A Vulkán Tömegsport egyesület (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Alapszabálya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Vulkán Tömegsport egyesület (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Alapszabálya"

Átírás

1 A Vulkán Tömegsport egyesület (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Alapszabálya A Komárom Esztergom Megyei Bíróság Pk /1990/2. számú határozata által, 409. sorszám alatt nyilvántartásba vett Vulkán Tömegsport Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény 61. -a, és a évi I. törvény a sportról -ai alapján, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: 1. Az egyesület neve, székhelye és jogállása (1) Az egyesület neve: Vulkán Tömegsport egyesület (2) Az egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Népház u. 3. (3) Az egyesület működési területe: Komárom-Esztergom Megye (4) Az egyesület jogi személy (1) Az egyesület céljai: 2. Az egyesület célja és tevékenységei a) a lakossági szabadidős sporttevékenység végzéséhez szükséges sportolási feltételek biztosítása. b) alapfokú (nem felmenő rendszerű) szabadidős versenyek, bajnokságok, tornák, kupák szervezése rendezése. c) a tagok által igényelt sportszolgáltatás biztosítása, szabadidős-, és amatőr rendezvények, családi sportnapok, természetjáró és kerékpáros túrák, valamint sporttáborok szervezése, rendezése. d) amatőr verseny-, és utánpótlás csapatok, sportolók sportolási - versenyzési felkészülési - edzési lehetőségeinek biztosítása. e) szabadidős konferenciák, képzések, tanfolyamok szervezése és lebonyolítása. f) sport és szabadidős létesítmények bérlése, üzemeltetése (működtetése). g) a természetjáráshoz és egyéb szabadtéri sporttevékenységhez, túrákhoz, táborokhoz kapcsolódó természetvédelemi, környezetvédelemmel kapcsolatos programok szervezése. (2) Az egyesület tevékenységei: a) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (amatőr verseny, utánpótlás és tömegsport), b) egészségmegőrzés (rekreációs és szabadidősport), c) természetvédelem, d) környezetvédelem. 1

2 (3) Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és az egyesület által működtetet internetes Weblapon való közzététel útján, biztosítja. (4) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. (5) Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. (6) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, továbbá országgyűlési képviselőt, megyei fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állit és nem támogat. (7) Az egyesület működése nyilvános, szabadidős sportszolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. 3. Az egyesület tagjai (1) Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét, az elnökség azt a legközelebbi ülésén, de a kérelem benyújtását követően, legalább 30 napon belül jóváhagyja. a. az egyesületbe történő be és kilépés önkéntes. b. a felvételt kérőnek tagfelvételi kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítő okiratát (alapszabályát) ismeri és az egyesület, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. c. a tagsági viszony fenntartásáról évente a tagdíjfizetéssel egyidőben, de legkésőbb az adott év május 31. ig. erről írásban nyilatkoznia kell. (2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. a. a tag felvételének kérdésében az elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kérelmező a postai értesítés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül az egyesület közgyűléséhez fordulhat jogorvoslásért. b. ebben az esetben a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésnek határoznia kell, amelyre a kérelmezőt is írásban (postai ajánlott levélben) meg kell hívni. (3) A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő jóváhagyó döntésével jön létre. (4) Az egyesület elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni, az alábbi adatokkal: név, (leánykori név), szül év, hó, nap, születési hely, lakcíme, szükség esetén egyéb adatszolgáltatási kötelezettséghez fűződő adat (telefon elérhetőség, cím, stb.). (5) Az egyesületi tagság megszűnik: a. a természetes személy tag halálával b. a kilépés írásbeli bejelentésével c. kizárással, d. ha az egyesület megszűnik. 2

3 (6) Kilépési szándékát a tag köteles írásban bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. (7) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki : a) az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be és a tagsági viszony fenntartásáról szóló évenkénti megerősítésről, a tagdíjfizetési határideig, de legkésőbb az adott év március 30. napjáig elmulasztja és azt az írásbeli felszólítás átvételét követő 15. napon belül sem pótolja. (a tag tagsági jogviszonya automatikusan nem szűntethető meg a azért, mert késlekedett a tagdíj befizetésével, hanem a kizárásáról külön a közgyűlésnek a 3 7. pontja szerint erről dönteni kell). b) az egyesület céljával, szellemiségével, vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A 3. 7 pontjának a). és b). bekezdéseiben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, ha az érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére, a 10. Fegyelmi Bizottság részében megjelöltek szerinti fegyelmi eljárást, lefolytatták ellene. (1) Az egyesület tagja jogosult: 4. Tagsági jogok és kötelezettségek a) részt venni az egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, b) a tagok jogosultak személyesen, a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményüket kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni, c) a tagok jogosultak megválasztani az egyesület tisztségviselőit és választhatók tisztségviselőknek, d) a tagok jogosultak mindazon jogaik gyakorlására, amelyeket a törvények és az egyesület szabályzatai számukra biztosítanak. e) a tag minden jogerős döntéssel szemben a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróságon keresetet terjeszthet elő, az egyesület bármely szervezetének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt keresetlevél benyújtásával megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. (2) Az egyesület tagja köteles: a) az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, b) az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, c) az egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, d) a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. (3) A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja. Kiskorú, vagy korlátozottan cselekvő képes személyt a döntéshozatalban és egyéb hivatalos eljárásokban a törvényes képviselője képviseli. 3

4 5. Az egyesület szervezete, és összeférhetetlenségi szabályok I. Közgyűlés II. Elnökség III. Felügyelő Bizottság IV. Fegyelmi Bizottság (1) Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. ), amely a tagok összessége. Az egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az egyesület ügyintéző képviselő szerve, a 7 fős elnökség (7. ) irányítja és látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök, az Elnök-helyettes és az Elnökségi tagok (5 fő), összesen 7 fő (8. ), a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai 1+2 fő (9. ), valamint a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai 1+2 fő (10. ). (2) Az egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az egyesület képviselője olyan magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt, az egyesület tagja és a 18. életévét betöltötte. (3) Az egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (4) Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 6. A Közgyűlés (1) Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlést 30 naptári napon belül ismételten, az eredeti napirendek szerint meg kell tartani. Az Elnök az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt (30 napon belül) összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével kéri, illetve tagfelvételi kérelem elutasítása elleni fellebbezés tárgyalásához szükséges. Kötelező a Közgyűlést (30 napon belül) összehívni, ha az ügyész keresete alapján a bíróság elrendeli, vagy az ügyész indítványára a törvényességi rend helyreállítása érdekében az ügyész azt felszólalásában indítványozza. (2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása, (a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, egyéb funkciós belső szabályzat elfogadása, módosítása az elnökség hatáskörébe tartozik) b) az éves költségvetés meghatározása. c) az éves tagdíj mértékének megállapítása, d) az Elnök éves beszámolójának, jelentésének az elfogadása, 4

5 e) az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása, f) a tag egyesület tagjainak sorából történő kizárása, a tagfelvételi kérelem elutasítása esetében az elutasítás elleni fellebbezés tárgyalása, g) az Elnökség tagjainak és az Elnök megválasztása, visszahívása h) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása i) a Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. Az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak, a Fegyelmi Bizottság tagjainak és a bizottságok elnökeinek visszahívása közgyűlési hatáskörben eldöntve az alábbi esetekben történhet: tevékenységgel összefüggésben magának vagy másoknak bármilyen módon jogtalan előnyt szerez, illetve igyekszik szerezni, továbbá, aki másnak jogtalan előnyt nyújt, vagy igyekszik nyújtani, az egyesület alapszabályában, vezető szerveinek határozataiban foglalt kötelező rendelkezéseket vétkesen megsérti, vagy megszegi, a tevékenységgel összefüggően egyéb, a sporterkölcsöt súlyosan sértő cselekményt vagy bűncselekményt követ el, botrányos vagy erkölcstelen életmóddal, illetve egyéb módon sportolóhoz nem méltó magatartást tanúsít, sportvezetőhöz méltatlan viselkedésével erkölcsi-, vagy közvetlen/közvetett módon anyagi kárt okoz. (3) A közgyűlés nyilvános és a közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli (posta levél) értesítésével. a) A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal előbb meg kell küldeni a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. b) Erre az időpontra újabb írásbeli anyag és így meghívó sem készül. c) A napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyag megtekinthetőségét a meghívó kiküldését követően a közgyűlésig az egyesület irattárolásának a helyén biztosítani kell. (4) A közgyűlések lebonyolításának általános szabályai: a) a közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt 30 napon belül megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A meghatározott napirenddel, első alkalommal meghirdetett közgyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell azt a tényt, hogy ha a közgyűlés nem határozatképes, amelyet az egyesület képviselője (levezető elnöke) az általa felkért jegyzőkönyvvezető és az általa ugyancsak felkért két hittelesítő tag ír alá. b) a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza: a közgyűlés helyét, idejét, az érvényes szavazati joggal rendelkező taglétszámot, a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők számát, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés által jóváhagyott napirendi pontokat, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó határozatok tartalmát, hatályát, 5

6 a szavazás eredményét (feltüntetve a tartózkodó, a mellette szavazók számát, az ellene szavazók számát és nevét), az egyes hozzászólók véleményét abban az esetben, ha ennek jegyzőkönyvi rögzítéséhez a hozzászóló ragaszkodott, a vezetőségválasztó közgyűlés esetén a megválasztott tisztségviselők listáját, c) a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhez kell csatolni, d) a jegyzőkönyvet az irattárolás helyén kell őrizni (nem selejtezhetőek), e) a határozatokat évente emelkedő számsorrendben számozni kell. (5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az (2) a), és f) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (a jelenlévők legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges. Tag kizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. (6) A közgyűlés az éves beszámolóról és egyéb jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, és szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza (7) A Közgyűlés levezető elnöke az egyesület hivatalos képviselője. Távollétében a levezető elnök az Elnök-helyettes. Távollétükben a levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. (8) A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait általában nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. Ettől eltérően bármely tag kívánságára és a jelenlévők többségének (50 % + 1 fő) ilyen irányú döntése esetén titkos, illetve javaslatra a jelenlévők többségének (50 % + 1 fő) ilyen irányú döntése esetén nyílt szavazással kell az adott ügyben határozatot hozni. (9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A szavazásnál a tartózkodás ne jelent sem elutasítást ( nem ), sem egyetértő ( igen ) szavazatot. (10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (Ennek egyik módja a postai küldemény formájában történő közlés. Az igazolhatóság itt arra utal, hogy a határozatot, tartalmazó levélből egy iktatott másolatot meg kell őrizni). (11) Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe vezetetni. (12) A Határozatok Könyve oly módon kell, hogy tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) is megállapítható legyen. (13) Vezetőségválasztó és tisztújító közgyűlés előkészítésének előírásai: A közgyűlés helyét, idejét, az elnökség határozata alapján az elnök a tisztújító közgyűlés előtt legalább 15 nappal nyilvánosan (pl. sajtó útján) közzéteszi. 6

7 a) A jelölőbizottság megválasztása 1. A tisztújító közgyűlés időpontját megelőző egyik ülésen az elnökség megválasztja a jelölőbizottságot és annak elnökét a következő módon: A jelölőbizottságnak legyen legalább 15 napja a jelölés elvégzésére, figyelembe véve azt, hogy a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal az előzetes jelölőlistát az elnökség előtt ismertetnie kell. 2. A jelölőbizottság 1 elnökből és legalább 2 tagból álljon. 3. A jelölőbizottság megválasztását napirendi pontként az elnökség ülésének meghívójában fel kell tüntetni. 4. Az elnökség előzetes állásfoglalása alapján, s a jelöltekkel előzetesen egyeztetve a meghívónak tartalmaznia kell az elnökségnek a jelölőbizottságra vonatkozó javaslatát is; külön megjelölve az elnököt és sorrendet is feltüntetve a bizottság javasolt tagjait. 5. Az elnökség bármelyik tagjának javaslatára nyílt szavazással mind elnöknek, mind tagoknak további olyan jelölteket is állíthat, akik jelen vannak, és jelölésüket vállalják. 6. Elsőként a bizottság elnökét választják meg nyílt szavazással. 7. Több jelölt esetén rájuk történő szavazás sorrendjét a névsor alapján határozzák meg. 8. Az elnökválasztás akkor fejeződik be, amikor az első jelölt megkapta a megválasztásához szükséges többséget. Ha ilyen nem akad, akkor a bizottság elnöke a legidősebb tag lesz. 9. A jelölőbizottság tagságának a jelöltjeit szavazásra ugyancsak névsorrend által meghatározott sorrendben bocsátják, s a megválasztás nyílt szavazással történik. A választás akkor fejeződik be, amikor az elnökség által javasolt számú összes jelöltet megválasztották, illetve amikor a szavazásra bocsátható jelöltek elfogytak. 10. Ha nem sikerült legalább 3 tagot megválasztani a minimális 3 fős létszámhoz szükséges további tagok az elnökség által javasolt jelöltek közül kerülnek ki. b) A jelölés általános szabályai 1. A jelölőbizottság a munkát tagjai között felosztva, s megfelelő gyakorisággal ülésezve javaslatát szükség szerint nyílt szavazással állítja össze a következők figyelembe vételével: 2. Tisztségre csak az a személy jelölhető, aki jelölését előzetesen jóváhagyta; 3. Jelölőbizottság elnöke és tagjai önmagukat nem jelölhetik. 4. A javaslat összeállítása előtt ki kell kérni minden szakosztály, szakmai bizottság, továbbá a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság elnökének a véleményét. 5. A jelölés során figyelembe kell venni a tagoktól beérkezett észrevételeket és javaslatokat is. 6. A jelölőbizottság elnökségi ülésen ismerteti az előzetes jelölési listát és meghallgatja az elnökség észrevételeit, javaslatait. 7. Végleges javaslatát minden befolyástól mentesen legjobb belátása szerint úgy állítja össze, hogy az a közgyűlés írásbeli anyagaival együtt legalább a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal rendelkezésre álljon. c) Az egyesület tisztségviselőinek megválasztása a tisztújító közgyűlésen: 1. A szavazatszedő bizottság megválasztása: A tisztújító közgyűlés napirendje az általános szabályoknak megfelelően a határozatképesség bejelentésével a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásával, a napirend jóváhagyásával, illetőleg szükségszerinti módosításával kezdődik. Ezt követően: az elnök javaslata alapján nyílt szavazással megválasztják a szavazatszedő bizottság elnökét és annak két tagját. 7

