Iskolánk bemutatása. D) Ebédlő: adagos melegítőkonyha, az uzsonnák, tízóraik elkészítésére és az ebédek kiosztásához

Átírás

1 1 Iskolánk bemutatása Az SZTE Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye és Napközi Otthonos Óvodája több mint 75 éve Szeged városának egyik meghatározó nevelési-oktatási intézménye. Azt, hogy ilyen hosszú idő óta meghatározó intézmény, több dolognak köszönheti: Frekventált helyen fekszik, könnyen megközelíthető, a klinikák és a felsőoktatási intézmények közelsége miatt az ott dolgozó szülők szívesen adják gyermekeiket a gyakorlóiskolába, így többségében értelmiségi szülők gyermekeiből állnak össze a tanulóközösségek. Az iskola épületének minősége az átlagosnál jobbnak mondható. - Az épület kétemeletes (négyszintes), barokk palota. Három utcára néző külső homlokzattal; egy kosárlabdapályát körülölelő és egy kézilabdapályához csatlakozó belső homlokzattal rendelkező épülettömb. - Tetőszerkezetének javítása 2001 szeptemberében befejeződött. Ezt követte a nyílászárók cseréje, felújítása. Az épület külső renoválása folyamatban van. - A kis és nagy tornatermet, valamint az öltözőket 2002-ben korszerűsítettük. Ebben az évben egy tornaszobát is kialakítottunk az 1-2. osztályosoknak. - A kb m 2 -es iskola belső festése és a mázolás 2003-ban megtörtént, a parketta lakkozása és javítása időszerűvé vált, legégetőbb az ablakok cseréje. Az iskolaépület használata A) Szaktantermek: - az osztálylétszámnak megfelelő, vagy a csoportbontáshoz igazodó számú tanuló és a hospitáló tanárjelöltcsoport tanóráinak színtere - a tanulók szakköri foglalkozásainak helye - a művészeti alapiskola (képző-és iparművészeti, szín-és bábművészet, táncművészet, zeneművészeti ág tanszakai) foglalkozásainak színtere - az énekkarok kóruspróbái, szólampróbáinak helye - a tanárjelöltek módszertani gyakorlatainak színtere - a tanárjelöltek nyelvi óráinak helyszínei - a nevelőtestületi értekezletek megtartásának helye. B) Tantermek: - alsós osztályok tanítási óráihoz - az alsós tanulók napközis foglalkoztatói - a művészeti alapiskola (színművészet-bábművészet, szín-és bábművészet, táncművészet, zeneművészeti ág tanszakai) foglalkozásainak színtere - hely hittantanításra, korrepetálásra, differenciált foglalkozásokra - a szülői értekezletek, fogadóórák helyszínei. C) Iskolakönyvtár szolgál - kölcsönzésre - olvasótermi használatra - könyvtári órák, vetélkedők tartására - internethasználatra - vendégek fogadásához. D) Ebédlő: adagos melegítőkonyha, az uzsonnák, tízóraik elkészítésére és az ebédek kiosztásához

2 2 - a napközis csoportok fél órás turnusokban való ebédeltetése az éttermi részben - a csak ebédet kapó tanulók folyamatos étkezése az ebédlő kijelölt részében - az érintett tanárok étkezőhelye a csatlakozó kisebb ebédlőben. E) Tornatermek: - órarend szerinti testnevelés órák tartására - tömbösített testnevelési órákhoz - a művészeti iskola tánc- és színművészeti tanszakának (színjáték, modernkortárstánc, társastánc, esztétikus testképzés, népi játék-népitánc) foglalkozásaihoz - gyermektorna, gyermekjóga, táncórák tartásához - tanárjelöltek szabadidős sportfoglalkozásaihoz. F) Iskolaudvar: - testnevelés órák tartásához (kézi- és kosárlabdapályák) - sportfoglalkozások, versenyek színhelye - a napközis tanulók szabadidős foglalkozásaihoz - a tanulók szüneti tartózkodási helye - az iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, ballagás, tanévzáró) helyszíne - rajzórák színtere. G) Tanári szobák és irodák: - az információtartás színtere - munkaértekezletek helyszíne - az adminisztrációs és irányító munka központja. H) Szertárak: - a szaktanárok felkészüléséhez, előkészületekhez biztosít színteret - a tanárjelöltek csoportos és egyéni előkészítő és elemző óráinak helyszíne - a fogadóórák helye - a munkaközösségi értekezletek helye. Az iskola felszereltsége Bútorzat: - 60 %-ban cserére vagy felújításra szorul, - modern, az egészségi követelményeknek is megfelelő bútorokra lenne igény. Audiovizuális eszközök parkja : - 30 %-ban korszerűtlenek - A számítógépparkunk korszerű, 2 számítástechnika terem közül az egyikben 20 Pentium gép található. Az internethálózat kiépítése folyik, jelenleg a számítástechnika termen kívül három szakteremben, az iskolai könyvtárban, az irodában és a tanáriban van internet-hozzáférési lehetőség. Szemléltető eszközök: - a régi ("muzeális") eszközök megőrzése célszerű - a napi használatban lévők megfelelőek.

3 3 KIMUTATÁS A JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK ÉPÜLETÉRŐL, FELSZERELTSÉGÉRŐL Terem Tantermek, szaktantermek Felszereltsége Szertár szám helye használata 1. Fizika előadó Teremhez kapcsolódó 5 szaktanár 1 hallgatói csoport Televízió, video, írásvetítő, tároló szekrények Laboratóriumi asztalok: -kísérletek előkészítése -eszközök tárolására 2. Kémia előadó - tanulói (30 főre) - tanári demonstrációs (vízzel, gázzal, árammal) Teremtől távolabb (kísérleti eszközök kocsin áttolhatók) 3. Ének szaktanterem Emelkedő széksorokkal Zongora, szintetizátor Televízió-videó, Hifi-torony, lemeztár 4. Biológia szaktanterem Televízió, videó, írásvetítő, Kiállító szekrények, Rajz szaktanterem I. II. III. Laboratóriumi asztalok Televízió, tűzzománc kemencével, tároló szekrények vászontáblák, mosogatók vetítők, írásvetítők 8. Történelem szaktanterem Térképtartó szekrények televízió, videó, írásvetítő Egy emelettel lejjebb (Kottatár, cimbalmok) 2 szaktanár 3 hallgatói csoport -kísérletek előkészítése, -eszközök tárolására 4 szaktanár 3 hallgatói csoport A teremhez ajtóval kapcsolódó 2 szaktanár 2 hallgatói csoport Terem közelében videó A terem mellett 5 szaktanár 3 hallgatói csoport Szekrények tárolásra 3 szaktanár 3 hallgatói csoport 9. Földrajz szaktanterem Televízió, videó, írásvetítő, földgömbök, tároló szekrények A terem közelében (matematikával közösen) 2 földrajz szaktanár 1 hallgatói csoport

4 4 (földrajz) Terem Tantermek, szaktantermek Felszereltsége Szertárak szám helye használata Matematika szaktantermek Szenes Adolf I. Magyar-matematika II. Ének-matematika III. Magyar szaktantermek I. II. 15. Könyvtár kölcsönző - olvasóterem től 39-ig Német szaktanterem: nagy kicsi Angol termek: nagy nagy kicsi kicsi Technika szaktanterem nagy kicsi Számítástechnika szakterem nagy kicsi Tanterem és napközis foglalkoztató terem 14 db Írásvetítővel, tároló szekrényekkel pianínóval Írásvetítők televízió, videó tároló szekrények magnók, lemezjátszók 26 ezer kötet Tároló szekrényekben és polcokon Számítógépek internettel Televízió, videó, írásvetítő, magnók - klub-szerűen rendezhető csoportnak Televízió, videó, írásvetítők, vizuáltábla, vászontáblák, magnók Televízió, video, írásvetítő, munkapadok, konyha kialakítására alkalmas a nagy terem Vizuáltáblák, írásvetítők 20 db gép 20 db gép Írásvetítők Magnók A termektől távolabb (földrajzzal közösen) A termek mellett Raktár a könyvtár melletti helyiségekben a terem közelében A terem mellett és közelében is A terem mellett szertár Kapcsolódik hozzá előkészítő műhely A nagy teremből nyílik Az 1-2. osztályok mellett korrepetálások miatt 6 matematika szaktanár 4 hallgatói csoport (matematika) 8 szaktanár 6 hallgatói csoport 2 könyvtáros könyvtári órák tartása egyéni hallgatói gyak. 4 német szaktanár 4 hallgatói csoport német 7 angol szaktanár 6 angolos hallgatói csoport 3 szaktanár 2 hallgatói csoport 3 szaktanár 2 hallgatói csoport 14 alsós tanár 13 hallgatói csoport (alsó) 10 hallgatói csoport (napközis)

5 5 Terem Tantermek, szaktantermek Felszereltsége Szertárak szám helye használata 40-től 41-ig Tanterem 2 db pianínóval 42. Diákönkormányzati szoba Az iskolarádió adója 1 szabadidő felelős tanár, a diákönkormányzat vezetője tanulócsoportok Tornatermek nagy kicsi Tornaszoba Sportudvar Bordásfalakkal, kosárpalánkkal, tornapadokkal, gerendákkal, mászókötelekkel tükrökkel, balett rudakkal Bitumen borítással Kézilabda és kosárlabda pályákkal A terem mellett: két öltözővel két öltözővel egy öltözővel 5 szaktanár, 5 hallgatói csoport

6 6 C) A nevelőtestület jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető pedagógusokból állt és áll, akik az alapfokú nevelő-oktató munka és a művészeti alapiskolai munka mellett nagyon sok más feladatot látnak el, sokirányú egyéb tevékenységet folytatnak. Többen óraadóként tanítanak a főiskola és az egyetem különböző tanszékein, elsősorban szakmódszertant. Nevelőtestületünk publikációs listája jelentős, könyvek, tankönyvek, tanulmányok szerepelnek e listán. Nevelőtestületünk szívesen szervez városi - megyei szintű továbbképzéseket, bemutatótanításokat. A testület tagjai - már a kötelező tanártovábbképzés előtt - önként és rendszeresen tanultak, elsősorban a 2. vagy 3. diploma, ill. a szakvizsga megszerzéséért. Erősségeink, gyengeségeink Pedagógiai programunk elkészítése előtt elvégeztük a helyzetelemzést, amely a következőket tükrözi: Iskolánk erősségei: jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető, stabil nevelőtestület emelt szintű oktatást biztosító rendszer tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő eredmények odafigyelő szülői háttér, jó kapcsolat a szülőkkel 90 % fölötti középiskolai beiskolázási arány erős, következetes követelményrendszer iskolánk fekvése, egyetemek, klinikák, főiskola közelsége számítástechnika oktatása a művészeti alapiskola adta előnyök kihasználhatósága nem az önkormányzathoz, hanem az egyetemhez való tartozás a nevelőtestület tagjai pedagógiai és szakmai továbbképzések elvégzésében élen járnak. Iskolánk gyenge pontjai: zsúfoltság: magas tanulói és hallgatói létszám mozaikos tantestület nem tanítunk második idegen nyelvet hiányos tárgyi felszereltség nincs egységes követelményrendszer a tanulók magatartásának megítélésében kevés a férfi nevelő nincs anyagi fedezet a sokoldalú délutáni foglalkoztatásra. Milyen új társadalmi (szülői) elvárásokra számíthatunk? több idegen nyelvet oktassunk magasabb színvonalon alacsonyabb osztálylétszámok több ingyenes szakkör működhessen a természettudományok területén is a magyart és a matematikát lehessen bontásban tanítani ne deklaratív, hanem műveleti tudást tanítsunk tanulószoba a felső tagozatos tanulók igényeinek megfelelően.

7 7 D) A pedagógiai program célja A tanulók fejlődő személyiségének lehetőség szerinti teljes kibontakoztatása az egyéni készségek és képességek figyelembe vételével. A vallás- és világnézeti tanítások tartalmának semleges bemutatása. Iskolánk diákjainak intenzív nevelése az egészséges életvitel igényére, amelynek eredményeként az önmagukért érzett felelősséggel a társadalom megbízható és azonos eséllyel rendelkező polgárai lehetnek. A tanulók differenciált oktatása, különös tekintettel az egyéni képességek kibontakoztatására. Az idegen nyelvek tanulási igényeinek felkeltése, hiszen ez teszi lehetővé, hogy európai polgárokká válhassanak diákjaink. Az általános iskolás gyerekek érdeklődési körének a Kerettanterv által megfogalmazott elvárásoknak megfelelő informatikai - számítástechnikai ismeretek megtanítása. Felkészítés középiskolai tanulmányok sikeres folytatására. A hon- és népismeret igényének kialakítása, történelmi és kulturális hagyományok ápolása. A környezeti nevelés keretében a természet megismerése, megszerettetése. A személyiségnek legmegfelelőbb kommunikációs kultúra kialakítása. Hagyományaink Gyakorlóiskolánk a fennálló több mint hét és fél évtized alatt olyan hagyományokat alakított ki, amelyeket folytatni kívánunk, hiszen nevelő-oktató munkánk töretlen sikerének egyik alappillére a hagyományőrzés és hagyományok teremtése, vannak olyanok, amelyek a kezdetek óta megvannak, vannak több évtizedes hagyományaink, és vannak mindössze néhány évesek. Töretlen az a hagyomány, hogy tanulóink tudásorientáltak, hogy azzal a céllal iratkoznak a gyakorlóiskolába, hogy olyan alaptudásra tegyenek szert, amely biztosítja számukra a középiskolai sikeres felvételt. Legfőbb célnak továbbra is ezt fogjuk tekinteni. Nevelő-oktató munkánk hagyományai: Részt veszünk a különböző szintű tanulmányi-, sport- és művészeti versenyeken, bemutatókon, ezekre a versenyekre felkészítjük tanulóinkat, ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. Iskolánk szervez és lebonyolít különböző szintű tanulmányi versenyeket a tanárjelöltek bevonásával. Nevelőtestületünk tagjai városi és megyei szintű bemutatókon ismertetik meg gyakorlóiskolánk munkáját és az új pedagógiai kísérletek eredményeit; felkérésre óraadóként bekapcsolódnak a szaktanszékek munkájába; szakcikkekben, tanulmányokban, könyvekben publikálják a nevelő-oktató munkában elért eredményeket; pályázatokat készítenek. Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, október 23., karácsony, március 15., tavaszi hangverseny, művészeti hét, ballagás, tanévzáró).

8 8 A szabadidő hasznos eltöltésének hagyományai: A nevelőtestület tagjai az igazgató által szervezett tapasztalatszerző tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Január utolsó vagy február első hetében tanulóinknak sítábort szervezünk. Június egyik napján - tanévzárást megelőzően - minden osztály az osztályfőnök által megszervezett osztálykiránduláson vesz részt. A nyári szünetben tanulóink igényeinek megfelelően több nyári országjáró tábort szervezünk. Az óratervünkben rögzítettek szerint, a szabad sáv terhére, a tanulók igényeihez igazodva szakköröket és tömegsport-foglalkozásokat szervezünk. Ha a szabad sáv órakeret tervénél nagyobb igény jelentkezik szakkörökre vagy sportfoglalkozásokra, akkor azt önköltséges tanfolyami keretben valósítjuk meg. A Diákönkormányzat kezdeményezése alapján ezután is szervezünk farsangi bálat, mozi- és színházlátogatást, múzeum- és kiállításlátogatást. Május hónapban a művészeti iskola tanszakainak nyilvános, ünnepélyes záróvizsgáját tartjuk. Négyévente Művészeti Gálát szervezünk diákjaink szereplésével, négyévente megrendezzük a Szülők bálját és kétévenként az iskolai fabatkavásárt a diákok és szülők közreműködésével. A jutalmazás és kitüntetés hagyományai: a) Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki a Házirendben előírt követelményeknek megfelelt, és az osztályfőnök általi felterjesztést a nevelőtestület jóváhagyta, a ballagási ünnepélyen megkapja az SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának büszkesége címet, mely gyakorlóiskolánk legmagasabb kitüntetése. b) Iskolánk Kiváló Matematikusa kitüntetést kaphatja az a tanuló, aki az iskolai, városi és megyei matematikai tanulmányi versenyeken jelentős eredményeket ér el. c) A Magyar Nyelvért kitüntetést kaphatják azok a 8. osztályos tanulók, akiknek 5-8. osztályig mindig jeles eredményük volt magyar nyelv és irodalomból, és a különböző nyelvi versenyeken (szavalóverseny, Kazinczy-verseny, Verseghyverseny, helyesírási verseny, kommunikációs verseny) iskolai első helyezést, városi versenyen kiváló eredményt értek el.

9 9 d) Az Idegen nyelv kiváló tudásáért díjat azok a tanulók kaphatják, akik 7-8. osztályban városi, megyei, országos versenyeken kiváló eredményeket értek el. e) A JGYTF Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kiváló Fizikusa kitüntetést kaphatja bármely 8. osztályos tanuló, aki folyamatosan kimagasló szaktárgyi és szakköri munkát végez, részt vesz különböző, a fizika szaktárggyal kapcsolatos versenyen, és legalább városi, megyei szintű versenyen jelentős eredményt ér el. f) A JGYTF Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kiváló Biológusa kitüntetést kaphatja bármely 8. osztályos tanuló, aki folyamatosan kimagasló szaktárgyi és szakköri munkát végez, városi, megyei vagy országos szintű versenyeken kiváló helyezést ér el, természetismeret-biológia tantárgyakból osztályig jeles osztályzatot kapott. g) Bárdos Lajos Díj kitüntetés adományozható évenként egy ének-zene tantárgyból 5-8. osztályig jeles osztályzattal rendelkező tanulónak, aki a tantárgyhoz kapcsolódó különböző versenyeken (városi, megyei, országos szinten) kiváló helyezést ér el. h) Vinkler László Emlékdíj Évente kis Vinkler díjat azok a tanulók kaphatják, akik az év, évek folyamán kiemelkedő eredményt értek el. (órai munka, órán kívüli munka: pályázatok, szakköri tevékenység) Három ötévente nagy Vinkler díjat azok a tanulók kaphatják, akik több éven keresztül kiemelkedő eredményt értek el. i) Iskolánk művésze díjat kaphat az a tanuló, aki az alapfokú művészetoktatás keretében kimagasló városi, megyei vagy országos eredményt ér el. j) Az osztályfőnök, illetve a szaktanárok javaslata alapján a tanévben végzett szaktárgyi, diák önkormányzati vagy társadalmi munkáért bármely tanulónk könyvjutalomban részesülhet, amelyet az osztályfőnök ad át bizonyítványosztáskor.

10 10 Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája több célú nevelési-oktatási intézmény: A) 1 8. évfolyamos általános iskola B) 1 6. évfolyamos alapfokú művészetoktatási intézmény C) az SZTE tanárszakos hallgatói számára gyakorló-és vizsgahely. A több funkcióból adódóan a címben megjelölt feladatok is sokrétűek: A) A NAT-ban valamint a kerettantervben előírt nevelési és oktatási feladatokat ellátó alapfokú intézmény, amely a 75 éves hagyományokra támaszkodva a következő pedagógiai alapelveket és célokat vallja: - Nevelési alapelve, hogy a gyermekek az általános iskolai tanulmányaik során intézményünkben minél több integrációs hatással találkozzanak és minél kevesebb szegregációs hatás érje őket. - Fő oktatási feladataink, hogy minden gyermek az egyéni képességeket figyelembe véve a leghatékonyabban a legjobb eredményekkel tegyen eleget az általános iskola követelményeinek. Alapcélunk, hogy tanítványainkat felkészítsük a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és egészségnevelés olyan szinten folyjon, hogy minden gyermek számára optimálisan biztosítsa a testi, lelki és szellemi fejlődést. - Külön gondot fordítunk a differenciált és integrált oktatásra, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek az egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően a lehető legoptimálisabban fejlődjön. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a tanórák differenciált csoportfoglalkozásain, különböző szakkörökön és a művészeti iskola keretein belül valósul meg. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. A rászoruló tanulók fejlesztése és felzárkózása szintén kiemelt feladat, amely az 1-4. osztályban kiscsoportban fejlesztőpedagógus bevonásával történik, 5-8. osztályban pedig a szaktanárok valamint a tanárjelöltek külön feladata. - Kiemelt feladataink közé tartozik az idegennyelv-oktatás, amelyet 3. osztálytól kezdünk. Minden osztályban csak egy idegen nyelvet tanítunk, de ezt emelt óraszámban, csoportbontással, vagyis azzal a céllal, hogy tanítványaink a 8. osztály végére használható idegennyelvtudással rendelkezzenek, és/vagy akár középfokú nyelvvizsgát tegyenek. - Céljaink eléréséhez emelt szintű osztályokat működtetünk: a osztály: angol nyelvi emelt szint, b osztály: német nyelvi, c osztály: ének-zene angol nyelvvel, d osztály: képzőművészeti emelt szint választhatóan angol vagy német nyelvvel.

11 11 - Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést, amely részben a két művészeti emelt szintű osztályban valósul meg, részben pedig a művészeti iskolánk keretein belül. A két művészeti osztály esetén az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében - bizonyos művészeti órákat a délelőtti órarendbe építünk be. - Az is alapcéljaink közé tartozik, hogy minden gyermek részt vehessen a különböző szintű tanulmányi- és sportversenyeken, művészeti gálákon. E cél megvalósítása érdekében működik iskolánk Szenes Adolf Alapítványa, amelynek fő célja, hogy a tehetséges gyermekek minél sokrétűbb kibontakozását anyagilag is tudja támogatni. - A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha létrehozzuk a tanuló-szülő-iskola demokratikus kapcsolathálózatát. Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat működik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területéről mond véleményt, és tesz javaslatot. A szülői érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából két szülői fórumot hoztunk létre: a szülői munkaközösség választmányát és az iskolaszéket. Annak érdekében, hogy nevelőtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban szakmai munkaközösségeket működtetünk, valamint létrehoztuk a minőségi köröket, amelyek az iskolai élet valamennyi területét elemzik, értékelik és javaslatot tesznek az innovatív lehetőségek megvalósítására. - Hazai és nemzetközi felméréseket elemezve fő céljaink közé soroljuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni. B)1-6. évfolyamos művészeti nevelés célja, hogy a művészeti oktatásban résztvevő tanulók a tantervben előírt követelményeknek a lehető legjobb szinten eleget tegyenek. A művészeti gálákon és bemutatókon széles közösség előtt kibontakoztathassák és megmutathassák képességeiket. A művészeti iskolánk nevelési és oktatási programja szorosan kapcsolódik a két művészeti osztályunk nevelési és oktatási programjához, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nem művészeti osztályokba járó tanulók bekapcsolódhassanak a művészeti iskolánk munkájába. A művészeti iskolában tanító nevelők gyakorlóiskolánk nevelőtestületének teljes jogú tagjai. A művészeti iskolában folyó nevelő-oktató munkába a lehetőségekhez mérten próbáljuk a tanítók és tanárjelöltek gyakorlati képzését bekapcsolni. a) A művészeti oktatás általános célkitűzései: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 10. (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek joga, hogy adottságainak, képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében olyan alapfokú művészetoktatásban vegyen részt, amely megalapozza a művészi kifejezőkészséget, és felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Célja a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása. A művészeti nevelés során a tanulók személyes tapasztalataik, tevékenységeik alapján jutnak el ahhoz az élményhez, hogy az

12 12 alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Az alkotó típusú tevékenységek által fejlődik a gyerekek akarati, alkotó-alakító cselekvőképessége, alakul a tanulók esztétikai szemlélete, kommunikációs képessége. Legfontosabb célunk tehát az érzelmi intelligencia fejlesztése. Az egyéniség és az egyediség tiszteletben tartása mellett nemcsak oktatni, hanem nevelni is akarunk, a klasszikus értékek szem előtt tartásával szemléletbeli irányultságot kívánunk felmutatni. Más népek és nemzetek értékeinek tiszteletben tartása mellett hazaszeretetre, a kultúrák iránti nyitottságra neveljük növendékeinket. Törekszünk a környezettudatos magatartás, a holisztikus szemléletmód kialakítására, a természeti és az emberi értékek tiszteletben tartására, a környezetkultúra iránti igény megteremtésére. A környezetkultúra iránt való elkötelezettségünkkel nemcsak a tudást és a művészetek iránt való fogékonyságot, a kreativitást, az alkotókedvet kívánjuk közvetíteni, hanem egy olyan elvet, magatartásformát szeretnénk sugározni, amellyel ráirányítjuk tanulóink figyelmét az ember és természet öröktől fogva létező kapcsolatára. Az értelmi és érzelmi nevelésen túl a magasabb életminőség elérése érdekében felelősségtudattal ruházzuk fel tanulóinkat, és segítjük őket a természet és ember viszonyának életszerű értelmezésében. Egész tevékenységünket áthatja a változásokat rugalmasan követő reformjelleg: igény a korral való együtt haladásra, az oktatási módszerek tekintetében, a jól képzett tanári kar biztosításában, a magas szintű oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges technikai felszereltség megteremtésében. b) Művészeti ágak, tanszakok Iskolánk a zeneművészet, a táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet iránt érdeklődő tanulók számára szeretné biztosítani készségeik, képességeik fejlesztését, tehetségük gondozását az alapfokú képzés keretein belül előképzőben és 1-6. évfolyamig. Tanszakok: Képző-és iparművészeti ág: grafika, festészet, kézművesség, fatárgy, bábkészítő, textil, média, bőrművesség Színművészet-bábművészeti ág: színjáték, bábjáték, színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű) Táncművészeti ág: balett, moderntánc, társastánc, népi játék-néptánc Zeneművészeti ág: szolfézs-kórus, furulya, zongora. C) A gyakorlati képzés keretében megvalósítjuk a tanító szakos hallgatók gyakorlati képzését a főiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését bizonyos tárgyak esetén a középiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését. A gyakorlati képzés célja mindhárom területen, hogy a tanító- és tanár szakos hallgatók számára gyakorlóterepet biztosítson iskolánk. A gyakorlati képzés intézményünkben a hármas egység struktúrájában valósul meg, ami azt jelenti, hogy a hallgatók előkészítő, bemutató majd elemző órán vesznek részt

13 13 tantárgyukhoz kapcsolódóan. A gyakorlati képzés feladatát szakvezető tanítók és tanárok irányítják, vezetik és értékelik. A tanító szakvezetők aránya: 76,4 %, a tanár szakvezetők aránya: 89,6 %. Iskolánk egyik igazgatóhelyettese a gyakorlati képzés szervezéséért, tervezéséért és lebonyolításáért felelős. Iskolánk a főiskolai hallgatók gyakorlati képzési helye. A tanárjelölteket diplomájuk a művészeti iskolákban való tanításra is feljogosítja (A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi LXI. módosítása 16. (k). Ezért szükségesnek látjuk, hogy a gyakorlati képzés során hallgatóink a művészeti iskolában is tevékenykedjenek. Ennek következtében elméleti képzésükhöz szervesen kapcsolódik a művészeti iskolában megvalósuló gyakorlati képzés. A művészeti iskola gyakorlati képzési hellyé bővítésével teljességgel megvalósul a gyakorlati képzés célja: az elsajátított szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és egyéb elméleti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, kiegészítése és megerősítése, a legszükségesebb tapasztalatok biztosítása a szaktárgyi oktatáshoz, valamint egyéb tanári tevékenységhez. A művészeti iskola tevékenységének ilyen irányú bővítésével biztosítottnak látjuk, hogy a tanítás-tanulás folyamatában elvégzendő tevékenységekre körültekintően fel tudjuk készíteni hallgatóinkat; a pedagógiai munkához kapcsolódó szervezési, vezetési, tanulásirányítási teendők ellátásába is minden oldalról betekinthetnek a tanárjelöltek A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás

14 14 és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. (NAT 2004) A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése (a kompetenciaalapú oktatás elveinek, céljainak, feladatainak részletezése a 4. pontban) Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában a kulcskompetenciák folyamatos és tervszerű fejlesztése. Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlődését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. Célunk, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel elősegítsük a kulcskompetenciák kialakítását és megerősítését, kidolgozzuk a különböző műveltségterületekhez a kulcskompetenciák kialakításának módszereit, amelyek révén és segítségével az ismeretszerzés és a kulcskompetenciák fejlődése egymást erősítő, integrált folyamattá válhat. Célunk, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezők fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerű élményszerző módszerek alkalmazására van szükség. Kiemelt területeink: A gondolkodás fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás (Pl.: az életből vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tűnő tények és körülmények kiválasztása); - induktív gondolkodás

15 15 (Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtetések megfogalmazása és ellenőrzése); - deduktív gondolkodás (Pl.: a logikai képességek életkoronként változó módszerű fejlesztése); - korrelatív gondolkodás (Pl.: a valószínűségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerűségek felismerése és értelmezése); - analógiás gondolkodás (Pl.: az analógiák felismerésén alapuló problémamegoldások gyakorlása); - kritikai gondolkodás (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok egyenértékű megismerése, védelme és cáfolata, a két oldalon egymást váltó szereplőkkel.) A megismerési képességek fejlesztése - információszerző és -feldolgozó képesség; - az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége; - kommunikációs képesség; - szövegalkotási képesség; - a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történő eligazodás; - az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése - a személyes képességekbe vetett hit; - az ismeretszerzés iránti belső motiváció; - belső értékrend és értékek felé való orientálódás; - együttműködési, döntési és életvezetési képesség; - a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közreműködés igénye A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk a magas szintű képzés, a szakmai tekintély és a tradíció mellett fokozott figyelmet fordít a konszenzusra, az összetartozásra, az emberi kapcsolatok ápolására. a) A közösségfejlesztés tartalmi területei Demokrácia - A közösség szervezeti egységei, tagjai jogainak, kötelességeinek, együttélési szabályainak megismertetése, érvényesítése, ellenőrzése.

16 16 - Az adott közösség kompetenciájába tartozó döntések, határozatok hozatala, konszenzusra törekvés. - A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének véleményezése. - A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei. - Önszabályozó, önirányító, önkormányozó képesség fejlesztése. Az értékrend kialakítása - A jogokból eredő lehetőségek pozitív kihasználása, többlet tudás szerzése. - A kötelességekből eredő feladatok teljesítése, a közösségi élet szabályainak betartása. - Önmagunkért, társainkért, iskolánkért való felelősségtudat kialakítása. - Erkölcsi normák (becsületesség, megbízhatóság, igazmondás, segítőkészség, közös érdek elfogadása, stb.) ismerete, betartása, véleményezése. - Önismeret, önértékelés fejlesztése. - A csoport tagjainak kölcsönös tisztelete, beilleszkedés, alkalmazkodás, együttműködés. - Kezdeményező képesség kitartó munka fejlesztése. - Tolerancia: fogyatékkal élők, közösségbe nehezen illeszkedők, más népcsoporthoz, kultúrához, valláshoz tartozók, szociálisan hátrányos helyzetűek elfogadása, tiszteletben tartása. A viselkedési kultúra kialakítása - Kölcsönös tisztelet, megbecsülés a közösség tagjai iránt. - Az erőszak, durvaság kizárása, elítélése. - Az öntörvénykezés kizárása, elítélése. - Kulturált érintkezés, beszéd. - Társasági szokások, illemszabályok ismerete, betartása. Szervezeti egységek - osztályközösség - évfolyam - emelt szint - művészeti iskolai csoport - diákönkormányzat - iskola Kommunikáció - résztvevői: tanuló-tanuló - tanuló tanár - tanuló szülő - tanár szülő Fórumai: tanítási órák, rendezvények, ünnepségek, versenyek, kirándulások, szülői értekezlet, fogadóóra, stb.

17 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a napközi otthonban A napközi otthonban a közösségi nevelés az iskolai és a családi nevelés részeként valósul meg és az iskola egész közösségének a fejlesztését segíti elő. A közösségalakításra, a közösségi élet formálására és gyakorlására a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységekre épülő tanítási órákon és otthon, a családban. A közösségi élet az alsó tagozatban erőteljesebb, hatékonyabb, mivel 1-2. évfolyamon napközis osztályok vannak, 3-4. osztályban pedig a kevés hazajáró tanulót be lehet vonni a közösségi tevékenységekbe. Feladatok a) A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. - Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelő kapcsolat. - Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. - A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. - Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történő alkalmazása. - Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. - Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése mozi és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. - A közösség tagjainak együvé tartozását erősítő közös tevékenységek szervezése pl.: az év ünnepeire anyák napja, karácsony, farsangkészülődés, név- és születésnapok megünneplése. - Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. - Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. - Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. - Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. - A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. - Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. - A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. - Vonzó családmodellek bemutatása a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. - Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. - Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. - A különböző népek békés egymás mellett élési igényének megértetése.

18 18 b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. - A kiscsoportok együttműködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. - Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. - A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. - Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. - A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. - A problémás társak értékeinek elismertetése. - A nemek közötti különbségek észrevétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása. c) Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. - A csoport szokásrendjének kialakítása. - A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. - Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. - Önszabályozó képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében. - Önirányító- és önkormányzó képességük megalapozása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. - A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. - A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal differenciált foglalkozás. d) A közösség életét meghatározó szabályok, törvények megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás ill. módosításuk. - A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése. - A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala. - A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelelő szervezettség gyakorlása. - A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei. e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása.

19 19 - A napközis csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan naponta, hetente, havonta, félévkor és év végén. Szöveges értékelés a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Piros pont vagy csillag kiemelkedő munkát végzők jutalmazása. Zöld pont elmarasztalás. A faliújságon név szerinti kiemelés. - A tanulók értékelése: - a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, - részt vesznek a közösség értékelésében A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő iskolai környezettel szemben. Rendkívül fontos, hogy az iskola nevelőtestülete olyan követelményrendszert és iskolai szabályokat állítson fel a gyerekekkel szemben, melyek világosak és igazságok, nem érzik az áldozattá válás veszélyét, a kiszolgáltatottságot. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okoz. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozást vagy javító nevelést.

20 20 A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetőjegyei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak - nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni - testi és pszichés tünetei vannak - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30.. (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A rendellenességgel küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az értékelés és minősítés alól. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar okainak feltárása - kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel - együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel - az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása - a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása - törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe nem illeszthető be. Erre külön időt és anyagi keretet kell biztosítani. A környezetnek és itt a pedagógusoknak nagyon nagy a szerepe, mert több odafigyeléssel, türelemmel, toleranciával és szeretettel tudunk igazán sokat segíteni.

21 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Tehetség = az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - csoportbontás - emeltszintű oktatás (idegen nyelv, informatika, ének-zene, rajz) - szakkörök szervezése - tanulmányi versenyek, ezekre előkészítők szervezése - kulturális rendezvények látogatása - sportversenyek - művészeti iskola bevezetése - iskolai könyvtár Tevékenységformák Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat:

22 22 a tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. Feladataink a tehetséggondozás területén: - A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, megszállottak, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. - Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat! - Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlődik. - Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni. - Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik. - Az idegen nyelvek tanítását is minél korábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már a harmadik osztálytól az idegen nyelvekkel való ismerkedést. - A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltétel befolyásolja a jó adottságok kibontakoztatását. - A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelőtestületünk feladata. - Heterogén összetételű osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedő képességűek optimális foglalkoztatását és fejlesztését. Az egyén szintjéhez igazodó, speciális képzést szolgálják: - a kötelező órákra épülő ún. szabad sáv tevékenységköre - a szakkörök - az egyéni pályázatok - tanulmányi versenyek - lehetőséget adunk a rendszeres gyűjtőmunkára - megismertetjük a tudományos kutatás egy-egy módszerét megmutatjuk, hogy lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet a tanóra, vagy a tanórán kívüli foglalkoztatás (művészeti iskolánk, sportköreink, napközis foglalkozásaink, stb.) - Osztályaink, csoportjaink heterogén összetétele miatt fontos a személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elősegíti az optimális fejlesztést.

23 23 - Az eredményes fejlesztéshez elengedhetetlen a kisiskolás játékos módszerekkel történő motiválása és sikerélményekhez juttatása is. - Az életkori sajátosságoknak megfelelően előnyben részesítjük a tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság). - A gondolkodási műveletek gyakoroltatása, mellyel szorosan összefügg az anyanyelv tudatos, pontos használata. - Ismerkedés az információforrások lehetőségeinek használatával (könyvtár, Internet). A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása. - Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon. - Tanulmányi séták, kirándulások során lehetőség nyújtása rendszeres gyűjtőmunkára. - Bekapcsolódás Művészeti Iskolánk csoportjainak munkájába, lehetőség biztosítása a csoportoknak a bemutatkozásra intézményen belül és kívül. - Sportrendezvények, vetélkedők. Nyári alkotótábor szervezése Művészeti Iskolánk alsó tagozatos csoportjainak. - Az osztálytanítók, alsóban tanító szaktanárok figyelemmel kísérik és értékelik is a gyermekek iskolán kívüli sport- zene- és egyéb tevékenységeit. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Tudományos alapokon nyugvó, értékeket képviselő, korszerű ismeretátadás - A gyermek tevékenységére épülő tanulás, gyakorlás. - A megismerés életkori és egyéni jellemzőit figyelembe véve és ezekre alapozva az önálló tanulás képességének kifejlesztése. - Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. - A tanulók nyitottságának, érdeklődésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. - A tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás. - Egyéni bánásmód alkalmazása. - Az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása. - A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erősítése, a gondolkodási kultúra kiművelése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása. - Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.