bíróság. szám í t é l e t e t: A bíróság a keresetet elutasítja.

Átírás

1 bíróság. szám A bíróság dr. által képviselt Zoltán felperesnek, alperes ellen kapcsolattartás újraszabályozása iránt indított perében meghozta a következı A bíróság a keresetet elutasítja. í t é l e t e t: Az ítélet ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a, melyet a bíróságnál kell írásban, három példányban benyújtani. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezést - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ha a) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által elılegezett költség megfizetésére vonatkozik, b) a fellebbezés csak az elızetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidıvel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, c) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, d) a felek ezt a fellebbezési határidı lejárta elıtt közösen kérték. I n d o k o l á s: A bíróság a felek elıadása, és a beszerzett, valamint csatolt okirati bizonyítékok tartalma alapján, valamint a Bíróság és számú ügyeinek iratai alapján a következı t é n y á l l á s t állapította meg. A felek élettársak voltak, élettársi kapcsolatukból december hó 7. napján Márk utónevő gyermekük született. A Bíróság október hó 9. napján jogerıre emelkedett 2011/3. számú végzésével jóváhagyott egyezségben a felek megállapodtak abban, hogy a gyermek az alperesnél kerül tartás és gondozás végett elhelyezésre. A felperes kötelezettséget vállalt, hogy a gyermek tartására május hó 1. napjától kezdıdıen, havonta elıre esedékesen, minden hónap 15. napjáig ,- forint gyermektartásdíjat megfizet. A felek megállapodtak abban, hogy a felperes jogosult a gyermekkel a kapcsolatot folyamatosan tartani május hó 31. napjáig látogatás formájában, péntek 19 órától vasárnap 17 óráig azzal, hogy ezen idıtartam alatt köteles az alperes biztosítani a zavartalan kapcsolattartást a szám alatt található ingatlanban június hó 1. napjától kezdıdıen a folyamatos kapcsolattartás az alperes a gyermekkel az elvitel jogával illeti meg. Jogosult a gyermeket pénteken 19 órától vasárnap 17 óráig magával vinni, a gyermek átadásának és átvételének helye a mindenkori alperesi lakóhely. A végzés rendelkezett az idıszakos kapcsolattartásra is. Az alperes a kapcsolattartás újraszabályozása iránt március hó 23. napján keresetet nyújtott be. Az alperes párkapcsolatára is tekintettel az így meghatározott kapcsolattartás miatt a felek között számtalan konfliktus volt. A felperes az alperessel szemben több kapcsolattartás végrehajtási iránti

2 szám 2 kérelemmel és védelembe vételi eljárás kezdeményezésével élt. a március hó 12. napján jogerıre emelkedett számú határozatával elutasította a felperesnek a január hó 28. napjától január hó 29. napjáig terjedı folyamatos kapcsolattartás végrehajtása ügyében benyújtott kérelmét. Jegyzıje, mint elsı fokú gyámhatóság a Márk utónevő gyermek, kiskorú védelembe vételére irányuló és a felperes által elıterjesztett kérelmet, a február hó 16. napján kelt számú határozatával elutasította. Felhívta a Központot, hogy a kiskorút alapellátás keretében lássa el. Az eljárás során a gyámhatóság megállapította, hogy az alperesi körülmények rendezettek, a gyermek harmonikus életkörülmények között él, kiegyensúlyozott anya, gyermek kapcsolat mutatkozik, az alperes tartásában és gondozásában élı kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlıdése megfelelıen biztosított, és az alperes a zavartalan kapcsolattartást nem akadályozta. Az alperes vállalta az együttmőködést a családsegítıvel, így a gyámhatóság a gyermek védelembe vételét minden szempontból indokolatlannak találta. A felperes eljárást indított az alperessel szemben Jegyzıje elıtt is. Annak megállapítását kérte, hogy az alperes lakóhelye, a. szám alatti ingatlan a bentlakókra nézve veszélyes állapotban van-e. Jegyzıje számú határozatával tájékoztatta a felperest a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján, hogy a lakóépület épületszerkezeteiben nincs olyan káros jellegő elváltozás, amely szerint az életveszélyt jelentene a bentlakókra, vagy a környezetükre nézve. A tájékoztatás január hó 20. napján kelt. A felek a perben egyezséget kötöttek, a Bíróság egyezségüket a április hó 23. napján jogerıre emelkedett. számú végzésével jóváhagyta. A felek megállapodtak abban, hogy a Bíróság október hó 19. napján jogerıre emelkedett 2011/3. számú végzésével jóváhagyott egyezségben az alperesnek a december hó 7. napján született Márk utónevő gyermekkel történı kapcsolattartását újraszabályozzák május hó 1. napjától kezdıdıen, akként, hogy az alperes jogosult a gyermekkel a kapcsolatot folyamatosan tartani május hó 1. napjától június hó 30. napjáig, minden páros héten, szombaton 9 órától vasárnap 18 óráig az elvitel jogával. A felperes köteles a gyermeket a mindenkori lakóhelyen ezen idıpontban az alperesnek átadni, az alperes pedig a kapcsolattartás lejártával a gyermeket a felperesnek mindenkori lakóhelyén visszaadni. Jogosult továbbá az alperes a fenti gyermekkel a kapcsolatot folyamatosan tartani július hó 1. napjától kezdıdıen minden páros héten, pénteken 19 órától vasárnap 18 óráig az elvitel jogával. A felperes a mindenkori lakóhelyén köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az alperesnek átadni, a kapcsolattartás lejárával pedig köteles az alperes a gyermeket a felperesnek visszaadni a felperes mindenkori lakóhelyén. Megállapodtak abban is a felek, hogy az alperes jogosult a gyermekkel idıszakosan a kapcsolatot tartani a tanévközi tavaszi, téli, ıszi szünetben annak második felében, a második fele elsı napja 10 órájától utolsó napjának 17 órájáig az elvitel jogával. Jogosult továbbá 2013 nyarától kezdıdıen a nyári szünetben minden év július hó 1. és 3. augusztus hó 1. és 3. hetében az elvitel jogával a kapcsolatot tartani hétfın 10 órától vasárnap 18 óráig. Az idıszakos kapcsolattartás vonatkozásában is a gyermek átadásának és átvételének helye a felperes mindenkori lakóhelye, a kapcsolattartás kezdetekor itt a felperes a köteles a gyermeket az alperesnek átadni, az alperes pedig a kapcsolattartás lejárával a gyermeket a felperesnek visszaadni. Megállapodtak abban is a felek, hogy a felperes jogosult idıszakosan a kapcsolatot tartani a páros ünnepek második napján 9-18 óráig az elvitel jogával, a gyermek átadásának és átvételének helye a felperes mindenkori lakóhelye, az alperes itt köteles a gyermeket a kapcsolattartás lejártával a felperesnek visszaadni, a felperes pedig a kezdetekor a gyermeket az alperesnek átadni.

3 szám 3 Megállapodtak abban is a felek, hogy a felperes jogosult a gyermekkel a kapcsolatot telefonon is tartani december hó 1. napjától kezdıdıen minden csütörtökön, kapcsolattartásra meghatározott idıpontok kivételéve 18,30 19,00 óráig. Megállapodtak a felek abban, hogy amennyiben a kapcsolattartásnak akadálya van, arról 96 órával korábban egymást értesítik, lehetıleg írásban, vagy más igazolható formában. Megállapodtak abban is, hogyha a folyamatos kapcsolattartás a felperes miatt marad el, vagy ha az alperes miatt marad el, de elızetes értesítési kötelezettségének eleget tett, vagy az akadály felmerülését utólag igazolja a kapcsolattartást pótolják, az elmaradt kapcsolattartást követı hét azonos idıpontjában. Megállapodtak abban, hogy amennyiben az idıszakos kapcsolattartás a felperes miatt marad el, vagy az alperesnek fel nem róható okból marad el, és elızetes értesítési kötelezettségének eleget tett, vagy az akadály felmerülését utólag igazolja a kapcsolattartást pótolják akként, hogy a tavaszi, téli, ıszi szünetben elmaradt kapcsolattartást a következı tavaszi, téli, ıszi évszakra esedékes tanévközi szünetben pótolják az elmaradt idıtartamban, a szünet elsı napjától kezdıdıen. Megállapodtak abban, hogy amennyiben ünnepnapra esı kapcsolattartás marad el, az alperes miatta, vagy ha a felperes miatt, de neki fel nem róható okból, és elızetes értesítési kötelezettségének eleget tett, azt pótolják a nyári szünet elsı napjától kezdıdıen a pótlás elsı napjának 9 órájától a pótlás utolsó napjának 18 órájáig A végzés ellen kijavítás és kiegészítés iránti kérelemmel élt a felperes. A kiegészítés iránti kérelmében a Bíróság a megkötött egyezséget a leírási hiba miatt kijavította. Az ebben a részében június hó 29. napján jogerıre emelkedett 2012/7. számú végzésével. A felperes fellebbezést nyújtott be az egyezség kiegészítésének elmaradása miatt. Kérte, hogy a bíróság egészítse ki az egyezséget a pótlás a nyári szünetre esı kapcsolattartás pótlásának a szabályozásával. A Bíróság 2012/8. számú végzésének a kiegészítés iránti része tekintetében a végzést hatályon kívül helyezte, és az elsı fokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította. A Bíróság a felperesnek a nyári kapcsolattartás pótlása tekintetében elıterjesztett kiegészítés iránti kérelmét a december hó 10. napján jogerıre emelkedett 2012/4. számú végzésével helybenhagyta. Indoklásában kifejtette, hogy osztja az elsı fokú bíróság azon álláspontját, hogy az egyezség alperesi kérelem szerinti kiegészítésére nincs mód, mert korábban sem és jelenleg sincsen e körben a feleknek egységes kérelme elıterjesztve. Ezen kívül a 149/1997 (IX.10.) Korm. rendlelet (GYEV) 30. (5) bekezdésében foglaltaknak is a határozat megfelel, az egyezség az elmaradt kapcsolattartások pótlásának rendjét szabályozza, erre nézve rendelkezést tartalmaz, így az, hogy kötelezı rendelkezés elmaradása lenne az adott végzés esetében ez nem állapítható meg. A kapcsolattartás újraszabályozását követıen a kapcsolattartásban a felek között jelentısebb problémákra nem került sor január hó 28. napján a felperes jelen eljárásban keresetlevelet nyújtott be a kapcsolattartás újraszabályozása iránt. A bíróság a perben a kitőzött idıpontokat tanácsváltozás, illetve a felek kérelmére több alkalommal elhalasztotta, de ettıl függetlenül a feleknek a gyermekkel történı kapcsolattartása augusztus hó 9. napjáig zavartalanul folyt le. A felperes 2013 májusában munkavégzés céljából Németországba utazott ki, jelezte mind az alperes mind pedig a gyámhivatal felé, hogy augusztus hó 10. napjáig nem tartózkodik Magyarországon és a gyermekkel való kapcsolattartási jogát nem tudja gyakorolni. A felperes augusztus hó 6. napján ben jelezte azt az alperesnek, hogy augusztus hó 9. napján hazaérkezik Magyarországra és ezen a napon szeretné a gyermeket hosszabb idıre magával vinni. Az alperes az t nem olvasta, nyaraláson vettek részt a gyermekkel. A felperes anélkül, hogy az alperesnek a kapcsolattartásra vonatkozó válaszát bevárt volna, megjelent. A augusztus 9-én sms-ben jelezte a felperes az alperesnek, hogy jön a gyermekért. Az alperes visszaválaszolt a felperesnek, hogy a gyermeket jelenleg átadni nem tudja. A felperes leírta, hogy ebben az esetben az alperest feljelenti, és eljárást indít ellene a kapcsolattartással felmerülı költségek megfizetése iránt. A felperes

4 szám 4 megérkezésekor az alperes még nem volt jelen, szóváltásra került sor a felperes és az alperes édesanyja között. A felperes ezt követıen a rendırséget is kihívta, akik a felek között közvetítettek. Az alperes augusztus 10-ének 8 óráját jelölte meg, amikor haza tud érkezni. Ekkor a gyermek átadásra került. A felperesnek ebben az idıszakban leszabályozott kapcsolattartási joga nem volt. A felperes ezt követıen az alperes bátyjával is összetőzésbe keveredett, de az alperes a bátyát csitította, így komolyabb konfliktusos helyzet nem alakult ki. Az idei évben néhány alkalommal, amikor az alperesnek Budapesten ügyintézése volt, segítı szándékkal a gyermeket is magával vitte és a gyermeket a kapcsolattartásra a felperesnek Budapesten adta át. ő A felperes munkarendje 8-17 óráig tart, az ügyfélszolgálatot 8 és 18 óráig kell kollegáival megoldania, az ebédszünet lerövidítésével a központban 8 16,30 percig kell tartózkodnia. Havonta egy alkalommal lehetısége van a felperesnek, hogy otthon dolgozzon és a kapcsolattartást közvetlenül indulva oldja meg. Az alperes a Központ alkalmazásában áll, házi gondozói munkakörben. Munkavégzését mőködési engedély szerinti ellátási területen gyakorolja. Munkaideje napi hat óra hétfıtıl pénteki 7,30-tól és 17 óra között kell a munkaszerzıdés szerinti idıtartamot letölteni, heti 30 óra alapul vételével kerül beosztásra, heti öt munkanapra egy mőszakos munkarend szerint. Étkezés végett napi 30 perc munkaközi szünet illeti meg. A gyermek óvodás, szlovák óvodában kiscsoportos. A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság a jogerıs végzéssel jóváhagyott egyezségben vállalt kapcsolattartási jogát október hó 1. napjától kezdıdıen szabályozza újra akként, hogy a felperes a folyamatos kapcsolattartást minden naptári negyedik hétvégén, pénteken 20,30-kor adja át a felperesnek, és ugyanott vegye vissza vasárnap 17 órakor azzal, hogy a felperes másod osztályú vasúti költséget az alperesnek megfizeti. A folyamatos kapcsolattartás minden második páros hétvégén kerüljön lefolytatásra akként, hogy a felperes péntek 19,30-kor vehesse át a gyermeket a. elıtt, és vasárnap 17 órakor adja vissza Vasútállomás jegypénztáránál az alperesnek. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság a folyamatos kapcsolattartást úgy szabályozza újra, hogy minden negyedik naptári hétvégén, pénteki nap 19,30 órai átadással történjen a gyermek átvétele a gyermek hat éves koráig, az átadás pedig pénteken 19,30-kor az. szám elıtt, a visszavétel pedig vasárnap 17 órakor Vasútállomás jegypénztáránál történjen szeptember hó 1. napjáig, ezt követıen a jogerıs egyezségbe foglalt kapcsolattartási rend szerinti szabályozást kérte, minden páros hétvégére. Ezen kívül harmadlagosan - amennyiben elızı kereseti kérelmei nem kerülnek elfogadásra, kérte - hogy a korábbi kapcsolattartási szabályozás változatlan fenntartása mellett szabályozza a bíróság a nyári kapcsolattartás pótlását is akként, hogy az alperes köteles legyen az elmaradt nyári kapcsolattartást pótolni, az elmaradt apai kapcsolattartást követı héten az elmaradt kapcsolattartással azonos idıtartamban. A felperesnek perköltségigénye az alperessel szemben nem volt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, perköltségigénye a felperessel szemben nem volt. A felperes kereseti kérelmét otthondolgozási kedvezményének csökkenésével, a gyermek türelmetlenségének csökkentése miatt látta indokoltnak, ezzel a gyermek utaztatással való megviselése kisebb fokú lenne, a gyermek többet tudna aludni, és összesen két órával hosszabb ideig tartana a folyamatos kapcsolattartás. Nehezíti a kapcsolattartást a babakocsi elhagyása és ez az általa kért szabályozási mód hatékonyabb együttmőködést biztosít a számára az alperessel. A késıbbiekben szükséges lenne a jelenlegi kapcsolattartás iránt visszaállítása, mert a kapcsolata egyébként jó a gyermekkel és iskolázottságánál fogva jelentıs segítséget tudna a számára nyújtani.

5 . szám 5 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (Csjt.) 92. (1) bekezdése szerint a gyermeknek joga, hogy különélı szülıjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a gyermekétıl külön élı szülı joga és kötelessége is, hogy gyermekével a kapcsolatot fenntartsa, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelı szülı pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A Csjt. 92. (4) bekezdése szerint a kapcsolattartásról szülık megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt, ha házassági vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban, a szülık megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülı a gyermek nevelését, fejlıdését folyamatosan figyelemmel kísérje, tıle telhetıen segítse. A kapcsolattartással szembeni elvárás az, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a gyermek és szülıje között, és élı kapcsolat alakuljon ki közöttük. Mind a szülınek, mind a gyermeknek törekednie kell arra, hogy a szülı gyermeki kapcsolat fennmaradjon, mert a gyermek érdekében az áll, hogy továbbra is maga mellett tudja mindkét szülıjét, számíthasson az ı segítségükre. A Gyer 32. (1) bekezdése szerint a kapcsolattartás újraszabályozását a kapcsolattartást rendezı határozat jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja. A fenti jogszabályi rendelkezésbıl kifolyólag a már rendezett kapcsolattartásnak a megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, hogyha a vállalt kapcsolattartás alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás következett be. A bíróság álláspontja szerint a felperes által elıadottak kereseti kérelmét nem alapozzák meg. A felperes csatolt egy igazolást, mely szerint február hó 24. napja óta biztosítja munkáltatója számára az otthoni munkavégzést, és azt az elvárást, hogy a munkahelyén ezzel a lehetıséggel havonta egy alkalommal éljen. A felperesnek errıl már a korábbi egyezséget jóváhagyó végzés esetén is tudomással kellett bírnia. Amennyiben ezen munkáltatói elvárás erıteljesebben is csak késıbb is fogalmazódott meg vele szemben, ez nem minısül olyan körülménynek, amely a kapcsolattartás újraszabályozását igényelné. A felperes által elıadottak a kapcsolattartás gyakorlására vonatkozóan kényelmi szempontokat tartalmaznak, amely önmagában az újraszabályozás alapjául nem szolgálhat. Jelentısebben az alperesnek a segítségével sem fog csökkenni a gyermeknek az utazásban töltött ideje és nem szolgálhat a már megkötött megállapodás megváltoztatására az sem, hogy a felperest ezek a kapcsolattartási idıtartamok a hosszabb utazásra tekintettel megviselik, szubjektív megítélés ez. A kapcsolattartás biztosítása nemcsak és kizárólag az alperesnek a feladatát jelenti. Az alperes törvényi kötelezettsége a kapcsolattartás zavartalanságára terjed ki. Az alperes az eddigi gyakorlata ennek maximálisan megfelelt, nyilván a felperes váratlan felbukkanására nem lehetett és nem is tudott felkészülni a felperes nem is az elıírt kapcsolattartási idıben jelentkezett 2013 augusztusában. Így ez az egyetlen atrocitás, amely nem is az alperes és a felperes között zajlott, hanem sokkal inkább a felperes és az alperes családtagjai között, a kapcsolattartás megváltoztatására nem ad alapot. A kapcsolattartás zavartalanságát az alperes a jelenlegi körülmények között biztosítani tudja, a felperesnek pedig nemcsak joga a kapcsolattartása a gyermekével, hanem egyben kötelezettsége is. Az általa felhozott szempontok önmagukban az újraszabályozást nem igénylik, néhány órás eltérés van csupán a felperes által igényelt átvételi idıpont, illetve a jelenlegi átvételi idıpont között. Nem jelenti

6 . szám 6 sem a gyermek törıdésének a csökkentését, sem pedig jelentısen a törıdésének csökkentését, hogy a gyermeket szolnokig az alperes viszi el. Ez kizárólag a felperes kényelmét szolgálja, holott gépjármővel, jobb közlekedési lehetıségekkel a felek közül a felperes rendelkezik. A szerény jövedelmő, gépjármővel nem rendelkezı alperestıl annak elvárása, hogy a felek között fönnálló földrajzi távolságot csökkentse a felperes számára nem elvárható. A bíróság álláspontja szerint a jelenleg fennálló kapcsolattartási szabályok a kapcsolattartást már a szükséges mértékben, és részletességgel szabályozzák, ennek további bonyolítása és részletezése nem szükséges. A felperes esetleges munkahelyi problémáinak a megoldása a jelenlegi kapcsolattartási szabályok és az alperes eddig hozzáállása mellett maximálisan biztosítható. A felperesnek rendelkezésére áll az is, hogy amennyiben munkahelyi elfoglaltsága van és a pénteki kapcsolattartási idıre nem ér a gyermekért, hogy kellı idıben az általa vállalt akadályközlési idıtartamon belül ezt az alperesnek jelezze és a kapcsolattartásra rendelkezésre álló idıben azt késıbb tegye meg, lehetısége van arra, is, hogy ilyen akadályoztatás esetén a szombati napon ejtse meg a gyermeknek az elvitelét de arra is van lehetısége, hogy otthondolgozási kedvezmény hiányában erre ezt a napot esetleg szabadság kivételével oldja meg. A felperesnek a budapesti parkolással és a kapcsolattartást megelızıen a munkahelyérıl való kötelezı utazásra való hivatkozása szintén erıltetett, nem olyan lényeges körülmény, amely megfelelı hozzáállás és kötelességtudat mellett ne lenne elhárítható. Mindezeket összességében értékelve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felek által kötött és részletes kapcsolattartásnak az újraszabályozása semmilyen szempontból nem indokolt. Nem indokolt a nyári szünet pótlására vonatkozóan további rendelkezés meghozatala sem. A Gyer 30. (8) bekezdés b.) pontja szerint az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlıdését. A bíróság álláspontja szerint a nyári szünetre elıírt heti kapcsolattartások mellett nem írható elı az, hogy amennyiben a kapcsolattartás a felperes miatt marad el, de elızetes értesítési kötelezettségének eleget tett, vagy utólag a felróhatóságát igazolja, vagy ha a kapcsolattartás az alperes miatt marad el, akkor azt a következı héten a szülı a nyári szünetben köteles pótolni. A nyári szünetre való felkészülés mindig hosszas szervezést, az egyes lehetıségek felmérésén, hosszas mérlegelés után alakul ki minden családban. Ezeknek a programoknak a nyári idıszakban az adott idıszakot megelızı néhány napban nem lehetséges. Kevesebb hátránya származik a nyári szünetben esetlegesen elmaradt egy-egy hét pótlásának a mellızésébıl, mint az egyébként leszervezett programok rövid idın belül történı megváltoztatásával. A feleknek az együttmőködése a folyamatos kapcsolattartások tekintetében az elmúlt idıszakban zavartalan volt, a felperes azonban az utóbbi nyáron sem tartotta be a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket. A felperest megilletı folyamatos kapcsolattartás a gyermek életkora és az általa igénybe vehetı nyári kapcsolattartások mellett megfelelıen szolgálja kapcsolatuk fenntartását, fejlıdését, mind a felperes, mind pedig a gyermek számára. Miután a bíróság a kereset jogalapjában, lényeges körülményváltozás hiányára tekintettel alaptalannak találta, a keresetet elutasította. A pernyertes alperesnek perköltségigénye a felperessel szemben nem volt, ezért az errıl történı döntéshozatalt a bíróság a Pp. 78. (2) bekezdése alapján mellızte október hó 22. napján Záradék: Amennyiben a jegyzıkönyv elektronikus úton kerül továbbításra, úgy ez nem minısül hiteles másolatnak. bíró

7 szám 7