Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: 443-3/2013. Ea: Hering Róbert Tárgy: Beregben és a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén, tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztés előzetes vizsgálata A Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (3950 Sárospatak Vásárhelyi P. u. 4.) megbízásából eljáró ÖKO Zrt. (1013 Budapest Attila u. 16.) által - Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszint-csökkentő tározó területén elnevezésű projekt előzetes vizsgálata iránt - benyújtott kérelemére indult eljárás során a következő döntést hoztam: Határozat A Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (3950 Sárospatak Vásárhelyi P. u. 4.) megbízásából eljáró ÖKO Zrt (1013 Budapest Attila u. 16) által Msz.:122/1/2011.számon elkészített és benyújtott Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszint-csökkentő tározó területén elnevezésű projekt előzetes vizsgálat eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Egyidejűleg a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (3950 Sárospatak Vásárhelyi P. u. 4.) részére a tervezett beruházás létesítéséhez, üzemeltetéséhez, valamint a felhagyáshoz az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1./ Az engedélyeztetés és a kivitelezés során figyelembe veendő szempontok az alábbiak: 1.1 Vízvédelmi és vízgazdálkodási előírások: - A belvíz gyűjtő-elvezető, és az öntöző rendszer átépítése, valamint a vízellátáshozvízelvezetéshez létesítendő új csatornahálózat építése vízjogi engedély köteles, amely engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet alapján kell megkérni. - Az építési munkálatok csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhetők.

2 2 - A munkálatok megkezdését és befejezését 8 nappal előbb a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni. - A tervezett tevékenység a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhetők. - A tervezett beruházás során végzett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. - A kivitelezési munkák során felhasználásra kerülő szennyező anyagok (pl. gázolaj, motorolaj, kenőanyagok, stb.) nem tárolhatóak a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan védett területen, valamint a szennyezőanyagok tároló eszközeinél, és azok feltöltő- és lefejtő helyein kármentőt kell kialakítani, melynek befogadó térfogata a tárolóeszköz tárolókapacitásának legalább 110 %-a legyen. - A kivitelezési munkák során keletkező és összegyűjtött kommunális szennyvizek szippantását, illetve szállítását csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező személy/szervezet végezheti. 1.2 Hulladékgazdálkodási előírások: A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Ktv.) szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy: o az építés, kivitelezés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, o hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, o a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, o a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, o a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, o a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. Ennek során vegyék figyelembe, hogy: A fejlesztési munkálatok során képződő kotrási iszap kezelésére (lerakására) vonatkozóan, amennyiben azt a felújított holtág rézsűjébe helyezik, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hatálya nem terjed ki annak 1. (2) bekezdés c) pontja szerint. A kotrási iszap előző ponttól eltérő elhelyezése, hasznosítása, pl. mezőgazdasági területen történő elhelyezés feltöltési céllal, csak hulladékhasznosítási engedély, és egyéb szükséges hatósági hozzájárulások, engedélyek (pl. növény és talajvédelmi hatóság) birtokában végezhető. A kotrási iszapot lerakás előtt mentesíteni kell a növényi eredetű maradványoktól és az így keletkezett zöldhulladék kezeléséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell. A munkálatok során képződő hulladékokkal kapcsolatos a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok jegyzékét (megnevezését és EWC kódját) a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. Az esetlegesen képződő veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel a veszélyes hulladékok más hulladéktól való elkülönített, környezetveszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtésére.

3 3 A kivitelezés során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.3 Természetvédelmi előírások: Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban szereplő feltételek tervezőkkel, illetve kivitelezőkkel történő megismertetése a kérelmező felelőssége. Az egyes munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság írásos értesítése szükséges. A tervezett munkálatok nem járhatnak együtt Natura 2000 területek igénybevételével még időszakosan sem, így sem felvonulási, sem depóniaképzési területként nem vehetők igénybe. A kotrási munkálatokat kizárólag a július 15. és október 31. közötti időszakban lehet elvégezni. A műtárgyépítési és depóniaképzési munkálatokat kizárólag a július 15. és április 1. közötti időszakban lehet elvégezni. A földmunkák során megnyitott árkokba, munkagödrökbe hullott állatokat minden munkanapon, valamint a betemetés előtt ki kell menteni és át kell helyezni a megfelelő élőhelyre. Natura 2000 területeken a fakivágás, - esetenként a cserjeirtás - természetvédelmi engedély köteles, mely során a területileg illetékes természetvédelmi hatóság jelen esetben az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyét be kell szerezni. E munkálatokat a július 15. és április 1. közötti időszakban lehet elvégezni. A bolygatott területeket helyre kell állítani. Növénytelepítéshez kizárólag őshonos, a területeken jellemző fajokat (pl.: Poa pratensis, Festuca pratensis, Dactylis glomerata) lehet alkalmazni. Gondoskodni kell a bolygatott felszínek kaszálásáról az özönfajok megtelepedése, elterjedése megakadályozása céljából. Amennyiben a munkálatok során természeti, vagy régészeti érték kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot, mely szerv intézkedéséig a munkálatokat szüneteltetni szükséges. 2./A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságok előírásai: 2.1 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal IV-P/2513-2/2012. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A tárgyi ügyben környezeti hatásvizsgálat lefolytatását örökségvédelmi szempontból nem tartom indokoltnak. Amennyiben környezeti hatásvizsgálatra kerül sor, akkor a környezeti hatástanulmány mellékleteként kérem benyújtani a kulturális örökség védelméről szóló 'évi LXIV. törvény (Kötv.) pontjában meghatározott előzetes régészeti dokumentációt. Amennyiben környezeti hatásvizsgálatra nem kerül sor, akkor az előzetes régészeti dokumentációt azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) eljáró hatóságként vagy szakhatóságként jár el.

4 4 Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2.2 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve IV-R-015/1777-2/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. A kivitelezés során meg kell-akadályozni a talaj, a felszíni és felszínalatti vizek szennyeződését. 2. Az építés során meg kell akadályozni a környezeti levegő olyan mértékű terhelését, amely lakott területen légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz. 3. A kiporzást, a környezetbe jutó szálló por mennyiségét javasolt csökkenteni a szállítójárművek, a munkagépek folyamatos, gondos üzemeltetésével, a munkaterület szükség szerinti locsolásával. 4. A munkagépek esetleges meghibásodása által okozott olajelfolyás esetén a szennyezés megfelelő eszközökkel történő felitatásáról, valamint a szennyezett hulladék elszállításáról gondoskodni kell. 5. A munkálatok során a dolgozók részére ivóvíz minőségű vizet, továbbá az illemhely használatot (OTÉK ának előírása alapján) biztosítani kell oly módon, hogy az kizárja a talaj, valamint a felszín alatti vízkészlet szennyezését. A mobil WC-k tartályainak rendszeres ürítéséről és elszállításáról gondoskodni kell. 6. A munkaterületeken képződő kommunális, illetve veszélyes hulladékok szelektív gyűjtéséről, valamint azok rendszeres elszállításáról gondoskodni kell. 7. Az építési munkák befejezését követően a terület rendezését el kell végezni. 8. A vizsgálati dokumentációban javasolt intézkedések megvalósításával kell csökkenteni a várható kedvezőtlen hatásokat. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. 2.3 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága IV-F/2858-2/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvizszint csökkentő tározó területén tárgyú előzetes vizsgálati engedélyezési eljáráshoz készített dokumentáció talajvédelmi szempontból az alábbi kiegészítéssel elfogadható: A csatornák tisztítása, kotrása során kitermelt iszap és földanyag mennyiségek termőföldön engedély nélkül nem helyezhetők el, sem deponálási, sem felhasználási céllal. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható.

5 5 2.4 A Körzeti Földhivatal Sátoraljaújhely //2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A beruházás során termőföld időleges és végleges más célú igénybevételére kerül sor, ezért már a beruházás megkezdése előtt - a tervezés időszakában - le kell folytatni a földvédelmi eljárást a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére az ingatlanügyi hatóságnál. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az ügy érdemében hozott határozat, Illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2.5 Az érintett települések jegyzőinek szakhatósági állásfoglalása: Cigánd Városi Önkormányzat Jegyzője 3132/2012. számú, Nagyrozvágy és Kisrozvágy Községek Körjegyzője /2012. számú, Pácin Község Önkormányzat Jegyzője /2012. számú, Karcsa Község Önkormányzat Jegyzője /2012. számú valamint Ricse Nagyközség Önkormányzat Jegyzője /2012. számú szakhatósági állásfoglalásukat kikötések és előírások nélkül adták meg. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén pedig egymillió forint. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [ ,- Ft] megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a [Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 1%-a], amit a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás A Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (3950 Sárospatak Vásárhelyi P. u. 4.) megbízásából eljáró ÖKO Zrt. (1013 Budapest Attila u. 16.) által - Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszint-csökkentő tározó terüle-

6 6 tén elnevezésű projekt érdekében benyújtott kérelemében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél [továbbiakba: Felügyelőség] előzetes vizsgálatot kezdeményezett. A kérelem nem felelt meg a vonatkozó jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek ezért a /2012. számú végzésemmel hiánypótlásra szólítottam fel. A hiánypótlás teljesítése után a kérelem már megfelelt a tartalmi követelményeknek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] 29. (6) bekezdés, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett jegyző közreműködésével, a felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A tervezett tevékenység mivel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R) 3. számú mellékletének 3. pontja, valamint 126. pontja alá tartozik, vízrendezés és vízfolyásrendezés miatt - a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. - Az előzetes vizsgálat tárgyát a Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó és környékének területén történő közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása képezi. - A dokumentáció szerint a tájgazdálkodási rendszer megvalósítása során a talaj- és térszintadottságok figyelembe vételével, a tájgazdálkodásra alkalmas területek (erdő, legelő) bevonásával és a szántók lefolyástalan részeinek hasznosításával alakítják ki a vízvisszatartásra és vízpótlásra alkalmas területmozaikokat és az ehhez szükséges vízi létesítményeket. - A tározó építésével a korábbi években kiépült tájgazdálkodási mintaterület meglévő vízi infrastruktúrája kerül bővítésre továbbfejlesztésre, újabb területek bevonásával. - A rendszer részben a belvíz visszatartásával, valamint új szivattyúállás létesítésével (a Tisza folyó 597,800 fkm szelvényében) biztosítja a tájgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiséget. - A tervezett fejlesztés során vízvezetést szabályozó töltések, és új vízvisszatartó vízkormányzó műtárgyak épülnek, valamint mintegy 34 km társulati csatorna rekonstrukciója valósul meg. - A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása és üzemeltetése a felszíni és a felszín alatti vizekre javító hatással lesz. A beruházás megvalósulása a területi vízgazdálkodás optimalizálását segíti. - A létesítmények a területen megjelenő vízigények könnyebb kielégítését segíti, a belvizek visszatartásával, vagy a Tiszából történő vízpótlás biztosításával, ugyanakkor a belvizek biztonságosabb kezelését, elvezetését is segíti. - A létesítménye jellege miatt a vízhasználatból származó szennyvízkeletkezéssel nem kell számolni, az esetlegesen megjelenő használtvizek elvezetését a rendszer biztosítja. - A beruházással érintett terület legnagyobb része a felszín alatti víz állapota szempontjából a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint a 2. Érzékeny kategóriába tartozik. A fokozottan érzékeny kategóriába tartozik a Bodrogközi Tisza menti sáv a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe való felvétel miatt. - A Cigándi árvízszint-csökkentő tározó projekthez kapcsolódó tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése kapcsán a legnagyobb mennyiségű hulladékképződéssel a 34 km hosszú csatornatisztítás során számolnak. A képződő hulladékok, azok gyűjtésének és kezelésé-

7 7 nek módja részletesen bemutatásra került. A Hulladékkeletkezés című fejezetben foglaltak szerint a legnagyobb mennyiségben képződő (tervezetten tonna) kotrási meddő, kitermelt föld (EWC ; ) a helyszínen kerül felhasználásra. A vízfolyáson összesen 27 db új műtárgy telepítését tervezik, valamint 1 szivattyúállás kialakítását. Műtárgyépítés, felújítás során tervezetten 58 tonna betontörmelék (EWC ) képződik, amelyet hasznosításra kívánnak átadni. - A kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében tett előírások betartásával a természetvédelmi szempontból jelentős hatások mérsékelhetők. A kellő körültekintéssel végzett beavatkozások esetén az érintett területen előforduló fajokra és élőhely típusokra gyakorolt hatások csökkenthetők. Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségük van a kármérséklő intézkedéseknek, az időbeli- és térbeli korlátozásoknak. - A műtárgyépítési és depónialétesítési munkákra vonatkozóan a közelben fészkelő védett, illetve fokozottan védett fajok költésének zavartalansága érdekében állapítottunk meg időbeni korlátozást. - A csatorna kotrás ökológiai kockázata csökkenthető a megvalósítás időpontjának megfelelő megválasztásával, így a munkálatok a területen előforduló fajok kímélete érdekében nem végezhetők ívási, párzási, peterakási, illetve telelési időszakban. - Az előírt gyepesítésre csak őshonos, a környéken is jellemző fajok használhatók fel. - A vízvisszatartásra alkalmas területek többségén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint az elmúlt években jellemző a védett haris (Crex crex) előfordulása. Az állandó vízborításúként jelölt Erzsébet-tározó egyes években több fokozottan védett madárfaj fészkelőhelye (pl.: Himantopus himantopus, Recurvirostra avosetta, Chlidonias leucopterus). Fentiek miatt külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az üzemeltetés során az érintett területeken adott időpontban jelenlévő fészkelő védett, vagy fokozottan védett fajok költési sikere érdekében egyes területrészeken sor kerülhet az elárasztás korlátozására is. - A vizsgálati dokumentációba foglaltak szerint a tervezett tájgazdálkodás megvalósulása során zaj-és levegőtisztaság-védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok - az alábbi indokolással - állásfoglalásukat megadták: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal IV-P/2513-2/2012. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszint csökkentő tározó területén tárgyában indult előzetes vizsgálati eljárásban szakhatósági állásfoglalást kért a kulturális örökségvédelmi hatóságtól. Tárgyi beruházás, mint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, a Kötv pontja értelmében nagyberuházásnak minősül. A kérelem átvizsgálása után és a helyszín ismeretében megállapítottam, hogy a tárgyi tervezett beruházás az örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint vagy azok közvetlen környezetében valósul meg (azonosító számok: , 46821, 61364, 57056, 57194, 16136, 54502, 54501, 54499, 43207, 54500, 30755,

8 16219, 16220, 43212, 51166,'16221., 16225, 16224, 35499, 15953, 35502, 16972). 8 A jelentős földmunkákkal járó, nagy területre kiterjedő nagyberuházás földmunkái (pl. csatornák rekonstrukciója és kialakítása, depóniák, anyagnyerő helyek kialakítása) veszélyeztetik a régészeti örökség elemeit. A beruházásnak a régészeti örökség elemeire gyakorolt hatásának pontos megállapítása céljából előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni. A Kötv. 201A. (1) bekezdése, valamint a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól szóló 257/2012. (1X.14.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 2. (1) bekezdése előírja, hogy nagyberuházás esetén, a nagyberuházás egészére előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv pontja alapján: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből kővetkezően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt - kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában - a földmunkával járó bármilyen tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a. kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) eljáró hatóságként vagy szakhatóságként jár el. A Korm. rendelet 4. (1) bekezdése szerint,, ha az előzetes régészeti dokumentációt követően próbafeltárásra van szükség, a feltárást végző intézmény a próbafeltárásra vonatkozó szerződés megkötését követően haladéktalanul megteszi a Kötv. 23IC. (1) bekezdése szerinti bejelentést a hatóságnál a hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A bejelentéshez mellékelni kell a próbafeltárásra vonatkozó szerződést, az előzetes régészeti dokumentációt és az annak részét képező feltárási projekttervet, valamint a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről szóló nyilatkozatot. A Korm. rendelet 2. (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval vagy a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó költségvetési szervvel (a továbbiakban együtt: beruházó) kötött írásbeli szerződés alapján az illetékes múzeum (Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Herman Ottó Múzeum; 3529 Miskolc, Görgey u. 28., tel: ) a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben készíti el oly módon, hogy a szakmai koordinációs, valamint - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közhiteles nyilvántartásának adatain alapuló - központi adatnyilvántartó és adatszolgáltató tevékenységet a Magyar Nemzeti Múzeum, a helyszíni munkát az illetékes múzeum végzi. A Korm. rendelet 2. (4) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségeit a beruházó viseli, kivéve, ha e költségeket a Kötv. 201A. (3) bekezdése alapján a központi költségvetés fedezi. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. A szakhatósági állásfoglalásomat a Ket. 44., , a Kötv , 31. pontja, 20IA. (3), 23/C. (1), a Korm_ rendelet 2. (1)-(4), 4. (1), a R. 8. (1) bekezdés a) pontja, és I. számú mellékletének AIL1., A , A14. és AIII1. pontja által nevesített szakkérdés vizsgálata alapján adtam meg. Tárgyi eljárás illetéke 3000 Ft, azaz háromezer forint:. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

9 9 A hivatal hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijélóléséről szóló (Xli. 23.) Korm. rendelet 321A. (1) bekezdése és 4. számú melléklet 3. pontja, továbbá a R. 8. (1) bekezdés a) pontja, illetékességét R. 19. (7) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve IV-R-015/1777-2/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. sz.) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/ (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján szeptember 20-án kelt, /2012. ügyiratszámon megküldte Hatóságomnak az ÖKO Zrt.(1013 Budapest, Attila u. 16.) Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszint csökkentő tározó területén" tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt, szakhatósági állásfoglalás céljából. A tervezett tevékenység - a VTT keretében megvalósult Cigándi tározó árvízvédelmi és tájgazdálkodási műszaki létesítményeire építve - a tájgazdálkodás infrastruktúrájának kiegészítése a tározón belül, és kiterjesztése a Bodrogköz további területire. Ennek keretében a már meglévő műszaki létesítmények rekonstrukcióját és új műtárgyak építését tervezik megvalósítani. A vizsgálati dokumentáció megállapítása szerint a levegő minőségének változásával gyakorlatilag csak a létesítés időszakában kell számolni. Az építési időszakban egyrészt maguk az építési munkák, másrészt az azokhoz kapcsolódó szállítások járnak légszennyező anyag kibocsátással. A depóniaépítés és az anyagnyerőhely rendezés 500 m-es környezetében lakott területként csak a nagyrozvágyi Kisbelső tanya jelenik meg. A tervezett tevékenység várhatóan elhanyagolható mértékű légszennyezést okoz, melynek káros következménye' nincs a környék levegőjének minőségére vonatkozóan. A munkálatokhoz kapcsolódó szállítási tevékenységek szintén nem befolyásolják érdemben a levegő minőségét. A felszíni és felszín alatti vizek szempontjából a tereprendezési munkák, a csatornák rekonstrukciója, újak építése a meghatározó hatótényezők, melyek hatása semlegesnek, elviselhetőnek minősíthetők. Az építési tevékenység során előfordulhat haváriás szennyezés, mely megfelelő kárelhárítással semlegesíthető. A létesítés során a jelenlegi csatornák vízminőségi állapotát a kotrás és a műtárgyépítési munkák is befolyásolják. A vízminőség romlás átmeneti, rövid ideig tartó változás. A felszín alatti vizek szempontjából összességében a tervezett fejlesztés talajvizek szintjére javító hatással lesz. Hulladék keletkezésével csak a tározó építése során kell számolni, a kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtése és elszállítása megoldott. A tájgazdálkodási infrastruktúra kiépítésével lehetőség lesz új vízfelületek kialakítására, a meglévők vízellátottságának javítására, mely a térség egészének vízvisszatartási lehetőségeit növeli. A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy az építés és a működés környezetés település egészségügyi szempontból egészségkárosító kockázattal nem jár, ezért közegészségügyi szempontból környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem indokolt. A szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében foglalt kikötéseket a következő jogszabályi előírások alapján tettem meg: A felszín alatti vizek, a kitermelés előtt álló víz minőségének védelméről, az egyes védőidomokban, védőterületeken végezhető tevékenységekről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VI1.21.) Korm. rendelet 8. c.) pontja, a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 10. -a, 14. (1) bekezdése és 4. számú melléklete rendelkezik. A környezeti levegő minőségének védelmére vonatkozó előírásokat a levegő védelmével kap-

10 10 csolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII.13.) Korm. rendelet 5. (1)-(4) bekezdése és a levegőterheltségi szint határértékeiről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(1. 14.) VM rendelet 7. -a tartalmazza. A munkavégzéshez, a gépek üzemeltetéséhez kapcsolódóan keletkező települési és veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére vonatkozóan a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. (1), 5. (1) bekezdései és 15. -a valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (V1.15.) Korm. rendelet 5. (1)-(3) és 10. (1), (2), (5) bekezdései tartalmaznak előírásokat. Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat rendelkező részben foglalt feltételekkel, közegészségügyi szempontból megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 12. számú melléklet I. pontja alapján biztosított hatáskörben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet 4.. (2) bekezdésében, továbbá a 27.. (4) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján hoztam meg. A szakhatósági állásfoglalás alapjául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése, valamint 72. (I) bekezdése szolgálnak. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, a szakhatósági állásfoglalás az első fokon eljáró engedélyező hatóság által kiadott döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága IV-F/2858-2/2012.sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: Az ÖKO Környezeti Gazdasági Technológiai Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. (1013 Budapest, Attila út 16.) Ügyfél a közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszint csökkentő tározó területén tárgyú előzetes vizsgálati eljárását kezdeményezte a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél.. Az eljárásban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felü g yelőség /2012. számon, szeptember 24-én megkereste a talajvédelmi hatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. Megkereséséhez csatolta az ÖKO Zrt. által, augusztus havi keltezéssel, 122/1/2011. tervszámú, Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszint csökkentő tározó területén" címen elkészített dokumentációt. A talajvédelmi hatóság a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2012. számú megkeresésére szakhatósági állásfoglalását megadta, mivel a felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szemponcból elfogadható. Az, önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket ) 44. (9) bekezdése rendelkezik.

11 11 A talajvédelmi hatóság illetékességéről a Ket. 21. (1) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b), 17. (1) bekezdése, a termőföld védelméről szóló évi CXX1X. törvény 32. (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 5. pontja, továbbá a Ket. 44 (1), (6) pontjai állapítja meg. Kérem az eljáró hatóságot, hogy határozatát figyelemmel a Ket. 78. (1) bekezdésére igazgatóságunknak küldje meg. A VIZITERV Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 15. adószám/adóazonosító jel: n.a.), Ügyfél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. -a szerint, az 1. számú melléklet pontjában foglalt Ft (azaz: ötven-ezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat szeptember 17-én megfizette. A Körzeti Földhivatal Sátoraljaújhely /2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) október 24én, fenti ügyiratszám alatt iktatott beadványában a termőföld mennyiségi védelme szakkérdés tekintetében kérte az ingatlanügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását az Öko Zrt. (1013 Budapest, Attila u. 16.) kérelmére indult eljárásában. A Felügyelőség a megkereséshez mellékelte az Oko Zrt. által augusztusában készített előzetes vizsgálati dokumentációt KÖZÖSSÉGI CÉLÚ TÁJGAZ- DÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A BODROGKÖZBEN ÉS BENNE A CIGÁNDI ÁRVÍZSZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ TERÜLETÉN" címmel. A beadvány előzetes vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a szakhatósági állásfoglalás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése, illetve a megfizetés igazolása nem történt meg, ezért október 26-án díjfizetésre hívtam fel az Oko Zrt.-t. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolására november 05-én került sor. A benyújtott dokumentáció érdemi vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a tervezett fejlesztés során termőföld végleges [végleges depónia építés, új anyagnyerőhely kialakítás (kb. 10 ha), új műtárgyak kialakítása] és időleges más célú hasznosítása válik szükségessé (átmeneti depóniák, munkagépek felvonulási területei, szállítási útvonalak). A külterületilzártkerti termőföldek időleges vagy végleges más célú igénybevétele esetén a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (Tfvt.) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

12 12 A Tfvt. 9. (1) és (2) bekezdései kimondják: (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. (2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni árról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie." A Tfvt. 11. (1) és (2) bekezdései kimondják: (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével -- lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.(...) A termőföld más célú hasznosításának minősül a Tfvt. 10. (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges, vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A Tfvt. 14. (1) bekezdése szerint a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen: lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. A TM. 16. (1) bekezdése alapján: A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság - földvédelmi szempontok mérlegélése alapján, indokolt esetben - kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul." Termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha-a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. A Tfvt. 24. (1) bekezdés f) pontja alapján földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra. Fentiek alapján az ingatlanügyi hatóság a Felügyelőség eljárásához a rendelkező részben tett kikötéssel szakhatósági hozzájárulását adja. A szakhatósági állásfoglalás a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 6. pontja alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) okon, valamint a termőföld

13 13 védelméről szóló évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 9. (1) és (2) bekezdésein, a 10. (1) bekezdés a) pontján és (3) bekezdésén, a 11. (1) és (2) bekezdésein, a 14. (1) bekezdésén, a 16. (1) és (3) bekezdésén, és a 24. (1) bekezdésének f} pontján alapul. Az önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörét és illetékességét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Cigánd Városi Önkormányzat Jegyzője 3132/2012. számú, Nagyrozvágy és Kisrozvágy Községek Körjegyzője /2012. számú, Pácin Község Önkormányzat Jegyzője /2012. számú, Karcsa Község Önkormányzat Jegyzője /2012. számú valamint Ricse Nagyközség Önkormányzat Jegyzője /2012. számú szakhatósági állásfoglalásukat kikötések és előírások nélkül adták meg. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő 45 nap, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának valamint a belföldi jogsegély kérés időtartama. A benyújtott előzetes környezeti vizsgálati dokumentációt elfogadom. A közreműködő hatóságok állásfoglalásait is figyelembe véve, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. -a és az 1. sz. melléklet IV/9. pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Rendelet] 3. számú melléklet 3. valamint 126. pontja szerint a tervezett beruházás a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I/49. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, melyet az engedélyes megfizetett. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm rend A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rend.

14 14 Felhívtam a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket szabályozza. A Ket. 98. (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. (1) bekezdése értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, január 11. Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat 3950 Sárospatak Vásárhelyi P. u. 4. Tértivevénnyel 2./ ÖKO Zrt Budapest Attila u / Cigánd Város Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 3973 Cigánd Fő u / Nagyrozvágy Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 3965 Nagyrozvágy Vöröshadsereg u / Pácin Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 3964 Pácin Fö u / Karcsa Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 3963 Karcsa Petőfi u / Ricse Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 3974 Ricse Ady E. u / Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3530 Miskolc Meggyesalja u / Miskolci Járási Hivatal Építésügyi és Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 3525 Miskolc Petőfi utca / Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 3526 Miskolc Blaskovics u / Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Földhivatal 3980 Sátoraljaújhely Kazinczy F. u / Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 3501 Miskolc PF.: / KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 14./ KÖTI-KTVF HNYR 15./ KÖTI-KTVF Irattár

15 Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat 2. Ügyfél címe: 3950 Sárospatak Vásárhelyi P. u Ügyfél KÜJ száma: Ügyfél KSH számjele: