Tematikus összefoglaló a gazdasági tevékenységek ellenőrzéséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tematikus összefoglaló a gazdasági tevékenységek ellenőrzéséhez"

Átírás

1 Dr. Túróczi Imre Tematikus összefoglaló a gazdasági tevékenységek ellenőrzéséhez Szolnoki Főiskola Szerző: Dr. Túróczi Imre Lektor: Dr. Kovács Árpád ISBN Szolnok, 2011.

2 Előszó Tisztelt Olvasó! Ön a mérlegképes könyvelői képzés ellenőrzés tantárgyának tematikus tételvázlatát tartja a kezében. A szerző szándéka szerint a könyv segítséget nyújt önnek abban, hogy felkészüljön az ellenőrzési ismeretek vizsgájára,. Munkámat annak tartalma és az írásbeli feladatok elméleti részeinek összefüggése miatt szívesen ajánlom az írásbeli vizsgára történő felkészüléshez is. Természetesen a meghatározott irodalom, a mintapéldák tanulmányozása a tételvázlatok ismerete mellett is szükséges. A tantárgy szintetizáló jellegű, vagyis a feldolgozása során találkozni fog más tantárgyak anyagaival, leginkább a számvitel és elemzés, vállalati gazdaságtan, pénzügyek, gazdasági jog stb. ismereteivel. A kidolgozott tételek felépítése sajátos, a tanulás segítését szolgáló logikát követ, az első szakasz az ellenőrzés általános elméleti ismereteihez kapcsolódik, amit én a ponttal jelölök, a másik rész valamely terület konkrét ellenőrzési feladatait dolgozza fel, ezt b ponttal jelölöm. A b tételrészt két szempontrendszerre bontom. A szakterületi ellenőrzések szempontrendszerének megfelelően lesznek szabályszerűségi és hatékonysági ellenőrzési szempontok. Ezeket természetesen külön jelölni fogom. Ajánlom, hogy ezeket már az írásbeli vizsga előtt ismerje meg, hiszen egy az írásbelin rendszeresen számon kért - ellenőrzési program összeállításánál ezt már alkalmazni tudja. Kérem, engedje meg, hogy néhány gondolattal segítsem a felkészülés folyamatát és a sikeres vizsgát: Az írásbeli és a szóbeli vizsgán Önnek ismereteket és készségeket kell bizonyítania. Igazolnia kell, hogy ismeri a szakirodalomban leírtakat és képes azok alkalmazására. Mindkét tényező fontos a vizsgán. Ismerjük a magolós diák típusát, aki szinte szóról szóra ismeri a tankönyvek tartalmát, de annak alkalmazására nem készült fel, őt egy keresztkérdéssel zavarba lehet hozni. Nagy a valószínűsége, hogy ez a hallgató nem lesz sikeres a gyakorlati életben. Arra kérem, hogy összefüggéseiben, logikájában ismerje meg a tananyagot, mert akkor válik annak jó alkalmazójává. A vizsga rendszere, követelményei szerencsére már hangsúlyt fektetnek a tárgyi ismeretek felmérése mellett a készségek, képességek értékelésére is. Összefoglalva a szükséges ismeretek, készségek, képességek a következők: tananyag tárgyi ismerete, tananyag alkalmazási készségei, jogszabály értelmezés, szakmai kommunikáció, nagyságrendek, számnagyságok érzékelése, precizitás, rugalmasság, 1

3 döntésképesség, felelősségtudat és megbízhatóság, kommunikációs képességek, logikus, rendszerben történő gondolkodás, probléma feltárás és megoldás. Természetesen ezek nem csak a vizsgán szükségesek, a sikeres szakmai munka is ezeken alapszik. A vizsgán lehet szerencséje egy tanulónak, de az igazi vizsga a gyakorlati munka. Tudjuk, hogy a legmagasabb szintű tudás a gyakorlat. Az a munkatárs, aki el tudja végezni a feladatot, az ismeri a szakmát. A szakmai karrierjének megalapozásához kívánok Önnek jó tanulást és sikeres vizsgát. Szerző 2

4 Felhasznált irodalom: 1. Kreasalek Péter Merétey-Vida Zsolt: Az ellenőrzés rendszere és módszertani alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola Budapest 2. Kovács Árpád: Az ellenőrzés rendszere és módszerei Perfekt Kiadó Budapest 3. Korom Erik Matukovics Gábor Dr. Pucsek József Sándor Lászlóné dr. Simon Szilvia Dr. Sztanó Imre: Számvitelelemzés Tételvázlatok a mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz Perfekt Kiadó Budapest 4. dr. Birher Ilona Dr. Sztanó Imre Vladár Ferencné dr. Vörös László: Vállalkozások ellenőrzése Perfekt Kiadó Budapest 5. Vörös László Dr. Galántai Pál: Ellenőrzés Tételvázlatok a mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz Perfekt Kiadó Budapest 6. Nagy Orsolya Németh Edit: Államháztartási szakellenőrzés Perfekt Kiadó 2009 Budapest 7. Krelasek Péter Merétey - Vida Zsolt: Ellenőrzési alapismeretek Perfekt Kiadó 2008 Budapest 8. Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana. Saldó Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai ZRT Budapest 3

5 1. tétel a., Határozza meg az ellenőrzés fogalmát, alapfunkcióit, az ellenőrzés célját, tárgyát, módszerét és rendszerét. Az ellenőrzés mindennapi életünk része, amelyet saját érdekeink védelmében végzünk és végzik velünk szemben annak érdekében, hogy tevékenységünk megfeleljen a társadalmi, tulajdonosi, stb. elvárásoknak. Például ellenőrizzük vizsga előtt az ismeretinket, annak érdekében, hogy sikeresek legyünk. A vizsga önmagában egy ellenőrzés, amely biztosítja, hogy megfelelő ismeretek birtokában kapjunk csak szakképzettséget, szakmai ismereteket igazoló oklevelet. Ez egy alapvető társadalmi elvárásnak felel meg. Ellenőrzés eszközének tekinthetjük a rendőrségi sebességmérő készüléket, amely ellenőrzi, hogy gépkocsink sebessége megfelel-e az elvártnak, különbséget képez, és ha nem, akkor rövidesen megtörténik a visszacsatolás egy udvarias, de határozott hangú levél és befizetendő csekk formájában. Felvetődik egy másik kérdés, az ellenőrzés célja, amely sosem a szankció, hanem a kívánt állapot, hatékony működés biztosítása. A fent említett esetben cél nem a bírságolás, hanem annak kikényszerítése, hogy nem lépjük túl a megengedett sebességi korlátot. A sebesség mérésnek a haszna nem a befolyó bírság összege, hanem az, hogy kevesebb lesz a baleset, így emberi tragédiákat előzhetünk meg. Közgazdászként, pénzügyi ellenőrként hajlamosak vagyunk mellőzni a vizsgált terület összetett megítélését, egy-egy elemet, jelenséget kiragadni, az időtávlatokat mellőzni, például olyan finanszírozási megtakarításokat eredményként értékelni, amelyek bár kevesebb mentési és ápolási költséghez, rokkant ellátásra fordított költséghez vezetnek, de ugyanakkor az ellátás színvonalában, terjedelmében hátrányokkal járnak. Vagyis a hatékonyság megítélése a pénzügyek vitelében nem csak szűk fiskális, gazdasági érdekek mentén történik, hanem szélesebb összefüggésekbe ágyazottan. Az ellenőrzésnek három fontos funkciója van, amelyeket követi a javaslat megfogalmazása és az intézkedés foganatosítása. a tényhelyzet megállapítása a tényhelyzet viszonyítása a követelményhez (összehasonlítás) az összehasonlítás eredményének értékelése Az ellenőrzés legfontosabb feladata, hogy a vizsgált jelenség, tevékenység, folyamat, rendszer, stb. hibamentességét elősegítse. Az ellenőrzés tehát megállapítja az eltérést, a hibát, de ezzel még nem fejeződik be az ellenőrzési tevékenység. Fontos lépése, hogy megtaláljuk az eltérés okát, eredetét, ugyanis csak az alapvető (eredendő) ok ismeretében lehet a hibát kijavítani. Egyszerűbben fogalmazva: a hibát vagy hiányosságot csak akkor tudjuk megszüntetni, ha tudjuk, miért keletkezett. Az ellenőrzés tehát feltárja a hibákat, a megvalósulás folyamatát gátló tényezőket, és megfelelő javaslatot/felhívást tesz azok megszüntetésére, segíti azok jövőbeni elkerülését. Ezen elvből kiindulva nem a büntetés, szankcionálás kezdeményezése, hanem a működés hibamentességének elősegítése az ellenőrzés alapvető célja. Az ellenőrzés fogalma: Általában valamely cél vagy feladat lehető leghatékonyabb megvalósítása érdekében végzett ténymegállapító, követelményhez viszonyító, értékelő, javaslattevő tevékenység. 4

6 Az ellenőrzés tárgya mindig valamilyen emberi tevékenység, cselekedet vagy magatartás, továbbá embercsoport közös tevékenységének értékelése. Az ellenőrzés okát, célkitűzéseit az általa képviselt érdekek, határozzák meg, amelyek alapvetően a hatósági/gazdasági-szakmai közjogi, vezetési érdekek és a tulajdonosi érdekek csoportjába sorolhatók. Természetesen ezek mixe is érvényesülhet. Hatósági érdek: különböző jogszabályok, kötelező állami előírások betartását, célok teljesítését ellenőrzik. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hatósági érdek nem öncélú, hanem a társadalmi érdeket képviseli. Erre jó példa az adóhatósági ellenőrzés, amely az arányos közteherviselést igyekszik biztosítani. Tulajdonosi érdek: a gazdálkodó szervezet vagy tevékenység egészére kiterjedő ellenőrzés, melynek célja a vállalkozásba tőkét befektetőszemélyek érdekeinek védelme. Mindenki szeretné biztonságban tudni a vagyonát és az is természetes elvárás, hogy az gyarapodjon. Nyilvánvaló elvárás a tulajdonosok részéről érdekeiknek védelme, ellenkező esetben nincs tőkebefektetés és működő gazdaság. A tulajdonos ellenőrzés szervezeti felépítése, módszereinek tárgyalása későbbi tételek esetében történik meg. Az ellenőrzés típusát vizsgálva ismét két csoportot tudunk megkülönböztetni: Szabályszerűségi ellenőrzés, amely azt vizsgálja, hogy a működés megfelel-e a meghatározott jogszabályban, vagy egyéb szabályozókban meghatározott feltételeknek. Hatékonysági, eredményességi ellenőrzés, amely az erőforrásokkal történő gazdálkodást vizsgálja, elemzési eszközöket használ és javaslatot tesz a jövedelmezőség javítására. (A célszerűségi, a gazdasági-társadalmi célok teljesítéséhez kapcsolódó ellenőrzéseket is e körbe sorolhatjuk.) Az ellenőrzés módszerei: Az ellenőrzés módszerei állandó és egyre gyorsuló változáson mennek keresztül a technika fejlődése, a szakmai elvárások módosulása és egyéb tényezők miatt. Az egyes ellenőrzési módszereket, tényhelyzet feltárási módszereket ebben a tételben tárgyaljuk, bizonyos területek bemutatása során megemlítjük a speciális módszertani elemeket. Néhány klasszikus csoportosítást szükséges kiemelnünk. Ezek a következők: Információ gyűjtés módszerei alapján megkülönböztetünk: - okmányokon alapuló ellenőrzés a gazdasági események dokumentálására szolgáló bizonylatokon keresztül rekonstruálja az eseményeket ezzel, szerez megfelelő információt a munkához. Erre jó példa lehet az adóhatóság ellenőrzése, amelynek keretében bekérik a bizonylatokat. 5

7 - helyszíni szemlén alapuló ellenőrzés keretében közvetlenül szerez információt az ellenőr a fennálló helyzetről. Erre jó példa az állatorvos baromfitartó telepen tett látogatása, vagy a vezető üzemben tett szemléje lehet. - közvetlen megtapasztaláson alapuló ellenőrzés, amelyre jó példa lehet a próbavásárlás az adóhatóság vagy a fogyasztóvédelemi hatóság részéről. Meg kell jegyeznem, hogy a különböző módszerek között átfedés van, hiszen a helyszíni szemle alkalmával közvetlen megtapasztalásról is beszélünk. A következtetések meghatározásának irányultsága szerint megkülönböztetünk: - induktív az a módszer, amely a tények sorából (elemekből) kiindulva jut el a következtetésig (például a számviteli nyilvántartások hibái milyen okokra vezethetők vissza); - deduktív az a módszer, amely egy jelenség, egy következmény okait keresi (például a vállalti veszteség okait). A legtöbb gazdasági ellenőrzés elengedhetetlen módszertani eleme az elemzés, amely hatékonysági ellenőrzést és gazdasági döntések előkészítését egyaránt szolgája. Engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Amikor először tanultam elemzést és ellenőrzést azt mondták tanáraim, hogy az elemzést csak annyi különbözteti meg az ellenőrzéstől, hogy az ellenőrzés során megnevezzük a felelőst. Ezt a megállapítást ma a tudományág fejlődése miatt kissé árnyalnám, de alapjában véve igaz. Egy ellenőrzési munka során természetesen nem ragaszkodhatunk egyik módszerhez sem kizárólag, azok keverednek és igazodniuk kell az ellenőrzés jellegéhez, a kitűzött célhoz. Az ellenőrzési rendszer magyarországi felépítésének egy megközelítése: Államhatalmi/közhatalmi ellenőrzés - Parlament - ÁSZ - Köztársasági elnök - Alkotmánybíróság - Bíróságok - Ügyészségek Államigazgatási ellenőrzés - A kormány és annak tagjai - Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - Adóhatóságok - Különböző felügyelőségek (Munkavédelmi, Fogyasztóvédelmi, Versenyhivatal, PSZÁF) Tulajdonosi ellenőrzés - Taggyűlés illetve tagok gyűlése 6

8 - Felügyelő Bizottság/Ellenőrző bizottság - Igazgatóság/Igazgató tanács - Tagi jogok a tagok közvetlen ellenőrzési lehetőségét biztosítják. Pénzintézeti ellenőrzés - Hitelezési ellenőrzés - MNB ellenőrzési funkciója Vezetői ellenőrzés - Postabontási jog gyakorlása - Aláírási jog gyakorlása - Beszámoltatás - Helyszíni szemle - Függetlenített belső ellenőr alkalmazása - FEUVE (folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés) Független könyvvizsgálói ellenőrzés - Gazdasági társaságokról szóló hatályos törvény szerint - számviteli törvény szerint Az ellenőrzési rendszer elemeit más tételek keretei között részletesen tárgyaljuk, azonban úgy vélem a FEUVE-t már most, az elején érdemes néhány mondatban megvilágítani. A nemzetközi ellenőrzési szakirodalom a FEUVE rendszert belső kontroll rendszerként határozza meg, amely egy szervezet működésének, tevékenységének irányítására, szabályozására, ellenőrzésére kialakított struktúrákat, folyamatokat, eljárásokat és módszereket takar. A FEUVE beépül a költségvetési ellenőrző szervek belső kontroll rendszerébe. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. 7

9 A magyar államszervezet ellenőrzési rendszerének összefoglaló vázlata Forrás: Banai Péter Benő november 3, előadás a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének konferenciáján Az ellenőrzés általános jellemzői: törvényesség: az ellenőrzés jogszabályi felhatalmazás alapján, az eljárásra vonatkozó szabályok betartásaval történik tervszerűség: előre meghatározott ellenőrzési terv alapján folytatják le az ellenőrzést teljesség: az ellenőrzési rendszer egyes elemei egymásra épülnek rendszeresség: ellenőrzések végzése előre meghatározott időközönként folyamatosság: az ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül követik egymást racionalitás: az ellenőrzési feladatok helyes megválasztása objektivitás és megalapozottság: megdönthetetlen, tárgyilagos, elfogulatlan megállapítások, reális következtetések hatékonyság: a hibák eredményes feltárása, hozzájárulás a hiányosságok megszüntetéséhez, hibák kijavításához 8

10 b., Ismertesse az anyaggazdálkodás ellenőrzését, értékelését. Ezen belül részletezze a vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzését (a vásárolt anyagok állományának ellenőrzését, az anyagfelhasználás ellenőrzését), a vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzését, a raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzését. A szakterület ellenőrzési szempontjait két részben tárgyaljuk, szabályszerűségi és hatékonysági szempontból. Ezt megelőzően a készletek ellenőrzéséről beszélünk általában. A készletgazdálkodás ellenőrzése A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez és folytatásához forgóeszközökre, ezen belül természetesen készletekre is szükség van. A készletek a vállalkozói tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök: Anyagok: amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni Áruk, göngyölegek: amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak Saját termelésű készletek, amelyek lehetnek kész- és félkész termékek, befejezetlen termelés: amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermék), esetleg további feldolgozás vár rájuk (félkész termék). Forrás: KOVÁCS ÁRPÁD: AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS MÓDSZEREI PERFEKT KIADÓ

11 Az ellenőrzés kiterjed: az anyagellátásra az anyagfelhasználásra a készlethatékonyságra a készletek megtérülés gyorsaságának vizsgálatára A készletgazdálkodást vizsgálva abból kell kiindulni, hogy a termelés akkor folytatható, ha időben, megfelelő mennyiségben és összetételben készletek állnak rendelkezésre. Ez tekinthető optimális estnek. Amennyiben a szükségesnél nagyobb a készletlekötés, úgy az rontja a tevékenység jövedelmezőségét. Ebben az esetben raktározási, készletfinanszírozási többletköltségek és raktározási veszteség léphet fel. Fordított esetben pedig akadályozott a tevékenység folytatása, s így csökken a jövedelmezőség. Ezt hiány költségeként is szoktuk emlegetni. Az ellenőrzés kiindulópontja éppen ezért az anyagszükséglet tervezésének vizsgálata. A megfelelő tervezés és tervek teszik lehetővé az optimális készlettartást, amelytől bármilyen irányú eltérés rontja a jövedelmezőséget. A rendszeres ellenőrzésnek ki kell terjednie az anyag-felhasználási normáktól való eltérések vizsgálatára is. Az ellenőrzés során vizsgáljuk a beszerzési, a bruttó anyag-felhasználási és a nettó anyag-felhasználási norma alakulását. Az anyag felhasználási normák alapján kell ellenőrizni az anyag kihozatali együttható alakulását. A készletek nagyságának, összetételének ellenőrzése mellett azt is vizsgálni kell, hogy a készletek milyen kapcsolatban vannak a termelési értékkel. Ez a kapcsolat a készlethatékonysági mutató (parciális hatékonysági mutató) alapján számszerűsíthető. Gyakorlatilag ki kell számítani az egységnyi (pl. 100 Ft) átlagos készletértékre jutó termelési érték nagyságát. a.) Szabályszerűségi szempontok: - készletek értékelésének szabályozottsága, a szabályok betartása, számviteli politikának történő megfelelése. - analitikus nyilvántartások rendszere, azok pontossága - anyagfeladások szabályozottsága, tartalmi megfelelősége, - főkönyvi könyvelés szabályossága, - utalványozási rend szabályozottsága, annak jogszerűsége, naprakészsége és betartása - készletszintek meghatározása és annak betartása, - anyagnormák rögzítettsége, annak naprakészsége - készletek beszerzésének szabályozottsága, a szabályok betartása, - selejtezés szabályozottsága, előkészítettsége, a szabályok betartása, - megsemmisítési, vagy újra hasznosítási javaslatok, jegyzőkönyvek szabályossága - normalizált hiányok meghatározása, azok érvényesítése, - leltározás szabályossága - elfekvő készletek meghatározása, azok kezelésének szabályozottsága, - stb. 10

12 b.) Hatékonysági szempontok: A hatékonysági szempontok esetében az elemzési lehetőségek ismertetésével kezdjük a feldolgozást. Átnézünk néhány számítási módozatot, amely a hatékonyság vizsgálatát szolgálja. (megjegyzem, hogy a jövedelmezőség és hatékonyság között az alapvető eltérés, hogy a jövedelmezőség érték adatokkal számol, a hatékonyság természetes mértékegységekkel is értelmezhető, pl: egy munkaóra alatt előállított termelési érték.) Mielőtt a hatékonysági mutatókat nézzük, ismerjük meg annak általános számítását és értelmezését. Ez nem más, mint az erőforrások felhasználásának gazdaságossága. Számításának általános képlete: Hatékonyság= Eredmény/ Ráfordítás A fenti formula általános jellege miatt rengeteg hatékonysági mutató tudunk képezni az alábbi ábra szerint. HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE VÁLLAKOZÁSI SZINTÉN Hozamok Ért.nettó árbev. relációnként Bruttó termelési érték Anyagmentes termelési érték Nettó termelési érték Hozzáadott érték Vállalkozási pénzjövedelem Hatékonysági mutatók Hozam Ráfordítás Erőforrás felhasználás Összes termelési költség Tőke (vagyon) L B Tárgyi eszköz (nettó) Készletek E nettó Relációnkénti költségek Forrás: Dr Bíró Tibor Dr Pucsek József Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. Perfekt Kiadó 1995 Budapest A mutató segítségével meghatározhatjuk az átlagos készletszintet, amely raktár gazdálkodási, készletfinanszírozási szempontból lényeges. ezzel a módszerrel becsülhetjük a befejezetlen termelés értékét, hiszen kis mértékben bár, de mindennap eltérő lehet a költség értéke, a gyártási ütemben is - ezáltal a gyártási időben - 11

13 lehetnek ingadozások. A számvitelben a befejezetlen termelés értékét a következő módszerrel állapíthatjuk meg: Nyitó befejezetlen termelés + Tárgyidőszaki költséget - Tárgyidőszaki késztermék, félkész termék raktárra vétel Záró befejezetlen termelés A számítás szintén átlagokon alapul, ezért becslésre alkalmas, alapvetően tervezésben használatos. A mutató a készletek hatékonyságát jelzi, megadja, hogy egy Ft készlet lekötésével hány forint termelési értéket állíthatunk elő. A mutató segítségével megállapíthatjuk, hogy a készletek hányszor fordulnak meg egy adott időszak alatt hányszor fordul meg a készlet, hányszor jelenik meg az árbevételben, hányszor térül meg. Természetesen annál kedvezőbb, minél magasabb. A mutató reciprok összefüggésben áll az előzővel, azt mutatja meg, hogy egy Ft árbevétel eléréséhez hány Ft készlet lekötés szükséges. Természetesen annál kedvezőbb, minél alacsonyabb az értéke. A mutató jelzi, hogy a készletek megtérüléséhez átlagosan hány napra van szükség, kedvező az alacsony érték. 12

14 Tipikus rugalmassági mutató, amely jelzi, hogy az árbevétel egy százalékos változása hány százalék készletváltozást idéz elő. Akkor kedvező az értéke, ha egy alatti és minél alacsonyabb, annál jobb. A mutató becslésre alkalmas, átlagos értéket ad meg. A számítást tervezéshez használhatjuk, illetve tényadatok alapján átlagos értéket ad meg. 1. A vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzése Az anyaggazdálkodási rendszer működésének ellenőrzése során az alábbi főbb szempontokat kell érvényesítenünk: megfelelően biztosított-e az anyagszükséglet törekedetek-e a legjobb fuvarköltség elérésére, szállítás szervezése, rakodás költségek, stb. biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő és a szállító szervezetekkel megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, gazdaságossága, a raktárgazdálkodás színvonala megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő és a szállító szervezetekkel keresték-e a legolcsóbb beszerzési forrásokat a szállító kiválasztása során az áron kívüli egyéb szempontokat figyelembe vettéke (pl: fuvardíj, szállítás ütemessége, fizetési feltételek)? gondot fordítanak-e a feleslegessé váló anyagok feltárására, azok hasznosítására, az ebből eredő veszteségek minimalizálására? 2. Az anyagszükséglet meghatározásának ellenőrzése A gazdálkodás egyik meghatározó költsége az anyagköltség, melynek csökkentése lényegesen befolyásolja a termékek és szolgáltatások önköltségét, ezáltal a vállalkozás jövedelmezőségét. A szükséges anyagfelhasználás mennyiségének, értékének meghatározása során figyelemmel kell lennünk az anyagnormákra. A normák típusai és azok összefüggései a következők: - Nettó norma, az a mennyiség, ami az elkészült termékben megjelenik. - Hulladék gyártás során keletkező veszteség, esetleg újra hasznosítható anyag mennyiség - Bruttó norma az előbbi kettő összege I. A beszerzési mennyiségek ellenőrzése Vizsgálandó: 13

15 jól állapították-e meg az anyagbeszerzési normákat? figyelembe vették-e a bruttó anyag-felhasználási normákat módosító tényezőket? figyelembe vették-e a beszerzéshez szükséges időt? figyelembe vették-e a lehetséges változásokat? figyelembe vették-e a raktározási veszteségeket? figyelembe vették-e a várható selejt miatti többletigényeket? II. Az anyagmegrendelések ellenőrzése Vizsgálandó: az anyagáramlásban részt vevő szervezetek megfelelően együttműködnek-e? megfelelőek-e a számítógépes nyilvántartások és programok? kialakításra kerültek-e a készletszintek, készletnormák? az anyagbeszerzés a lehető legkedvezőbb áron történik-e? a megrendelések és a szerződések megfelelnek-e minden követelménynek? a nyilvántartás pontos és naprakész-e? határidők betartása megfelelő-e? III. Az anyagbeszállítások, fuvarozások ellenőrzése Vizsgálandó: a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe? maximálisan ki vannak-e használva a szállítóeszközök? figyelembe vették-e a lehetséges módosításokat? gondoskodtak-e a szállító eszközök kihasználtságáról? a fuvarokmányok szabályszerűségének vizsgálata. gondoskodtak-e az áru védelméről? IV. Anyagfelhasználás ellenőrzése során vizsgálni kell a - fajlagos anyagfelhasználás és anyag kihozatali mutatók alakulását - bruttó és nettó anyagnormák számítását, naprakészségét és betartását - selejt és hulladék anyagok hasznosítását V. A vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése a. A vásárolt anyagok értékelése megegyezik-e a számviteli politikában rögzítettekkel? b. Analitikus nyilvántartások vezetésének ellenőrzése c. Feladások taralmi ellenőrzése d. Elfekvő készletek nyilvántartásának ellenőrzése e. Szükséges selejtezések és leértékelések vizsgálata. VI. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése a. a raktározás tervszerű-e, van-e raktározási terv? b. a raktárak kapacitásának kihasználtsága, indokolt-e a fenntartott raktár kapacitás? c. a raktáron belüli készletmozgások szervezettek-e, racionálisak-e? d. a raktár rendelkezik-e a szükséges eszközökkel? e. van-e raktározási szabályzat? f. vagyonvédelem biztosított-e? 14

16 g. a raktározott készletek minőségének védelme biztosított-e? h. biztosított-e a készletek megfelelő elkülönítése? i. raktári kiszolgálás szervezett-e, biztosítja-e a megfelelő gyors ellátást? j. a raktári ügyvitel szervezett-e, biztosítja-e a zártságot? k. bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése l. biztosított-e a személyes felelősség érvényesítése? 15

17 2. tétel a., Ismertesse a vállalati belső ellenőrzési kockázatok rendszerét, felmérését, értékelését és kezelését! A kockázat fogalma A vállalkozások tulajdonosi ellenőrzésének célja azt vizsgálni, hogy a vállalkozás működése mennyire szolgálja az előtte álló feladatokat, a profit maximalizálását és a jogszabályoknak való megfelelést A tulajdonosok alapvető érdeke, hogy a fenti célok eléréséért minden szükséges és lehetséges szervezeti intézkedést megtegyenek, annak végrehajtására szervezeteket, személyeket jelöljenek ki. A vállalkozások mérete igen eltérő, a multinacionális világcégektől, vállalathálózatoktól az egyszemélyes vállalkozásokig terjed. Tulajdonosi ellenőrzésről azoknál a vállalkozásoknál érdemes beszélni, amelyek méretüknél fogva meghaladják egy ember a tulajdonos folyamatos jelenlétét, személyes irányítási, szervezési, ellenőrzési kapacitásait. A magyar jogrendben ezek döntően a részvénytársaságok, továbbá a nagyobb korlátolt felelősségű társaságok és az egyesülések. Minden szervezetet egy meghatározott cél (vagy célok) érdekében hoztak létre, illetve hogy működésével egy meghatározott célt (vagy célokat) szolgáljon. Ezek megvalósítása vagy teljesítése során azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk a szervezet működésének, felépítésének összetettségéből, illetve a környezet (gazdasági, társadalmi, politikai, természeti stb.) összetettségéből és kiszámíthatatlan változásaiból fakad. Ezeket a bizonytalan tényezőket hívhatjuk kockázatnak. Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a szervezet által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, azt definiálható úgy is, mint lehetőség. A kockázatkezelés meghatározása A kockázat tehát negatívan hat(hat) a szervezet működésére (hatékonyság), és ezen keresztül a szervezet célkitűzéseire is (funkció-ellátás). Megnehezíti, hátráltatja, bizonytalanná teszi vagy legrosszabb esetben meg is akadályozhatja bizonyos feladatok ellátását, illetve célok teljesülését. Ezért mindenképpen szükséges, hogy valamilyen módon a szervezet foglalkozzon ezzel a problémával. A szervezet vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitűzéseire, tudjon válaszolni a szervezet oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségét. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el a szervezet, amely tömören magában foglalja a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, majd végül a kockázati tényezőre történő reagálást. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. 16

18 A kockázatkezelés folyamata az alábbi 4 fő lépést tartalmazza: I. A kockázatok azonosítása II. A kockázatok értékelése III. Kockázati reakciók IV. Kockázatok felülvizsgálata Ezek a lépések a való életben nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. A kockázatkezelés fent vázolt lépései mellett léteznek még olyan tényezők, illetve elemek, amelyek valamilyen módon beépülnek a folyamatba, és lényeges részének tekinthetők. Ezek a tényezők a következők: a. Kommunikáció és tájékoztatás b. A szervezet kapcsolatai c. A szervezet környezete A kockázat beazonosítása egy szervezetben annak fő célkitűzéseinek tükrében történik. Kockázatvizsgálattal és kockázati önértékeléssel a kockázati kategóriák meghatározhatóak. A kockázat csoportosítható annak forrása alapján, amely szerint beszélhetünk külső eredetű vagy a szervezet tevékenységéből eredő kockázatokról. A kockázati típusok: Külső kockázat lehet: infrastrukturális, gazdasági, jogi és szabályozási, környezetvédelmi, politikai, piaci és elemi csapások. Pénzügyi kockázatok: költségvetési, csalás, lopás, biztosítási, tőke beruházási, felelősségvállalási. Tevékenységi kockázatok: működés-stratégiai, működési, információs, hírnév, kockázat-átvitel, technológiai, projekt, újítási. Emberi erőforrás kockázatok: személyzeti, egészség és biztonsági. A kockázatok beazonosítása után, azokat értékelni is szükséges, melynek segítségével a szervezet számára legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá vállnak. A prioritási sorrend meghatározza, mely kockázatokra kell kiemelten figyelni, és egyben megadja a kockázati tűréshatárt is. Azt a határt, amely még a szervezet számára elfogadható kockázati szint, és ami felett a szervezet mindenképpen válaszintézkedést tesz. Ennek a szintnek a meghatározása meglehetősen szubjektív, befolyásolja a szervezeti kultúra, a menedzsment hozzáállása, a kapacitás és a technikai lehetőségek. 17

19 A tolerancia szint meghatározásával a vezetőség kijelöli azokat a határértékeket, amelyek egyértelműen megadják a szervezet minden dolgozója számára, hogy maximálisan mekkora mértékű kockázatot vállalhat a szervezet egyes tevékenységei kapcsán. A kockázatkezelési stratégiák a már felmért és kiértékelt kockázatokra adott konkrét lépések, válaszreakciók. A kockázat kezelési stratégiák a következők lehetnek: A kockázat elviselése A kockázat kezelése A kockázat átadása A kockázatos tevékenység befejezése Kihasználni a lehetőséget A fentiekből kiemelném a kockázat kezelést, melynek módjai a belső kontrolokként ismerjük: Megelőző kontrollok: Ezek a kontrollok korlátozzák egy nem kívánt következménnyel járó kockázat realizálódásának lehetőségét. A szervezeten belül működő belső kontrollok többsége ehhez a kategóriához tartozik. Példa lehet az ilyen jellegű kontrollra bizonyos feladatok szétválasztása (például az a személy, aki a számlák kifizetését hagyja jóvá különbözik attól, aki az árut vagy szolgáltatást megrendeli ilyen módon megakadályozható, hogy valaki közpénzen saját hasznára tevékenykedjen). Korrekciós kontrollok: Ezek a kontrollok a realizálódott, nem kívánt kockázat következményeit korrigálják (pl.: olyan szerződési feltételek kikötése, amely védi a feleket esetleges veszteség esetén). Fontos eleme eshetőségi tervek kidolgozása, amellyel a szervezet működésének folytonosságát tudja biztosítani negatív hatásokkal, veszteséggel járó esemény bekövetkezése esetén. Iránymutató kontrollok: Ezek a kontrollok egy bizonyos, kívánt következmény elérését biztosítják. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbeni ütemezésüket tartalmazzák. Például eljárásrendek, vezetői utasítások. Felderítő kontrollok: Ezek a kontrollok azt a célt szolgálják, hogy fényt derítsenek olyan esetekre, amikor nem kívánt események következtek be. Példái lehetnek készletellenőrzések (voltak-e, engedély nélküli kivételezések), készletegyeztetések, (voltak-e engedély nélküli tranzakciók) vagy projektek megvalósításáról szóló áttekintések, monitoring jelentések (projektek tapasztalatai, amelyek a későbbiekben is felhasználhatók). A kiválasztásnál figyelni kell arra, hogy a kiválasztott módszer arányba legyen a kockázat mértékével. A folytonosan változó környezet miatt szükséges a kockázatokat folyamatosan és rendszeresen felülvizsgálni. A kockázati felülvizsgálatnak a céljai a változások megfigyelése, melynek alapján új kockázati prioritási sorrendet, új kockázati tűrőképességet határoznak meg. Valamint a működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának ellenőrzése, hogy vajon megfelelően tudják-e a kontroll módszerek csökkenteni a kockázatok bekövetkeztét, hatását, szükség van-e újak bevezetésére vagy a meglévők kibővítésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik. A felülvizsgálat eszközei lehetnek a kockázati önértékelés, felelős személy beszámoltatása, és az ellenőrzési nyomvonal és a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó belső szabályozások. 18

20 A vállalkozás belső ellenőrzésében rejlő kockázatok: Az ellenőrzés folyamán fenn áll az a lehetőség, hogy az ellenőrzés nem éri el a kitűzött célját, azaz, az ellenőr minősítő véleménye, megállapításai, következtetései egészben, vagy részben tévesek, nem helytállóak. Az ellenőrzési kockázat azt az átfogó kockázatot jelenti, hogy az ellenőr a véleményében megbízhatónak ítéli a pénzügyi kimutatást, pedig az valójában nem megbízható, a gazdasági eseményeket, pénzügyi tranzakciókat törvényesnek és szabályszerűnek értékeli, de valójában nem azok, vagy a belső kontroll rendszert megfelelőnek minősíti, holott ténylegesen nem megfelelő. Az ellenőrzési kockázatnak három összetevője van: Az eredendő kockázat, mely egy rendszernek olyan belső sajátossága, amely fogékonnyá teszik a lényeges hibákra, szabálytalanságokra, gyenge teljesítményre. Ilyen körülmények lehetnek pl.: a működés összetettsége, bonyolultsága, nagyszámú érdekelt fél, nagy értékű eszközök, tranzakciók, vezetőkre nehezedő nyomás, gazdasági függőség, stb. A belső irányítás, szabályozás kockázata, annak a valószínűsége, hogy az ellenőrzött terület belső kontroll rendszere elmulasztja megelőzni vagy jelezni, illetve kijavítani a lényeges hibákat, szabálytalanságokat, a gyenge teljesítményeket. A vezetésnek ezért megfelelő kontrollrendszert kell kiépítenie és működtetnie. Feltárási kockázat azt fejezi ki, hogy az ellenőr valamely hibát nem tár fel, nem vesz észre és nem korrigál. Kockázatmenedzsment és a kontrollok rendszere A kockázatmenedzsment és a kontrollok a belső ellenőrzési tevékenység fókuszában álló feladatok. A belső ellenőr legfőbb feladata, hogy ezek fejlesztésére rendszerszemléletű javaslatokat tegyen. Minden kockázatnak két jellemzője van, azaz oka (bármely esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása) és hatása van (például szervezeti, stratégiai célok elérésére gyakorolt hatás, befolyás). A kockázatmenedzsment szisztematikusan felépített tevékenység, amelynek célja a potenciális kockázatok feltárása és értékelése, valamint ennek eredménye alapján kockázatkezelési terv megfogalmazása és végrehajtása. A kockázatkontroll a már azonosított kockázatok és az ezek kezelésére megfogalmazott kockázatkezelő program folyamatos nyomon követése, az új kockázatok időben történő kiszűrése. 19

21 Stratégiai kontroll Menedzsmentkontroll (controlling) Operatív kontroll A probléma jellemzői Nehezen meghatározható, strukturálatlan, sok alternatíva, tisztázatlan oksági kapcsolatok. Vannak példák, többször visszatérő feladatok, korlátozott számú alternatíva, részben programozható. Előírt szabályok, matematikai modellek használata. Időtáv Az iparág jellegétől függően akár több évtized is lehet. Az elkövetkezendő néhány év, a hangsúly a következő időszakon van. Közvetlen jövő. A kontrollfolyamat jellemzői Kevés formális elemzés történik, nagyrészt egyéni ítéleteken alapul, van idő az alapos munkára, szabályozatlan. Több formális elemzés. Vannak határidők, kevés iteráció, ritmusos. Nem kritizálható előírások követése. Ismétlődő. Értékelés Szubjektív és bonyolult, az értékelés csak hosszú távon lehetséges. Kevésbé bonyolult. Legalább évenkénti értékelés. Általában világosan meghatározott szempontok, azonnali értékelés. Mi áll a középpontban? A vizsgálandó részterület, hosszú távú terv (program), nem hierarchikus. A programok és a felelősségi központok egyaránt, hierarchikus. Egyedi tranzakciók. Határidők A gyorsaság általában nem lényeges. A gyorsaság általában fontosabb a pontosságnál. Azonnali. A hatékony kontrollal szemben támasztott főbb elvárások: Viszonylagos pontosság Jelenidejűség Gazdaságosság Rugalmasság Érthetőség Több szempontúság A kontrollt befolyásoló tényezők: Méret, a tevékenység összetettsége A szervezeti hierarchia szintjei Az adott egység/tevékenység fontossága 20

22 b., Mutassa be a költséggazdálkodás általános ellenőrzését, a költségtervezési feladatok ellenőrzését, az anyagfelhasználások utalványozásának az ellenőrzését, a költséggazdálkodás információs rendszerének az ellenőrzését és a költségellenőrzés módszereinek a vizsgálatát; a közvetlen és a közvetett költségek elszámolásának ellenőrzése és a költség nemek elszámolásának ellenőrzésével. A költséggazdálkodás ellenőrzésének tárgyalása előtt fontosnak tartok egy-két gondolatot megemlíteni a költséggazdálkodás szerepéről, annak fontosságáról. Az alaptevékenység eredményét az abból származó árbevétel és költségek különbsége határozza meg. Ennek áttekintése érdekében érdemes az alábbi ábrát vizsgálnunk, amely a termelési folyamatot szemlélteti, az eszközök beszerzésétől, a költséggé váláson, majd a késztermék raktárra vételén keresztül az értékesítés folyamatán át az árbevétel beérkezésig. TERMELÉSI FOLYAMAT SÉMÁJA Tárgyi eszköz, feltételek Amortizáció Amortizáció Pénz Vásárolt készlet Termelésbe adás Költség Készletr e Vétel Félkész termék Kiadás Költség Megmaradó pénz Munkabér, energia, alvállalkozó, egyéb Munkabér, energia, alvállalkozó, egyéb Készletre Vétel Késztermék Értékesítés Követelés Követelés Fizetés Több Pénz Forrás: Saját szerkesztés A fenti ábra összefüggései jól érzékeltetik, hogy a termelés egy folyamatosan ismétlődő, ciklikus tevékenység. Kiindulunk a pénzből, amely segítségével megvásároljuk a termelés 21

23 feltételeit, a befektetett eszközöket. Beszerezzük a vásárolt készleteket és természetesen pénzünk is marad. A készletek termelésbe adása során keletkezik a költség, amely kiegészül a befektetett eszközök amortizációs költségével és a megmaradó pénz felhasználásával kiegyenlített egyéb ráfordításokkal. Amennyiben a megmunkálás alatt lévő terméket készletre vesszük, abból félkész termék keletkezik. Ezt ismét kiadjuk a termelésbe és költségként számoljuk el. A költség ebben az esetben sem pusztán a félkész termék értéke, hanem itt is rakódik rá a befektetett eszközök egy része amortizáció formájában és a meglévő pénzekből kiegyenlített munkabér, energia, alvállalkozói és egyéb költség. A megmunkálás alatt lévő termék raktárra vétele után késztermék keletkezik. A késztermék értékesítése során követeléshez jutunk, majd amikor ezt behajtjuk, akkor ebből ismét pénz lesz. Nagyon fontos a vállalkozás számára, hogy a folyamat végén keletkező pénzösszeg nagyobb legyen, mint a tevékenység során felhasznált eszközök értéke, vagyis az árbevétel több legyen, mint a költség. Fontos, hogy árbevételben megtérüljenek költségeink, ennek híján a vállalkozás folyamatosan veszíti el vagyonát, amely előbb-utóbb a cég felszámolásához vezet. Az eredmény felfogható úgy is, mint a tevékenység során felhasznált eszköz és az árbevétel által nyert eszköz különbsége, amely nyereség esetén eszközállomány bővülés formájában jelenik meg, veszteség esetén csökken az eszközök értéke. Hosszú távú veszteség esetén a cég feléli vagyonát. A költség nem más, mint a termék, vagy szolgáltatás előállítása érdekében felhasznált munkaerő- és eszközök pénzben kifejezett értéke. A gazdálkodás alapvető célja, hogy az árbevétel több legyen, mint a költség. A gazdálkodás eredménye /leegyszerűsítve/ az árbevétel és költség különbözete. Árbevétel Költség = Eredmény. Ha az eredmény pozitív, akkor nyereségről beszélünk, ha negatív, akkor veszteségről. A költséggazdálkodás nem más, mint az a munkafolyamat, amelynek középpontjában a költség áll, tartalmazza annak tervezését, utalványozását, analitikus és szintetikus nyilvántartását, elemzését és információ rendszerének kialakítását. a. Költségtervezési feladatok ellenőrzése során vizsgáljuk annak rendszerét, az előkalkulációk sémáit, azok rendszerszemléletű megközelítését. A vállalkozások költséggazdálkodásra vonatkozóan a fentieket tartottam fontosnak kiemelni. A költséggazdálkodással kapcsolatos ismeretek áttekintését kezdjük a költséggazdálkodás fogalmával, amely szerint olyan tevékenység, amelynek középpontjában a költség áll és tartalmazza a tervezést, utalványozást, analitikus nyilvántartást, főkönyvi elszámolást, a kalkuláció elemzését, ellenőrzését, a szükséges információs rendszer működtetését. Az ellenőrzés során kiemelt szempontként vizsgálnunk kell, hogy a költséggazdálkodási tevékenységet rendszerszemléletben valósították-e meg, vagy sem, a szabályozás rendszerét kialakították-e és naprakészen tartják-e valamint azt, hogy a tevékenységet szakmailag képzett emberek végzik-e? A költség tervezési feladatok ellenőrzése: 22

24 - Van-e önköltség számítási szabályzat és az szinkronban van-e a számviteli törvénnyel és egyéb szabályokkal. - Az elszámolás rendszere kialakított-e? - Készítenek-e költségterveket? - Megfelelő-e a tervezés módszere? - A költségtervek ösztönözne-e takarékosságra? - A tervek reálisak-e, alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására? - A költségtervek szakmailag megalapozottak-e? Költségek felhasználásának, utalványozásának, nyilvántartásának ellenőrzése: Az utalványozás a költségek felhasználásának engedélyezése, ezért ellenőrizni kell, hogy az utalványozási rendet kialakították-e, azok naprakészek-e és a felhasználásában résztvevők számára ismertek-e? (A raktárakban, pénztárban stb. elhelyezték-e az utalványozók nevét, aláírás mintáját?) Vizsgálni kell, hogy van-e összeférhetetlenség a rendszerben, megfelelően kidolgozták-e az utalványozás alapját képező normákat, keretszámokat, kialakították-e a bizonylati rendet és azt betartják-e? A költségek könyvvitelének ellenőrzési feladatai: A költségek könyvviteli elszámolásának ellenőrzését három részre bontjuk, egyrészt az analitikus nyilvántartásokat kell vizsgálni, másrészt a főkönyvi feladásokat és a főkönyvi könyvelést. Ennek a folyamatnak a rendszerét általában belső utasítások szabályozzák. Célszerű ezek zártáságát, következetességét, komplexitását áttekinteni. Ezek után az információbiztosítás végrehajtásra kell helyezni a hangsúlyt, a következőket kell ellenőrizni: - A nyilvántartások naprakészek-e, megfelelő rendszerességgel lezárásra kerülneke? - A főkönyvi számlák rendje összhangban van-e a tervezési, analitikus nyilvántartási, költség feladási rendszerrel? - A terv-tény összehasonlítások megtörténnek-e kellő rendszerességgel? - Az általános és közvetlen költségek elkülönítése megfelelő-e, az általános költségek felosztása a valós folyamatoknak megfelelő-e? - A költségelemzés megfelelő gyakorisággal történik-e? - Előre tervezettek-e az információ szolgáltatás rendszerét, a feltételek adottak-e? - Az információk előállítási igényénél figyelembe vették-e a költség haszon elvet, a tevékenység során törekednek-e a gazdaságosságra, kiszűrik-e a párhuzamosságokat? - Az adatszolgáltatás során alkalmazzák-e a korszerű számítástechnikai, informatikai eszközöket? - A költség, önköltség számítás feltételei biztosítottak-e, azok eredményei megjelennek-e a főkönyvi könyvelésben, az éves beszámolóban? - Alkalmazzák-e a bizonylati elvet? Az ellenőrzés történhet munkafolyamatba építetten, funkcionális szervek útján, ellenőrzésre hivatott személyek által, illetve vezetők esetenkénti helyszíni szemléin. Az ellenőrzés során vizsgálni kell az utalványozások helyességét, a bizonylatok elszámolását és azok tartalmi helyességét, a kalkulációk helyességét, a főkönyvi könyvelést, a korábbi vizsgálatok megállapításainak realizálását. 23

25 A közvetlen és közvetett költségek elszámolásának ellenőrzése: A költségeket elszámolhatóság szerint két csoportba sorolhatók, - közvetlen költségek, amelyekről a keletkezés pillanatában tudjuk, hogy melyik termék, vagy szolgáltatás érdekében merült fel, - közvetett költségek, - amelyeket általános költségnek is nevezünk-, amelyek esetében csak a keletkezés helyét ismerjük és utólag egy részüket felosztjuk (proporcionizáljuk) a termékekre illetve szolgáltatásokra, - ezek részévé válnak a közvetlen önköltségnek - másik részük a közvetett költségek között marad (85 ös számlacsoport) végleg rontva a tárgyévi eredményt. A gazdálkodás elemzése, a valós eredmény megállapítása szempontjából rendkívül fontos, hogy költségek elkülönítése a valós tartalomhoz közelítsen, hiszen ellenkező esetben becsapjuk saját magunkat. Az ellenőrzés kiemelt szempontjai a következők: - A lehető legnagyobb mértékben törekedtek-e a közvetlen költségek arányának emelésére? - A közvetlen költségek termékek, szolgáltatások közötti elkülönítése pontos-e? - A nyilvántartások mennyire precízek, a bizonylati fegyelem betartása megfelelő szintűnek mondható-e? - A költségek elszámolása megfelel-e a számviteli politikában leírtaknak? (készletértékelési szabályok) - Az általános költségek felosztása a megfelelő jellemző mutatók alapján történik-e? - A közvetett költségek felosztásának módszere megfelelően pontos, a valós folyamtokhoz igazodó-e? A költségek a valós helyükre kerültek-e? - A költségek felosztása megfelel-e az önköltség számítási szabályzatban leírtaknak? - A költségek könyvelése szabályos-e, megfelel-e a bizonylati elvnek, a valós folyamatoknak? Az ellenőrzés során természetesen az egyes költség nemek kötelező könyvelésének szabályosságát is vizsgáljuk. Egyes költség nemek ellenőrzési szempontja: Anyagköltség: - Értékelési szempontok érvényesülése, - mennyiség indokoltsága, - selejt és hulladék visszavételezése, - alvállalkozói teljesítmények indokoltsága, elszámolásának szabályai, - anyagi jellegű egyéb költségek elszámolásának ellenőrzése - energia költségek indokoltsága, megfelelő beszerzési konstrukciók kiválasztása, - bérelt eszközök kihasználtsága, annak indokoltsága, 24

26 - fenntartási költségek indokoltsága, annak eldöntése, hogy az aktiválandó vagy sem? - bérmunkadíjak indokoltsága, - - stb Bérköltség és egyéb személyi jellegű költségek: - Bérszabályzat alkalmazása - bérezési rendszerek célszerű alkalmazása (teljesítmény bér, időbér, kombinált bérezés stb.) - bérpótlékok, kiegészítő fizetések, prémiumok, jutalmak rendszere támogatja-e az érdekeltségi rendszert? - célprémiumok rendszere, - bérjárulékok számításának, nyilvántartásának, adatszolgáltatásának, befizetésének ellenőrzése. - utazási költségtérítés, munkába járás költségeinek ellenőrzése - stb. Gyártási különköltség: - speciális gyártóeszközök alkalmazásának vizsgálata, indokoltság megítélése, - szakértői díjak indokoltsága, megfelelő szakértő kiválasztása, - helyszíni szerelési, kiszállási, utazási különköltségek. Értékesítési különköltség: - Speciális csomagolás, tárolás költségeinek indokoltsága - költségek termékre történő felosztásának lehetősége Amortizációs költségek: Az ellenőrzés kiterjed az elszámolási időszak meghatározására, az amortizációs kulcsokra, a számítás és elszámolás helyességére. Megemlítem a terven felüli amortizáció elszámolásának és visszaírásának indokoltságát és bizonylati megalapozottságát célzó ellenőrzések fontosságát. 25

27 3. tétel a., Ismertesse az ellenőrzés általános jellemzőit, az ellenőrzés szabályozottságát és az ellenőrzés helyét, szerepét a vezetésben. Minden ellenőrzés, vizsgálat legfőbb célja, hogy megválaszolja a következő három kérdést. Az adott tevékenység megfelel-e a fennálló szabályoknak, összhangban van-e az elhatározott célokkal, eleget tesz-e a hatékony megvalósítás kritériumainak. A vizsgálatokat ennek megfelelően nevezzük szabályszerűségi, célszerűségi és hatékonysági vizsgálatoknak. Az ellenőrzés általános jellemzői: Teljesség: A teljesség abból ered, hogy az ellenőrzési rendszer összességében képes ellátni a hatósági és a tulajdonosi érdekek képviseletét. Rendszeresség-tervszerűség: az ellenőrzés meghatározott időszakonként, meghatározott rendben, és terv szerint végzik el. Folytonosság-hézagmentesség: A vizsgált időszaknak kapcsolódnia kell az előző időszakhoz, azaz kihagyás nélkül kövessék egymást a soron következő ellenőrzések. Törvényesség: A törvényesség mind az ellenőrzést végzőkre, mind az ellenőrzöttekre vonatkozik. Mindkettőjüknek meg kell tartaniuk a jogszabályi előírásokat és normákat. Ésszerűség: Az ellenőrzés témáját, az ellenőrzési feladatok helyes megválasztását, valamint az ellenőrző tevékenységek megfelelő koordinációját jelenti. Megalapozottság: Az ellenőrzéssel szemben azt az általános követelményt fogalmazza meg, hogy a megállapítások tárgyilagosak és elfogulatlanok, valamint a következtetések reálisak legyenek. Függetlenség: Az ellenőrzést lefolytató személyek ne legyenek befolyásolva. Hatékonyság: az eredményességre irányul, arra, hogy az ellenőrzés által feltárt hibák mennyiben járultak hozzá a hibák kijavításához, a hiányosságok kiküszöböléséhez. Az ellenőrzés szabályozottsága: Az ellenőrzést az e célból létrehozott szervezetek, vagy olyan szervezetek, szervezetekhez tartozó személyek végzik, amelyek tevékenységeikhez az ellenőrzés is hozzátartozik. Az ellenőrzést végző szervezetek összetett, többrétű feladatokat látnak el, ezért a működésüket előre kialakított szabályok szerint végzik. A szabályozáshoz tartoznak alapvetően a közösségi elvárások, ajánlások, a jogszabályok, a különböző nemzetközi és nemzeti szabványok - külső szabályozási elemek -, valamint a belső szabályozási elemek, amelyeket a szervezetek belső szabályzatai, előírásai. Külső szabályozó elemek: Közösségi elvárások, ajánlások Jogszabályok: 26

28 például: Alkotmány, törvények, kormányrendeletek, önkormányzati-, országgyűlési határozatok, kormányhatározatok Különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványok, valamint egyéb útmutatók és irányelvek Belső szabályzó elemek: például: A Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI), a Belső Ellenőrök Szervezete(IIA), a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) standardjai, Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati standardok. Szervezeti és működési szabályzat Ügyrend Ellenőrzési szabályzat Munkaköri leírások Egyéb belső szabályzatok Útmutatók, kézikönyvek (ellenőrzési kézikönyv) A téma feldolgozása szempontjából fogalomszerűen megemlítek néhány alapvető tényezőt: Szabály: magatartást, cselekvést, illetve ennek módját, rendjét megszabó rendelkezés. Szabvány: egységesen alkalmazandó ellenőrzési eljárást megszabó előírás. Útmutató: Az ellenőrzésben követendő eljárásrend leírása, egyfajta minta. Kézikönyv: Az ellenőrzési eljárást, szabályokat rendszerező, összefoglaló mű. A kézikönyvben nyomtatvány,- okirat mintákat találhatunk. A környezetnek való megfelelés miatt az is elvárt, hogy hasonló ellenőrzési feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek és tevékenységeik, illetve különböző ellenőrző funkciók nemzetközi szinten is azonos elvek mentén kerüljenek meghatározásra. Ennek érdekében az ellenőrző szervezetek különböző közösségekbe szakmai szövetségekbe tömörülnek, ahol a tapasztalatok cseréje, a szakmai keretek kialakítása, és egységes megfogalmazása megtörténik. Az általuk meghatározott, keretek standardok formájában jelenik meg, amelyek iránymutatásokat, általános elveket jelentenek. A szabványok, illetve standardok célja a tevékenységhez illő keretrendszer biztosításán felül a legjobb nemzetközi gyakorlat továbbítása, az összehasonlíthatóság biztosítása, és az ellenőrzési tevékenység értékelésének, valamint a minőségbiztosításának megteremtése. Maguk a standardok nem kötelező érvényűek, hanem ajánlásokat, iránymutatásokat jelentenek, de ha a szervezet alkalmazza, akkor használatuk kötelezővé válik. Az ellenőrzés szerepe, helye a vezetésben: Az ellenőrzés a vezetés nélkülözhetetlen feladata, amely az irányított rendszer irányába folyamatos megfigyelést biztosít, amely teljesítményre sarkall és a szabálytalanságok elkerülését biztosítja. Ha végig gondoljuk, akkor ellenőrzés nélkül az emberek nem tartanák be a szabályokat és nem tennének kellő erőfeszítést a hatékonyság érdekében. Tény, hogy az alkalmazott érdeke nem egyezik meg a tulajdonosok, menedzserek érdekeivel. Az ellenőrzés a vezetést az alábbiakban szolgálja: 27

29 - vezetői döntések helyességének igazolására szolgál, illetve korrekciós kezdeményezésekkel él, ha nem ezt tapasztalja - feltárja a végrehajtást akadályozó tényezőket - felelősséget állapít meg - javaslatokkal segíti a vezető munkáját a konkrét ellenőrzésből levonható következtetés, vagy több ellenőrzés hasonló tapasztalata alapján, - növeli a vezetői döntések végrehajtása hatékonyságát A vezetés feladatai az ellenőrzés szempontjából sokrétűek. Ezek egy része első eleme magából a vezetői tevékenységből következik, mert elengedhetetlen, hogy - megszervezzék mindazokat a folyamatokat, kontrollokat és kialakítsa azokat a szervezetirányítási módszereket, amelyeket az ellenőrzési szervezetek értékelnek (az ellenőrzési szervezetek alatt értve mind a felügyelő bizottságot, az ellenőrző audit bizottságot, a függetlenített belső ellenőrzést, valamint a független könyvvizsgálót); - kialakítsák a független belső ellenőrzés szervezetét, kijelölje hatókörét, elfogadja az ellenőrzési alapszabályt (chartát) és kiadja az ellenőrzési kézikönyvet, biztosítsa a belső ellenőrzési szervezet funkcionális függetlenségét; - kijelöljék a vállalati stratégiában azokat a kulcselemeket, amelyeket az ellenőrzés is saját stratégiájának kialakításakor alapértékekként kezel, ezáltal irányt ad az ellenőrzési munka tervezésének; mindennek alapján kiadja a stratégiai tervet, amelyet a vállalat eddigi tevékenységéből, jelenlegi helyzetéből, céljaiból, valamint jövőre vonatkozó előrejelzéseiből és aspirációiból állít össze, az tükrözi a célokat és eszközöket, valamint ezek összehangolását a környezeti változások követelményeivel; 28

30 b., Ismertesse a tárgyi eszközök összetételének vizsgálatát, az eszközök kihasználtságának az ellenőrzését (a kapacitások kihasználásának ellenőrzése, a kieső és veszteségidők ellenőrzése). Részletezze a beruházások és az értéknövelő felújítások ellenőrzését (az előkészítési munkák ellenőrzése, a megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése). Részletezze az értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzését. A vállalkozások életében kiemelkedő szerepe van a tárgyi eszközök ellenőrzésének, hiszen azok hosszú távon határozzák meg a cég működését, a legfontosabb sajátosságaik amelyek kiemelik az ellenőrzés szerepét - a következők: - A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához megfelelő nagyságú, mennyiségű és összetételű tárgyieszköz-állományra van szükség, tehát a termelés előfeltételeit teremtik meg. - Fontos, hogy az eszközöket mennyire hasznosítja a vállalkozó, hiszen annak költsége állandó, amely egyre nagyobb arányt képvisel az összes költségen belül. - Akkor is költség keletkezik, amikor a termelés még el sem kezdődött. - Jelentős anyagi eszközöket kötnek le, mivel nagy értéket képviselnek. - A technika, technológia fejlődése által megnövekszik szerepük a hatékonyságban, versenyképességben. A vállalkozó egyik dilemmájáról érdemes szót említeni. Abban az esetben, ha a tulajdonos gépeket vásárol, akkor munkahelyeket szüntet meg. (Gépesítés, automatizálás, tömeggyártás) Abban az esetben, ha nem gépesít kevésbé hatékony a termelés és a piaci versenyben hátrányba kerül. A befektetett tőke teljes összege veszélybe kerül, az negatív mérleg szerinti eredmény által elveszhet, a tulajdonos kénytelen a vállalkozást felszámolni, minden munkahely megszűnik ezáltal. Említenem kell még egy tényezőt, az emberi önzés elkerülhetetlen hatását. A tulajdonos gyarapítani szeretné vagyonát és kevésbé tartozik a célrendszerébe a munkahelyek megtartása. A menedzsereknek például a kedves olvasónak a tulajdonos érdekeit kell érvényesíteni. A beszámoló mérlegében a következőképpen csoportosítjuk a tárgyi eszközöket: ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok műszaki berendezések, gépek, járművek egyéb berendezések, felszerelések tenyészállatok beruházások, felújítások beruházásokra adott előlegek tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszközök ellenőrzésének legfontosabb területei: a tárgyi eszközök összetételének ellenőrzése a tárgyi eszközök állagának, használhatóságának ellenőrzése a tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának ellenőrzése a tárgyi eszközök értékcsökkenésének vizsgálata 29

31 szintetikus és analitikus nyilvántartás tartalmi és formai ellenőrzése A tárgyi eszközök összetételének ellenőrzése: Az összetételt több szempontból fontos, - egyrészt a tevékenységhez való hozzájárulás szerint megkülönböztetünk műszaki amelyek közvetlenül szolgálják a tevékenységet és egyéb eszközöket (amelyek közvetetten szolgálják a tevékenységet). Az ingatlanok ebből a szempontból nehezen különíthetők el. Nyilván az a kedvezőbb, ha nagyobb a műszaki gépek, berendezések, felszerelések aránya. - Érdemes megfigyelni a hosszú leírású eszközök arányát, hiszen azok hosszabb időre határozzák meg a tevékenység jellegét. Fontos, hogy minél rövidebb idő alatt térüljön meg az eszköz és újak vásárlásával lehetőségek nyílnak modernizálásra, tevékenység módosításra. - Rendkívül fontos az eszközök életkor szerinti összetétele, minél fiatalabban az eszközök, alacsonyabb az átlagéletkor, annál jobb. - Természetesen lehet még egyéb szempontokat is találni, de ezeket tartom a legfontosabbaknak. A vizsgálat eszköze jellemzően a statisztikai viszonyszámok és áltagok. A tárgyi eszközök állagának, használhatóságának ellenőrzése: Az eszközök állagának, állapotának ellenőrzése szintén több szempontból fontos, hiszen a használhatóságot, élettartamot, karbantartási költségeket meghatározó tényezőről van szó. Az ellenőrzés lehet szemrevételezéssel, műszaki jellegű vizsgálatokkal és gazdasági számításokkal. Tananyagunkban a gazdasági számításokat részletezzük, és néhány számítást tekintünk át. Eszközök használhatósági foka: Nettó érték/ Bruttó érték Megmutatja, hogy hány százalékban használható még az eszköz, hány százalékos a műszaki állapota. Kedvező, ha a mutató értéke magas. Eszközök elhasználódásának mértéke: Halmozott amortizáció/ Bruttó érték Megmutatja, hogy az eszköz hány százalékban használódott el. Kedvező, ha a mutató alacsony. A fenti két mutató összegének 100% -nak kell lennie. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának ellenőrzése: A kapacitás kihasználás fontos mutatója a tárgyi eszköz gazdálkodás ellenőrzésének, hiszen a fix költségnek tekinthető amortizáció hasznosulásának meghatározó tényezője. A kapacitás kihasználásának több mutatószámát ismerjük és azokat részletezni is fogjuk. Előtte azonban tisztázzuk a fogalmakat. Elméleti kapacitás az a termék mennyiség, melyet az eszköz minden műszaki tényező 100%-os teljesülése esetén képes előállítani, kibocsátani. Ez a valóságban soha nem teljesíthető. 30

32 Műszaki kapacitás az a mennyiség, melyet az eszköz termelési körülmények között képes teljesíteni, kibocsátani. A kapacitás kihasználását több tényező befolyásolja - az időalap kihasználás, - a gépek működési idejének és állásidejének, karbantartási idejének aránya - kieső gépek aránya, a kiesés időtartama. Fontos vizsgálni a kiesés okát. A kapacitás kihasználás mutatószámai a következők: A kapacitás meghatározó tényezői: Termelő berendezések száma (G) Termelő berendezések hasznos időalapja (I) ( naptári időalap-mtk) - Időnorma (Ni = idő/db), teljesítménynorma (Nt= db/idő) K= G * I N i, vagy K= G * I * Nt A kapacitás kihasználás (Kh) a ténylegesen gyártott (Q)és az elvárható mennyiség, azaz a kapacitás (K)hányadosa %-ban. K h = K Q *100 ( 100 %- K h % = kihasználatlan kapacitás) Természetesen a 100%-hoz közelítő kihasználtságra kell törekednünk. A témakör feldolgozásának során célszerű egy példát áttekintenünk, amelyet vállalati gazdaságtan tantárgy tanulása során ismerhettünk meg, az ellenőrzés tárgy szintetizáló jellege miatt itt is jól tudunk hasznosítani. Példa a termelő berendezések kihasználását befolyásoló tényezők elemzésére: A vizsgált gépcsoporttal csak egyetlen terméket állítanak elő, az elemzéshez a következő adatok állnak rendelkezésre: Rendelkezésre álló berendezések átlagos száma 35 db, Dolgozó (működő) berendezések átlagos száma 34 db Időnorma 30 óra/db Termelt mennyiség db Naptári napok száma 365 Átlagos műszakszám 3 műszak/nap TMK-ra fordított idő 6600 óra/év Törvényes munkanap hossza 8 óra/műszak Teljesített gépóra óra Elemezze a kapacitás kihasználtságát és a befolyásoló tényezőket! 31

33 Megoldás: A megoldás menetét az alábbi ábra szemlélteti: Kapacitáskihasználás Extenzív kihasználás x Intenzív kihasználás (Normateljesítés) Gépfelhasználás mutatója x Hasznos időalap mutatója Elméleti időalap: 365* 3* 8 *35 = óra TMK időszükséglete: óra 1. Hasznos időalap: óra 2. Kapacitás = Hasznosidõalap idődőnor = óra 30. óra / db = db Kapacitáskihasználás: = 0,7 = 70,0 % A kapacitás tényezőinek számszerű alakulása: Gépfelhasználás mutatója:= = 97,1 % Hasznos időalap mutatója: = : = 98,0% Extenzív kihasználás = 0,971*0,98= =95,2 % Időnorma teljesítése= 7000*30 = 73,5 %

34 Elemzés: A kapacitás kihasználása 70,0 %, ami abból adódott, hogy: a rendelkezésre álló gépeknek 97,1 %-a működött a tényleges üzemidő gépenként a lehetséges üzemidő 98 %-a, a gépek intenzív kihasználása 73,5 % Így a kapacitás kihasználás mutatója 0,952*0,735*100= 70,0 %. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének vizsgálata: Az amortizáció nem más, mint a tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak költségként történő elszámolása. Az értékcsökkenés elszámolása során kerül be az elhasználódás mértékének megfelelően a költségek közé az eszköz értéke. A gazdálkodás során a költségek megtérülnek az árbevételben és így rendelkezésre áll a pótláshoz szükséges pénzeszköz. Ez történik a tárgyi eszközök estében is, de sajátosságok miatt külön szabályok érvényesülnek, és kiemelt szempontokra kell figyelnünk. - Az amortizációs eljárás helyes megválasztása, számviteli törvényben szabályozott módszerek alkalmazása, annak számviteli politikában történő rögzítése. Ismerünk lineáris, degresszív, progresszív és teljesítményarányos elszámolási módokat. Gyakori hiba volt az, hogy a vállalkozások kizárólag az adótörvényben szereplő lineáris eljárást használták és az abban meghatározott kulcsokkal számoltak. Ez természetesen nem felelt meg a valódiság elvének, hiszen kizárt, hogy az országban minden gép ugyanolyan mértékben használódik el. - Az elszámolás időtartamának helyes megválasztása. Az feleljen meg a tényleges használati időnek. - Maradványérték helyes, műszaki számításokkal alátámasztott megállapítása - Terven felüli amortizáció eseteinek megállapítása és mértékének számításokkal történő alátámasztása. A visszaírások eseteinek helyes, indokolt alkalmazása, az adótörvényben rögzített korrekciók végrehajtása. Az amortizáció ellenőrzése során figyelni kell számítás helyességére, a feladások pontosságára és a könyvelés precizitására. Az ellenőrnek munkája során a fentieken kívül figyelnie kell az analitikus nyilvántartások pontos vezetésének vizsgálatára is. Karbantartási, javítási költségek, felújítás, fenntartás: A tárgyi eszközök rendeltetésszerű használat esetén is elhasználódnak, kopnak így karbantartást igényelnek. A gazdálkodás szempontjából lényeges költségtételről van szó, éppen ezért azt indokolt ellenőrizni. Az ellenőrzés során az alábbiakra kell figyelni: - A tervszerű megelőző karbantartásokat (TMK) elvégezték-e, az kellően tervezett-e? - Üzemfenntartások szervezettsége, tervezettsége. 33

35 - A karbantartás, javítás indokolt-e, vagy annak más oka van? Pl. a felelős dolgozó ezzel szeretne munkát adni vállalkozó ismerősének, szabadságot a dolgozóknak stb. - A felmerült költségek indokoltsága, az elvégzett alkatrész cserék indokoltsága. - Miden betervezett feladatot elvégezte-e, a szükséges eseti javításokat elvégezték-e? - Karbantartások költségei, annak hatékonysága. - Javítás miatt kieső idő indokoltsága. - Dolgozói szabadságok és karbantartás összekapcsolása. Természetesen lehetne még szempontokat találni, ezeket ítéltem meg legfontosabbaknak. Ennél a témakörnél beszélnünk kell a javítás karbantartás és aktiválandó felújítási költségek elkülönítéséről. Alapszabály, hogy a felújítás ráfordításait aktiválni és a továbbiakban amortizálni kell, a felújítás évében azok nem számolhatóak el egy összegben költségként. Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak. A felújítás akkor indokolt, ha a folyamatos karbantartás mellett oly mértékben elhasználódott, amely már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradott karbantartások egyidejű pótlása. 34

36 4. tétel a., Ismertesse az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti csoportjait, és a csoportokba tartozó ellenőrzéseket, mutassa be azokat egy egy példán keresztül. Az ellenőrzések csoportosítása 1. Időpontjuk (az időtényező) szerint előzetes ellenőrzés egyidejű (menet közbeni) utólagos államháztartás keretében illetve azon kívüli szervezetre irányuló Az előzetes ellenőrzés a megelőzésre irányul, felméri a végrehajtás várható hatását, eredményét vagy megakadályozza valamilyen esemény bekövetkezését. Például beruházási tervek vizsgálata, kifizetés előtti ellenőrzés. Az egyidejű, menet közbeni ellenőrzést a gazdasági eseménnyel, műszaki vagy más cselekménnyel párhuzamosan hajtjuk végre. Célja, hogy feltárja az esetleges akadályokat, eltéréseket a végrehajtásban, és időben intézkedjen az elhárításukról. Az utólagos ellenőrzést a tevékenység, cselekmény bekövetkezte után végzi. Például bizonylati fegyelem felülvizsgálata, lezárt évek adó ellenőrzése. Az államháztartás keretében illetve azon kívüli szervezetre/szervezeten belüli működésre irányuló ellenőrzés egyrészt kifejezi, hogy költségvetési vagy társasági gazdálkodási szabályozás szerint gazdálkodó szervezetről van szó, de meghatároz hatásköri kérdéseket is. 2. A velük szemben támasztott követelmények szerint szabályszerűségi teljesítményellenőrzés, hatékonysági ellenőrzés A szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy a vizsgált szervezet, vagy szervezeti egység tevékenysége megfelelően szabályozott-e, a szabályozottság mennyire jut érvényre. A teljesítmény ellenőrzés a teljesítményelvárásokat méri: a gazdaságosságot, a hatékonyságot és az eredményességet. 3. Tartalom szerint pénzügyi ellenőrzés szakterületi (szakmai) ellenőrzés A pénzügyi ellenőrzés azt vizsgálja, hogy a szervezet pénzügyi folyamatai miként alakulnak a működése, feladati ellátás során. Mennyire ésszerűen használták fel a rendelkezésre álló erőforrásokat, és eredményt (nyereség) elérve gazdálkodtak-e. A szakmai ellenőrzés: szakterületi (szakmai) ellenőrzés, amely a tevékenység megvalósulását méri. Az ellenőrzés a szervezet egészére vagy egy-egy területére vonatkozóan vizsgálja az olyan követelmények betartását, mint a minőségi, egészségügyi, szabványok, 35

37 építészeti, stb. A szakmaiság arra utal, hogy az előző mondatban megnevezett előírások szakmánként különböző naturális mutatókat jelenthet, és ezt a vizsgálat folyamán figyelembe kell venni. 4. Tárgyuk, terjedelmük szerint célellenőrzés témaellenőrzés átfogó a szabályszerűség és az eredményesség, hatékonyság vizsgálatára egyidejűleg kiterjedő - ellenőrzés utóellenőrzés A célellenőrzés egy-egy feladatra, részterületre irányuló ellenőrzés, amit egy szervezeti egységnél kell lefolytatni. (pénztárellenőrzés, raktár ellenőrzés, stb.) A témaellenőrzés azonos időben, több szervezetnél (több helyen), egy fontos tényhelyzetre irányuló vizsgálat, melynek célja, hogy a vizsgált témában általános következtetéseket lehessen tenni. Ilyen vizsgálat például a fogyasztóvédelmi ellenőrzés több helyen. Az átfogó ellenőrzést, mást képen komplex ellenőrzésnek is hívják, mert a keretében a legfontosabb feladatok végrehajtásának egymással összefüggő, a szabályszerűség és az eredményesség vizsgálatára, elemzésére, értékelésére kerül sor, azért, hogy a vizsgált szerv, tevékenység helyzete és működése átfogóan, a vezetése vagy a tulajdonosa számára megítélhető legyen. Az utóellenőrzés az ellenőrzés után végrehajtott korrigáló, javító intézkedések hatását vizsgálja, arra kíváncsi milyen hatása, hatékonysága volt a hozott intézkedéseknek. 5. Az ellenőrzést végző szervezetnek az ellenőrzötthöz képest történő elhelyezkedése, illetve, kezdeményező szerint külső belső Külső ellenőrzésnél az ellenőrzést külső szerv bevonásával végzik, amelyik független az ellenőrzött szervezetektől, mint pl.: az Állami számvevőszék vizsgálata, vagy a hatósági ellenőrzések. A hatósági ellenőrzések során feltárt szabályoktól eltérés esetén, az ellenőrző szervnek jogában áll közvetlenül szankcionálni. A szankcionálás ellen a szervezet fellebbezéssel él, melynek során a bíróság mondja ki a végső szót. Belső ellenőrzéskor az ellenőrzést végző személy a szervezet megbízásából jár el, azzal munka- vagy szerződéses viszonyban van. 6. Gyakoriság szerint egyszeri, esetenkénti időszakos folyamatos, állandó Az egyszeri, illetve esetenkénti ellenőrzés valamilyen meghatározott, konkrét ügyben felmerülő vizsgálat, amely legtöbb esetben nem ismétlődik meg (beruházás ellenőrzése, leltárhiány kivizsgálása). 36

38 Az időszakos ellenőrzést rendszeres időközönként ismétlik, vagyis visszatérő feladatokat, tevékenységeket vizsgál (adóellenőrzés, éves beszámoló könyvvizsgálata) A folyamatos ellenőrzés lényege a megszakítás nélküli vizsgálat, mint például a minőségellenőrzés, amely a folyamatba épülve állandóan végzi a feladatot. 7. Részletesség szerint tételes vagy teljes körű próbaszerű mintavételes A teljes körű ellenőrzés során minden egyes eszközt, művelet vizsgálat alá vonunk. Ilyen ellenőrzést ritkán folytatunk le, mivel pénz és időigényes, legtöbbször mikor bűncselekmény alapos gyanúja merül fel. A legtöbb ellenőrzést a másik két módon folytatják le, mintavétellel vagy szúrópróbaszerű vizsgálatot végeznek. A mintavételes ellenőrzés során az alapsokaságból egy kis részt (mintát) veszünk ki, majd a minta minden egyes elemét megvizsgáljuk és ezután az egészre vonatkozó következtetést teszünk. A próbaszerű vizsgálat során egy-egy elemet ellenőrzünk, azaz a rendelkezésre álló okmányok, bizonylatok, eszközök, tények egy részét veszi csak vizsgálat alá. 8. Alkalmazott módszer szerint megegyező (illeszkedő) összefüggésekre alapozott A megegyező ellenőrzés a bizonylatok, okmányok hitelességének, adatainak vizsgálatára vonatkozik, mikor is a kibocsátó szervnél található példánnyal egyeztetik. Az összefüggésre alapozott ellenőrzés az okmányon, bizonylaton található információk összehasonlításával foglalkozik. Például a termék minősége és a minőség-ellenőrzés alapossága közötti összefüggés. 9. Szervezésük szerint horizontális vertikális A horizontális vizsgálat során hasonló szervezetek, azonos szervezeti egységeit, azonos időpontban ellenőrzik. A vertikális ellenőrzés során a gazdasági folyamatban egymás után következő szervezeteket, vagy szervezeti egységeket, azonos időpontban vizsgálnak. 37

39 Az ellenőrzések sajátos formái: elővizsgálat: Az ellenőrzés vizsgálatának lefolytatásához adatokat információkat szükséges előtte gyűjteni, így meghatározható az ellenőrzés lefolytatásának legjobb időpontja és módja. önellenőrzés: Ebben az esetben az ellenőrzést végző, és a szervezeti munkafolyamatot végzi ugyan az a személy, aki például a számviteli nyilvántartásba utólag helyesbíthet. próbavizsgálat: Az ellenőrzés előkészítésének idejében végzet vizsgálat, melynek alapján megítélhető a kiválasztott ellenőrzési módszer helyessége. kiegészítő vizsgálat: Akkor folytatják le, amikor az eredeti ellenőrzés megállapításai kiegészítésre, magyarázatra szorul. Az ellenőrzés, szabályszerűségi, célszerűségi és eredményességi kérdésekre terjedhet ki, és ennek nézőpontjából, az ehhez kapcsolódó vizsgálati technikákat, módszereket alkalmazva járhat el. b., Részletezze az emberi erőforrások gazdálkodás ellenőrzését, a szellemi és a fizikai létszám ellenőrzését, a termelékenység vizsgálatát értékelését. A munkaerő foglalkoztatásának ellenőrzése több célt valósíthat meg, - egyrészt a foglalkoztatás jogszabályi feltételeinek teljesülésére irányulhat, - másrészt a foglalkoztatás hatékonyságára, - a foglalkoztatás célszerűségére. (igaz, hogy ez a hatékonysági szempontomban is benne foglalhatók.) Foglalkoztatás szabályszerűségére irányuló szempontok vizsgálata rendkívül fontos, hiszen a munkáltató és a munkavállaló érdekeit egyaránt védik. Ha a foglalkoztatás szabályszerűen történik nincsenek konfliktus helyzetek, de ha mégis kialakulnának, az jogi úton konszolidáltan kezelhetőek. Meg kell értenünk a munkavállalót is, hiszen két szempontot tart szem előtt. A dolgozó szeretne egyrészt folyamatosan jövedelemhez jutni, másrészt szociális biztonsága törekszik. A saját és munkáltató által befizetett járulékok alapján jogosult egészségügyi ellátásra pénzbeli és természetbeli nyugdíjra és esetlegesen munkanélküli ellátásra. A szabályszerűségi szempontok a következőek: - munkaszerződések írásba foglalása, annak tartalma, - munkaügyi, bérszámfejtési nyilvántartások folyamatos, szabályszerű vezetése, - szabályszerű adatszolgáltatás a dolgozó és a hatóságok irányába, - jelenléti ívek, munkavégzést igazoló okmányok vezetése, - dolgozókat megillető juttatások biztosítása, szabadság, munkaruha, védőruha, munkába járás stb., - okmányok megőrzése sok esetben 50 éves megőrzési határidő van, - belső szabályzatok megléte, hatályossága, (bérszabályzat, munkaügyi szabályzat, kollektív szerződés) - stb. 38

40 Létszámgazdálkodás ellenőrzése: A vizsgálat a munkaerővel, mint erőforrással történő gazdálkodásra irányul. A vállalkozás szempontjából fontos, hogy a kellő szakképzettségű munkaerő megfelelő időpontban és időintervallumban rendelkezésre álljon. Ne legyen sem több, sem kevesebb, mint amennyire szükség van. Ennek tervezésénél használjuk a munkaerő mérleget, amely kétoldalú kimutatás, egyik oldalán a munkaerő szükséglet található szakmánkénti bontásban, munkaórában, a másik oldalon a munkaerőforrás szintén munkaórában. Természetesen a két oldalnak egyensúlyban kell lennie. A kimutatás munka szezonális jellegétől függően ez készülhet heti pl: mezőgazdasági idénymunkák- havi vagy ennél nagyobb időintervallumra vonatkozóan. Az ellenőrzés kiemelt szempontjai: - létszámtervezés és termelési terv összhangja, - munkanormák karbantartottsága, - tervezett létszám szakmai összetételének összhangja az eszközállománnyal és a feladatokkal, - részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségeinek kihasználása, - részmunkaidő és teljes munkaidő átszámításának szabályszerűsége, - a létszámterv megvalósulásának ellenőrzése Szellemi foglalkozásúak ellenőrzési szempontjai: - Szakképzettség és gyakorlati idő, - nyelvismeret, - innovatív készség, - műszaki és adminisztratív foglalkoztatásúak aránya, - folyamatos továbbképzések biztosítása, - munkaidő kihasználtsága, - munkaerő célszerű felhasználása Fizikai foglalkozásúak ellenőrzési szempontjai: - szakmai összetétel, gyakorlati idő, - munkaidő szükséglet meghatározásának pontossága, - munkaidő kihasználtsága, - továbbképzés biztosítása Munkaidő kihasználtság, hatékonyság, termelékenység vizsgálata: A munkaerő kihasználtságát több elemzési módszerrel vizsgálhatjuk, ezek a következők: - Munkaerő megoszlása szakképzettség szerint, életkor szerint, nemek szerinti megoszlásban. - Közvetett és közvetlen létszám aránya. - Munkaidő alap kihasználtságának vizsgálata során elemezzük a fizetett szabadságok és egyéb igazolt távollétek miatti kiesést, a betegségek miatti hiányzást, törtnapi hiányzásokat. 39

41 - Munkanap átlagos hossza, amely kiszámítható a munkában töltött idő és törvényes munkaidő hányadosaként. Ezt a mutatót a munkafegyelem jellemzésére is használják. - Túlórák nagysága, aránya és indokoltsága. Érdemes vizsgálni, hogy túlóra helyett nem volna-e célszerű dolgozókat felvenni, akik túlóra pótlék nélkül kiváltják a túlórát. A többletköltségek csökkentésének módszere lehet még a munkaerő kölcsönzés. - Munkaerő hullámzása jellemezhető - a kilépési munkaerő forgalommal kilépő dolgozók száma/ átlagos állományi létszám, - belépési munkaerő forgalommal, - belépő dolgozók száma/ átlagos állományi létszám -, - fluktuációnak, a lecserélődésnek a mutatószáma az előző kettő közül a kisebbik, lecserélődés akkor történik, ha a kilépő dolgozó helyére belép egy másik. Hatékonyság vizsgálata során a már említett módszerrel több mutatót képezhetünk, ezek közül a legjelentősebbek az egy munkaórára, illetve egy dolgozóra eső termelési érték és azok változása. A termelékenységet több tényező befolyásolja, ezek a következők: - Veszteségidők alakulása, annak okai. (Nincs áram, nincs anyag, géphiba stb.) - Bérezési rendszerek, érdekeltség helyes megválasztása, alkalmazása. Célszerű a jövedelmeket szorosan kötni a teljesítményekhez. Figyelni kell a technika, technológia fejlődésére, a lehetőségek kihasználására és a normák aktualizálására. - A munka eredményessége, a selejtek, osztályú termékek arányának csökkentése. A tétel címében nem szerepel, de megemlítem, hogy a bérezési rendszereknek jelentős szerepük van a hatékonyság alakulásában. Ezeket részletesen egy későbbi tétel kereti között tárgyaljuk. Gratulálok, Ön eljutott a 4. tétel végéig. Ezeket a szakaszokat részletesen tárgyaltuk és több olyan elemet is megismertünk, amely ebben a témakörben több területen is használható lesz. Javaslom, hogy most pihenjen egyet, menjen el sétálni vagy moziba és utána találkozzunk ismét. 40

42 5. tétel a., Ismertesse tömören az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatairól (hatáskörök, eljárási szabályok, sajátos intézkedési jogosítványok stb.) Államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szervek Országgyűlés (parlament) országgyűlési biztosok köztársasági elnök Alkotmánybíróság Legfelsőbb Bíróság cégbíróság Legfőbb Ügyész és az ügyészségek Állami Számvevőszék helyi önkormányzatok A klasszikus, XIX. századi elveket követve a törvényhozó hatalmat az (egy vagy kétkamarás) országgyűlés, nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat a kormány és/vagy az ún. erős pozíciójú államfő (elnök), az igazságszolgáltató hatalmat a bírósági szervezet gyakorolja. Bármilyen bonyolult is e rendszer, a hatalmi struktúrák minden eleméhez ellenőrzési funkciók, jogosítványok és kötelmek kapcsolódnak. Az államszervezetben a törvényhozó hatalomhoz és/vagy az államfőhöz kapcsolódnak az olyan, elkülönült intézmények, amelyek a pénzügyi ellenőrzésre szakosodtak és a végrehajtó hatalom kontrollját segítik. Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednek: Minden olyan gazdálkodó tevékenységre, ahol közpénzt használnak fel, így kiemelten az állami költségvetés tervezésének megalapozottságára és a költségvetés végrehajtására a Nemzeti Adó és Vámhivatal működésére Magyar Államkincstár tevékenységére a Magyar Távirati Iroda Zrt. gazdálkodására a helyi önkormányzatok gazdálkodására a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodására a társadalombiztosítási alapok működésére politikai pártok gazdálkodására (csak törvényességi szempontból) az állami vagyon hasznosítására, kezelésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységére Eljárási szabályok Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontoknak megfelelően végzi. Az ÁSZ elnöke jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet, amelyet a stratégiára alapozva készítettek el, és amelyben két évre előre meghatározottak az ellenőrzési feladatok. A jóváhagyás előtt az elnök a tervet bemutatja az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának és tájékoztatási céllal megküldi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is. 41

43 Az ÁSZ fontosabb időszakos ellenőrzési kötelezettségei: évenkénti: a központi költségvetés javaslatának, az MNB az államháztartással való hitelkapcsolatának vizsgálata, a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának, továbbá azok zárszámadásának ellenőrzése; az MTI Rt. tevékenységéről szóló beszámolójával kapcsolatos ellenőrzés, illetve az ÁPV Rt. tevékenységének ellenőrzése; rendszeresen: a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok ellenőrzése, az önkormányzatok ellenőrzése, a pártok gazdálkodásának törvényességi szempontú ellenőrzése; esetenként: ellenőrzést végez az Országgyűlés utasítására. Az egyéb ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg, de ellenőrzést végezhet a Kormány és nemzetközi szervezetek (pl.: NATO, Európai Unió) felkérésére is, melynek Magyarország tagja, amiről szintén az elnök dönt. Az Állami Számvevőszék munkájának egyik legfontosabb momentuma, amikor az elnöke jelentést készít az Országgyűlésnek az adott év során végzett ellenőrzésekről, - melynek adatainak és ténymegállapításának valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik -, s azt, mint minden más ÁSZ jelentést nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosságra hozott beszámoló nem tartalmazhat állami- vagy szolgálati titkot. A költségvetés tervezéséről készített véleményt és a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a számvevőszéki jelentést a zárszámadással együtt tárgyalja a Parlament. Az ellenőrzések utólagosak, de történhetnek kivételesen előzetes ellenőrzések is, mint például az Országgyűlés döntései, az Országgyűlés elé beterjesztett költségvetés, a kormányprogramok és az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok megalapozottságának vizsgálatai. A megállapításokat írásba foglalásának formája az előzetes vizsgálatokra a vélemény, az utólagos ellenőrzésekre a jelentés. Mindkettőt az elnök készíti az ellenőrzöttekkel történt egyeztetés, szakmai, jogi kontroll után, a realizáló levélben küldi meg az ellenőrzött szerv vezetőjének a részére, aki arra 8 napon belül írásban észrevételt, és intézkedéseket tehet, amiről 30 napon belül tájékoztatni kell az Állami Számvevőszéket. Az ellenőrzések megállapításairól az ÁSZ ellenőrzött szerveken túl, a törvényi előírásoknak megfelelően, tájékoztathatja az Országgyűlést vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésben ismerteti. Az Állami Számvevőszék a vizsgálat tartama alatt sajátos intézkedéseket tehet, amelyeknek a célja a vizsgálatok végrehajtásának biztosítása és az esetleges kármegelőzés. Sajátos intézkedési jogosítványok anyagi és pénzeszközöket zárolhat pénzeszközök felhasználását felfüggesztheti ellenőrzési jegyzőkönyvet vehet fel. büntetőeljárást kezdeményezhet az ellenőrzés akadályozójával szemben b., Mutassa be a növénytermelés ellenőrzését. Részletezze a földterület hasznosításának, a művelési ágak ellenőrzését, a talajhasznosulás színvonalának mérését, a termelés feltételeinek és a talajerő-gazdálkodás vizsgálatát, a szántóterület kihasználásának az 42

44 ellenőrzését, a növénytermelési folyamatok végrehajtásának a vizsgálatát. Határozza meg a szántóegység fogalmát. A mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés 3 fő tényezőt kombinál, ezek a föld, munkaerő és a termelési eszközök. Ki kell emelni, hogy a termelés eredményességét jelentősen befolyásolják a természeti tényezők, amelyek közül kiemelhető a talaj minősége, annak vízgazdálkodási képessége, a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása, a domborzati viszonyok, szélviszonyok, napsütéses órák száma, aktív hő összeg. Természetesen lehet még más tényezőket is említeni. A mezőgazdaság megítélést befolyásoló sajátosságait az alábbiakban foglalhatjuk össze: - A mezőgazdasági tevékenységben a biológiai, természeti folyamatok, valamint természeti környezet tulajdonságai a meghatározó szerepet játszanak, amelyek befolyásolják a termelés eredményességét és a költségeket. - Az előállított termékek jelentős része nem fogyasztható közvetlenül az előállítás után, azok további feldolgozása indokolt. Pl: kukorica, lucerna stb. - A mezőgazdaságnak nem csak termék előállító funkciója, hanem környezetvédelmi szerepe is van, minden mezőgazdasági földterületet meg kell művelni, gondozni kell, ami többlet költséget okoz. - A növénytermesztés kiterjedt földterületen zajlik, így jelentős az eszközök szállításának és munkaerő utaztatásának költsége. - A termékek nagy tömege miatt jelentős a fuvar igény, ami az előző pontban leírt miatt részben nagy távolságú szállításokban nyilvánul meg. - Jelentős a raktározási igény és a költség. - Jelentős a vállalkozáson belül megtalálható fenntartóüzemi, segédüzemi szolgáltatás, amely költségviselőre történő felosztása speciális ismereteket igénylő feladat. - A munkák nehézségi fokának, energiaigényének különbözősége miatt be kellett vezetni a közös mértékegységet, a normálhektárt más a gépigénye a szántásnak és a gyűrűs hengerezésnek -, a különböző művelési ágak miatt a szántóegységet és az állattenyésztésben az állatok eltérő testtömege és ezért eltérő nevelési költsége miatt a számosállat fogalmát. - Jellemző a munkák szezonalitása ezért a speciális szakképzettség csak rövid időn keresztül tud érvényesülni, a célgépek kombájn, eke, vetőgép stb. kapacitás kihasználtsága alacsony. - Magas a beruházási igény, mert a szezon jellegű munkák elvégzésére rövid idő áll rendelkezésre, ezért jelentős kapacitást kell fenntartani. Például az aratást rövid idő alatt kell elvégezni, mert a túlérett gabona jelentős szemveszteséget szenved el. - A szezonhatás miatt a pénzügyi folyamatok is egyenetlenek. - A munkaerő foglalkoztatása és az eszközök kihasználásának javítása, a pénzügyi folyamatok folyamatossá tétele érdekében a mezőgazdasági tevékenység mellett melléktevékenység is jelentős szerepet kap. - Jellemző az egymásra épülő növénytermesztési és állattenyésztési ágazat működtetése, amelyek készterméket pl: takarmány kukorica és mellékterméket pl: szerves trágya adnak át egymásnak, amit szintén értékelni kell és az ágazat teljesítményében el kell számolni. - Állattenyésztésben megjelenik az ikertermék és a melléktermék kategóriája, amelyek szintén a teljesítmény, teljesítményérték meghatározását teszi kissé árnyalttá. - A mezőgazdasági tevékenység rész munkaidőben is végezhető, a főállás a bizonytalan termelési eredmények mellett is biztosítani tudja a termelő anyagi egzisztenciáját. Nyugat Európában jellemző ez a munkavégzési forma. 43

45 - Lényeges eltérés, hogy a termelés során használt eszközök egyik legfontosabb eleme a termőföld a kincsképzés eszköze, nem amortizálható és nem használódik el, a tulajdonos vagyonát gyarapítja. - A legfőbb termelési tényező jellemzően bérlemény formájában áll rendelkezésre, ez egy újabb költséget, a bérleti díjat generálja, amit a termelőnek a termék eladása során meg kell téríttetnie a vevővel. Több sajátosságot is említhetünk, de témánk szempontjából ezek voltak a legfontosabbak. A növénytermesztés művelési ágai a következők: szántó kert gyümölcsös szőlő gyep (korábban rét-legelő) erdő nádas halastó A gyakorlatban a területeket az összehasonlíthatóság érdekében szántóterületben, szántóegységben határozzák meg, az alkalmazott átszámítási kulcsok a következők: 1 ha faiskola = 8,0 szántóegység 1 ha szőlő vagy komló = 5,0 szántóegység 1 ha gyümölcs = 4,0 szántóegység 1 ha öntözött szántó =1,6 szántóegység 1 ha szántó = 1,0 szántóegység 1 ha rét = 0,5 szántóegység 1 ha legelő = 0,2 szántóegység 1 ha halastó = 0,1 szántóegység 1 ha erdő = 0,1 szántóegység 1 ha nádas = 0,05 szántóegység Megfigyelhető, hogy az átszámítási kulcs annál nagyobb, minél intenzívebb a terület használata. Az erőforrás kihasználtság mutatója a földkihasználási mutató, melynek számítása az alábbi képlet szerint történik: A mutató segítségével képet kapunk arról, hogy a rendelkezésre álló területet milyen intenzíven használjuk, a redukált szántóterület értéke annál magasabb, minél intenzívebb a használat. Elvileg a számított érték lehet 4 is, ha minden területet gyümölcsösként hasznosítunk. 44

46 A művelési ágak ellenőrzése: Témánk szempontjából megkülönböztetünk feltétlen művelési ágakat, ahol az adott természeti viszonyok között a terület hasznosítási módja korlátozott, annak változtatása csak nagy beruházási költséggel valósítható meg. A feltételes művelési ágba soroljuk azokat a területeket, amelyeken elméletileg bármilyen művelési ág folytatható. A művelési ágak változtatásának ellenőrzése során vizsgálnunk kell annak célszerűségét, milyen költségekkel jár, milyen értékű korábban használt eszközök válnak feleslegessé, a ráfordítások mennyi idő alatt térülnek meg a változtatást követő években. Talajhasznosulás színvonalának ellenőrzése: A talajhasznosulás ellenőrzése során azt nézzük, hogy egy kultúra termesztésére használt földterület összes területen belüli aránya hogyan viszonyul a növény által kitermelt jövedelem, vagy termelési érték összesen belüli arányához. A számítás módja a következő: A számított érték akkor kedvező, ha annak értéke 1 fölött van. A termelést azoknak a növényeknek az irányába célszerű elmozdítani, amelyeknél ez elérhető. Az elemzések során a következő mutatók kiszámolása ajánlott: egy hektár vetésterületre jutó termelési érték egy hektár vetésterületre jutó termelési költség megtermelt eredmény jövedelmezőségi ráta költségszint mutató egy hektár vetésterületre jutó tárgyi- és forgóeszköz-lekötés eszközhatékonysági mutató egy hektár vetésterületre jutó munkaórák száma munkatermelékenységi mutató Tapasztalatom szerint a növénytermesztésben létezik egy sajátos nézet, amely szerint a legfontosabb mutató az egy hektáron termelt növény tömege. Például búzából 5 tonna termett egy hektáron. Szerintem nem ez a legfontosabb mutató, hanem az egy hektáron megtermelt jövedelem. Előfordulhat, hogy magasabb termelési eredményt lehet elérni aránytalanul nagy költséggel és ezáltal a jövedelmezőség csökken. A növénytermesztés termelési feltételei: A növénytermesztés eredményességet befolyásoló tényezők: - Talajadottságok a legközvetlenebbül ható tényezők, talaj minőségét több tényezővel jellemezhetjük, ezek a talaj kötöttsége, a kémiai tulajdonságok, a tápanyag tartalom, talaj vízgazdálkodása és a talajvízszint. Ezek a tulajdonságok javíthatóak. A talaj kémiai jellemzőit a PH értékkel határozzuk meg. A növények általában a semleges kémhatású talajt kedvelik, ezért szükség esetén ebbe beavatkoznak. A talaj humusz 45

47 tartalmának növelésére leggyakrabban a szervestrágyázást használjuk. A terület vízgazdálkodása mélyszántással, altalajlazítással javítható. - A talajfelszín, a domborzati tényezők lényeges befolyásolják a termelési költségeket és a hozamot. A talajfelszín nem változtatható, nem javítható, ezért tartós adottságként kell kezelnünk. - Éghajlati tényezők között említhetjük a csapadék mennyiségét és eloszlását, a fényviszonyokat és a szélviszonyokat. A fenti tényezők jelentősen befolyásolják a jövedelmezőséget, hiszen a rosszabb minőségű területen magasabb költséggel alacsonyabb hozamot, így eredményt lehet elérni. A talajerő gazdálkodás, mint a hozamokat leginkább befolyásoló tényező: A növénytermesztés hozamait befolyásoló tényezők között vizsgálni kell a talaj termőképességét befolyásoló talajerő gazdálkodást. Ha jó a terület kondíciója jobb a termés. De mi is az a talajerő? Tulajdonképpen az a tartalom, amire a növénynek szüksége van, ásványi sók, mikroelemek stb. A csökkenő talajerő pótolható szervestrágyázással, műtrágyázással és egyéb módokon. (Többek között a szerves trágya biztosítása érdekében van szükség állattenyésztésre.) A trágyázás és egyéb talajerő pótlás esetén vizsgálni kell, hogy azok milyen költséggel járnak és milyen termés többletet eredményeznek. Ennek megítélése során beszélhetünk technológiai hatékonyságról és gazdasági hatékonyságról. Technológiai hatékonyság: Többlethozam / többlet hatóanyag Gazdasági hatékonyság: Többlet termelési érték, Ft/ műtrágyázás többlet költségei, Ft A műtrágyázás hatékonyságának biztosítása érdekében célszerű számolni költségfedezeti mutatót. A költségfedezeti mutató a többletköltség és a létrehozott többlettermék hányadosa. A műtrágyázás vizsgálatának kiemelt szempontjai a következők: - Van-e műtrágyázási terv? - Meghatározták-e talajminta segítségével, hogy milyen típusú, tartalmú és mennyiségű műtrágyára van szükség. Sok estben előfordul, hogy valamely összetevő hiányában a kijuttatott műtrágya csak részben tud hasznosulni. Ebben az esetben gyakorlatilag a pénz egy részét kidobjuk az ablakon. - Megfelelő-e a műtrágya kezelése, tárolása? Végezetül a feltételek részletese vizsgálata után nézzük meg a növénytermesztési folyamat elemeit és az ahhoz kötött ellenőrzési szempontokat. A folyamat elemei: - talajelőkészítés, - tápanyag visszapótlás, - vetés, 46

48 - növényápolás, - növényvédelem, - öntözés, - betakarítás, - feldolgozás, - értékesítés. A termelési folyamtok tartalmukban minden egyes növénytípusnál eltérnek egymástól, az általánosítható ellenőrzési szempontok a következők: - Milyen az ágazat mérete? (Pl. kukorica ágazat, búza ágazat, stb.) - Biztosítható-e az optimális vetési sorrend? - Történt-e tervszerű műtrágyázás és talajfertőtlenítés? - Időben és jól minőségben történt-e a talaj előkészítés? - A munkálatok elvégzése optimális időben történt-e? (Időben vetettek, öntöztek, stb.) - Optimális időben történt-e a betakarítás, szükség esetén történt-e szárítás? - Milyenek a termés tárolási feltételei? - A termés értékesítésére kötöttek-e előre szerződést és a várható terméshozam ismeretében elvégezték-e a szükséges korrekciókat? Többlet termés esetén pótszerződés, termés kiesés esetében akadályközlés. - Elvégezték-e a műveleti kalkulációkat? A növénytermesztés ellenőrzését a leírtak szerint foglaltam össze. Bevallom kicsit rövidebbre terveztem, de semmit nem tudtam kihagyni, hiszen minden fontos volt. Egy újabb pihenőhöz érkeztünk, javaslom, hogy sétáljon, nézzen meg egy filmet, vagy más módon pihenjen egy kicsit. 47

49 6. tétel a., Ismertesse tömören az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a költségvetési ellenőrzés szervezetéről, feladatairól, eszközeiről, típusairól, eljárási és végrehajtási rendjéről. Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések: A kormány ellenőrzési feladatai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyar Államkincstár Költségvetési ellenőrzés Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adó- és Vámhivatal PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete) Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése Fogyasztóvédelmi ellenőrzés Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés Közraktárak állami felügyelete egyéb felügyeletek, hatóságok, például tűzvédelem, környezetvédelem, építésügy, stb. A kormány ellenőrzési feladataiállamháztartási belső kontrollrendszer a költségvetési szervek belső kontrollrendszerén és a Kincstárnak a költségvetés pénzügyi végrehajtása érdekében végzett tevékenységén keresztül valósul meg. A kormány, mint testület az államigazgatási ellenőrzés legfőbb szerve több ellenőrzési funkciót lát el, ezek a következők:, - védi az alkotmányos rendet; - biztosítja a törvények végrehajtását; - védi a természetes személyek, a jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezetek jogait; - irányítja, összehangolja, ellenőrzi a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt más szervek munkáit; - gondoskodik az állami célkitűzések, tervek megvalósításáról, a belügyminisztériummal együtt a törvényes korlátok, az önkormányzatok önállóságát tiszteletben tartva - ellenőrzi a helyi önkormányzatokat; - képviseli az országot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben; - valamint ellátja azokat a feladatokat (pl.: rendeleteket bocsát ki, törvényeket hoz), melyeket a törvény hatáskörébe utalt. A beszámoltatáson alapuló ellenőrzésnek fontos szerepe van a kormány tevékenysége szempontjából, mert például az országos hatáskörű szervezetek vezetői ezen a módon számolnak be tevékenységeikről. A beszámolási kötelezettség mellett fontos az információrendszerre épülő ellenőrzés is, ezeknek az információknak a szolgáltatója a Központi Statisztikai Hivatal. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 48

50 A kormány által létrehozott KEHI segíti a belső ellenőrzés feladatainak ellátását, és fontos része az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének. A Hivatal szervezetét, tevékenységét, eljárásrendjét kormányrendelet állapítja meg, de vonatkoznak rá a költségvetési szervek belső ellenőrzését előíró kormányrendelet előírásai is bizonyos eltérésekkel. A KEHI által végzett ellenőrzési területek a következők: A kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, az elkülönített állami pénzalapok, a TB pénzügyi alapjainak, és a központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése Különböző szervezetek (pl.: gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, stb.) számára a központi költségvetésből, alapból juttatott pénzeszközöknek a felhasználásának vizsgálata, a központi költségvetés bevételeinek tervezési, beszedési rendszerének ellenőrzése, az olyan központi költségvetési szervekre, melyek a kormány irányítása alatt állnak, azok bevételeinek és követeléseinek tervezésére, nyilvántartására, beszedési rendszerére irányuló ellenőrzése az állami kezességvállalás jogosultságának vizsgálata a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. és a Magyar Export-Import Bank Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásainak ellenőrzése a központi költségvetési szervek informatikai rendszer, valamint több költségvetési fejezetet együttesen érintő rendszer-, teljesítmény- és informatikai rendszerellenőrzések ellenőrzése, egyéb, törvényen alapuló kormányrendeletekben, és kormányhatározatokban részletezett feladatok vizsgálata. A költségvetési ellenőrzés a következőkre irányulhat: Előirányzatok felhasználása Vagyonkezelés Költségvetési bevételek kezelése Rendelet hatályának kiterjedése Az ellenőrzés során vizsgálni kell a következőket: Az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi formájának összhangját alap tevékenységének ellátását a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását az erőforrások felhasználását (létszámgazdálkodás, tárgyi eszközgazdálkodás) a követelések és kötelezettség vállalások megalapozottságát, nyilvántartását a bizonylati rend, és okmányfegyelem betartását az intézményi működés szabályozottságát a vagyon védelmét, megfelelő hasznosítását Az államháztartáson kívüli szerveknek, magánszemélyeknek juttatott céltámogatások vagy kölcsönök felhasználását és megtérülését A nemzetközi segélyek, támogatások, adományok felhasználását közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét 49

51 a számviteli törvény betartását. Költségvetési ellenőrzés végrehajtása: Az ellenőrzés végrehajtható a helyszínen vagy adatbekérés útján. A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 nappal szóban vagy írásban be kell jelenteni. Az ellenőrzésre kijelölt személy megbízólevelét köteles átadni az ellenőrizendő szerv vezetőjének. Ha az ellenőrzés során a felelősség névszerinti megnevezésre kerül, az ellenőrzött szerv vezetőjétől teljességi nyilatkozatot kell kérni. Ha olyan cselekményt, vagy hiányosságot állapít meg az ellenőr, amelynek bűntető-, szabálysértési-, kártérítési eljárása van, akkor a felelős személy nevét és beosztását is meg kell adni. A megállapításokat megfelelő okmányokkal kell alátámasztani, illetve csatolni kell azokat a vizsgálati anyagokhoz. Az ellenőrzés eszközei: a Kincstárnak küldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatai, a kapcsolódó intézményi belső bizonylatok Ellenőrzés típusai: - Átfogó: meghatározott időszak (általában 3 év) alatt elvégzett szakmai feladatok - Témaellenőrzés: adott feladatot egy időben több költségvetési szervnél történő ellenőrzése - Célellenőrzés: egyedi téma vizsgálata adott költségvetési szervnél - Utóellenőrzés: a végrehajtott ellenőrzés alapján tett intézkedések hatásának vizsgálata - Szabályszerűségi ellenőrzés: jogszabályok, belsőszabályzatok megtartásának ellenőrzése - Hatékonysági vizsgálat: vizsgált rendszer működése megfelelő-e arra nézve, hogy a lehető legkisebb ráfordítással éri el a legnagyobb eredményt - Előzetes ellenőrzés: a kincstár által végzett a kifizetéseket megelőzően, a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint a döntést megelőző ellenőrzés - Egyidejű ellenőrzés: a pénzügyi gazdasági esemény megtörténtekor egyidejűleg végeznek el. - Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi gazdasági esemény megtörténte után végzik el. Éves munkaterv készítése során a következőket kell rögzíteni: - Ellenőrzendő szervek - Ellenőrzés témája, célja, - Ellenőrzések típusa - Az egyes ellenőrzések időbeli ütemezése Ellenőrzési programot az ellenőrzési szerv vezetője állítja össze a működésről, gazdálkodásról rendelkezésre álló információk, az ellenőrzés célja és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján. A programtól eltérni csak a jóváhagyó az ellenőrzési szerv vezetője írásbeli engedélyével lehet. A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége: A Gazdasági Versenyhivatal feladata, hogy őrködjön a piaci verseny alapvető feltételén, a gazdasági verseny szabadságán és tisztaságán, védje és ellenőrizze a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. Mindezek védelmében tiltja a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedési formákat és ellenőrzi a vállalkozások szervezeti összefonódásait. 50

52 A Gazdasági Versenyhivatal függetlenül működő, országos hatáskörű központi költségvetési szerv, amely ellátja a versenytörvényben az árak megállapítására vonatkozó, valamint a gazdasági reklámtevékenységekről szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat. A szervezet élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Az elnököt két elnökhelyettes segíti, akik közül az egyik a Versenytanács elnöki teendőit látja el. A Versenytanács legfontosabb feladata a Hivatal végzésének elkészítése. A szervezet feladatainak eredményes ellátását segíti még a vizsgálók. A Gazdasági versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége kiterjed: A tisztességtelen verseny tilalmának betartására A fogyasztók tisztességtelen befolyásolásának tilalmának betartására, A gazdasági verseny korlátozására vonatkozó tilalom betartásának ellenőrzésére, A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartása feletti ellenőrzésre, Az árak megállapítására vonatkozó törvényben meghatározott feladatok ellátására, A vállalkozások szervezeti összefonódásának ellenőrzésére. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2011-től): Az állami bevételeket befolyásoló és ellenőrző szerv. Az adóhatóságok nyilvántartják az adózókat, megállapítják az adót, a költségvetési támogatást, az adó-visszatérítést vagy visszaigénylést, beszedik az adókat, behajtják a köztartozást, ellenőrzik az adókötelezettség teljesítését, kiutalják a költségvetési támogatást, vezetik az adózók folyószámlájat. NAV adóztatási szerve: állami adóhatóság, a NAV vámszerve: vámhatóság (együtt: állami adó- és vámhatóság). A Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről Kormányrendelet alapján a NAV szervezeti felépítése háromszintű, feladatait központi, középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el. Az adóztatási szervek és a vámszervek mind közép-, mind alsó fokon elkülönülnek. Az Államkincstár kontrolltevékenysége előzetes, illetve folyamatba épített ellenőrzési elemekből épül fel. Nem végez(het) azonban tartalmi, célszerűségi vizsgálatot. Ellenőrzései alapvetően a hozzá benyújtott bizonylatok alaki és formai, illetve rendelkezésbeli ellenőrzésére irányulnak: - ellenőrzi a terhelendő számlatulajdonos adatait (számlaszám, államháztartási egyedi azonosító, szektor, fejezet, cím, alcím, azonosító törzsszám, szakágazat); - azonosítja a bejelentett aláírásokat, pecsétlenyomatot; - vizsgálja a megjelölt jogosult számla létezését; - számítástechnikai rendszerbe építetten ellenőrzi a bizonylatok sorainak, kitöltésének számszaki egyezőségeit és összefüggéseit. Az alaki, formai vizsgálatokon túl a MÁK ellenőrzi az adott számlához rendelt kincstári tranzakciós kódokat, továbbá azt, hogy a tranzakciós kód párja az adott gazdasági eseménnyel, a jogosult számlatulajdonossal kapcsolatba hozható-e. Az előzőek után végzi el a MÁK a fedezetvizsgálatokat, vagyis a likviditási és az előirányzati fedezetek ellenőrzését. Az előirányzati fedezetvizsgálat kizárja a jóváhagyott előirányzat túllépését, mivel fedezethiány esetén az Államkincstár visszautasítja a fizetési vagy a könyvelési bizonylatot. 51

53 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: A jogszabályban megadott feladatokat végzi, amelyek kiterjednek a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos hatósági eljárásokra, valamint más pénzügyi szervezetekkel, és felügyeletekkel kapcsolatos szakmai együttműködésre. A helyi önkormányzatok ellenőrzése: A helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerét az önkormányzati törvény szabályozza, melynek alapján a helyi önkormányzatok pénzügyigazdasági működésének külső ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. A kapott európai uniós támogatásokat valamint az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását azonban több szerv Európai Számvevőszék, Államkincstár és a kormány által erre kijelölt kormányzati szerv, stb. - is végezheti. A helyi önkormányzat a belső pénzügyi ellenőrzését belső ellenőrzés és pénzügyi irányítás útján biztosítja, mely rendszer működtetéséért a jegyző felelős. A rendszernek biztosítania kell az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A fogyasztóvédelmi ellenőrzés: A fogyasztókat érintő tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását vizsgálják, amely vonatkozik a termékek és szolgáltatások nyújtására, az áruk és szolgáltatások minőségére, az áruk biztonsági követelményeknek való megfelelés tanúsítására, az áru mérésére, elszámolására, a kiállított számla, nyugta helyességére, a megállapított hatósági árak alkalmazására, a fogyasztók tájékoztatására, a közterületi árusításra, stb. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés: Az ellenőrzéseket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség és annak elsőfokú területi szervei végzik. Az ellenőrzés többek között kiterjedhet például a foglalkoztatásra, valamint a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok megtartására, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok betartására, a munkavédelmi előírásokra, valamint a munkapiaciellenőrzés keretében végzett munkanélküli ellátásokra való jogosultság vizsgálatára. b., Ismertesse az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálatát, az állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzését, az állattenyésztés költségeinek ellenőrzését, a takarmánygazdálkodás ellenőrzését. Határozza meg a számosállat fogalmát. Az állattenyésztés, mint a mezőgazdaság egyik ágazata sokban hasonlít a növénytermesztéshez, biológiai folyamatokat felügyel, irányít és annak megfelelően lehet eredményes, vagy eredménytelen. Alapvető szempont, hogy nem uraljuk a természetet, hanem annak részeiként tudjuk azt befolyásolni, hasznunkra működtetni, alapvető folyamatait nem tudjuk megváltoztatni. Egyszerű példa, ha nincs a tehénnek szaporulata, kisborjú, akkor biztos, hogy nincs tej. Az alapvető folyamatokat nem tudjuk megváltoztatni. Az állattenyésztés ellenőrzésénél azt kell megfigyelni, hogy mennyire tudunk bekapcsolódni ezekbe a rendszerekbe, mennyire tudjuk azt kiszolgálni állategészségügy, takarmányozás, szaporodás biztosítása, stb. esetleg befolyásolni. (Bizonyos fajták kitenyésztésével több húst termelni stb.) Ezek után a bevezető gondolatok után nézzük a részletes feladatokat, szempontokat. Az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálata Állatok, mint biológiai termelőkapacitások. 52

54 A megnevezés talál szokatlan, de a fent leírtak alapján beláthatjuk, hogy valóban egy termelő kapacitásról van szó, amely húst, tojást, tejet, stb.-t termel. Természetesen nem gépek, hanem élőlények, amelynek az életkörülményeit biztosítania kell a tulajdonosnak és a gondoskodás hiánya állatkínzás, bűncselekmény. Mint minden termelő kapacitást, az állatállományt is tervezzük. Az állatállomány változási tervnek az alapja a létszám és összetétel, valamint az anyaállatok száma és a termékenyítési tervei. Az állatállomány változási esetei a következők: - Növekedés szaporulatból, más korcsoportból történő átminősítésből pl: tenyészállatból hízóállata, süldőből hízóállatba stb.-, vásárlásból és egyéb növekedésből- - Csökkenés következhet be értékesítés, más korcsoportba történő átminősítés, elhullás, egyébcsökkenés jogcímen Átlagos állatlétszám megállapítása sajátos módon történik, a takarmányozási napok alapján. Kérdés, hogy mi a takarmányozási nap? Egy takarmányozási nap egy állatnak egy napi ellátása. Ha egy istállóban van 60 tehén, akkor az naponta 60 takarmányozási napot eredményez. Az átlagos állatlétszám számítás során az időszak takarmányozási napjainak számát elosztjuk az időszak naptári napjainak számával. Az előző példát kissé kiegészítve, ha az első napon 60, a másodikon 58, a harmadikon 56 takarmányozási nap keletkezik, akkor az átlagos állatlétszám 58 lesz. Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzése: A produktivitást mutatószámokkal tudjuk jellemezni, ezek az alábbiak: Szaporulati mutatószámok Megmutatja, hogy egy adott időszak alatt egy anyaállat átlagosan hány utódot hoz világra. Természetesen annál jobb, minél magasabb. Például egy sertés anyakoca egy fialáskor 6-7 élő állatot is t világra hozhat. Az arányszám azt jelzi, hogy az ellésre alkalmas állatoknak milyen aránya hozott világra utódokat. 53

55 A számított adat jelzi, hogy egy anyaállat átlagosan hány élőszaporulatot hozott világra. Elhullást kifejező mutatószámok: A mutató egy egyszerű megoszlási viszonyszám, amely megmutatja, hogy a megszületett kisállatoknak hány százaléka hullott el mielőtt azt felnevelték volna. A mutató az előzőnek a komplementere, vagyis egymást 100%-ra egészítik ki. (Az állat vagy elhullott, vagy sikeresen felnevelték.) Termékenységi mutatók A sikeres megtermékenyítéshez megfelelő számú és egészségi állapotú apaállatra van szükség. Biológusok meghatározzák, hogy a tenyésztojás előállítás esetén milyen arányban legyenek a tyúkok és a kakasok. Ha nincs a baromfiudvarban kakas, akkor tojnak a tyúkok, de nincs megtermékenyítés és a tojások csak étkezési célra használhatóak. A mutató jelzi, hogy a termékenyítésre alkalmas állatok milyen arányát próbálja megtermékenyíttetni a gondozó, az állattenyésztő. A mutató a sikeres fedeztetés arányát jelzi, vagyis megtermékenyítés hány százaléka sikeres. Állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok: 54

56 A mutató jelzi, hogy egy nap alatt egy tehén hány liter tejet ad. A mutató segítségével kiszámíthatjuk, hogy egy juhról milyen mennyiségű gyapjút tudunk lenyírni. A mutató átlagos éves gyapjúhozam kiszámítására szolgál. A mutató egy tyúk által éves átlagban tojt tojás mennyiségének kiszámítására szolgál. A takarmánygazdálkodás, a terület állateltartó képességének ellenőrzése: Az állattenyésztés egyik legfontosabb feltétele a takarmány, amelynek biztosítását tervezni kell mérleg. A gazdálkodás során megállapítjuk a takarmány szükségletet (állatlétszám, időszak napjainak száma, napi szükséglet) és meghatározzuk annak forrását (termelés, vásárlás, nyitó készlet). Ezzel a két egyszerűszámítással elkésztettük a takarmányozási mérleget. Természetesen fontos feladat és jelentős költség a takarmány tárolása, amely egy éven keresztül is történhet. A különböző testtömegű állatok összehasonlítása, bizonyos számítások elvégzése érdekében az ágazatban bevezették a számosállat fogalmát. Számosállat: állattenyésztés-statisztikai, valamint üzemszervezési mértékegység, amely különböző fajú, fajtájú, korú és ivarú állatokat közös egységre hozva együttesen fejez ki. A számosállat 500 kg élőtömegű állat vagy állatcsoport. A földterület eltartó kapacitásának megfigyelése érdekében két újabb fogalommal kell megismerkednünk, ez az állatsűrűségi mutató és a terület állateltartó képességét jelző mutató. Ezek ismerni kell, annak érdekében, hogy tervezni tudjuk a racionális állatlétszámot. Állatsűrűségi mutató: 55

57 vagy Állateltartó képesség: 100 ha takarmánytermő területen eltartható állatok száma, vagy egy állat eltartásához szükséges takarmánytermő terület nagysága. A mezőgazdasági, állattenyésztési folyamatok jobb megismerhetősége érdekében összefoglaljuk össze az állattenyésztés fontosabb költségtényezőit: - takarmány, - takarmány tárolás, - állategészségügyi kiadások (gyógyszer, állatorvos költsége stb.), - férőhely fenntartása, - szaporítás költségei (fizetni kell az apaállat tartónak, illetve a mesterséges megtermékenyítést végző inszeminátornak.) - trágyakezelés költségei, - elhullott állatok elszállítása, - általánosan megjelenő költségek(bér, járulék, stb.) Végezetül két sajátos fogalmat ismerjünk meg, amely a hozamok összesítésében nyújt segítséget. Elsőként nézzük meg az ikertermék, vezértermék fogalmát, kapcsolatát. Olyan esetekben beszélhetünk erről, amelyekben a két termék megjelenése egymástól elválaszthatatlan. Erre példa a borjú és a tej. A gyakorlat szerint a borjút számolják át tejre és tejben adják meg az összes hozamot. Egy borjú egyenlő 8 liter tej. Vezértermék a tej, ikertermék a borjú. A másik fogalom a melléktermék, amelynek előállítása nem célja termelésnek, de természetes velejárója. Erre példa a szerves trágya, amely az állattenyésztés mellékterméke. Ismét gratulálok, Ön egy kevésbé ismert terület rejtelmeiben merült el, higgye el megérte. Köszönöm az együttműködését. 56

58 7. tétel a., Mutassa be részletesen a függetlenített belső ellenőrzés fogalmát, elemeit, szervezetét, feladatait és módszereit. Függetlenített belső ellenőrzés fogalma: A függetlenített belső ellenőrzés egy szervezetileg elkülönült, független ellenőrzési rendszer, amelynek formája lehet belső ellenőr, csoport vagy osztály és közvetlenül a költségvetési formában gazdálkodó szerv, intézmény felső vezetése vagy társasági formában működő gazdálkodó szervezet esetén annak felső vezetése, és/vagy a Gt. szerint meghatározott ellenőrző testület (Felügyelő Bizottság) irányítása alatt működik. Elemei: - Szabályozó elemek: o Belső ellenőrzési kézikönyv, vagy o Belső ellenőrzési szabályzat Szervezete: - a belső ellenőrzési vezető - a belső ellenőrök A tevékenység irányításáért a belső ellenőrzési vezető felel, akinek feladata: a belső ellenőrzési kézikönyv, vagy belső ellenőrzési szabályzat elkészítése, az ellenőrzési tervek összeállítása, összehangolása, azok végrehajtásának felügyelete, a belső ellenőrök szakmai továbbképzésének biztosítása, az egész tevékenység folyamatos és időszakonkénti értékelésen Az ellenőrzési tevékenységet az ellenőrzési vezető által kijelölt vizsgálatvezető felügyelete mellett - a belső ellenőrök végzik, akik lehetnek külső megbízott személyek. Feladatai: piaci igények megállapítása fizetőképes kereslet kielégítése erőforrások gazdaságos felhasználása hatékonyság alakulása jövőbeli beruházási lehetőségek megalapozása minőség biztosítása beszámoló valódiságának vizsgálata bizonylati rend, okmány fegyelem, pénzügyi fegyelem Módszerei: a kockázat alapú megközelítés, amelynek segítségével mindig a kockázatnak leginkább kitett területeket vizsgálja. 57

59 Az alábbi ábra az ellenőrzési munka során alkalmazott előkészítési folyamatot mutatja be. ForráFF Forrás:Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana Saldó Kiadó 2008 Budapest Megfigyelhető, hogy az ellenőrzési célok, eljárások kiválasztása során felmérjük a várható kockázatokat, elvégezzük a kontrolokat és ezek ismeretében döntünk az ellenőrzési kockázat elkerülésének lehetséges módszereiről, a reális ellenőrzési program és cél meghatározásáról. Gondolhatjuk, hogy ez egy megalkuvás az eredeti elképzeléshez képest. Ez a nézet véleményem szerint téves, sokkal inkább beszélhetünk a reális célok meghatározásáról, a leginkább indokolt ellenőrzési területek és feladatok kijelöléséről. A kockázatok fogalmát és azok kezelését a 2. tételben részletesen leírtam, annak ismétlését itt nem tartom indokoltnak. Kérem, hogy a felkészülés során a tétel komplex feldolgozása érdekében azt ismételje át. A teljesség érdekében ennél a témakörnél beszélhetünk az ellenőrzési munka szakaszairól, amelyet vázlatszerűen a következőkben foglalok össze: 1. Felkészülési szakasz, amelyben a feladatot értelmezzük és a fenti kockázatkezelési eljárás után megállapítjuk a végrehajtandó feladatokat, az alkalmazott ellenőrzési eljárásokat. (Okmányokon alapuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés stb.) Ebben a munkafolyamatban jelöljük ki az ellenőrzést végrehajtókat, a vizsgálatba bevont személyeket, meghatározzuk a konkrét szervezési feladatokat. A felkészülés része az ellenőrzött szervezet megismerése, a jogszabályi környezetet és a vonatkozó belső szabályzatokat és a korábbi ellenőrzések jegyzőkönyvének, valamint az intézkedési terveket. A leírtak ismeretében elkészül a vizsgálati program. 58

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 2153-06 Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban Az államháztartás szervezetei beszámolási és

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 2014-2018. ÉVEK IDŐSZAKÁRA SZÓLÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVÉHEZ SZÜKSÉGES KOCKÁZATELEMZÉS A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzat 2014. évi Ellenőrzési Programja

Csanytelek Község Önkormányzat 2014. évi Ellenőrzési Programja Csanytelek Község Önkormányzat 2014. évi Ellenőrzési Programja A 370/2012. (XII. 31.) Korm. rendelet - a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről - 31. (1) bekezdésében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polgarmester@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE

STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Intézményi Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzés 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., E-mail: vinati2@t-online.hu Tel. szám: 514-772, 20-823-98-47, 823-98-02 Iktatószám:

Részletesebben

mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére

mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére Tárgy: A 2015-2019. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv elfogadása Tisztelt

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő testület a 183/2013. (XI.28.) Kt. határozatával hagyta jóvá a 2014. évi belső ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési terv elfogadásakor az előterjesztésben jeleztük,

Részletesebben

Város Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési tervéről

Város Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési tervéről Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak

Részletesebben

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Téma Tananyagtartalom Számonkérés módja, követelmény Számviteli alapfogalmak Leltár és Mérleg A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

dr. Mészáros Miklós jegyző

dr. Mészáros Miklós jegyző PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Dunavecse Önkormányzat 2009. október 28-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2010. évi ellenőrzési terve Az Önkormányzat éves ellenőrzési terv készítési kötelezettségét több jogszabály

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére.

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére. 16.sz. melléklet az /2015.(V.28.) önkormányzati rendelethez. Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-058, 491-956, Fax: 491-361 E-mail: polgarmester@fuzesgyarmat.hu

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2151-06 Ellenőrzési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Ellenőrzési ismeretek

Részletesebben

Ruzsa Község Önkormányzata 2015-2018. évekre vonatkozó STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE

Ruzsa Község Önkormányzata 2015-2018. évekre vonatkozó STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE Ruzsa Község Önkormányzata 2015-2018. évekre vonatkozó STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és zéséről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban

Részletesebben

A kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely

A kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely A kalkuláció A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének tervezett vagy tényleges erőforrás igényét veszi száma. tágabb értelemben vezetői

Részletesebben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,

Részletesebben

Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a.

Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a. Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a. Polgármester: Dr Palovics Lajos Jegyző: Makranczi László Belső ellenőr foglalkoztatási formája: külsős, megbízási

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMVITELI POLITIKÁJA, SZÁMLARENDJE

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMVITELI POLITIKÁJA, SZÁMLARENDJE Számviteli kézikönyvek KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMVITELI POLITIKÁJA, SZÁMLARENDJE 2011 Budapest, 2011 Szerző: Szamkó Józsefné Lektor: Lilliné Fecz Ildikó ISBN 978 963 638 389 3 ISSN 1787 7342 Kiadja a SALDO

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám:39253/2012. JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi belső ellenőrzési tervére és a 2012. évi belső ellenőrzési terv módosítására

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának számú melléklete Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2013.01.01. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,

Részletesebben

7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 157..

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

2014 ÉV HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI, POLGÁRMESTERI HIVATALA

2014 ÉV HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI, POLGÁRMESTERI HIVATALA 248/2013.(XII.19.)HÖ. sz. határozattal jóváhagyott 2014. ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek

Részletesebben

A Makói Kistérségi Többcélú Társulása

A Makói Kistérségi Többcélú Társulása Iktatószám: 1/1212-1/2015/I Makói Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanács 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel: 62/511-800, Fax: 62/511-801 Tárgy: Belső ellenőrzés tervezése, 2016. évi belső ellenőrzési

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél

Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 M FELDTOK lkalmazza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezet alapításának sajátos jogszabályait Érvényesíti a számviteli alapelveket, ellátja az egyéb szervezet

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

Előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2014. november 10-i ülésére. Sorszám: III/3.

Előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2014. november 10-i ülésére. Sorszám: III/3. Tárgy: Békés Város Önkormányzata 2015-2019. évi stratégiai ellenőrzési terve, valamint a évi éves ellenőrzési terve Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: Juhos Józsefné belső ellenőr

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben

A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK 6. TÉTEL

A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK 6. TÉTEL A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZEREPE ÉS MÓDJAI 6. TÉTEL Készletezés I. Az árukészlet az az árumennyiség, mely a forgalom lebonyolításához nélkülözhetetlen. A készletgazdálkodásra azért van szükség,

Részletesebben

Csanyteleki Polgármesteri Hivatal KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Csanyteleki Polgármesteri Hivatal KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 2.) melléklete 2/b.) függeléke Csanyteleki Polgármesteri Hivatal KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1 A kockázatkezelési szabályzat az államháztartásról

Részletesebben

kiadott Leltározási Leltározási szabályzat/, a leltárak megfelelő

kiadott Leltározási Leltározási szabályzat/, a leltárak megfelelő Makói Kistérség Többcélú Társulása Ellenőrzési tervjavaslat i belső i terv Ellenőrzési tervet megalapozó elemzés címe, időpontja sor szá m 1. Település Ellenőrzött szerv Ellenőrizendő folyamatok Ambrózfalva

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

Községi Önkormányzat Balatonberény

Községi Önkormányzat Balatonberény Községi Önkormányzat Balatonberény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 92/A.. (3) bekezdése szerinti 2011. évi önkormányzati közzététele ESZKÖZÖK költségveté si 21. melléklet a 10./2012.(05.03

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben

Leltár: Leltározás: Leltározás részei:

Leltár: Leltározás: Leltározás részei: Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL. Iktatószám: III-1580-7/2014.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL. Iktatószám: III-1580-7/2014. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 4. Kontrolling a speciális területei Kontroling

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2012. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. február 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 3. Kontroling a gyakorlatban Üzemeltetési kontroling

Részletesebben

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység

Részletesebben

Kozkázatelemzés. A 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési tervhez. Hajdúhadház Város Önkormányzata és Intézményei, Polgármesteri Hivatala

Kozkázatelemzés. A 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési tervhez. Hajdúhadház Város Önkormányzata és Intézményei, Polgármesteri Hivatala Kozkázatelemzés A 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési tervhez. Hajdúhadház Város Önkormányzata és Intézményei, Polgármesteri Hivatala 2013. október 01. Varga Péter belső ellenőr (reg.szám: 5113491)

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Dr. Bőcz Sándor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke Budapest, 2012. november 15. A KEHI JOGÁLLÁSÁT, TEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított

Részletesebben

Határidő: azonnal Felelős: polgármester

Határidő: azonnal Felelős: polgármester ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

KOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT

KOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOCKÁZAT FELMÉRÉSI ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT KOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2013 Jogszabályi háttér, fogalom és célmeghatározás

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján 2011. évben az ellenőrzés a belső ellenőrzési tervben meghatározott

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

K I E G É S Z Í TŐ MELLÉKLET

K I E G É S Z Í TŐ MELLÉKLET K I E G É S Z Í TŐ MELLÉKLET A TAIKO Hungary Japándob Egyesület 2012. évi egyszerűsített beszámolójához Megyei nyilvántartási szám: 14784 / 2012 Országos nyilvántartásbeli azonosító: 879 / 2012 Budapest,

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. Csanádpalota Városi Önkormányzat 2014. évi Belső Ellenőrzési Terve

Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. Csanádpalota Városi Önkormányzat 2014. évi Belső Ellenőrzési Terve Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Csanádpalota Városi Önkormányzat 2014. évi Belső Ellenőrzési Terve A Makói Kistérségi Többcélú Társulása által elkészített Csanádpalota Városi Önkormányzat

Részletesebben

Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2014. december 11-ei ülésének jegyzőkönyvéből:

Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2014. december 11-ei ülésének jegyzőkönyvéből: Kivonat Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2014. december 11-ei ülésének jegyzőkönyvéből: 190/2014.(XII.1) sz. önkormányzati határozat: Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestületének

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2008. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2009.március 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére

a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére 3. napirend Zalahaláp Község Önkormányzat Polgármesterétől 8308 Zalahaláp, Petőfi tér 4. Szám: 2/162-3/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére

Részletesebben

SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÜTEMTERV 2012. évre Jóváhagyta: Misóczki Anikó munkaszervezet-vezető 1 Ellenőrzési stratégia 2012 A belső általános stratégiai célja,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1970-06 Könyvvezetés és beszámolókészítés A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Könyvvezetési

Részletesebben