Nagycsécsi Micimackó Óvoda Négy évszak Pedagógiai Program Készítette: Kardos Krisztina Óvodavezető

Átírás

1 Nagycsécsi Micimackó Óvoda Négy évszak Pedagógiai Program 2018 Készítette: Kardos Krisztina Óvodavezető

2 Bevezető Törvényi háttér * Alapító okirat * 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről * évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról * 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról * 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról * 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben * évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról * 255/2009.(XI.20) Kormány Rendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása 137/2018. (VII.25.) Kormány rendelet módosításai

3 Óvodakép Az óvoda bemutatása január. 1. től önálló intézmény vagyunk. A nevünk is változott Nagycsécsi Micimackó Óvodára. A település egyedüli oktatási intézménye, amely helyben működik 1981 óta. Az óvoda a falu központjában található. A gyermekek létszáma 70% cigány nemzetiséget mutat. Ezek a gyermekek hátrányos illetve veszélyeztetett környezetben élő családokból kerülnek ki. Megfigyelhető a fejlődésben lemaradás, szinte minden területen, alapvető ismereteik, tájékozottsági szintjük hiányos, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a családi háttérből adódó esélyegyenlőtlenségek csökkentésére. Kiemelt részfeladat a cigány gyermekek felzárkóztatása korcsoportjuk szintjére, illetve képességfejlesztés, valamint az iskolai életmódra való felkészítés. Az óvoda udvari lehetőségei jók, zöldterültetek és árnyat adó fák biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Az udvari játékok folyamatos fejlesztése a cél, melyek segítségével még aktívabbá tehető az udvari élet. Cél, hogy az óvoda udvara az uniós szabványoknak is megfeleljenek. A gyermekeket az intézményben vonzó, tiszta és esztétikus környezet várja. A tanév eleji óvodai csoportok kialakítása alkalmával ügyelünk arra, hogy az esélyteremtés érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése biztosított legyen. Gyermekkép Az ember mással nem helyettesíthető (individuum) szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermekfejlődő személyiség, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében. Fontosnak tartjuk, hogy sikerorientáltak legyenek, környezetükben jól eligazodjanak, problémájukra saját megoldást találjanak, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. Gyermekeink között egyaránt található ingerszegény, csonka családból származó, nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve kiváló képességű, jó családi háttérrel rendelkező, értelmiségi családból származó gyermek is. Az óvodába érkezést megelőzően játszóházi napokon, szülői értekezleten a szülők

4 betekinthetnek óvodánk életébe. A befogadás során törekszünk a családias légkör megteremtésére, amely a lehető legoptimálisabbá alakítja a gyermekek óvodánkhoz való viszonyát. Minden gyerekből ki kell bontakoztatnunk a testi, szellemi, biológiai és erkölcsi képességeik, tulajdonságaik maximumát. Azt szeretnénk, hogy választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, nyílt, barátságos, érdeklődő, és érzelem teli iskolásokká váljanak. Általános pedagógiai alapelvek és célok - Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. - A családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. - Tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. - Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása - A nevelő munkában a nemzeti identitástudat - hazához való kötődés - Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés feltételei. - A nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmónikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. - Érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés - A gyermeki személyiség elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. - A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodnunk. - Egészséges életmód kialakítása Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - A gyermeki szükségletek kielégítéséről - Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről - A testi, a szociális, és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról.

5 - E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról - Emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai neveléséhez biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. - A nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia az emberi jogok és a gyermekek meg illető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. - Érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív pedagógiai törekvések, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. - Az állami és helyi oktatási és nevelési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Célok az óvodás, 3-8 éves korú gyermekek sokoldalú, harmónikus fejlődésének elősegítése, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. /Ideértve a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű és etnikumhoz tartozó gyermekeket is/; a gyermeki személyiség differenciált képességfejlesztése, az eltérő fejlődési ütem /életkori, egyéni/ figyelembe vételével, mely elősegíti, hogy felkészüljenek az eredményes iskolakezdésre; A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek és a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek integrált nevelése, fejlesztése, fogadják el társaikat hovatartozás nélkül /tolerancia/. a meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét, a biztonság szeretet védettségérzet segítse elő az érzések, gondolatok szóval, mozgással vagy vizuális eszközzel való kifejezését.

6 A program megvalósításának erőforrásai II.1. Személyi feltételek Változó világunkban a pedagógus személyisége megkívánja a komplex, rugalmas látásmódot, így az új dolgok iránti elfogadáshoz a bátor, kezdeményező, kipróbáló, új iránt fogékony személyiség megléte szükséges. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekeink számára. Személyisége, viselkedése, szakmaisága fontos feltétele az óvodai nevelésünknek. A gyermek szeretetszükségletét kielégíti, mellyel számára biztonságérzetet nyújt. Megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet töltünk be az együttnevelésben. Követelményünk és elvárásunk, hogy előítéletektől mentesen közeledjünk a különböző kultúrájú családokhoz /gyermekek anyanyelvének gyakorlása, szokások, hagyományok megismerése, ápolása /. Figyelembe vesszük a gyermeki esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának követelményét. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakemberek közreműködését vesszük igénybe. A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Nevelőmunkánk során a dajka és az óvodapedagógus tevékenységét összehangolttá kell tennünk. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről. A pedagógiai programnak megfelelően kell tevékenykedniük. Az együttműködés, a munkamegosztás tudatos folyamat, melynek tervét, a csoportnaplóban jelenítjük meg /munkatársi értekezletek/. Pedagógus Óvodavezető Dajka Közhasznú dolgozó (dajka) Összesen 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 5 fő

7 Az óvoda tárgyi, dologi feltétele, eszközrendszere Helységek funkciója Száma Felszereltsége Csoportszoba 2 A program megvalósításához szükséges eszközök, tárgyak. Öltözők 2 Öltözőszekrények, cipős szekrények Mosdók 2 Gyermekméretű wc-k és mosdókagylók, Felnőtt Mosdó 1 Felnőtt wc, mosdókagyló Konyha 1 HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő berendezés Játék és egyéb tároló 3 Kint egy külön épületben helységek Udvar 1 Fás és árnyékot adó otthonos környezet. Az óvodai nevelésünk rendszere az óvodai nevelés célja feladata 1. Óvodai ünnepnapok, a gyermeki élet ünnepei Óvodáinkban hagyomány, minden gyermek név-és születésnapján való köszöntése. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, őt ünneplik és teljesülhet három kívánsága. A gyermekek számára fontos ünnep az Anyák napja. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza, segít az ajándék készítésében. Az óvodában megjelenő, felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyermekben érzelmi benyomásokat keltenek. Március 15.-re a zászló készítése, a közös éneklés jelent maradandó élményt. A nagycsoportosok hagyományos búcsúztatóján tarisznyával, ajándékozzuk meg a gyermekeket. 2. Hagyományápolás, jeles napok ünnepi szokások Az évről évre visszatérő a természet és az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek és az ehhez kapcsolódó jeles napok ünnepi szokásai gazdagítják az óvoda mindennapjait. Az óvónő a népi hagyományok tárházából válogassa ki azokat az elemeket, amelyek a gyermekek korának megfelelőek, számukra örömteli ingereket, élményeket nyújtanak, és cselekvésre készteti őket. 3. Az óvodában ünnepelhető jeles napok Minden jeles napot hosszabb előkészület vezet be, melyhez a gyermekek kíváncsiságát kielégítve, változatos tevékenységeket biztosítson az óvónő. A hagyományok ápolása közben történő tervezgetés, gyűjtögetés, együttjátszás izgalmassá teszi a várakozás időszakát.

8 4. Az ősz jeles napjai Kísérjék figyelemmel a betakarítás folyamatait, tapasztalják meg a természet változásait. Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. Figyeljék az állatok viselkedését. Készítsenek termésbábokat, portékákat az óvónő segítségével. Ismerkedjenek meg hangszerekkel, népzenével, játszanak énekes játékot. Ha mód van rá, gyűjtsék, válogassák az őszi gyümölcsöket. Szürettel, kapcsolatos tevékenységekkel való ismerkedés. Tudjanak verset, dalt, mondókát. Táncoljanak, énekeljenek, játszanak őszi játékot. 5. A tél jeles napjai Advent a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka A gyermekek segítsenek az adventi koszorú elkészítésében. Miklós nap (december 6.) A várakozás hassa át az előkészületeket, ennek a hangulatát teremtse meg az óvónő. A gyermekek tanuljanak verseket, énekeket a Mikulásnak. Karácsony Az óvodai karácsonyi ünnepségre az előkészületek befejeződnek. Készítsenek karácsonyi asztali díszt, törjenek diót, díszítsenek mézeskalácsot. Tanuljanak karácsonyi köszöntőt, verseket, énekeket, betlehemes játékot. Farsang (vízkereszttől hamvazó szerdáig) Télbúcsúztató népszokás, melyet a szülőkkel együtt való mulatozással elevenítünk fel. Elevenítsenek fel egy-egy hagyományt, díszítsenek álarcot, süssenek fánkot, vegyenek részt a terem díszítésének előkészületeiben. Hallgassanak tréfás mesét, verset. Tanuljanak farsangi dalt, bálba hívogató mondókát. 6. A tavasz jeles napjai Húsvéti ünnepkör Kiszézés, tojásfestés, locsolkodás. A tavaszi sétát tegyék meg. Búcsúztassák el a telet, elégetve a kiszebábot. Tanuljanak mondókát, verset locsoláshoz, dalt a komatál küldéshez. A fiúk locsolják meg a lányokat és a felnőtteket. A lányok készítsenek tojást bármilyen technikával. Május elseje Készítsenek májusbotot, díszítsenek fát. A színes szalagokat közösen kössék fel. Szervezzünk kirándulást a megújuló természetbe. Tavaszi versek, dalok tanulása. Évzáró és Ballagás: Ezt a napot nagyon szeretik a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Ilyenkor bemutatjuk az évben tanultakat. De csakis olyan dolgokat, amiket a gyerekek élveznek és szeretnek. Próbáljuk együtt alakítani a műsort, hogy izgalmas legyen a gyermek számára. Pizsama Parti: 5 éve vezettük be ezt a különleges programot. Itt alszunk az óvodában, a középsős és nagycsoportos gyerekekkel. Bátorság próba pizza parti és buli zárja az estét.

9 Egészséges életmód kialakítása - - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - harmónikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása - megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só és telítetlenzsír tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Cél: Az óvodáskorú gyermekek szomatikus, pszichikus és szociális elégedettségének és harmóniájának megteremtése A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. Feladatok: Az óvónő a gyermek felvétele után készítsen anamnézist, elsősorban a gyermek testi szükségleteinek kielégítésére helyezve a hangsúlyt. Folyamatos mérésekkel: testsúly, testmagasság, láb kéz, stb. összehasonlítható mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek és az óvónő közötti természetes, megértő, őszinte és tapintatos viszony kialakulása mellett ismerhetők meg a gyerekek igényei, családból hozott szokása. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés feltételeit az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvónő. A beszoktatás ideje alatt (kétnaponta egy egy gyermek), minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egymás melletti csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. A gyermekek napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják, ezért kísérjék figyelemmel étrendjüket, hogy változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat az óvónő úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon. A felnőttek ismerjék meg a gyermekek táplálkozási szokásait, és kellő toleranciával kezeljék. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kielégítését szolgálja. A felnőtt a gyermek ápolása közben különös gonddal védje érzékszerveit. A bőrápoláshoz, a fogmosáshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek folyamatosan, önállóan végezhessék ezeket, a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért a többrétegű öltöztetés kialakításában működjön együtt az óvónő a szülővel.

10 A mindennapi szabadban való tartózkodás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön gyakorolják a természetes nagymozgásokat, és a néhány percre szervezett mozgásos tevékenységek szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A séták, kirándulások is hozzájárulnak mozgásigényük kielégítéséhez. A gyermek alvásigényének egy részét is az óvoda elégíti ki, melyhez tiszta levegőre van szüksége. Lefekvés előtt alapos szellőztetés szükséges, alvó gyermekre ablakot nyitni nem szabad. A nyugodt pihenés feltételei: félhomály, csend, az alvás előtti mesélés, dúdolás segíti a gyermek álomba szendergését. A gyermekek különböző alvásigénye miatt lehetővé kell tenni (6-7 8 évesek számára), hogy csendes tevékenységet folytathassanak, vagy a nyári hónapokban, a szabadban játszhassanak, ha erre igényük van. A gyermekek egészségvédelme, edzettségük biztosítása Az óvodában a megbetegedett gyermeket különös gondoskodással elkülönítve ápolja a felnőtt, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, hasmenés, kiütés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, megfelelő öltözködéssel, edzéssel és külön törölköző használatával igyekszenek gátolni. Betegségre gyanús, valamint orvossággal rendelkező gyermeket az óvónő ne vegye át a szülőtől. A gyermekekkel olykor megesik, hogy napközben vagy alvás ideje alatt bevizelnek. Ennek legtöbbször pszichés eredete van, ezért a felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Tapintatos, szeretetteljes bánásmód a szülőkkel való jó kapcsolat vezethet az okok megszüntetéséhez. A gyermekek hirtelen növekedése különösen 4-5 éves korban gyakran vezethet hanyag testtartáshoz. A szervezett prevenciós fejlesztő tornák, a mozgás igényének kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermek ellenálló képességének növelése érdekében minden nap, lehetőleg délelőtt és délután is, biztosítani kell a szabadban való tartózkodást. Az egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere, amennyiben megfelel az egészségügyi előírásoknak, megalapozója az óvodai nevelőmunkának. Legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar, melyet úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen állandó helye, ahol biztonsággal megtalálják a felnőttet. Az udvar árnyékos és napos, füves, homokos és betonos játszó része legyen helyszíne különböző tevékenységeknek. A gyermekek számára legyen biztosítva higiénikus tárolással ivóvíz az udvaron. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezik be a felnőttek. A több funkciót betöltő csoportszobát, tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, alvásra, pihenésre. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzék a gyerekek. Fűtési idény idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát függönnyel védjék. A többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket az óvónő (mesesarok, babaszoba, termések és egyéb kincseknek, zöld övezetnek, akváriumnak megfelelő hely). Az öltözők biztosítsanak megfelelő feltételt a nyugodt öltözéshez, vetkőzéshez (külön ruha és cipőtároló polc, ruhazsák). A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését, minden gyereknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője.

11 A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek a testápolási szokásoknak megfelelően. A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják, vigyáznak rájuk, a helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, tüsszentésnél, köhögésnél egyaránt. Igényeiknek megfelelő ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból. Esztétikusan terítenek, ügyelnek a higiénikus étkezésre. Készségszinten használják a kanalt, kést, villát. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek és vetkőznek. Ruhájukat összehajtva helyezik a polcukra, székre. Környezetükben igyekeznek mindenütt a rendre, tisztaságra ügyelni. Külső megjelenésükben tükröződjön a szépre, ízlésességre való törekvés. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés - Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen: érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör. - Az óvoda alkalmazottjai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. - az óvoda nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól - a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása - a gyermek erkölcsi tulajdonságainak ( mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának ( ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozása. - az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermekeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. - Kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket óvodába lépés előtt. Az érzelmi biztonságot nyújtó családias, szeretetteljes légkör megteremtése. Feladatok: Az óvodáskorú gyermekjellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért elengedhetetlen a derűs, családias, szeretetteljes légkör megteremtése az óvodában. A gyermekek óvodai élettere legyen alkalmas arra, hogy ötleteiket. elképzeléseiket, megvalósíthassák. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokás és jelképrendszere, mely egyéni légkört biztosít ezzel mélyítve a gyermekek közötti összetartozást, együttérzést. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek érzelmi kötődését az óvodához. Beiratkozás után a szülő gyermekével együtt az udvari tevékenységeket, ünnepélyeket meglátogatva szoktatja gyermekét a közösséghez. A szülő és az óvónő felkészíti a gyermeket

12 az egész napos óvodai tartózkodásra, mely nagyfokú körültekintést, gyöngédséget és türelmet kíván. A beszoktatásban mindkét óvónő és dajka is részt vesz. Az óvónő a családlátogatás alkalmával megismeri a gyermek környezetét. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónő személyes kapcsolattal, mesével, bábozással, énekkel, mondókákkal kedveskedjen a gyermeknek. Az egyes gyerek szociális viselkedési készségeinek szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A különböző viselkedési helyzetek (egymás mellett, együttjátszás, tevékenykedés) segítik a gyermeket a kommunikációban, megtanulja, értékelni a saját és mások cselekedeteit. Az érdektelen gyermekre szenteljen figyelmet az óvónő. A különböző életkorú gyermekeknek legyen lehetőségük az együttlétre és az együttes tevékenységre. Gyermek gyermek, felnőtt gyermek kapcsolata A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára az egyéni sajátosságait figyelembe véve érthetőbbé, vonzóbbá tudja tenni. Ehhez elsősorban a szülőkkel, nagyszülőkkel való bizalom kialakulása nélkülözhetetlen. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Az óvónő alakítsa ki a közösségi élet szabályait, váltson nevelési taktikát, ha érzi befolyásolásának eredménytelenségét. A gyermekek örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvónő kellő odafigyeléssel kezelje a konfliktushelyzeteket. A negatív (agresszív) magatartási módot szándékosan mellőzni kell. A felnőtt gyermek társalgásban a kapcsolatot erősíti a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, kioktatás, kiabálás.a gyermek gyakorolja a viselkedési, udvariassági formulákat, melyek az emberi kapcsolattartáshoz a csoportban éléshez nélkülözhetetlen. Az óvónő használjon minél több játékos eszközt az egyéni feladatok kimutatásához (Pl.: a napos tábla, születésnapi tábla, stb.) A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN. Ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez, melyet érzelmekben, szavakban és tettekben juttatnak kifejezésre. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a szokások szabályainak betartása. A szabályok be nem tartása esetén egymást figyelmeztetik. Figyelmeztetés nélkül segítenek egymásnak Konfliktushelyzetekben képesek társaikkal egyeztetni Érdeklődnek egymás, a felnőttek, az óvodába érkező vendégek iránt, szeretettel üdvözlik őket A tevékenységet türelmesen befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják egymás és a felnőttek közléseit Saját tetteiket értékelik, konfliktus esetén képesek egymással egyeztetni Kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket, érvényre juttatják kezdeményezőképességüket Szociálisan éretté válnak az iskolai élet megkezdésére

13 Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés - az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel a nevelőtevékenység egészében jelen van. - a nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. - az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. - Feladatok: Az anyanyelv áthatja az élet mindennapjait, jelen van az óvodai nevelés teljes folyamatában. A naponta ismétlődő mondókák, versek, mesék, énekek a hagyományápoló tevékenységek mellett, a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv élményében. Játékos tevékenységek, társas érintkezések által sajátítja el az anyanyelv jelrendszerét. Az anyanyelv fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kulturáltsága, ezért a beszoktatás alkalmával mérje fel az óvónő a gyermekek beszédszintjét, hanghibáit. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol a gyermek nyíltan, őszintén elmondhatja, ami őt foglalkoztatja. Az óvónő rövid, pontos megfogalmazással segíti a gyermekek beszédértésének alakulását, személyes segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik a gyermekkel való beszélgetésre. A beszéd nemcsak az érintkezés, viselkedés szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért a szókincsgyarapításnak feltétele az állandó cselekvés fenntartása. A játékot, a hagyományápoló és természetszerető tevékenységet kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyermekek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy mintha játékok párbeszédei, a mozgásos társasjátékok, a szabály megfogalmazásai mellett a néphagyomány, a környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek is gazdagítják a gyermekek szókincsét. A beszélgetés és beszélni hagyás az óvónő feladata, mert ez által alakul a gyermek beszédfegyelme és önuralma. Az óvónő figyelemmel kíséri a gyerekek beszédértési és beszédtechnikai szintjét, a gátlások oldásához segítséget nyújt a báb varázslatos erejével. A gyerek helytelen, rossz kijelentését helyesen ítéli meg hasonló mondatba helyezve. A könyvek szeretetére, az olvasásra nevelés fontos kelléke a képeskönyvek nézegetése, lapozgatása, ezért esztétikus, igényes tartalmú könyveket válogasson a csoportszoba polcaira. Az óvónő engedje meg, hogy a gyermekek behozhassák az óvodába kedvenc könyveiket, kérésükre mutassa meg azokat a többi gyereknek és meséljen belőle.

14 A FEJLŐDÉS EREDMÉNYEKÉNT A gyermek érthetően, egyszerű vagy összetett mondatokban elmondja kívánságait, gondolatait Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat Figyelme, koncentráló képessége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik Érdeklődő, másokat is képes meghallgatni A természetről, környezetéről és a jeles napok tevékenységeihez fűződő kifejezése átkerülnek a gyermek mindennapi szóhasználatába AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI és az óvodapedagógus feladatai Játék 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet: Az óvodai élet tevékenységformái, és az óvodapedagógus feladatai - a játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. - az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőséget biztosítson. - az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. - mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. - az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése - a játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A tevékenység célja: A játék a kisgyermekek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék célja maga a játék, mert örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A gyermek, játék közben ismerkedik a világgal, tapasztalatokat szerez, reagál. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének domináns jele, melyben meghatározó szerepe van az élménynek. Célunk, hogy a tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyait és ötleteit kibontakoztassuk annak érdekében, hogy sokrétű, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékban integrált tanulás. Feladata: feltételek megteremtése a pedagógus feladata. Ezen belül a megfelelő légkör, hely, játékidő és a megfelelő játékeszközök biztosítása. A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismerése. A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. A játék örömforrás legyen a gyermek számára. A feszültség csökkentése a játék által. A gyermekek közötti társas kapcsolatok fejlesztése. Egyszerű szabályjátékok, játékszabályok megismerése, elfogadása, követése. Vegyenek részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Alakuljanak ki pozitív érzelmeik társaik iránt. Önmegvalósítás lehetősége.

15 A játékszerek megismerése, használatának tanulása - Gyakorló játék Legjellemzőbb 3-4 éves korban, de megjelenik idősebb korosztálynál is. Egy tevékenység sokszori ismétlése, melyet a gyermek önmaga választ, mert sikerélményhez juttatja. Előnye, hogy ez által fejlődnek részképességei (szem-kéz koordináció, kezesség kialakulása - Szerepjáték Nevelés szempontjából a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, melyhez különösen erős képzelőerő társul. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy a beleélés kifejlett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és sikerélményhez jusson. Már 3-4 éves korban megjelenik, végigkísérve óvodai életünket és 8 éves korra, fokozatosan jut el egy magasabb szintre. - Barkácsolás Az életből merített élményeiket próbálják saját elképzeléseik és kiválasztott eszközeik által megvalósítani éves korra jellemző a barkácsolás és a szerepjáték természetes velejárója. - Dramatizálás, bábozás A gyermekek sokoldalú örömszerzésének megjelenítői. A báb segítségével kialakulnak a közösségi szokások, a társas kapcsolatok. A bábozás legfejlettebb formája a bábjáték, amikor a gyermekek képesek a reproduktív játék után rövid, kitalált játékot produkálni. A dramatizálás lehetővé teszi, hogy mind az, ami foglalkoztatja őket, közel áll hozzájuk, saját elgondolásaik alapján eljátszhassák. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye. - Építő-és konstruáló játék A gyermekek játékában gyakran előfordul a kutató manipuláció, a bonyolultabb alkotások létrehozásának igénye. Az építő játék az eszközök, és anyagok változatosságát igényli, s ezek alkalmazása és a velük való tevékenykedés segíti a finommozgásuk alakulását. - Szabályjáték Pontos meghatározott szabályok határozzák meg a játék egészét. Az óvónő adja meg annak a lehetőségé, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok gyakorlása alkalmassá teszi őket az iskolai élet megkezdésére. - Szimulációs játék A gyermek ismeretszerzésének folyamatában a játékot, mint módszert alkalmazzuk. A szimulációs játékokban a játékhelyzetet az óvodapedagógus teremti meg és irányítja, míg a szerepjátékban a gyermek kezdeményez. A szimulációs játékok motiváló ereje igen nagy, fenntartja a gyermek figyelmét, növeli önfegyelmét.

16 A fejlesztés tartalma életkoronként 3-4 évesek Véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket, gyakorló játék. Irányításában biztosítani kell a mozgásteret, játékörömöt, illetve a játékeszközöket. A kicsik számára legyenek öltöztethető, húzható, rakosgató játékszerek. A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. Kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. 3-4 éves korban a gyermekek elsajátítják, és már betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. 4-5 évesek Ebben a korban tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Mozgásuk, értelmi és érzelmi fejlődésük alapján megértik környezetük egyszerű jelenségeit, és készek ezeket játékukban újra alkotni, reprodukálni évesek Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolkodásait, saját maguk is képesek továbbgondolkodni és továbbfejleszteni ötleteikkel a játékot. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalatikat, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Ebben a korban a gyermekek már képesek arra, hogy érzelmileg is ráhangolódjanak a környezetükben élő felnőttek viselkedésére. Ez jelentkezik a játékukban. Tanulják és gyakorolják a viszonyukat. Játékos ismeretszerzés, tapasztalatszerzés folyamata Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó szimulált helyzetekben, kirándulásokon, az óvónő által kezdeményezett kötött és kötetlen foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. Elsősorban a cél határozza meg az ismeretátadás-átvételt, erre épül a megismerés, ismeretszerzés tervezése, azaz a tapasztalatszerzés módja, helye, lehetőségei (bemeneti tényezők - pedagógiai hozzáadott érték kimeneti tényezők sikeres iskolakezdés). Feladat: Ismeretek átadása, egymásra építése. A gyermekek kíváncsiságának érdeklődésének kielégítése. A tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átéreztetése. Az alkotás, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedeztetése. A helyes világkép kialakítása, ezáltal rendeződnek a gyermekek tapasztalatai. Problémahelyzetek megoldása. A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése által az értelmi képességek fejlesztése. Tűrő és konfliktus megoldó képességek fejlesztése. Esztétikus, érthető kifejezőkészség fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a tudásvágy után. A szellemi aktivitásra ösztönző probléma szituációk megteremtése. Az önállóság erősítése. Az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtése. A játékosság érvényesítésével a kitartás erősítése. A feladattudat kialakítása. Az együttműködés, a viselkedési szokások helyes irányba terelése.

17 A játékos ismeretszerzés lehetséges formái: Az utánzásos, minta- és modellkövetése magatartás és viselkedés tanulása (szokások alakítása). A spontán játékos tapasztalatszerzés. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés. A gyakorlati probléma és feladatmegoldás. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. A játékos ismeretszerzés feltétele: A gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Próbáljanak különbséget tenni a mese és valóság között. Figyelmük tartalma érje a percet. Kis segítséggel próbálják megoldani a megadott feladatokat. Próbáljanak meg önállóak lenni a feladatok megoldásában. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kapjon a felidézés. Legyenek képesek gondolataikat érthetően szavakba, mondatokba foglalni. Végezzenek önálló megfigyeléseket, ismerjék fel a jelenségek közötti összefüggéseket. Foglalkozási formák: kötött és kötetlen Mese, vers, Irodalmi nevelés - a gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. - a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme - az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. - a mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi. A tevékenység céljai: - A magyar nyelv szépségének, kifejező erejének megismerése változatos irodalmi élményeken keresztül, kialakítva a könyv megszerettetését. - Az óvodai irodalmi nevelés megalapozza a 3-8 éves gyermekek pozitív személyiség jegyeit. - A vers, a mese összefonódik a zenével, énekléssel, mozgásos játékokkal, ábrázolással. Élmény a gyermekek számára, érzelmi állapotokat hoz létre, örömet okoz, várják a velük való találkozást. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Feladatai: Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása.

18 A művészeti, irodalmi eseményeket hordozó, a valóság esztétikai értékeinek befogadására nevelés. Fontos, hogy a mesélő élményszerűen adja elő a műveket. Az óvónő a mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal teremtse meg. Olyan meséket, történeteket válasszunk, amelyeknek témája a gyermekekről, közvetlen környezetéről, az állatvilágról szólnak, amelyeket az egyenes vonalú cselekmény az érthető, világos meseszövés, az érdeklődést ébrentartó szavak, fordulatok, ritmikus ismétlődések jellemeznek. Igazi élményt az állatmesék, a cselekményesebb, terjedelmesebb, gyakran elágazó szerkezetű tündérmesék jelentenek, de bátran válogathatunk a csali- és tréfás mesék köréből is. Vers: többségében mondóka, szerepátadó, fogyó-gyarapodó gyermekjátékok. Mindenképpen be kell mutatnunk legismertebb költőink gyermeki személetéhez igazodó játékos, ritmikus, zenei hatású verseit (pl: Weöres Sándor stb.). Nem hiányozhatnak a mai magyar írók műmeséi. (Móra Ferenc, Móricz Zsigmond) Tervezzünk klasszikusaink, József Attila, Szabó Lőrinc gyermekverseiből. Cigány mesék, versek megismertetése életkoruknak megfelelően. Ismerkedés cigány szavakkal. Igyekezzünk több magyar népmesével megismertetni a gyerekeket. Mesék, versek kiválasztása évszakokhoz, ünnepekhez, néphagyományokhoz. Ismertessük meg a gyermekeket más nemzetek meséivel, verseivel. ( európai és más földrész nagy mesemondóinak klasszikus meséivel ) A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, ölbeli játékokból, ritmikus zenei hatású játékos versekből állítsuk össze. Fontos a felnőttel való közvetlen kapcsolat, a bizalom, biztonságérzet. Mesék választásánál az egyszerű és érthető cselekményű állatmeséket részesítsük előnyben. Az óvónő a mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal teremtse meg. Ismerjenek10-12 mondókát, verset, 8-10 mesét. A 4-5 éves gyermekek meséi lehetnek állatmesék, népmesék, népszokásokhoz kapcsolódó dramatikus játékok és realisztikus mesék. Szerepeljenek vidám, humoros versek, klasszikusok és mai költők gyermekversei. Az óvónő segítségével jelenítsék meg a meséket, rögtönözzenek bábjátékot. Ismerjenek 5-8 mondókát, 6-10 verset, mesét. A éves kor mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve, a népmeséken, a gyakran elágazó szerkezetű tündérmeséken, a tréfás és műmeséken át a novellisztikus, realisztikus mesékig igazi élményt jelentenek a gyermekek számára. Ismertessük meg a gyerekeket a cigány mesékkel, versekkel életkoruknak megfelelően. Egy-két cigány kifejezéssel, szóval is ismerkedjenek. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyományok ápolását, az évszakok szépségét. Fejlesztés várható eredményei: Kapcsolódjanak be a mondókák, versek mondogatásába. Az óvónőt utánozva ritmikus, mozgásokkal kísérjék a verseket. Maguk is énekelgessenek, halandzsázzanak.

19 Figyelmesen, szívesen hallgassák a rövid meséket, örüljenek azok gyakori ismétlésének. Kérjék a meséket, a mesehőssel vagy ellenfeleivel kapcsolatos érzelmeiket játékban, rajzban, esetleg szavakban is nyilvánítsák ki. Lapozgassák a képeskönyveket, kezdeményezzenek beszélgetést az ismert képekről. Szívesen mondjanak spontán módon is mondókákat, verseket, meséket a hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismerjék mozgásait. Tudják a megismert szavak jelentését, megfelelően használják azokat. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzzék mondataikat. Szívesen, örömmel hallgassanak mesét. Tudjanak könyvben kép alapján tájékozódni, vigyázzanak a könyv állagára. Vegyenek részt dramatikus játékokban, közös műsorkészítésben Kapcsoljanak ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalmakhoz. Legyenek képesek koruknak megfelelően, színházi előadások cselekményének követésére, a mesék (dramatizálás, mese-posztó, bábozás), többféle megjelenítésére. Ének-zene, énekes játék 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet: Általános feladatok: - Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában - a zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetén a gyermekek hovatartozását. - a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A zenei nevelés célja: Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését; formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Feladatai: A zenei anyanyelv megalapozása. A zenei hallgatás, ritmusérzék, zenei emlékezet, játékos alkotókedv fejlesztése. A néphagyomány és a művészeti értékű gyermekdalok megismertetése, megszerettetése. Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon keresztül. Mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása. Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése. Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés. A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. A fokozatosság elvének követése a zenei anyag feldolgozásában.

20 A gyermekek egyéni adottságainak megfelelő fejlesztése. Az óvónő éneklési készsége, tiszta szép énekhangja keltse fel a gyermekben a tanulás vágyát, a bemutatott dalok és énekes játékok iránt, valamint ritmikai, hallási és zenehallgatási tevékenységek iránt. Tervezhető tartalmak 3-8 éves korban A 3-4 éves gyermekek elsőként olyan ölbeli játékokat ismerjenek meg, melyet a felnőttel együtt játszhatnak. Ilyenek a hintáztatók, cirógatók, lovagoltatók, tapsoltatók, ujj-és tenyérjátékok, csúfolók, kiszámolók stb. Ez a tapintásos kontaktuson alapuló szeretet kapcsolat fontos elem a biztonságérzet kialakulásában. A kicsik ismerjenek 2-3 hangból álló, 8-10 énekes játékot. A mondókák, dalok 2/4-es üteműek, melyben negyed és páros nyolcad ritmusok legyenek. A gyermekek a játékon keresztül szerzik meg a zenei készségüket, és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban és hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a környezet hangjait, a csendet és a hangszerek hangszínét. A gyermekeknek legyen lehetősége pár percig tartó hangszeres zenét hallgatni, illetve videó felvételen megtekinteni. A 4-5 éves gyermekek ismerjék meg a hullámvonal csigavonal szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmuson túl megjelenik a szinkópa. Alkalmi dalokhoz játékokat, mozdulatokat lehessen kitalálni. Énekelgessenek négy-nyolc motívumból álló énekes játékot, műdalokat. Ismételgessék a korábban tanult mondókákat, dalokat, tanuljanak 4-5 új mondókát, gyermekdalt. A körjátékok közül játszanak szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító stb. játékokat. A gyermekek minél gyakrabban énekeljenek önállóan a tiszta éneklés érdekében, de kisebb csoportokban is halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben. Érezzék az egyenletes lüktetést, a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak népi ritmuseszközt, s ezeket a lehetőségekhez képest közösen készítsék el. A éves gyermekek a különböző játékhelyzetekben alkalmazzák a kiolvasót. Az óvónő énekeljen népdalokat, de a rokon és más népek dalai is jelenjenek meg előadásában. Nyújtson maradandó zenei élményt énekes és hangszeres előadásával a gyermekeknek. Tanuljanak meg 4-8 új mondókát, új énekes játékot és 3-4 alkalmi dalt. A tiszta éneklést segítse elő az önálló énekléssel, a hallásfejlesztést segítő fogalom párokat kapcsolják össze, pl. tempóváltoztatás, dallambújtatás, halk- hangos éneklés stb. Az óvónő tegye lehetővé a gyermekek hangszeren való játszását, zenekar alakítását. A fejlesztés várható eredményei: Önként vegyenek részt a közös játékban, közös éneklésben. Éneklés és játék közben alakuljon ki a csoport egyöntetű tempója, játékos mozdulataikat megközelítőleg egyszerre és ritmikusan végezzék. Különböztessék meg a magasabb-mélyebb hangokat, és kézzel tudják jelezni, amit hallottak. (felemelt illetve leeresztett kéz) Legyenek képesek néhány percig az óvónő énekes vagy hangszeres előadására figyelni. Utánozzák szívesen az óvónő által bemutatott egyszerű mozgásokat, tánclépéseket. Legyenek képesek a mondókákat, játékdalokat az óvónő kezdése után csoportosan, önállóan énekelni az egyvonalas c és a kétvonalas c abszolút hangmagasság között. A tisztaság a dallamon és a szövegmondáson egyformán megfigyelhető legyen. Az egyenletes lüktetést, a dal-, illetve mondóka ritmusát egyénileg is hangoztassák.

21 Ismerjék fel a tanult dalokat dúdolásról vagy hangszerjátékról a dalra jellemző rövidebb rész alapján is. Szépen, harmonikusan járjanak, mozogjanak együtt, a játékhoz tartozó e mozgásokat, táncos mozdulatokat a zene lüktetésének megfelelően, egyöntetűen, folyamatosan, esztétikusan végezzék. Hagyományok ápolását és az esztétikai nevelést célzó feladatok: Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai: egy- és kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók megismertetése. Körjátékok és dalaik (fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok). Magyar népszokások, a hagyományok dalai, játékai más népek dalai: táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódó játékok, kapuzók) és népszokások (négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva) Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene), alkalmi dalok (ünnepek dalai) Rögtönzött hangszerek készítése. Az esztétikus összehangolt mozgás fejlesztése. Ismerjék meg a magyar néptánc alapvető lépéseit és azokból tetszés szerint, pillanatnyi alkotókedvük szerint építkezzenek. Fontos a tudatos esztétikai megformálás, a zenei anyag esztétikai hatását felerősítő tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Tanuljanak népdalokat, népi mondókákat, kiolvasókat, csujogatókat, melyeknek, sajátos ritmusa van, és ha fellelhető, mindezt az etnikumi irodalomból. A népdalok énekléséhez társuljanak a néptánc egyszerű elemei, melyek esetünkben legyenek etnikumi hagyományőrzők (cigánytánc lépései). Váljon mindennapi tevékenységgé a gyermekek óvodai életében az éneklés. Ismerjék meg népük hagyományait és őrizzék azokat. Rajzolás, mintázás, kézimunka - a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül - az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget - maga a tevékenység s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. - A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal. - az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. - Törekedni a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatásra és tehetségek bátorítására.