Dr. Kósa Zsuzsanna az új Ptk. Családjogi Könyve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Kósa Zsuzsanna az új Ptk. Családjogi Könyve"

Átírás

1 Dr. Kósa Zsuzsanna az új Ptk. Családjogi Könyve Az új Családjogi Könyvről sok mindent lehet beszélni, és úgy gondoltam, hogy súlyoznék számotokra, hiszen az idő rövidsége miatt nem lehet erről hosszan és részletesen beszélni. Az, ami az új Csjk-ban benneteket elsődlegesen érdekelni fog, az egyrészt a március 16. napjától írandó új szerződéseknek lenne a lényege, illetve, hogy mire ügyeljetek az új használati rendezési körben. Beszélnék röviden az egy vagyontárggyal való tartásdíj megváltásáról, ez egy nagyon fontos dolog lesz, ezt most már a bíróság is perbeli szerződésben rögzítheti. Beszélnék a szülői felügyelet új szabályairól, illetve a bontóper új szabályairól, ami végül is élesben elindul március 16. napján. Bár még a hatálybaléptető törvényt nem fogadták el, de úgy tűnik, hogy a hatálybaléptetés több lépcsőben lép majd életbe, amelyben viszont a bontóperi eljárásra, szülői felügyeleti eljárásra már az újszabályt kell március 16. napjától alkalmazni, tehát nektek úgy kell majd a keresetlevelet benyújtani, hogy az már az új szabályoknak megfeleljen. A házastársi közös vagyonnál a vagyonjogi viták esetében azért a március 16-a nem lesz egy éles elválasztó vonal, mert ott a hatálybaléptetési tervezet alapján az életközösség megszűnésének az időpontja lesz az irányadó. Tehát amennyiben az életközösség még a régi, ill. a jelenleg hatályos Csjt. időtartamára esik, akkor még a régi családjogi törvényt kell alkalmazni, de ha az életközösség ezt követően szűnik meg, akkor már az új Ptk. Csjk-t kell alkalmazni a házastársai közös vagyon bíróság előtti megosztása során. Hangsúlyoznám, ez a bírósági eljárásra fog vonatkozni. Az új Családjogi Könyvben horrorisztikus változások nem lesznek, semmi pánik. Az új Csjk kifejezetten ügyvédbarát. Egyrészt ügyvédbarát azon józan érdekből, mert gyakorlatilag mindazt a munkát megspórolja nektek, hogy különböző BH-ból szedjétek össze azt, ami éppen az adott aktuális ügyre álláspontotok szerint ráhúzható. Mindazt, amit a jogalkotó úgy gondolta, hogy kiállta az idő próbáját a bírói gyakorlatból, azt normaszövegre emelte, tehát gyakorlatilag elég lesz a Csjk-t fellapozni és azon belül megkeresni, hogy éppen mi vonatkozik rá. Nem lesz szükség a kommentároknak az áttanulmányozására. Másrészt nagyon ügyvédbarát abból a szempontból, hogy az új Csjk-nak a leges legfontosabb alapelve a szerződés. A szerződés a felek között a törvény. Ez azt jelenti, hogy mindent szerződésbe lehet rögzíteni, és amit a szerződés eltérően nem szabályoz, tehát Ti eltérően nem fogtok szerződésbe rögzíteni, kizárólag arra lép be a diszpozitívitás, kizárólag arra fog belépni a törvény eltérő rendelkezése. Nagyon nagy segítséget fog ez számotokra adni, de ugyanakkor azzal is jár együtt, hogy lényegesen nagyobb lesz a felelősség, a felelősségetek mind nektek, mind a bíróságnak. De elsődlegesen és rögtön nektek,hiszen olyan tág határok között enged majd mozogni benneteket a Csjk., amely azért sokkal nagyobb odafigyelést fog igényelni tőletek egy szerződésnek a tartalmi elemei kialakítása körében. Amikor összeállítottam az előadás tematikáját, eszembe jutott egy vers. Ennél jobban a házasságnak, vagy a partnerkapcsolatnak, az élettársi viszonynak senki nem írta le jobban a lényegét, mint Pilinszky, aki azt mondta: Az ágy közös. A párna nem. Ebben minden benne van. Van egy közösünk, de van egy különünk is és abból nem engedünk. Felejtsük el azt, amit a hölgyek szoktak mondani, hogy ami a miénk az az enyém, és ami az enyém, az meg, óh, de pláne.

2 A házassági vagyonjogi rendszerben a törvényes vagyonjogi rendszerre részletesen nem térnék ki. Ez le van vezetve, meg fogjátok találni, nem fogtok benne különlegesen nagy dolgokat felfedezni. Ami egyébként változik ebben, az az, hogy pontosítja a közös vagyon és a külön vagyon körét. Ez azt jelenti, hogy bővíti a különvagyont. A klasszikus jelenlegi CSjt (4) bővíti további különvagyoni elemmel, ami a törvény erejénél fogva lesz különvagyon. Meghatározza a külön adósság körét is majd. A házassági vagyonjogi szerződés, ami először fog benneteket érinteni. Ez az, amit a jelenlegi hatályos szabályok alapján az életközösség megkezdése előtt, tehát a házasságkötés előtt, ill. az életközösség alatt is lehet kötni. A vagyonjogi szerződéseknél voltak azok a jelenlegi problémák is, hogy mikor kezdődik az életközösség, hogyan lehet ezt rögzíteni. Ez is törvényi szintre került. Ha élettársi kapcsolat előzi meg, akkor az élettársi kapcsolat kezdő időpontjától kezdődően kezdődik az életközösség. Amikor házassági vagyonjogi szerződés fog hozzátok kerülni, és azt kívánják a felek, hogy egy ilyen szerződést szeretnének kötni, hozzá kell tegyem, nincs nagy különbség az élettársak és a házastársak vagyonjogi szerződése között. Van különbség az ő törvényes vagyonjogi rendszerükben, de a szerződéses vagyonjogi rendszerük gyakorlatilag ugyanaz. Tehát bármit szerződésbe foglalhattok, amit a felek tőletek kérnek. Egy ilyen típusú szerződés általános szabálya az, hogy minden egyes ilyen szerződésnél alaki kötöttséget ír elő a törvény. Gyakorlatilag megkerülhetetlenek az ügyvédek minden egyes szerződés esetében. A Csjk összes szerződés típusa ügyvédi, vagy közjegyzői alaki kényszert ír elő. Ez egy érvényességi kelléke ennek a szerződésnek. Ez a jelenlegi hatályos Csjt-ben is így van, de ezt most általános szintre emeli a Csjk, hogy az ügyvédi ellenjegyzés szükséges az ilyen szerződésre, egy kivétel van, ha a házastársi közös vagyont kívánnak osztani a felek, akkor a közös vagyon, ha kizárólag ingóvagyonból áll, akkor ehhez nem kell alaki kötöttség. Mind a vagyonjogi szerződéshez, mind a házastársi közös vagyont megosztó szerződéshez kell ügyvédi ellenjegyzés, alaki kötöttséget ír elő a törvény. A házassági vagyonjogi szerződésnek három fajtája van: - Maga, a házassági vagyonjogi szerződés. Ez az, amit a felek életközösségének időtartama alatt hatályos szerződés és az életközösség megszűnését követően hatályát veszti. Ez az a szerződés, amiben a felek az életközösségük időtartamára határozzák meg, hogy mit és hogyan kívánnak gazdálkodni egymás között. - A házastársak egyéb más szerződései. Ilyen az ajándék, a kölcsön, az adásvételi szerződés. Ez lehet házastársak egymás közötti belső viszonyában is. Erre is érvényes az általános szabály, az alaki kötöttség. Ez már nem Csjt-beli szerződés, ez egy Ptk. típusú szerződés, de ez is a házassági vagyonjogi szerződés alfaja. - A házastársi közös vagyont megosztó szerződés. Itt van az, hogy az ingó kivételével, minden egyébhez a ti pecsétetek lesz szükséges. Amit a törvény külön kiemel, az maga a házassági vagyonjogi szerződés. Változatlanul fennmarad az az elv, hogy önmagában a felek különvagyonának a felsorolása semmi más nem

