Dr. Katona Mór A mai érvényû magyar magánjog vezérfonala

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Katona Mór A mai érvényû magyar magánjog vezérfonala"

Átírás

1 KÖZJEGYZÕI FÜZETEK STUDIA NOTARIALIA HUNGARICA tom VII. Dr. Katona Mór A mai érvényû magyar magánjog vezérfonala Budapest, 2008.

2 T U D O M Á N Y O S Z S E B - K Ö N Y V T Á R A MAI ÉRVÉNYÛ MAGYAR MAGÁNJOG VEZÉRFONALA. IRTA D r KATONA MÓR, JOGTANÁR. POZSONY, BUDAPEST STAMPFEL KÁROLY KIADÁSA.

3 V STUDIA NOTARIALIA HUNGARICA tom VII. Szerzõ egyéb munkái: 1. A tévedés beszámitása a büntetõ jogban. Jutalmazott pályamunka A törvényes öröklésrõl A köteles részrõl A szomszédjog. Civiljogi tanulmány A pénztartozásokról. A tudományos Akadémián 100 aranynyal jutalmazott pályamunka A magyar családi hitbizomány A birtokról. A legközelebb megjelenõ Magyar Magánjog Kézikönyvének II. kötetében. 8. A magyar kötelmi jog általános tanai. A Magyar Magánjog Kézikönyvének III. kötetében A telekkönyvi rangátengedésrõl. A jogászegylet kiadásai közt A Tudományos-Zsebkönyvtár jog- és államtudományi csoportjából eddig megjelent : 8. Római jog. I. Institutiók. Irta Dr. Bozóky Alajos. 9. Római jog. II. Pandekták. Irta Dr. Bozóky Alajos. 10. Katholikus Egyházjog. Irta Dr. Bozóky Alajos. 21. Nemzetközi jog. Irta Dr. Gratz Gusztáv Magyar magánjog. Irta Dr. Katona Mór. Stampfel Károly kiadásában 1899-ben Pozsonyban megjelentetett könyv reprint kiadása, mely a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara támogatásával valósult meg. Követni fogják: Észjog, Magyar közjog, Nemzetgazdaságtan, Pénzügyi jog, Pénzügytan, Statisztika, Politika, Alkotmánytan, Protestáns Egyházjog, stb. A kiadvány dr. Tóth Ádám Elõszavával, és Balogh Judit rövid jogtörténeti tanulmányával egészült ki.

4 VII ELÕSZÓ Üdvözlet az Olvasónak! A XXI. század elejének forgatagában, amikor évrõl-évre találkozunk újabb és újabb jogintézményekkel és jogi megoldásokkal, a gyakorló jogász elkezdi az állandót, a változatlant keresni. A filozófia az igazság lényegét akarja megragadni, az esztétika a szépséget keresi, a jogtudomány pedig azt a vázat, amelyet a jog dogmatikájának neveznek, amely a jog sajátos gravitációját adja. Olyan, a jogrend alapját képezõ elvárásokról van szó, amelyek politikai rendszertõl és idõtõl függetlenül a mûködõképességet, a logikai vázat biztosítják. Ez a dogmatikus érték keresés különösen aktívvá válik akkor, amikor új, nagy törvénykönyv születik. Így napjainkban az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja tekinthetõ olyan kihívásnak, amely a jog alapjait, lényegét kívánja rögzíteni. A magánjog dogmatikus elemeit, a változatlant a történeti kutatás is segít megtalálni. Pontosan tudjuk, hogy Kr. elõtt a második évezredben, azaz 4000 évvel ezelõtt Ur Namu törvénykönyve már ugyanazokat a szabályokat tartalmazza a foglalóra vonatkozóan, mint hatályos polgári jogunk, de a példák sorát, a jog idõtlenségének bizonyítékait, különös tekintettel anyajogunkra a római jogra a végtelenségig sorolhatnánk. A XIX. század végének jogi iskolái hazánkban is megerõsítették azt az igényt, hogy a magyar jognak kodifikált törvénykönyve legyen. Ez a vágy ugyan nem valósult meg, de egyetértés van abban a kérdésben, hogy ez az idõszak, a nagy magyar jogi iskolák kialakulásának ideje, az a korszak, amely látásmódot, szemléletet adott. A XIX. század vége, magánjogi útkeresése korunkhoz hasonlóan izgalmas volt, talán egy kicsit kevésbé rohanó szemlélettel, mely a minõséget a gyorsaság oltárán soha nem áldozta fel.

5 VIII A XIX. század végének jogtudósai a magyar joghagyománnyal és a mintaként figyelembe vehetõ külföldi példákkal (osztrák, bajor ptk., német kereskedelmi törvény stb.) számoltak, míg a mai magánjogi kodifikáció a kialakuló európai szabályozást sem hagyhatja figyelmen kívül. Izgalmas kihívás ez, mert a közös európai magánjog vetésének ideje van a szárba szökkenés vagy az aratás a jövõ kérdése. A Magyar Országos Közjegyzõi Kamara jelen munka közreadásával egyrészt folytatni kívánja azt a hagyományt, mely a jogtörténetileg figyelemre méltó tudományos mûveket kívánja ismételten, reprint formátumban közkinccsé tenni, másrészt hozzá akar járulni ahhoz a gondolkodáshoz, mely a történetileg állandó, a jog gravitációját adó elemeket akarja a magánjogi gondolkodás alapjává tenni. Tisztelt Olvasó! Fogadja szeretettel ez a mûvet, ezt a vezérfonalat, mely kicsiny mécses ugyan, de reméljük hozzájárul a fentiekben említett célok megvilágításához. dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke

6 VIII IX Balogh Judit Magánjog a XIX. század végén Magyarországon (Katona Mór 1899-es kiadású rendszeres magánjoga elé) A magyar magánjog általános állapotát minden korszakban igen nehéz jellemezni. Különösen igaz ez a XIX. századra, amelynek elsõ felében még a szokásjogban megjelenõ rendi jog, közepén az idegenbõl a magyar jogalkalmazásra erõszakolt (de azért a jogrendszert számos elõremutató elemmel gazdagító) osztrák normarendszer, utolsó harmadában pedig a szokásjogi jelleget egyre inkább fel- vagy kiváltani szándékozó tételes törvényhozás a jellegadó. A század végére aztán az igen intenzíven meginduló jogtudomány által alakított, a jogegyenlõséget célul tûzõ, modernizálódó magyar magánjogi szabályok azok, amelyekre a fogékony olvasónak figyelemmel kell lennie. A legizgalmasabb korszakok egyike tehát az a néhány évtized, amelynek rövid vázolására e tanulmány vállalkozik. Ez az a periódus, amelyben véglegesen eldõltek a viták arról, hogy magyar jogot akar-e a magyar jogász vagy idegent, rendit vagy polgárit, íratlant vagy rendszereset, történetit, római jogi megalapozottságút vagy a német pandektisztika által meghatározottat, törvényit vagy kodifikáltat és a leglényegesebb: szokásjogilag fejlõdõt vagy alkotottat. A hosszú XIX. század A XIX. század harmadik harmada jelentõs változásokat hozott a magyar jogélet egészének fejlõdésében. Ebben az idõszakban, a dualizmus nyugalmi periódusában, a liberalizmus virágkorában 1 a jogalkotás és a jogtudomány nagy lendületet vett, és eredményei alapján utolérni látszott a nyugat-európai kortársakat. A jogági törvényalkotás végérvényesen diadalmaskodott Magyarországon is, amit az is bizonyít, hogy az ekkor 1 Diószegi István: A Ferenc József-i kor (Magyarország története ) Budapest, old.

7 X alkotott nagy volumenû jogszabályok tárgyukká lépésrõl lépésre tették a jogrendszert, szemben a megelõzõ korszakok átfogó munkálataival. Csak néhány példa a magyar jogrendszer egyes területeirõl 1870: törvény a köztörvényhatóságokról; 1886: a közigazgatás (megyék) átalakításáról szóló törvény; 1878: Csemegikódex a büntetõ anyagi jogról; 1886 ill. 1893: közigazgatási bíróság felállítása; 1894: egyházpolitikai törvények (köztük a házassági és az anyakönyvi törvény); 1896: büntetõ eljárási kódex. Mindez elég arra, hogy bemutassa ennek a néhány évtizednek a megelõzõ századok munkáját messze túlhaladó teljesítményét. A magánjog területén a korszak szintén jelentõs fejlõdést hozott, különösen a gazdasági viszonyok fellendülése miatt. Számos terület kiemelkedõ ütemben fejlõdött (pl. a már említett házassági és családi jog, de ugyanígy a kereskedelmi jog, de akár a magánjogi felelõsségi rendszert is említhetnénk). Ekként törvény született a polgári eljárásjogról (1868), a vaspályák felelõsségérõl (1874), a kereskedelmi jogról (1875), a gyámságról (1877), a már említett házassági jogról (1894). A magánjogfejlõdés tehát látszólag nem volt sokkal lemaradva az egyéb jogágaktól. A jogterület mindemellett (ellentétben például a büntetõjoggal) egy nagy adósságát nem volt képes e korszakban kiegyenlíteni: nem született az anyagi magánjog egészét átfogó egységes törvénymû, magánjogi kódex, dacára az erre irányuló, és a korszakban állandósuló követelésnek. 1. A magánjog állapotának rendezése, a jogbiztonság és a fejlett közforgalmi jog megteremtésének igénye a XIX. század folyamán egyre gyakrabban jelent meg országgyûlési témaként, és egyre sûrûbben képezte tudományos igényû, vagy gyakorlati szükség által indukált szakmai viták alapját. A szokásjog meghatározó szerepéhez nem fért kétség, de épp ennek jellege: rendszertelensége, többféle értelmezési lehetõsége, és az ezen alapuló eltérõ bírói gyakorlat volt az oka annak, hogy a reformkortól a század végéig egyre többször került napirendre a magánjogi törvénykönyv megalkotásának terve. Ekkor következett be ugyanis a fordulat: a (különféle eredetû) jogi normákat alkalmazó jogászok már nem elégedtek meg az addigi eredménytelen, és a joganyagot csak írásban összegyûjteni és a szükséges mértékig átválogatni, azaz: kompilálni szándékozó próbálkozásokkal, hanem valódi reformokat kezdtek követelni, mondván, hogy az új életviszonyok új igényeket támasztanak a joggal szemben. Anélkül, hogy az olvasót a magánjog tudományos megalapozottságával untatnánk, engedtessék meg mûvelésének irányaira röviden kitérnünk. Ezt tekintve az alábbiakat látjuk: a XIX. század második felében a természetjog klasszikus felfogásával már nem találkozunk Magyarországon. Az észjogi irányzat is idejétmúlttá, meghaladottá vált, sõt, a század közepén Frank Ignácnál jellemzõ történeti jogi iskola 2 sem volt már domináns. Szalay László hegeliánus elvei azonban a XIX. században mindvégig meghatározóak maradtak: a törvénykönyv-alkotás mibenléte és alapelvei tekintetében a szerzõk általában rá, és az általa képviselt hegeli tételekre, illetve a Gans-féle német iskolára hivatkoztak. A kodifikációs gondolat térhódításában nagy szerepe volt a mûvelt fiatal jogászgenerációnak, amelynek tagjai naprakészen követték a politikai (és az ezekre reagáló jogi) változásokat, ismerték a nemzetközi fejlõdési tendenciákat. A korabeli jogfelfogást elsõsorban a francia forradalmi események befolyásolták. A forradalom eszméinek és sikerének hatására egyre erélyesebben léptek föl a magyar jog rendi különbségeket konzerváló, és gazdasági fejlõdést gátló elemei ellen, mint amilyen pl. az adományrendszer, az õsiség és a rendi kiváltságok voltak. A fejlõdés legfõbb akadályát a feudális gazdaságban és a feudális jogintézményekben 3 látták. E két életviszony szoros kapcsolatára elsõként Széchenyi hívta fel kortársai figyelmét. Õ volt az elsõ magyar ember, aki a jogi s gazdasági élet összefüggésére gondol, s aki a jogot, erõs czéltudatossággal, a gazdasági élet szempontjából is mérlegeli. Az õ felfogása szerint a magánjog az élet javai megoszlásának és forgalmának ethikai szabálya. 4 Az elsõdleges probléma tehát, amely a régi magánjogi rend lebontását indokolta, a gazdaság helyzete volt: az õsiség, a régi törvények jelentették a fejlesztés legfõbb gátját. Ezek voltak azok az intézmények, amelyek nem tették lehetõvé a gazdaságos földmûvelést, a befektetéseket, a birtok (megfelelõ kamatú) megterhelé- 2 Horváth Pál: Frank Ignác Budapest, 1993., különösen 62. és old. 3 Széchenyi István: Hitel Pest, 1830, reprint: Budapest, old. 4 Vécsey Tamás ünnepi beszéde anno, in: Horváth Pál (szerk.): Emlékkönyv Széchenyi István születésének a 200 éves évfordulója alkalmából Budapest, old. XI

8 XII sét illetve hitel felvételét, azaz a polgári átalakulást. Nem véletlen, hogy a magánjogi törvénykönyv szükségességének gondolata éppen a gazdaság intézményeinek átalakításával összekapcsolva jelent meg az évi diétán, és nyert (Deák Ferenc felszólalásával) elsõ ízben országos nyilvánosságot. A körülmények és a szerzett jogokat féltõ nemesi gondolkodás miatt a bizottság kiküldésére irányuló javaslat 1834-ben elbukott, 5 mint ahogyan a kódex helyett is csak huszonöt módosítás (Deák kifejezésével: a foltozgatás ) valósult meg. A reformerek parlamenti tevékenysége nyomán az országgyûlések sorra alkották a különbözõ javaslatokat: 1836 és 1847 között számos törvény született egyes részterületek kodifikálására (pl. váltójog, kereskedelmi jog azaz az úgynevezett excerpták 6 tekintetében). Ezek azonban tekintettel a magyar szabályozás hiányosságaira nem jelenthettek többet, mint a megfelelõ német nyelvû jogszabályok recepcióját. 2. Az évi áprilisi törvények között a magánjog átalakítása különösebben fontos szerepet nem kapott, hiszen a forradalom eredményeinek rögzítése a közjog területén, az alkotmányos tényezõk tekintetében volt a legfontosabb. A közteherviselés kimondása és az úrbériség megszüntetése, mint a magánjogi viszonyokat érintõ jelentõs eredmények mellett szerényen, az õsiség eltörlésérõl rendelkezõ rövidke törvényben éppencsak megbújva, Deák javaslatára kapott helyet egy közbevetett félmondatban az az óhaj, hogy a magyar polgári magánjogi törvénykönyvet is ki kell dolgozni. 7 (Az 1848:XV. tc. 1. -a szerint a minisztérium az õsiség teljes és tökéletes eltörlése alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni, és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyûlés eleibe terjesztendi. ) Deák Ferenc, mint a felelõs minisztérium igazságügyi minisztere tehát e törvénycikk és az Országgyûléstõl kapott megbízás alapján a magyar polgári törvénykönyvet valóban 5 Kónyi Manó (szerk.): Deák Ferencz beszédei I. kötet ( ) Budapest, 1903, 84. old. 6 Nizsalovszky Endre: Deák Ferenc és a magyar polgári magánjog kialakulása in: Degré Alajos (szerk.): Tanulmányok Deák Ferencrõl, Zalaegerszeg, old. 7 Balogh Judit: A magyar magánjogi kodifikáció gondolata és az 1848-as jogi forradalom, in: Horváth Attila (szerk.): Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es szabadságharc állam- és jogfejlõdésérõl Budapest, old. XIII elõ kívánta készíteni. 8 Ennek kidolgozására kodifikációs osztályt állított fel minisztériumában, amelynek élére Szalay László, a kodifikátor került. Az áprilisi törvények azonban karakterüknél és keletkezésük módjánál fogva nem tényleges kodifikációt, a régi magyar jognak a jogfolytonosság szellemében való fokozatos átalakítását valósították meg, hanem a magánjog terén tabula rasa-t csináltak. 9 Lebontották a régi birtokjogot, de nem maradt már idõ az új rendszer felépítésére. A tényleges kodifikációs munkálatok elkezdése után hamar világossá vált, hogy a XV. törvénycikk közbevetett félmondata csak egy naív, romantikus hullám lehetett, hiszen abból egyrészt hiányzott a logikai összefüggés (az õsiség teljes és tökéletes eltörlése alapján nem lehet polgári törvénykönyvet készíteni, hiszen ilyen alap nincs, csupán annyi van, hogy az õsiség nem létezik többé), másrészt a következõ országgyûlés elé terjeszteni szintén lehetetlen lett volna egy olyan munkálatot, amely több éves, évtizedes elõkészítés után lehet csak alkalmas arra, hogy rendeltetését betöltse. 3. Mégis mi lett az 1848:XV. tc. eredménye? A negatív kodifikáció (az õsiség eltörlése) a régi magyar magánjog idevonatkozó szabályainak negligálását jelentette, de új magyar szabályok híján egyúttal arra is lehetõséget teremtett, hogy a tátongó résen át sebes áradattal nyomuljon be az idegen jogrendszer. 10 Így kerülhetett arra sor, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után az õsiség és adományrendszer eltörlését, az úrbéri megváltást, a polgári törvénykönyvet és a jogegyenlõségen alapuló igazságszolgáltatást a bécsi (az abszolutista) kormányzat hajtotta végre, de már más szellemben, mint ahogy a 48-as törvények készültek. 11 Az Osztrák Polgári Törvénykönyvnek (Optk.) az november 29-i császári pátenssel (1953. május 1-jével) megtörtént magyarországi hatálybaléptetése azt eredményezte, hogy egy idegen joganyag (jóllehet, az a Ma sz. igazságügyi miniszteri körlevél, május 5. in: Ember Gyõzõ: Az 1848/49-i minisztérium levéltára Budapest, old. 9 Szladits Károly kifejezésével, in: Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog I. kötet 78. old. 10 Szladits id. m. 79. old. 11 Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az Országbírói Értekezlet által megállapított Ideiglenes Törvénykezési Szabályokhoz alkalmazva Pest, old.

9 XIV gyar Szent Korona alá tartozó országok némelyikében partikuláris jogként eddig is hatályban volt) az ország területén hatályos joggá vált. A régebbi magyar törvények emellett csak annyiban maradtak hatályban, amennyiben azt az Optk. hatályba lépését elrendelõ pátens általános alapelve, amely szerint a törvények visszaható hatállyal nem bírnak, illetve az ez alól felállított kivételek megengedték. Az új szabályok legfontosabb jellemzõje az volt (bár megállapításunk tartalmi értékítéletet semmiképp nem hordoz, formailag azonban kétségkívül igaz), hogy az érintett területeken elvágták a mindeddig tradicionális alapokon fejlõdõ, hagyományos magyar jog továbbhaladásának útját. Az osztrák szabályok érvénybe nem léptetése miatti maradványoktól (így a házassági jog bizonyos elemeitõl) eltekintve a magyar anyagi magánjog, a bírósági szervezet és az ítélkezés eljárási szabályainak visszaállítására csak az 1861-ben összeült Országbírói Értekezlet határozatai alapján került sor. Az ekkor meghozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a fejlõdés új, immár tartósnak bizonyult, nemzeti szakaszát nyitották meg annak ellenére, hogy az osztrák udvar több ízben (sikertelenül) próbálkozott az Optk. újbóli hatálybaléptetésével. Az ITSZ, az ún. magánjogi kiegyezés következményeként Forgách Antal magyar udvari kancellár már 1862 májusában azt indítványozta a minisztertanácsban, hogy a királyi kúria elnökét bízzák meg a polgári, a büntetõ és a kereskedelmi törvénykönyvek kidolgozásával. Ennek érdekében a kúria elnökének javaslatára január 6-án egy kodifikációs bizottság felállítását javasolta a büntetõ és a kereskedelmi jogi kódexek kidolgozására. A magánjogi törvénykönyv megszerkesztését ugyanekkor a kúria elnöke nem bizottsági formában képzelte el, hanem azzal magánszemélyeket (Horvát Boldizsár ügyvédet, a késõbbi igazságügyi minisztert, és Tóth Lõrinc jogászprofeszszort) kívánt megbízni. Nem zárta ki, hogy a kódex kidolgozása során a szerkesztõk az Optk-t alapul vegyék, csupán azt kötötte ki, hogy amennyiben a magánjogban az Optk. lesz a tárgyalások alapja, az évszázadokon keresztül kialakult magyar családi viszonyokra tekintettel az öröklés és egyéb, ezzel kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában eltérõ rendelkezések lesznek szükségesek. Az önálló törvényalkotásnak azonban ekkor ismerjük el egyáltalán nem volt reális esélye. Többek között azért nem, mert az osztrák kormányzat szándé- XV ka továbbra is az Optk. ismételt bevezetése maradt; a kormány elképzeléseivel nem volt összeegyeztethetõ a magyar önállás sem ennek egyik lényeges bizonyítéka: az önálló magyar jogrendszer. Mindennek következtében az indítványt az Államtanács egészében elvetette. Indokolásában a császár augusztus 18-án kelt legfelsõbb elhatározására hivatkozott, amely szerint a jelenlegi feladat csupán az elengedhetetlen változtatások keresztülvitele, és az is csak az udvartól függõ személyek segítségével. Az osztrák jog uralmának idõszaka mégsem ért véget 1861-ben, az ITSZ kiadásával. Formális magyarországi hatályon kívül helyezése dacára bár nem léptették ismét hatályba Magyarországon, és az osztrák kormány által magyar kodifikáció címén javasolt módosítása sem készült el sem Bécsben, sem a magyar országgyûlés vagy a kúria kebelén belül tovább élt a jogalkalmazásban, a bírói joggyakorlatban. Annak ellenére, hogy 1853-ban, a törvény kapkodó hatálybaléptetésekor a kortársak azzal érveltek ellene, hogy hiányzik az a jogászréteg, amely az idegen szabályokat megfelelõ szinten ismerné, 12 alig néhány évi tételes hatálybanléte alatt rendelkezései olyan mélyen belevésõdtek a magyar joggyakorlatba, hogy a bíróságok azokkal a törvény deklarált kiiktatása után sem szakítottak. Ennek oka elsõsorban abban volt keresendõ, hogy az ITSZ 19. és a 20. -a az õsiségi pátens további hatályban tartásáról rendelkezett, míg a 21. szerint: szintúgy fenntartatnak ideiglenesen az Országgyûlés intézkedéséig az ausztriai általános polgári törvénykönyvnek mindazon rendeletei is, melyek az december 15-iki telekkönyvi rendelettel kapcsolatban állván, a telekkönyv tárgyát képezõ valamely jog szerzése vagy elidegenítése módjait meghatározzák. A bírói gyakorlat e rendelkezések miatt szinte megoldhatatlan feladat elé került. Az ITSZ megfogalmazásai (hiszen elhamarkodva mindössze hat hét alatt készültek és provizórikusnak szánták õket), inkonkrétak, homályosak voltak, abból a gyakorlat nemigen tudta levezetni, melyek is pontosan azok a szabályhelyek, amelyeket még alkalmazni kell, illetve melyek vesztették hatályukat. A magyar bíróságok pedig még az ITSZ kifejezett rendelkezésein is túlmen- 12 Kajtár István: Az osztrák jog magyarországi recepciójának kérdéséhez, in: Tanulmányok Szamel Lajos tiszteletére, Studia Iuridica 118., Pécs, old.

10 XVI tek: az ítéletekben a provizórikus rendelkezésekbõl levezethetõnél sokkal több tételt vettek át az osztrák törvénykönyvbõl, mert a magyar magánjog ekkor, különösen a kötelmi jogban még nagyon hézagos volt. Nem véletlenül állapíthatták meg tehát a kortársak, hogy már az Optk. bevezetése óta megfigyelhetõ a magyar és osztrák jogrendszer egyfajta általános nivellálódása, azaz, hogy a magyar jog nemzeti karakterét sok esetben mindenekelõtt a dologi és a kötelmi jogban már elvesztette. A kodifikáció késése miatt ez a jogbizonytalanság és a hol csendes, hol viszont expressis verbis kimondott recepció több évtizeden keresztül kísértett a magyar jogi praxisban, a bírói gyakorlat jogfejlesztõ hatása pedig olyannyira rányomta bélyegét jogunkra, hogy az ilyen módon beszivárgott idegen jogi tételek a röviddel a századforduló elõtt végre megindult kodifikációs munkálatokban újra és újra megjelentek. Az osztrák jog uralmának az 1861-es magánjogi kiegyezést követõ továbbélését vizsgálva a felmerülõ kérdések közt leginkább a dologi jogot szokás megemlíteni. Valójában az, hogy a magyar dologi jogi intézmények az egységes telekkönyvi rendszer miatt osztrák mintára fejlõdtek, mind a mai napig nem vonható kétségbe. 4. A neoabszolutizmus korának e vonásai a kronológiát tekintve 1849 és 1865 között határozták meg a magyar állami és jogéletet, de az átvett jogszabályok tényleges hatásukat valójában a következõ periódusban fejtették ki. Az 1867-es kiegyezés ugyanis közjogilag stabil alapra helyezte a két állam viszonyát, létrehozva a dualista Osztrák-Magyar Monarchiát, amelyben Magyarország formális állami önállóságát, autonómiáját a Habsburg birodalmon belül megfelelõ mértékben meg tudta õrizni. Ez a kiegyezés teremtette meg a biztos alapot a jogrendszer fejlõdéséhez is. A dualizmus-kori jogfejlõdésben, megújítva az 1848-ban megfogalmazott törekvéseket, újra erõteljesen kapott hangot a valamilyen módon megvalósítandó jogrendezés szükségessége. A kor sokoldalúan képzett jogászai el voltak szánva a nagy feladatra, hogy egy átfogó, hézagmentes és logikailag kerek, egész törvénykönyvet alkossanak meg. A törekvést azok a döntõen a fiatal generációhoz tartozó jogászok indították el, akik képesek voltak látókörükbe vonni koruk egyetemes európai magánjogfejlõdését (te- XVII kintetbe véve ennek során a megelõzõ idõszak tendenciáit és tapasztalatait is), akik nehézség nélkül tudták eredetiben olvasni a példaképül vehetõ államok mindegyikének anyanyelven írt törvényeit, akik ismerve e nagy államok történetét és eszmei hátterét is, kidolgozták, és a századforduló magas szintû, mondhatni vezetõ tudományává fejlesztették az összehasonlító jogtudományt. A magyar királyi igazságügyi minisztérium és az országgyûlés az 1867-es kiegyezés által megteremtett, stabilizált közjogi alapokon az évi XV. törvénycikk rendelkezései alapján késedelem nélkül a magánjogi kodifikációs tevékenység megindítására törekedett. A törvénykönyv-alkotásnak természetesen továbbra is Deák volt a legtekintélyesebb szószólója, aki a polgári jogi, büntetõ-, váltó-, kereskedelmi és bányajogi kodifikációt helyezte kilátásba. Tekintettel azonban arra, hogy a valódi kodifikációt szolgáló törvényelõkészítõ bizottság felállítása késlekedett, Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter személyes megbízás alapján tett lépéseket a kódex elõkészítése ügyében: Hoffmann Pál professzort kérte fel egy tervezet kidolgozására. A törvénykönyv elõkészületei azonban mindezek, és a kezdetben a miniszter által tett ígéretek ellenére egy 1871-ben publikált, mindössze az általános részt tartalmazó elõadói javaslatnál félbeszakadtak, a tervezet kedvezõtlen fogadtatása után pedig az anyagi magánjogi kódex lehetõsége is elveszettnek tûnt. Ezt követõen a Kúria fejtett ki igazán érdemi jogfejlesztõ tevékenységet, hiszen számos iránymutató ítéletében elvi éllel határozott meg fogalmakat, jelölte ki bizonyos jogintézmények értelmezési és jogi értékelési irányát, fektetett le alapelveket, stb. Döntéseiben (és döntvényeiben) vegyesen használta a magyar és az idegen eredetû jogintézményeket, inkább az absztraktabb alapelvekbõl dolgozott, mint tételes jogi szabályokból. Ez eredményezte azt, hogy a XIX. század végére Magyarországon is jelenõs befolyásra tett szert az ún. jogászjog. A bírói jog, azaz a szokásjogi normák mellett jelentõs funkciója volt a korszak néhány nagyobb törvényének is, amelyek a szokásjogtól hódítottak el az alkotott, a tételes, azaz a rendszerezett jognak bizonyos magánjogi részterületeket (a már korábban említett házassági jog, kereskedelmi jog mellett pl. a zálogjog vagy a szabadalmi jog).

11 XVIII A magánjog egészét átfogó törvénykönyv, a kódex elkészítésérõl azonban a hosszú hallgatások ellenére a szakma e korszakban sem tett le. De a kedvezõ döntések erre vonatkozóan csak a század utolsó éveiben, Erdély Sándor igazságügyminiszter alatt születtek meg, aki egy állandó bizottságot állított fel minisztériumán belül, nagy tekintélyû szerkesztõ, és külsõ, ún. tanácskozó tagokból (köztük volt pl. Grosschmid Béni és Szászy-Schwarz Gusztáv, ún. segédtagokként pedig az ifjú nemzedékbõl Szladits Károly és Kolozsváry Bálint is). A miniszter a bizottság feladatául nem kevesebbet szabott, mint a magánjog körébe vágó és hazánkban érvényben levõ törvényeknek, törvényes szokásoknak, a már meglévõ törvénytervezeteknek, a judikatura és irodalom termékeinek, valamint az idegen mûvelt államok jogfejlõdésének figyelembevételével és felhasználásával, a polgári törvénykönyvnek egységes és rendszeres tervezetét elkésziteni. 13 E bizottság munkájának eredménye lett a magyar általános polgári törvénykönyv 1900-ra elkészült ún. elsõ tervezete, amely a század törekvéseit kívánta megkoronázni ám, amely sajnos nem járt sikerrel. Az anyagi magánjog tehát legalábbis jogforrási jellegét tekintve végeredményben nagyjából úgy köszönt el a XIX. századtól, ahogyan üdvözölte azt: döntõen a szokásjogban élõ, azáltal meghatározott normarendszerként. A XIX. század végi magyar anyagi magánjog kérdései 1. A XIX. század második felében az anyagi magánjogot jellemezni kis túlzással annyi, mint arról vallani színt, hogy az illetõ nemzeti, azaz inkább konzervatív, fontolva haladó, avagy szabadelvû, azaz inkább kozmopolita, a reformokra akár áldozatok árán is kész. Amennyiben egy jogászt (dolgozzék szakmája bármely területén) arról kérdeznének, milyen magyar magánjogot ismer, a válasz arról szólna, hogy mai joguk évezredes fejlõdéssel alakult, rendi gyökerû, de 1848 jogegyenlõséget hirdetõ eszméi, és némi osztrák-német átvétel módosította. Ha viszont az volna a kérdés, vajon a (közel)jövõben milyen magyar magánjogot szeretne, a válaszok három fõ irányra szakadnának. 13 A bizottság jegyzõkönyvei I. kötet 2. ; A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete. Elsõ szöveg. Budapest, Elõszó III. old. XIX A válaszadók egy része a jogbiztonság követelményére hivatkozva az azonnali törvénykönyvalkotás mellett tenné le voksát, amely leggyorsabban valamely fejlett állam magánjogi törvénykönyvének azonnali átvételével volna keresztülvihetõ. Kínálkozik itt az Optk. (mint az imént tárgyaltuk, ismerték és használták), de ha valaki (elsõsorban a közjogi ellentétek, a szabadságharc vérbefojtása miatt) vonakodna az osztráktól, ott a német BGB vagy a francia Code is. Egyszerû, gyors, teljes átvétel (mereven, alakítás nélkül, vagy esetleg csekélyebb módosításokkal), hasznos is, hiszen megoldja a jogalkalmazás mindennapos problémáit. Az idegen jog átvétele, azaz a recepció tehát puszta jogtechnikai megoldás volna, a gondolat hívei ugyanis a pozitív jogot nem a nemzeti kultúra szempontjából értékelték, a törvénykönyvnek nem jellegét, csupán hasznosságát helyezték elõtérbe, s ez a felfogás vezetett azon álláspontjukhoz, amely a hazai jogot egyszerûen fel akarta váltani az univerzálisabb, modern szabályokkal. A válaszok másik része lassúbb, megfontoltabb, nemzetibb magánjogra vonatkozna: a Werbõczyn alapuló szokásjog írásba foglalása, megfelelõ tradicionális intézményeink lehetõség szerinti megtartása volna ezek középpontjában, melyet csak ott volna szabad idegen jogintézményekkel kiegészíteni, ahol az a modern igények kielégítésére nem alkalmas (pl. kötelmi jog, forgalmi jog). E válaszadók a történeti jogi iskola követõi volnának, akik az 1848 elõtti jog visszaállítását látták járható útnak. Az iskola eredeti tanaihoz híven alapvetõen ellenezték a kodifikációt, ugyanakkor a külföldi jogok átvételét is, továbbá õk állították fel azt a tételt, hogy 1848 elõtti jogunk szinte kizárólag magyar jog volt. 14 A '70-es évek végétõl azonban a válaszadóknak egy harmadik, bár kétségtelenül kisebb csoportja is feltûnne: azok, akik a polgári igényeknek is megfelelõ változásokat követelnének, s egy önálló alkotású új magyar törvénykönyv érdekében lépnének fel. Az ekként válaszolók (Szalay Lászó, Dell' Adami Rezsõ, Teleszky István, Dárday Sándor, részben Szászy-Schwarz Gusztáv, és mások) a korban rendkívül heves szakmai vitákat kiváltva próbálták bebizonyítani, hogy az 1848 elõtti, magyarnak nevezett magánjog legnagyobb részben germán, római vagy kánonjogi hatásokra vezethetõ viszsza. Ehhez a szûk áramlathoz kapcsolódott a legfonto- 14 E tételt a késõbbi jogtudósok (pl. Grosschmid, Szladits) cáfolták. Katona Mór álláspontjáról a következõ fejezetben.

12 XX sabb törvénytervezetek kidolgozása, s ezekben a rendi maradványok felszámolása, a római jog felhasználása által az osztrák, német és svájci példák követése. A nemzet egy élõ lény fogalmazott pl. Dárday, melynek minden legcsekélyebb idomítását megérzi az egész társadalom minden ízületében A magánjog fejlettségének egy valós mutatója az is, hogy esetszerû, azaz kazuisztikus-e, avagy van-e, ill. lehetséges-e rendszeres, azaz szisztematikus feldolgozása is tõl 16 a XIX. század végéig a magyar magánjog egyértelmûen végigjárta ezt a fejlõdési utat. A század közepén megjelenõ, majd a kiegyezés után hatalmas lendülettel feléledõ magánjogi szakirodalom kikövezte az utat ahhoz, hogy a magyar magánjogot lehessen rendszerszerûen vizsgálni és ismertetni. A hazai irodalomban többek között Ökröss Bálint, Suhayda János, Wenzel Gusztáv, Herczegh Mihály, Zlinszky Imre feldolgozásai voltak a kezünkben levõ Katona Mór kötet elõfutárai, úttörõi. Katonának tehát nem kellett új stílust kitalálnia. Választania ugyanakkor nagyon is szükséges volt, hiszen legalább két tárgyalási mód kínálkozott számára: a korábban használatos Gaius-féle institúciórendszer egyrészrõl, a modern német jogtudomány terméke, a Savigny által hirdetett pandektarendszer másrészrõl. A magánjogot ugyanis a hagyományos felfogásnak megfelelõen a jogászok (Magyarországon is) három részre osztották. Ez a felosztás a római jogon és elsõsorban azon alapult, hogy ez a jogág egyrészt vagyoni, másrészt személyi kérdéseket tárgyal. Így különbséget tettek tiszta személyi jogi, vegyes jogi és tiszta vagyonjogi rész között, kialakítva a klasszikus 'személyek dolgok kötelmek' felosztást. A magánjog polgári korszakát megelõzõen alkotott jogszabályok áttekintése során láthatjuk, hogy ez a hagyományos felosztás a magyar jogban a személyi jog vagyonjog vagyonvédelem triászában nyilvánult meg, és a magánjogi tárgyúaknak mondott, illetve e körben nyilvántartott jogszabályok az elv betartása okából vegyesen tartalmaztak magánjogi, büntetõjogi és perjogi elemeket is anélkül, hogy módszeresen külön választották, lehatárolták volna a magánjog tárgyát. 15 Dárday Sándor országgyûlési beszéde, in: Jogtudományi Közlöny 15. évfolyam (1880) 127. old. 16 Homoki-Nagy Mária: Az évi magánjogi tervezetek, Szeged, XXI A XIX. század közepének pandektajogi irodalmában merült fel ezzel szemben az az elméleti felvetés, hogy a magánjog körébe tartozó szabályok csoportosítására nem felel meg a fenti felosztás, hanem új, fejlettebb meghatározást, rendszert kell felállítani. Kétségtelen, hogy a magánjog körében részben családi, részben vagyoni viszonyok tartoznak. Az öröklési jog azonban tárgyánál fogva vagyoni jellegû, de alapját elsõsorban a személyi (családi, vérségen alapuló) viszonyok adják, s ennélfogva sem az egyik, sem a másik részben nem helyezhetõ el, hanem ennek külön, a kettõ után kell szerepelnie. A XIX. század végének újabb német törvénykönyveiben helyet kapott az önálló öröklési jog, és egyes kódexekben egy külön általános rész is. Mivel a magyar magánjog tudományos mûvelése csak késõn, a XIX. század közepe táján indult el, sokáig inkább az elsõ, a tradicionális felfogás volt meghatározó. A rendszeres magánjogi törvénykönyv elõkészületei kapcsán azonban egyre többször merült fel a kérdés, és egyre többször gondolták úgy a jogalkotásban közremûködõk, hogy a második csoportosítás több elõnnyel jár. Az 1870-es évektõl készülõ magánjogi törvénykönyv-tervezetek ill. résztervezetek is többnyire ezen beosztás figyelembevételével születtek meg. Majd Szászy-Schwarz Gusztáv erõteljes fellépése nyomán 1897 tavaszától vált uralkodóvá (és maradandóvá) az a felfogás, hogy a magyar magánjognak nincs szüksége a Szászy által a német népszellem termékének nevezett általános részre, helyette inkább az önálló személyi jogi fejezetnek van létjogosultsága A XIX. század vége felé a magánjog alapvetõ kérdései közé tartozott a nyelv megfelelõsége, a szakmai szabatosság is. Lehetséges, hogy Nánásy Benjámin vagy Georch Illés után majd egy évszázaddal ez még vita tárgya? 18 Bizony, a század második felében még mindig kérdés, alkalmas-e már a magyar jogi mûnyelv arra, hogy a jog élõ testének megfelelõ formát adjon. Tudjuk, hogy 1844-ig a hivatalos nyelv a latin, bár a reformkori jogalkotás némileg már túllépett ezen, és a 17 Balogh Judit: Az általános rész kérdése és tervezetei a XIX. század végének magyar magánjogi kodifikációjában in: Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis Tomus II., Debrecen, 2002, old. 18 Mezey Barna: A törvényes öröklés a magyar rendi társadalomban. Bevezetõ tanulmány Nánásy Benjámin törvényes hites szószóló könyve elé (1799), a MOKK kiadása, Budapest, 2006, 1. fejezet

13 XXII magyar nyelv fejlesztése mellé állt (legalábbis a jogszabályok kéthasábos szerkesztésben jelentek meg). A jogi mûnyelv azonban még az általános (társalgási) nyelvnél is bonyolultabb kérdés. A jogintézményeket a kor jogászai latinul tanulták, ez volt Werbõczy nyelve is. Majd az oktrojált osztrák joggal és a késõbbi német recepcióval tért hódított a német is. Az excerpták fogalmazásakor szinte minden jogintézmény mellett ott volt a német megfelelõje az esetleges félreértések elkerülésére, de az mégis 1840 volt, vizsgálódásunk középpontjában viszont a századvég áll. A magyar szaknyelv sokak szerint még a XIX. század hetvenes éveiben sem volt eléggé fejlett egy kódex önálló megalkotásához. A jogszabályszerkesztõk, kodifikációval megbízott személyek azonban ezt (elvi szinten) nem így látták. A kérdésben döntõ bizonyságot azonban csak kész munkálat szolgáltathatott. Az elsõ bizonyíték tehát Hoffmann Pál általános részre vonatkozó tervezete volt. Hoffmann magyar nyelve saját megítélése szerint és a korabeli kritika képviselõinek jelentõs része szerint is alkalmas lehet az önálló kodifikációra. Arra vállalkozott, hogy elkerüli a latin vagy német kifejezések használatát akár olyan jogi mûszavak alkotásával is, amelyeket az eddigi magyar joggyakorlat még soha nem használt. A tervezet e célkitûzés eredményeként számos idegenül csengõ, a magyar jogi szaknyelv számára új kifejezést tartalmazott. Sikeresnek tartották pl. a kortársak a holttá nyilvánítás körében alkalmazott híreveszett jelzõt, vagy az analógia helyetti hasonszerûség 19 megjelölést, ugyanakkor elítélõen fogadta a kortárs kritika tevõleges viselkedés, az örökletes jogok és kötelezettségek kategóriáját, sõt, az azóta elfogadott és vitathatatlan értékû terminus technicussá vált jogutódlás vagy megdönthetõség fogalmait is. A következõ két-három évtized és a jog felívelõ tudományos igényû mûvelése ezt a nyelvet méginkább tökéletesítette. Ezért aki Katona Mór könyvét veszi kézbe, nyelvi bizonytalanságokkal már egyáltalán nem találkozik. Ugyanakkor szembetûnik, hogy Katona (éppúgy, mint késõbb a legnagyobb dogmatikusok is) a jogintézmények mellett többnyire megadja azok latin megfelelõjét, ritkábban a németet is. 19 Az analógia szinonimájaként a kifejezést Katona Mór is használja (pl. 6. ) XXIII A magyar magánjog Katona Mór könyvében 1. Katona Mór, aki 1872-ben a budapesti egyetemen magyar magánjogból, a törvényes öröklés tárgykörébõl habilitált, könyve megjelenésekor épp a pozsonyi jogakadémia tanára volt, kiterjedt szakirodalmi munkássággal a háta mögött. Szakmai ismereteinek alapossága és a katedráról származó magabiztos tárgyalási mód volt az a két tényezõ, amely hozzá segítette ahhoz, hogy tömören, lényegretörõen, mégis olvasmányosan, könnyen követhetõen, ugyanakkor szabatosan és precízen írja meg a magyar magánjog vezérfonalát. Bár ajánlást a mû nem tartalmaz, alappal következtethetünk arra, hogy munkáját a jogban jártas, az alapokat ismerõ, ugyanakkor a joganyagban a megelõzõ évtizedek számos változása és a törvénykönyv hiánya dacára is biztosan eligazodni szándékozó olvasónak írta. Ilyen értelemben kitûnõ olvasmánynak ahhoz, hogy mi, késõi olvasók, egy rövid összefoglalásból képet kapjunk modern magánjogunk õsállapotáról. 2. Kora magánjogát akként jellemzi, hogy abban a nemzet jogalkotó szelleme nyilatkozik meg, mivelhogy Magyarországon idegenbõl mereven átültetett jogrend nem létezett soha, miként Németországban a római jog receptiója. De nem zárkózott, nem zárkózhatott el hazánk sem a szomszédos államok intézményeinek beszivárgása elõl, mert ezt a nemzetközi érintkezés és forgalom önkéntelenül magával hozza; azonban jellemzõ a nemzet önálló és jogalkotó képességére, hogy az idegenbõl vett institutiókat saját gazdasági helyzete és fejlõdöttségének igénye szerint idomította át, nemzeties színezetet adván nekik. A legújabb jogfejlõdés már hazánkban is nemzetközi irányú. (2. ) 3. A könyvben Katona hangsúlyt fektet a legújabb, jelentõs változást eredményezõ jogalkotási eredmények, így pl. az 1894-es házassági törvény 20 ismertetésére. Különös értéke a könyvnek, hogy anélkül adja át az olvasónak a legkülönlegesebb jogi problémák megoldását, hogy alacsonyabb szintû jogforrások vagy eseti döntések garmadájával terhelné mondandóját (pl. a külföldön, vagy külföldiek által kötött házasságok körüli bonyodalmak megvilágításakor. (92. ) 20 Herger Csabáné: A nõvételtõl az állami anyakönyvvezetõig Budapest- Pécs, 2006.

14 XXIV 4. A rendszer tekintetében Katona a pandektarendszer mellett tette le voksát, saját megfogalmazása szerint azért, hogy oly egymásutánban tárgyaljuk a jog anyagát, amelyben az emberi szükségletek mutatkoznak. (8. ) A pandektista felfogás szerinti általános részben (a Szászy-Schwarz-féle érvelést elutasítva) alapvetõ, a könyv késõbbi fejezeteiben tárgyalandókhoz általános bevezetõül szolgáló fogalmakat találunk. A személyi jogból pl. jogképesség, cselekvõképesség, természetes személy, jogi személy megkülönböztetését, a dologi jogból a dolog fogalmát, a dolgok értékének meghatározási módszereit, dologosztályozásokat, a növedék, tartozék, gyümölcs fogalmait, a kötelmi jogból a jogügylet tanának részletes szabályait, a feltétel, idõ- és módhatározás fogalmait, az érvénytelenség eseteit, végül a határidõk számítására vonatkozó iránymutatást. Még a régi magánjogszemlélet nyomait mutatja a könyv IV. fejezete, amely a jogvédelemrõl szólva a peres eljárás tekintetében is részletes eligazítást ad az olvasónak. 5. Katona Mór könyve jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik az elõzõ századfordulón élõ, alkalmazható jogáról szeretnének képet kapni. Szemmel láthatóan gyakorlati útmutatóval van dolgunk, ezért vannak esetek és arra adott válaszok, megoldások, de nincs egyéni vélemény, nincs hivatkozás a jog élõ klasszikusaira és nincsenek tudományos fejtegetések. Hiába keresi az olvasó e munkában a jogfejlõdés leendõ útjainak vázolását, de éppígy hiányzik a magánjogi törvénykönyvalkotás nagy munkájának említése is. Katona Mór eredeti 274 oldalas mûvében ugyan van néhány utalás a külföldi, elsõsorban a német törvényhozások irányaira, de (pl. a magánjog forrásainál) még említés szintjén sincs jelen a kodifikáció, és annak eredményei. Nem fogalmazódik meg ennek igénye sem (bár az sem, hogy a jogrendszernek ne lenne szüksége egységes törvénykönyvre). A történelem pedig keserû bár, de igaz a szerzõt igazolta. A XIX. század törekvései nem vezettek el az egységes magánjogi kódexhez, sõt, mindannyian tudjuk, ez a klasszikus magánjognak egyáltalán nem sikerült: öt tervezet sem volt elég egyetlen törvényhez. Rendszeres magyar magánjog egészen 1959-ig csak monográfiákban, a jogirodalom termékeiben létezett.

15 A mai érvényû magyar magánjog. BEVEZETÉS. 1.. Tárgyi és alanyi magánjog. Magánjog, tárgyi (objectiv) értelemben: a magánviszonyokat rendezõ szabályok és normák összesége. A magánszemélyek közt alakuló életviszonyok, kapcsok, jogi rendezés alá vonva: jogviszonyokká lesznek. Egymásközt rokon jogviszonyok rendezésére vonatkozó jogszabályok alkotják a jogintézményeket. Ha a jogszabályok az állam egész területén érvényesülnek, akkor egyetemes jogról szólunk (jus universale); ha pedig csak egyes részeiben az államnak jutnak hatályhoz, az részszerû jog vagy norma lesz (jus particulare). A magyar magánjog csak részszerû, mert sem Erdélyben, sem a volt (most már polgárositott) határõrvidéken, sem a magyar birodalom kötelékébe tartozó Horvát-Szlavonországban nem bir érvénynyel. Ezekben ugy, mint Fiuméban és vidékén az osztrák polgári törvénykönyv (1811-bõl) foglalja el a magyar jogszabványok helyét. Egyetemes jogot nálunk csak a kereskedelmi és váltójog képez. Jog, alanyi (subjectiv) értelemben: hatalom és uralom embertársaink akarata fölött, amennyiben a tárgyi jog ennek ótalmat nyujt. Eme ótalom-nyujtás határain belûl keletkezhetik csak jog, jus, mert az állami kényszereszközök alkalmazhatásában, állami segély-nyujtásban csucsosodik ki az alanyi Dr. Katona: Magyar magánjog. 1

16 2 jog, jogosultság, hogy mások akarata a jogosulté elõtt meghajoljon. Innen van, hogy az alanyi jog csak tételes (positiv) lehet, mert csak a concrét állam részesitheti azt megfelelõ védelemben. Minden alanyi jognak kötelezettség felel meg; jog és kötelesség egymást födik. A jogoknak megfelelõ kötelezettségek közt mégis két nagy csoportot külömböztethetünk meg: egyik, ahol a joguralom nem kiván egyebet, mint elismerést, nem háboritást, nem zavarást, tehát pusztán negativ magatartást, de ezt aztán mindenkitõl; ezek: a dologi, családi és az öröklési jog. Mert eme jogoknak megfelelõ negativ kötelezettség általános, mindenki ellen ható, azért a jogok eme csoportját absolut jogoknak nevezzük. A jogok másik csoportja: a kötelmi jogok a velük szemben álló lekötelezetteknél már nem érik be a puszta nemleges magatartással, hanem positiv tevést, cselekvést, szolgáltatást követelnek, de csak attól, aki magát erre kötelezte, tehát egy meghatározott személytõl; mert itt az a személy, a ki ellen a jog reagálhat, meg van jelölve, azért ezek relativ, viszonlagos jogoknak neveztetnek. 2.. A magyar magánjog rövid jellemzése. A magyar magánjogi szabályok egy ezredéves fejlõdés termékei. Szabályaiban a nemzet jogalkotó szelleme nyilatkozik meg. Magyarországon idegenbõl mereven átültetett jogrend nem létezett soha, mint Németországban a római jog receptiója. Nem zárkózott, nem zárkózhatott el hazánk sem a szomszédos államok intézményeinek beszivárgása elõl, mert ezt a nemzetközi érintkezés és forgalom önkéntelenül magával hozza; azonban jellemzõ a nemzet önálló és jogalkotó képességére, hogy az idegenbõl vett institutiókat saját gazdasági helyzete és fejlõdöttségének igényei szerint idomitotta át, nemzeties szinezetet adván nekik. Különösen látjuk ezt a hûbéri intézménynél, mely a középkorban az egész nyugaton praedominált, és nálunk az adomány-rendszerben nyert korszerû transformatiót. A legujabb jogfejlõdés már hazánkban is nemzetközi irányu, mert a gyakori és könnyü érintkezés a mivelt világ népeivel a társa- dalom intézményeinek nivellirozását, egyenlõsitését szüli, mi a nemzeties elemet mindinkább háttérbe szoritja és lassan kiküszöböli, nálunk épúgy, mint Rómában a hol jus civile szük kereteit a jus gentium, a Rómába özönlõ népek jognézlete áttörte, de egyuttal annyira meg is termékenyítette, hogy beváló lett világhódító szerepére. 3. A magyar magánjog irodalma. A magyar magánjog különbözõ forrásaiban található jogszabályok egybefoglalása és feldolgozása az irodalomnak a feladata. Nálunk késõn indult ez meg, mert Werbõczy Hármas könyve és ennek magyarázatai pótolták ezt, ebbe lévén a domesticum jus összeállítva. A rendszeres feldolgozás Huszty István: Jurisprudentia practica-jával indult meg 1745-ben, többször kiadva. Utána következett Fleischhacker Jakab : Institutiones juris hungarici köt. Kövy Sándor: Elementa juris prudentiae hungaricae 1800-ban, sok kiadást ért, magyarul: Magyar polgári törvény Magyar nyelven elsõ volt Georch Illés: Honnyi törvény köt. Kelemen Imre: Institutiones juris privati hungarici köt. Szlemenics Pál: Elementa juris civilis hungarici 1817 és magyarul Legtekintélyesebb munka a 48 elõtti korból Frank Ignácz : Principia juris civilis köt. és magyarul: Közigazság törvénye Magyarhonban köt. Ma is használható és keresett után az osztr. polgári törvénykönyv uralma alatt ( ) szünetelt az irodalom. A magyar magánjog visszaállitása után gyors egymás utánban jelent meg: Ökrös Bálint és Suhayda János munkája 1862-ben. Utána Wenzel Gusztávé Kallós Lajosé 1865-ben. Knorr Alajos magyar magánjoga Herczegh Mihályé több részletben. Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében Immár hetedik kiadásban, átdolgozta Reiner János. Emõdi Dániel: Magyar magánjog tankönyve Többek közremûködésével jelenik meg: A magyar magánjog kézikönyve 5 vaskos kötetben. Eddig a III. kötet jelent meg a kötelmi jogról. 1* 3

17 4 Források. 4.. A magyar magánjog forrásai. Forrásnak a jogszabályt létesitõ ama tényezõket nevezzük, melyekbõl az élõ jogszabályokat megismerni és meriteni lehet. Magyarországnak még nincs egységes törvénykönyve, miért többféle forrásból kell a jogszabályokat összeszedni. Szokás a források osztályozása irott és nem irottra, vagy jelentõségük szerint csoportosítani õket egymásután. Ez utóbbi nyomán jogforrásainak a következõk: I. Törvény, mely a törvényhozó hatalomnak írásba foglalt kijelentése. Magyarországon a fenálló alkotmány szerint a törvényhozás az országgyülést (képviselõház és fõrendiház) és a koronás királyt illeti meg. Törvényeinket a Magyar Törvénytár (Corpus juris hungarici) tartalmazza Sz. Istvántól kezdve. Az elsõ gyüjtemény 1584-ben jelent meg: Collectio decretorum név alatt (Mossóczy és Telegdy püspököktõl), a késõbbieket kiegészítették Werbõczy Hármas könyvével, idõközi törvényekkel és számos toldalékkal. Törvénytár nevet az évi Szentiványi Mártonféle kiadás nyert ben Szegedy János adta ki 2 kötetben, 1847-ben már 3 kötetre terjedt a gyüjtemény, melynek utolsója a toldalékokat foglalja magában. A Törvénytár nem tartalmazza a régi decretumokat mind ; az egyes közölt törvények szövege se hiteles, csak az ujabb keletû törvényeké. A levéltári kutatások utján napfényre került régi kir. végzemények felvételét, valamint a hiteles szöveg szerint való kijavitást a régi Helytartótanács nem engedte meg, mi sajnálatos. A törvények idézésénél az alkotás évét és a törvény számát kell kitenni, igy évi 3. tcz. A törvény kihirdetését az évi 66. tcz. 4. alapján a törvénytárban való megjelenés képezi, miért ezt a napot a törvénytárnak meg kell jelölnie. II. Szokásjog, a nép szokásaiban, cselekvényeiben nyilvánuló jogszabály. Nem minden szokás tartalmaz jogszabályt. A népek kezdetleges korában, mikor a viszonyok még egyszerûek, csak szokásos jogszabály létezett: késõbb a törvény lép elõtérbe, hogy a bonyolult viszonyok részletesb szabályozást nyerjenek. De azért a szokásjog folyton alakul, képzõdik, mert ebben nyilatkozik meg a nép jogalkotó szelleme és ez forrasztja ki a joganyagot a törvényhozás számára. Azért a szokásjogot elfojtani nem lehet, mert a jogélet új alakulásainak ez a természetes elrendezõje. A szokásjog kellékei: 1. Egyöntetû gyakorlás, mely a jogról való meggyõzõdésnek bizonyítéka (opinio necessitatis). 2. Tartóssága, huzamossága a gyakorlásnak, mely lehet hosszabb-rövidebb idõköz, az esetek gyakorisága szerint. 3. Észszerû, okszerû legyen, mely a kor közfelfogásával és a jó erkölcscsel ne ellenkezzék. A szokásjog lehet az egész népre kiterjedõ (országos szokás), vagy csak egyes rétegeire, vagy az állam kisebb területére szorítkozó (helyi, vidéki szokás). Ma ez utóbbi a gyakoribb. A szokásjog hatása leginkább törvénytpótló; ez fõhivatása; aztán törvényt magyarázó, ahol ez homályos volt; régi törvényekkel szemben lehet törvényszüntetõ is, midõn a törvényhozás elmulasztván a törvényeket a változott viszonyoknak megfelelõen reformálni: a szokásjog teremti meg a forgalmi élet kivánta rendezést, mellõzve az elavult törvényeket. Az országos szokást nem kell bizonyítani, mert azt a biró ismerni tartozik (jura novit curia), de a helyit igen; erre beválnak tanúk, hatósági bizonylatok, okmányok jogügyletekrõl, pl. szerzõdések, végrendeletek, de eskû nem. A szokásjog megszûnik, ha a gyakorlás elmarad, beszárad, vagy a nép meggyõzõdése a jog körül mássá alakul, végûl, ha a törvény veszi rendezés alá a szokásjog anyagát. III. Werbõczy Hármaskönyve. II. Ulászló alatt megzavaradott a jogszolgáltatás, mert a jogszabályokat az összegyüjtés hiánya miatt, a jogszolgáltató közegek nem ismerték. A király megbizta tehát Werbõczy Istvánt, a korában elõ jog feljegyzésére (domesticum jus, jus Regni). Õ a megbizásnak fényesen megfelelt a Tripartitum cimû munka megirásával, melyet a szokásjogból, régi decretumok fenálló szabványaiból, királyi rendeletekbõl és kiváltságokból állított össze. Az országgyülés és a király az opust elfogadta 1514-ben, de az oligarchák meghiúsították a kihirdetést és így formális törvény- 5

18 6 erõhöz nem jutott; de mivel jogszabályok gyüjteménye, jus Regni, azért századokon át irányadó volt tartalma. Áll a munka a bevezetésen kivül 3 részbõl; a részek titulusokra oszlanak. Még ma is élõjogként szolgál egyes rész belõle. Magyarra fordítását legujabban az Akadémia adta ki (Kolosváry és Óvárytól) és Csiky Kálmán latin-magyar szöveggel. IV. Királyi rendeletek. Rendeleti uton jogszabályt alkothat a végrehajtó hatalom (kormányzat) azon felelõsség alapján, hogy a jogrendet fen kell tartania, ideiglenesen bár, mig a törvényhozás nem intézkedik. Három faja van a rendeleteknek: a) törvényt pótló; itt a rendelet mindig provisorius hatályú. Nálunk ez jelentõs forrás, mert a törvényhozás nem jutott hozzá, hogy magánjogi rendezést létesítsen. Ilyen volt a multban a Miksa-féle bányarendelet, urbéri rendeletek, ujabban a törvényhozás felhatalmazásából a telekkönyvi rendelet Erdély számára, a családi hitbizományok rendezésére vonatkozó stb.; b) törvényt végrehajtó rendelet, melynek érvényes kibocsájtására a törvény a végrehajtó hatalom egyik-másik organumát (miniszteriumot) hatalmazza fel. Csak ez a megbizott közeg adhat ki érvényes rendeletet, a törvény keretén belül. c) Szükségrendelet közveszély vagy forrongás idejében, midõn a normális viszonyokra berendezett szabályok nem elégségesek. Evvel a törvényt ideiglen fel lehet függeszteni az összminiszterium felelõssége mellett. Gyüjtemény: Rendeletek tára. A régi rendeletek találhatók: Kassics Ignácz: Enchiridionjában. V. Királyi kiváltságok (Privilegium), a koronás fejedelem engedélyezte jogszabályok, melyekbõl egyéni jog fakad, rendesen exemtio, kivétel az általános érvényû jogszabály alól. Igy a családi hitbizományalapitással a család és a vagyon ki van vonva a köztörvény alól, és individuális szabály alá helyezve; törvényesítésnél a nem törvényesre a törvényes gyermek jogállása nyer alkalmazást. Ma az ily kivételes jogszabály már ellenkezik a meggyökeresedett jogegyenlõséggel, azért ujabban csak szûk körben mozog, holott a régebbi jognak elõkelõ forrása volt. Ezen alapult az adományrendszer is. Kellékei: 1. a koronás fõ adományozása; 2. törvénynyel ne ellenkezzék, de kivételes bánásmódot létesíthet; 3. mások jogába ne ütközzék (salvo jure alieno) és 4. privilegiális alakban adassék. A kiváltságos alakhoz megkivántatik: 1. a király személye körüli miniszter ellenjegyzése (elõbb a kir. cancellár); 2. a szokásos záradékok benn legyenek, kivált a salvo jure alieno; 3. nagyobb pecsét alatt adassék ki; 4 egy év alatt ki legyen hirdetve ott, ahol a kiváltságos jogszabály érvényesül. Megszünik a kiváltság: 1. elévülés; 2. idõlefolyás ; 3. lemondás és 4. birói megsemmisités által. VI. Helyhatósági szabályrendeletek. (Statutumok). A megyék és a municipalitással felruházott sz. k. városok már régtõl fogva birnak autonomiával, melynél fogva helyi viszonyaik rendezésére jogszabályokat statuálhatnak; evvel ujabban a községek is felruháztattak (1886. évi 22. tcz. a községek rendezésérõl): A köztörvényhatóságok statutumainak érvényéhez a belügyminiszter a községekéhez a megye közgyülésének jóváhagyása szükséges. (Részleteket 1. az évi 21. és 22. tczikkekben). Eme statutumoknak kiváló szerep jutott a multban, midõn törvényes intézkedés a magánjog egész terén alig volt, és igy fontos és országos érdekû kérdésekben is a helyi hatóságnak kellett a rend érdekében intézkedni, de ujabban is számos helyi érdekû ügy ily uton nyer rendezést, nem egyszer a törvény egyenes felhivására. Igy a cselédrendezés, árvapénzek mikénti gyümölcsöztetése, de kivált lakások, boltok bérbeadása iránt minden városnak van külön szabályzata. A régi statutumokat Kolosváry és Óváry gyüjtötte össze több kötetben (Akademia kiadása), az ujabbakat kiadják a köztörvényhatóságok. VII. Ó rszágbirói értekezlet ideiglenes szabványai. Az évi október 20-iki diploma visszaállitá a magyar magánjogot, és az addig érvényes oszt. polg. tkönyvet hatályon kivül helyezte (de csak az anyaországban). Mivel az õsiség teljes megszüntetése miatt, mely alapja volt magánjogunknak 1848-ig, a helyreállitott magánjogi rend szerfölött fogyatékos volt, elkerülhetlenné vált a fõbb hézagok ideiglenes pótlása. Erre volt hivatva az országbiró által összehivott értekezlet, állván ez ama idõ kiváló jogász elemeibõl (birák, ügyvédek, tanárok). A haza bölcse Deák Ferencz a jogfolytonosság 7

19 8 érdekében fentartani kivánta az oszt. polg. tkönyvet; hozzá csatlakoztak az Értekezlet komolyabb elemei; de a többség (túlnyomóan ügyvédek) ellenezték. Egy albizottság készitette el azt a 23. -t, mely a magánjogra vonatkozik, hevenyészve, mert az volt a hit, hogy a magyar polg. tkönyv alkotmányos uton rövid idõ mulva elkészül, és igy eme ideiglenes szabályok hamar fölöslegesek lesznek. Ha gyanitják a valót, alaposabban dolgoztak volna. Ezt a szabályzatot az országgyûlés, a király elfogadta, és a hétszemélyes tábla teljes ülése julius 23-án kijelentette, hogy azokat törvényes eljárásában zsinórmértékül követi, mig az alkotmányos törvényhozás máskép nem rendelkezik, és ezt megküldötte a megyei és városi törvényszékeknek. Ez tehát a biróság tekintélyén nyugvó forrás. VIII. Birósági gyakorlat és döntvény. A birósági gyakorlat (birósági praxis) alatt értjük a biróság itéleteiben valamely jogszabálynak állandó alkalmazását. A szokásjogban a nép jogi meggyõzõdése jut kifejezésre, a gyakorlatban a jogász elemeké (biró, ügyvéd). Ez a jogászjog (Juristeurecht). A jogképzõdés itt a jogszolgáltatás tényezõiben concentrálódik, mint a nép jogi letéteményeseiben. Ez tehát a szokásjog kiegészitése. Nálunk a birósági gyakorlat kiválóan fontos, mert magánjogi törvényeink alig vannak, az országos szokásjog pedig nagy államterületen a nép sokféle foglalkozása és különbözõ miveltségi foka miatt nehezen alakul. Az eligazodást tehát az iránt, hogy mily jogszabályok érvényesülnek és alkalmaztatnak, a birósági itéletekben kell keresnünk, kivált az elvi jelentõségüekben. Ha a biróság állandóan és következetesen alkalmaz egyes jogszabályt, ez átmegy a köztudatba. Fokozza a birósági gyakorlat jelentõségét a döntvény (decisio), midõn a legfõbb biróság teljes ülésben jelent ki egy jogszabályt követendõnek. Ez kötelezõ az összes tanácsokra (Senatus), mig azt teljes ülésben meg nem változtatja (1881. évi 59. t-cz. 4..). A királyi táblák is alkothatnak, mint végsõ forumok döntvényeket (1890. évi 25. t-cz. 13..); ha ezek döntvényei eltérnek egymástól, a királyi Curia állapítja meg, hogy melyik a követendõ. Igy kivánja ezt a jognak egysége. Elvi jelentõségû határozatok gyûjtése Dárday Döntvénytárában van és Márkus szakszerûen összeállitott gyûjteményében 8 k. és Fabiny Ferencz gyüjteménye a Curia felülvizsgálati tanácsából 3 köt. A régi decisiók 48 elõtt Planum tabulare czimûben. 5.. A törvények életbelépése (hatályhoz jutása) és megszünése. Minden törvényt ki kell hirdetni, hogy általa a törvényes szabály életbe lépése fixirozható legyen. Nálunk a kihirdetés a törvénytárban való kiadás által történik, miért ezt a dátumot a törvénytárnak ki kell tüntetni. (1881. évi 66. t-cz 4..) A szabály az, hogy a törvénytárba való beigtatás napjától 15 nap mulva jut a törvény hatályhoz. De elrendelheti a törvény a kihirdetéssel való egyidejû életbelépést is, mi kivált pénzügyi törvényeknél dívik. Viszont hosszabb idõszakot szabhat meg a törvény az életbelépésre (vacatio legis). mi kivált nagyobb terjedelmû törvényeknél szükséges, hogy a jogszolgáltató közegeknek idejük legyen a törvény tüzetes tanulmányozására; megesik az is, hogy a törvényhozás a törvény életbeléptetése napjának megállapitásával végrehajtó hatalmat (az illetékes miniszteriumot) bizza meg, aki aztán rendelettel tûzi ki az életbelépés napját. Ez akkor indokolt, ha az uj törvény elõkészitõ intézkedésekre szorul életbelépéséhez, kerületeket, eljárást kell szabni, hivatalokat szervezni, egyéneket kinevezni, pl. az erdõtörvénynél. Ezen elõkészületek megtörténte után, melynek idõpontja elõre nem fixirozható, lehet csak okszerûen a törvényt életbeléptetni. A törvény életbelépése azt jelenti, hogy a törvény hatálya az életbelépés napjától nehezedik az életviszonyokra; a törvény állapitja meg a jogi tények, cselekvények hatását; ezen hatásra való tekintettel helyezzük a cselekvényt, hogy a törvényes hatást mint effectust megvalósíthassuk. Amig az uj törvény nincs kihirdetve és életbe léptetve, addig a jogi cselekvények eredménye csak azon szabályok szerint birálható el, melyek a cselekvés helyezésekor érvényben voltak. Ebbõl szigorúan következik, hogy az uj törvény szabályait az életbe lépés elõtt megalakult viszonyokra irányadókul 9

20 10 vagy kötelezõkül nem vehetni; mert ezek ama törvény szerint rendezkedtek be, melyek a helyezéskor állottak érvényben. Ezt máskép úgy fejezzük ki, hogy: a törvénynek visszaható ereje nincs (lex ad praeterita trahi non potest). Áll ez nemcsak a szerzett jogokra, hanem a. személyállapotokra is, de különösen a formális ügyletekre, pl. végrendeletek külkellékeire. Ehhez a törvényhozások is alkalmazkodnak, mert csak oly törvény megtartását követelhetni, mely közre van bocsájtva; a jövõben alakuló vagy még nem létezõ jogszabály szerint való egyéni berendezkedést kivánni nem lehet. Kiki csak ahhoz a törvényhez alkalmazkodhatik, mely a cselekvés helyezésekor érvényben van. Ez nem zárja, ki, hogy egy ujabb törvény a jog körét (pl. atyai, gyámi hatalmát) ne vonhassa szûkebbre, vagy tágithasson rajta, de ez se érintheti a törvény elõtti idõben véghezvitt cselekvényeket, ha ezek megfeleltek az akkori törvényszabta körnek. Nehogy a törvény ejtsen sérelmet az egyénen, melytõl ótalmat vár, és igy megrendítse a törvény iránti tiszteletet azért a törvénynek csak az életbe lépéstõl szabad hatni Ȧ törvénynek kivételesen visszaható erõt adhat a törvényhozás, de csak a közérdek szigorú parancsára (salus rei publicae), mert ez rázkódást szül a társadalomban. Csak nagy társadalmi bajok teljes kiirtása és megszüntetése teszi ezt megengedhetõvé. Igy nálunk az óriási magas kamatvétel tette szükségessé a kamatmaximum megszabását (1877. évi 8. t-cz.) hátramenõen is. Aztán az uzsora törvény (1885. évi 25. t.-cz.) megalkotása követelt visszaható erõt. A törvény megszünik: 1. ha ama viszonyok nem ujulnak meg, melyekre a törvény alkalmazandó, pl. urbéri törvények, ha már azok mind rendezést nyertek, ujnak alakulni pedig nem szabad. Ide tartozik a törvény elavulása is; 2. ha más törvény lép helyébe (lex posterior derogat priori); de ekkor tanácsos a régit kifejezetten is megszüntetni, mert meglehet, hogy az uj törvény nem terjed ki a réginek egész anyagára, és igy a kettõ egymás mellett is megállhat. E téren sok vitás kérdés van a részletek iránt. 6.. A törvények alkalmazása. Ha törvényt alkalmazni akarunk, elõbb tisztába kell jönni az iránt, hogy az törvény-e? aztán a szöveg hiteles-e? A kellõen kihirdetett törvénynél az elsõ elesik, mert az évi 4. t.-cz szerint az alkotmányos uton való megalkotását a törvénynek a biró nem vizsgálhatja felül; de szabad ezt tennie a rendelet érvénye felõl. A másik azt kivánja, hogy hibátlan szövegû, hivatalos kiadást használjunk a törvényrõl. Ez a kritika. A törvény alkalmazásával együtt jár a magyarázat (interpretatio). Ez a törvény igazi értelmének, a törvényben foglalt törvényhozói akaratnak kipuhatolása és megállapitása. Ez a magyarázat lehet: 1. törvényes, vagy 2. tudományos. (I. legalis vel doctrinalis). Törvényes, midõn vagy a szokásjog vagy a törvény (egy késõbbi) állapitja meg a régi homályosnak az értelmét. Eme authentica interpretatio elõtt meg kell hajolni. (legis vim habet). Ezt az értelmet ugy kell venni, mintha már kezdettõl fogva ezt akarta volna a régi törvény kifejezni. Ez csak látszó visszahatás. Tudományos magyarázat elsõ sorban a szavakból törekszik kifejteni a helyes tartalmat, mint a melyekben nyer megtestesülést a törvényhozó gondolata öntudatosan. Régibb törvényeknél az akkori idõben divó értelmét kell venni a szónak, aztán a jogi mûnyelvet kell alapul venni, mert a törvényhozó is így használta, végûl mondattani szerkezete szerint magyarázni, nem kiragadva és ugy hogy kétértelmûség ne támadjon, mert ez nem tehetõ fel a törvényhozóról. Ha a nyelvtani magyarázat nem nyujt kielégítõ eredményt, akkor következik a logikai, mely más eszközök segélyével iparkodik kideríteni a törvény értelmét; ilyen az occasio legis, intentio legis, a tudomány állása a törvény alkotásakor, az intézmény fejlõdési menete, a szomszédos állam törvényei e tárgyban, melyek esetleg mintául szolgáltak. Mindezeket egybefoglalja az ujabban, kivált nagyobb szabású törvényjavaslatnál divó indokolás, motivum, enquét és parlamenti tárgyalások (Materiale). A magyarázat eredménye lehet megszoritó vagy kibõvitõ, sõt megváltoztató is, ha kétségtelenûl kitûnik a tör- 11

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Közérdekű bejelentés

Közérdekű bejelentés Közérdekű bejelentés Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Római egyezmény) alábbi normasértése miatt

Részletesebben

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév (tankönyvek: Boóc Ádám Sándor István: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Sándor István: Előadásvázlatok a személyek jogából vázlat:

Részletesebben

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

Nemzetközi jogtörténeti együttműködés az egykori Habsburg Birodalom térségében

Nemzetközi jogtörténeti együttműködés az egykori Habsburg Birodalom térségében Császár Kinga PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék Nemzetközi jogtörténeti együttműködés az egykori Habsburg Birodalom térségében Institutions of Legal History

Részletesebben

A csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék

A csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Írta: Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter tanszékvezető, egyetemi tanár

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY A büntetőjogi kodifikáció kérdése hazánkban nem az 1870-es években merült fel első ízben. Az, hogy a büntetőjog fejlődésének

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT magánjogi válogatott szakirodalom (válogatás 1945 előtt)

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT magánjogi válogatott szakirodalom (válogatás 1945 előtt) Acsády Sándor Magános magyar törvény kérdések- és feleletekben / előadva acsádi Acsády Sándor által. - Pest : Trattner-Károlyi, 1837. - 226 p. ; 19 cm B4/610 19 226 1837 Alföldi Ede. Bírói gyakorlatunk

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

Boóc Ádám Sándor István. Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból

Boóc Ádám Sándor István. Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból Boóc Ádám Sándor István Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Részletesebben

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete 4. 25. 10-12. november 11-13. november december 9. Küldöttgyűlés Tizedik Magyar Jogászgyűlés (Balatonalmádi) Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...4 1. A törvény célja...4 2. A törvény hatálya...4

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax231-3141/231-3151 e-mail:mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Török Éva A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Bevezetés A szerződési jog dinamikus jellegű folyamatában elkülönülő létszakaszok közül rendkívül fontos a megkötés

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

szakmai fórum Állam-tudomány: Babos Tibor Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett

szakmai fórum Állam-tudomány: Babos Tibor Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett szakmai fórum Babos Tibor Állam-tudomány: Fiatal Kutatók Szakértői Rendszer Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett A Magyar Kormány közigazgatásért felelős minisztere 1 2011. szeptember

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL Budapest, 2008 Szerzők: Dr. Farkas Alexandra Dr. Kovács Tamás Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Nagyné Véber Györgyi Dr. Rónai Gábor Száraz Tünde Varga Zoltán

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei (1. rész) A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás VARGA Tímea Bevezetô Jogi információn legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei

Részletesebben

Az ideiglenes nőtartás történeti

Az ideiglenes nőtartás történeti Az ideiglenes nőtartás történeti megítélésének problematikája bontóper során Koncz Ibolya Katalin * polgári kori magyar jog szerint egy nő és egy férfi házasságkötését követően mindkét oldalon új jogok

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához 1. Büntetés-végrehajtási jog a büntetés-végrehajtás tudománya 1.1. A büntetés-végrehajtási jog kialakulása és fejlődése hazánkban 1.2. A büntetés-végrehajtási

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 082019 EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. OM: 200020 Elkészítette: Elfogadta: Véleményezte: Intézményvezető

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála Régi új vagyonjog Aktuális jogtörténet Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. október 2. Budapest A házastársi joghelyzet nem a másik házasfél fölött, hanem annak irányában való jog, csakúgy miként a kötelmi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. Fejezet Alapvető elvek...4 A törvény célja...4 A bíróság feladatai a polgári perben...5

Részletesebben

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI Szemelvénygyűjtemény Szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó Budapest, 2001 TARTALOM Előszó Rövidítések Bevezetés I. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 1. A jog forrásai

Részletesebben

Összefoglaló a székesfehérvári Szakmai Fórumról 2015.10.14.

Összefoglaló a székesfehérvári Szakmai Fórumról 2015.10.14. Összefoglaló a székesfehérvári Szakmai Fórumról 2015.10.14. A magyarországi magánnyomozók jelenlegi helyzete és lehetőségei, a magánnyomozásra vonatkozó szabályozás változtatásának lehetséges irányai és

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Közérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről

Közérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről Közérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről Előadásom témáját a közigazgatás nyelvezete adja, de tulajdonképpen az előadás címének minden egyes szava önállóan is értelmezhető. Közérthetően: Ahhoz,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek)

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek) ÖJT KÉRDÉSEK ŐSZI SZEMESZTER 1. A jogtörténet korszakai (1. A korszakbeosztás kérdései általában 2. Az állam és a jog modern fogalmának a történeti régmúltba való visszavetíthetősége 3. Az állam és a jog

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Háger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban

Háger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban In poenalibus causis benignius interpretandum est (Büntetőügyben a jóindulatú értelmezés a követendő. Paulus D.50,17,155,2.) 1 Bevezetés A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben