무 상 주 시 무 등 등 주 능 제 일 shi mu sang ju shi mu dŭng dŭng ju nŭng je il 切苦眞實不虛故說般若波羅 체 고 진 실 불 허 고 설 반 야 바 라 che go jin shil bul hŏ go sŏl ban ya pa ra 蜜多呪卽說呪曰 밀 다 주 즉 설 주 왈 mil ta ju jŭk sŏl ju wal 揭諦揭諦波羅揭諦波羅僧揭 아 제 아 제 바 라 아 제 바 라 승 아 a je a je ba ra a je ba ra sŭng a 諦菩提娑婆訶 제 모 지 사 바 하 je mo ji sa ba ha 揭諦揭諦波羅揭諦波羅僧揭 아 제 아 제 바 라 아 제 바 라 승 아 a je a je ba ra a je ba ra sŭng a 諦菩提娑婆訶 제 모 지 사 바 하 je mo ji sa ba ha 揭諦揭諦波羅揭諦波羅僧揭 아 제 아 제 바 라 아 제 바 라 승 아 a je a je ba ra a je ba ra sŭng a 諦菩提娑婆訶 제 모 지 사 바 하 je mo ji sa ba ha 摩訶般若波羅蜜多心經 마 하 반 야 바 라 밀 다 심 경 ma ha ban ya ba ra mil ta shim gyŏng

4 Szószedet: 漢字, 한자 한글 magyar jelentés 摩訶 마하 nagy, szkt. mahā (fordítás) 般若 반야 bölcsesség, szkt. prajñā (transzliteráció) 波羅蜜多 바라밀다 tökéletesség, szkt. pāramitā (transzliteráció), máskor: 波羅蜜心 심 szív, szkt. hṛdaya (fordítás) 經 경 szent szöveg, szkt. sūtra 觀自在 관자재 szkt. Avalokiteśvara más elnevezése, egyéb nevei: 觀音 (관음), 觀世音 (관세음) 自在 자재 önmagában megnyilvánuló 菩薩 보살 szkt. bodhisattva (transzliteráció), gyakran jóságos, nemes lelkű személyek tiszteleti megszólítása 行 행 tesz, végrehajt; tett, szkt. saṁskāra, a skandhák egyike 深 심 mély 照 조 megvilágít, fénylik 照見 조견 világossá válik valaki számára, megpillantja 五蘊 오온 az öt lételem, szkt. pañca skandha (fordítás) 蘊 온 lételem, szkt. skandha 皆 개 minden egyes 空 공 üres, üresség, szkt. śūnya, śūnyatā (fordítás) 度 도 átvezet, megment, szkt. pāramitā (fordítás) 一切 일체 mind, az összes, mindegyik (csoportra vonatk.) 苦 고 szenvedés, keserűség, szkt. duḥkha (fordítás) 苦厄 고액 szenvedés 舍利子 사리자 Śāriputra, Śāri-fia, Buddha tanítványa 色 색 szín, forma, szkt. rūpa (fordítás), a skandhák egyike 不 불 [tagadószó] nem 異 이 különbözik 卽是 즉시 azonos vele; azaz, tulajdonképp 受 수 felfogás, érzékelés, szkt. vedanā (fordítás), a skandhák egyike 想 상 gondolat, gondolkodás, szkt. saṁjñā (fordítás), a skandhák egyike 識 식 felfogás, felismerés, megkülönböztető tudatosság, szkt. vijñāna (fordítás), a skandhák egyike 亦 역 is, szintén 復 부 ismét

5 如是 여시 így, ekként, (oksági viszonyt fejez ki) 是 시 [létige] van 諸 제 minden egyes 法 법 lételem, szkt. dharma (fordítás) 空相 공상 üres alakzat, üres forma 生 생 él, születik, itt: keletkezik 滅 멸 megsemmisül, megszűnik 垢 구 szennyezett 淨 정 tiszta 增 증 szaporodik (számban), növekszik 減 감 fogy (számban), csökken 是故 시고 ezért 無 무 nincs 眼 안 szem (érzékszerv), szkt. cakṣuḥ (fordítás) 耳 이 fül (érzékszerv), szkt. śrotra (fordítás) 鼻 비 orr (érzékszerv), szkt. ghrāṇa (fordítás) 舌 설 nyelv (érzékszerv), szkt. jihvā (fordítás) 身 신 test, szkt. kāya (fordítás) 意 의 tudat, fogalom, szkt. manas (fordítás) 聲 성 hang 香 향 illat 味 미 íz 觸 촉 tapintás, érzékelés 界 계 világ, birodalom, terület, közeg 乃 내 tehát, még 乃至 내지 egészen addig, hogy 意識 의식 tudat, tudatosság, fogalom, gondolkodó elme, szkt. mano-vijñāna (fordítás) 無明 무명 nem-tudás, tudatlanság, szkt. avidyā (fordítás) 盡 진 végső, kimerít 老 노 öregség, szkt. jarā (fordítás) 死 사 halál, szkt. maraṇa (fordítás) 苦 고 szenvedés, szkt. duḥkha, a Négy Nemes Igazság közül az első(re utal) [ 苦 ] 集 [고]집 a szenvedések halmaza, a Négy Nemes Igazság közül a második(ra utal), szkt. duḥkha-samudaya

6 [ 苦 ] 滅 [고]멸 [a szenvedés] megszüntetése, a Négy Nemes Igazság közül a harmadik(ra utal), szkt. nirodha [ 苦滅 ] 道 [고멸]도 [a szenvedés megszüntetéséhez vezető] ösvény, a Négy Nemes Igazság közül a negyedik(re utal), szkt. mārga 智 지 bölcsesség, szkt. prajñā (fordítás) 得 득 megszerez, megkap, elér 菩提薩埵 보리살타 szkt. bodhisattva (transzliteráció), rövidebb formában: 菩薩 (lásd ott) 依 의 szerint, alapján 依故 의 고 okából, okán 罣碍 가애 akadály 恐怖 공포 rettegés, félelem 遠離 원리 [월리] eltávolodik, maga mögött hagyja 顚倒 전도 megfordult, feje tetejére állított 夢 몽 álom, káprázat 究竟 구경 végül, végső 涅槃 열반 szkt. nirvāṇa (transzliteráció) 三世 삼세 a három világ (birodalom) értsd: a múlt, jelen és jövő 阿耨多羅 아뇩다라 felülmúlhatatlan, szkt. anuttara (transzliteráció) 三藐 삼먁 végtelen, szkt. samyak (transzliteráció) 三菩提 삼보리 megvilágosodás, szkt. sambodhi (transzliteráció) 神 신 itt: szent 呪 주 varázsszó, szkt. dhāraṇī (fordítás) 明 명 fényes, világos 無上 무상 felülmúlhatatlan, szkt. anuttara (fordítás) 無等 무등 páratlan (nem matematikai), egyedülálló, szkt. asama (fordítás) 等 등 szint, osztály, mérték 能 능 tud, képes 除 제 elpusztít 眞實 진실 valódi, igaz 虛 허 üres, hamis 揭諦 아제 szkt. gate (transzliteráció) 波羅揭諦 바라아제 szkt. pāragate (transzliteráció) 波羅僧揭諦 바라승아제 szkt. pārasaṁgate (transzliteráció) 薩婆訶 사바하 [mantrák záró formulája], szkt. svāha (transzliteráció)

7 A tökéletes bölcsesség szíve szútra 1 A Tang-kori Tripitaka-mester, Xuan Zang 2 tolmácsolásában Avalokitésvara bódhiszattva 3, amikor a tökéletes bölcsesség állapotát elérte, megvilágosodott előtte, hogy az öt halmaz 4 mind üres [és] mind az összes szenvedésteli. Sáriputra, a forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától, a forma az tulajdonképpen üresség, az üresség tulajdonképpen forma. Az érzékelés, gondolkodás, cselekvés, tudatosság is ehhez hasonlóan ilyen. Sáriputra, az előző dharmák mindegyike jellegét tekintve üres. Nem keletkezett és nem szűnik meg, nem szennyezett és nem tiszta, [számuk] nem szaporodó és nem csökkenő. Ennek okán az ürességben nincs forma, érzet, gondolat, tett, felismerés; nincs szem, fül, orr, nyelv, test, értelem; nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat 5 ; nincs birodalma a látásnak, egészen a tudati folyamatok birodalmáig 6 ; Nincs nem-tudás és nincs annak megszüntetése, egészen odáig, hogy nincs öregség és halál és nincs ennek megszüntetése; nincs a szenvedések halmaza, a megszüntetés[hez vezető] út; nincs [tökéletes] bölcsesség, nincs [annak] elérése, mivel nincs [is] mit elérni. A bódhiszattvának a tökéletes bölcsesség alapján szennyezettségtől mentes a tudata, szennyezettségtől mentes tudata okán nincs benne félelem, eltávolodik a feje tetejére állított 7 álmoktól és gondolatoktól [és] végezetül a megszabadultság állapotába kerül. A három világ összes buddhái a tökéletes bölcsesség alapján elérik a felülmúlhatatlan 8, végtelen 9 és megvilágosodott 10 [szintet]. Ezért felismeri, hogy a tökéletes bölcsesség az [egy] nagy, szent dháraní 11, [egy] nagy megvilágosító dháraní, [egy] felülmúlhatatlan dháraní, [egy] páratlan szintű dháraní, mely képes az összes szenvedést megszüntetni, mely valóságos 12, nem üres 13. Ezért mondd a tökéletes bölcsesség igéjét, mely így szól: gáté, gáté, páragáté, páraszamgáté, bódhi, szváha Mahá pradzsnyá páramitá hridaja szútra, szkt. Mahā prajñā pāramitā hṛdaya sūtra, kínai 般若波羅蜜多心經. A fordítás a Taishō Kánon 8. kötetében található kínai eredetiből készült, száma: T 玄奘 (602~664) Tang-kori szerzetes, híres fordító, a kínai jógácsára iskola ( 法相宗 ) alapítója, aki 17 éves indiai zarándokútjáról több mint 600 szanszkrit nyelvű szútrával tért haza. 3 a legnagyobb tiszteletnek örvendő bódhiszattvák egyike. szkt. Avalokiteśvara bodhisattva, kínai: 觀自在菩薩 4 panycsa szkandha, szkt. pañca skandha, kínai: 五蘊 5 manasz, szkt. manas, kínai: 意 6 a szövegből, hogy tömörségét megőrizzék, kihagyták azokat a részeket, amiket a gyakorlónak tudni kellene. Ebben az esetben, és később is, csak a felsorolás első és utolsó elemét említik csak! 7 értsd: nem valóságos 8 az arhatok, szkt. arhat, kínai: 羅漢, szintje 9 a pratjékabuddhák, szkt. pratyekabuddha, kínai: 緣覺, szintje 10 a bódhiszattvák, szkt. bodhisattva, kínai: 菩薩, szintje 11 szkt. dhāranī, kínai: 咒, jelentése kb. varázsige, hosszabb-rövidebb, különleges erővel felruházott szavak, mondatok 12 értsd: nem illuzórikus 13 értsd: illuzórikus 14 szkt. gate, gate, pāragate, pārasaṁgate, bodhi svāhā, kínai: 揭帝揭帝般羅揭帝般羅僧揭帝菩提僧莎訶, jelentése: megy, megy, túlpartra megy, mindenki a túlpartra megy, [ó] felébredés, úgy legyen!

8 The Maha Prajna Paramita Hrdaya Sutra Avalokitesvara Bodhisattva when practicing deeply the Prajna Paramita perceives that all five skandhas are empty and is saved from all suffering and distress. Shariputra, form does not differ from emptiness, emptiness does not differ from form. That which is form is emptiness, that which is emptiness form. The same is true of feelings, perceptions, impulses, consciousness. Shariputra, all dharmas are marked with emptiness; they do not appear or disappear, are not tainted or pure, do not increase or decrease. Therefore, in emptiness no form, no feelings, perceptions, impulses, consciousness. No eyes, no ears, no nose, no tongue, no body, no mind; no color, no sound, no smell, no taste, no touch, no object of mind; no realm of eyes and so forth until no realm of mind consciousness. No ignorance and also no extinction of it, and so forth until no old age and death and also no extinction of them. No suffering, no origination, no stopping, no path, no cognition, also no attainment with nothing to attain. The Bodhisattva depends on Prajna Paramita and the mind is no hindrance; without any hindrance no fears exist. Far apart from every perverted view one dwells in Nirvana. In the three worlds all Buddhas depend on Prajna Paramita and attain Anuttara Samyak Sambodhi. Therefore, know that Prajna Paramita is the great transcendent mantra is the great bright mantra, is the utmost mantra, is the supreme mantra, which is able to relieve all suffering and is true, not false. So proclaim the Prajna Paramita mantra, proclaim the mantra which says: gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha.