Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS ADÓZÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Küls szakmai konzulens: Somogyi Sándorné Operatív konzulens: dr Kovács László Balassa Kornélia Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány 2003.

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4.oldal 1.1 Témaválasztás oka, célja 4.oldal 1.2 Történeti áttekintés; egyéni vállalkozások alapítása, létrejötte; 1990.évi V. törvény jelenlegi szabályai 5.oldal 1.3 Egyéni vállalkozók köre 8.oldal 2. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 10.oldal 2.1 Járulékfizetés, mint jogszerz jogviszony 10.oldal 2.2 TB járulékfizetés TB ellátásokra való jogosultság 10.oldal 2.3 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése 12.oldal Járulékfizetés biztosítás biztosítás szünetelése 12.oldal A fizetend járulék alapja a fállású egyéni vállalkozónál 13.oldal A fizetend járulék alapja az egyidejleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén 14.oldal A járulékfizetés alapja a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén 15.oldal A járulék mértéke 17.oldal A járulék megállapítása, bevallása és megfizetése 20.oldal 3. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE 23.oldal 3.1 Adóhatóságok 23.oldal 3.2 Adózók és adóhatóságok kapcsolatrendszere 23.oldal 3.3 Az adózás általános szabályai 26.oldal Adózási módok 26.oldal Vállalkozói bevételek és költségek elszámolása 27.oldal A fizetend adó megállapítása, bevallása és megfizetése 32.oldal 3.4 Az új lehetség: EVA 34.oldal 4. MULASZTÁSI JOGKÖVETKEZMÉNYEK 37.oldal 4.1 Adóellenrzés 37.oldal 4.2 Végrehajtási eljárás 39.oldal 4.3 Elévülés 40.oldal 2

4 5. ÖSSZEGZÉS 41.oldal IRODALOMJEGYZÉK 43.oldal MELLÉKLETEK 45.oldal 1.sz.melléklet: A nyilvántartott adóalanyok számának alakulása 2.sz.melléklet: Mköd adóalanyok számának megoszlása 3.sz. melléklet: Az ellenrzések számának alakulása 4.sz. melléklet: Az ellenrzöttségi szint alakulása 5.sz. melléklet: Az ellenrzések mutatóinak alakulása 6.sz. melléklet: I.sz. táblázat A társadalombiztosítási járulék megoszlása 5 évre visszamenleg II.sz. táblázat A baleseti járulék mértékének változása 5 évre visszamenleg III.sz. táblázat A minimálbér változása 5 évre visszamenleg 7.sz. melléklet: Az egyéni vállalkozások munkavégzés jellege szerinti megoszlása Somogy megyében 2001-ben 8.sz. melléklet: Az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének és járulékfizetési kötelezettségének göngyölítése január 1-tl december 31-ig 9.sz. melléklet: Az egyéni vállalkozások bevallására szolgáló nyomtatványok 10.sz. melléklet: Végrehajtási szakterületen dolgozó egy munkásra jutó ügyek és tartozások alakulása 11.sz. melléklet: A végrehajtási tevékenység fbb mutatói 12.sz. melléklet: 1.ábra Pénzforgalmi ellenrzések alakulása 1.sz. táblázat A megye hátralékállományának alakulása 3

5 1. BEVEZETÉS 1.1 Témaválasztás oka, célja Napjainkban a változás korát éljük s e változás életünk minden területén nyomon követhet. Gondolhatunk a teljesség igénye nélkül az orvostudomány fejldésére, a technika utóbbi néhány évben elterjedt csodáira, gondolhatunk a fogyasztói árak dinamikus változására, vagy akár az életünket meghatározó szabályok átalakulására. Világunkat szabályok irányítják, melyek a történelem során folyamatosan változtak és ma is átalakulóban vannak. A gazdaság fejldésének felgyorsulása a XIX. század végére szükségessé tette a szociális biztonság megteremtését, hiszen az iparosodás folyamata egyre több balesetet, betegséget és - ezek következményeként - keresetkiesést vont maga után. Szükségessé vált az állami szerepvállalás, egyrészt a jogszabályi keretek megteremtése, másrészt a biztosító szervezetek mködésének állami felügyelete révén.[19] Azt már megszokhattuk, hogy a törvényeink bármelyikrl legyen is szó évente kisebb nagyobb mértékben megváltoznak. Viszont jövre egy új törvény is életbe lép. E törvény az egyéni vállalkozások számára új adózási lehetséget nyújt. Ez az új lehetség az Egyszersített vállalkozói adó (továbbiakban: EVA). Az EVA-ról szóló törvényt november 12-én fogadták el. Fontos, hogy a korábbi lehetségeket részletesen megismerjük és betekintsünk az új adózási lehetségbe. A dolgozatomban nem csak az egyéni vállalkozók adózására, hanem a társadalombiztosítási kötelezettségére is kitérek, hisz az új törvényt alkalmazók számára a társadalombiztosítási törvényben is változásokat hoz. Véleményem szerint az új törvény miatt az egyéni vállalkozók kötelezettségei igen aktuális téma. Dolgozatom célja az, hogy bemutassam az egyéni vállalkozások járulékfizetési és adófizetési rendjét; járulék- és adóbevallásra vonatkozó szabályokat; a fizetend adó és járulék alapjául szolgáló jövedelmeket, illetve azt, hogy a járulékfizetésért cserébe milyen ellátásokra szereznek jogot a vállalkozók. 4

6 1.2 Történeti áttekintés; egyéni vállalkozások alapítása, létrejötte; évi V. törvény jelenlegi szabályai január 1-jét megelzen a kisiparosok és magánkereskedk adóztatása adókivetés illetve adóátalány útján valósult meg. Minden év január 15-ig adóbevallásaikat az Adófelügyelséghez illetve annak jogeldjéhez az Adóközösséghez nyújtották be. Ezen adóhatóság az adót becsléssel állapította meg január 1. után már az Állami Adóhatóság (1987. július 1-jén alakult meg az Adó és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal) került az Adófelügyelség, és az egyéni vállalkozók ezen idponttól személyi jövedelemadójukat és a vállalkozásból származó bevételeiket és költségeiket is ide vallották be január 1-jétl az egyéni vállalkozók választhattak, hogy személyi jövedelemadó törvény hatálya alá kívánnak e tartozni vagy a társasági adótörvény hatálya alá jelentkeznek e be. Ez utóbbi adózási módot elenyész számban választották. A dolgozatomban az évi CXVII. törvény szabályait alkalmazva mutatom be az adózási módokat április 1-jétl volt lehetség betegbiztosítási ellátások igénybevételére a kisiparosoknak, vándorkereskedknek. A kisiparosok január 1-jétl, a magánkereskedk április 1-jétl kötelezen biztosítottak és járulékfizetéssel ezen idponttól szerezhettek nyugellátásra jogosultságot. A dolgozatomban késbb részletezem a jelenleg igénybe vehet ellátásokat. Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény célja, hogy az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elsegítse a magyar gazdaság fejldését. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A vállalkozói igazolványt kérelemre, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelölésérl és illetékességi területérl szóló kormányrendeletben (143/1999. (IX.15.) Kormányrendelet) meghatározott település (fvárosi kerületi) önkormányzat jegyzje (továbbiakban: körzetközponti jegyz) adja ki. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. A 5

7 vállalkozói igazolvány csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A körzetközponti jegyz a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, ftevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megsznésérl, valamint a vállalkozói igazolvány iránti kérelem elutasításáról értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetleg telephelye szerint illetékes a) települési (fvárosi kerületi) önkormányzat jegyzjét; b) vámhatóságot, amennyiben az egyéni vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelyhez vámhatósági engedély szükséges; c) társadalombiztosítási igazgatási szervet, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét; d) földmvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi megyei hivatalt az agrárvállalkozók tekintetében; e) a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó Hivatalát; f) területi gazdasági kamarát tevékenységi körnek megfelelen - ; g) állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: a) akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért bncselekmény miatt jogersen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; b) akit egyéb szándékos bncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadság vesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; d) aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre elírt foglalkoztatási tilalom alá esik; e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felels tagja; f) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény 14 (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig; g) akinek adó, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Az a)-b) pontokban szabályozott kizáró okot addig kell figyelembe venni, amíg az elítélt nem mentesült a büntetítélet hátrányos jogkövetkezményei alól. 6

8 Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segít családtagjai között van olyan személy, aki az elírt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segít családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segít családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója [Ptk. 685 b) pont], továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. Megsznik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: a) az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadja; b) az igazolványt a körzetközponti jegyz Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény 14 -ban foglaltak alapján visszavonta; c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselje folytatja. Az egyéni vállalkozó özvegy, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekvképességének elvesztése esetén a törvényes képviselje a vállalkozó elhalálozása, illetleg cselekvképességének elvesztése idpontjától számított három hónapon belül a körzetközponti jegyznek történ bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.[16] 7

9 1.3 Egyéni vállalkozók köre A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettl függetlenül is az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat; az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelz jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskednek minsül magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerzdéses rendszerben üzemeltet magánszemély; az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyviv; a közjegyz; a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény alkalmazásában az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint: belföldinek minsül természetes személy, vagy külföldinek minsül állampolgár gazdasági tevékenysége (amennyiben önálló vállalkozóként gazdasági letelepedésre törvény feljogosítja, feltéve, hogy cselekvképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából).[15] Az egészségügyi vállalkozó esetén a telephely szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) állít ki engedélyt a tevékenység folytatására és küldi meg az errl szóló határozatot az illetékes adóhatóságnak. Kivétel e szabály alól a magánállatorvos, akinek mködési engedélyét a Magyar Állatorvosi Kamara székhely szerint illetékes területi szerve adja ki december 31-ig vállalkozói igazolványt kell váltani a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytatóknak ahhoz, hogy január 1. után is az személyi jövedelemadó törvény szabályai szerint, mint az egyéni vállalkozók adózzanak, ellenkez esetben az adószámmal rendelkez magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivi, közjegyzi és önálló bírósági tevékenység folytatásáról az alább felsorolt külön törvények rendelkeznek. 8

10 Az ügyvédekrl szóló 1998.évi XI. törvény értelmében ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki ügyvédi kamara tagja és az ügyvédi esküt letette.[9] Szabadalmi ügyvivként az mködhet, aki a Szabadalmi Ügyvivi Kamara tagja és megfelel a szabadalmi ügyvivkrl szóló 1995.évi XXXII. törvényben elírt egyéb feltételeknek.[10] A közjegyzt az igazságügy miniszter nevezi ki határozatlan idre, ha a közjegyzkrl szóló 1991.évi XLI. törvényben [11] foglaltaknak az illet megfelel, önálló bírósági végrehajtóként pedig az dolgozhat, aki 22.életévét betöltött büntetlen elélet magyar állampolgár, középfokú iskolai végzettséggel és egy éves végrehajtási gyakorlattal rendelkezik, a végrehajtói szakvizsgát letette errl az 1994.évi LIII. törvény rendelkezik, mely a bírósági végrehajtásról szól. [12]. Meg kell említeni, hogy ezt a törvényt a 2000.évi CXXXVI. törvény módosította [13] Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvánnyal (engedéllyel) kapcsolatban a következ bejelentési kötelezettségei vannak az APEH illetékes megyei szerve felé: - a vállalkozói igazolvány átvételének, visszaadásának idpontjáról, - a kamarai tagság kezdetének, megsznésének idpontjáról; szüneteltetésének idtartamáról (ügyvéd, szabadalmi ügyviv esetén) - szolgálat kezdetének, megsznésének idpontjáról (közjegyz, önálló bírósági végrehajtó esetén). Az Adó- és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal (továbbiakban: APEH) Somogy megyei Igazgatósága által nyilvántartott összes adóalanyok száma az elmúlt öt év során hullámzóan változott. (1. sz. melléklet) A táblázatból látható, hogy Somogy megyében között az egyéni vállalkozások száma db és db között alakult ben volt a legmagasabb ebben az idintervallumban. A Somogy megyében mköd adóalanyok száma a Somogyban mköd adóalanyoknak 1997-ben a 38,4%-át, 1998-ban a 38,2%-át, 1999-ben a 38%-át, 2000-ben a 37%-át és 2001-ben csupán a 36,5%-át tette ki. Az egyéni vállalkozók számában az év volt a mélypont (TB jogszabályváltozások és a fizetvendéglátással kapcsolatos jogszabályváltozások következményeként) de a növekedés ellenére számuk év végén sem éri el az évi szintet. A megye sajátossága, hogy az összes mköd adóalanynak közel háromnegyed része egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély. (2. sz. melléklet) Ez az adottság nagy terheket ró az igazgatóság szakmai területeire (bevallás, folyószámla nyilvántartás, ellenrzés, végrehajtás) ugyanakkor ebbl az adóalanyi körbl realizálható adóbevételek szerény mértékek.[18] 9

11 2. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 2.1. Járulékfizetés, mint jogszerz jogviszony A társadalombiztosítási törvények, rendeletek célja az, illetve az volt, hogy szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejöv jogviszonyokat. A jogviszony ugyanis az, mely megalapozza a biztosítást és így a járulékfizetési kötelezettséget. A társadalombiztosítási jogviszony tehát - együtt a járulékfizetéssel a törvény erejénél fogva jön létre. Egyes jogviszonyoknál azonban a biztosítási kötelezettség elbírálásához és a járulékfizetési kötelezettség megállapításához egyéb követelményeknek is eleget kell tenni. (Lásd: például díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.) 2.2. TB járulékfizetés TB ellátásokra való jogosultság Az embernek élete során sokféle problémával kell szembenéznie, ezek közül nagyon fontosak az egészséggel és a kor elrehaladtával, az öregséggel összefügg problémák. Egy munkaviszonyban álló személy természetesnek veszi, hogy betegsége esetén ellátásban részesül és bizonyos életkor után nyugdíjat folyósítanak számára. Az ezzel kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási teendket foglalkoztatója helyette elvégzi, a vállalkozóknak azonban saját maguknak kell e feladatokat megoldani. Meghatározott összeg járulékfizetéssel az egyéni vállalkozók meghatározott ellátások igénybevételére szerezhetnek jogosultságot, melyek a következk lehetnek: 10

12 Egészségbiztosítás ellátásai: a) természetbeni - egészségügyi szolgáltatások b) pénzbeli táppénz terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj c) baleseti ellátások - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti táppénz - baleseti járadék Nyugdíjbiztosítás ellátásai: a) sajátjogú nyugellátás - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj b) hozzátartozói nyugellátás - özvegyi nyugdíj - árvaellátás - szüli nyugdíj - baleseti hozzátartozói nyugellátások (baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti szüli nyugdíj, baleseti árvaellátás). Ha járulékról beszélünk, az egyéni vállalkozó vonatkozásában a nyugdíjjárulékra, magánnyugdíjpénztári tagdíjra, az egészségbiztosítási járulékra, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékra és a baleseti járulékra kell gondolnunk. 11

13 2.3 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése Járulékfizetés biztosítás biztosítás szünetelése Fent említett a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérl szóló 1997.évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) a biztosítottak körébe sorolja az egyéni vállalkozókat, mely azt jelenti, hogy kötelezen és meghatározott mértékben járulékot kell fizetniük s így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak.[3] Fontos, hogy a vállalkozóknak csak az a csoportja minsül biztosítottnak, aki nem úgynevezett kiegészít tevékenységet folytat. E kategóriáról késbb ejtek szót. Azt, hogy a biztosítási kötelezettség mikortól-meddig tart, a törvény a következképpen szabályozza: a) ha vállalkozói igazolvánnyal, illetve engedéllyel rendelkez természetes személyrl van szó: - a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától annak visszaadásáig, - a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától annak visszavonásáig, - abban az esetben, ha a vállalkozót a foglalkozás gyakorlásától bírói úton eltiltják, a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától az eltiltásról szóló határozat jogerre emelkedésének napjáig, b) ha ügyvédrl, vagy egyéni szabadalmi ügyvivrl beszélünk, ez esetben a kamarai tagság kezdete napjától annak megsznése napjáig, c) közjegyz, önálló bírósági végrehajtó esetében e szolgálat kezdete napjától annak megsznése napjáig. Vannak azonban olyan esetek is, mikor a biztosítás és így a járulékfizetési kötelezettség is szünetel, úgymint: 1) elzetes letartóztatás, szabadságvesztés idtartamára kivéve, ha: - a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogersen felmentették, vagy - a bünteteljárást megszüntették, vagy - az elítélt személyt a bíróság utóbb jogersen felmentette 2) ügyvéd és szabadalmi ügyviv esetében arra az idtartamra, melyre kamarai tagságát szünetelteti. 12

14 A Tbj.[3] magyarázatára közzétett kiadványban leírtak alapján fontosnak tartom kiemelni, hogy a biztosítási jogviszony szempontjából a tényleges munkavégzésnek nincs jelentsége, sem a társadalombiztosításnak, sem az adóhatóságnak nem tartozik a feladatkörébe ennek vizsgálata. Ugyanis, ha az egyéni vállalkozó átveszi a vállalkozói igazolványát (engedélyét), vagy például az ügyvéd megkapja a kamarai tagságáról szóló határozatot, már biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie, függetlenül attól, hogy ténylegesen munkát végez-e, vagy sem. Annak sincs jelentsége, hogy tevékenységét naponta mennyi id alatt látja el a munkaid az egyéni vállalkozás esetében nem értelmezhet.[20] A fizetend járulék alapja a fállású egyéni vállalkozónál Az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségük megállapításakor dönthetnek arról, hogy tételes költségelszámolás, vagy átalányadózás alapján adóznak. (A tételes átalányadózás lehetsége 2000.december 31-vel megsznt.) Járulékfizetési kötelezettségüket is a választás módja határozza meg, de közös valamennyiben, hogy a járulékfizetés alapja nem lehet kevesebb, mint a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimális bér ha tehát a kivét, vagy az átalányadó alapjául szolgáló összeg nem éri el az említett minimálbért, abban az esetben is meg kell fizetni a minimálbér alapján a járulékot január elsejétl az Országgylés által elfogadott minimális bér Ft havonta, ez a évben Ft/hó volt. Amennyiben tehát a minimálbér alapulvételével kell a járulék összegét megállapítani január hóra, úgy természetesen a decemberében érvényes minimális bér ( Ft) az irányadó februártól lehet csak az Ft szerint számolni a járulékot. Ha a minimálbér alapján járulékot fizet egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni járulékalapot képez jövedelemként. Ez a szabály a minimálbérnél több vállalkozói kivétet valló egyéni vállalkozók esetében nem alkalmazható. Kivét e meghatározás 1997-tl jelentkezik a jogszabályokban. Új költség, illetve jövedelmi kategória, melyet minden vállalkozó elszámolhat szándéka és lehetségei szerint. 13

15 1996. december 31-ig az egyéni vállalkozók a jövedelmüket az összes bevétel és az összes költség különbözeteként állapíthatták meg, mely része volt az összevont jövedelemadó alapnak tl azonban a kivét része az adózás alá es jövedelemnek és a költségnek is. Ez azt jelenti, hogy a kivétet leírhatja költségként, de az összevonás alá es jövedelmekkel együtt adót is kell fizetni utána. A január 1-vel hatályba lép EVA alkalmazóinak megsznik a vállalkozói kivét, a járulékfizetés alapja ez esetben legalább a minimálbér. Választási lehetsége van. Fizethet a minimálbérnél magasabb összeg után is járulékot. Ezt a választást december 20-ig (illetve minden év december 20-ig) a 9.sz. melléklet szerinti JNY 03-as nyomtatványon kell bejelenteni. Aki ezzel a lehetséggel kíván élni és az EVA alanyiság idszakában (pl.: keresképtelen) is meg kell fizetni a választott összeg után a járulékokat. Az EVA szabályai szerint adózó biztosított ffoglalkozású egyéni vállalkozó is a 29 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos mérték nyugdíjjárulékot ( magán-nyugdíjpénztári tagja esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék + 7 százalék tagdíj ), és a 3 százalékos mérték egészségbiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimálbér (50.000Ft) után fizeti meg.[17] A fizetend járulék alapja az egyidejleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén Ha az egyéni vállalkozó egyidejleg olyan munkaviszonyban áll, ahol foglalkoztatása a heti 36 órát eléri (ha több munkaviszonya van, a munkaidket össze kell adni!), illetve közép vagy felsfokú oktatási intézményben tanul nappali tagozatosként, a fizetend társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képez jövedelem. Ha a vállalkozó nem realizál kivétet, akkor nincs minimum járulékalap, nincs minimum-járulékfizetési kötelezettség. Meg kell jegyeznem azonban azt, hogy ha az egyéni vállalkozónak a legalább heti 36 órás munkaviszonya megsznik, vagy a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kért és kapott, úgy a munkaviszony megsznésétl, illetve a fizetés nélküli szabadság idtartamára ffoglalkozású egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejleg társas vállalkozóként is biztosított, pontosabban tagsági jogviszonyban áll és a társaság tevékenységében személyesen 14

16 közremködik járulékfizetési kötelezettsége a ffoglalkozású egyéni vállalkozók járulékfizetésével azonos s ez esetben társas vállalkozóként társadalombiztosítási nyugdíj - és egészségbiztosítási járulékot kizárólag a ténylegesen elért járulékalapot képez jövedelem után kell fizetni. A járulékokat azért kell mindegyik jogviszonyban külön-külön megfizetni, mivel sem az egyéni vállalkozás, sem a tagsági jogviszony nem minsül munkaviszonynak és egyik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban sem mérhet a munkaid. Az EVA-t választó többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó esetében, aki egyidejleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetleg a közép- vagy felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat ez eltéren alakul. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot az EVA törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg a 29 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos mérték nyugdíjjárulékot (fels határig).[17] A járulékfizetés alapja a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén A társadalombiztosítási jogszabályok speciális kategóriaként rendelkeznek arról hogy ki tekinthet kiegészít tevékenységet folytatónak. E kategóriába tartozik az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (e két feltételnek tehát egyszerre kell teljesülnie). A Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni azt a természetes személyt, aki jogszabály, illetve nemzetközi egyezmény alapján az alább felsorolt nyugellátási fajták egyikében részesül: - öregségi, - rokkantsági, - baleseti rokkantsági nyugdíj, - Magyar Alkotómvészeti Közalapítvány rendszeres rokkantsági segélye, - növelt összeg öregségi, munkaképtelenségi járadék. 15

17 Az öregségi nyugdíj gyjtfogalom, mely magában foglalja a korengedményes nyugdíjat; elnyugdíjat; bányásznyugdíjat; az egyes mvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját; a Magyar Alkotómvészeti Közalapítvány öregségi nyugdíját; a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházak, felekezetek nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat is.[3] Az öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvényben meghatározottak az irányadók.[4] Az egyéni vállalkozó abban az esetben is kiegészít tevékenységet folyatónak minsül, ha az elnyugdíj, korengedményes nyugdíj, illetve a szolgálati nyugdíj folyósítása szünetel. A fent említett nemzetközi egyezmények körébe a szociálpolitikai, illetve az újabb kelet szociális biztonsági egyezmények tartoznak. A szociálpolitikai egyezményeket az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején kötötték, így azok a munkaviszonyra és a kisipari tevékenységre vonatkozóan tartalmaztak elírásokat. Ezen egyezmények napjainkban is hatályban vannak, az államok egy részében a tagállamokra és utódállamokra is kiterjednek. A Svájci Államszövetséggel [5], a Németországi Szövetségi Köztársasággal [6], az Osztrák Köztársasággal [7] úgynevezett szociális biztonsági egyezmények vannak hatályban. Az egyezmények közös jellemzje, hogy a járulékfizetési kötelezettséget a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint kell megállapítani. A fizetend járulék alapja a vállalkozói tevékenységbl származó kivét; ha átalányadózó a vállalkozó, az átalányadó alapját képez jövedelem. Ebben az esetben sem kell legalább a minimálbér alapján járulékot fizetni. A baleseti járulékfizetési kötelezettség mindaddig fennáll, míg a vállalkozói igazolvány az illet birtokában van. Ha az egyéni vállalkozó részére olyan ellátást állapítanak meg, mellyel kiegészít tevékenységet folytatónak minsül, vagy ezen ellátás folyósítása megsznik köteles az adóhatóság illetékes szervéhez ezt a tényt bejelenteni, hiszen megváltozik a járulékfizetési kötelezettsége. A baleseti járulék mértékének változását az 6.számú melléklet II. sz. táblázata mutatja be. Somogy megyében az egyéni vállalkozók munkavégzés jellege szerinti megoszlását az 7.számú melléklet szemlélteti. Az a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó aki az EVA- t választja az adóalap 10 százaléka után fizeti meg a baleseti járulékot, amelynek mértéke 5%.[17] 16

18 2.3.5 A járulék mértéke A biztosított egyéni vállalkozónak a járulékalapot képez jövedelme után január 1-tl 29% mérték társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A társadalombiztosítási járulék két részbl áll, a 18% mérték nyugdíj és a 11% mérték egészségbiztosítási járulékból. Ez 2003-ban sem fog változni. A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó 8% mérték nyugdíjjárulékot fizet. Ha azonban a vállalkozó magán-nyugdíjpénztár tagja, úgy 2% mérték a nyugdíjbiztosítási alapba fizetend nyugdíjjárulék és 6% a magánnyugdíjpénztárba fizetend tagdíj havi összege január 1. után 8,5% lesz és ebbl 7% a magán-nyugdíjpénztárba, 1,5% nyugdíjbiztosítási alapba. Az a vállalkozó, aki a minimálbér alapján fizeti a járulékot, nem köteles társadalom nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot fizetni azon idszakra, melynek tartama alatt : - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül (társadalombiztosítás ellátásai) - gyermekgondozási segélyben (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül (Területi Államháztartási Hivatal - TÁH által folyósított ellátások) - ápolási díjat kap (illetékes önkormányzat folyósítja) - katonai, vagy polgári szolgálatot teljesít, - fogvatartott (rizetbe vett, elzárásra utalt, elzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti), - külföldön munkát vállal, vagy külföldön ösztöndíjas és megállapodás alapján fizet nyugdíjbiztosítási járulékot, - ügyvéd, szabadalmi ügyviv, ha kamarai tagságát szünetelteti. Ha a fent említett körülmények nem a teljes naptári hónapon át állnak fenn, úgy a járulék alapja egy naptári napra a minimálbér 30-ad része, melyet azon naptári napok számával kell megszorozni, melyeken a fent említett egyik körülmény sem állt fenn. Például: az egyéni vállalkozó 2002.április ig keresképtelen és táppénzben részesül. A minimálbér, mely alapján a járulékot április hóban számolhatjuk Ft (2002.március 1-én érvényes). 17

19 Az Ft harmincad része, azaz egy napra es összege 1666,66 Ft, melyet meg kell szoroznunk a keresképes napok számával, s az így kapott összeg lesz a fizetend járulék alapja, tehát 1666,66 * 10= Ft. A Ft-ot meg kell szorozni a 40%-kal (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 34%-kal) s megkapjuk a fizetend járulék összegét, amely , vagy Ft. Ha az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy a GYES, GYET, vagy ápolási díj folyósításának tartama alatt munkát végez, tehát vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, úgy ez esetben ffoglalkozású egyéni vállalkozónak minsül, s az e körre vonatkozó szabályok szerint kell a járulékot fizetnie. Az egyéni vállalkozó tekintetében a társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehet jövedelem megegyezik a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehet jövedelemmel. A társadalombiztosítási járulék (29%) és az egészségbiztosítási járulék (3%) kiszámításánál figyelembe vehet jövedelemnek fels határa nincs, tehát az egyéni vállalkozó akármekkora összeg kivétet realizál is, minden egyes forint után köteles a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A nyugdíjjárulék (8%, vagy 6%+2%) esetében azonban úgynevezett járulékfizetési fels határról beszélünk, mely a 2002.évben azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék alapjául figyelembe vehet jövedelem naptári napi összege Ft-nál több nem lehet - ez éves szinten Ft-ot jelent. Az az egyéni vállalkozó tehát, aki például Ft kivétet vall be ebben az évben, csak Ft után köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot. (A társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot természetesen a teljes összeg után be kell fizetnie.) 2003.évben várhatóan naptári napi összeg Ft, éves mértéke Ft. A járulékfizetési fels határt évente január 1-tl kell számítani. Ha a vállalkozás év közben kezddik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell figyelembe venni idarányosan. A járulékfizetési fels határt hónapokra, napokra bontani nem lehet. Ez a következket jelenti: Például: Az egyéni vállalkozó 2002.január 9-én váltotta ki vállalkozói igazolványát és március 31.én adta vissza. Ez összesen 82 naptári nap (januárban 23 nap, februárban 28 nap, márciusban 31 nap). Erre az idtartamra a járulékfizetési fels határ Ft (82 * Ft = Ft). 18

20 A vállalkozói kivét összege január hóban Ft, februárban Ft, márciusban Ft. A januári és a februári kivét után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot ( Ft Ft = Ft), március hóban azonban csak Ft alapján kell nyugdíjjárulékot fizetni ( Ft Ft = Ft). Ha az egyéni vállalkozó egyidejleg társas vállalkozás tagja is, mindegyik jogviszonyában meg kell fizetnie a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot is, természetesen a járulékfizetési fels határ figyelembe vételével. Ha az egyéni vállalkozó heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, úgy a nyugdíjjárulék esetleges túlvonását csak a személyi jövedelemadó bevallásában rendezheti, ugyanis nincs arra mód, hogy a naptári év folyamán az egyéni vállalkozó által befizetett járulékot a foglalkoztató figyelembe vegye.a járulékfizetési fels határ napi összegét a Magyar Köztársaság költségvetésérl szóló törvény állapítja meg évente. A ffoglalkozású egyéni vállalkozó járulékának mértéke a fentebb leírt módon számolandó. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járuléka pedig azzal az eltéréssel, hogy a 3% mérték egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztató vallja be a munkaviszony után. Ha az egyéni vállalkozó egyidejleg közép-, vagy felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója a 29% mérték társadalombiztosítási járulékot, a 8%, vagy 6%+2% mérték nyugdíjjárulékot kell fizetnie (3%-os egészségbiztosítási járulékot nem). A kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén azonban ettl teljesen eltér módon kell a járulékot kiszámítani 5%-os baleseti járulékot kell a kivét, vagy az átalányadó alapját képez tényleges összeg után fizetni. A kiegészít tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, de a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult - a fent említett járulék fizetésével, a jogviszonyával összefüggésben történ esetleges baleset esetén baleseti ellátásra szerez jogosultságot. A Tbj. rendelkezése szerint az egyéni vállalkozó a járulékokat úgy köteles megfizetni, hogy ezeknek alapja éves szinten legalább elérje a minimálbér naptári évre számított összegét.[3] A problémát az okozza, hogy mi a teend abban az esetben, ha a vállalkozói kivét összege, vagy az átalányadó alapja havonta változik hol magasabb, hol alacsonyabb a minimálbérnél és úgynevezett kies idkkel (például táppénz) is számolnunk kell. Fent említett törvényben foglaltak szerint az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során addig elszámolt 19