A belső kontrollrendszer és s a. háttere. pontjai október 15.

Átírás

1 A belső kontrollrendszer és s a belső ellenőrz rzés s szabályoz lyozási háttere és s kapcsolódási si pontjai Görgényi GáborG

2 A belső kontrollrendszer meghatároz rozása 2 A belső kontrollrendszer meghatározása az INTOSAI GOV 9100 alapján: egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű biztosíték biztosítására alakítanak ki ahhoz, hogy a szervezet a küldetésének teljesítése során megvalósítsa a következő fő célokat: a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre; teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak; megvédje a szervezet forrásait a veszteségektől, a nem rendeltetésszerű használattól és károktól.

3 A belső kontrollrendszer főf alkotóelemeinek 3 dimenziós s mátrixam 3 MIÉRT? A szervezeti célok megvalósulása érdekében Mit, hogyan? Kontroll folyamatok: Mit és hogyan végez a szervezet a céljai megvalósulása érdekében KI? A szervezet egésze: aki felelős a rendszer működéséért, működtetéséért

4 1. Kontrollkörnyezet rnyezet 4 INTOSAI Irányelv A kontrollkörnyezet alapozza meg a belső kontroll összes többi elemét a fegyelem és a struktúra biztosítása által. A kontrollkörnyezet összetevői: A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje, beleértve a támogató hozzáállást a teljes szervezet folyamatos belső kontrolljához; Az elkötelezettséget a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt; A felső vezetés hozzáállása ( tone at the top ), vagyis a vezetési filozófia és stílus; A szervezeti felépítés; Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat (humánpolitika) Bkr. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben: világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humánerőforráskezelés. A kontrollkörnyezet tartalmi elemei együttesen határozzák meg egy adott szervezetben dolgozók vezetés céljaival való azonosulását, a fegyelmezett, gazdaságos, hatékony és eredményes munkavégzést

5 2. Kockázatkezel zatkezelés 5 INTOSAI Irányelv A kockázatértékelés a szervezet céljai elérésével kapcsolatos kockázatok azonosításának és elemzésének, valamint a megfelelő válaszok meghatározásának folyamata. A folyamat magában foglalja: A kockázatok azonosítását; A kockázatok kiértékelését; a szervezet kockázatokra való hajlamosságának értékelését; A válaszok kialakítását a kockázatokra. Bkr. A költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni, amelynek során: fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját.

6 3. Kontrolltevékenys kenységek 6 INTOSAI Irányelv A kontrolltevékenységek azok az elvek (politikák) és eljárások, amelyeket a kockázatok meghatározása és a szervezet céljainak elérése érdekében alakítanak ki. Ahhoz, hogy a kontrolltevékenységek hatékonyak legyenek, megfelelőnek, az adott időszakra vonatkozó tervnek megfelelően funkciójukat tekintve következetesnek, valamint költséghatékonynak, átfogónak, ésszerűnek, továbbá közvetlenül a kontroll célokra vonatkozónak kell lenniük. A kontrolltevékenységek átszövik az egész szervezetet, annak minden szintjét és minden funkcióját. Magukban foglalják a különböző megelőző és feltáró kontrollok egész sorát Bkr. A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE). A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni: - az engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárásokat, - a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, - beszámolási eljárásokat.

7 4. Informáci ció és s kommunikáci ció 7 Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll célok megvalósításához. Információ INTOSAI Irányelv A megbízható és vonatkozó információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali nyilvántartásba vétele és megfelelő osztályozása szempontjából. A vonatkozó információt azonosítani kell, meg kell szerezni és közölni kell abban a formában és időben, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára a belső kontrollal és más feladatokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését. Bkr. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

8 5. Monitoring 8 INTOSAI Irányelv A belső kontrollrendszer teljesítményminőségének időnkénti kiértékeléséhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni és értékelni kell a rendszert. A monitoring rutintevékenységek, külön értékelések, vagy e kettő kombinációja révén valósul meg. Folyamatos monitoring A belső kontroll folyamatos monitoringja lényegében beépül a szervezet normális, ismétlődő működési tevékenységeibe. Külön értékelések A külön értékelések gyakorisága és hatóköre elsősorban a kockázatértékeléstől és a folyamatos monitoring tevékenységek hatásosságától függ. Bkr. A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

9 A belső ellenőrz rzés s meghatároz rozása és feladatai 9 Belső ellenőrzés meghatározása: A belső kontrollrendszer keretén belül (monitoring) működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja és feladatai: szervezet működésének fejlesztése, az eredményesség növelése; irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárások hatékonyságának növelése; a belső kontroll monitoring működésének támogatása.

10 A belső kontrollrendszer kialakulásának történeti háttereh 1970 USA Watergate-botrány 1974 COHEN-bizottság a menedzsment belső kontrollrendszerrel összefüggő a pénzügyi jelentésekbe foglalandó jelentésadási kötelezettségének bevezetését javasolta; Nagy-Britanniában vállalati botrányok; 1992 COSO keretrendszer kiadása; 1999 belső kontrollrendszerre vonatkozó (Turnbull) útmutató A COSO, Turnbull, jelentések elkészültének időpontjáig a belső kontrollrendszer feladataként alapvetően a jogszabályoknak való megfelelést és a pénzügyi jelentések tisztaságának biztosítását határozták meg USA Sarbanes-Oxley törvény (Enron, a Tyco International, Adelphia, Peregrine Systems és a WorldCom botrány) A menedzsment felelősségeként meghatározott pénzügyi beszámolással összefüggő kontrollrendszer létrehozása és működtetése. 10

11 A belső kontroll kialakításának, alkalmazásának és értékelésének INTOSAI irányelvei INTOSAI irányelvek a belső kontroll standardokhoz című kiadvány; INTOSAI XVII. Kongresszusa (Szöul, 2001.): döntés arról, hogy a korszerűsítést a COSO belső kontrollokra kialakított egységes koncepciójára kell alapozni; INTOSAI XVIII. Kongresszusa (Budapest, 2004.) Irányelvek a belső kontroll standardokhoz a közszférában. (INTOSAI GOV 9100)

12 Az Államháztartási Belső Kontrollrendszer (ÁBK) kiépítésének szakaszai hazánkban Állami Számvevőszék; 1992 Áht; 1995 Magyar Államkincstár; 2000 PM - Pénzügyi Ellenőrzési Főosztály; 2003 belső pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztési stratégiája Policy Paper ; 2004 PM módszertani anyagok; 2009 államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer beépült a jogszabályi környezetbe (ÁBPE); 2011 külső ellenőrzés, kormányzati ellenőrzés és a költségvetési szervek szintjén megvalósuló államháztartási belső kontrollrendszerek (BK).

13 A belső kontrollrendszer és s a belső ellenőrz rzés jogszabályi hátterh tterének alakulása I. 13 Belső kontrollrendszer szabályozása az EU csatlakozás előtt: önálló szabályozás a belső kontrollrendszerre vonatkozóan nem létezett; a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályozás tartalmazott az ellenőrzési feladatokon túlmenően, irányítási, azaz kontroll feladatokat is; Az EU Bizottság elvárása a csatlakozási folyamatban: el kell elválasztani egymástól a belső kontrollal kapcsolatos feladatokat és felelősségeket, a belső ellenőrzési funkció feladataitól, hatás- és felelősségi körétől

14 A belső kontrollrendszer és s a belső ellenőrz rzés jogszabályi hátterh tterének alakulása II. 14 Jogszabályi változások az EU Bizottság elvárásai alapján: év végén kiegészült az Áht. egy új fejezettel (Államháztartási pénzügyi ellenőrzés, Az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer); az Ámr. módosult, valamint hatályba lépett a belső kontroll és a belső ellenőrzés szétválasztását biztosítani hivatott kormányrendelet (Ber.) Probléma: Ezekben a jogszabályokban, majd később a módszertani útmutatókban is, egy új elem a kontroll és az ellenőrzés fogalmát élesen el nem határoló FEUVE, azaz a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés fogalma jelent meg.

15 A belső kontrollrendszer és s a belső ellenőrz rzés jogszabályi hátterh tterének alakulása III. 15 Az ellentmondás enyhítése 2009-től: az Áht. majd később az új Ámr. a FEUVE fogalmát már a belső kontrollrendszer részeként tartalmazta; a FEUVE meghatározása a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés lett, szemben a korábbi folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés -sel. Ez már nem kizárólag vezetői, hanem a szervezet minden tagjára vonatkozó ellenőrzési (tágabb értelemben kontroll) kötelezettséget jelent. Probléma: a belső kontroll és belső ellenőrzés közötti átfedést növelte!!!

16 Az ÁBPE és s a belső kontrollrendszer integrálása 2009-től 16

17 A belső kontrollrendszer és s a belső ellenőrz rzés jogszabályi hátterh tterének alakulása IV. 17 Az ellentmondás feloldása 2011-től: Az új Áht.-ben és az Ávr.-ben érvényre jutottak a belső kontrollrendszer nemzetközi gyakorlatban elfogadott korszerű elvei és követelményei; Ezek a jogszabályok már nem utalnak a belső kontroll és a belső ellenőrzés fogalmi zavarait kiváltó FEUVE kategóriára; A január 1-jétől hatályos Bkr. ugyan még tartalmazza a FEUVE kategóriát, de az NGM tájékoztatása szerint a jogszabályi rendelkezések felülvizsgálata folyamatos, amelynek során tervezik a fogalmak tisztázását a jogszabályok mellett a vonatkozó módszertani útmutatókban is.

18 A belső kontrollrendszer és s a belső ellenőrz rzés jogszabályi hátterh tterének alakulása V. 18 Tanulság: A bemutatott irányelvek és jogszabályok alapján a szervezeteknek el kell tudni határolni a kontrolltevékenységeket az ellenőrzési tevékenységektől, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azok kapcsolatrendszerét sem; A belső kontrollrendszer magában foglalja a belső ellenőrzést. A belső kontrollrendszeren belül a monitoring kontrollelem részét képezi, ezáltal támogatja a belső kontrollrendszer működésének monitoringját, amelynek kiemelt feladatai közé tartozik többek között a belső kontroll keretrendszer fejlesztésének segítése.

19 Az ÁBK rendszer szabályoz lyozási szintjei a évtől 19

20 Köszönöm m megtisztelő figyelmüket!