3 marad, mint csak állapotrögzítés. Ez még nem vagyonjogi szerződés. Ezt a bírói gyakorlatot a törvény fenntartja. Ahhoz, hogy vagyonjogi szerződésnek minősítse a bíróság az kell, hogy nyilatkozzanak az ő gazdálkodásuk rendszeréről, módjáról. Hogy milyen tág lehetőségeket és kereteket ad nektek az új Csjk, azt külön kiemeli a vagyonjogi szerződések szabályainál. Gyakorlatilag mindent szabályozhattok. Szabályozhattok pl. eltérő vagyonjogi szabályozást egy darab vagyontárgyra. Ezt meghaladóan szabályozhattok vagyontömegre eltérő szabályozást. Ugrálhattok a különböző vagyonjogi szabályozások között a házassági vagyonjogi szerződésnél. Mondhatjátok azt, hogy erre a vagyontömegre a vagyon elkülönítés szabályai az irányadók, - mert így akarjátok kizárni a felelősséget- mondhatjátok azt, hogy a másik vagyontárgy vonatkozásában, bár közös vagyon jön létre annak a hasznával, de pl. annak a haszna nem %-ban, hanem szerzésben való közreműködés aránya szerint fog megoszlani. Bármit tudtok szabályozni, és vegyíthetitek is a különböző vagyonjogi rendszereket a Csjk-ból. A törvény nem ír elő a vagyonjogi szerződésre kötelező tartalmi elemet. Alaki kötöttséget ír elő, de tartalmi elemet nem. Ez a jelenlegi szabályozásban is így volt, bár nincs kógens szabály arra vonatkozóan, hogy minek kell benne lennie a szerződésben, én azért javasolnék nektek ebben a körben egy pár dolgot, amit az elmúlt hosszú évek gyakorlata alapján szerzett tapasztalatok szerint. Leglényegesebb tartalmi elem, hogy mindenképpen benne kell lenni, hogy hogyan gazdálkodnak a felek. Egy ilyen szerződést, ha írtok, célszerű a fentiek figyelmével azzal kezdeni, hogy a feleknek az életközössége mikor kezdődött. Ez ugyanis azt jelenti, hogy innentől kezdve bármit, amit a szerződésbe rögzítettek és bármely fél később vitatja, a szerződéssel szemben őt fogja terhelni a bizonyítás. Ettől fogva egyik sem hivatkozhat más időpontra. Célszerű ezt követően rögzíteni a meglévő vagyontömeget. Ha az életközösség időpontja nem a szerződéskötéseteknek az időpontjában kerül meghatározásra, akkor célszerű rögzíteni azt, hogy a szerződés megkötéséig keletkezett-e a felek között közös vagyon, vagy sem. A magam részéről úgy gondolom, ha nincs ebből probléma, akkor talán azt érdemes mondani, hogy nem keletkezett, mert ez leegyszerűsíti, és innentől kezdve mindenkinek meg van a maga saját különvagyona, hiszen ez a házasságkötés, ill. az életközösség előtti vagyontárgyként megmarad különvagyoni körben. Rögzítsétek, hogy létrejött-e közös vagyon, illetve kinek mi a különvagyona, kinek milyen vagyontömege van. Azt tapasztalom, hogy hajlamosak vagytok ebben a körben a feleknél nagyon engedékenyek lenni, hogy jó-jó nem kell mindent bele venni. Azt javaslom nektek, ha vannak kiemelt vagyontárgyak, azt mindenképpen tüntessétek fel. A cégvagyont feltétlenül, és ha vannak értékesebb ingóvagyonok, azt is. Mindig kimarad egy ilyen szerződésből, - mert a felek mindig csak a pozitívumokra a fogékonyak-, az esetleges külön adósság felsorolása. Rendkívüli fontossággal bír, hogy egy ilyen szerződésben, a külön adósságok is feltüntetésre kerüljenek. Innentől kezdve ezen nem lehet vita, hogy kinek milyen külön adóssága volt és az természetszerűleg őt fogja terhelni. Pontosan ezért mondtam, hogy az új Csjk törvényes vagyonjogi rendszere bővíti és beemeli törvényi szintre a külön adósság fogalmát is, tehát ez is normaszöveggé válik. A vagyonállapot rögzítésekor ne csak az aktív, hanem a passzív vagyontárgyakat is rögzítsétek. Ezt követően rendelkezhetnek a felek arról, hogy ezzel a vagyontömeggel, ill. a közöttük később létrejövő közös vagyontömeggel mit kívánnak megtenni, hogyan kívánnak gazdálkodni, hogyan kívánják rendezni az ő jövőbeli életüket. Egy ilyen vagyonjogi szerződésben egyes vagyonelemeket is kiemelve, külön-külön szabályozást adhattok. Ha pl. az egyik fél egy társasági vagyont kíván forgatni, vagy befektetést kíván tenni, célszerű lesz

4 rögzíteni, hogy ez az ő különvagyoni körében megmarad, hiszen ez a másik házastársnak is egyfajta védelmet fog nyújtani, hogy az esetleges bukás esetén ez nem fogja a házastársi közös vagyont közös adósságként terhelni, tehát a felelősséget ki tudjátok ily módon lőni. A szerződést természetszerűleg lehet módosítani is. Nyilvánvaló, ugyanabban az alaki formában. Sőt a felek, ha esetleg úgy érzik, hogy az általuk korábban rögzített vagyonjogi szabályozás már nem kellően megfelelő, akkor módosíthatják is abban a körben, hogy áttérhetnek egy új és más vagyonjogi szabályozásra. Pl. volt közöttük egy szerzeményi rendszer és akkor áttérnek a vagyon-elkülönítés rendszerére. Meg is szüntethetik ezt a szerződést a felek az életközösség alatt is. Felbonthatják és elállhatnak tőle. (Az elállásnál a törvény azt mondja, hogy csak akkor lehet elállni, ha az életközösség megkezdése előtt még nem lépett hatályba. Én ezt magyarra lefordítva egyetlen egy módon tudom elképzelni, hogyha a felek aláírják a szerződést nálatok, hazamennek, másnap kötik a házasságkötés, éjjel jól összevesznek és másnap megjelennek nálatok, hogy még sem szeretnék.) Nyilvánvaló, hogy a szerződés véget ér, ha az életközösség megszűnik, vagy valamelyik fél meghal, illetve, ha a felek egyezően megszüntetik ezt a szerződést. Ebből értelemszerűen az következik, hogy a feleknek tudniuk kell, hogy ezt követően beáll közöttük a módosítás hiányában a törvényes vagyonjogi rendszer. Bármikor köthetnek a felek új szerződést az életközösségük alatt is, semmi jogi akadálya nincs, annyit kötnek, amennyit akarnak. De ha már olyan szerződést kívánnak kötni, ami már az életközösség alatt felhalmozott közös vagyont is érinti, akkor célszerű egy úgynevezett vegyes típusú szerződést írnotok, amely szerződésben egyrészt rendelkeznek a korábbi közös vagyonuknak a megosztási módjáról, ezáltal az a közös vagyon átkerül a felek külön vagyonába, és onnantól kezdve rátérhetnek az ő jövőbeli új gazdálkodási módjukra, bármilyen vagyonjogi rendszer vonatkozásában. Tudnotok kell, hogy a jogszabály ettől az új jogszabály rendelkezik az ún. házassági vagyonjogi szerződések közjegyzői országos nyilvántartásba vételéről Ez azt jelenti, hogy ezen szerződéseket be lehet a közjegyzői nyilvántartásba vetetni. Azt javaslom nektek, hogy mindenképpen tájékoztassátok a feleket erre vonatkozóan, hogy van egy ilyen jogi lehetőség, és mindenképpen tájékoztassátok őket arra, hogy ennek mi az előnye és mi a hátránya. Előnye a következő a házastársak egymás közötti belső viszonyában. Ha egy házassági vagyonjogi szerződés bekerül a közjegyzői országos nyilvántartásba, ez azt jelenti, hogy a házastársak és külső harmadik személy között létrejött, ún. külső jogügylet vonatkozásában, a hitelező védelmi szabályok alapján, nem a házastársaknak kell azt bizonyítani, hanem a külső harmadik személynek, hogy a később megkötött szerződés vonatkozásában ő erről a házastársak egymás közötti szerződéséről tudott. Hiszen, mindenkinek mert ez egy nyilvános nyilvántartás lesz- van lehetősége arra, hogy a közjegyzői nyilvántartásban megnézze, hogy x.y. és x.y-né között van-e házassági vagyonjogi szerződés, és ennek a ténynek a tudatában kössön vele egy polgári jogi szerződést, hiszen, ugye akkor a szerződés megkötése előtt kérhet információt a vele szerződést kötő házastárstól, hogy mi van ebben a szerződésben, érinti-e ez a közös vagyont, lesz-e majd az esetleges nem teljesítés esetén kielégítési alap és lesz-e egyetemleges felelősség. Ez azért is fontos, mert ha ti nem a házastársak oldalán fogtok állni, hanem a külső harmadik személynél, akkor célszerű lesz megnéznetek, hogy van-e ilyen szerződés a másik fél

5 kapcsán, hiszen ez egészen más felelősséget és jogkövetkezményt fog vonni maga után. Ha ugyanis a szerződés bekerül ebbe, akkor a külső harmadik személynél van a bizonyítás, ha nem kerül be az országos nyilvántartásba, akkor azt kell, hogy mondjam nektek, hogy kellően izmozhat a házastárs, ha ki akarja magát húzni a házastársi egyetemleges felelősség alól. Úgy látom, hogy erre nem is lesz nagyon esélye, hiszen neki kell bizonyítani, hogy a külső harmadik személy erről a szerződésről tudott, vagy tudnia kellett. Akkor fogja tudni kimenteni magát a házastárs, ha egy külön okiratot aláírat a külső harmadik személlyel, hogy tisztában volt azzal, hogy a házastársak között szerződés van. Mindezt azért mondtam el, mert mikor felveszitek a tényvázlatot és ezzel foglalkozni fogtok, tájékoztassátok a felet. célszerűnek látom, hogy egy mondatba írjátok bele a szerződésbe azt, hogy kívánják-e, hogy bekerüljön a közjegyzői nyilvántartásba, avagy ne kerüljön be a nyilvántartásba. Később nem hivatkozhat arra a házastárs, hogy erről engem nem is tájékoztatott az ügyvéd, nem is tudtam, hogy ennek ilyen jogi következménye van. A családjognak vadonatúj nóvuma lesz, hogy gyakorlatilag rendkívül erős hitelezővédelmi szabályokat épít be a Csjk a szerződéses rendszerbe. Ez a hitelezővédelmi jogkövetkezmény egyértelműen kimondva: a harmadik személy felé a házastársak vagyonjogi szerződésének a hatálytalanságát eredményezi. A jelenlegi Csjt is mondja, hogy a házastársaknak tájékoztatási kötelezettsége van külső harmadik személy felé, ez gyakorlatilag megszűnik az által, hogy a feleknek szabad választása lesz, hogy beteszik-e a közjegyzői nyilvántartásba, vagy sem, viszont ez azzal jár együtt, hogy a külső harmadik személy felé teljesen mindegy, hogy ők hogy állapodtak meg, teljesen mindegy, hogy egymás közötti belső viszonyukban közöttük vagyon-elkülönítés van, vagy nincs, a külső harmadik személy felé ők a házastársak törvényes vagyonjogi rendszere szerint, egyetemlegesen lesznek felelősek a házastársi közös vagyon erejéig. Ez egy borzasztóan fontos dolog, amit az új Csjk kimond. Nagyon szigorúan veszi a hitelező-védelmet az új törvény. Amikor egy házassági vagyonjogi szerződést köttök, vagy módosítjátok, akkor mindenképpen tájékoztatnotok kell a felet arra vonatkozóan, hogy ha külső harmadik személy felé nekik adósságuk van, tartoznak külső harmadik személynek, akkor nem módosíthatják úgy a szerződésüket, hogy az a kielégítési alapot elvonja. Ezt a jogszabály úgy fogalmazza meg, hogy visszamenőleges rendelkezés harmadik személy felé semmis. Nem hatálytalan, hanem a rendelkezés semmis. Nemcsak a harmadik személy felé, hanem a felek egymás közötti viszonyában is. Javaslom még egyszer, hogy jól jegyezzétek meg, ha külső harmadik személy képviseltek, mindenképpen kérdezzetek rá a másik szerződő féltől, hogy van-e közöttük ilyen, nincs-e. Két szerződés nevesít a jogszabály a vagyonjogi szerződések körében. 1. Közszerzemény 2. Vagyonelkülönítés Határozottan le kell szögeznünk az elején, hogy mind a kettő szerződéstípus egy ún. sémát ad, meghatározza ennek a szerződésnek a jogszabály szerinti tartalmi elemeit, ami nem jelenti azt, hogy ettől ti ne térhetnétek el, ill. ne vegyíthetnétek, de ha a szerződést úgy kötik a felek, ahogy az elején beszéltem, hogy feltüntetik a vagyoni körüket, majd egy mondatban azt mondják, hogy a jövőre nézve mi a közszerzeményi rendszerben kívánjuk a gazdálkodási módunkat meghatározni. Gyakorlatilag a törvény innentől kezdve megmondja az általános

6 szabályt, tehát végül is nektek bővebben ennél nem is kell majd kifejteni, hiszen a törvényben benne lesz a szabály. Eltérhetnek a felek tőle, de az általános szabályrendszert megadja. A közszerzemény: Elsőre azt gondoljuk, hogy értelmezhetetlen, igazából nem lehet tudni,hogy ez miért jó, nagyon bonyolult az egésznek az elszámolása. Másodszorra olvasva azt kell mondani, hogy ez egy nagyon jó szerződésfajta lesz. Németországban a közszerzeményi rendszer a törvényes vagyonjogi rendszer és elég jól működik. Magyarországon ez egy választható vagyonjogi rendszer lesz. Semmi mást nem jelent, és kifejezetten azoknak az ügyfeleknek célszerű ajánlanotok, akik például nem akarják, hogy a másik házastársnak dologi jogi igénye legyen. A közszerzeményi rendszer ugyanis kizárólag kötelmi jogi igényt ad a másik házastársnak, minden dologi jogi igényt kizár, dologi jogi igényt ezen a Csjk-beli jogcímen nem lehet érvényesíteni ezen szerződésben való gazdálkodás alapján. Ptk. jogcímen természetesen igen, tehát az nem zárja ki, hogy a házastársak együttesen örököljenek, de a családjogi törvény alapján közszerzeményi rendszerben nem lesz tulajdoni igény, csak kötelem. Azért jó ez a szerződés, mert kizárólag a vagyongyarapodásnak az elszámolását teszi lehetővé. Csak a vagyongyarapodásra vonatkozik, csak kötelmi igény, mindkét házastárs önálló vagyonszerző és önálló felelős. Ez azt jelenti, hogy a ti ügyfeleitek úgy kívánnak megállapodni, hogy mindenki saját maga gazdálkodik és gyarapodik a saját maga különvagyonával, ebben ő saját maga felelős. Ha netalántán ebből vagyongyarapodás történik, az akkor az az ő viszonyukban csak pénzben számolható el. Tehát a házastárs nem tarthat igényt a dologi jogra és a pénzbeli elszámolásnál pedig a nettó elszámolást kell alkalmazni. Azért nem beszélek erről bővebben, mert ezt már nem ti fogjátok csinálni. Ti megkötitek ezt a szerződést, és ha a házastársak között vita lesz az elszámolásban, a bíróság fogja kiszámolni, hogy a bruttó vagyongyarapodásból levonva a közös adósságokat, a külön adósságokat, a ráfordításokat, majd a megmaradó nettó eredményt hogyan osztja meg. Egyetlen egyre szeretném felhívni a figyelmeteket. Ha nem szabályozzátok külön, akkor ez a kötelmi jogi igény a házastársak egymás közötti belső viszányban %-os megosztást eredményez, de természetesen nincs annak akadálya, hogy azt mondjátok, hogy a vagyongyarapodás a házastársak között más százalékos arányban fog megosztásra kerülni majd a jövőben. Tehát eltérhettek ettől is, ha nem rendelkeztek róla, akkor ez fele-fele lesz. Miután pedig ez egy kötelmi jogi igény, ez elévül. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó rendszer lesz. Mert hogy az elévülés az életközösség megszűnésekor fog kezdődni. Ha valaki a Ptk. általános elévülési szabályai szerint x éven belül nem indít ilyen igényt és elszámolás iránti kérelmet, az ennyi. Ti, mint ellenérdekű fél, majd kiabálni fogtok, hogy elévült, és a bíróság rendkívül nagy megkönnyebbüléssel, hogy megszabadul az elszámolás súlya alól, azonnal azt mondja, hogy elévült. Viszont, ez a szerződés sem mondja meg a kötelező tartalmi elemet. De, hozzá kell tegyem, hogy ha ilyen szerződést írtok, kötelező tartalmi elem (mert ha nem írjátok bele az egész szerződés semmit nem ér) az induló vagyontömeg rögzítése. Amíg pl. egy általános vagyonjogi szerződésnél végül is nem kell beleírni azt, hogy kinek mi a vagyona, hanem mondhatjátok, hogy ami a nevén szerepel az az ő saját vagyona.

7 De egy ilyen szerződésnél gyakorlatilag, - bár nincs kimondva- de értelmetlenné teszi a gazdálkodást, ha nem rögzítitek a szerződésben, hogy mi a kiinduló vagyon. Természetesesen az aktív és a passzív kiinduló vagyon együttes rögzítésével. Azt gondolom, hogy egy ilyen vagyonjogi szerződést akkor célszerű kötni, ahol a házastársaknak olyan főleg üzleti, társasági, befektetési- vagyona van, amely egyrészt egy önálló felelősséget tételez fel a döntésekben, - tehát nem szeretné, hogy a másik házastársnak és felelőssége legyen- amiből gyarapodás várható, (pl értékpapírok), de főleg célszerű lesz a társasági vagyonra kikötni, hiszen ez lesz az az üzleti célú vagyon, amiből vagyongyarapodás várható. Van egy nagyon érdekes szabálya ennek a közszerzeményi rendszernek. Miután az az indulópontja, hogy önálló vagyonszerzők és önálló felelősek vannak, és a vagyongyarapodás a közös. Azért úgy gondolta a jogalkotó, hogy azért védeni kéne azt a házastársat is, akinek nincs ilyen várható vagyongyarapodó vagyontömege, mert csak az egyik fél ilyen. Azt mondja, hogy építsünk be egy féket ebbe a rendszerbe, hogy ne az legyen, hogy az egyik házastárs vagyonából várható ez a vagyongyarapodás, aki azt remek módon feléli, így beépíti azt a féket, hogy beírhatjátok be le kell írni azt a szerződésbe, hogy a házastársat viszont felelősség terheli az eltékozolt, vagy felélt vagyontárgyra. Ez azt jelenti a jövőre nézve, hogy egy elég hosszadalmas pereskedés fog elindulni, hogy mi volt az az eltékozolt, vagy felélt vagyontárgy, de tudjatok róla, hogy lehetőség van ennek a beírására. Ez egy fajta biztosítékként fog működni. Az ilyen típusú szerződés nem csak arra jó, hogy a feleknek megőrzi a saját önállóságát, hanem a kártérítési felelősséget is kizárja, hiszen önálló felelősek lesznek. A vagyonelkülönítés A vagyonelkülönítés szabályait nem kell különösképpen részleteznem. A vagyonelkülönítés teljesen egyértelmű, semmi nem jön a felek között létre. Sem dologi, sem kötelmi igény nincs, önálló vagyonszerzők, önálló felelősök, nem jön közöttük létre közös vagyon. Ha ilyet köttök ki, azonban kötelező tartalmi eleme egy ilyen szerződésnek, hogy rendelkeznetek kell a szerződésben a háztartás költségeinek viseléséről. Meg kell mondanotok, hogy vagyonelkülönítésben vannak a felek, de hogyan fogják viselni a közös háztartás rezsiköltségét, a gyerekekkel kapcsolatos költségeket. Ezt bele kell venni. Azt gondolom, hogy egyszerűen fogjátok rendezni, és azt mondjátok, hogy a felek egyenlő arányban. Hozzá kell tenni azonban, hogy ha erről nem rendelkeztek, vagy azt mondjátok, hogy majd csak az egyik fél, akkor tudnotok kell, hogy ez a szerződéses kikötés semmis. Nem lehet beleírni ebbe a szerződésbe, hogy csak az egyik fél állja a háztartás költségeit. Azt beleírhatjátok, hogy az egyik fél pénzben, a másik természetben járul hozzá a háztartási költségekhez, hiszen a háztartási munka költségviselésnek minősül. Ezt a szerződést is bármire ki lehet kötni, egy vagyontárgyra, egy vagyoncsoportra (pl. több üzletre), egyet nem lehet, visszamenőlegesen nem lehet kikötni, csak a jövőre nézve áll be ez a fajta vagyoni rendszer a felek között. Azt nem mondhatjátok ki a szerződésben, hogy egy éve a vagyon-elkülönítés rendszerében élnek, mert akkor a szerződés semmis. Röviden beszélnék a használat és a rendelkezés új szabályozásáról. Ez lesz az a szabály, amiben nagyon súlyos felelősség fog előkerülni. Ez az a szabály ugyanis, amibe ti nagyon

8 sokszor bele fogtok botlani, amikor külső harmadik személyt fogtok képviselni. A törvény különveszi a használatot és különveszi a rendelkezést, tehát sokkal részletesebben szabályozza. Hozzá kell tegyem, hogy átmentünk a szerződéses vagyonjogi rendszerből az ún. törvényes vagyonjogi rendszerbe. Az általános szabály a használat és a kezelésnél változatlan marad. Az életközösség alatt közösen jogosultak, az életközösség után pedig a közös tulajdon szabályai szerint. Ez jelenleg is így van. Viszont kiemel a törvény speciális vagyonelemeket. Ezekre a vagyonelemekre új szabályokat alkot. Ezek az új szabályok egy miatt nagyon fontosak, egyrészt itt próbálja meg a törvény a vagyonkimentést meggátolni, hogy ne lehessen kimenteni az életközösség alatt a vagyont. Ez az eset, amikor iszonyú jóban vannak a házastársak, és közben az egyik benneteket megkeres és mindenféle jogi machinációkkal kiüresíti a céget, a társasági vagyont, stb., majd ezt követően látványosan összeveszik a feleséggel. Egyébként előtte nem tudom, ti hogy vagytok vele- előtte elviszi őt Thaiföldre. Ezzel bizonyítja, hogy közöttük még akkor, amikor az ügyvédem már aláírta, hogy a kft üzletrészét így és így fogom csinálni, akkor még fennállt közöttünk az életközösség. Mert a bírói gyakorlat egyszerű, csak azt vesszük figyelembe, ami az életközösség megszűnésekor volt, ami előtte volt, azzal nem foglalkozunk, az egyetemleges hozzájárulásnak a vélelme miatt. Utána pedig megint azt csinálsz, amit akarsz, maximum a Ptk alapján elszámoljuk. Ezt akarja a törvény megelőzni, hogy ne lehessen kijátszani a másik házastársat, ezen szabályok megalkotásával. Tehát egyes vagyonelemeket emelünk ki és az általános szabály az, hogy az életközösség kezdetétől az közös vagyon megosztásáig terjedő időtartam alatt hatályos, magyarul a házassági életközösség alatt is. Ezek a vagyonelemek: a foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyonelem, az egyéni vállalkozói elem. Ez egy vagyoncsoport. Ez ugyanis a felek magánszemélyeknek a magánvagyona része, hiszen az egyéni vállalkozói vagyon, magánszemélyi vagyon nem elkülönült vagyon, hanem a magánszemély házastárs tulajdona. Az általános szabály ezen két vagyonba az jogosult használni és kezelni, akinek a foglalkozásához, vagy az egyéni vállalkozásához kell és ő önállóan jogosult erre. A törvény felhatalmazza őt arra, hogy nem kell a házastárs hozzájárulása, önállóan jogosult kezelni, illetve a házastárs hozzájárulását az alábbiakkal vélelmezi. A törvény azt mondja, hogy vélelmezni kell erre a vagyoncsoportra a hozzájárulást, ha a házastárs tudott arról, hogy a másik házastárs mivel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a házastárs nem tudja azt mondani, hogy fogalmam sincs mivel foglalkozik. Ilyen biztos, hogy nem lesz. A másik vagyoncsoport, amit kiemel ez a szabály a kezdeti és végi időtartamra, nem más, mint a társasági vagyon. Ez az üzleti vagyon. Ez ugyanis nem a felek, mint magánszemélyeknek a vagyona, hanem a tulajdonos elkülönült cégvagyon, ami azt jelenti, hogy itt a tulajdonosi jogokat a társaság gyakorolja, - nem a magán fél, hiszen ő csak üzletrész tulajdonos, beltag, kültag - ez nem a magánvagyon része. Erre a vagyontömegre, amely társasági jogot testesítő vagyontömeg, erre feljogosítja az üzletrésszel, beltagsággal, kültagsággal rendelkező házastársat az önálló kezelésre, és korlátként, tehet ellensúlyként beépíti, hogy a működésről tájékoztatni kell. Mindannyian készítetek társaságokat, ez a szabály azt jelenti feketén-fehéren, hogy a ha az egyik házastársnak van üzletrésze és az üzletrésze nem szerződésbe rögzített különvagyona, hanem a közös vagyon általános vélelme alá esik, akkor minden évben az üzletrész tulajdonos házastársnak a cég működéséről tájékoztatnia kell a másik házastársat. Ez a ti feladatotok lesz,

9 hogy erről tájékoztassátok az ügyfelet. A célszerű az lesz, mert mindig az egyenes út a legrövidebb, ha ez a tájékoztatás úgy történik, hogy a vagyonmérleget, vagy taggyűlési jegyzőkönyvet aláíratjátok vele. Ezt azért kell így csinálni, mert hogy ennek az önálló kezelésnek, mint jogosítványnak van egy ellentételezése. Ez pedig a kártérítési felelősség. Gondoljatok bele. Az egész életközösség időtartamára fennáll. Ha a házastársak összevesznek és elindul a vagyonjog per, a nem üzletrész tulajdonos házastárs hivatkozhat majd arra a perben, hogy mi ebből a cégből éltünk, hogy-hogy nincs a társaságban semmi. Itt jön elő majd amikor ti ügyvédek azt mondjátok, hogy a kártérítési felelősséged van, mert mi lett a céggel, amiből idáig éltek. Nagyon oda kell figyelni, mert a kártérítési felelősség, mint szankció az önálló kezelés melletti felelősséget jelenti, és ez a szankció a Ptk. általános szabályai szerint fog beállni. Nincs rá külön szabály a Csjk-ban, tehát a Ptk. jelenlegi 339. szabályai lesznek az irányadóak rá, magyarán a kár bekövetkezte, a felróhatóság és az okozati összefüggés. Ezeket a külön elemeket hogyan lehet majd egy bírósági perben bizonyítani, azt nem tudom megmondani. Mondjuk, egy buta üzleti döntés miatt nem gondolom, hogy a kártérítést rá lehet húzni az ügyfélre. Nagyon élesen meg kell majd húznia a bíróságnak azt a hajszálvékony vonalat, hogy mi lesz a szándékos és felróható vagyonkimentés és mi lesz a rossz üzleti döntés meghozatala. Hol lesz majd ez a határ, azt gondolom, ott lehet majd meghúzni, ha a bíróság azt látja, hogy szándékos és felróható vagyonkimentés történt. Miért mondtam, hogy alá kell vele íratni? Azért, mert, hogy a kár bekövetkezte a Ptk alapján mikor fog elkezdeni ketyegni? Akkor, amikor azt fogja bizonyítani, hogy nem tudott róla. Ha bizonyítja a másik fél, hogy tudott róla, mert aláírta, akkor nem mondhatja, hogy nem tudott a cég küszködéséről. Nagyon kell figyelnetek, mert ezek egy összefüggő rendszert alkotva épülnek egymásra ezen szabályok. Az okozati összefüggés szakértő kérdés lesz, majd abból derül ki, hogy ez vajon felróható, nem felróható és van-e egyáltalán okozati összefüggés közötte. Készüljetek szép hosszú eljárásra, amiről tájékoztassátok az ügyfeleket, hogy nem ártana letétbe helyezni egy kisebb összeget nálatok, - kisebb, ám nem megalázó összeget - mert nektek erre fel kell készülni, a per legalább öt év lesz. A rendelkezési jog: Az általános szabály az az, hogy a vagyonközösség alatt nincs szükség a másik házastárs hozzájárulására a közös vagyontárggyal kapcsolatos rendelkezésre, ez nem fog változni. Vélelmezni kell a hozzájárulást és csak a kifejezett tiltakozás dönti meg ezt a vélelmet. A vagyonközösség megszűnése után természetszerűleg, - ahogy a jelenlegi hatályos szabályozás is van - nincs vélelmezett hozzájárulás, hanem tényleges hozzájárulás kell a rendelkezéshez. Egyetlen egyet emel ki a jogszabály, ez az egyéni vállalkozói vagyon, ill. a foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyon, ill. feljogosítja a házastársat a jogszabály arra, hogy netalán a házastársai közös adósságot apasztani kívánja, erre feljogosítja, illetve az ingó vagyontárgyakról rendelkezhetnek, azon vagyontárgyakról, melyek az ő birtokukban van. Ezt a bíróság szűken fogja értelmezni, az elemes szekrénysorra valószínűleg, de miután a cégvagyon is ingónak minősül, arra ez nem fog kiterjedni. Viszont itt is van speciálisan kiemelt vagyonelem, amire ez az általános szabály nem vonatkozik. Ugyanaz van, mint a használat-kezelésnél, az életközösség kezdetétől az életközösség megszakadásáig terjedő időtartamra vonatkozik, és kifejezett hozzájárulás szükséges a másik házastárstól ahhoz, hogy lehessen rendelkezni két vagyontömegről: nem lehet rendelkezni a közös tulajdonban levő közös lakásról. Minden egyes szó fontos. Ezt azt

10 jelenti, hogy ha a házastársak együtt laknak, együtt élnek, fennáll közöttük még az életközösség, - és nem utolsó közös lakásról beszélünk, hanem közös lakásról-, a másik házastárs kifejezett tényleges hozzájárulása kell az ingatlan értékesítéséhez, ez értelemszerűen, nyilvánvalóan az egyik házastársnak a kizárólagos ingatlan-nyilvántartási bejegyzési tulajdonát érinti, hiszen ha közös tulajdonosok vagyunk, akkor a házastársnak is alá kell írni a szerződést. Nem lehet a közös lakásról a másik hozzájárulás nélkül rendelkezni, egy ilyen rendelkezés semmis. Emlékezzetek vissza rá, mennyit kínlódunk a Ptk al. Az életközösség megszűnése után az egyik házastárs a nevén szereplő ingatlant értékesíti és akkor a másik házastárs gyakorlatilag fut a pénze után, öt év múlva kapja meg, maximum a vételár ½ részét, és a 484. alapján szakértő bevonásával az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában az esetleges eltérő forgalmi érték ½-ét. Ez kiesik, nincs ilyen a Ptk-ban, hanem azt mondja, hogy semmis a szerződés. Nem rendelkezhet róla, csak akkor, ha a másik házastárs tényleges hozzájárulását adta. Nincs hozzájárulási vélelem, de az életközösség alatt sem. Nyilván a jogalkotó arra gondolt, hogy az egyik házastárs nevén van az ingatlan, de a törvényi vélelemnél fogva az a házastársak közös vagyonát képezi, a másik házastársnak benne x tulajdoni arányban tulajdona van. A házastárs utólag is megadhatja hozzájárulását, de tényleges hozzájárulása kell hozzá. Ezt nem a földhivatal fogja észlelni, mert a földhivatal a szerződés alapján nem tudja, hogy van-e házastárs. Erre nektek kell az ügyfél figyelmét felhívni, az ügyfelet tájékoztatni. A közjegyzők feltették azt a kérdés, hogy ezután akkor ők kutakodjanak az ügyfelek családi állapotában. Nem kell ebben különösen kutakodni, hanem a tényvázlatba vegyétek fel, hogy az eladó úgy nyilatkozik, hogy ez az ingatlan nem házastársi közös vagyon. Innentől kezdve a felelősség az övé lesz. Nem mondhatja, amikor a szerződés érvénytelen lesz, hogy nem mondta nekem az ügyvéd. Azt mondom, ne rémüljetek meg ettől. Gyakorlatilag ez semmi mást nem jelent nektek, csak, hogy a tájékoztatási kötelezettségetek egy kicsit bővül. Másik ilyen vagyontömeg a pénzbeli, vagy tárgyi apport. Ez volt ugyanis az a vagyontömeg, amivel a bírói gyakorlat az elmúlt 20 évben nem tudott mit kezdeni. Ha valaki közös vagyonból apportált egy cégbe, azt soha többet nem lehetett visszatenni, elszámolni a közös vagyonba. Ezt, hogy most megszüntessük, azt mondja a Csjk., hogy nem lehet közös vagyont hozzájárulásként cégbe beadni, csak ha a házastárs kifejezetten hozzájárul. Ha céget alapítotok, és az ügyfél nős, akkor a feleségnek ott kell lenni, ha apport van cégbe anélkül, hogy a felesége benne lenne üzletrész tulajdonosként. Ha nem ez lesz, ennek a jogkövetkezménye ismételten a rendelkezési jogba való ütközés miatt semmis lesz. Kifejezett hozzájáruló nyilatkozat kell hozzá. Tartásdíj Két nagyon fontos új dolgot szeretnék mondani a tartásdíjnál, ami abszolút új. Ami abszolút új, hogy csak fix összeg lehet kiskorúnál is, nincs százalék. Az más kérdés, hogy a fix összeg meghatározásánál háttérben ott marad a Csjt. 69/C., de maga az összeg fix összeg, azonban a KSH adataival fogjuk indexálni.

11 Megmarad a hat hónap visszamenőleges követelhetőség, de a megszüntetésnél be kell jelenteni a változást. Ha közvetlen letiltó végzés van, akkor a letiltást kibocsátó munkáltatónál, vagy a bíróságnál. Tehát a tartásdíj jogosultja köteles a változást bejelenteni. Ha a gyerek befejezte az iskolát, nem tanul tovább, stb., megszűnik a tartásra való jogosultsága, azt jelenti, hogy a bíróság ebben az esetben egy nem peres eljárásban fogja megszüntetni a tartásdíjat a jogosult bejelentése alapján. Viszont ha nem jelenti be, kártérítési felelőssége lesz. Mód és lehetőséget az az új Csjk arra, hogy akár a házastárs akár az élettárs, akár a kiskorú gyerek tekintetében egy vagyontárgyban szerződést köthettek a tartás kielégítésére. A kiskorú gyereknél a Pk. 106-os gyakorlatilag, ez kerül át most a jogszabályi szövegbe. Ha egy ilyen szerződést köttök, akkor fontos, hogy érvényességi feltétele a szerződésnek, kötelező tartalmi eleme a szerződésnek, hogy az időtartamot határozzátok meg, nyilvánvalóan a vagyontárgy értékét, és ezáltal a havi tartásdíj összegét. De ami teljesen más és nem volt idáig, az az, ha kiskorú gyerekre csináljátok ezt a szerződést, bele kell írnotok a szerződésbe, hogy a szerződés érvényességi feltétele a gyámhivatalnál való jóváhagyás. Csak kiskorúnál, hangsúlyozom, ez egy érvényességi feltétel. Ez azt jelenti, hogy ha nincs per, akkor gyámhivatali hozzájárulás, ha per van, bírósági egyezségbe lehet foglalni és a bíróság jóváhagyása kell. Ennek hiányában tehát nem elég a pecsétetek- ez a szerződés nem érvényes. Ez általában úgy merül fel, hogy bontóper, vagy szülői felügyeleti jog rendezése Ha azt akarod, hogy tartásdíjperben csinálod, akkor tárgyi költségfeljegyzéses a per. Én azt gondolom, de erre nincs iránymutatás, hogy nem a vagyontárgy értékét, hanem miután ez tartás kiváltása, ugyanúgy marad az egy éves összeg, annak a 6 %-a. Azt gondolom, hogy ez a józan és ez a racionális, szerintem a bíróság erre a gyakorlatra fog menni. Ami újdonság és nektek nagyon fog tetszeni a kiskorú gyerek tartásánál az az, hogy a törvény március 16. napjától figyelembe veszi a különböző gyermekvédelmi támogatásokat is, a tartásdíj, gyermek szükségleti oldalánál. Tehát azt mondja, hogy ezek a családi adókedvezmény, családtámogatás, különböző szociális ellátások, stb., figyelembe veendők a gyermeknél. Pl. kimondhatja majd azt a bíróság, hogy a gyermeknek a szülő fizessen Ft-ot, de ezzel gyakorlatilag a gyermek szükséglete, ami Ft-os tartásdíjat igényelne, az most meg van, mert a gondozó szülő által igénybe vett egyéb szociális ellátások, adókedvezmények összege kitesz annyit, hogy a Ft-os szükséglet a fizetendő tartásdíjjal rendelkezésre áll. Nagyon röviden egy mondat a nagykorú gyerekről. Először is a nagykorú, továbbtanuló gyerek esetében a tartásdíj 25 éves korig jár. A törvény azt mondja, rendkívül indokolt esetben ettől a bíróság eltérhet. Ami a tartásdíj egy összegben történő megváltása kiskorúnál: van módotok és lehetőségetek arra, hogy ezt házastársnál és élettársnál is megtehetitek, de amikor egy ilyen szerződést köttök, tájékoztassátok a szerződést kötő felet, hogy ezt soha többé nem lehet peresíteni. Többet nem lehet kérni. Ha ő egyszer ezt aláírta, akkor több pénzt nem kap. Mert a szerződés a házastársak egymás közötti vonatkozásában maga a törvény. Hiába lesz ő még később sokkal jobban rászorult, nem fog neki több járni.

12 Új bontóperi konstrukció Nem változik a bontóper szabálya abban, hogy teljes és helyrehozhatatlan megromlás kell és a helyreállításra ne legyen remény. Ez nem változik, ez ugyanaz maradt, mint a jelenleg hatályos Csjt. Azonban ahhoz, hogy az ún. közös megegyezéses bontópert nyújtsátok be majd a bírósághoz, ahhoz az új jogszabály szerint más megállapodás kell. Először is meg kell állapodni a - közös gyermeknél a szülői felügyeleti jogok gyakorlásában, - kapcsolattartásban, - gyermektartásdíjban, és a - házastársi utolsó közös lakás használatában. Nincs ingó. Tehát a közös megegyezésből az ingó vagyon kimaradt. Ennek az az indoka, hogy formálissá vált az elmúlt években, bediktálták csak a felek az egyezségbe, de gyakorlati tartalma nem volt. Külön kérelemre lehet egyezséget kötni a házastársi tartásról, de csak kérelemre. Ez nem kötelező eleme a közös megegyezéses bontópernek. Szülői felügyelet Ha a szülők a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásában állapodnak meg, tehát azt mondja a keresetlevél, hogy kérjük, hogy a bíróság a házasságot bontsa fel, a házasságunkból ekkor született gyermekeink felett a szülői felügyeleti jogot közösen kívánjuk gyakorolni, ha ezzel indítjátok, akkor nem kell megállapodnotok a kapcsolattartásban. Nem kell megállapodnotok a kapcsolattartásban, de ez azzal jár együtt, ha a szülők közös szülői felügyeleti jogban állapodnak meg, és nem szabályozzák a kapcsolattartást (szabályozhatják, de nem kötelező) soha többet bíróságnál kapcsolattartást szabályozni nem lehet. Ezt ti majd eldöntitek, hogy az ügyfeleteknek mi az érdeke. Tudnotok kell, mert ha a szülői felügyeleti jogi perben (ez a gyerek elhelyezési per új kifejezése) azt mondjátok közös szülői felügyeleti jog, akkor nem kell megállapodni a kapcsolattartásban, viszont akkor soha többet nem mehettek vissza a bírósághoz. Ha szabályozzátok, vagy a bíróság szabályozza a kapcsolattartást, - mert kéritek -, a két év fennmarad. A közös szülői felügyeleti jog esetén nagyon jó dolog, hogy nincs olyan, hogy szünetel a szülői felügyeleti jog. Eddig az volt,hogy az egyiknél elhelyeztük a gyereket, a másiknak a lényeges kérdéseket kivéve szünetelt a szülői felügyeleti joga. Ez most értelemszerűen megszűnik, tehát mindkét szülő mindenféle szülői felügyeleti joggal élhet. Ezt ti szerződésbe is rögzíthetitek, lehet a bontóper előtt, lehet a bontóper alatt, lehet a házassági életközösség megkezdése előtt, alatt, ha a gyermek megszületett. Rendelkezhettek arról, mert nincs jogi akadálya, hogy a megszületett, vagy születendő gyermeket hogyan

13 kívánják nevelni és gondozni. Célszerű lesz ezt akkor rögzíteni, ha pl. a szülők külföldre mennek. Nem csak a vagyontárgyról engedi meg a törvény a rendelkezést, hanem erről is, mert azzal kezdtem, hogy első a szerződés. A törvény - én rosszul fejeztem ki magam az előbb, elnézést kérek, azt mondtam a harmadiknál, hogy a gyermektartásdíjban kell megállapodni. A törvény azt mondja, hogy a gyermek tartásában kell megállapodni. Ez azt jelenti, hogy nem kell pénzben feltétlenül megállapodni, hanem a szülők megállapodhatnak abban, hogy mindketten természetben tartják. Én a saját önző, önös érdekem miatt, mint bíró azt mondom nektek, hogy ez jóra nem fog vezetni, célszerűbb lesz inkább pénzben, mert nehogy azon vitatkozzunk egy bírósági eljárásban, hogy azt kelljen bizonygatni, hogy a Tesco-ban vásárolt gyermek zokni természetbeni tartás,vagy nem, ill. a sajtot ki ette meg. Azt javaslom, ezt kerüljétek. Ha a szülők között valóban olyan jó és bizalmi viszony van, mert ez bizalmi viszonyt tételez fel, akkor mondhatjátok ezt. Mit jelent a szülői felügyeleti jog. Először is szeretném hangsúlyozni nektek, - nem tudom, hogy a ti bíró kollegátok hogy fogja ezt rendezni - de Budapesten konszenzus kezd kialakulni arra vonatkozóan bírák között, de ezt még részletesen átbeszéljük, - a módosítás lehetségesha valamely jogi képviselő március 16-át követően úgy adja be a keresetlevelet egy bontóperben, hogy kéri a gyereket anyánál történő elhelyezését, azt nagy valószínűséggel a Pp alapján visszaadjuk. Ugyanis ez a jogi kategória megszűnik. Ilyen nincs. Tehát ha keresetlevelet adtok be, a szülő felügyeleti jog gyakorlásáról kell kérnetek a bíróság döntését. Nincs olyan, hogy gyerekelhelyezés megváltoztatása, a szülői felügyeleti jog újrarendezése van. Mit jelent a szülői felügyeleti jog, mi az a tág határ, amiben a bíróság és ti is mozogni fogtok tudni. A törvény konkrétan megmondja, hogy mi a szülői felügyeleti jog. - a gyermek nevének meghatározása. - a gyermek gondozásában és nevelésének kérdése - a gyermek tartózkodási helyének meghatározása. - a gyermek vagyonának kezelése - a gyermek törvényes képviselete - gyámnevezés, gyámságból való kizárás Ez a szülői felügyeleti jog. Ezen szülői felügyeleti jogok gyakorlásában a szülőknek együttműködési kötelezettségük van, jogaik és kötelezettségeik egyenlők. Azt fogják tőletek kérdezni az ügyfelek, hogy tessék nekem megmondani, de mikor van nálam elhelyezve a gyerek. A következőt tudom mondani: Vagy úgy állapodnak meg a szülők, hogy a szülői felügyeleti jogokat, - amit most felsoroltam- az egyik szülő gyakorolja. Ez a jelenlegi gyerekelhelyezése paralelje. Vagy úgy állapodnak meg, hogy a gyermek tartózkodási helyének a meghatározása az édesanyát, ez által a gyermek hétköznapi gondozása őt illeti meg, megállapodhatnak úgy, hogy a gyermek vagyonának kezelése az édesapát, és megállapodhatnak úgy is, hogy az összes többit közösen.

14 Tehát ebben a hatban lehet az is, hogy mindet az egyik, részben egyik részben másik, lehet, egyik-másik, többi közös, és lehet az egész közös. Sok lehetőségetek van. Azt gondolom nagy lehetőséget kaptok, mindenki úgy fogja érezni, hogy az arcát meg tudta őrizni egy ilyen perben. Ha a szülők a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásában állapodnak meg, tehát azt mondják, hogy mindezeket a jogokat közösen gyakoroljuk, a szülői felügyeleti jogi eljárásban meg kell határozni a gyermek lakóhelye melyik szülőnél van, - ebben a szülőknek kell választani,- nincs olyan, hogy apánál és anyánál, ezt meg kell határozni, és értelemszerűen meg kell állapodniuk a gyermek tartásában. Visszautalnék arra, hogy nem kell feltétlenül pénzben, természetben is tarthatják. Azzal, hogy nem kötelező megállapodni a kapcsolattartásban, gyakorlatilag megkapjátok azt a lehetőséget, amit idáig nagyon sok szülő kért, a váltott elhelyezést. Ezt csak egyezségi rendezés lehet, közös megegyezésről beszélünk. A lehetőség ott van előttetek, mint ügyvédek előtt, hogy nincs jogszabályban kizárva és ami nincs kizárva azt bevehetitek a szerződésbe- a váltott elhelyezés, mert a kapcsolattartást nem kell szabályozni. A lakóhelyet meg kell határozni, és van a többi szülői felügyeleti jogok. A tartózkodást, mint a szülői felügyeleti jog harmadik eleme. Ezt a törvény két részre bontja: van a belföldi (ezért kell a lakóhely, mert belföldre odaköltözik a szülő, ahova akar), és van a külföldi. S miután mint tudjátok, azt mondja a jogszabály, hogy van külföldi tartózkodás és külföldi letelepedés. Külföldön a gyermek tartózkodhat önállóan, vagy az egyik szülőjével. A külföldön való letelepedés ez nem az önállóságot jelenti, hanem a szülővel való együttes letelepedést -. Mindkettőhöz szülői engedély és hozzájárulás kell. Ez eddig is így volt. Ezen lényeges kérdés, a jövőben alapvetően gyámhivatali hatáskör lesz. De, ha nagyon figyelmesen olvassátok el a Csjk. bontóperi szabályait, akkor egy nagyon érdekes dolgot tapasztaltok benne. Kérhetitek a bontóperi eljárásban azt, hogy a bíróság a szülői felügyeleti jogok rendezése körében, - hangsúlyozom ilyenkor nincs megállapodás a szülők között a külföldre való utazás és költözés kérdésében, tehát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben a bíróság a másik szülő jogát korlátozza, vagy vonja meg. Ez azt jelenti, hogy bontóperi eljárásban a bíróság a másik szülőnek ezt a jogát korlátozza, vagy megvonja, és ez ítéleti rendelkezés lesz. Ez a rendelkező részbe kerül bele. Ez nem azt fogja mondani, hogy a bíróság feljogosítja az egyik szülőt, hogy a kiskorú gyermeket külföldre elvigye, hanem azt fogja mondani, hogy a bíróság az apának, vagy anyának azt jogát megvonja, hogy a gyermek külföldön való tartózkodásához a hozzájárulása kelljen. Ez érdekes dolog lesz. Egyetlen egy esetben célszerű, ha tényleg van a szülőnek ilyen szándéka, mert akkor egy füst alatt rendezitek, ugyanaz a bizonyítás, ugyanaz az eljárás. Ha már egyszer a törvény feljogosítja a bíróságot, hogy ítéletben dönthet erről, természetesen semmi akadálya nincs, hogy ezt ti szerződésben is rögzítsétek. Tehát a bontóperben, vagy a bontópert megelőző szerződésben nincs akadálya annak, hogy erről is megállapodjanak a felek, ugyanis nem csak ítéleti rendelkezés lehet, hanem egyezség is, ahol ezt a lényeges kérdést nevesítitek. Megállapodhatnak a szülők abban, hogy az édesapa hozzájárul a jövőbeli külföldre vitelhez pl. eu-s országokon belük, ugyanis területileg korlátozhatjátok a külföldre vitelt.

15 Rengeteg probléma volt azzal, hogy a kapcsolattartásnál a szülők visszaélésszerűen gyakorolták. Akár a gyermeket gondozó szülő, akár a másik szülő. Belép szankcióként a kártérítés. Mind a két szülő részéről a kapcsolattartás esetében kártérítési felelősség lesz. Ez eddig is volt, de most bekerült a törvénybe normaszövegként. Mediációs közvetítői eljárás A mediációs eljárást a bíróság két esetben rendelheti el, - úgyis ha kéritek, ha nem, gyakorlatilag ez a kötelező mediáció a bontóper, a másik pedig a szülői felügyeleti jog rendezése iránti peres eljárásban. Lesz időbeli korlátja, tehát ha az első mediáció után két hónapon belül nem lesz a következő, akkor lehet kérni a folytatást és onnantól kezdve folytatódik. Ez nem fogja hosszan megakasztani az eljárást. Ami nekem nem teljesen tiszta, ezen költségek viselése. Sajnos a mediátor nem mindig jogász, és ez probléma lesz, mind az ügyfeleknek, mind nektek, mert a mediátor összehoz a felek között egy tekintélyes vagyont tartalmazó mediációs megállapodást, és a bíróság nem fogja jóváhagyni, mert nem végrehajtható.

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET Tisztelt Járásbíróság! Felperes neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Telefon, fax: E-mail: Munkahelyének címe: (ha nyugdíjat, járadékot, vagy

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

Javaslat. ingatlan használati jogának átadására a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

Javaslat. ingatlan használati jogának átadására a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-185/2012. A döntés meghozatala minősített Szavazattöbbséget igényel! Javaslat ingatlan

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásának szabályai az új Ptk. szerint

A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásának szabályai az új Ptk. szerint A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásának szabályai az új Ptk. szerint Szerző: dr. Tóth Krisztina Nóra 2014. március 15. napján lép hatályba Magyarország új Polgári törvénykönyve, a 2013. évi V. törvény

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani.

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok A rendszeres

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:... Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére Tárgy: Baptista Szeretetszolgálat kérelme Sorszám: IV/15 Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdasági Osztály Döntéshozatal módja: Egyszerű szótöbbség Véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság Egyéb

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 9275-4/2013 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Javaslat Somoskőújfalu Község Önkormányzat iskolaépületére vonatkozó használati szerződés megszüntetésére, és az ingatlan Hibó Tamás Művészeti

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik Házasság Partnerkapcsolatok körében a legvédettebb Alaptörvény védelme, Ptk védelme Házasság megkötése Házasság érvénytelensége Házasság felbontása házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása közös

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG... TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

K É R E L E M NYILATKOZAT. N é v Születési hely, idő Anyja neve Házastársa, élettárs.

K É R E L E M NYILATKOZAT. N é v Születési hely, idő Anyja neve Házastársa, élettárs. K É R E L E M Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Jogosultsági feltételek:

Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Jogosultsági feltételek: Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Eljáró osztály: Illetékességi terület: Eljárási illeték: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Hatósági

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére 3324-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére Tárgy: A 2412 hrsz-ú ingatlan értékesítése az ipari területből Az előterjesztést

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL 40/2007. (III. 27.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL BUDAPEST 2007 A Semmelweis Egyetem S z e n á t u s á n a k 40/2007. (III. 27.) számú h a t

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 4:1. [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete. a lakáscélú helyi támogatásról

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete. a lakáscélú helyi támogatásról TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete a lakáscélú helyi támogatásról A rendelet 2014. május 05-én kihirdetésre került. Dr. Menyhárt Anett

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

JELEN VANNAK: Vollmuth Péter polgármester, Széllné Péber Szilvia, Kövesdi Sándor, Horváth István, Potornai Edit képviselők Dr. Harkai Barbara jegyző

JELEN VANNAK: Vollmuth Péter polgármester, Széllné Péber Szilvia, Kövesdi Sándor, Horváth István, Potornai Edit képviselők Dr. Harkai Barbara jegyző BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETE Szám: 6/2012 J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÉSZÜLT: Badacsonytördemic Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 28. napján megtartott rendes

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,

Részletesebben

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1.Személyi adatok: RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM Név (szülő, törvényes képviselő) szám alatti lakos kérem, hogy az alábbi gyermekeimre tekintettel szíveskedjenek rendszeres gyermekvédelmi

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó Mátraballa Község Önkormányzata Körjegyzőség Mátraballai Hivatala 3247. Mátraballa, Iskola u. 5. Tel: 36/475-001. Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-4/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 26-i ülésére Tárgy: Eplény község közép- és hosszú

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

EKAER kérdések és válaszok

EKAER kérdések és válaszok EKAER kérdések és válaszok Cseppgolyós gáz értékesítésénél a mennyiséget utólag egyeztetik 2015. március 11. Kérdés: Cégünk cseppfolyós argon gázt értékesít belföldi adóalanyok részére. A szállítást minden

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı- testülete az önkormányzatokról

Részletesebben

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez 3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermeke(i)m részére/részemre (a megfelelő aláhúzandó) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési

Részletesebben

Kérelem első lakáshoz jutók támogatása iránt

Kérelem első lakáshoz jutók támogatása iránt Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600 Vác, Március 15. tér 11. Kérelem első lakáshoz jutók támogatása iránt Alulírott (ak) kérelemmel fordulunk a Tisztelt Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2009. május 27-i ülésére Tárgy: Vásártér ingyenes használatba adása N-01 Postagalamb Egyesület, V-250 Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület

Részletesebben

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../2015. (.) rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló, 29/2009.( IX.30.) számú rendelet

Részletesebben

Főbb változási tendenciák a trust és egyéb bizalmi vagyonkezelési konstrukciók területén

Főbb változási tendenciák a trust és egyéb bizalmi vagyonkezelési konstrukciók területén Főbb változási tendenciák a trust és egyéb bizalmi vagyonkezelési konstrukciók területén Sándor István, Dr. habil. egyetemi docens, ügyvéd Az angol trust átvétele a civiljogi országokban kétségtelenül

Részletesebben

KÉRELEM iskolakezdési támogatás gyermekétkeztetési támogatás* megállapítására

KÉRELEM iskolakezdési támogatás gyermekétkeztetési támogatás* megállapítására Kenézlő Községi Önkormányzat Polgármestere 3955 Kenézlő, Aradi út 49. tel: 47/344-028, fax: 544-000 e-mail: onkormanyzat@kenezlo.hu, web: www.kenezlo.hu KÉRELEM iskolakezdési támogatás gyermekétkeztetési

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK

LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK Groupama Garancia Társasházközösségek és Lakásszövetkezetek ügyféltájékoztatója és vagyonbiztosítási feltételei Az OTP Csoport partnere Groupama Garancia Biztosító Zártkörûen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

A kérelmező lakásának használati jogcíme: (tulajdonjog, bérlet, albérlet, haszonélvezet, szívességi lakáshasználó, egyéb):

A kérelmező lakásának használati jogcíme: (tulajdonjog, bérlet, albérlet, haszonélvezet, szívességi lakáshasználó, egyéb): 1 BURSA HUNGARICA ÖSZTÖNDIJ PÁLYÁZAT MELLÉKLETEI: 1. a pályázó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Név,

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA (1. számú)

MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA (1. számú) 6/2014. (I. 16.) határozat 1. sz. melléklete MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA (1. számú) Melyet megkötöttek egyrészről: a BARCIKA ART Kft. (székhely: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 5., képviseletében: Kazincbarcika

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. 1. Neve:. Születési helye, ideje:. Anyja neve:.

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. 1. Neve:. Születési helye, ideje:. Anyja neve:. RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekem/gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani, tekintettel

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz- 355/2013. ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére Tárgy: MACOVEI ERZSÉBET egyéni vállalkozó közterület-használati

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Nádudvar Város Önkormányzat 4181 Nádudvar, Fő u. 119. sz. Tel: 54/529-010 Fax: 54/528-551 E-mail: nadudvar@nadudvar.hu KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Alulírott azzal a kéréssel fordulok Nádudvar

Részletesebben

Black Friday Akció Szabályzat

Black Friday Akció Szabályzat Black Friday Akció Szabályzat I. Szervező neve: Vác Városi Kábeltelevízió Kft. (a továbbiakban Szervező) székhelye: 2600 Vác, Zrínyi u. 9. cégjegyzékszáma: Cg. 13-09-060323 adószám:10242041-2-13 adatvédelmi

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben