A Kempelen Farkas Gimnázium iskolaudvarának fás szárú növényei

Átírás

1 BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI PROJEKTMUNKA A Kempelen Farkas Gimnázium iskolaudvarának fás szárú növényei Készítette: Deutsch Tamás 12.B Konzulens tanár: Sebő Péter Kempelen Farkas Gimnázium 2007.

2 2 Tartalomjegyzék Célkitűzés, témamegjelölés Módszerek Eredményeim A meghatározott fajok listája A fajok térképi ábrázolása Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők... 9 Fényképek...CD mellékletben Néhány faj határozásának részletes leírása Egybibés galagonya Vénic szil Orgona Borostyán Lucfenyő Nyír Kislevelű hárs Hegyijuhar Kecskefűz Fagyal Felhasznált irodalom... 23

3 3 Célkitűzés, témamegjelölés Munkám célja az iskolaudvar fás szárú növényeinek azonosítása és a meghatározott egyedek, fajok térképen történő ábrázolása volt. Ennek bemutatására a dolgozatomban részletesen ismertetek 8 faj határozását, több esetben fényképeken bemutatva a határozási bélyegeket. Célom volt továbbá, hogy az iskolaudvar fáiról és cserjéiről olyan fényképeket készítsek, amelyek bemutatják azokat, lehetőleg virágos állapotban. Olyan fényképeket is szerettem volna készíteni, amelyeken a vizsgált fajok azonosítását segítő, un. határozási bélyegek megfigyelhetők. Az elkészült fényképek a dolgozathoz mellékelt CD-n jó minőségben megtalálhatók, egy részük a dolgozatban nyomtatott formában is szerepel. Módszerek A fajok meghatározásához a Simonyi Tibor Seregélyes Tibor: Növényismeret című könyvében szereplő határozókulcsokat használtam. Az ebben nem szereplő fajok azonosításához Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok - Virágos növények) és több fákról és cserjékről szóló könyvet használtam. Ezek részletes jegyzéke az internetes forrásokkal együtt az irodalom-jegyzékben található meg. Az iskola nyomtatott, szintvonalas térképét Illés Balázs: Az iskola területének pontos mérése című évfolyamdolgozata alapján készítettem, az egyes fajok elhelyezkedését a tereppontokhoz képest történő méréssel határoztam meg. A meghatározott fajok rövid, táblázatos illetve grafikus jellemzéséhez elsősorban a Növényismeret című könyv ökológiai és növényföldrajzi, rendszertani adataira támaszkodtam. Az elkészült fajlista alapján kigyűjtöttem az iskola udvarán előforduló fajok jellemzőit, s az adatok egy részét grafikusan is ábrázoltam.

4 4 Eredményeim A meghatározott fajok listája Az iskola udvarán 38 fás szárú növényfajt azonosítottam. A lista alapján megállapítható, hogy a fajok nagy része zárvatermő. A zárvatermő fajok 17 családba tartoznak, ezek közül a rózsafélék családját 11, az olajfafélék családját 4, a fűz- és nyírfafélék családját 3, a juharfélék családját 2, a többi családot összesen 12 faj képviseli. Az említett adatokat kördiagramon mutatja be a következő ábra: nyitvatermők zárvatermők rózsafélék olajfafélék fűzfafélék nyírfafélék juharfélék egyéb Az iskolaudvar növényfajainak rendszertani megoszlása

5 5 Az iskolaudvar fás szárú növényeinek listája rendszertani sorrendben a következő: Nyitvatermők - Duglászfenyő Pseudotsuga menziessii) - Lucfenyő (Picea abies) - Nyugati tuja (Thuja occidentalis) Zárvatermők Rózsafélék családja: - Alma (Malus sylvestris, több különböző virágszínű változatban) - Szilva (kék termésű Prunus domestica és sárga termésű csersznyeszilva Prunus cerasifera) - Meggy (Cerasus vulgaris, több kertészeti változatban: zöld levéllel: a convar. vulgaris, piros levéllel a convar. austera) - Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) - Szeder (Rubus fruticosus) - Madárberkenye (Sorbus aucuparia) - Kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) - Közönséges mandula (Amygdalus communis) - Vadrózsa (Rosa canina) - Cseresznye (Prunus avium) Diófafélék családja: - Közönséges dió (Juglans regia) Szilfélék családja: - Vénic szil (Ulmus laevis) Bodzafélék családja: - Fekete bodza (Sambucus nigra) Hársfafélék családja: - Kislevelű hárs (Tilia cordata) Mályvafélék családja: - Hibiszkusz (Hibiscus syriacus) Olajfafélék családja: - Orgona (Syringa vulgaris) - Magas kőris (Fraxinus excelsior)

6 6 - Aranyfa ( aranyeső, Forsythia suspensa) - Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) Fűzfafélék családja: - Kecskefűz (Salix caprea) - Fehér nyár (Populus alba) - Kínai nyár (Prunus simonnii) Eperfafélék családja - Füge (Ficus carica) Kenderfélék családja: - Komló (Humulus lupulus) Pillangósvirágúak családja: - Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Borostyánfélék családja: - Borostyán (Heldera helix) Borbolyafélék családja: - Sóskaborbolya (Berberis vulgarius) Juharfélék családja: - Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - Platánlevelű (korai) juhar (Acer platanoides) Szőlőfélék családja - Vadszőlő (Parthenocissusus tricuspidata) Somfélék családja: - Húsos som (Cornus mas) Nyírfafélék családja: - Közönséges mogyoró (Corylus avellana) - Törökmogyoró (Corylus colurna) - Közönséges nyír (Betula pendula)

7 7 A fajok térképi ábrázolása

8 8 1: Közönséges nyír - Betula pendula 2: Egybibés galagonya - Egybibés galagonya 3: Almafa - Malus sylvestris 4: Szeder - Rubus fruticosus 5: Kecskefűz - Salix caprea 6: Fekete bodza - Sambucus nigra 7: Hibiszkusz - Hibiscus syriacus 8: Fehér akác Robinia pseudoacacia 9: Díszalma - Malus sylvestris 10: Közönséges orgona Syringa vulgaris 11: Borostyán Heldera helix 12: Aranyvessző Forsythia suspensa 13: Fekete bodza Sambucus nigra 14: Sóska borbolya Berberis vulgarius 15: Díszcseresznye - Prunus avium convar. vulgaris 16: Füge - Ficus carica 17: Nyugati tuja - Thuja occidentalis 18: Közönséges dió - Juglans regia 19: Madárberkenye - Sorbus aucuparia 20: Alma - Malus sylvestris 21: Fehér nyár - Populus alba és Kínai nyár Populus simonii 22: Platánlevelű (korai) juhar - Acer platanoides 23: Közönséges mandula - Amygdalus communis 24: Húsos som - Cornus mas 25: Vénic szil - Ulmus laevis 26: Lucfenyő - Picea abies 27: Vadrózsa - Rosa canina 28: Meggy - Cerasus vulgaris 29: Törökmogyoró - Corylus colurna 30: Platánlevelű (korai) juhar - Acer platanoides 31: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus 32: Cseresznye - Prunus avium 33: Meggy - Cerasus vulgaris 34: Magas kőris - Fraxinus excelsior 35: Komló - Humulus lupulus 36: Kerti madárbirs - Cotoneaster horizontalis 37: Madárberkenye - Sorbus aucuparia 38: Magas kőris - Fraxinus excelsior 39: Alma - Malus sylvestris 40: Közönséges orgona Syringa vulgaris 41: Közönséges mogyoró - Corylus avellana 42: Duglászfenyő - Pseudotsuga menziessii 43: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus

9 9 Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők A következő táblázatban a (Növényismeret könyvben megtalálható fajok) az iskolaudvaron előforduló fajok flóraelem besorolása és ökológiai mutatói szerepelnek, megállapítható, hogy a fajok nagy része európai, eurázsiai eredetű, sok hazánkban is őshonos pl. vénic szil, lucfenyő, kislevelű hárs. Betelepített fajok közül megtalálható az É-amarikából származó fehér akác vagy a mediterrán eredetű hibiszkusz. A T értékek tekintetében a fajok elég egységesek, nagyrészük a lombhullató erdő zóna hőmérsékleti igényeihez alkalmazkodott faj. A W értékek szerinti megoszlást a táblázat után következő grafikon mutatja, amelyről megállapítható, hogy a fajok 2-6 W értékkel jellemezhetők, a két leggyakoribb típus a 4 és 5 (ezek mérsékelten üde és üde talajú területek növényei). Ökológiai mutatók Fajok Flóra elem T W R N Z Alma, nemes Eu-szmed Borostyán Alt-med Cseresznye D-euá-szmed Dió a-dkeu Egybibés galagonya Euá Édes mandula Med Fagyal, közönséges Eu Fehér akác n-am Fehér nyár Euá Fekete bodza Eu Hegyi juhar Köz-eu (med) Hibiszkusz Euá-(med) Húsos som DKeu Kecskefűz Euá Kerti madárbirs Köz-eu Kislevelű hárs Eu Komló Cirk Luc, közönséges Eu Madárberkenye Euá Magas kőris Eu Mezei szil Köeu Meggy, közönséges Eá-szmed-kont Mogyoró, közönséges Eu Nyír, közönséges Euá Orgona, közönséges DKeu Platánlevelű juhar Eu Sóskaborbolya Eu-med Szeder Eu Vadrózsa Eu

10 fajok száma W Rövidítések Flóraelemek: k -kelet ny -nyugat é -észak d -dél kö -közép eu - európai á -ázsiai Ökológiai mutatók A fajok W érték szerinti megoszlása am -amerikai kozm -kozmopolita cirk -cirkumpoláris kont -kontinentális med -mediterrán szmed -szubmediterrán atl -atlanti T-érték: a növényfajok hőmérsékleti igényi a legjellemzőbb klímaövvel megadva: 0 tág tűrésű faj, határozott hőigény nélkül 1 tundra 2 erdős tundra 3 tajga balk -balkáni pont - pontusi alp -alpesi kárp -kárpáti pann -pannóniai n -neofiton adventi a - archeofiton 4 tű- és lomblevelű elegyes erdők 5 lomberdő klíma 6 szubmediterrán lomberdő 7 mediterrán, atlanti örökzöld erdő W-érték: a fajok vízigénye, ill. az a termőhely, ahol a növény a leggyakrabban előfordul: 0 extrém száraz 4 mérsékelten üde 1 igen száraz 5 üde 2 száraz 6 mérsékelten nedves 3 mérsékelten száraz 7 nedves 8 mérsékelten vizes 9 vizes 10 igen vizes 11 vizi R-érték: a fajok ph-igénye, az a savanyú meszes talajtípus, ahol a faj jellemzően előfordul(talajreakció): 0 ph-ra nézve tág tűrésű faj 2 gyengén savanyú 4 enyhén meszes 1 savanyú 3 közel semleges 5 meszes, bázikus N-érték: a növényfajok nitrogén-igénye (Soó-féle mutatók): 0 közömbös fajok 1 nitrogénben szegény termőhelyeken élő fajok 2 inkább nitrogénben szegény termőhelyeken élők 3 közepes nitrogénigényű fajok 4 inkább nitrogénben gazdag, jó tápanyag ellátású talajokon élők 5 csak nitrogénben gazdag túltrágyázott Z-érték: a fajok degradációtűrésének (ill. veszélyeztetettségének) jellemzése (Németh-féle értékelési rendszer) 1 degradációt nem tűrő 2 degradációt kevéssé tűrő 3 degradációt közepesen tűrő 4 degradációt jól tűrő 5 degradációt kedvelő - ismeretlen degradációtűrésű

11 11 Néhány faj határozásának részletes leírása Galagonya 1.a: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.a: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3.csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. A galagonya hajtása szórt levelekkel A galagonya szárnyasan tagolt levélzete 2.b: - A levelek tagoltak. 3.b: - A levelek szárnyasan tagoltak. D. alcsoport: szórt állású, tagolt vagy összetett levelűek 1.a: -A levél nem összetett, többé-kevésbé karéjos. 2.a: -A levelek szárnyasan tagoltak. 3.a: - A hajtás tüskés. 7.b: -A levél hónaljában (nem mindig) egy tövis van. Az ágcsúcsok is tövisesek.

12 12 - Az ág tövises, a levelek a féllemez közepénél mélyebben 3-5 részre hasogatottak. Bibeszál többnyire 1. Tölgyesek, írtások gyakori cserjéje. Vénic szil A galagonya virágzata 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b-A levelek szórt állásúak. A szil szórt állású levélzete A szil kihegyezett, érdes levélzete

13 13 2.b: - A levelek tagoltak. 3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas, vagy csipkés szélű levelek. 1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: - A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 7.a: - A levél jól láthatóan hosszabb a szélességénél. 9.a:- A levél válla nagyon egyenlőtlen, csúcsa kihegyezett, gyakran érdes. - A kocsány 3-6-szor hosszabb, mint a virág. A lependék hártyás szélének éle sűrűn pillás, a termések csüngők, hosszú kocsányúak. A levél tojásdad, válla erősen aszimmetrikus, széle kétszeresen fűrészes, fonáka lágy szőrős, az érzugokban nem szakállas. Oldalér pár. A kéreg lapos darabokra válik le. A szil termése Orgona 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.a: - a levelek átellenes állásúak.

14 14 Az orgona átellenes levélállása A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1 m magas, mindig felálló cserje. 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.b: -A levélnyél hosszabb, a levéllemez szélesebb, vállán szíves vagy elkeskenyedő. Az orgona elkeskenyedő levélzete -A levelek szívesek. A párta nagyobb, lila vagy fehér. A porzók a párta torkában vannak. Illatos virágú díszcserje, könnyen elvadul, és napos, meleg lejtőkön meghonosodik (vadon legközelebb az Al-Dunánál él.)

15 15 Az orgona különböző színű pártái Borostyán 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b-Virágos, magva növények. 7.b- A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek. A borostyán ép szélű levélzete B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz vagy kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás, a virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.b -A levél szélesebb 2 cm-nél, a lemez alapján 3-5 erősebb oldalér ered, az idősebb levelek vaskosak, bőrszerűek. A szár kúszó.

16 16 -A virágzó hajtás levele ép szélű, tojásdad. A virágernyők gömbösek. A bogyó fekete. Főleg gyertyános, bükkös és ligeterdőkben, gyakran a gyepszinten tömeges. Csak a fényre jutó hajtások virágoznak, ezek levele is más. A borostyán léggyökere A borostyán levélzete Lucfenyő 1.b: -Száras-leveles növények. 5.b: -Virágos, magvas növények. 7.a-A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állanak. A termőlevelek megfásodnak, tobozt, tobozbogyót alkotnak. Virágtakaró és termő nincs. Tű- vagy pikkelylevelű fák vagy cserjék. /NYITVATERMŐK/ 1.b: -Fák vagy cserjék, tű- vagy pikkelylevelekkel. 2.a: -A levél zöld, tű vagy pikkely alakú. A termős virág toboz, tobozbogyó. 3.a: -A tűlevelek szórtak, sűrűn állnak, négyélűek, szúrús hegyűek. A 8-15 cm hosszú toboz lesüngő. A magas hegyekben önálló övet alkot. Nálunk vadon csak a nyugati határszélen, másutt ültetik. A lucfenyő termése és levélzete

17 17 A Lucfenyő szórt tűlevélzete Nyír 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen, fogasan vagy csipkésen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek 1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: -A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 6.a: -A levél háromszögű vagy fordított trapéz alakú, szélén durván fogas, többnyire hosszú nyelű. -A levél háromszög-tojásdad vagy rombos. A széle 2-szeresen fűrészes, csúcsa hegyes. Lecsüngő, vékony ágú fa, kérge fiatalon fehér. Mésztelen talajú, üde vagy szárazabb erdők elegyfája, fenyíéreken, lápokon állományalkotó. Díszfaként is ültetik kertekben, parkokban.

18 18 Kislevelű hárs A nyír levélzete 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett. A kislevelű hárs bemetszett levélzete

19 19 C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek 1.b: -A levéllemez alapján 3-5, kb. egyenlő ér ered. 2.b: -A nagyobb levelek nyele mindig hosszabb 2 cm-nél. 3.a: -A levélfonák csillagszőröktől ezüstös, vagy csak az érzugokban látható szőrpamat. A levélváll ferde. Hársfélék családja 1.b: -A levelek fonákán csak az érzugokban van szőrpamat. 2.a: -Az érzugokban barnás-vörhernyes szőrpamat van. A levél majdnem kerek, hirtelen kihegyezett, 3-9 cm hosszú. Üde és középnedves, árnyas erdőkben. Az Alföldön ritka. Hegyi juhar 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.b-A levéllemez tagolt, 3-5 karéjú. A termés kétszárnyú. A hegyi juhar tagolt levélzete

20 20 Juharfélék családja 1.b: -A levél ép vagy karéjos. 2.b: -A levél tenyeresen 3-5 karéjú. 4.a: -A levelek nagyobbak 10 cm-nél, a hasábok legfeljebb a lemez közepéig érnek. A virágok zöldesek, lombfakadás után fejlődnek, a virágzat lecsüngő. Üde, árnyas erdőkben, főleg a hegy- és dombvidéken. Kecskefűz 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek. B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz és kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás. A virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.a: -A levél csak kivételesen szélesebb 2 cm-nél, nem hosszabb 4 cm-nél, kihegyezett, középen a legszélesebb, legalább fiatalon szőrös. A kecskefűz tojásdad levele

21 21 Fűzfélék családja 1.a: -A rügyek egy külső pikkelye van. A levél tojásdad. 2.b: -A levél tojásdad-elliptikus, kissé kihegyesedő csúcsú. 3.a: -A levél 5-10 cm hosszú, színe sötétzöld, fonáka tömötten szürkés-molyhos, kerekített vállú. A virágzó barka tojásdad. Kis fa, amely a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldön ritka. Nedves erdőszélek növénye. A kecskefűz tojásdad barkája Fagyal: 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék 1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1m magas, mindig felálló cserje.

22 22 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.a: -A levélnyél rövid (0.5 cm), a lemez alapján keskenyedő, legalább háromszor olyan hosszú, mint amilyen széles. A fagyal átellenes levélpárjai Olajfélék családja 1.b: -A levelek épek és ép szélűek. 5.a: -A levelek lándzsásak. A párta kicsi, fehéres, erős illatú. A porzó kiálló. A termés fényes fekete, gömbös, bogyószerű. Gazdagon sarjadó cserje. Tölgyelegyes erdőkben mindenfelé gyakori.

23 23 Felhasznált irodalom Godet, J-D.: Fák és cserjék, Officina Nova, Bp Kropog E. Mándics D. Molnár K.: Fák és cserjék növényismeret mindenkinek, Műszaki Könyvkiadó, Bp More, D. Fitter, A.: Fák, Gondolat, Bp Polunin, O.: Európa fái és bokrai, Gondolat, Bp Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok-virágos növények, Tankönyvkiadó, Bp Simon T. Seregélyes T.: Növényismeret A hazai növényvilág kis határozója, Nemzeti Tankönykiadó, Bp., Turcsányi G. Turcsányiné dr. Siller I.: Növénytan, /site/books/b159/index.html Hazánk növényvilága -