8 2. A szavazatszedő bizottság feladatai: A szavazatszedő bizottság ellenőrzi a határozatképességet a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok számát, s meghatározza a megválasztásához szükséges szavazatok számát, mely a megjelentek létszámának fele + 1 fő. A nyílt szavazásoknál nyilvánvaló többség esetén a szavazatok számlálásától el lehet tekinteni. Ellenkező esetben vagy a jelenlévők kérésére megszámlálja, és a közgyűlésnek bejelenti, az igen és nem szavazatok és a tartózkodók számát, s bejelenti a szavazás eredményét. A szavazatszedő bizottság megválasztása után az általános szabályoknak megfelelően zajlik tovább a közgyűlés mindaddig, míg a napirendeknek megfelelően a szavazólista összeállítására nem kerül sor. 3. A tisztújítás szavazólistájának összeállítása: A közgyűlés vezetését a szavazatszedő bizottság elnöke a leköszönő elnöktől átveszi. A jelölőbizottság elnöke bizottság egyes tagjainak szükség szerinti bevonásával válaszol a bizottság jelölésével kapcsolatban hozzá intézett kérdésekre. A jelölőbizottság által előterjesztett tisztségviselők válaszolhatnak a hozzájuk intézett kérdésekre. Nyílt szavazással személyenként döntenek arról, hogy az elnökség megválasztandó tisztségviselőire a jelölőbizottság által jelölt személyeket felveszik-e a szavazólistára. A közgyűlés bármely szavazati joggal rendelkező résztvevője az elnökség megválasztandó tisztségviselőire rövid indoklással további javaslatokat tehet azzal a feltétellel, hogy a jelöltek jelen vannak, és a jelölést elfogadják. Nyílt szavazással egyenként döntenek arról, hogy az újabb tisztségviselő jelölteket felveszik-e a szavazólistára. 4. A szavazólista, szavazás: A szavazólista összeállítása után a közgyűlés ismét az általános szabályok szerint folytatódik mindaddig, amíg a szavazólapok a szükséges számban el nem készülnek. A szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás szabályait. Elrendeli a titkos szavazást (Közgyűlés többségi döntése alapján ettől eltérhet és nyílt szavazással is, dönthet a tisztségviselők személyéről) A szavazásra jogosultak átveszik a szavazólistákat. A szavazatszedő bizottság felügyelete mellett lezajlik a titkos szavazás. A szavazatszedő bizottság visszavonul a szavazatok megszámlálására. A közgyűlés a szavazatszámlálás időszakára előirányzott programmal folytatódik. 5. A szavazatszámlálás: A szavazatszedő bizottság az egyes tisztségekre leadott szavazat alapján az alapszabály bekezdése szerint meghatározza a titkos szavazással megválasztott jelölteket a következők betartásával: Minden tisztségnél megszámolja az egyes jelöltekre adott érvényes szavazatok számát. Meghatározza az összes érvénytelen szavazat számát. Meghatározza, hogy az egyes tisztségeknél kik kapták meg a választásokhoz szükséges többséget és ezek közül ki kapta a legtöbb szavazatot. Ha egy jelöltet két tisztségre is megválasztottak, a korábbi írásbeli nyilatkozata alapján eldöntik, hogy melyik tisztséget nyerte el. A másik tisztségnél a ráadott szavazatokat törlik, s e tisztségnél a szavazás eredményét újra értékelik. 8

9 A mellette és ellene leadott szavazatok számának feltüntetésével összeállítják a titkos szavazással megválasztott tisztségviselők listáját. Összeállítják a titkos szavazással el nem döntött tisztségek listáját, feltüntetve, hogy azzal kapcsolatban ki, hány szavazatot kapott. 6. A tisztújítás eredményének kihirdetése: A szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás eredményét. Az el nem döntött tisztségekre a közgyűlés akarata szerint a megszerzett szavazatok sorrendje szerinti egyenkénti nyílt szavazással is betölthetők a tisztségek. A szavazatszedő bizottság elnöke, mint levezető elnök ismerteti a megválasztott tisztségviselők nevét és az elnöki tisztet, átadja a közgyűlésen megválasztott új elnöknek. Az egyesület közgyűlésen megválasztott új elnök jogosult az ülést bezárni. 7. Az elnökség (1) Az egyesület vezető szerve a 7 fős elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 4 év időtartamra választja. A Közgyűlés bármely tag kívánságára és a jelenlévők többségének ilyen irányú döntése esetén nyílt szavazással is lehet az adott ügyben határozatot hozni. Az elnökség tagjai: Elnök, Elnök-helyettes és 5 elnökségi tag. (2) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. a) Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele (4 fő) jelen van. Az elnökség csak határozatképesség (4 fő jelenléte) esetén hozhat döntéseket. b) Az elnökségi ülések nyilvánosak. c) Amennyiben az elnökség létszáma 4 fő alá csökken, a FB elnöke (tudomására jutástól számított 30 napon belül megtartandó) rendkívüli közgyűlés összehívását rendelheti el. (3) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. a) az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza: a közgyűlés helyét, idejét, az érvényes szavazati joggal rendelkezők számát, a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők számát, a határozatképesség megállapítását, az elnökség által jóváhagyott napirendi pontokat, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó határozatok tartalmát, hatályát, a szavazás eredményét (feltüntetve a tartózkodó, a mellette szavazók számát, az ellene szavazók számát és nevét), az egyes hozzászólók véleményét abban az esetben, ha ennek jegyzőkönyvi rögzítéséhez a hozzászóló ragaszkodott. b) a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhez kell csatolni, c) a jegyzőkönyvet az irattárolás helyén kell őrizni (nem selejtezhetőek), d) az elnökségi határozatokat évente emelkedő számsorrendben számozni kell. 9

10 (4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. a) A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. b) Az elnök rendkívüli, sürgősségi ügyekben ettől eltérhet. (sürgősségi ügy amennyiben a döntéshozatallal kapcsolatos ügy intézése nyolc napnál rövidebb határidejű), (5) Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. b) az egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala. c) az egyesület egyéb belső szabályzatainak elfogadása, módosítása a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, e) a tagfelvétel jóváhagyása, tagsági díj fizetésének módjáról történő döntés meghozatala, f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására, g) az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés Elnök általi biztosítása az érdeklődők részére, h) a jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, i) az egyesület Alapszabályának módosítására vonatkozó tervezetek elkészítése a Közgyűlés számára, a Közgyűlés elé terjesztése, j) az egyesület működéséhez szükséges belső szervezeti egységek, bizottságok, szakosztályok meghatározása, létrehozása. k) az elnök esetén a munkáltatói jogok gyakorlása, l) vezetőségválasztó és tisztújító közgyűlés esetén a jelölőbizottság felkérése és megválasztása. (6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag(k) halálával és lemondásával is, amely esetekben, ha az elnökség létszáma 4 fő alá csökken a Közgyűlés (30 napon belül) új tagot (tagokat) választ. Az időközben választott új elnökségi tag (tagok) megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. (7) Az Elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) is megállapítható legyen. 8. Az Elnök és az Elnök-helyettes (1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással 4 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az elnököt távollétében, az elnök, vagy az elnökség megbízása lapján az Elnök helyettes helyettesíti, egyéb esetekben feladatai megegyeznek az elnökségi tagok feladataival (2) Az Elnök hatásköre és feladatai: a. az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, b. a munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett, c. a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, 10

11 d. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, e. az egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, f. az egyesület közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és az ellenzők személye is megállapítható legyen, g. éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, h. a Közgyűlés és az elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, i. amennyiben ez mások vagy az egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti, vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat valamint az egyesület beszámolóit az egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza. 9.. A Felügyelő Bizottság 1.) A Felügyelő Bizottság feladata az egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel. 2.) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 3.) A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját (3 főt) a Közgyűlés választja meg. 4.) A Felügyelő Bizottság elnökét az egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. 5.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. a. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. b. Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. c. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. d. Munkarendjét maga határozza meg. e. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. f. A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. g. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 8. -ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. h. A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 8. -ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. 6.) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni. 7.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: 11

12 a) szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 8.) Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult. 9.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet, ellátó szervet. 10.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a) a vezetőszerv (elnökség) elnöke vagy tagja, b) a szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója A Fegyelmi Bizottság és szabályzata I. fejezet (1) A Bizottság az egyesület elnöksége mellett működik (1 fő elnök, 2 fő tag összetételben). (2) A fegyelmi jogkört első fokon e Bizottság gyakorolja. (1) Fegyelmi vétséget követ el az, aki: 2. fejezet Fegyelmi vétségek a) a versenyszabályokat vétkesen megszegi, vagy egyéb sportszerűtlenséget követ el, b) sporttevékenységgel összefüggésben magának vagy másoknak bármilyen módon jogtalan előnyt szerez, illetve igyekszik szerezni, továbbá, aki másnak jogtalan előnyt nyújt, vagy igyekszik nyújtani, c) az egyesület alapszabályában, vezető szerveinek határozataiban foglalt kötelező rendelkezéseket vétkesen megsérti, vagy megszegi, d) a sporttevékenységgel összefüggő vagy egyéb, a sporterkölcsöt súlyosan sértő cselekményt vagy bűncselekményt követ el, e) botrányos vagy erkölcstelen életmóddal, illetve egyéb módon sportolóhoz nem méltó magatartást tanúsít, f) sportolóhoz, sportvezetőhöz méltatlan viselkedésével erkölcsi-, vagy közvetlen/közvetett módon anyagi kárt okoz. 12

13 3. fejezet Fegyelmi büntetések (1) A sporttevékenység szabályait vétkesen megszegő taggal szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli figyelmeztetés, c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása, d) eltiltás az egyesületen belül folytatott minden sporttevékenységtől (egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál, nem lehet rövidebb időtartamú), e) eltiltás az egyesület által bérelt sportlétesítmények látogatásától (egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál, nem lehet rövidebb időtartamú), f) eltiltás az egyesületen belül folytatott meghatározott sporttevékenységtől, amennyiben valamely sportági szakszövetség, illetve sportszövetség versenyrendszerében résztvevő sportoló követ el a vétséget, és a bajnokságot szervező, vagy kiíró szövetség fegyelmi bizottsága határozatában eltiltja a sportolót a versenyzéstől, annak időtartamáig, g) eltiltás meghatározott ideig az egyesületen belül folytatott sporttevékenységtől a fejezet, e) pontja szerinti vétségeknél. Botrányos, vagy erkölcstelen életmóddal, illetve egyéb módon sportolóhoz nem méltó magatartást tanúsít (az eltiltás egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál, nem lehet rövidebb időtartamú), h) kizárás. (2) Az (1) bekezdés b) c) pontjában meghatározott büntetést más fegyelmi büntetéssel együttesen is lehet alkalmazni. (3) A fegyelmi büntetések, a kedvezmények, és juttatások teljes vagy részleges megvonása az egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál nem lehet rövidebb időtartamú. (4) A sporttevékenységtől való eltiltás vonatkozhat versenyzésre, edzői tevékenységre, versenybírói tevékenységre, sportszervezetekben való tisztségviselésre. (5) Az "eltiltás minden sporttevékenységtől" fegyelmi büntetést csak a 2. fejezet (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi vétség elkövetőjével, illetve a sportteljesítmény tiltott fokozása (doppingolás) esetén lehet alkalmazni. (6) Az (1) bekezdés b) e) pontjában meghatározott büntetések közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni. (7) Ha a sporttevékenységtől való eltiltás időtartama a hat hónapot meghaladja, a határozat rendelkező részét közzé kell tenni. 4. fejezet Egyéb rendelkezések (1) Sportegyesület valamelyik szakosztályával szemben - ha a versenykiírás feltételeit, vagy a sporterkölcs szabályait megszegi - egyéb rendelkezéseket lehet foganatosítani: a) versenyrendezési jog megvonása, b) hazai és nemzetközi versenyeztetéstől való eltiltás. 13

14 (2) A versenyrendezési jog megvonása, illetve a versenyeztetéstől való eltiltás időtartama nem haladhatja meg az egy évet. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést fegyelmi eljárás keretében, fegyelmi büntetés mellett vagy önállóan is lehet alkalmazni. 5. fejezet A fegyelmi büntetés célja és kiszabásának elvei (1) A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a fegyelmi vétség súlyához és az elkövető vétkességének fokához, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. (2) Ha a tényállás tisztázott, a 3. fejezet (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetés, fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható. 6. fejezet A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése (1) A 3. fejezet (1) bekezdés b) f) pontjaiban felsorolt büntetés végrehajtását hat hónaptól egy évig terjedő időre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható. (2) Felfüggeszteni csak a hat hónapnál rövidebb időtartamú büntetéseket lehet. (3) A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetővel szemben a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb büntetést alkalmaztak. 7. fejezet A fegyelmi büntetés hatálya (1) Fegyelmi büntetés hatálya alatt áll az, akire a 3. fejezet (1) bekezdés b) g) pontja szerinti büntetést szabták ki. (2) Fegyelmi büntetés hatályának időtartama: a) a meghatározott kedvezmények és juttatások teljes vagy részleges megvonása esetén azonos annak időtartamával, b) eltiltások esetén: ha az eltiltás időtartama három hónapnál nem hosszabb: hat hónap, három hónapot meghaladó eltiltás esetén: egy év. (3) A fegyelmi büntetés hatályának tartamát a büntetés letöltésének idejétől kell számítani. (4) A fegyelmi büntetés hatályának idejét az eljárás alá vett személy tagsági nyilvántartó lapjára (könyvébe) be kell jegyezni. (5) Ha fegyelmi büntetés alatt álló személy újabb fegyelmi vétséget követ el, visszaesőnek kell minősíteni és az újabb fegyelmi eljárásban azt súlyosbító körülményként, kell értékelni. (6) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta után a büntetéseket tagsági nyilvántartó lapról (könyvből) törölni kell. 14

15 8. fejezet Fegyelmi Bizottság szervezete és működésének rendje (1) A Bizottság az egyesület elnöksége mellett működik (1 fő elnök, 2 fő tag összetételben). (2) A fegyelmi jogkört első fokon e Bizottság gyakorolja. (3) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az, aki: a) maga is fegyelmi eljárás alatt vagy büntetés alatt áll, b) a fegyelmi eljárás alá vont személynek hozzátartozója (egyenes ági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, házastársa, élettársa és jegyese, házastársának egyenes ági rokona és testvére, valamint testvérének házastársa), c) a fegyelmi eljárás alá vont személlyel perben vagy haragban áll, d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el, e) a fegyelmi ügyben egyéb módon érdekelt. (4) A Bizottság elnöke hivatalból, vagy kifogás alapján köteles az érdekeltség kérdésében határozatot hozni. Ha az érdekeltség a Bizottság elnökét érinti, az egyesület elnöksége határoz. 9. fejezet A Fegyelmi Bizottság hatásköre (1) A Bizottság jár el azzal szemben, aki: a) az egyesület által vagy közreműködésével megrendezett bajnokságon, versenyen, edzésen, edzőtáborozáson, válogatott versenyen, arra való felkészülésen vagy egyéb sporteseményen/rendezvényen vesz részt és azokon vagy azokkal összefüggésben rendet sértő etikai-, fegyelmi vétséget követ el, b) több sportegyesület működését érintő fegyelmi vétség (versenyzőcsábítás, átigazolási és egyéb szövetségi szabályok megsértése, megvesztegetés stb.) követ el, c) az egyesületben folytatott tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétséget követ el, d) a cselekmény elkövetése után, de még az egyesületi fegyelmi felelősségre vonás előtt, az egyesületi tagsági viszonyának megszüntetését kezdeményezte. (2) Az egyesület elnökének és elnökségi tagjainak, a Bizottságok elnökének és tagjainak fegyelmi ügyében a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja. a) A tisztségviselők minden jogerős döntéssel szemben a tudomásukra jutástól számított 30 napon belül a bíróságon keresetet terjeszthetnek elő. b) Az egyesület közgyűlésének, vagy bármely szervezetének törvénysértő határozatát a tudomásukra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatják. c) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti 10. fejezet A fegyelmi eljárás elrendelése (1) Fegyelmi eljárást csak a fegyelmi eljárás elrendelése után szabad lefolytatni. Fegyelmi eljárás elrendelésének fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja alapján van helye. 15

16 (2) A fegyelmi eljárást - a (3) és (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - az egyesület elnöke, elnöksége, valamint a hatáskörébe tartozó ügyeknél a Felügyelő Bizottság rendeli el. (3) A Bizottság rendeli el a fegyelmi eljárást: a) ha valamely verseny jegyzőkönyvében fegyelmi vétség elkövetését jelzi a hitelesített záradék, b) ha folyó fegyelmi eljárás során merül fel valaki ellen fegyelmi eljárás elrendelésének szükségessége. (4) A fegyelmi eljárás elrendelése előtt az elrendelésre jogosult - amennyiben szükségesnek ítéli - a Bizottság egyik tagját megbízhatja az eljárás elrendeléséhez szükséges adatok beszerzésével. 11. fejezet Elévülés (1) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni: a) ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, illetve elkövetése óta 1 év már eltelt, b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető - vagy szabálysértési eljárás indult. (Amennyiben az nem végződött felmentéssel, a határidő a jogerős határozat közlésétől számított, maximum egy év.) (2) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén ezeket, a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani. 12. fejezet A fegyelmi tárgyalás előkészítése (1) Azt a személyt, akinek ügyében fegyelmi eljárást rendelnek el, a fegyelmi tárgyalást megelőzően 8 nappal írásban meg kell idézni. a) Az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani, továbbá, hogy igazolatlan távolmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. b) A fegyelmi eljárás alá vont személy, egy alkalommal - elfogadható indokkal, legfeljebb 15 napos időtartammal - kérheti a fegyelmi tárgyalás lefolytatásának elnapolását. (2) A fegyelmi eljárás előtt intézkedni kell a tanuk megidézése, egyéb bizonyítékok beszerzése, valamint az érdekelt sportegyesület, vagy szerv képviselőjének meghívása iránt. 13. fejezet A fegyelmi tárgyalás (1) Az egyesület Közgyűlése által létrehozott Fegyelmi Bizottság legalább három tagjának jelen kell lennie a fegyelmi tárgyaláson. A tárgyalásra meg kell hívni az egyesület képviselőjét. a) A fegyelmi tárgyalást az eljáró fegyelmi biztos (a Bizottság elnöke vagy az általa megbízott egyik tag) vezeti. b) A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a fegyelmi biztos szava dönt. 16

17 (2) A tárgyalás megnyitása után a fegyelmi biztos ismerteti a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket. Ezt követően meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és módot ad védekezésének és bizonyítékainak előterjesztésére. (3) A fegyelmi biztos a védekezés meghallgatása után lefolytatja a bizonyítási eljárást, amelynek során kihallgatja a tanukat, szakértőket, szükség esetén helyszíni szemlét tart, ismerteti a beszerzett okiratokat. a) A bizonyítás-felvétel a fegyelmi eljárás alá vont személy(ek) jelenlétében történik. Szükség esetén szembesítést is el kell rendelni. b) Amennyiben a fegyelmi tárgyaláson a bizonyítás-felvétel nehézségekbe ütközik, bizonyítást lehet/kell felvenni, kiküldött bizottsági tag(ok) vagy megkeresés útján. Ilyen esetekben a bizonyítás anyagát észrevételezés végett a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személy elé kell tárni. (4) A fegyelmi tárgyalás nyilvános, indokolt esetben a fegyelmi biztos a hallgatóság számát korlátozhatja, vagy a hallgatóságot a tárgyalásról egészen ki is zárhatja. 14. fejezet A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni (az írásos jegyzőkönyvön kívül hangfelvétel is készíthető, de ezt előre közölni kell a résztvevőkkel). (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a tárgyalás helyét és idejét, b) az eljárásban résztvevők nevét és levelezési címét, c) a fegyelmi eljárás alá vont személy adatait és előadott védekezését, d) a kihallgatott tanuk vallomását, a meghallgatott szakértők véleményét, e) az írásbeli bizonyítékok ismertetésének megtörténtét, f) a fegyelmi határozat rendelkező részét, g) a határozat kihirdetésének megtörténtét, h) a nyilatkozatot a fellebbezés kérdésében. (3) A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve a fegyelmi tárgyaláson történtek bizonyítására szolgál. A jegyzőkönyvet (és - amennyiben készült - a hangfelvételt) a fegyelmi tárgyalás irataihoz kell csatolni. 15. fejezet A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi határozat vagy büntető, vagy az eljárást megszűntető határozat lehet. (2) Büntető határozatot kell hozni, ha megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el. (3) Eljárást megszüntető határozatot kell hozni: a) ha a megállapított cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget, b) ha az eljárás alapját képező cselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást, c) ha nem állapítható meg a fegyelmi vétség elkövetője, vagy az elkövető vétkessége, d) ha a fegyelmi vétség elévült, e) ha a fegyelmi vétség súlyára és az eset összes körülményére tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása sem látszik szükségesnek. 17

18 (4) A fegyelmi határozat rendelkező részből és indoklásból áll. a) A határozatban bevezetésként meg kell jelölni azt, hogy a határozatot a Bizottság hozta, továbbá annak nevét és sportegyesületi tagsági könyvének számát, aki ellen fegyelmi eljárás indult, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét. b) A büntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell az elkövető nevén és adatain kívül az elkövetett fegyelmi vétség megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést és az alkalmazott fegyelmi büntetést. A határozat rendelkező részében kell megállapítani a határozat nyilvánosságra hozatalának módját, továbbá utalni kell a fellebbezés lehetőségére is. c) A büntető határozat indoklásának tartalmaznia kell a bizonyítottnak vett tényállást, a bizonyítékok megjelölésével, továbbá annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen fegyelmi vétséget valósít meg, az elkövetésben a fegyelmi eljárás alá vont személy mennyiben vétkes, végül az enyhítő és súlyosbító körülmények értékelését, valamin a fegyelmi büntetés mértékének indoklását. d) Az eljárást megszűntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét, adatait, továbbá az eljárás megszűntetésének kimondását, a megszűntetés okának megjelölésével. Az eljárást megszüntető fegyelmi határozat indoklásában ki kell térni a (3) bekezdésben foglaltak indoklására. (5) A fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 30 napon belül meg kell hozni. A fegyelmi eljárást elrendelő, vagy a Bizottság elnöke ezt a határidőt indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbíthatja. A fegyelmi eljárás - az eljárás alá vont személy kérésére történő - elnapolása esetén ez a határidő újabb 15 nappal meghosszabbodik. (6) A határozatot a jelenlevőkkel kihirdetés útján, az érdekelt távollévőkkel, továbbá a 16.fejezet (1) bekezdés a) b) pontjában megjelölt személyekkel kézbesítés útján is közölni kell. Fellebbezés hiányában a határozat a fellebbezési határidő lejártát követő napon emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá. A határozatot meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek közreműködni kötelesek annak végrehajtásában. (7) A Bizottság az általa hozott és kihirdetett, vagy kézbesítés útján közölt határozatot nem változtathatja meg. (8) A 3.fejezet (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott büntetés fegyelmi-, büntetőeljárás mellőzésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott. 16. fejezet Fellebbezés (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet: a) a fegyelmi eljárás alá vont személy, b) az egyesület képviselője (elnöke), c) a 4. fejezet (1) - (2) bekezdésében meghatározott egyéb intézkedések alkalmazása esetén az érintett szakosztály elnöke. (2) A fellebbezést, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, írásban, a Fegyelmi Bizottságnál kell bejelenteni. 18

19 (3) A nem jogerős határozattal sporttevékenység folytatásától eltiltott személy sporttevékenységet a másodfokú határozat meghozataláig, fellebbezés esetén sem folytathat. A szakosztállyal szemben hozott fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezésnek sincs a végrehajtást halasztó hatálya. (4) Fellebbezés esetén az iratokat haladéktalanul fel kell terjeszteni a másodfokú szervhez, a közgyűléshez. (5) Nincs helye fellebbezésnek, ha a határozatot a közgyűlés hozta. 17. fejezet A Fellebbviteli Bizottság (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezésnek az elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Fellebbezés esetén az egyesület elnöksége legalább három /3/ tagú Fellebbviteli Bizottságot jelöl ki. Ennek a bizottságnak a tagjai: az elnök és az elnökség által kijelölt tagok (2 fő). (2) A fellebbezéseket a Fellebbviteli Bizottság bírálja el és az érvényes határozat meghozatalához javaslatát a közgyűlés elé, terjeszti. A határozati javaslat meghozatalához a Fellebbviteli Bizottság legalább három tagjának részvétele szükséges. Szavazategyenlőség esetén a Fellebbviteli Bizottság elnökének a szavazata dönt. (3) A 8. fejezet (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok a másodfokú szerv tagjaira is vonatkoznak. 18. fejezet Másodfokú tárgyalás és határozat (1) A Fellebbviteli Bizottság általában az iratok alapján dönt. Indokolt esetben bizonyítási eljárás is lefolytatható. (2) A másodfokú határozati javaslatban a Fellebbviteli Bizottság javaslatot tehet a közgyűlés elé az elsőfokú határozat helybenhagyására, megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére. Hatályon kívül helyezés esetén az első fokú Bizottságot a közgyűlés új eljárás lefolytatására utasítja, megjelölve azt, hogy a megismételt eljárást milyen szempontok alapján kell lefolytatni. (3) A Fellebbviteli Bizottság az írásba foglalt, közgyűlés által jóváhagyott határozatát közli az érdekeltekkel, valamint mindazokkal a szervekkel, amelyek közreműködni kötelesek annak végrehajtásában. A fegyelmi eljárás iratait az első fokon eljárt Fegyelmi Bizottsághoz kell visszaküldeni. 19. fejezet Felülvizsgálati eljárás A Bíróság az érintett tag által benyújtott keresetlevél alapján az egyesületnél hozott bármely jogerős fegyelmi határozatot, vagy érdemi döntést felülvizsgálhat. 19

20 20. fejezet Fegyelmi büntetés elengedése (1) Az egyesület elnöksége, kérelem alapján, a fegyelmi büntetés végre nem hajtott részének a végrehajtása alól mentesítést adhat. (2) Mentesítésnek akkor van helye, ha a fegyelmi büntetés időtartamának már több mint a fele eltelt és, a) a felelősségre vont személy újabb fegyelmi vétséget nem követett el, valamint a büntetés elengedésére egyébként is érdemes, továbbá, b) a fegyelmi büntetés célja ily módon is elérhető. Az eljárás a fegyelmileg büntetett személy, vagy az egyesület elnökének kérelmére indul. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, és csatolni kell a kérelmező tevékenységét közvetlenül irányító szerv véleményét. A Bizottság a kérelmet, a fegyelmi ügy irataival együtt terjeszti fel az elnökséghez. 21. fejezet Záró rendelkezés (1) A fegyelmi jogkör gyakorlói e tevékenységükben függetlenek és az Alapszabály, valamint a Fegyelmi Szabályzat szerint kötelesek eljárni. 11. Az egyesület működése és gazdálkodása (1) Az egyesület alapszabály szerinti működését, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről, vagy a módosítás átvezetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg, illetve folytathatja a módosítás szerint. (2) Az egyesület tagdíjaiból, rendezvénybevételből, részére juttatott támogató befizetésekből, önkormányzati, állami, alapítványi támogatásokból, szponzori és esetleges egyéb (reklám) jövedelmekből gazdálkodik. (3) A tagdíj befizetésének módját az elnökség határozza meg a) A tagok tagdíj-befizetéseiről az elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. b) A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (4) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. (5) Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. (6) Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. 20

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Az egyesület neve, székhelye és jogállása és egyéb adatai: 1. Az egyesület neve: Vulkán Tömegsport Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Népház u. 3. 3.

Részletesebben

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály Újpalota Sportegyesület Alapszabály Az Újpalota Sportegyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi

Részletesebben

SOPRON-FERTŐD KISTÉRSÉG CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE. Alapszabály

SOPRON-FERTŐD KISTÉRSÉG CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE. Alapszabály SOPRON-FERTŐD KISTÉRSÉG CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE Alapszabály A Sopron-Fertőd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a

Részletesebben

ESZME Európai Szülők Magyarországi Egyesülete. Alapszabálya

ESZME Európai Szülők Magyarországi Egyesülete. Alapszabálya ESZME Európai Szülők Magyarországi Egyesülete Alapszabálya Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Melódia Kamarakórus Nagytálya Maklár Kulturális Közhasznú Egyesület

Melódia Kamarakórus Nagytálya Maklár Kulturális Közhasznú Egyesület Melódia Kamarakórus Nagytálya Maklár Kulturális Közhasznú Egyesület Alapszabálya (egységes szerkezetben) Az Egyesület neve, székhelye és jogállása (1) Az Egyesület neve: Melódia Kamarakórus Nagytálya Maklár

Részletesebben

Euroatlanti Fiatalok Külpolitikai Egyesülete

Euroatlanti Fiatalok Külpolitikai Egyesülete Alapszabály Az Euroatlanti Fiatalok Külpolitikai Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV

Részletesebben

SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA

SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. 01. 04. 1. SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT A Sportfegyelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) vonatkozik, illetve alkalmazni kell: a Magyar MMA Prémium Liga (továbbiakban:

Részletesebben

(1) Az Egyesület neve: Magyar Szolárium Üzemeltető Egyesület. (4) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

(1) Az Egyesület neve: Magyar Szolárium Üzemeltető Egyesület. (4) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. s Magyar Szolárium Üzemeltető Egyesület Alapszabály A Magyar Szolárium Üzemeltető Egyesület alakuló Közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

Ékszer Egyesület. Alapszabály

Ékszer Egyesület. Alapszabály Ékszer Egyesület Alapszabály Az Ékszer Egyesület közgyûlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetõleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény, a közhasznú

Részletesebben

A SZENTENDREI REFORMÁTUS GIMNÁZIUMÉRT ÉS KOLLÉGIUMÉRT EGYESÜLET. Alapszabálya

A SZENTENDREI REFORMÁTUS GIMNÁZIUMÉRT ÉS KOLLÉGIUMÉRT EGYESÜLET. Alapszabálya A SZENTENDREI REFORMÁTUS GIMNÁZIUMÉRT ÉS KOLLÉGIUMÉRT EGYESÜLET Alapszabálya A Szentendrei Református Gimnáziumért és Kollégiumért Egyesület közgyűlése az Egyesület székhelyének megváltozására tekintettel

Részletesebben

Melódia Kamarakórus Nagytálya Maklár Kulturális Egyesület

Melódia Kamarakórus Nagytálya Maklár Kulturális Egyesület Melódia Kamarakórus Nagytálya Maklár Kulturális Egyesület Alapszabálya (egységes szerkezetben) Az Egyesület neve, székhelye és jogállása (1) Az Egyesület neve: Melódia Kamarakórus Nagytálya-Maklár Kulturális

Részletesebben

A Magyar Búvár Szakszövetség Fegyelmi Szabályzata

A Magyar Búvár Szakszövetség Fegyelmi Szabályzata A Magyar Búvár Szakszövetség Fegyelmi Szabályzata 1.. Ezen szabályzatot kell alapul venni, illetőleg alkalmazni: a) a sportegyesületek tagjaira, továbbá mindazokra, akik tagságtól függetlenül sportszervezet

Részletesebben

FITT Kulturális és Táncsport Közhasznú Egyesület Alapszabály

FITT Kulturális és Táncsport Közhasznú Egyesület Alapszabály FITT Kulturális és Táncsport Közhasznú Egyesület Alapszabály A FITT Kulturális és Táncsport Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya A Duna Charta Egyesület Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya A Duna Charta Egyesület (bírósági lajstromszáma: Pk.60830/2002) 2009. évi rendes Közgyűlésén 2009. január 21-én és a közhasznú

Részletesebben

Sopianae Ifjúsági Egyesület. Alapszabály

Sopianae Ifjúsági Egyesület. Alapszabály Sopianae Ifjúsági Egyesület Alapszabály A Sopianae Ifjúsági Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. Az egyesület neve, székhelye és jogállása

ALAPSZABÁLY. I. Az egyesület neve, székhelye és jogállása 1 ALAPSZABÁLY I. Az egyesület neve, székhelye és jogállása 1. Az egyesület Neve: Magyar Országos Vadászkutyás Kulturális Egyesület 2. Az egyesület rövidített neve: MOVKE 3. Az egyesület székhelye: 2000.

Részletesebben

Alapszabály. (2) Az Egyesület székhelye: 9700 Szombathely, Bolyai u 11. NymE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Alapszabály. (2) Az Egyesület székhelye: 9700 Szombathely, Bolyai u 11. NymE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Alapszabály A Bolyais Szülők Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64. -ai

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért

Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Egyesület MÓDosíTOTT ALAPSZABÁLY A Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y MAGYAR CSIPKEKÉSZÍTŐK KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE

A L A P S Z A B Á L Y MAGYAR CSIPKEKÉSZÍTŐK KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE A L A P S Z A B Á L Y MAGYAR CSIPKEKÉSZÍTŐK KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása 1. Az Egyesület neve: MAGYAR CSIPKEKÉSZÍTŐK KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE 2. Az Egyesület székhelye:

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

PLUS+ Egyesület. Alapszabály

PLUS+ Egyesület. Alapszabály PLUS+ Egyesület Alapszabály A PLUS Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61.

Részletesebben

Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület Alapszabály

Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület Alapszabály Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület Alapszabály A Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.), illetőleg

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY I. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY I. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY I. A Zempléni Vizilabda Klub Közhasznú Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Ezerarcú Multikulti Közhasznú Egyesület. Egységes szerkezetben a 2010. július 30-i rendkívüli közgyűlésen elfogadott módosításokkal 1

ALAPSZABÁLY. Ezerarcú Multikulti Közhasznú Egyesület. Egységes szerkezetben a 2010. július 30-i rendkívüli közgyűlésen elfogadott módosításokkal 1 ALAPSZABÁLY Ezerarcú Multikulti Közhasznú Egyesület Egységes szerkezetben a 2010. július 30-i rendkívüli közgyűlésen elfogadott módosításokkal 1 Az Ezerarcú Multikulti Közhaszú Egyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

VILATI Sportegyesület. Alapszabály

VILATI Sportegyesület. Alapszabály 1 VILATI Sportegyesület Alapszabály Ezen okirat egységes szerkezetben tartalmazza a VILATI Sportegyesület korábbi alapszabályainak módosításait, figyelembe véve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

Kibic Közhasznú Sportegyesület. Alapszabály. Kibic Közhasznú Sportegyesület

Kibic Közhasznú Sportegyesület. Alapszabály. Kibic Közhasznú Sportegyesület Kibic Közhasznú Sportegyesület Alapszabály Kibic Közhasznú Sportegyesület 2 Alapszabály A Kibic Közhasznú Sportegyesület 2009. június 28-án tartott közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Egységes szerkezetbe foglalása. Az Egyesület címere:

ALAPSZABÁLY. Egységes szerkezetbe foglalása. Az Egyesület címere: Nytsz.: 1/2014 1 EGED FUTÓ KLUB ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetbe foglalása Az Eged Futó Klub a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület A Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület közgyűlése az Egyesület módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg: Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Nagycenk Fejl déséért - Közhasznú Egyesület Alapszabály

Nagycenk Fejl déséért - Közhasznú Egyesület Alapszabály Nagycenk Fejl déséért - Közhasznú Egyesület Alapszabály A Nagycenk Fejl déséért -Közhasznú Egyesület közgy lése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illet leg a Magyar Köztársaság Polgári

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.)

ALAPSZABÁLY. (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.) ALAPSZABÁLY (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.) Az Egyesület neve: Az Egyesület székhelye: Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület 2890 Tata, Váralja

Részletesebben

Ebgondolat Állat- és Természetvédő Egyesület. Alapszabály

Ebgondolat Állat- és Természetvédő Egyesület. Alapszabály Ebgondolat Állat- és Természetvédő Egyesület Alapszabály Az Ebgondolat Állat- és Természetvédő Egyesület alakuló közgyûlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetõleg a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Szalacskai Borbarát Egyesület. Alapszabálya (egységes szerkezetben)

Szalacskai Borbarát Egyesület. Alapszabálya (egységes szerkezetben) Szalacskai Borbarát Egyesület Alapszabálya (egységes szerkezetben) Az Szalacskai Borbarát Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári

Részletesebben

A MAGYAR ÖRÖKSÉGÉRT Közhasznú Egyesület Alapszabálya

A MAGYAR ÖRÖKSÉGÉRT Közhasznú Egyesület Alapszabálya A MAGYAR ÖRÖKSÉGÉRT Közhasznú Egyesület Alapszabálya Az Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Jóváhagyta: a 2005. április 8-i közgyűlés Egységes szerkezetbe foglalt alapszabály I. Általános rendelkezések: A Szövetség neve: Motoros Könnyűrepülő Szövetség

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye:

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye: Alapító okirat 1. Az egyesület neve, székhelye: 1.1. Az egyesület neve: Villanypára Egyesület Az egyesület rövidített neve: VAPER 1.2. Székhelye: 6766 Dóc, Petőfi u. 9. 1.3. Az egyesület emblémája: 1.4

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

ALAPSZABÁLY (A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Oszoly Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLY (A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Az Oszoly Környezetvédő Egyesület 2008. október 30-iki közgyűlésén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,

Részletesebben

PartyPont Egyesület. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása. (3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

PartyPont Egyesület. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása. (3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. PartyPont Egyesület ALAPSZABÁLY A PartyPont Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Első Magyar Egészségügyi Jogvédő és Önsegélyező Egyesület

ALAPSZABÁLY. Első Magyar Egészségügyi Jogvédő és Önsegélyező Egyesület ALAPSZABÁLY Első Magyar Egészségügyi Jogvédő és Önsegélyező Egyesület Az Első Magyar Egészségügyi Jogvédő és Önsegélyező Egyesület alakuló Közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg

Részletesebben

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77.

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77. Alapszabály A Sopronkövesd Fejlődéséért Egyesület tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv 1 és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Ocean Sailing Óceáni Vitorlázás Sport Egyesület Alapszabálya

Ocean Sailing Óceáni Vitorlázás Sport Egyesület Alapszabálya Az Ocean Sailing Óceáni Vitorlázás Sport Egyesület Alapszabálya (elfogadva az Egyesület 2013. június 26-án megtartott alakuló közgyűlésén, módosítva a T. Fővárosi Törvényszék 13. Pk.60.467/2013/2 és 13.

Részletesebben

A ETYEKI FUTÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

A ETYEKI FUTÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA A ETYEKI FUTÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA 1. Az Egyesület neve: Etyeki Futók Egyesülete Az Egyesület jogi személy. 2. Az Egyesület székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 50. 3. Az Egyesület célja: Az Etyeken

Részletesebben

ALAPSZABÁLYA. elnevezésű, egyesületi formában működő társadalmi szervezetet.

ALAPSZABÁLYA. elnevezésű, egyesületi formában működő társadalmi szervezetet. A ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

CSERFA Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület. Alapszabály

CSERFA Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület. Alapszabály 1 CSERFA Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület Alapszabály a 2005. július 14-én, Rimócon elfogadott módosításokkal egybeszerkesztve A 2006. május 19-i és a 2006. június 16-i közgyűlési

Részletesebben

Alapszabály. I. Fejezet 1.. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása:

Alapszabály. I. Fejezet 1.. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása: Alapszabály Az Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

K Á V A Kulturális Műhely. Alapszabályának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.

K Á V A Kulturális Műhely. Alapszabályának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A K Á V A Kulturális Műhely Alapszabályának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyeseület neve: KÁVA Kulturális Műhely 2. Az egyesület székhelye: 1022

Részletesebben

Hajdúsági Kerékpáros és Természetjáró Egyesület alapszabálya

Hajdúsági Kerékpáros és Természetjáró Egyesület alapszabálya Hajdúsági Kerékpáros és Természetjáró Egyesület alapszabálya Alapszabály A Hajdúsági Kerékpáros és Természetjáró Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg

Részletesebben

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása ALAPSZABÁLY A Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének Alapszabálya

Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének Alapszabálya Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének Alapszabálya A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét a Fővárosi Bíróság 10896 sorszám alatt nyilvántartásba vette. Budapesten 2007 szeptember 26-án rendkívüli

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

BÉKÉSCSABAI KERESZTYÉN IFJÚSÁGI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

BÉKÉSCSABAI KERESZTYÉN IFJÚSÁGI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY BÉKÉSCSABAI KERESZTYÉN IFJÚSÁGI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY A Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület 2009. március 21. napján megtartott közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. November 01-től érvényes 1 A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 1. I. Általános rész a.) Az Ifjúsági Klub, az Alapszabály

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

SíTV Sportegyesület ALAPSZABÁLY

SíTV Sportegyesület ALAPSZABÁLY SíTV Sportegyesület ALAPSZABÁLY 1. Általános rendelkezések Az egyesület neve: SíTV Sportegyesület Az egyesület székhelye: 2094, Nagykovácsi Kossuth utca 91. A SíTV Sportegyesület (továbbiakban: Egyesület)

Részletesebben

Kaposmérői Dobogó Egyesület

Kaposmérői Dobogó Egyesület Kaposmérői Dobogó Egyesület ALAPSZABÁLYA A Kaposmérői Dobogó Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A

EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A 1. Az Egyesület neve: Egyesek Ifjúsági Egyesület 2. Székhelye: 1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 4-6. I. 14. 3. Alapításának ideje: 2000.április.1. 4.

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

TEREMTŐKERT KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI ALKOTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Általános Rendelkezések. Alkotó Egyesület

TEREMTŐKERT KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI ALKOTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Általános Rendelkezések. Alkotó Egyesület TEREMTŐKERT KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI ALKOTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület neve és székhelye: Az egyesület neve: Rövidített név: I. Általános Rendelkezések TEREMTŐKERT Kulturális és Művészeti Alkotó

Részletesebben

Alapszabálya. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

Alapszabálya. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása Vatya Népe Hagyományőrző és Íjász Közhasznú Egyesület Alapszabálya A Vatya Népe Hagyományőrző és Íjász Közhasznú Egyesület alakuló Közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja ALAPSZABÁLY melyet a tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján 1994. szeptember 30. napján elfogadtak, majd többször módosítottak, legutoljára 2013. február 16. napján,

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11.

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11. Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. október 11. 1 Alulírott alapító a Ptk. 74/A-G -ai alapján a következők szerint rögzíti egységes szerkezetben 2012. október 11. a Sárospataki Theologiai

Részletesebben

BELSŐ MOSOLY KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A TERMÉSZETES ÉLETMÓDÉRT

BELSŐ MOSOLY KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A TERMÉSZETES ÉLETMÓDÉRT A BELSŐ MOSOLY KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A TERMÉSZETES ÉLETMÓDÉRT Alapszabálya 1122 Budapest, Maros u. 31. Egységes szerkezetben az Egyesület Közgyűlése által elfogadott módosításokkal. 2013. január 12. 2 ALAPSZABÁLY

Részletesebben

ZALA MEGYEI CROHN-COLITIS BETEGEK. Közhasznú Egyesülete

ZALA MEGYEI CROHN-COLITIS BETEGEK. Közhasznú Egyesülete ZALA MEGYEI CROHN-COLITIS BETEGEK Közhasznú Egyesülete Alapszabálya Módosításokkal egységes szerkezetben (a módosított szövegrészek dőlt betűvel szedve, a legutóbbi módosítást elfogadta az egyesület 2014.május

Részletesebben

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva.

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva. Helye: Ökológiai Intézet, BFTE iroda. 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. I. emelet Ideje: 2014.10.30., szerda 17.00 óra BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv Boronkai József: Köszöntöm az

Részletesebben

A "p(mszem KÖZÖSSÉGI MOHEL Y" Egyesület ALAPSZABÁLYA

A p(mszem KÖZÖSSÉGI MOHEL Y Egyesület ALAPSZABÁLYA A "p(mszem KÖZÖSSÉGI MOHEL Y" Egyesület ALAPSZABÁLYA Amelyet a Polgári Törvényk6nyvröJ szóló többször módosftott 1959. évi IV.tv. 61-64. -ai, az Egyesülési Jogról szóló 1989. évi II. tv., valamint a 2007.óktóber

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: 1.2. Az egyesület székhelye: 1.3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön

Részletesebben

Alapszabály. 1. Az Egyesület adatai. 2. Az Egyesület célja. 3. Az Egyesület tevékenysége

Alapszabály. 1. Az Egyesület adatai. 2. Az Egyesület célja. 3. Az Egyesület tevékenysége Alapszabály 1. Az Egyesület adatai 1.1 Az Egyesület neve: Mentrópia Kulturális Közhasznú Egyesület 1.2 Az Egyesület rövidített neve: Mentrópia Egyesület 1.3 Az Egyesület székhelye: 1191 Budapest, Kisfaludy

Részletesebben

SZOMBATHELYI SZÉPÍTŐ EGYESÜLET. Alapszabálya

SZOMBATHELYI SZÉPÍTŐ EGYESÜLET. Alapszabálya SZOMBATHELYI SZÉPÍTŐ EGYESÜLET Alapszabálya A SZOMBATHELYI SZÉPÍTŐ EGYESÜLET az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

A NAPSÁRKÁNYOK KAJAK-KENU ÉS SÁRKÁNYHAJÓ KLUB FEGYELMI SZABÁLYZATA. A fegyelmi szabályzat hatálya

A NAPSÁRKÁNYOK KAJAK-KENU ÉS SÁRKÁNYHAJÓ KLUB FEGYELMI SZABÁLYZATA. A fegyelmi szabályzat hatálya A NAPSÁRKÁNYOK KAJAK-KENU ÉS SÁRKÁNYHAJÓ KLUB FEGYELMI SZABÁLYZATA A fegyelmi szabályzat hatálya 1. (1) E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Napsárkányok Kajak-kenu és Sárkányhajó Klub (a továbbiakban:

Részletesebben

SPORTEGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

SPORTEGYESÜLETI ALAPSZABÁLY SPORTEGYESÜLETI ALAPSZABÁLY A Seinchin Karate Sportegyesület Pesterzsébet közgyűlése az egyesületekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi

Részletesebben

Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége ALAPSZABÁLYA. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. I. Általános rendelkezések

Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége ALAPSZABÁLYA. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. I. Általános rendelkezések Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének ALAPSZABÁLYA módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve és székhelye: Az egyesület neve:

Részletesebben

Közhasznú Egyesület. Alapszabály. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

Közhasznú Egyesület. Alapszabály. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása A Magyar - Holland Baráti Társaság Egyesület 2007. 11. 27-én tartott Közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. július 06-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. július 06-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 161/2011. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. július 06-ai ülésére Tárgy: Javaslat a Vállalkozók Ferencvárosért Egyesülethez alapító

Részletesebben

A Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség Alapszabálya

A Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség Alapszabálya A Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség Alapszabálya A Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség Alapszabályát célkitűzéseinek megfelelően, az egyesület működésének biztosítása, a tagok jogai és kötelezettségei

Részletesebben

I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI II. AZ EGYESÜLET CÉLJA III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI II. AZ EGYESÜLET CÉLJA III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA ALAPSZABÁLY I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI 1. Megnevezése: Veszprémi Utánpótlás Kosárlabda Egyesület Székhelye: 8200 Veszprém, Füredi utca 12. 2. Működési területe: működése kiterjed az ország egész területére.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 10 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 10 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég JEGYZŐKÖNYV amely készült 2011. június 25. 10 óra 30 perces kezdettel a Wikimédia Magyarország Egyesület megismételt közgyűlésén, a 1035 Budapest, Raktár utca 1. szám alatt. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv

Részletesebben

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE HUNGARIAN EDUCATIONAL RESEARCH ASSOCIATION (HERA) * ALAPSZABÁLY BUDAPEST, 2010 EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény

Részletesebben

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

A PASSÉ RITMIKUS GIMNASZTIKA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A PASSÉ RITMIKUS GIMNASZTIKA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A PASSÉ RITMIKUS GIMNASZTIKA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Tartalom: I. Általános rendelkezések II. A sportegyesület célja és feladatai III. A sportegyesület tagsága IV. A sportegyesület szervezete V. A

Részletesebben

ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések JUHOS KULTURÁLIS EGYESÜLET JUHOS EGYESÜLET. 7477 Szenna, Bárdi u. 28.

ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések JUHOS KULTURÁLIS EGYESÜLET JUHOS EGYESÜLET. 7477 Szenna, Bárdi u. 28. JUHOS KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az Alapítók élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában alapvető jogként rögzített egyesülési szabadságukkal" az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV., valamint az

Részletesebben

(4) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

(4) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. Cím: Szerző: Lektorálta Alapszabály közhasznú egyesület, 13 oldal Papné Sipos Katalin dr. Nógrádi András Dátum 2010. október 18. Csellengés Közhasznú Egyesület Alapszabály A Csellengés Közhasznú Egyesület

Részletesebben

ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014.

ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014. ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014. Alapszabály A Szociálpolitikai és Szociológiai Közhasznú Egyesület alapítói (Berényi András Attila, Brezina Anett, Cseh Evelin, Farkas Éva, Farkas Krisztián, Nagy Gábor,

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY 1. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Lőrinci Város Sport Club Sportegyesület Rövidített neve: LVSC 1.2. Az egyesület székhelye: 3024

Részletesebben