Belső kontrollrendszer kialakítása,

Átírás

1 Belső kontrollrendszer kialakítása, működése és főbb ismérvei Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium december 1

2 Államháztartási kontrollok rendszere Külső ellenőrzés (ÁSZ) évi LXVI. törvény Kormányzati ellenőrzés (KEHI EUTAF) /312 /2006. (XII. 23.) Korm. rend., 210/2010. (VI. 30) Korm. rend. / Belső kontrollrendszer /a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rend / 2

3 Államháztartási kontrollok alapvető célja Szabályszerű Szabályozott Gazdaságos Hatékony Eredményes Gazdálkodás az államháztartási pénzeszközökkel és vagyonnal / Áht (1) / 3

4 Mit jelent a belső kontrollrendszer? A belső kontroll - akár a közszféra, akár a magánszféra vonatkozásában összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói alakítanak ki, ill. valósítanak meg a kockázatok meghatározására és az ésszerű bizonyosság érdekében. 4

5 Jogszabályok, útmutatók, módszertanok a belső kontrollrendszerhez Törvényi szint: évi CXCV. törvény (Áht.); Rendeleti szint: 368/2011. (XII.31.) Korm. rend. (Ávr.); 370/2011. (XII.31.) Korm. rend. (Bkr.); Útmutatói, irányelvi szint: Belső Kontroll Standardok (uniós és hazai); Belső Ellenőrzési Standardok (uniós és hazai); Belső szabályzati szint: Belső Kontroll Kézikönyv; Belső Ellenőrzési Kézikönyv. 5

6 Belső kontrollrendszer ismérvei, öt eleme 6

7 Fő célja Kockázatok kezelése bizonyosság megszerzése a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységet (műveleteket) szabályszerűen, valamint az Áht. 91. (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban hajtsa végre; teljesítse az elszámolási és beszámolási kötelezettségeket; és megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól), valamint a nem rendeltetésszerű használattól. / Áht (1) bek. / 7

8 Fő feladatai A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal és a 91. (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség 3E ); az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor a pazarlásra, visszaélésre, és a rendeltetésellenes felhasználásra; a vezetés számára megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatban; és a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével. /Áht. 121/A. (2) bek./ 8

9 Coso-modell 9

10 Fő elemei A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő 1. kontrollkörnyezetet 2. kockázatkezelési rendszert 3. kontrolltevékenységeket 4. információs és kommunikációs rendszert, és 5. monitoring-rendszert kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni, elemezni és vizsgálni. /Áht. 121/A. (2) / 10

11 Kontrollkörnyezet -komponensei Kontrollkörnyezet Belső kontroll standardok Áht. Ávr. 1. Szervezeti felépítés és célok Világos szervezeti struktúra; Stratégiai és operatív célrendszer; 2. Hatás- és feladatkör, felelősség Egyértelmű felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; 3.Etika és integritás (a tisztesség és az etikai értékek kommunikálása és szorgalmazása) Meghatározott etikai elvárások a szervezet minden szintjén; Feddhetetlenség; 4. Belső szabályzatok Működtetést, feladatellátást biztosító, gazdálkodást szolgáló szabályzatok; Ügyrendek, eljárásrendek; Szabálytalanságok kezelése; 5. Humánerőforrás (politikák és gyakorlatok) Átlátható a humánerőforrás-kezelés; Képzettség, elvárt tudás, hozzáértés, gyakorlat; 6. Folyamatok (irányítás és működés) Ellenőrzési nyomvonalak kialakítása; 11

12 Belső szabályzatok Legfontosabb szabályzatok: Szervezeti és Működési Szabályzat; Belső Kontroll Kézikönyv (szabálytalanság és kockázatkezelés, FEUVE és belső ellenőrzés szabályozása); Szervezeti egységek ügyrendjei; Gazdálkodási Keretszabályzat (számviteli politika, kötelezettségvállalás, pénzkezelés, leltározás és értékelés); Közszolgálatiszabályzat; Eljárásrendek; Informatikai és biztonsági szabályzatok. 12

13 Humánerőforrás, személyi állomány Alapvető követelmények: a szakmai, gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátásához szükséges személyi állomány felmérése, meghatározása; a jogszabályok által előírt, a feladat végrehajtásához megfelelő képzettségű, végzettségű és gyakorlattal rendelkező munkatársak alkalmazása; munkaköri leírások elkészítése. 13

14 Folyamatok felmérése, azonosítása, ellenőrzési nyomvonal Szervezeti stratégia és a célrendszer ismeretében össze kell állítani a szervezetben működtetett folyamatok listáját; Az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek meghatározását követően a folyamatokat fő- és részfolyamatokra kell bontani; A folyamatok és műveletek azonosítását, a résztvevő szervezeti egység, személy (munkakör) meghatározását folyamatleírásban célszerű dokumentálni; Folyamatábra készítés (a főfolyamatok, a tevékenységek menetének legáttekinthetőbb formája); Ellenőrzési nyomvonal készítés(a folyamatok, műveletek kontrollpontjait azonosítja). 14

15 Kockázatkezelés, kockázatbecslés Kockázatbecslés Belső kontroll standardok Kockázatkezelés Áht. Ávr. 1. Kockázatok meghatározása és felmérése Pénzügyi beszámoláshoz, gazdálkodáshoz kapcsolódó kockázatok; Szakmai feladatellátáshoz, működéshez kapcsolódó kockázatok; 2. Kockázatok elemzése Beazonosított kockázatok; Bekövetkezés valószínűsége; Jelentőségük, mértékük és hatásuk 3. Kockázatok kezelése Kezelés módjainak meghatározása; Kockázatkezelés eljárásrendje, szabályzat; Válaszlépések; 4. Kockázatkezelés folyamata Folyamatok felülvizsgálata; Intézkedések megtétele, visszaellenőrzések; 5. Csalás, korrupció Kiemelt kockázatok, súlyos szabálytalanságok kezelése. 15

16 Kockázati tényezők felmérése A költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő külső és belső kockázati tényezők felmérése, összegyűjtése, azonosítása; Kockázati kategóriák alapján: szakmai feladatellátással kapcsolatos; szabályozásból és jogszabályváltozásból eredő; koordinációs és kommunikációs rendszerekben rejlő; külső szervezetekkel való együttműködés; politikai és gazdaságpolitikai környezet hatása; irányítási, a belső kontrollrendszer működésében, belső ellenőrzésben rejlő; humánerőforrás-gazdálkodásból eredő; tervezésből, pénzügyi és egyéb erőforrások rendelkezésre állásából adódó; számviteli folyamatokkal összefüggő; megbízható gazdálkodást és pénzkezelést befolyásoló, működésből, üzemeltetésből eredő; iratkezeléssel, iktatással (ügykezeléssel) összefüggő, informatikai rendszerekkel, adatkezeléssel, adatvédelemmel összefüggő. 16

17 Kockázatok elemzése, értékelése A kockázatelemzés célja, hogy a gazdasági, működési, szakmai és ügyviteli folyamatokban rejlő kockázatokat mérlegelje és valószínűsítse, valamint kiszűrje a működési célkitűzést, a teljesítményi kritériumok elérését és a gazdálkodás folyamatát veszélyeztető kockázatokat. Típusai: belső ellenőrzés által végzett kockázatelemzés; irányítói, vezetői kockázatelemzés; felügyeleti ellenőrzés során végzett kockázatelemzés. Kockázatelemzés: kvalitatív(kockázati súlyossági szinteket megállapító, nem számszerűsíthető); kvantitatív ( finomabb felbontású, matematikai háttérrel bíró, számszerűsíthető). Kockázatok értékelése: kockázati mátrix(prioritási sorrend megállapítása) 17

18 Kontrolltevékenységek Kontrolltevékenységek Belső kontroll standardok Áht. Ávr. 1. Kontrollstratégiák és módszerek Vezetői, szervezeti, jogosultsági, műveleti, számviteli, logikai és fizikai kontrollok kialakítása; Négy szem elvének érvényesülése; FEUVE kialakítása, működtetése; Beszámolási eljárások kidolgozása; 2. Információs rendszer Adatbiztonság, adatkezelés, adatfeldolgozás, adatok továbbítása; Információkhoz való hozzáférés biztosítása; Fizikai kontroll(eszközökhöz való hozzáférés); 3. Feladatkörök szétválasztása Engedélyezési és jóváhagyási eljárások; Végrehajtás és kontroll szintjeinek elválasztása; Alá- és fölérendeltségi viszonyok deklarálása; 18

19 FEUVE Elsősorban pénzügyi kihatású döntésekre vonatkozik, azonban a szakmai feladatok végrehajtását is célszerű ennek figyelembe vételével és alkalmazásával megtenni. Mire irányul, mi a feladata: A pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (pl. költségvetés tervezése, kötelezettségvállalások, szerződések, kifizetések, uniós és költségvetési támogatásokkal való elszámolás, visszafizetések); A pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottságának felülvizsgálata; A költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűség és szabályozottság szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése; A gazdasági események elszámolásának kontrollja (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). 19

20 Információ, kommunikáció Információ és kommunikáció Belső kontroll standardok Áht. Ávr. 1. Információ és kommunikáció Információs rendszerek megbízható működtetése; Horizontális és vertikális kommunikáció szabályainak meghatározása; Hiteles, megfelelő információáramlás biztosítása; Vezetői információs rendszerek működtetése (controlling); Beszámolási rendszerek működtetése; 2. Iktatási rendszer Iratok, dokumentumok rendszerezett, teljes körű nyilvántartása; Hozzáférés és megfelelő védelem biztosítása; Határidők, intézkedések nyomon követhetősége; 3. Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció Szabálytalanságok feltárása, beazonosítása, vizsgálata, szankcionálása, megszüntetése; Hibák, hiányosságok megfelelő kezelése; Korrupció gyanús folyamatok felszámolása; 20

21 Monitoring A kontrollok figyelemmel kísérése Belső kontroll standardok 1. Szervezeti célok, tevékenységek megvalósítása, nyomon követés Monitoring Áht. Ávr. Folyamatos Eseti Külső és belső audit feladatok végrehajtása; Mérőszámok, mutatószámok értékelése; 2. Belső kontrollok értékelése Eredményes, hatékony és gazdaságos működtetés megfelelősségének folyamatos vizsgálata; Szükséges intézkedések megtétele; 3. Belső ellenőrzés Független belső ellenőrzés működtetése. 21

22 Belső ellenőrzés A belső kontrollrendszer keretén belül működő független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység. Célja: Az ellenőrzött szervezet szabályszerűen végrehajtott tevékenységének, a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének vizsgálata, továbbá a gazdálkodás és működés fejlesztése és az eredményesség növelése. Rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. / Áht. 121/B. / 22

23 Köszönöm a figyelmet! BÉKÉS ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG KARÁCSONYT! Készítette: Bocsi Beáta Belső ellenőrzési osztályvezető 23