FELSZÍNFEJLŐDÉSI MODELLEZÉS MÓDSZEREI. Telbisz Tamás 1. Abstract

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELSZÍNFEJLŐDÉSI MODELLEZÉS MÓDSZEREI. Telbisz Tamás 1. Abstract"

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged FELSZÍNFEJLŐDÉSI MODELLEZÉS MÓDSZEREI Telbisz Tamás 1 Abstract A felszín lepusztulásának térbeli és időbeli jellemzése a geomorfológia egyik központi témakörét jelenti. A korábbi minőségi folyamatleírások mellett ma már egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tapasztalati (empirikus) és/vagy elméleti matematikai-fizikai-kémiai összefüggésekre épülő felszínfejlődési modellek. Ezek egyik fontos csoportját az ún. sejtautomata-modellek alkotják, melyekben egy XYZ-koordinátákkal megadott felszínpont lepusztulását a szomszédos felszínpontokkal való kapcsolat (elsősorban a lejtőszög) határozza meg. Egy efféle modell működését a kulcsegyenletek kiválasztása után a paraméterek és a kiindulási felszín változatos megadásával érdemes vizsgálni. Egy felszínfejlődési modell számos előnnyel rendelkezik a terepi mérésekhez képest, jóllehet megalapozását a természetben megfigyelt, mért folyamatok jelentik. Ezen előnyök közül a legfontosabbak: 1. a modell geológiai időléptékű felszínváltozások követésére ad módot; 2. lehetőség nyílik akár egyetlen tényező rendszeres változtatására is, így e tényező felszínalakító hatása könnyebben érthetővé válik; 3. a lepusztulás dinamikája és térbeli eltérései jól megfigyelhetők, ábrázolhatók; 4. a modell matematikai "szigora" állításaink pontosabb megfogalmazását teszi lehetővé. Az alábbiakban néhány konkrét felszínfejlődési modell példáján világítom meg a felsorolt előnyöket. A modellek a következő folyamatok figyelembevételével készültek: 1. tektonikus mozgások; 2. erózió; 3. lejtős tömegmozgások; 4. (karsztos) oldás; 5. beszivárgás. Ezek alapján különböző egyszerű és összetett domborzati elemek, felszíntípusok (pl. vulkáni domborzat, karsztfennsík, eltérő keménységű kőzetekből felépülő vidék,...) formakincsének kialakulása követhető nyomon. A modellek számítógépes megvalósítása Visual Basic programozási nyelven készült. Kulcsszavak: felszínfejlődési modell, sejtautomata Bevezetés A felszínalaktani megfigyelések első modellszerű összegző megfogalmazására (Davis ciklustana) a XX. század nyitányán került sor. Ezek a korai modellek egészen a század közepéig minőségi leírások, magyarázatok voltak. Az akkortájt a geomorfológiában lejátszódó kvantitatív forradalom eredményeként megkezdődött a számszerű adatok gyűjtése, mérése. Ezekre építve a felszínt alakító folyamatok és a formakincs matematikai jellemzése is egyre hangsúlyosabb 1 Telbisz Tamás tanársegéd ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. 1

2 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei szerephez jutott: sorra dolgozták ki a tapasztalati (empirikus), illetve elméleti (teoretikus) modelleket. Az első időszakban könnyebb áttekinthetőségük miatt a 2-dimenziós lejtőmodellek vizsgálata vált jelentőssé, amelyeknek számos eredménye beépült a 3-dimenziós felszínfejlődési modellekbe is. Mivel a 3D matematikai egyenletrendszerek általános analitikus megoldásai igen nehezen adhatók meg, ezért egyre fontosabbá váltak a szimulációs kísérletek. A szimulációs kísérletek egyik fontos csoportját jelentik egyszerű felépítésük és sokoldalú alkalmazhatóságuk révén az ún. sejtautomata-modellek. A sejtautomata-modellek működési elve a következő: a felszínt általában egyenlő méretű cellákra osztjuk, amelyek rendelkeznek bizonyos tulajdonságokkal (magasság, talajvastagság, kőzetkeménység, beszivárgási képesség, stb.). Ezután olyan szabályokat adunk meg, amelyek meghatározzák, hogy az egyes cellák tulajdonságai hogyan befolyásolják a szomszédos cellák tulajdonságait. A modell futtatása ezeknek a szabályoknak az ismétlődő alkalmazását jelenti. A sejtautomata-modellek felszínalaktani alkalmazása AHNERT (1976) munkája nyomán bontakozott ki. ARMSTRONG (1976) és GOSSMANN (1976) elsősorban az általános lejtőfejlődési törvényszerűségeket vizsgálták ilyen típusú modellekkel, WILLGOOSE et al (1991) a vízgyűjtők, vízhálózat kialakulásának szimulációjában értek el fontos eredményeket. WERNER és HALLET (1993) a periglaciális területeken húzódó kőhantsávok illetve kőpoligonok létrejöttének magyarázatát adta meg sejtautomata-modellel közelítve a problémához. MURRAY és PAOLA (1994) a fonatos vízhálózatú területek mintázatának fejlődését modellezte. COULTHARD et al (1996, 1998) a különféle csapadékeloszlások vízgyűjtők árvizeire és hordalékszállítására gyakorolt hatását szimulálták. FAVIS-MORTLOCK et al (1998) a vízmosások kialakulását kutatta. A karsztok hosszútávú felszínfejlődésére AHNERT és WILLIAMS (1997) valamint TELBISZ (1999b, 2001) állított fel sejtautomata-modelleket. A csuszamlások gyakoriságának változása és az esetleges éghajlatmódosulás közti összefüggést elemezte GRIFFITHS és COLLISON (1999). A fluviális tájak hosszútávú felszínalakulását és üledékmozgásait szimulálta DE BOER (1999) modellje. Bár a felsorolt modellek bonyolultsága és alkalmazási célja igen eltérő, valamennyinek közös tanulsága, hogy a szabályok alkalmazása során önszerveződő (self-organizing) jelenségek alakulnak ki, például olyan nagyobb, összetett formák (vízhálózat), amelyek közvetlenül nincsenek "beépítve" a szomszédos cellák közti kapcsolatokat meghatározó egyszerű törvényekbe. Az alábbiakban annak bemutatására kerül sor, hogy milyen módszerekkel lehet felépíteni egy ilyen modellt és hogy miféle eredményeket lehet előcsalogatni a modellből. Nem egy lezárt, részletekig alaposan vizsgált téma teljes körű elemzése, hanem inkább a lehetőségek és a további kutatási irányok felvillantása és módszereinek kijelölése ezen írás elsődleges célja. Ennek megfelelően egyszerűsége folytán DE BOER (1999) modelljének (I.) átdolgozott változatával és TELBISZ (2001) karsztos modelljével (II.) elért eredmények ismertetésére kerül sor. Az alkalmazott modell Az I. modell alapvetően az eróziót és a lejtős tömegmozgásokat veszi figyelembe természetesen egyszerűsített formában, amelyet kibővítettem különféle tektonikus folyamatok alkalmazásának lehetőségével. MUSGRAVE (1935), ZINGG (1940), WISCHMEIER-SMITH (1958) és BAGNOLD (1966) terepi mérésekre alapozott munkái szerint az erózió által megmozgatott anyag arányos a lejtő meredekségével és a vízhozammal (ezt egyszerűsítésképpen a 2-dimenziós 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged modellekben gyakran a gerinctől való távolság, 3-dimenziós modellekben egy adott ponthoz tartozó vízgyűjtő terület helyettesíti). Ezeket a kísérleti úton megfogalmazott törvényszerűségeket alkalmazták a legtöbb hosszútávú felszínfejlődési modellben is (AHNERT, 1976; ARMSTRONG, 1976; GOSSMANN, 1976; WILLGOOSE et al, 1991; AHNERT és WILLIAMS, 1997; DE BOER, 1999). A felszínt alakító lejtős tömegmozgások (elsősorban a kúszás) által megmozgatott anyag elméleti levezetések (KIRKBY, 1966) és szórványosabb terepi mérések (YOUNG, 1963; OWENS, 1969) alapján a lejtőszög sinusával arányos. Az I. modell működése a következő (1. ábra): 1. ábra. Az I. modell folyamatábrája (bővebb magyarázat a szövegben). Kiindulási felszín: Z 0 (x,y) Csapadék Csapadékhullás területe, helye Csapadéklista elkészítése 1.elem a csapadéklistáról: Van-e alacsonyabb szomszédja? van nincs Anyagszállítás pont törlése a listáról (erózió, tömegmozgások) pont törlése a listáról új pont hozzáírása a lista végéhez (kivétel: peremen) Van-e még pont a csapadéklistán? nincs van Tektonika Eredményül kapott felszín: Z i+1 (x,y) 1. Adott egy kiindulási felszín szabályos XY-rácspontokban (cellákban) megadott Z (magasság)- koordinátákkal (Z0 (x, y)). Ez a kiindulási felszín lehet véletlenszerű, "sima", fennsíkperem, 3

4 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei domb, medence, vulkáni kráter, valós felszín digitális domborzatmodellje megfelelő koordinátatranszformációval. (Az alábbi példákban a rács mérete általában 50 x 50-es). 2. Csapadék megadása: a csapadékhullás területének nagysága lehet véletlenszerű vagy állandó érték, helye véletlenszerű az XY-rácson belül. (Az alábbi példákban a csapadékhullás területének nagysága általában egy 10 x 10-es négyzet volt.) Ezután egy lista készül azokról a pontokról, amelyek csapadékot kaptak. 3. A csapadéklista pontjaira végrehajtjuk az alábbi műveleteket: a, Ha a pontnak nincs alacsonyabb szomszédja (vagyis egy mélyedésben van), akkor egyszerűen töröljük a csapadéklistáról. b, Ha a pontnak van alacsonyabb szomszédja, akkor kiválasztjuk a legalacsonyabb szomszédját. Csökkentjük a pont magasságát az alábbi képlet szerint, és ugyanennyivel növeljük a legalacsonyabb szomszéd magasságát: (1) DZ=a tg (a)b + c sin (a) ahol a a két pont közti lejtőszöget jelenti; a, b, c pedig konstansok. A korábbiak szerint a kifejezés első része az eróziós tag, második része a tömegmozgásos tag. A vízhozamtól való függést a csapadéklistás számítási módszer biztosítja. Abban az esetben, ha DZ meghaladja a két cella közti magasságkülönbség felét, akkor az áthalmozott anyag következtében az alacsonyabb cella magasabb lenne, mint az, ahonnét a lepusztulás történt. Mivel ez csak kivételes helyzetekben fordulhat elő a valóságban, ezért ebben az esetben DZ egyenlő a két cella közti magasságkülönbség felével. Az eredeti cella koordinátáit töröljük a csapadéklistáról, helyette hozzávesszük a legalacsonyabb szomszéd koordinátáit, kivéve, ha az már a peremen található. c, Mindaddig ismételjük a 3. pontot, amíg a csapadéklista ki nem ürül. (Ez akkor következik be, ha az összes "vízcsepp" mélyedésbe vagy a terület peremére jutott.) 4. Tektonikus mozgások végrehajtása. Egy mátrixba (T) beírjuk előre az egy időlépés alatti tektonikus változást minden egyes pontra, és ebben a lépésben a tektonikus mátrixot hozzáadjuk a magassági mátrixhoz (Z): (2) Z(x, y)=z(x,y)+t(x,y) 5. Visszaugrás a 3. pontra, újabb iteráció (időlépés) kezdődik. A II. modell (TELBISZ, 2001) részletes leírására itt nincs mód. Az I. modellhez hasonló szerkezetű, a karsztosodó területekre alkalmazott sejtautomata-modell, amely a fenti folyamatokon kívül számításba veszi a karsztos oldást, beszivárgást, párolgást is. A perem problémája Mivel a modellezett felszín folyamatos változásban van, ezért a peremfeltételeket nehéz igazán jól megadni. Ha a peremeket mindenhol magasabbnak adjuk meg, mint a kapcsolódó cellákat, akkor a fenti modellt alkalmazva egy fokozatosan feltöltődő "medencét" kapunk, ahol a modell teréből az anyag nem tud eltávozni. Ez az eset folyóvíz által alakított tájak esetében kevésbé érdekes, ezért a peremet legalább részben alacsonyabbnak érdemes választani. Ezek 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged közül az egyik lehetőség: a perem mindenhol ugyanolyan magassági értéket kap, esetleg a modellbeli idővel változóan (DE BOER, 1999). Másik lehetőség: A peremen egy pontot adunk meg alacsonyabbnak, így az erózióbázis felé ezen a ponton keresztül van csatlakozás, tehát a modellterület lényegében egy vízgyűjtőterületté alakul (ARMSTRONG, 1976; WILLGOOSE et al, 1991). Harmadik lehetőség, hogy a peremcelláknak minden iteráció után új értéket adunk, mégpedig a kapcsolódó cellákhoz képest adott különbséggel (ε) alacsonyabb magasságot. Ez módszer lehetővé teszi több vízfolyás kialakulását is, azok eróziós képességét fenntartja. A különbség (ε) mértéke nyilvánvalóan meghatározza a peremek felől történő hátravágódás gyorsaságát. Természetesen a felsorolt lehetőségek tetszés szerinti kombinációja is megvalósítható. Az idő és távolság problémája Nyilvánvaló, hogy a folyamatok matematikai-fizikai-kémiai megfogalmazása függ a mérettartománytól is. Más hatások érvényesülnek nagyobb illetve kisebb lépték mellett. A fenti modell a korábban említett, hasonló alkalmazások szerint megfelelő paraméterezéssel alkalmassá tehető a hosszútávú felszínfejlődés szimulálására. Terepi mérések és geológiai megfontolások alapján a modell térbeli és időbeli kiterjedése számszerűen is értelmezhetővé válhat (különösen fontos ez gyakorlati célú modellezésnél, pl. WILLGOOSE és RILEY, 1998). Tekintve, hogy jelen munka folyamatos fejlesztés alatt áll, erre a kalibrációra még nem került sor, így a továbbiakban közölt adatok nagyságrendi értékeit nem kell figyelembe venni, hanem a folyamatok időbeli trendjének és térbeli mintázatának elemzése az elsődleges cél. (Mivel a modell futtatása sok iteráció esetén hosszú időt vesz igénybe, ezért egyes paraméterek megválasztása szándékosan akár több nagyságrenddel is eltért a valós értékektől, így a folyamatok gyorsabban megfigyelhetőkké váltak.). Megvalósítás A modell folyamatábrájának megfelelő program VisualBasic nyelven készült, amely az egyes futtatások eredményeit (felszín, különféle adatok változása).txt formában képes megadni, így a feldolgozáshoz a Surfer és az Excel felhasználói szoftverek alkalmasnak bizonyultak.. 5

6 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei Eredmények Véletlenszerű felszín fejlődése 2. ábra. Véletlenszerű felszín lepusztulásának időbeli menete. A 2. ábra mutatja egy véletlenszerűen megadott kiindulási felszín (ALAP) változásait a modell futtatása során, valamint a lepusztulás időbeli menetét. Számos érdekes vonás figyelhető meg ezen az összetett ábrán. Ε8 Mivel a csapadék által érintett terület végső soron a csapadék mennyisége minden lépésben ugyanakkora volt (10 x 10-es négyzet), ezért a lepusztulási ráta erőteljes ingadozása a csapadékos négyzet változó elhelyezkedésével magyarázható: bizonyos területekre hulló csapadék a felszín jelentősebb mértékű pusztulását váltja ki, mint más területek esetén (például, ha a csapadék belső, lefolyástalan területekre hullik, akkor áthalmozódik ugyan az anyag, de nem csökken a felszín átlagmagassága).8 Ε8 A lepusztulás időbeli menetét ennél a példánál 3 markánsan elkülönülő szakaszra bonthatjuk: az első, "előkészítő" szakaszban (kb iteráció) a lepusztulás kis mértékű, még nem alakultak ki vízfolyások, sőt némi belső elegyengetés figyelhető meg a színfokozatos térképek szerint. A második, "hátravágódó" szakasz (kb iteráció) során a lepusztulás fokozatosan növekszik, ez a terület jobb oldalán megfigyelhető fő vízvezető 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged Ε8 rendszer kialakulásának időszaka. (Ezt mutatja a bal felső sarokban látható lepusztulási térkép is, amely a két állapot domborzatmodelljének különbségéből szerkeszthető.) A harmadik, "bevágódó" szakaszt (kb iteráció) állandósult, erőteljes lepusztulás, a völgyek mélyülése jellemzi, de a vízhálózati kép alapvetően már nem módosul.8 Bár a csapadékhullás helyének megválasztása révén a véletlen is jelentős szerepet játszik a szimuláció alakulásában, azért a kezdeti, csekély domborzati különbségek hatása sem elhanyagolható: az ALAP felszín DNy-ÉK-i irányú "dombhátakból" és "völgyekből" áll, amelyek részben meghatározzák a későbbi obszekvens és szubszekvens völgyirányokat is.8 3. ábra. Lepusztulás és felszíntagoltság időbeli változása véletlenszerű kiindulási felszín, másik szimuláció esetén(10 lépésenkénti futóátlagokkal) Lepusztulás és tagoltság időbeli változása véletlenszerű kiindulási felszín esetén 0.1 lepusztulás (m / időegység) 0.02 Tagoltság változása Lepusztulás 0 Felszíntagoltság lépésenkénti változása idő (iteráció száma) A szimulációs eljárás lehetőséget ad sokféle változó módosulásának nyomonkövetésére. Így például a felszíntagoltság jellemzésére használhatjuk a domborzatmodell magasságértékeiből számított szórást, amelynek lépésenkénti módosulását tükrözi a 3. ábra (amely szintén az ALAP kiindulási felszínre, teljesen egyező paraméterekkel végrehajtott újabb futtatás eredményeit mutatja). Ezen az ábrán is többé-kevésbé felismerhető a hármas-osztatúság. Az első, alacsony lepusztulással jellemzett szakaszban a felszíntagoltság alig változik, sőt időnként kis mértékben csökken (ahol a tagoltság változását ábrázoló piros görbe a negatív tartományban mozog), ami a kezdeti véletlenszerű, apró mélyedések feltöltődését jelzi. A további fejlődés során a két görbe nagyjából párhuzamos lefutásából következően úgy tűnik, hogy a lepusztulás zömmel a felszíntagoltság növekedését eredményezi (elsősorban a vízfolyások bevágódását), amit a két változó közötti (200. iterációtól számított) közepes mértékű korreláció (r=0.58) is részben igazol. 7

8 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei Nehéz kérdés a terepen eldönteni, hogy a folyók hordalékhozama alapján mért lepusztulás és a felszínen ténylegesen megmozgatott, áthalmozott anyag mennyisége hogyan viszonyul egymáshoz. A terepi mérések egyik alapproblémája a szimulációs keretben könnyen kezelhetővé válik. A modellben mód van a belső anyag-áthalmozások összegzésére és időbeli megfigyelésére is. A felszínről lepusztított hordalék (tulajdonképpen az átlagmagasság csökkenése és a terület szorzata) valamint az összes áttelepített üledék kapcsolatát mutatja a 4. ábra. 4. ábra Lepusztulás és teljes anyag-áthalmozás kapcsolata Lepusztulás és teljes anyag-áthalmozás összefüggése Teljes anyag-áthalmozás (térfogategység / időegység) y=(5, x) 2 r=0, Lepusztulás (térfogategység / időegység) Az ábráról egyértelműen megállapítható, hogy a lepusztulás szoros összefüggésben van a vízgyűjtőn belüli teljes anyagáthalmozódással, így akármelyik tényező ismeretében következtethetünk a másikra, ám a két mennyiség között az adatokból megállapíthatóan mintegy 2 nagyságrendnyi különbség van. Paraméterek hatáselemzése Egy felszínfejlődési szimuláció előnye nemcsak abban rejlik, hogy hosszú időbeli folyamatok és terepen nehezen mérhető változók értékelését teszi lehetővé, hanem abban is, hogy ezt a felszínfejlődést a különböző paraméterek megadásával befolyásolni engedi. Ennélfogva a modellek tág teret biztosítanak a változók egyedi és összetett hatásainak megfigyeléséhez. A fentiekben bemutatott modell csak néhány paraméterrel rendelkezik (a, b, c: eróziós illetve tömegmozgásos anyagszállítás jelentőségének meghatározói; }Ρ8erózióbázis helyzete; tektonikus mátrix; kiindulási felszín), de akadnak természetesen bonyolultabb felépítésű, például az éghajlatot közvetlenebbül figyelembe vevő elképzelések is. 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. Felszínfejlődés változó paraméterek megadása esetén. 9

10 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei 6. ábra. Lepusztulás időbeli menete különböző a értékek (eróziós hatás) esetén Lepusztulás az idő függvényében c =0,1 esetén, különböző a értékek mellett (10 lépésenkénti futóátlag számításával) lepusztulás (m / időegység) a=0.015 a=0.03 a=0.06 a=0.09 a= időegység (iteráció száma) 7. ábra. Lepusztulás időbeli menete különböző c értékek ( tömegmozgásos hatás) esetén Lepusztulás az idő függvényében a =0,015 esetén, különböző c értékek mellett (10 lépésenkénti futóátlag számításával) lepusztulás (m / időegység) c=0.1 c=0.3 c=0.5 c=0.7 c= időegység (iteráció száma) 10

11 Földrajzi Konferencia, Szeged A korábbiakban bemutatott ALAP kiindulási felszín különböző paraméterek esetén történő lepusztulását szemlélteti az 5-7. ábra. Az ábrákból kiviláglik, hogy a paraméterek növelésével, vagyis a folyamatok hatékonyságának fokozásával felgyorsul a felszín fejlődése. Mindemellett az eróziós tag (a) erősítésével megfigyelhető, hogy a völgyfők általában szűkebbek, mint a tömegmozgások arányának (c) növelése esetén (5. ábra). Még jellegzetesebb különbség mutatkozik a lepusztulási görbékben (6-7. ábra): az intenzívebb erózió által okozott lepusztulás sokkal nagyobb időbeli ingadozásokat mutat, ami azt jelzi, hogy az erózió által lepusztított anyag mennyisége érzékenyebb a csapadékhullás helyszínére, míg a tömegmozgások jóval kiegyenlítettebben fejtik ki hatásukat. Vulkáni domborzat (kráterszerű kiindulási felszín) lepusztulása A felszínfejlődési modellezés számára jó lehetőséget jelent a vulkáni domborzat vizsgálata, mivel a kráterek kialakulása földtörténeti értelemben rendszerint rövidnek tekinthető időszakaszt jelent, így a kiindulási felszín megadása egyértelműbb lehet, mint más esetekben. Ugyanakkor a Föld különböző ma is működő vagy kihunyt krátereinek, kalderáinak lepusztulását sokan kutatták terepi adatok alapján (lásd pl. KARÁTSON, 1996; KARÁTSON et al, 1999), ami jó összehasonlítási alapot jelent a modellekkel végzett alaposabb vizsgálatokhoz. Egy példát villant fel ebben a témakörben a 8-9. ábra, amely egy kráter pusztulásának szimulációját mutatja be. 8. ábra. Kráter kiindulási felszín pusztulásának menete 3D ábrázolásmóddal. 11

12 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei 9. ábra: Lepusztulás és felszíntagoltság időbeli változása kráter kiindulási felszín esetén. lepusztulás (m / időegység) Lepusztulás és tagoltság időbeli változása kráter kiindulási felszín esetén Kráter felnyílásának időszakasza Tagoltság változása Lepusztulás idő (iteráció száma) Felszíntagoltság lépésenkénti változása A kezdeti domborzatnál a vulkán külső lejtőit egyenletes kúppalástként ábrázoltam, a belső kráterudvart pedig lényegében egyenletes magasságú térszínnek, közel függőleges oldalfalakkal. A kezdeti szakaszban a kráter belsejét elsősorban az oldalfalak erőteljes pusztulása jellemzi, amelynek következtében a kráter alján feltöltődés figyelhető meg, illetve a kráterperemek kifelé hátrálása, vagyis az átmérő tágulása a meghatározó folyamat. Ezzel együtt a külső lejtőkön megindul a vízfolyások képződése. A 9. ábráról leolvasható, hogy a lepusztulási ráta kb. a 100. iterációtól gyors növekedésnek indul, ez a kráter felnyílásának időszaka, amikor a leginkább hátravágódott vízfolyás megcsapolja az addig lefolyástalan kráterudvart. A vulkán pusztulása ettől kezdve némileg felgyorsul, és kialakul a kráterbelső befelé sugaras vízhálózata. Válogató lepusztulás kőzetkeménység szerint A felszínfejlődés szempontjából fontos jelentőséggel bír a külső erők hatásának kitett kőzet keménysége, erodálhatósága is. Ezt könnyűszerrel beépíthetjük a modellbe, ha a (1) egyenletet kibővítjük egy kőzetkeménységet meghatározó szorzótényezővel (2D-s megvalósítására példa: TELBISZ, 1999a). Egy cella kőzetkeménységét előre megadott akár kibillent "rétegsor" alapján a magasságtól és az x, y koordinátáktól függően számíthatjuk. 12

13 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. Réteglépcsők kialakulása. A 10.ábra mutatja, hogy változó keménységű, 30 -os dőlésszögű kőzetekből álló rétegsor felszínfejlődése miként megy végbe. Az ábráról leolvasható, hogy a "puhább" kőzetek gyorsabb pusztulása miatt a keményebb rétegek réteglapjai uralják a felszínt, míg a rétegfejeknél meredek letörés alakul ki. A vízfolyások hossza, esésgörbéje, bevágódásának jellege is ennek megfelelően változik. Mindezek alapján állíthatjuk, hogy ez a szimulációval kapott felszín jól tükrözi a természetben is megfigyelhető réteglépcsővidékek formakincsét. Epigenetikus völgyfejlődés egy tektonikus példa A völgy-átöröklődés a természetben számos közvetett bizonyítékkal (pl. teraszképződés,...) igazolható jelenség, ám erre is érvényes, hogy csak egy pillanatfelvétel az, amit látunk. Emiatt válnak érdekessé a modell-kísérletek, amelyekben a teljes folyamat nyomonkövethető. 11. ábra. Völgy-átöröklődés tektonikus emelkedés esetén. 13

14 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei A 11.ábrán végigkísérhetjük főbb lépéseiben ezt a jelenséget. Véletlenszerű kezdeti felszínből kiindulva eljutunk a vízhálózat részleges kialakulásáig. Ezután "bekapcsoljuk" a tektonikát: megkezdődik egy olyan kőzettömb kiemelkedése, amelyet egy vízfolyás keresztez. Amennyiben a kőzettömb emelkedésével lépést tart a folyó bevágódása, úgy lefutásának irányát megőrizve válik egyre mélyebbé a folyóvölgy, kettéfűrészelve az emelkedő hegységet. Ugyanakkor előfordult a szimulációk során olyan eset is, amikor az emelkedés gyorsabb ütemű volt, mint a bevágódás, ezért a vízfolyás megszűnt a völgyben és kiemelt, pusztuló völgy jött létre. Töbrös felszín kialakulása A karsztok fejlődése alapvetően különbözik az erózió által alakított vidékekétől. Ezért a karsztos modellben az anyag oldásos eredetű lepusztulása, valamint a beszivárgás fontos szerepet játszik. Minden cellához tartozik egy beszivárgási képesség érték, amely a modell során a beszivárgott vízzel, annak oldóképességével arányosan változik. 12. ábra. Oldásos felszínfejlődés. 14

15 Földrajzi Konferencia, Szeged Ezen folyamatok eredményeként megfigyelhető a 12. ábrán, hogy egy enyhén tagolt, véletlenszerű kiindulási felszín esetében a kezdeti apró mélyedések vízlevezető szerepe erősödik, ezért mélyülésük gyorsabb lesz, így kialakulnak a töbrök. A töbrök tágulásában kulcsfontosságú az a tény, hogy miként a természetben is összefügg a felszín alatti járatrendszer egy pont beszivárgási képességének változása befolyásolja a szomszéd pontok beszivárgási képességének alakulását. Karsztos fennsíkperem oldásos fejlődése 13. ábra. Karsztos fennsíkperem fejlődése. Karsztvidékek gyakori nagyméretű felszínformái a fennsíkok. Ezek pereme az oldásos folyamatok miatt sajátosan fejlődik, amit a 13.ábra is tanúsít. Mivel a karsztosodó kőzetek oldódása nem pillanatszerű, ezért minél gyorsabban lefolyik egy adott helyről a víz, annál kevesebb ideje marad az oldásra. Emiatt a meredekebb peremi lejtők oldásos pusztulása kisebb lesz, mint a fennsíki részeké. Ha ezt más típusú folyamatok nem ellensúlyozzák, akkor a perem kimagasodik, és befelé, a fennsík felé fog lejteni, ahol a mögöttes területeken a perem felől beszivárgó vizek hatására megindul a töbrök képződése. 15

16 Telbisz Tamás: Felszínfejlődési modellezés módszerei Következtetések A fentiekben bemutattam, hogy milyen módon lehet felépíteni egy sejtautomata típusú felszínfejlődési szimulációt. Az esettanulmányok során egy ilyen egyszerű modellben szereplő befolyásoló tényezők változatosságát és a kiolvasható eredmények sokoldalúságát igyekeztem bemutatni. A fenti példák mind azt igazolják, hogy a felszínfejlődés számítógépes szimulációkkal jól közelíthető. A modellalkotó célja és képességei szerint temérdek újabb lehetőség, folyamat, paraméter megadására, figyelembevételére van lehetőség. A látványszerű, minőségi folyamatszimulációkon túl további cél, hogy a modellből kapott felszínformák és a valóságban megfigyelt alakrajzi jellemzők morfometriailag is minél szorosabb egyezést mutassanak. Ezek a szimulációk gazdagíthatják a felszínfejlődésről alkotott elképzeléseket, vagy legalábbis azok elmélyítését segíthetik, így hosszabb távon kidolgozott formában az oktatásba való bevonásuk is javasolt. Irodalom Ahnert, F., 1976: Brief description of a comprehensive three-dimensional process-response model of landform development. - Z. Geomorph., Suppl. 25, pp Ahnert, F. - Williams, P. W., 1997: Karst landform development in a three-dimensional theoretical model. - Z. Geomorph., Suppl.108, pp Armstrong, A., 1976: A three-dimensional simulation of slope forms. - Z. Geomorph., Suppl. 25, pp Bagnold, R. A., 1966: An approach to the sediment transport problem from general physics. U. S. Geol. Surv. Prof. Paper 422/I, Washington. de Boer, D.H., 1999: Self-organization in fluvial landscapes: sediment dynamics as an emergent property. In: Abrahart, R.J.(eds): Proceedings of the Fourth Annual Conference on GeoComputation, Mary Washington College, Virginia, USA, CD, geocomp/ geocomp99/ Gc99/074/ gc_074.htm Coulthard, T. J. - Kirkby, M. J. - Macklin. M. G., 1996: A cellular automaton landscape evolution model. In: Abrahart, R.J.(eds): Proceedings of the First International Conference on GeoComputation (Volume 1), School of Geography, University of Leeds. pp Coulthard, T. J. - Kirkby, M. J. - Macklin. M. G., 1998: Modelling the roles of magnitude and frequency in the evolution of an upland catchment. In: Abrahart, R.J.(eds): Proceedings of the Third Annual Conference on GeoComputation, University of Bristol, CD, SIRC/ GeoComp/ GeoComp98/ 56/ gc_56. Favis-Mortlock, D. - Boardman, J. - Parsons, T. - Lascelles, B., 1998: Emergence and erosion: a model for rill initiation and development. In: Abrahart, R.J.(eds): Proceedings of the Third Annual Conference on GeoComputation, University of Bristol, CD, SIRC/ GeoComp/ GeoComp98/ 86/ gc_86. Gossmann, H., 1976: Slope modelling with changing boundary conditions effects of climate and lithology. Z. Geomorph., Suppl.25, pp Griffiths, J. A. Collison, A. J., 1998: The validity of using a simplified distributed hydrological model for estimation of landslide probability under a climate change scenario. In: Abrahart, R.J.(eds): Proceedings of the Third Annual Conference on GeoComputation, University of Bristol, CD, divcom.otago.ac.nz/ SIRC/ GeoComp/ GeoComp98/... Karátson, D., 1996: Rates and factors of stratovolcano degradation in a continental climate: a complex morphometric analysis of nineteen Neogene/Quternary crater remnants in the Carpathians. J. Volcanology and Geo.Res., 73, pp

17 Földrajzi Konferencia, Szeged Karátson, D. Thouret, J. C. Moriya, I. Lomoschitz, A., 1999: Erosion calderas: origins, processes, structural and climatic control. Bull. Volcanology, 61, pp Kirkby, M. J., 1966: Measurement and theory of soil creep. J. Geology, 75/4, pp Murray, A. B. Paola, C., 1994: A cellular model of braided rivers. Nature, 371, pp Musgrave, G. W., 1935: Some relationships between slope-length, surface-runoff and the silt load of surface-runoff. Trans. Am. Geophys. Union, 16, pp Owens, I. F., 1969: Causes and rates of soil creep in the Chilton Valley, Cass, New Zealand. Arctic and Alpine Res., 1/3, pp Telbisz, T., 1999a: Számítógépes szimuláció a felszínalaktanban. Földr. Közl., 123 (47) / 3-4, pp Telbisz, T., 1999b: Karsztos felszínfejlődés számítógépes szimulációja. Geográfus Doktoranduszok IV. Országos Konferenciája, Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi Tanszék, CD, Telbisz, T., 2001: Töbrös felszínfejlődés számítógépes modellezése. Karsztfejlődés VI., Szombathely (in print) Young, A., 1963: Soil movement on slopes. Nature, 200, pp Werner, B. T. Hallet, B., 1993: Numerical simulation of self-organized stone stripes. Nature, 361, pp Willgoose, G. - Bras, R. L. - Rodriguez-Iturbe, I., 1991: Results from a new model of river basin evolution. - Earth Surface Processes and Landforms, 16, pp Willgoose, G. - Riley, S., 1998: The long-term stability of engineered landforms of the Ranger Uranium Mine, Northern Territory, Australia: application of a catchment evolution model. - Earth Surface Processes and Landforms, 23, pp Wischmeier, W. H. - Smith, D. D., 1958: Rainfall energy and its relationship to soil loss. - Transactions of American Geophysical Union, 39, pp Zingg, A. W., 1940: Degree and length of land slope as it affects soil loss in runoff. Agric. Engineering, 21, pp

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 Összefoglalás A konferencia kiadványhoz készített cikk a fejlesztés alatt álló építőipari kockázatelemző szoftver

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Természetes felszínek áramlásmódosító hatásának becslése

Természetes felszínek áramlásmódosító hatásának becslése HUDM 06 06. november. Dr. Radics Kornélia 1, Dr. Bartholy Judit 1 MH Meteorológiai zolgálat, 115 Budapest, Lehel u. -5. (tel.: +6-1-6-57) LT Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány s. 1/A. (tel.:

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján

A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Adaptivitás és innováció a gazdasági fejlődés lehetőségei Sebestyén Tamás

SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Adaptivitás és innováció a gazdasági fejlődés lehetőségei Sebestyén Tamás TARTALOM Oldal / Page CONTENTS SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Adaptivitás és innováció a gazdasági fejlődés lehetőségei Sebestyén Tamás A másodpiaci termékfejlesztés kihívásai II. rész dr. Szakály Dezső Berényi

Részletesebben

Publikációs lista Szabó Szilárd

Publikációs lista Szabó Szilárd Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett

Részletesebben

VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA

VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: SZABÓ PÉTER OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK, EWE GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

Részletesebben

GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA

GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI MECHANIKAI TANSZÉK PhD Tézisfüzet GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA Szerző MAGYAR Bálint Témavezető Dr. STÉPÁN Gábor Budapest,

Részletesebben

Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei

Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében PhD értekezés tézisei KÉSZÍTETTE: Pálinkás

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 Bevezetés A karsztos területek domborzata kis területen belül is igen változatos. A mérsékeltövi karsztok vezérformáinak,

Részletesebben

Heterogén anyagok károsodása és törése

Heterogén anyagok károsodása és törése Debreceni Egyetem Fizikai Tudományok Doktori Iskola Heterogén anyagok károsodása és törése Halász Zoltán Doktori értekezés védése Témavezető: Dr. Kun Ferenc A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Erdészettudományi Közlemények

Erdészettudományi Közlemények Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963 Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár

Részletesebben

Autópálya forgalomszabályozás felhajtókorlátozás és változtatható sebességkorlátozás összehangolásával és fejlesztési lehetőségei

Autópálya forgalomszabályozás felhajtókorlátozás és változtatható sebességkorlátozás összehangolásával és fejlesztési lehetőségei Autópálya forgalomszabályozás felhajtókorlátozás és változtatható sebességkorlátozás összehangolásával és fejlesztési lehetőségei Tettamanti Tamás, Varga István, Bokor József BME Közlekedésautomatikai

Részletesebben

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.

Részletesebben

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Tézisfüzet

Részletesebben

STATISZTIKUS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK EGYSZERŰ DEMONSTRÁLÁSA GALTON-DESZKÁVAL SIMPLE DEMONSTRATION OF STATISTICAL LAWS WITH GALTON-BOARD

STATISZTIKUS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK EGYSZERŰ DEMONSTRÁLÁSA GALTON-DESZKÁVAL SIMPLE DEMONSTRATION OF STATISTICAL LAWS WITH GALTON-BOARD STATISZTIKUS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK EGYSZERŰ DEMONSTRÁLÁSA GALTON-DESZKÁVAL SIMPLE DEMONSTRATION OF STATISTICAL LAWS WITH GALTON-BOARD Gyertyán Attila 1, Dr. Juhász András 2 1 ELTE Apáczai Csere János Gyakorlóiskola,

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.

Részletesebben

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010 MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010 KONFERENCIA ELŐADÁSAI Nyíregyháza, 2010. május 19. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,

Részletesebben

OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010.

OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010. OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010. ZÁRÓJELENTÉS szakmai beszámoló OTKA-azonosító: 63591 Típus: K Szakmai jelentés: 2010. 04. 02. Vezető kutató: Illés Béla Kutatóhely: Anyagmozgatási és

Részletesebben

2008. év végére elkészült a csatorna felújítása, ezt követte 2009-ben a motor és a frekvenciaváltó üzembe helyezése.

2008. év végére elkészült a csatorna felújítása, ezt követte 2009-ben a motor és a frekvenciaváltó üzembe helyezése. Részletes jelentés A 061460 számú, Rétegkavitáció geometriájának meghatározása kísérleti és numerikus módszerekkel témájú kutatás keretében teljesen megújult a BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék zárt

Részletesebben

Elektronikai javítási folyamatok modellezése Markov-láncokkal

Elektronikai javítási folyamatok modellezése Markov-láncokkal Elektronikai javítási folyamatok modellezése Markov-láncokkal Absztrakt Jónás Tamás Tóth Zsuzsanna Eszter Kutatásaink során azt vizsgáltuk, hogy az elektronikai javítási folyamatok, mint sztochasztikus

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

Járási népesség-előreszámítás 2051-ig

Járási népesség-előreszámítás 2051-ig Járási népesség-előreszámítás 2051-ig Tagai Gergely Bevezetés A társadalmi és gazdasági jelenségek gyakorlati kutatásában a vizsgálati fókusz általában egy adott problémakör vagy helyzetkép jelenlegi viszonyrendszereinek

Részletesebben

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS Kõrösi Gábor A kereslet alakulásának vizsgálata a kínálatéval azonos jelentõségû a munkagazdaságtanban. A két oldal elemzésének eszközei azonban lényegesen eltérnek egymástól:

Részletesebben

A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2

A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2 A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2 1 hallgató, Debreceni Egyetem TTK, e-mail: zoli0425@gmail.com 2 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Természetföldrajzi

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

Lavinapályák vizsgálata DEM segítségével

Lavinapályák vizsgálata DEM segítségével Seres Anna i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 Egyetemváros, +46/565-111 (23-14) anna_seres@yahoo.com Bevezetés A hegyekben elõforduló egyik legnagyobb veszélyt a lavinák jelentik. A

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

DELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com

DELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com DELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com BEVEZETŐ PROBLÉMAFELVETÉS A diákoknak a sebesség szó hallatán kizárólag

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

FEDETT KARSZTOSODÁS VIZSGÁLATA FEDŐVEL BORÍTOTT GIPSZTÁBLÁN THE STUDY OF COVERED KARSTIFICATION ON A GYPSUM PLATE WITH COVER

FEDETT KARSZTOSODÁS VIZSGÁLATA FEDŐVEL BORÍTOTT GIPSZTÁBLÁN THE STUDY OF COVERED KARSTIFICATION ON A GYPSUM PLATE WITH COVER KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 159-171. FEDETT KARSZTOSODÁS VIZSGÁLATA FEDŐVEL BORÍTOTT GIPSZTÁBLÁN THE STUDY OF COVERED KARSTIFICATION ON A GYPSUM PLATE WITH COVER VERESS MÁRTON GÁRDONYI ISTVÁN

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I. VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az

Részletesebben

Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*,1

Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*,1 Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*, A válságot követően, 9 közepe óta zajlik a hazai GDP lassú, de

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

Kifutó termékek logisztikai menedzsmentje Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján

Kifutó termékek logisztikai menedzsmentje Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Elbert Noémi Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján c. PhD értekezéshez Témavezető: Dr. Kovács

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1

A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1 A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN Bevezetés Jakobi Ákos 1 A számítógépes alkalmazások felértékelődésével és egyre szélesebb körű elterjedésével

Részletesebben

A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra. Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat

A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra. Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat Főbb adatok A projekt időtartama: 2015.04.30.-2015.12.31. A projekt költségvetése:

Részletesebben

HU ISSN 1787-5072 www.anyagvizsgaloklapja.hu 62

HU ISSN 1787-5072 www.anyagvizsgaloklapja.hu 62 Kockázatalapú karbantartás Új törekvések* Fótos Réka** Kulcsszavak: kockázatalapú karbantartás és felülvizsgálat, kockázatkezelés, kockázati mátrix, API RBI szabványok Keywords: risk-based inspection and

Részletesebben

3. A domb- és hegyvidékek éghajlati jellemzői és időjárási kockázatai

3. A domb- és hegyvidékek éghajlati jellemzői és időjárási kockázatai A KLÍMAVÁLTOZÁS HEGYVIDÉKI SAJÁTOSSÁGAI ÉS VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KERTÉSZ ÁDÁM 1,12, PAJTÓKNÉ TARI ILONA 2, KÜRTI LÍVIA 1, MIKA JÁNOS 1,3 1. Bevezetés A hegységek a Föld azon területei

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában

Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Budapest 2011 A doktori iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei (Horváthné

Részletesebben

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata Tóth László Richárd Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Szeifert Ferenc Dr.

Részletesebben

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére 12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van

Részletesebben

Földmunkák minősítő vizsgálatainak hatékonysági kérdései

Földmunkák minősítő vizsgálatainak hatékonysági kérdései Király Ákos H-TPA Székesfehérvári Laboratórium vezetője Morvay Zoltán Mélyépítő Laboratórium ügyvezető tulajdonos Földmunkák minősítő vizsgálatainak hatékonysági kérdései Bevezető A technika fejlődése

Részletesebben

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:

Részletesebben

Hazánkban jelentõs múlttal rendelkeznek a klasszikus tesztelméleti módszerekkel

Hazánkban jelentõs múlttal rendelkeznek a klasszikus tesztelméleti módszerekkel Iskolakultúra 2008/1 2 Molnár Gyöngyvér SZTE, Pedagógia Tanszék, MTA-SZTE Képességkutató Csoport A Rasch-modell kiterjesztése nem dichotóm adatok elemzésére: a rangskálás és a parciális kredit modell A

Részletesebben

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére 90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban

Részletesebben

D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus

D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus e-mail: tdenest@freemail.hu Gondolatok a társadalomkutatás módszertanáról és oktatásáról (Társadalom-holográfia) 1. Elméleti elızmények A társadalomkutatás

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

Ph. D. értekezés tézisei

Ph. D. értekezés tézisei Ph. D. értekezés tézisei Szabó István: NAPELEMES TÁPELLÁTÓ RENDSZEREKBEN ALKALMAZOTT NÖVELT HATÁSFOKÚ, ANALÓG MAXIMÁLIS TELJESÍTMÉNYKÖVETŐ ÁRAMKÖR ANALÍZISE Konzulens: dr. Szabó József Budapest, 1997.

Részletesebben

JÓVÁHAGYÁS. szervezet. Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium

JÓVÁHAGYÁS. szervezet. Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium Projektvezető JÓVÁHAGYÁS Közreműködő szervezet Irányító Hatóság Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium Beosztás Dátum Aláírás tanszékvezető főiskolai docens 2009. április 1A. PROJEKT AZONOSÍTÓ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI

MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori értekezés tézisei MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI Írta: SZABÓ NORBERT PÉTER Tudományos vezető: DR. DOBRÓKA MIHÁLY

Részletesebben

Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés tézisei

Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés tézisei Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés tézisei Berényi Attila Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Témavezető:

Részletesebben

A REGIONÁLIS ÁRAMPIACI INTEGRÁCIÓ HATÁSA AZ ERŐMŰVEK PIACI ERŐFÖLÉNYÉRE

A REGIONÁLIS ÁRAMPIACI INTEGRÁCIÓ HATÁSA AZ ERŐMŰVEK PIACI ERŐFÖLÉNYÉRE Kiss András A REGIONÁLIS ÁRAMPIACI INTEGRÁCIÓ HATÁSA AZ ERŐMŰVEK PIACI ERŐFÖLÉNYÉRE Tanulmányunkban a közép- és kelet-európai térség villamosenergia-nagykereskedelmi piacának rövid távú közgazdasági modellezésével

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Lézeráteresztő fém-polimer kötés kialakításának vizsgálata

Lézeráteresztő fém-polimer kötés kialakításának vizsgálata Lézeráteresztő fém-polimer kötés kialakításának vizsgálata Bauernhuber Andor 1*, Markovits Tamás 1, Takács János 1 1 BME Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék * andor.bauernhuber@gjt.bme.hu A műanyag és

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben

AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA

AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2 1 Egyetemi docens, PhD; 2 tudományos segédmunkatárs 1 Eletrotechnikai és Elektronikai Tanszék, Miskolci Egyetem

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

CSÁPOSKÚT PERMANENS ÁRAMLÁSTANI FOLYAMATAINAK MODELLEZÉSE

CSÁPOSKÚT PERMANENS ÁRAMLÁSTANI FOLYAMATAINAK MODELLEZÉSE CSÁPOSKÚT PERMANENS ÁRAMLÁSTANI FOLYAMATAINAK MODELLEZÉSE FAVA XVII. KONFERENCIA SZÉKELY FERENC DSc. HYGECON Kutató és Szolgáltató Kft. Budapest fszekely@vnet.hu SIÓFOK 2010 MÁRCIUS 24-25 Csáposkút sematikus

Részletesebben

Összehasonlító módszerek kızetek felületi érdesség mérésére laboratóriumi körülmények között

Összehasonlító módszerek kızetek felületi érdesség mérésére laboratóriumi körülmények között Mérnökgeológia-Kızetmechanika 2011 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) 283-289. Összehasonlító módszerek kızetek felületi érdesség mérésére laboratóriumi körülmények között Buocz Ildikó BME Építıanyagok

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP

HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP Anagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 309 319. HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP PÁLINKÁS SÁNDOR Miskolci

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata

GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata TAKÁCS BENCE egyetemi tanársegéd BME Általános- és Felsôgeodézia Tanszék, bence@agt.bme.hu Reviewed Kulcsszavak: abszolút helymeghatározás,

Részletesebben

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA. KERTÉSZ Ádám

A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA. KERTÉSZ Ádám A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA KERTÉSZ Ádám MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Természetföldrajzi Osztály, Budapest kertesza@helka.iif.hu Összefoglalás A térképészet, térinformatika

Részletesebben

TÖRPEFENYŐ HATÁSA A KŐZETEK OLDÓDÁSÁRA (LIMESTON OLDÓDÁS VIZSGÁLATOK) EFFECT OF PINUS MUGO VEGETATION ON ROCKS DISSOLUTION (SOLUTION RATE OF LIMESTON)

TÖRPEFENYŐ HATÁSA A KŐZETEK OLDÓDÁSÁRA (LIMESTON OLDÓDÁS VIZSGÁLATOK) EFFECT OF PINUS MUGO VEGETATION ON ROCKS DISSOLUTION (SOLUTION RATE OF LIMESTON) KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. 185-198. TÖRPEFENYŐ HATÁSA A KŐZETEK OLDÓDÁSÁRA (LIMESTON OLDÓDÁS VIZSGÁLATOK) EFFECT OF PINUS MUGO VEGETATION ON ROCKS DISSOLUTION (SOLUTION RATE OF LIMESTON) SKRIBANEK

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben