A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. közzétételi listája tanév

Átírás

1 A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola közzétételi listája tanév Váci Tankerületi Központ OM azonosító: PB Visegrád Készítette: Bozóki Marianna intézményvezető

2 Tartalom 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma Az országos mérés-értékelés eredményei Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók Nyolcadikos osztály továbbtanulási mutatói: A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása Szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek, mindennapos testedzés A tanév helyi rendje... 17

3 KÖZZÉTÉTELI LISTA szeptember 1-jei állapot szerint Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2025 Visegrád, Rév u. 2. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 10. számú melléklete előírja az iskolák számára, hogy működésükkel kapcsolatban milyen adatokat kell nyilvánosságra hozniuk. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége (általános iskola és alapfokú művészeti oktatás) 3. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma; szeptember 1-jei állapot (Visegrád és Kisoroszi tagintézmény) 4. Az országos mérés- értékelés eredményei, évenként feltüntetve 5. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 6. A volt tanítványok nyolcadik és kilencedik évfolyamon elért eredményei; középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 7. A nyolcadikos tanulóink felvételi eredményei ig évenkénti bontásban, összehasonlítása az országos átlaggal 8. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása 9. Szakkörök, mindennapos testedzés 10. A tanév helyi rendje

4 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához ssz. megnevez ése Végzettség Oklevélben megjelölt képesítés Ellátott tantárgy(ak) ellátott feladat(ok)/munka kör, beosztás 1. főiskola, egyetem tanító, tánc-és drámapedagógus, drámapedagógus, minőségfejlesztő tanár, könyvtáros szakalkalmazott III., közoktatásvezetői szakvizsga dráma és tánc, néptánc intézményvezető, tanár 2. főiskola gyermektáncoktató, óvodapedagógus testnevelés (néptánc) tanító 3. főiskola, egyetem pszichológus, oligofrénpedagógia logopédia szakos gyógypedagógiai tanár logopédia, pszichológiai ellátás logopédus 4. főiskola általános iskolai tanító (német nyelvi szakkollégium) német nemzetiségi nyelv tanító, nyelvi munkaközösségvezető 5. főiskola, egyetem történelem-ének-zene szakos tanár, történelem szakos bölcsész, pedagógus szakvizsga történelem, szolfézs intézményegységvezető (művészeti iskola), tanár 6. főiskola háztartásökonómia-életvitel szakos tanár, általános iskolai tanító orosz nyelv szakkollégiumi képzéssel technika, napközis feladatok tanár 7. főiskola tanító, mentálhigiénés asszisztens tanító, napközis feladatok tanító, osztályfőnök 8. főiskola, egyetem földrajz szakos tanár földrajz tanár 9. főiskola biológia szakos általános iskolai tanár; testnevelés szakos általános iskolai tanár testnevelés tanár 10. főiskola általános iskolai tanító (testnevelés szakkollégium) tanító, napközis feladatok tanító 11. főiskola történelem szakos általános iskolai tanár, okleveles magyartanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, rajz szakos általános iskolai tanár tanár, magyar nyelv és irodalom, napközis feladatok tanár, osztályfőnök 12. főiskola matematika-fizika szakos általános iskolai tanár (informatika műveltségi területi képzés) matematika, fizika, számítástechnika tanár 13. főiskola ének-zene, népzenetanár tanár, napközis feladatok tanár, DÖK 14. főiskola tanító (német idegennyelv műveltségterület) német nemzetiségi nyelv tanító 15. főiskola magyar-történelem szakos általános iskolai tanár magyar nyelv és irodalom, történelem, honismeret, napközis feladatok tanár, osztályfőnök

5 ssz. megnevezése Végzettség Oklevélben megjelölt képesítés Ellátott tantárgy(ak) ellátott feladat(ok)/munka kör, beosztás 16. egyetem angol nyelv és irodalom szakos tanár általános iskolai tanár tanár 17. főiskola angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár angol nyelv tanár 18. főiskola, egyetem konduktor (tanító), speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus tanító, fejlesztés tanító, osztályfőnök 19. egyetem művészeti rajz, szerkesztő-és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet szakos középiskolai tanár rajz és vizuális kultúra, rajz szakkör tanár 20. főiskola tanító (testnevelés szakkollégium), szociálpedagógia tanító, alsós napközi tanító, alsós munkaközösségvezető, gyermekvédelmi felelős 21. főiskola tanító (testnevelés műveltségterület), német nemzetiségi tanító tartósan távol tanító 22. főiskola német nemzetiségi tanító, hitoktató, hittanár tanító, alsós napközi tanító 23. főiskola tanító (ember és társadalom műveltségi terület) és művelődésszervező tanító, napközis feladatok tanító, napközis munkaközösség vezető 24. főiskola, egyetem tanító (testnevelés szakkollégium), testnevelés szakos tanár, számítástechnika szakos tanár, inkluzív nevelés tanára tartósan távol tanár 25. főiskola tanító (vizuális nevelés szakkollégium), közoktatás-vezetői szakvizsga napközis feladatok intézményvezetőhelyettes, tanító 26. főiskola technika szakos ált. iskolai tanár technika, életvitel és gyakorlat tanár 27. főiskola tanító (technika szakkollégium), nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus tanító, fejlesztés tanító, osztályfőnök 28. főiskola gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár fejlesztés fejlesztőpedagógus 29. középfokú UEFA labdarúgó szakedző mindennapos testnevelés edző 30. abszolutórium germanisztika, német alapszakos bölcsész nemzetiségi nyelvtanár tanár 31. főiskola, egyetem általános iskolai tanító angol műveltségi területen, könyvtár szakkollégium, mentálhigiénés segítő szakember angol nyelv, napközis feladatok ssz. Végzettség Ellátott tantárgy(ak) ellátott tanító

6 32. egyetem megnevezése Oklevélben megjelölt képesítés magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár magyar nyelv és irodalom, napközis feladatok feladat(ok)/munka kör, beosztás tanár, osztályfőnök, felsős munkaközösség vezető 33. egyetem okleveles pszichológus pszichológus pszichológus 34. főiskola fejlesztő pedagógus napközis feladatok, fejlesztés tanító, fejlesztő pedagógus 35. főiskola, egyetem műszaki tanár, biológia szakos tanár biológia, kémia tanár, osztályfőnök 36. főiskola óvodapedagógus, edző mindennapos testnevelés edző 37. főiskola általános iskolai tanító angol idegen nyelvi műveltségi területen tanító, napközis feladatok tanító, osztályfőnök 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Végzettség megnevezése oklevélben megjelölt képesítés 1. ellátott feladat(ok)/munkakör, beosztás 1. nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő 1. középfokú iskolatitkár, érettségi (közgazdasági szakmacsoport) iskolatitkár 2. pedagógiai asszisztens 1. felsőfokú tanító (francia nyelv szakkollégium) ped. asszisztens 3. pedagógiai asszisztens 2. középfokú érettségi, táncos (néptáncos) ped. asszisztens 4. technikai dolgozó 1. középfokú szakiskola takarító 5. technikai dolgozó 2. középfokú szakiskola takarító 6. technikai dolgozó 3. középfokú szakiskola takarító 7. technikai dolgozó 4. középfokú szakiskola takarító 8. technikai dolgozó 5. középfokú épületburkoló, kőműves gondnok, karbantartó

7 3. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma (2018. október 1-jei statisztika szerinti létszám - Visegrád) 2018/2019. tanév Osztály Osztálylétszám Számított létszám SNI BTM Visegrád székhelyintézmény: Alsós összesen Felsős összesen Visegrád Az országos mérés-értékelés eredményei A kompetenciamérés eredményeit 2008-tól követhetik nyomon az Oktatási Hivatal honlapján: 5. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Évismétlők Hiányzásai miatt nem osztályozható fő % fő % 2010/2011 tanév 1 0, /2012 tanév 2 1, /2013 tanév , /2014 tanév /2015 tanév 3 1, /2016 tanév 1 0, /2017 tanév 2 0, , /2018 tanév ,0056 Megjegyzés

8 6. Középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók A nyolcadikos tanulóink felvételi eredményei ig évenkénti bontásban, összehasonlítása az országos átlaggal Tantárgy Matematika Magyar Tantárgy Matematika Magyar Pont % Pont % Országos 18,3 36,6 32,9 65,8 Iskolánk 20, ,6 63,2 Pont % Országos 20,4 40,8 31,2 62,4 Pont % 56,2 34, /16. Országos 18, ,8 57,6 Iskolánk /15. Országos ,7 59,4 Iskolánk ,5 59 Tanév 2012/ /14. Országos 20,7 41,4 33,3 66,6 Iskolánk 27,1 54, Országos 19,8 39,6 29,3 58,6 Iskolánk 22,4 44,8 29,6 59,3 2011/12. Országos 23 46,1 24,7 49,5 Iskolánk 27 54,4 25,9 50,6 2010/11. Országos ,4 60,8 Iskolánk 28,6 57,2 25,4 50,8 2009/10. Országos 16, ,5 71 Iskolánk 18,9 36,4 33,6 67,2 2008/09. Országos 22,6 45,2 27,9 55,8 Iskolánk 28, ,9 53,8

9 7. Nyolcadikos osztály továbbtanulási mutatói: szakképző iskola gimnázium szakk./szakgimn. szakképző egyéb 2010/ % 53 % 0 % 0% 2011/ % 36 % 0% 0% 2012/ % 31 % 0% 13 % 2013/ % 33 % 6 % 5 % 2014/ % 67 % 13 % 0 % gimnázium szakgimnázium szakközép- szakiskola iskola 2015/ % 18 % 16 % 9 % 9 % 2016/ % 23 % 13 % 0 % 0 % 2017/ ,62% 52,38% 0% 0% 0% 8. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása 8.1. Értékelési alapelveink A beszámoltatás, értékelés minden formája feleljen meg a következő mérésmetodikai alapelveknek: objektivitás (tárgyszerűség, tárgyilagosság) független a külső körülményektől, a mellékes információktól, illetve a tanuló és a pedagógus személyétől, a magatartástól, korábbi eredményektől a tanulók által is ismert szempontrendszer szerint történik validitás (érvényesség) megtanított tudást kér számon összhangban van a tantárgyi követelményekkel reliabilitás (megbízhatóság) megbízhatóan tükrözi a tanuló tudását ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük megfelelően súlyozzuk a pontszámokat 8.2. Egyéb pedagógiai követelmények A sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket (például verbális) egy másikkal kompenzálhassák. A számonkérés - értékelés nem lehet a tanuló vagy az osztály fegyelmezésének eszköze. Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében, ezért arra törekszünk, hogy az értékelés. Adjon visszajelzést a tanuló fejlődéséről, és jobb munkára ösztönözze. Személyre szóló és árnyalt legyen, hogy segítse, orientálja és motiválja a tanulókat. A szöveges értékelés differenciáltan viszonyuljon a tanulók egyéni képességeihez és személyiségéhez.

10 A tanulók önismeretének és objektív ítélőképességének fejlesztése érdekében igényeljük, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket. A kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai közösség előtt ismerjük el Az értékelés formái Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltáró) végezhetjük a tanulók előzetes tudásának, készségeinek felmérésére tanév közben célja lehet a felmerülő tanulási problémák feltárása, amelyet a helyzet elemzése és a korrekciós lehetőségek kidolgozása követ Formatív értékelés (formáló, segítő) mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási - tanulási folyamat optimalizálása fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, esszé, fordítás stb. Szummatív értékelés (összegző) a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket az adott tantárgy helyzetét vizsgáló ellenőrzési folyamat egyik lehetséges módszere is lehet fajtái: témazáró dolgozat felelet kiselőadás 8.4. A szóbeli számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés motiváló eszközeivel éljen 8.5. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatások formái és szerepe: Külső mérés, értékelés a külső, standardizált méréseket kötelezően elrendelheti a minisztérium vagy a fenntartó, de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódhatunk

11 a mérések összesítetett eredményeit és szakértői feldolgozását a munkaközösségek elemzik, és felhasználják a fejlesztés irányának meghatározásában, ha a hatodikosok és nyolcadikosok országos kompetenciamérése nem éri el a kívánt szintet, az iskola intézkedési tervben határozza meg a fejlesztés formáit és követelményeit. Belső mérés, értékelés írásbeli felelet kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra a kidolgozásra biztosított időnek arányban kell állnia a kérdések, feladatok mennyiségével és az elvárt minőséggel röpdolgozat kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javításra témazáró dolgozat egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után a dolgozat témáját a pontosan körül kell határolni, ki kell emelni a hangsúlyos területeket, és szempontokat adni a felkészüléshez házi dolgozat témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és a szempontok kijelölése előzi meg projektmunka egy nagyobb esetleg a tananyaghoz lazán kötődő téma egyéni vagy csoportos feldolgozása a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében életkornak megfelelően ösztönözzük a csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján Az írásbeli beszámoltatás korlátai a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül a témazáró dolgozatok időpontját amelyet az osztályban tanító pedagógusok előzetesen egyeztettek egymással legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal a témazáró dolgozat megírására haladékot kap az a tanuló, aki előtte betegsége miatt egy hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott az írásbeli felelés alól kérésére mentesül a tanuló a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag bepótolására egy tanítási napon csak két átfogó dolgozat (témazáró) íratható.

12 a témazáró dolgozatok kizárólag a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek a témazáró dolgozatok minimumszintjét egységesen 30 százalékban határozzuk meg az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha az érdemjegyet a tanuló kéri a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása vagy jó jegy esetén motiválása céljából osztályozzuk a szaktanár a pedagógiai szempontok mérlegelésével biztosíthatja a javító dolgozat írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a szakmai munkaközösség megállapodott A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái A tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál a hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk. Az értékelés és a minősítés szempontjait, illetve az egyes érdemjegyekhez tartozó teljesítési követelményeket részletesen az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, de általában az a tanuló jeles (5) aki a tantervi követelményeknek a számonkéréskor kifogástalanul eleget tesz, a tananyagot ismeri, érti, önállóan tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz; jó (4) aki a tantervi követelményeknek a számonkéréskor megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget, az ismereteit kis tanári segítséggel tudja alkalmazni; közepes (3) aki a tananyagot csak pontatlanul vagy hiányosan képes felidézni, gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre; elégséges (2) aki a számonkéréskor folyamatos tanári segítségre szorul, a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, önálló feladatvégzésre nem képes; elégtelen (1) aki számonkéréskor a tantervi minimumot folyamatos tanári segítséggel sem képes teljesíteni Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje Az értékelést elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Noha törekszünk a személyre szabott értékelésre, a teljesítmények minősítésekor a tanulók esetleges gyengébb képességeit vagy hátrányos helyzetét addig a pontig tudjuk figyelembe venni, amíg ez nem sérti az objektivitás elvét, ugyanakkor minden lehetséges eszközzel segítjük őket a minimumszint elérésében. A tantárgyi követelményeket, illetve az értékelés és a minősítés szempontjait, formáit a pedagógusok a tanév elején részletesen ismertetik a tanulókkal.

13 Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a számonkérés formáiról, a félévi és az év végi minősítés szempontjairól. Az értékelés és a minősítés pedagógiai kifogástalanságáért a pedagógus felel. A pedagógusok a tanulók teljesítményét szövegesen (szóban) is értékelik, és a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az osztályozó naplóban vezetik. Az érdemjegyek tájékoztatófüzetbe kerüléséért az érintett pedagógus felel. Ha a tanuló nem adja át a tájékoztatófüzetét, a pedagógus a tájékoztató hiányát a naplóba bejegyzi. A tájékoztató vezetését az osztályfőnök havonta ellenőrzi. Ha a tájékoztató rendszeresen hiányzik, az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt az ellenőrző rendszeres hiányáról. Az azonnali és folyamatos szóbeli visszajelzések mellett törekszünk arra, hogy a tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel is értékeljük. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kis óraszámú tantárgyaknál is havonta kapjanak a tanulók érdemjegyet, de az objektív osztályozás érdekében követelmény, hogy az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább három (a heti egyórás tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál legalább öt legyen. Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és az év végi osztályozás előtt írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból bukásra állnak. Témazáró dolgozatoknál a következő teljesítményszinteket tekintjük irányadónak az értékelésnél: Teljesítmény Érdemjegy 0 30% Elégtelen (1) 31 50% Elégséges (2) 51 70% Közepes (3) 71 87% Jó (4) % Jeles (5) A tankönyvkiadók által készített témazárók megíratásánál az ott közölt értékelési rendszer is alkalmazható. A tanulókat erről tájékoztatni kell. Az egyes tantárgyak teljesítményszintjei indokolt esetben eltérhetnek a felsorolt szintektől. Erről azonban a tanulókat tájékoztatni kell A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái A félévi értesítőben és a bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tehát minősítik a tanuló munkáját. A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette,

14 ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy záróvizsgára lehessen bocsátani. A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján történik. Mivel a tanulók teljesítményét értelemszerűen a pedagógus tudja megítélni (ez a Kt.-ben biztosított joga is egyben), és az év közben szerzett érdemjegyek nem azonos súlyúak, általános szabályt a félévi és az év végi osztályzatok megállapítására nem alakítunk ki, de irányadónak tekintjük a következő szempontokat: Az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén esetleg azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját. A témazáró dolgozatok érdemjegyei a félévi, illetve az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt kapnak (duplán számítanak). Ha a tanuló második félévi teljesítménye az elsőhöz képest jelentős, egy osztályzatnál nagyobb pozitív irányú eltérést mutat, az év végi osztályzata abban az esetben lehet két osztályzattal jobb a félévinél, ha a szaktanár által meghatározott formában számot ad arról, hogy pótolta az első félévi hiányosságait. Az egységes követelményrendszer érvényesítése érdekében a kerekítés szabályait tekintjük irányadónak, a 2. félévben a tanuló teljesítményének tendenciáját is figyelembe véve. Az iskolavezetőség az osztályfőnök közreműködésével az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt elégséges vagy elégtelen osztályzatot indokolatlannak ítéli meg, felkéri a szaktanárt, hogy az osztályozó konferencián adjon tájékoztatást döntésének okairól, illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indoklását nem tartja megalapozottnak, az év végi osztályzatról egyszerű többséggel a nevelőtestület dönt. Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló vagy a szülő - a törvényi előírásoknak megfelelően írásban kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról Az otthoni, illetve a napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók túlzott terhelésének elkerülése érdekében korlátozni kell a házi feladatok mennyiségét.

15 A szabályozás alapja az, hogy egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló milyen otthoni terhelés mellett képes megfelelni az iskolai elvárásoknak úgy, hogy két tanítási nap között a pihenésre és szórakozásra is legyen ideje. A szabad- és ünnepnapokra, a tanítás nélküli munkanapokra, az iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi) sem adható nagyobb mennyiségű házi feladat. Iskolánk az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés szóbeli és írásbeli házi feladatainak mennyiségét a tanulók képességének figyelembevételével a következőkben határozza meg: A felkészülési időt a következő tanítási nap óráinak arányában kell megállapítani. Az otthoni (napközis és tanulószobai) házi feladatok adásával célunk, hogy a tanulók képességeihez mérten önállóan tudják alkalmazni a tanórán elsajátított eljárásokat, megoldási technikákat, a tanult ismereteket önállóan rögzítsék, a rendszerek tanulásra neveljük őket. A házi feladat kijelölésekor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a képességek szerinti differenciált feladat kiadásának lehetőségét. A tanulási hét alatt figyelembe vesszük az egyenletes terhelést. A napközis rendszerben a pedagógus által munkaidő alatt ellenőrizhető írásbeli házi feladat-mennyiséget jelölünk ki. Az írásbeli házi feladat számonkérésénél a tanítónak, a szaktanárnak ki kell alakítani a saját módszerét, amelyet következetesen alkalmaz minden tanítási órán, és módszereiről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat; A nevelőtestület döntése értelmében az írásbeli házi feladat vagy felszerelés hiánya csak abban az esetben minősíthető elégtelen osztályzattal, ha a munkát egyébként is osztályzattal értékeltük volna, a tanítási óra nagyobb része a házi feladatra épül, és a tanuló annak hiánya miatt nem tud bekapcsolódni az órai munkába. ha a felszerelése hiányában a tanórán a kiadott feladatot nem tudja elvégezni.

16 9. Szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek, mindennapos testedzés A foglalkozás neve vezetője időpontja Magyar középiskolai előkészítő 8.o. Szőcsné Gottweisz Tímea péntek 8:00-8:45 Matematika tehetséggondozás 5-6.o. Hábel József csütörtök 14:45-15:30 Matematika középiskolai előkészítő 8.o. Hábel József kedd 14:45-15:30 Matematikai alapképességek fejlesztése 7.o.! Hábel József csütörtök 14:00-14:45 5.o. matematika alapképességfejlesztés Hábel József kedd 13:15-14:00 Angol korrepetálás 6-7. o. Kákai-Szabó Szilvia szerda 14:00-14:45 Angol felvételi előkészítő Kálmánné Dénes Viktória szerda 14:45-15:30 Angol szakkör (5-6.o.) Szilvássy Éva péntek 14:00-14:45 Német képességfejlesztés Izsákné Illés Gabriella hétfő 13:15-14:00 Rajzszakkör 2-8.o. Korgáné Lengyel Rita szerda 14:45-16:15 Néptánc szakkör 4-7.o. (2 óra) Bozóki Marianna - Borkó Bálint kedd 14:45-16:15 Előtte 14:00-tól fz. Néptánc szakkör 7-8.o. (3 óra) Bozóki Marianna - Borkó Bálint péntek 16:15-18:30 Floorball 1. (versenyzők) (1 óra) Szendrey Lajos péntek 14:45-15:30 Floorball (tömegsport) (1óra) felső tagozat Floorball 2. (tömegsport) (1óra) 3-4.o. (5-6.o.) Szendrey Lajos csütörtök 15:30-16:15 Szendrey Lajos csütörtök 14:45-15:30 Teremlabdarúgás 5-8.o. (szakköri!) (2 óra) Szendrey Lajos szerda 14:45-16:15 Természetjárás (1 óra) Szőcsné Gottweisz Tímea tanítási órák után v.havi 1 alkalom Gyerekaerobic o. (1 óra) Veres Mónika péntek 14:00-14:45 Gyerekaerobic 7-8.o. (1 óra) Veres Mónika hétfő 17:00-17:45 Alsós differenciált képességfejlesztés osztályonként az osztályfőnök tájékoztatása szerint Szolfézs EK. (ált.isk. 2.o.) Gebri Bernadett hétfő 13:15-14:45 Szolfézs 1.o. (ált.isk. 3.o.) Gebri Bernadett hétfő 14:45-16:15 Szolfézs 5-6.o. (ált.isk. 7.o.) Gebri Bernadett hétfő 16:15-17:30 Szolfézs 2.o. (ált.isk. 4.o.) Bosnyák Endréné kedd 13:15-14:00 és csütörtök 14:45-15:30 Szolfézs 3-4.o. (ált.isk o.) Bosnyák Endréné csütörtök 15:30-17:00 Alsós differenciált képességfejlesztése az órarendhez csatlakozva, abba beépítve, osztályonként. Természetjáró szakkör hétvégenként előre egyeztetett időpontban és céllal. A táblázat a művészeti iskola foglalkozásait nem tartalmazza.

17 10. A tanév helyi rendje A 2018/2019. tanév legfontosabb időpontjai A szorgalmi idő első tanítási napja: szeptember 1., utolsó tanítási napja: június 15. A tanítási napok száma az általános iskolában száznyolcvanegy nap. A szorgalmi idő első féléve január 25-ig tart. Az iskolának január 31-ig kell értesítenie a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Tanítási szünetek október 29 november 02. (hétfő-péntek) őszi szünet A szünet előtti utolsó tanítási nap október 26. péntek, a szünet utáni első tanítási nap november 5. hétfő december január 2. (csütörtök-szerda) téli szünet A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. péntek, a szünet utáni első tanítási nap január 03. csütörtök február (csütörtök-péntek) téli sportszünet A szünet előtti utolsó tanítási nap február 20. szerda, a szünet utáni első tanítási nap február 25. hétfő április (szerda-kedd) tavaszi szünet A szünet előtti utolsó tanítási nap április 16. kedd, a szünet utáni első tanítási nap április 24. szerda június 19 augusztus 31. nyári szünet A szünet előtti utolsó tanítási nap június 14. péntek, a szünet utáni első tanítási nap szeptember 02. hétfő. Rendelkezés a 6 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról: 1 nap (Áprily-nap) november 14. (szerda) 1 nap (pályaorientációs nap) november 16. (péntek) 1 nap (félévi nevelési értekezlet) február 06. (szerda) 2 nap (téli sportszünet) február (csüt.-péntek) 1 nap (tavaszi szünet meghosszabbítása) április 17. (szerda) A szorgalmi idő alatt a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

18 11. Az intézmény nyitvatartási rendje A tanulók az intézményt az általános iskola vonatkozásában óráig használhatják pedagógus felügyelet mellett. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. 12. A beiratkozás rendje, felvétel A felvételi kérelmek elbírálásának rendje A beiratkozásra a tankerületi központ által megszabott időben kerül sor, amely az intézmény honlapján illetve a szokásos hirdetmények helyén olvasható. Fel kell venni az iskola körzetében lakó tanulót, a gyámhatóság javaslatára jelentkező tanulót. Túljelentkezés esetében az első osztályosok felvételekor a jogszabályok szerint járunk el. A tanulók osztályba sorolását az általános intézményvezető-helyettes javasolhatja. Az intézmény beiskolázási körzetéből vesz fel tanulókat. Lehetősége szerint a szabad helyekre körzeten kívüli tanulókat is felvesz a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A tanulók felvétele az intézményvezető jogköre. A döntésről a szülőt (gondviselőt) az intézményvezető írásos tájékoztató, elutasítás esetén elutasító határozat útján tájékoztatja. A tanév közben érkező tanulókat lehetőségeink szerint vesszük fel, a szabad férőhelyek függvényében.