Mindig csak olyan ligetekben fordul elı, amelyek kiszáradtak. Főznyárligeterdıkben,

Átírás

1 H 12-13: perc K 10-1; 2- este7 SZ: 10-1; 2- este9 147 ember- Fontos! FELISMERÉS Család Magyarnév, növényfaj magyar neve (latin név rögtön nem jut eszedbe nem baj) Élıhely kell, más nem! Bodzafélék családja Fekete Bodza Alacsony termető cserje. 5-6m es magasság Törzs vastagság max 10cm körül. Levele jól felismerhetı : tojásdad, lándzsás alakú. Tojásdad-lándzsás, lándzsás-tojásdad Páratlanul összetett, 5 levélkébeıl áll Levelek széle: főrészes Levélkék ülök (kicsi levélnyél de inkább nincs) Viráguk: összetett. Az egyes virágok aprók, fehérek Sziromlevelek száma 5, fort szirmú (csészelevelek, sziromlevelek összenınek.) nem lehet letépni a virágról ssak a sziromlevelet Sátorozó bogernyı virágzata van. Erıteljesen elágazik a virágzati tengely Csonthéjas terméságazatuk van, a termések fekete színőek (ehetıek) Élıhely: általában szerves anyagokban, tápanyagokban gazdag talajokon fordul elı. Magas N tartalmú talajokat, árvizí elöntést jól tolerálja. 2 nagy erdıtársulásban fordul elı. Főznyár ligeterdıkben, akácosok aljnövényzetében. Lazább szerkezető, homokosabb vályogosabb talajokat kedveli Alkothat önmagában is cserjést (üde cserjés) (fekete bodzás.) Gyalogakác, amerikai kırös a vetélytársai. Szilfafélék családja Levele: aszimmetrikus. Un. Kétivarú virágul van. Kivétel nyugati ostorfa: egyivarú virág. Termése: lependéktermés, viszont az ostorfának jellegzetes csonthélyas termése van Mezei szil (ULMUS MINOR ) Levele a legkevésbé asszimetrikusabb, 6-8cm es level Alakja: lándzsás tojásdad. Jobb és bal levéllemeznyél. Nem egyforma. Bal hosszabb, rövidebb a jobb. Egyszeres vagy 2xesen fogazott. Virága : lombfakadás elıtt virágzik, igen egyszerő. A csésze és sziromleveleket nem lehet egymástól elkülöníteni. Barnás színő lepelleveleket találunk csak a porzó és a termık kkörül Termése: Lependéktermés. Jellegzetes szív alakú. A mag a termés csúcsánál található ( a szív felsı csücskén) 1cm-es max. Élıhely: Alföld és dombvidéki üde erdıkben. Tölgyszélkıris ligeterdıkben. (magas ártereken helyezkednek el, nincs évi rendszeres elárasztás csak a legmagasabb árvizek öntötték el ) Mindig csak olyan ligetekben fordul elı, amelyek kiszáradtak. Főznyárligeterdıkben, száradás esetén. Főznyárligeterdık tölgyszélkıris ligeterdık átmenetében. Puszítója: szilfavész (tömlısgomba) század elején M.o-t megtizedelte, napjainkban kevés helyen van

2 Vénic szil ( ) Levele: Erısen aszimmetrikus a levele, nagyon gyakran az egyik levélféllemez mindössze 2/3-a a másik féllemeznek. Az amelyik kisebb, az általában szélesebb is. Alakja: tojásdad-lándzsás. Gyakran kerekdedebb. inkább 8cm, nagyobb a másik szilhez képest. Széle: 2x-esen főrészfogas. A mag inkább a közepén helyezkedik el. Széle pillás Élıhely: tölgyszélkıris ligeterdıkben, éger ligetekben, főznyár ligetekben a kiszáradásukat jelzi Hegyi szil () Levele: 2 féle is lehet Tojásdad-lándzsás, nagy mérető, 8-10 cm-es hosszúságú. Levélszéle 2x-esen főrészes Az egyik jellegzetesen hirtelen csúcsba futó. A másik 3 csúcsú. Kevéssé aszimmetrikus. Termése lependéktermés. A mag a termés közepén, kevésbé bemetszett Élıhely: Nedvességkedvelı klímát kedvel: bükkösök (zonális intrazonálisakban: szurdokerdıkben, ) Nyugati ostorfa Hosszúkás-tojásdad, lándzsás levele van. Levél: jobb és bal fele nem fedi egymást Csak egyszeresen főrészfogas a széle. Termés: egyivarú, de egylaki növény. (külön porzós, termıs virág) Igen apró, barnás színő csonthéjas termése van Természetes körülmények közt nnics m.o-n Északamerikából jött. AZ ottani ıshonos növényeket is elszorítja Magyarországon a nem megfelelı gazdálkodás miatt terjedhetett el. Invazív növényfaj. Az elmúlt évtizedekben intenzíven terjeszkedett. A legnagyobb gond a homki erdıkben: a lazább talajokat szereti. Nagy gond: a telepített homoki nyárasokban, a telepített homoki erdei és feketefenyvesekben Dombidéki erdıkben, hegylábfelszíni erdıkben. Olajfafélék családja A család levelei átellenes levélállás van. Valamennyi virágalkotó megvan. A csészelevelek száma 4 Ford csészéjőek = a sziromlevelek töve összenı, ezekbıl létrejön egy pártacsı 2-2 termı porzó, egy termıvé nı össze Élıhely: szubtrópusi, mediterrán vidékeken. Amerikai kıris ( FRAXINUS PENNSYLVANICA) Általában középmagas, magas, max 25m-es Lombkoronája: szabálytalan. Gyakran a hónyomása miatt télen letöredezik. Törzse: egyenes, szürkésbarna, hosszanti repedésekkel, melyek sekélynek tekinthetık Magas kıris, virágoskıris: mind2 rügye barna. Levele: az egyes kıriseket nem levélalakján különböztetık. Termés alapján csak! Páratlanul szárnyaltan összetett levél, tojásdad-lándzsás, lándzsás levélkékkel rendelkezi. Egy levél akár 10-20cm, a levélke max 7-10 cm

3 Levélszél: főrészes. Viszonylag rövid levélnyéllel rendelkezik, de mindenesetben van. Mindig több levélkéje van a bodzánál. 7-9 levélke (bodza 5 ) Levélfelszíne fényeszöld. Az amerikai kıris levele sárgul (míg a magyar fajoké vörösödik ) Virágai: szintén kivétel a hazai körisektıl. Nincsenek virágtakaró levelei. 2laki! A porzós termıs virágok 2 külünbözı növényen. Bugavirágzatba rendezıdik Termése: lependéktermés, de féloldalas. 1 hosszú megnyúlt repítı. Származás: É-Amerika, Pennsylvania síkvidéki, dombvidéki erdıkben. Európában a 18. században telepítették be. Magyarországon az 1900-as évektıl. Élıhely: főznyárligetekbe telepítették, hogy keményfás erdıkké alakítsák. (füzek nyárak korhadósak ) a kırisnek viszont sokféle felhasználása volt ismert. Faváz gyártására. Bútorgyártás, késıbb sportszer (nagy rugalmasság) Tenisz, baseball. Erıs árnyékot vet az aljazatra, az ıshonos fafajok megnövekedését gátolja! A főzek fénykedvelı fajai kihalnak az aljnövényzetbıl a ligeterdık aljnövényzete csupán a kırisek újulataira korlátozódtak. Tágtőréső faj. Napfénykedvelı, de fiatalkorban árnyéktőrı Elárasztást jól viseli, száraz körülmények közt is elél. Tápanyagtartalom: szegény és gazdag termıhelyeken is. Talajszerkezet szempontjából közömbös (homok/ agyagos lösz) Sókoncentrációra nézve is jó sótőrı. Általában vmilyen szolonyeces talajon elvan, szoloncsákos talaj esetén kihal. Invazív faj. A gyalogakác mellett a kıris a főznyárligeterdık leggyakoribb,,ellensége Szárazabb területekre, lösztájakra is telepítették. Homokterületen invazív, löszön kevésbé. Virágos kıris (szubmediterrán klímahatás) Magyar kıris. A tölgyélkıris ligeterdıkben mindig magyar kıris fordul elı Májusi Orgona Cserje, max 8-10m-es magasság, tavasszal virágzik Átellenes levélállás, cseppalakú levele van. 6-8 cm-es nagyságú, ép levélszél, csúcsos. Levélváll szíves. Virágzat: buga. Fitalon fehér, késıbb lila színő- Csésze és sziromlevél száma 4 Termése: toktermés, fásodó 1-2cm-es öszre elszárad és kinyílva kihullanak a magvak. Élıhely: Kelet Balkáni faj kimondottan szárazságtőrı, melegkedvelı. Délies kitettésgő lejtıön fordul elı, molyhostölgyes bokorerdıkben Romániában: Bihari hegységtıl D felé haladva Vaskapu felé. (illír dacikus harapófogó) Ez a faj csak ezen régiókban fordul elı. Néha azonban kivadulhat. Közönséges fagyal Cserje: kisteremető, 1-2 m magas Levél: általában 5-6cm-es tojásdad-lándzsás, lándzsás megjelenéső. Fıere látványos, levéllemezbe bemélyedı. Levélszéle: lekerekített levélcsúcs. Termése: bogyótermés. Élıhely: Tágtőréső. Szerves és tápanyagban gazdag meszes talajokat kedveli, szárazságtőrı, melegkedvelı növény. Vmennyi alföldi dombvidéki és hegyvidéki tölgyesben jelen van. Bálványfélék családja Trópusi-szubtrópusi területeken fordul elı - 3 -

4 Bálfányfa Népies neve: ecetfa. Magassága: méter. Európában ez nı a leggyorsabb, évente 3 m. Fája belseje lágy, barnás színő. Kérge sima, de levélripacsok taláhatók rajta (levélnyél maradványok) Levele: páratlanul szárnyaltan összetett mérete 40-50cm es nagyságú. Akár 1m-es nagyságú. Ez levélkébıl tevıdik össze, melyek általában 8-10 cm-es hosszúságot érnek el. Levele: ép szélő, tojásdad-lándzsás alakú. 2 oldalán kiálló levélfog Nagy mennyiségő biomasszát produkál a levél, ha lehullik Virága: felemás kétlaki növény = vannak olyan növényegyedek, amelyeken csak porzós virágok találhatók. Azonban azokon a növényegyedeken, amelyeken vannak termıs (nınemő) virágok, azon mindenesetben van porzó is! Élıhely: nem ıshonos, de invazív faj. Származása: Kínai Alföld. Kevéssé köttött, leggyakrabban homokos, tápanyagban szegény talajokat kedvel. Fagyokat bírja, de a 9 C -nál alacsonyabb évi középhımérsékletet nem bírja. Nem kedveli a tartósan nedves területeket sem. Szárazságedvelı. Kínában löszterületek pionír faja. Európában erózióvédelmi szempontból kezdték el telepíteni. Jól bírja a szennyezett levegıjő városi környzetet: iparvárosok, bányavárosokban fasorokat telepítettek elsı kivadulása. A növény gyökérsarjakról is jól terjed, képes föld alatt is terjedni. :: Felhagyott gyárterületeken, vasúti töltések mentén. Elhagyott tanyák környékén : tanya összedıl talajba mossa a víz a meszet. Ideális feltétel. Kiskunságban Hegységek : délies kitettségő lejtıkön mészkı sziklagyepekben. Értékes védett fajokat károsít! (pl magyar kikerics Szársomlyón, vagy Aggteleki- karszt ) Kivágni nem lehet gyökerénél kell támadni. A fa törzsbe, kivágott tuskóba vegyszert injektálva kiöli a növény gyökerét. Képes az épületek stabilitását is veszélyeztetni. Repedések, tápanyagszívás. Szömörcefélék családja Cserszömörce (COTINUS COGGYGRIA) 3 m magas cserje. Levele: elliptikus, tojásdad alakú. Ép szélő, szórt levélállás jellemzi Virágai: bugavirágzat A virágkocsányon elágazó, fehér színő hosszú növényi szırık, mely a termés érlelése után is ottmarad A levél ısszel vörösödik Fénykedvelı, D- Európai, szubmediterrán kerületeken. M.o: cserszömörcés karsztbokor erdıkben fordul elı. Dúnántúli középhg, Mecsek. Vértes. Ezüstfafélék családja Ezüstfa Egyszerő levelei vannak, szórt levélállás jellemzi. Lándzsás levelő, csúcsuk lekeríkített. Sötétzöld, fonákja fehér. Magasság 4-5m, felszín közelében elágozó, alacsonytermető fa. Virágai 4tagúak, halványsárga színőek. Felemáskétlaki növények. Egyes egyedek csak porzósak, viszont a termıs virágokkal rendelkezık egy virágon belül találhatók meg a termı és a porzó hímnıs kétivarú virág Termése: szürkés színő bogyótermés Invazív növényfaj

5 Származás : középázsia. Sztyeppéken. 20. században szikfásításra próbálták használni. (jó sótőrı) Kivadult viszont. Nem a szikes termıhelyeken, hanem inkább a szikesek peremén terjed, a környékükön elıforduló homoki és löszsztyepp-réteket károsítja. Diófafélék családja Közönséges dió Levele: páratlanul szárnyaltan összetett levele van, a levélkék általában elliptikusak. A középsı levélke gyakran nagyobb mint a többi Széle: ép, 7-9 levélkébıl áll. Ülı levelek, a középsı kivételével nincs nyél Barkavirágzattal rendelkeznek. A virágtakaró levelek leegyszerősödnek. Termése: csonthéjas termés. Kezdetben zöld burok, majd kiszárad, felnyílik, kihullik belıle a csonthéj. Élıhely: mediterrán elterjedéső, melegkedvelı Magas mésztartalmú, inkább kötöttebb, humuszban gazdag, jó vizellátottságú talajokban. Mégis elsısorban hegyvidékek, középhegységek szurdokvölgyeiben (illir dacikus harapófogó, de csak a Déli kárpátokban fordul elı ) Korábban elıfordult. A jégkorszak elıtt