Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930"

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS ADÓZÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Küls szakmai konzulens: Somogyi Sándorné Operatív konzulens: dr Kovács László Balassa Kornélia Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány 2003.

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4.oldal 1.1 Témaválasztás oka, célja 4.oldal 1.2 Történeti áttekintés; egyéni vállalkozások alapítása, létrejötte; 1990.évi V. törvény jelenlegi szabályai 5.oldal 1.3 Egyéni vállalkozók köre 8.oldal 2. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 10.oldal 2.1 Járulékfizetés, mint jogszerz jogviszony 10.oldal 2.2 TB járulékfizetés TB ellátásokra való jogosultság 10.oldal 2.3 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése 12.oldal Járulékfizetés biztosítás biztosítás szünetelése 12.oldal A fizetend járulék alapja a fállású egyéni vállalkozónál 13.oldal A fizetend járulék alapja az egyidejleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén 14.oldal A járulékfizetés alapja a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén 15.oldal A járulék mértéke 17.oldal A járulék megállapítása, bevallása és megfizetése 20.oldal 3. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE 23.oldal 3.1 Adóhatóságok 23.oldal 3.2 Adózók és adóhatóságok kapcsolatrendszere 23.oldal 3.3 Az adózás általános szabályai 26.oldal Adózási módok 26.oldal Vállalkozói bevételek és költségek elszámolása 27.oldal A fizetend adó megállapítása, bevallása és megfizetése 32.oldal 3.4 Az új lehetség: EVA 34.oldal 4. MULASZTÁSI JOGKÖVETKEZMÉNYEK 37.oldal 4.1 Adóellenrzés 37.oldal 4.2 Végrehajtási eljárás 39.oldal 4.3 Elévülés 40.oldal 2

4 5. ÖSSZEGZÉS 41.oldal IRODALOMJEGYZÉK 43.oldal MELLÉKLETEK 45.oldal 1.sz.melléklet: A nyilvántartott adóalanyok számának alakulása 2.sz.melléklet: Mköd adóalanyok számának megoszlása 3.sz. melléklet: Az ellenrzések számának alakulása 4.sz. melléklet: Az ellenrzöttségi szint alakulása 5.sz. melléklet: Az ellenrzések mutatóinak alakulása 6.sz. melléklet: I.sz. táblázat A társadalombiztosítási járulék megoszlása 5 évre visszamenleg II.sz. táblázat A baleseti járulék mértékének változása 5 évre visszamenleg III.sz. táblázat A minimálbér változása 5 évre visszamenleg 7.sz. melléklet: Az egyéni vállalkozások munkavégzés jellege szerinti megoszlása Somogy megyében 2001-ben 8.sz. melléklet: Az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének és járulékfizetési kötelezettségének göngyölítése január 1-tl december 31-ig 9.sz. melléklet: Az egyéni vállalkozások bevallására szolgáló nyomtatványok 10.sz. melléklet: Végrehajtási szakterületen dolgozó egy munkásra jutó ügyek és tartozások alakulása 11.sz. melléklet: A végrehajtási tevékenység fbb mutatói 12.sz. melléklet: 1.ábra Pénzforgalmi ellenrzések alakulása 1.sz. táblázat A megye hátralékállományának alakulása 3

5 1. BEVEZETÉS 1.1 Témaválasztás oka, célja Napjainkban a változás korát éljük s e változás életünk minden területén nyomon követhet. Gondolhatunk a teljesség igénye nélkül az orvostudomány fejldésére, a technika utóbbi néhány évben elterjedt csodáira, gondolhatunk a fogyasztói árak dinamikus változására, vagy akár az életünket meghatározó szabályok átalakulására. Világunkat szabályok irányítják, melyek a történelem során folyamatosan változtak és ma is átalakulóban vannak. A gazdaság fejldésének felgyorsulása a XIX. század végére szükségessé tette a szociális biztonság megteremtését, hiszen az iparosodás folyamata egyre több balesetet, betegséget és - ezek következményeként - keresetkiesést vont maga után. Szükségessé vált az állami szerepvállalás, egyrészt a jogszabályi keretek megteremtése, másrészt a biztosító szervezetek mködésének állami felügyelete révén.[19] Azt már megszokhattuk, hogy a törvényeink bármelyikrl legyen is szó évente kisebb nagyobb mértékben megváltoznak. Viszont jövre egy új törvény is életbe lép. E törvény az egyéni vállalkozások számára új adózási lehetséget nyújt. Ez az új lehetség az Egyszersített vállalkozói adó (továbbiakban: EVA). Az EVA-ról szóló törvényt november 12-én fogadták el. Fontos, hogy a korábbi lehetségeket részletesen megismerjük és betekintsünk az új adózási lehetségbe. A dolgozatomban nem csak az egyéni vállalkozók adózására, hanem a társadalombiztosítási kötelezettségére is kitérek, hisz az új törvényt alkalmazók számára a társadalombiztosítási törvényben is változásokat hoz. Véleményem szerint az új törvény miatt az egyéni vállalkozók kötelezettségei igen aktuális téma. Dolgozatom célja az, hogy bemutassam az egyéni vállalkozások járulékfizetési és adófizetési rendjét; járulék- és adóbevallásra vonatkozó szabályokat; a fizetend adó és járulék alapjául szolgáló jövedelmeket, illetve azt, hogy a járulékfizetésért cserébe milyen ellátásokra szereznek jogot a vállalkozók. 4

6 1.2 Történeti áttekintés; egyéni vállalkozások alapítása, létrejötte; évi V. törvény jelenlegi szabályai január 1-jét megelzen a kisiparosok és magánkereskedk adóztatása adókivetés illetve adóátalány útján valósult meg. Minden év január 15-ig adóbevallásaikat az Adófelügyelséghez illetve annak jogeldjéhez az Adóközösséghez nyújtották be. Ezen adóhatóság az adót becsléssel állapította meg január 1. után már az Állami Adóhatóság (1987. július 1-jén alakult meg az Adó és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal) került az Adófelügyelség, és az egyéni vállalkozók ezen idponttól személyi jövedelemadójukat és a vállalkozásból származó bevételeiket és költségeiket is ide vallották be január 1-jétl az egyéni vállalkozók választhattak, hogy személyi jövedelemadó törvény hatálya alá kívánnak e tartozni vagy a társasági adótörvény hatálya alá jelentkeznek e be. Ez utóbbi adózási módot elenyész számban választották. A dolgozatomban az évi CXVII. törvény szabályait alkalmazva mutatom be az adózási módokat április 1-jétl volt lehetség betegbiztosítási ellátások igénybevételére a kisiparosoknak, vándorkereskedknek. A kisiparosok január 1-jétl, a magánkereskedk április 1-jétl kötelezen biztosítottak és járulékfizetéssel ezen idponttól szerezhettek nyugellátásra jogosultságot. A dolgozatomban késbb részletezem a jelenleg igénybe vehet ellátásokat. Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény célja, hogy az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elsegítse a magyar gazdaság fejldését. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A vállalkozói igazolványt kérelemre, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelölésérl és illetékességi területérl szóló kormányrendeletben (143/1999. (IX.15.) Kormányrendelet) meghatározott település (fvárosi kerületi) önkormányzat jegyzje (továbbiakban: körzetközponti jegyz) adja ki. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. A 5

7 vállalkozói igazolvány csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A körzetközponti jegyz a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, ftevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megsznésérl, valamint a vállalkozói igazolvány iránti kérelem elutasításáról értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetleg telephelye szerint illetékes a) települési (fvárosi kerületi) önkormányzat jegyzjét; b) vámhatóságot, amennyiben az egyéni vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelyhez vámhatósági engedély szükséges; c) társadalombiztosítási igazgatási szervet, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét; d) földmvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi megyei hivatalt az agrárvállalkozók tekintetében; e) a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó Hivatalát; f) területi gazdasági kamarát tevékenységi körnek megfelelen - ; g) állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: a) akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért bncselekmény miatt jogersen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; b) akit egyéb szándékos bncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadság vesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; d) aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre elírt foglalkoztatási tilalom alá esik; e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felels tagja; f) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény 14 (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig; g) akinek adó, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Az a)-b) pontokban szabályozott kizáró okot addig kell figyelembe venni, amíg az elítélt nem mentesült a büntetítélet hátrányos jogkövetkezményei alól. 6

8 Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segít családtagjai között van olyan személy, aki az elírt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segít családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segít családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója [Ptk. 685 b) pont], továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. Megsznik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: a) az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadja; b) az igazolványt a körzetközponti jegyz Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény 14 -ban foglaltak alapján visszavonta; c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselje folytatja. Az egyéni vállalkozó özvegy, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekvképességének elvesztése esetén a törvényes képviselje a vállalkozó elhalálozása, illetleg cselekvképességének elvesztése idpontjától számított három hónapon belül a körzetközponti jegyznek történ bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.[16] 7

9 1.3 Egyéni vállalkozók köre A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettl függetlenül is az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat; az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelz jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskednek minsül magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerzdéses rendszerben üzemeltet magánszemély; az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyviv; a közjegyz; a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény alkalmazásában az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint: belföldinek minsül természetes személy, vagy külföldinek minsül állampolgár gazdasági tevékenysége (amennyiben önálló vállalkozóként gazdasági letelepedésre törvény feljogosítja, feltéve, hogy cselekvképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából).[15] Az egészségügyi vállalkozó esetén a telephely szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) állít ki engedélyt a tevékenység folytatására és küldi meg az errl szóló határozatot az illetékes adóhatóságnak. Kivétel e szabály alól a magánállatorvos, akinek mködési engedélyét a Magyar Állatorvosi Kamara székhely szerint illetékes területi szerve adja ki december 31-ig vállalkozói igazolványt kell váltani a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytatóknak ahhoz, hogy január 1. után is az személyi jövedelemadó törvény szabályai szerint, mint az egyéni vállalkozók adózzanak, ellenkez esetben az adószámmal rendelkez magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivi, közjegyzi és önálló bírósági tevékenység folytatásáról az alább felsorolt külön törvények rendelkeznek. 8

10 Az ügyvédekrl szóló 1998.évi XI. törvény értelmében ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki ügyvédi kamara tagja és az ügyvédi esküt letette.[9] Szabadalmi ügyvivként az mködhet, aki a Szabadalmi Ügyvivi Kamara tagja és megfelel a szabadalmi ügyvivkrl szóló 1995.évi XXXII. törvényben elírt egyéb feltételeknek.[10] A közjegyzt az igazságügy miniszter nevezi ki határozatlan idre, ha a közjegyzkrl szóló 1991.évi XLI. törvényben [11] foglaltaknak az illet megfelel, önálló bírósági végrehajtóként pedig az dolgozhat, aki 22.életévét betöltött büntetlen elélet magyar állampolgár, középfokú iskolai végzettséggel és egy éves végrehajtási gyakorlattal rendelkezik, a végrehajtói szakvizsgát letette errl az 1994.évi LIII. törvény rendelkezik, mely a bírósági végrehajtásról szól. [12]. Meg kell említeni, hogy ezt a törvényt a 2000.évi CXXXVI. törvény módosította [13] Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvánnyal (engedéllyel) kapcsolatban a következ bejelentési kötelezettségei vannak az APEH illetékes megyei szerve felé: - a vállalkozói igazolvány átvételének, visszaadásának idpontjáról, - a kamarai tagság kezdetének, megsznésének idpontjáról; szüneteltetésének idtartamáról (ügyvéd, szabadalmi ügyviv esetén) - szolgálat kezdetének, megsznésének idpontjáról (közjegyz, önálló bírósági végrehajtó esetén). Az Adó- és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal (továbbiakban: APEH) Somogy megyei Igazgatósága által nyilvántartott összes adóalanyok száma az elmúlt öt év során hullámzóan változott. (1. sz. melléklet) A táblázatból látható, hogy Somogy megyében között az egyéni vállalkozások száma db és db között alakult ben volt a legmagasabb ebben az idintervallumban. A Somogy megyében mköd adóalanyok száma a Somogyban mköd adóalanyoknak 1997-ben a 38,4%-át, 1998-ban a 38,2%-át, 1999-ben a 38%-át, 2000-ben a 37%-át és 2001-ben csupán a 36,5%-át tette ki. Az egyéni vállalkozók számában az év volt a mélypont (TB jogszabályváltozások és a fizetvendéglátással kapcsolatos jogszabályváltozások következményeként) de a növekedés ellenére számuk év végén sem éri el az évi szintet. A megye sajátossága, hogy az összes mköd adóalanynak közel háromnegyed része egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély. (2. sz. melléklet) Ez az adottság nagy terheket ró az igazgatóság szakmai területeire (bevallás, folyószámla nyilvántartás, ellenrzés, végrehajtás) ugyanakkor ebbl az adóalanyi körbl realizálható adóbevételek szerény mértékek.[18] 9

11 2. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 2.1. Járulékfizetés, mint jogszerz jogviszony A társadalombiztosítási törvények, rendeletek célja az, illetve az volt, hogy szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejöv jogviszonyokat. A jogviszony ugyanis az, mely megalapozza a biztosítást és így a járulékfizetési kötelezettséget. A társadalombiztosítási jogviszony tehát - együtt a járulékfizetéssel a törvény erejénél fogva jön létre. Egyes jogviszonyoknál azonban a biztosítási kötelezettség elbírálásához és a járulékfizetési kötelezettség megállapításához egyéb követelményeknek is eleget kell tenni. (Lásd: például díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.) 2.2. TB járulékfizetés TB ellátásokra való jogosultság Az embernek élete során sokféle problémával kell szembenéznie, ezek közül nagyon fontosak az egészséggel és a kor elrehaladtával, az öregséggel összefügg problémák. Egy munkaviszonyban álló személy természetesnek veszi, hogy betegsége esetén ellátásban részesül és bizonyos életkor után nyugdíjat folyósítanak számára. Az ezzel kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási teendket foglalkoztatója helyette elvégzi, a vállalkozóknak azonban saját maguknak kell e feladatokat megoldani. Meghatározott összeg járulékfizetéssel az egyéni vállalkozók meghatározott ellátások igénybevételére szerezhetnek jogosultságot, melyek a következk lehetnek: 10

12 Egészségbiztosítás ellátásai: a) természetbeni - egészségügyi szolgáltatások b) pénzbeli táppénz terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj c) baleseti ellátások - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti táppénz - baleseti járadék Nyugdíjbiztosítás ellátásai: a) sajátjogú nyugellátás - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj b) hozzátartozói nyugellátás - özvegyi nyugdíj - árvaellátás - szüli nyugdíj - baleseti hozzátartozói nyugellátások (baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti szüli nyugdíj, baleseti árvaellátás). Ha járulékról beszélünk, az egyéni vállalkozó vonatkozásában a nyugdíjjárulékra, magánnyugdíjpénztári tagdíjra, az egészségbiztosítási járulékra, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékra és a baleseti járulékra kell gondolnunk. 11

13 2.3 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése Járulékfizetés biztosítás biztosítás szünetelése Fent említett a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérl szóló 1997.évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) a biztosítottak körébe sorolja az egyéni vállalkozókat, mely azt jelenti, hogy kötelezen és meghatározott mértékben járulékot kell fizetniük s így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak.[3] Fontos, hogy a vállalkozóknak csak az a csoportja minsül biztosítottnak, aki nem úgynevezett kiegészít tevékenységet folytat. E kategóriáról késbb ejtek szót. Azt, hogy a biztosítási kötelezettség mikortól-meddig tart, a törvény a következképpen szabályozza: a) ha vállalkozói igazolvánnyal, illetve engedéllyel rendelkez természetes személyrl van szó: - a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától annak visszaadásáig, - a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától annak visszavonásáig, - abban az esetben, ha a vállalkozót a foglalkozás gyakorlásától bírói úton eltiltják, a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától az eltiltásról szóló határozat jogerre emelkedésének napjáig, b) ha ügyvédrl, vagy egyéni szabadalmi ügyvivrl beszélünk, ez esetben a kamarai tagság kezdete napjától annak megsznése napjáig, c) közjegyz, önálló bírósági végrehajtó esetében e szolgálat kezdete napjától annak megsznése napjáig. Vannak azonban olyan esetek is, mikor a biztosítás és így a járulékfizetési kötelezettség is szünetel, úgymint: 1) elzetes letartóztatás, szabadságvesztés idtartamára kivéve, ha: - a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogersen felmentették, vagy - a bünteteljárást megszüntették, vagy - az elítélt személyt a bíróság utóbb jogersen felmentette 2) ügyvéd és szabadalmi ügyviv esetében arra az idtartamra, melyre kamarai tagságát szünetelteti. 12

14 A Tbj.[3] magyarázatára közzétett kiadványban leírtak alapján fontosnak tartom kiemelni, hogy a biztosítási jogviszony szempontjából a tényleges munkavégzésnek nincs jelentsége, sem a társadalombiztosításnak, sem az adóhatóságnak nem tartozik a feladatkörébe ennek vizsgálata. Ugyanis, ha az egyéni vállalkozó átveszi a vállalkozói igazolványát (engedélyét), vagy például az ügyvéd megkapja a kamarai tagságáról szóló határozatot, már biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie, függetlenül attól, hogy ténylegesen munkát végez-e, vagy sem. Annak sincs jelentsége, hogy tevékenységét naponta mennyi id alatt látja el a munkaid az egyéni vállalkozás esetében nem értelmezhet.[20] A fizetend járulék alapja a fállású egyéni vállalkozónál Az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségük megállapításakor dönthetnek arról, hogy tételes költségelszámolás, vagy átalányadózás alapján adóznak. (A tételes átalányadózás lehetsége 2000.december 31-vel megsznt.) Járulékfizetési kötelezettségüket is a választás módja határozza meg, de közös valamennyiben, hogy a járulékfizetés alapja nem lehet kevesebb, mint a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimális bér ha tehát a kivét, vagy az átalányadó alapjául szolgáló összeg nem éri el az említett minimálbért, abban az esetben is meg kell fizetni a minimálbér alapján a járulékot január elsejétl az Országgylés által elfogadott minimális bér Ft havonta, ez a évben Ft/hó volt. Amennyiben tehát a minimálbér alapulvételével kell a járulék összegét megállapítani január hóra, úgy természetesen a decemberében érvényes minimális bér ( Ft) az irányadó februártól lehet csak az Ft szerint számolni a járulékot. Ha a minimálbér alapján járulékot fizet egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni járulékalapot képez jövedelemként. Ez a szabály a minimálbérnél több vállalkozói kivétet valló egyéni vállalkozók esetében nem alkalmazható. Kivét e meghatározás 1997-tl jelentkezik a jogszabályokban. Új költség, illetve jövedelmi kategória, melyet minden vállalkozó elszámolhat szándéka és lehetségei szerint. 13

15 1996. december 31-ig az egyéni vállalkozók a jövedelmüket az összes bevétel és az összes költség különbözeteként állapíthatták meg, mely része volt az összevont jövedelemadó alapnak tl azonban a kivét része az adózás alá es jövedelemnek és a költségnek is. Ez azt jelenti, hogy a kivétet leírhatja költségként, de az összevonás alá es jövedelmekkel együtt adót is kell fizetni utána. A január 1-vel hatályba lép EVA alkalmazóinak megsznik a vállalkozói kivét, a járulékfizetés alapja ez esetben legalább a minimálbér. Választási lehetsége van. Fizethet a minimálbérnél magasabb összeg után is járulékot. Ezt a választást december 20-ig (illetve minden év december 20-ig) a 9.sz. melléklet szerinti JNY 03-as nyomtatványon kell bejelenteni. Aki ezzel a lehetséggel kíván élni és az EVA alanyiság idszakában (pl.: keresképtelen) is meg kell fizetni a választott összeg után a járulékokat. Az EVA szabályai szerint adózó biztosított ffoglalkozású egyéni vállalkozó is a 29 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos mérték nyugdíjjárulékot ( magán-nyugdíjpénztári tagja esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék + 7 százalék tagdíj ), és a 3 százalékos mérték egészségbiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimálbér (50.000Ft) után fizeti meg.[17] A fizetend járulék alapja az egyidejleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén Ha az egyéni vállalkozó egyidejleg olyan munkaviszonyban áll, ahol foglalkoztatása a heti 36 órát eléri (ha több munkaviszonya van, a munkaidket össze kell adni!), illetve közép vagy felsfokú oktatási intézményben tanul nappali tagozatosként, a fizetend társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képez jövedelem. Ha a vállalkozó nem realizál kivétet, akkor nincs minimum járulékalap, nincs minimum-járulékfizetési kötelezettség. Meg kell jegyeznem azonban azt, hogy ha az egyéni vállalkozónak a legalább heti 36 órás munkaviszonya megsznik, vagy a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kért és kapott, úgy a munkaviszony megsznésétl, illetve a fizetés nélküli szabadság idtartamára ffoglalkozású egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejleg társas vállalkozóként is biztosított, pontosabban tagsági jogviszonyban áll és a társaság tevékenységében személyesen 14

16 közremködik járulékfizetési kötelezettsége a ffoglalkozású egyéni vállalkozók járulékfizetésével azonos s ez esetben társas vállalkozóként társadalombiztosítási nyugdíj - és egészségbiztosítási járulékot kizárólag a ténylegesen elért járulékalapot képez jövedelem után kell fizetni. A járulékokat azért kell mindegyik jogviszonyban külön-külön megfizetni, mivel sem az egyéni vállalkozás, sem a tagsági jogviszony nem minsül munkaviszonynak és egyik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban sem mérhet a munkaid. Az EVA-t választó többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó esetében, aki egyidejleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetleg a közép- vagy felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat ez eltéren alakul. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot az EVA törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg a 29 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos mérték nyugdíjjárulékot (fels határig).[17] A járulékfizetés alapja a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén A társadalombiztosítási jogszabályok speciális kategóriaként rendelkeznek arról hogy ki tekinthet kiegészít tevékenységet folytatónak. E kategóriába tartozik az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (e két feltételnek tehát egyszerre kell teljesülnie). A Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni azt a természetes személyt, aki jogszabály, illetve nemzetközi egyezmény alapján az alább felsorolt nyugellátási fajták egyikében részesül: - öregségi, - rokkantsági, - baleseti rokkantsági nyugdíj, - Magyar Alkotómvészeti Közalapítvány rendszeres rokkantsági segélye, - növelt összeg öregségi, munkaképtelenségi járadék. 15

17 Az öregségi nyugdíj gyjtfogalom, mely magában foglalja a korengedményes nyugdíjat; elnyugdíjat; bányásznyugdíjat; az egyes mvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját; a Magyar Alkotómvészeti Közalapítvány öregségi nyugdíját; a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházak, felekezetek nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat is.[3] Az öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvényben meghatározottak az irányadók.[4] Az egyéni vállalkozó abban az esetben is kiegészít tevékenységet folyatónak minsül, ha az elnyugdíj, korengedményes nyugdíj, illetve a szolgálati nyugdíj folyósítása szünetel. A fent említett nemzetközi egyezmények körébe a szociálpolitikai, illetve az újabb kelet szociális biztonsági egyezmények tartoznak. A szociálpolitikai egyezményeket az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején kötötték, így azok a munkaviszonyra és a kisipari tevékenységre vonatkozóan tartalmaztak elírásokat. Ezen egyezmények napjainkban is hatályban vannak, az államok egy részében a tagállamokra és utódállamokra is kiterjednek. A Svájci Államszövetséggel [5], a Németországi Szövetségi Köztársasággal [6], az Osztrák Köztársasággal [7] úgynevezett szociális biztonsági egyezmények vannak hatályban. Az egyezmények közös jellemzje, hogy a járulékfizetési kötelezettséget a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint kell megállapítani. A fizetend járulék alapja a vállalkozói tevékenységbl származó kivét; ha átalányadózó a vállalkozó, az átalányadó alapját képez jövedelem. Ebben az esetben sem kell legalább a minimálbér alapján járulékot fizetni. A baleseti járulékfizetési kötelezettség mindaddig fennáll, míg a vállalkozói igazolvány az illet birtokában van. Ha az egyéni vállalkozó részére olyan ellátást állapítanak meg, mellyel kiegészít tevékenységet folytatónak minsül, vagy ezen ellátás folyósítása megsznik köteles az adóhatóság illetékes szervéhez ezt a tényt bejelenteni, hiszen megváltozik a járulékfizetési kötelezettsége. A baleseti járulék mértékének változását az 6.számú melléklet II. sz. táblázata mutatja be. Somogy megyében az egyéni vállalkozók munkavégzés jellege szerinti megoszlását az 7.számú melléklet szemlélteti. Az a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó aki az EVA- t választja az adóalap 10 százaléka után fizeti meg a baleseti járulékot, amelynek mértéke 5%.[17] 16

18 2.3.5 A járulék mértéke A biztosított egyéni vállalkozónak a járulékalapot képez jövedelme után január 1-tl 29% mérték társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A társadalombiztosítási járulék két részbl áll, a 18% mérték nyugdíj és a 11% mérték egészségbiztosítási járulékból. Ez 2003-ban sem fog változni. A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó 8% mérték nyugdíjjárulékot fizet. Ha azonban a vállalkozó magán-nyugdíjpénztár tagja, úgy 2% mérték a nyugdíjbiztosítási alapba fizetend nyugdíjjárulék és 6% a magánnyugdíjpénztárba fizetend tagdíj havi összege január 1. után 8,5% lesz és ebbl 7% a magán-nyugdíjpénztárba, 1,5% nyugdíjbiztosítási alapba. Az a vállalkozó, aki a minimálbér alapján fizeti a járulékot, nem köteles társadalom nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot fizetni azon idszakra, melynek tartama alatt : - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül (társadalombiztosítás ellátásai) - gyermekgondozási segélyben (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül (Területi Államháztartási Hivatal - TÁH által folyósított ellátások) - ápolási díjat kap (illetékes önkormányzat folyósítja) - katonai, vagy polgári szolgálatot teljesít, - fogvatartott (rizetbe vett, elzárásra utalt, elzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti), - külföldön munkát vállal, vagy külföldön ösztöndíjas és megállapodás alapján fizet nyugdíjbiztosítási járulékot, - ügyvéd, szabadalmi ügyviv, ha kamarai tagságát szünetelteti. Ha a fent említett körülmények nem a teljes naptári hónapon át állnak fenn, úgy a járulék alapja egy naptári napra a minimálbér 30-ad része, melyet azon naptári napok számával kell megszorozni, melyeken a fent említett egyik körülmény sem állt fenn. Például: az egyéni vállalkozó 2002.április ig keresképtelen és táppénzben részesül. A minimálbér, mely alapján a járulékot április hóban számolhatjuk Ft (2002.március 1-én érvényes). 17

19 Az Ft harmincad része, azaz egy napra es összege 1666,66 Ft, melyet meg kell szoroznunk a keresképes napok számával, s az így kapott összeg lesz a fizetend járulék alapja, tehát 1666,66 * 10= Ft. A Ft-ot meg kell szorozni a 40%-kal (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 34%-kal) s megkapjuk a fizetend járulék összegét, amely , vagy Ft. Ha az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy a GYES, GYET, vagy ápolási díj folyósításának tartama alatt munkát végez, tehát vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, úgy ez esetben ffoglalkozású egyéni vállalkozónak minsül, s az e körre vonatkozó szabályok szerint kell a járulékot fizetnie. Az egyéni vállalkozó tekintetében a társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehet jövedelem megegyezik a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehet jövedelemmel. A társadalombiztosítási járulék (29%) és az egészségbiztosítási járulék (3%) kiszámításánál figyelembe vehet jövedelemnek fels határa nincs, tehát az egyéni vállalkozó akármekkora összeg kivétet realizál is, minden egyes forint után köteles a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A nyugdíjjárulék (8%, vagy 6%+2%) esetében azonban úgynevezett járulékfizetési fels határról beszélünk, mely a 2002.évben azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék alapjául figyelembe vehet jövedelem naptári napi összege Ft-nál több nem lehet - ez éves szinten Ft-ot jelent. Az az egyéni vállalkozó tehát, aki például Ft kivétet vall be ebben az évben, csak Ft után köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot. (A társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot természetesen a teljes összeg után be kell fizetnie.) 2003.évben várhatóan naptári napi összeg Ft, éves mértéke Ft. A járulékfizetési fels határt évente január 1-tl kell számítani. Ha a vállalkozás év közben kezddik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell figyelembe venni idarányosan. A járulékfizetési fels határt hónapokra, napokra bontani nem lehet. Ez a következket jelenti: Például: Az egyéni vállalkozó 2002.január 9-én váltotta ki vállalkozói igazolványát és március 31.én adta vissza. Ez összesen 82 naptári nap (januárban 23 nap, februárban 28 nap, márciusban 31 nap). Erre az idtartamra a járulékfizetési fels határ Ft (82 * Ft = Ft). 18

20 A vállalkozói kivét összege január hóban Ft, februárban Ft, márciusban Ft. A januári és a februári kivét után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot ( Ft Ft = Ft), március hóban azonban csak Ft alapján kell nyugdíjjárulékot fizetni ( Ft Ft = Ft). Ha az egyéni vállalkozó egyidejleg társas vállalkozás tagja is, mindegyik jogviszonyában meg kell fizetnie a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot is, természetesen a járulékfizetési fels határ figyelembe vételével. Ha az egyéni vállalkozó heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, úgy a nyugdíjjárulék esetleges túlvonását csak a személyi jövedelemadó bevallásában rendezheti, ugyanis nincs arra mód, hogy a naptári év folyamán az egyéni vállalkozó által befizetett járulékot a foglalkoztató figyelembe vegye.a járulékfizetési fels határ napi összegét a Magyar Köztársaság költségvetésérl szóló törvény állapítja meg évente. A ffoglalkozású egyéni vállalkozó járulékának mértéke a fentebb leírt módon számolandó. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járuléka pedig azzal az eltéréssel, hogy a 3% mérték egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztató vallja be a munkaviszony után. Ha az egyéni vállalkozó egyidejleg közép-, vagy felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója a 29% mérték társadalombiztosítási járulékot, a 8%, vagy 6%+2% mérték nyugdíjjárulékot kell fizetnie (3%-os egészségbiztosítási járulékot nem). A kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén azonban ettl teljesen eltér módon kell a járulékot kiszámítani 5%-os baleseti járulékot kell a kivét, vagy az átalányadó alapját képez tényleges összeg után fizetni. A kiegészít tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, de a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult - a fent említett járulék fizetésével, a jogviszonyával összefüggésben történ esetleges baleset esetén baleseti ellátásra szerez jogosultságot. A Tbj. rendelkezése szerint az egyéni vállalkozó a járulékokat úgy köteles megfizetni, hogy ezeknek alapja éves szinten legalább elérje a minimálbér naptári évre számított összegét.[3] A problémát az okozza, hogy mi a teend abban az esetben, ha a vállalkozói kivét összege, vagy az átalányadó alapja havonta változik hol magasabb, hol alacsonyabb a minimálbérnél és úgynevezett kies idkkel (például táppénz) is számolnunk kell. Fent említett törvényben foglaltak szerint az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során addig elszámolt 19

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.)

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) HELYI IPARZÉSI ADÓBEVALLÁS 2004. adóévrl... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg0 ipar0zési tevékenység utáni adókötelezettségrl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Munkáltatónál (ha a foglalkoztató jogutód nélkül megsz nt, a lakóhely. egyéni vállalkozónak, stermel nek, ún. önfoglalkoztatónak: székhelye

Munkáltatónál (ha a foglalkoztató jogutód nélkül megsz nt, a lakóhely. egyéni vállalkozónak, stermel nek, ún. önfoglalkoztatónak: székhelye Hatóságiügyneve: Ahatáskörrelrendelkezd szervneve, postacím,ügyfélfogadásicím, elérhetségésnyitvatartásiid Eljárószervilletékességi területe Ügyintézéshezszükséges dokumentumok Ügymenet Eljárástmegindítóirat

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2006. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére

ÚTMUTATÓ a 2006. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére ÚTMUTATÓ a 2006. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztatásul felsoroljuk a teljesség igénye nélkül azokat a tipikus jogviszonyokat, amelyek alapján Ön jogosult egészségügyi ellátásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztatásul felsoroljuk a teljesség igénye nélkül azokat a tipikus jogviszonyokat, amelyek alapján Ön jogosult egészségügyi ellátásra. TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Ügyfelünk! Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatja Önt, hogy 2008. január 1-tl valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenrzi a betegek jogviszonyát. Tájékoztatásul

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

A vállalkozó személyi adatai

A vállalkozó személyi adatai Szervkód: KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE TÖRZSLAP A kérelem beadásának dátuma: A csatolt pótlapok száma: A vállalkozó személyi adatai év hó nap A: db B: db C: db D: db 1. Neve: 2. Születéskori neve:

Részletesebben

kérem a megelılegezését,

kérem a megelılegezését, K É R E L E M G yermektartásdíj megelılegezése iránt Név:... Születési hely, idı:.. anyja neve: szám alatti lakos tartásra jogosult szülı elıadom: A... (Bíróság neve) az.. -n kelt számú ítélettel megállapította

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Állandó jelleggel végzett iparzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1.9 %-a.

Állandó jelleggel végzett iparzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1.9 %-a. Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviseltestületének 22/2004.(XII. 01. ) rendelete a helyi iparzési adóról szóló 18/1995.(XII.11.) rendelet módosítására. Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Képviseltestülete

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján. Az ügyszámot is tartalmazó etikett helye. bányásznyugdíj elbírálásához

Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján. Az ügyszámot is tartalmazó etikett helye. bányásznyugdíj elbírálásához génybejelentés az 1997. évi LXXX. törvény alapján Az ügyszámot is tartalmazó etikett helye (elrehozott) öregségi nyugdíj elbírálásához öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapításához korengedményes

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához I. Alapadatok 1. számú melléklet a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelethez Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához 1. A kérelmez személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:...

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár. Ki jogosult árvaellátásra? Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből

Részletesebben

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról 1. A mezőgazdasági őstermelők adózása Fogalmak Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Kérelem és adatlap. önkormányzati segély megállapítására

Kérelem és adatlap. önkormányzati segély megállapítására 1. számú melléklet Kérelem és adatlap önkormányzati segély megállapítására A) Kérelmező személyes adatai: Név: Szül.hely, idő: Családi állapota: Születéskori név: Anyja neve: Állampolgársága: Lakóhely:

Részletesebben

Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Képviseltestületének a helyi iparzési adóról szóló 18/1995. (XII.11.) rendelete (egységes szerkezetben )

Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Képviseltestületének a helyi iparzési adóról szóló 18/1995. (XII.11.) rendelete (egységes szerkezetben ) Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testületének 12/2006.(III. 29. ) rendelete a helyi iparzési adóról szóló 18/1995.(XII.11.) rendelet módosításáról Rácalmás Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban

Részletesebben

Jogforrás: Ami nem változik

Jogforrás: Ami nem változik Változások a pénzbeli ellátások területén 2015. január 27. Előadó: 9 00-12 00 Dr. Bogdán Zsuzsanna tb. szakértő Jogforrás: A vállalkozói adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló 17/1991. (XII.31.), 9/1996. (XI.25.), 12/1999. (XII.01.), 11/2003. (X.06.), 11/2005.(X.24.) 13/2006.(XII.15.) 8/2015.(IX.21.)

Részletesebben

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján K É R E L E M Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján I. KÉRELMEZŐ ADATAI 1./ Kérelmező neve:... 2./ Kérelmező leánykori neve:... 3./ Születési helye:...születési

Részletesebben

Fűtés módja:.. gázfűtés...távfűtés.villanyfűtés. vegyestüzelés (olaj, fa, szén,pb gáz)

Fűtés módja:.. gázfűtés...távfűtés.villanyfűtés. vegyestüzelés (olaj, fa, szén,pb gáz) KÉRELEM fűtéstámogatás megállapítására Személyi adatok: Kérelmező neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja születési neve: Társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ száma): Lakóhely: Tartózkodási

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben