Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: /2012. Ea: Hering Róbert Tárgy: Beregben és a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén, tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztés előzetes vizsgálata Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (4833 Vásárosnamény Kossuth u. 66.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Széchenyi u. 15.) által - Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén elnevezésű projekt előzetes vizsgálata iránt - benyújtott kérelemére indult eljárás során a következő döntést hoztam: Határozat Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (4833 Vásárosnamény Kossuth u. 66.) által benyújtott ÖKO Zrt (1013 Budapest Attila u. 16) által Msz.:122/2/2011.számon elkészített Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén elnevezésű projekt előzetes vizsgálat eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Egyidejűleg az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (4833 Vásárosnamény Kossuth u. 66.) részére a tervezett beruházás létesítéséhez, üzemeltetéséhez, valamint a felhagyáshoz az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1./ Az engedélyeztetés és a kivitelezés során figyelembe veendő szempontok az alábbiak: 1.1 Vízvédelmi és vízgazdálkodási előírások: A belvíz gyűjtő-elvezető, és az öntöző rendszer átépítése, valamint a vízellátáshozvízelvezetéshez létesítendő új csatornahálózat építése vízjogi engedély köteles, amely engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet alapján kell megkérni. Az építési munkálatok csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhetők. A munkálatok megkezdését és befejezését 8 nappal előbb a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni.

2 2 A tervezett tevékenység a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhetők. A tervezett beruházás során végzett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A kivitelezési munkák során felhasználásra kerülő szennyező anyagok (pl. gázolaj, motorolaj, kenőanyagok, stb.) nem tárolhatóak a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan védett területen, valamint a szennyezőanyagok tároló eszközeinél, és azok feltöltő- és lefejtő helyein kármentőt kell kialakítani, melynek befogadó térfogata a tárolóeszköz tárolókapacitásának legalább 110 %-a legyen. A vízjogi létesítési engedélyes terv készítésénél kérjük figyelembe venni, hogy a felszín alatti vizek szempontjából 1a besorolású fokozottan érzékeny vízbázis védőterület felszínén figyelembe véve a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletet állandó, illetve időszakos vízborítású terület, illetve pangóvizes terület kialakítása nem lehetséges. A kivitelezési munkák során keletkező és összegyűjtött kommunális szennyvizek szippantását, illetve szállítását csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező személy/szervezet végezheti. 1.2 Hulladékgazdálkodási előírások: A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Ktv.) szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy: o az építés, kivitelezés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, o hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, o a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, o a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, o a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, o a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. Ennek során vegyék figyelembe, hogy: A fejlesztési munkálatok során képződő kotrási iszap kezelésére (lerakására) vonatkozóan, amennyiben azt a felújított holtág rézsűjébe helyezik, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hatálya nem terjed ki annak 1. (2) bekezdés c) pontja szerint. A kotrási iszap előző ponttól eltérő elhelyezése, hasznosítása, pl. mezőgazdasági területen történő elhelyezés feltöltési céllal, csak hulladékhasznosítási engedély, és egyéb szükséges hatósági hozzájárulások, engedélyek (pl. növény és talajvédelmi hatóság) birtokában végezhető. A kotrási iszapot lerakás előtt mentesíteni kell a növényi eredetű maradványoktól és az így keletkezett zöldhulladék kezeléséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell. A munkálatok során képződő hulladékokkal kapcsolatos a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok jegyzékét (megnevezését és EWC kódját) a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.

3 3 Az esetlegesen képződő veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel a veszélyes hulladékok más hulladéktól való elkülönített, környezetveszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtésére. A kivitelezés során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.3 Természetvédelmi előírások: A hatásbecslési dokumentáció 73. o g) fejezetében szereplő 84 jelű csatorna esetében tervezett munkálatok a jelölő élőhelyre és fajokra nézve kockázatot jelentenek, így a negatív hatások kizárásához a munkálatok elhagyása szükséges. Természetvédelmi szempontból a hatásbecslési dokumentáció 71. o f) fejezetében szereplő 40 és 40/1 jelű csatorna esetében tervezett munkálatok negatív hatása csak további műtárgy elhelyezésével szüntethető meg. A csatorna Csaronda felőli torkolata előtt egy záró műtárgy beépítése szükséges ahhoz, hogy a természetvédelmi szempontból értékes területek kellő vízellátása biztosított legyen, továbbá azt is lehetővé tegye, hogy további értékes gyepekre Tiszakerecseny 0134/4 víz juthasson. A hatásbecslési dokumentáció 67. o d) fejezetében szereplő 45 jelű csatorna esetében hasonlóképpen fenékküszöb helyezendő el a gyepekkel határos szakaszon, mely összehangolhatóbbá teszi a belterületi vízelvezetés és a természetvédelmi szempontú vízvisszatartás igényeit. A hatásbecslési dokumentáció 39. o fejezetében szereplő Tákos 20 jelű csatorna és Bátlaposi csatorna M12 műtárgy esetében a vízvisszatartó műtárgy áthelyezése és további fenékküszöb beépítése szükséges. A vízvisszatartás nélküli mederkotrás természetvédelmi szempontból negatív lehet. A műtárgy tervezett helye azonban nem optimális, egyetlen műtárggyal nem lehet minden területet megfelelő módon vízzel ellátni. A vízjogi engedélyes dokumentációban rögzíteni kell a Natura 2000 területek védelme érdekében szükséges részletesen kidolgozott módszereket és műszaki megoldásokat, mely terjedjen ki a terület utókezelésére, annak szabályozására és az abban rögzítettek rendszeres nyomon követésére is. 1.4 Zajvédelmi előírások: A tevékenység végzésekor ügyelni kell, hogy a zajkibocsátás feleljen meg a követelményeknek; a keletkező környezetterhelés, igénybevétel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet előírásainak, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet sz. mellékleteiben meghatározott határértékeknek. Amennyiben az építési munkák során a zajkibocsátás határérték alá csökkentése sem műszaki, sem pedig munkaszervezési módon nem oldható meg akkor a kivitelezőnek a 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerinti zajkibocsátási engedélykérelmet kell benyújtani a Felügyelőségre, valamint mellékelni kell a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 13. -ban foglaltak szerinti engedélykérelmet is az építési munkák megkezdését megelőzően. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a zajkibocsátás ellen lakossági panaszbejelentés ne következzen be.

4 4 2./ A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságok előírásai: 2.1 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály XVI-B- 05/ /2012. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: ÖKO Zrt (1013 Budapest, Attila u. 16.) által augusztusban készített 122/2/2011. számú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján tovább tervezésre kerülő Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Beregben előzetes vizsgálati eljárása ügyében érkezett kérelem alapján az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel megadom: 1. A továbbtervezésre kerülő infrastrukturális létesítmények, műtárgyak és egyéb létesítmények, építmények létesítésével kapcsolatosan előzetes régészeti dokumentáció készítése szükséges. 2. Az előzetes régészeti dokumentációt a projekt környezeti hatásvizsgálata és az egyes létesítmények engedélyezési eljárása során szükséges benyújtani. 3. A projekt környezeti hatásvizsgálati dokumentációját és az egyes létesítmények létesítési engedélyezési tervdokumentációit csak abban az esetben áll módomban elbírálni, amennyiben az tartalmazza az előzetes régészeti dokumentációt. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 2.2 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XVI-R-079/ /2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) kérelme alapján a Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Beregben elnevezésű projekthez kapcsolódó előzetes környezeti vizsgálat ügyében, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) megkeresése alapján a géptároló-, javító műhely kialakításához hozzájárul, a bemutatott adatok alapján jelentős környezeti hatást nem állapít meg. E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. 2.3 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./3601-1/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) kérelmére a Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Beregben tárgyú ügyében az előzetes vizsgálati eljárás talajvédelmi szempontból az alábbi előírással lefolytatható: A beruházások során be kell tartani a évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhat-

5 5 nak, a termőföld talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalás az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 2.4 A Vásárosnaményi Körzeti Földhivatal /4/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A megvalósításhoz a Földhivatal a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozóan az alábbi feltételek betartása mellett hozzájárul: A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Az engedélyezett célnak megfelelő terület felhasználás után a művelési ágban bekövetkezett változást az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges iratokat mellékelve 30 napon belül a Földhivatalnak be kell jelenteni, a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírságot köteles fizetni. Amennyiben az igénybevételre már engedélyezett termőföldön kívül újabb területekre is kiterjeszteni kívánják a beruházást, abban az esetben is csak a beruházás során érintett termőföldterületek más célú használatára az ingatlanügyi hatóság igénybevételre vonatkozó engedélyének rendelkezésre állása esetén kerülhet sor. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2.5 Az érintett települések jegyzőinek szakhatósági állásfoglalása: Beregdaróc Község Jegyzője 1182/2/2012.sz., Csaroda-Hetefejércse-Tákos Községek Körjegyzője /2012. sz., Gulács-Jánd Községek Körjegyzője /2012. sz., Beregsurány - Márokpapi Községek Körjegyzője /2012.sz., Tarpa Nagyközség Jegyzője /2012. sz.,,tiszakerecseny-tiszaadony-mátyus-barabás-lónya Községek Körjegyzője /2012. sz,, Kisar-Nagyar-Tivadar Községek Körjegyzője /2012. sz. Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője I/15-8/2/2012. sz., valamint Vásárosnamény Város Jegyzője 8575/2012. számú szakhatósági állásfoglalásukat kikötések és előírások nélkül adták meg. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén pedig egymillió forint. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [ ,- Ft] megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn.

6 6 Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a [Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 1%-a], amit a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (4833 Vásárosnamény Kossuth u. 66.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Széchenyi u. 15.) l - Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bergben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén elnevezésű projekt érdekében benyújtott kérelemében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél [továbbiakba: Felügyelőség] előzetes vizsgálatot kezdeményezett. A kérelem nem felelt meg a vonatkozó jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek ezért a /2012. számú végzésemmel hiánypótlásra szólítottam fel. A hiánypótlás teljesítése után a kérelem már megfelelt a tartalmi követelményeknek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] 29. (6) bekezdés, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett jegyző közreműködésével, a felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A tervezett tevékenység mivel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R) 3. számú mellékletének 3. pontja, valamint 126. pontja alá tartozik, vízrendezés és vízfolyásrendezés miatt - a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. - Az előzetes vizsgálat tárgyát a Beregi árvízcsökkentő tározó és környékének területén történő közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása képezi. - A dokumentáció szerint a tájgazdálkodási rendszer megvalósítása során a talaj- és térszintadottságok figyelembe vételével, a tájgazdálkodásra alkalmas területek (erdő, legelő) bevonásával és a szántók lefolyástalan részeinek hasznosításával alakítják ki a vízvisszatartásra és vízpótlásra alkalmas területmozaikokat és az ehhez szükséges vízi létesítményeket. - A rendszer részben a belvíz visszatartásával (7 millió m 3 ), valamint új szivattyúállások létesítésével (a Tisza folyó 715,450 fkm, és a 706,940 fkm szelvényében) biztosítja a tájgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiséget. - A tervezett fejlesztés során kisebb depóniarendezés történik, valamint 24 db új vízvisszatartó vízkormányzó műtárgy, és 1200 m új csatorna épül.

7 7 - A beruházással időszakos és állandó vízborítással ellátható területek alakulnak ki. - Állandó vízborítású területet a tározó csatornáiban visszaduzzasztással, valamint a területen található holtmedrekben, és a tározóépítés anyagnyerő helyein árasztással terveznek kialakítani. - Az anyagnyerő helyek elárasztásával 15 helyszínen 90,2 ha, a holtmedrek felhasználásával 167,3 ha, valamint a tározó csatornáiban 155,6 ha terület tájgazdálkodásba történő bekapcsolása történik vizes élőhelyként. - A tervezett beruházás a tározó területén kívül a Szipa, a Csaronda, valamint a Dédai-Mitz főcsatorna menti holtágak esetében is megteremti a vízpótlás és vízvisszatartás lehetőségét. A holtágak összes kapacitása 1,7-1,8 millió m 3, mintegy 110 ha-on. - A teljes beruházás megvalósulásával átlagosan 0,80 m vízborítás biztosítható összesen 865 ha területen, mely közel 7 millió m 3 víz tározását jelenti, ugyanakkor 0,40 m vízborítás esetén a rendszer 291 ha területen 1,5 millió m 3 víz tározását biztosítja. - A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása és üzemeltetése a felszíni és a felszín alatti vizekre javító hatással lesz. A beruházás megvalósulása a területi vízgazdálkodás optimalizálását segíti. - A létesítmények a területen megjelenő vízigények könnyebb kielégítését segíti, a belvizek visszatartásával, vagy a Tiszából történő vízpótlás biztosításával, ugyanakkor a belvizek biztonságosabb kezelését, elvezetését is segíti. - A létesítménye jellege miatt a vízhasználatból származó szennyvízkeletkezéssel nem kell számolni, az esetlegesen megjelenő használtvizek elvezetését a rendszer biztosítja. - A beruházással érintett terület legnagyobb része a felszín alatti víz állapota szempontjából a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint a 2. Érzékeny kategóriába tartozik. A fokozottan érzékeny kategóriába tartozik a beregi Tisza menti sáv a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe való felvétel miatt, valamint Mátyus, Tiszavid-Tiszaszalka, Vásárosnamény Gergelyiugornya városrésze és Tarpa környezete a települések ivóvízbázisának kijelölt védőterületük miatt. - A dokumentációban bemutatott tervezett fejlesztések kapcsán a legnagyobb mennyiségű hulladékképződéssel a 60 km hosszú csatornatisztítás, valamint 3,5 km hosszon tervezett csatornaépítés során számolnak. A képződő hulladékok, azok gyűjtésének és kezelésének módja részletesen bemutatásra került. A Hulladékkeletkezés című fejezetben foglaltak szerint a legnagyobb mennyiségben képződő (tervezetten összesen tonna) kitermelt föld, kotrási meddő (EWC ; ) a helyszínen kerül felhasználásra. A vízfolyáson összesen 24 db új műtárgy telepítését tervezik, valamint 2 szivattyúállás kialakítását. Műtárgyépítés, felújítás során tervezetten 58 tonna betontörmelék (EWC ) képződik, amelyet hasznosításra kívánnak átadni. - A tervezett munkálatok ökológiai kockázata csökkenthető a megvalósítás időpontjának megfelelő megválasztásával, így a területen előforduló fajok kímélete érdekében nem végezhetők ívási, párzási, peterakási, illetve telelési időszakban. - A csatornaszelvényekben kialakítandó kiöblösödések menedékterületként képesek szolgálni a kotrás által hátrányosan érintett fajok számára. - A fajok életterének biztosítása érdekében fontos a parti növényzet, a parti zonáció lehetőség szerinti minél nagyobb területű megőrzése. - A tervezett beavatkozások vízkormányzás, vízvisszatartás eredménye természetvédelmi szempontból pozitív hatásúak, kedvezőbb klíma és jobb vízháztartás kialakulását teszik lehetővé, mely egyaránt javítja a védett, fokozottan védett, Natura 2000 jelölő fajok életfeltételeit, élőhelyük állapotát.

8 8 - A vizsgálati dokumentációba foglaltak szerint a tervezett tájgazdálkodás megvalósulása során levegőtisztaság-védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok - az alábbi indokolással - állásfoglalásukat megadták: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály XVI-B- 05/ /2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Beregben előzetes vizsgálati eljárása ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) pontja alapján nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 20/A (1) bekezdése szerint a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kötv pontja alapján az előzetes régészeti dokumentáció valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 2/A. (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentáció készítése kiterjed a beruházás által érintett területre vonatkozó kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi, levéltári adatok, valamint fényképek részletes feldolgozására is. Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének szabályait a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól szóló 257/2012. (IX. 14. Korm. Rendelet szabályozza. Szakhatósági eljárásom során a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. Rendelet 1. számú melléklet A. I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. Rendelet 8. (1) bekezdésének a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklet 3. pontja, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XVI-R-079/ /2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) a VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) által kezdeményezett Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Beregben elnevezésű projekt kialakításához kapcsolódó előzetes környezeti vizsgálat ügyé-

9 9 ben eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a Környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 70. -ának, valamint a Környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdésének rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következőket állapította meg. A tervezett beruházás kivitelezése és üzemeltetése során jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Az ügyintézési határidő leteltének napja október 9. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./3601-1/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Beregben" tárgyú ügyében adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást az előzetes vizsgálati dokumentáció (készítette: VIZITERV Environ Kft. - ÖKO Zrt. készült: augusztus hó) alapján. A kérelmező a 63/2012. (VII.2.), VM rendelet pontjában meghatározott ,- forint eljárási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljáráshoz - fenti előírásunk betartása mellett - talajvédelmi szempontból hozzájárult, egyben felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy termőföld érintettsége esetén gondoskodni kell a beruházással érintett területeken a humuszmentés elvégzéséről, a mentett humuszos réteget hasznosítani kell, illetve az ideiglenesen igénybevett termőföldeken az eredeti állapot helyreállítását el kell végezni, amelyekhez jogszabályi előírás alapján előzetesen talajvédelmi tervet kell készíttetni, és annak előírásait az engedélyes tervdokumentáció készítésekor figyelembe kell venni. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. (1) bekezdése és 1. mellékletének pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. -a ren-

10 10 delkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja, 4. (1) bekezdése és a 17. (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 32. (I) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 32/A.. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Vásárosnaményi Körzeti Földhivatal /4/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) kérelmet nyújtott be hivatalomnak, melyben a Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Beregben című előzetes vizsgálati dokumentáció alapján - a VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) kérelmére - a Felügyelőségnél indult eljáráshoz - szakhatósági állásfoglalást kért hivatalomtól. Nyilvántartásunkból megállapítottam, hogy a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) megbízásából a VIZITERV Environ Kft (4400 Széchenyi u. 15.) kérelmére a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése elnevezésű program keretében megvalósuló Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztéshez kapcsolódóan Tákos, Vásárosnamény, Tivadar, Gulács, Csaroda, Marokpapi, Jánd, Hetefejércse, Tarpa, Tiszakerecseny, Mátyus, Lónya, Barabás és Gelénes településeken termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyezte hivatalom a beruházás megvalósítása céljából a /4/2009. számú határozatában. Az engedélyezés a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) /2009, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 24.2/Tv./4151/2009. számú szakhatósági állásfoglalása alapján történt. Így a fentiek miatt a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó eljárást lefolytatni nem kell, ha az engedélyezett termőföldön kívül más területet nem kívánnak igénybe venni. Amennyiben a jelen eljárás következtében az igénybeveendő terület megváltozik, abban az esetben ezekre a területekre szintén meg kell kérni hivatalomtól a más célú hasznosítás engedélyezését. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. (továbbiakban: Tfvt.) 8. (2) bekezdés az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett létesítmény ne akadályozza. A Tfvt. 3. A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Alapján határoztam meg a rendelkező részben leírt feltételeket. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. Törvény 18. (1) bekezdése alapján Az első fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is forint összegű díjat kell fizetni. A díj megfizetésre került, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A körzeti földhivatal hatáskörét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részleges szabályairól szóló

11 11 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése illetékességét a Korm. rendelet 3. (4) bekezdése és az 1. számú melléklet 16/6. pontja tartalmazza. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Beregdaróc Község Jegyzője 1182/2/2012.sz., Csaroda-Hetefejércse-Tákos Községek Körjegyzője /2012. sz., Gulács-Jánd Községek Körjegyzője /2012. sz., Beregsurány - Márokpapi Községek Körjegyzője /2012.sz., Tarpa Nagyközség Jegyzője /2012. sz.,,tiszakerecseny-tiszaadony-mátyus-barabás-lónya Községek Körjegyzője /2012. sz,, Kisar-Nagyar-Tivadar Községek Körjegyzője /2012. sz. Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője I/15-8/2/2012. sz., valamint Vásárosnamény Város Jegyzője 8575/2012. számú szakhatósági állásfoglalásukat kikötések és előírások nélkül adták meg. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő 45 nap, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának valamint a belföldi jogsegély kérés időtartama. A benyújtott előzetes környezeti vizsgálati dokumentációt elfogadom. A közreműködő hatóságok állásfoglalásait is figyelembe véve, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. -a és az 1. sz. melléklet IV/9. pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Rendelet] 3. számú melléklet 3. valamint 126. pontja szerint a tervezett beruházás a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I/49. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, melyet az engedélyes megfizetett. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm rend A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rend. Felhívtam az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket szabályozza.

12 12 A Ket. 98. (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. (1) bekezdése értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, december 12. Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat 4833 Vásárosnamény Kossuth u. 66. Tértivevénnyel 2./ Beregdaróc Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4934 Beregdaróc Szabadság u. 86/B. 3./ Csaroda Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4844 Csaroda Beregszászi u. 14/B. 4./ Gulács Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4842 Rákóczi u / Beregsurány Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4933 Beregsurány Rákóczi u / Tarpa Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4931 Tarpa Kossuth u / Tiszakerecseny Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4834 Tiszakerecseny Árpád u / Kisar Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4921 Kisar Tisza u / Vámosatya Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) Vámosatya Szabadság u / Vásárosnamény Város Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4800 Vásárosnamény Tamási Á. u / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 4400 Nyíregyháza Árok u / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Nyíregyháza Hősök tere / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza Kótaji u / Vásárosnaményi Körzeti Földhivatal 4800 Vásárosnamény Alkotmány u / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza Erdősor 5.

13 13 16./ VIZITERV Environ Kft 4400 Nyíregyháza Széchenyi u / KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 18./ KÖTI-KTVF HNYR 19./ KÖTI-KTVF Irattár Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat 2. Ügyfél címe: 4833 Vásárosnamény Kossuth u Ügyfél KÜJ száma: Ügyfél KSH számjele: