Felnőttkori epilepszia képalkotó vonatkozásokkal
|
|
- Irén Illés
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szak Orvosi Diagnosztikai Analitika alapszak Képalkotó Diagnosztikai Analitika specializáció Felnőttkori epilepszia képalkotó vonatkozásokkal Dr. Tompa Tamás Kaulics Anett Kitti 2018.
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A választott téma jelentősége Célkitűzések-Kérdések Szakirodalmi áttekintés Az agy anatómiája Az epilepsziáról általánosságban Definíció: Etiológia Patogenezis Az epilepsziás működészavar kórélettani háttere Az epilepsziák és epilepsziás rohamok kiváltó tényezői Az epilepsziák és az epilepszia syndrómák beosztása Generalizált rohamok: Fokális rohamok Az epilepszia diagnózisa Képalkotó módszerek az epilepsziában CT vizsgálat lefolyása Az MR vizsgálat és epilepszia protokoll Anyag és módszer Eredmények Nemek szerinti eloszlás százalékban Korcsoportok és nemi megoszlás Képalkotó modalitások gyakorisága Esettanulmány Köszönetnyilvánítás
3 1. Bevezetés 1.1. A választott téma jelentősége A képalkotó vizsgálati módszerek terén, az évek előrehaladtával szignifikáns változások következtek be. Alkalmazásuk egyre inkább a mindennapi diagnosztika része lett. Számos betegség, kóros állapot felismerését könnyítették meg, többek között az epilepszia diagnosztikájában is segítséget nyújtanak. Az epilepszia ma világszerte gyakran előforduló kórkép. A betegség előfordulási aránya: a gyermek populáció 1%-a, a felnőtteknek 1,5 %-a epilepsziás. Magyarországon mintegy embert érint. [1] Az epilepszia incidenciája 20 70/ A felismert epilepsziák gyakorisága 4 10 ezrelék. Ezen belül a tüneti (symptomás) epilepsziás rohamok képezik az összes roham 30 50%-át. A többi az idiopathiás (ismeretlen eredetű) és alkalmi roham. [2] Az epilepszia számtalan formája létezik. A különböző epilepszia fajtáknak más és más kiváltó oka lehet. Főbb kiváltó okai közé sorolhatók egyebek mellett a traumák, a tumorok és a hippocampalis sclerosis. A betegség hátterében meghúzódó okok képalkotó eljárásokkal való vizsgálata fontos lehet a pontos diagnosztika és a helyes terápia szempontjából. A képi diagnosztika például az epileptogén régiók pontos meghatározásában központi szerepet tölthet be. Elsődleges képalkotó vizsgálati módjai közé tartozik az MR (mágnesesrezonancia képalkotás), fmr (funkcionális MR) illetve az EEG (electroencephalographia). Ezenken módszeren kívül használható a diagnosztikában még SPECT (Single Photon Emmission Computed Tomography), PET (Positron Emmission Tomography), FDG- PET továbbá CT (computer tomography) képalkotó eljárás is, sőt újabban az intravitális fluoreszcens mikroszkópia is felhasználásának lehetősége is felvetül. 2
4 1.2. Célkitűzések-Kérdések Célom összegezni az elmúlt évek során elvégzett képalkotó vizsgálatok relatív gyakoriságát valamint az epilepszia típusinak képi megjelenését. Erre a januárjától decemberéig terjedő intervallumban vizsgált epilepsziás eseteket kutattam, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Képalkotó diagnosztikai osztályon a Medworks rendszeren keresztül. A statisztikailag felhasználható estek száma 180 volt. Kérdések A kutatásom folyamán ezek a kérdések merültek fel bennem, amelyekre megkíséreltem választ találni, és összesítettem a szerzett ismereteimet a témával kapcsolatban: Milyen típusú roham fordul elő a legtöbbször? Melyik ebben a kórházban a legtöbbször alkalmazott képalkotó diagnosztikai módszer? Melyik nemet és korosztályt érinti leginkább ez a betegség? Segíthet-e a képalkotás az esetleges műtéti terv felállításában? Milyen elváltozás látszik a leggyakrabban? Milyen betegség szerepel az anamnesisben leggyakrabban? 3
5 2.Szakirodalmi áttekintés 2.1. Az agy anatómiája Az epilepszia az agyat érintő kórkép. Az egyes működések kérgi feldolgozásban megkülönböztetünk primer, szekunder és tercier központokat. A primer központ a tudatosítás helye. A szekunder központokban történik az emlékképek alkotása. A tercier központokban megy végbe a képzettársítás, a gondolkodás. Az agyi lokalizációkkal kapcsolatban általában Brodmann-mezők szerint jelöljük a cortex egyes területeit. [3] (1.ábra) 1. ábra: Agykérgi lokalizáció (Bordmann szerinti számozással) [3] Frontális lebeny Az akaratlagos mozgatóközpont főként a gyrus precentralis kérgében helyezkedik el (Br.4.), de ráterjed a gyrus frontalis superior, medius és inferior hátsó részeire is (Br. 6a, 6b).E területekről ered elsősorban a pyramispálya-rendszer. A homloklebeny polaris részén a magasabb intellektuális működések központjai helyezkednek el. Ezek a területek, különösen a Br. 10 és 11 régiók a thalamussal egységes rendszert képezve a fájdalomérzés központjai. A gyrus frontalis inferior opercularis részben (Br. 43,44 areában) helyezkedik el a Broca-féle motoros beszédközpont. A homloklebeny medialis felszínén a gyrus cinguliban a közérzet lokalizálódik (Br.24)(limbicus rendszeri rész). [3] 4
6 Parietalis lebeny A gyrus postcentralis (Br. 3,1,2) testérző, somaestheticus mező. A gyrus precentralis és a gyrus postcentralis somatotopiás lokalizációjúak, azaz minden testrésznek egy-egy meghatározott kéregterület felel meg. [3] Temporális lebeny A gyrus temporalis superior opercularis részében helyezkedi el a primer hallóközpont (Br.41, 42). [3] Occipitális lebeny A primer látóközpont a fissura calcarina felső és alsó ajkában lokalizálódik (Br. 17). A centralis látás a lebeny csúcsi részén lokalizálódik. [3] 2. ábra: Lebenyek [4] Limbicus rendszer: A limbicus redszer irányítja az ösztönöket, az érzelmi megnyilvánulásokat. Az agykéreg emléknyomokat beépítő működésében is igen jelentős szerepe van. A limbikus rendszer részei: 1. afferens rendszerek, 2. központok 3. efferens rendszerek [3] 5
7 3. ábra: Limbicus rendszer. Afferens pályái,központjai, felszálló és leszálló efferens rendszerei, 1=bulbus olfactorius, 2=amygdala, 3=hippocampus, 4=septum pellucidum, 5= gyrus cinguli, 6= corpus callosum, 7=thalamus, 8=hypothalamus(corpus mamillare), 9=nucleus habenulae, 10= corpus pineale (epiphysis), 11=nucleus interpeduncularis, 12=cerebellum, 13=tractus spinothalamicus, 14=leszálló efferens pálya, 15=szaglópálya, 16=lobus temporalis, 17=fornix (Papez-gyűrű) [3] 2.2. Az epilepsziáról általánosságban Az epilepsziát már az ókorban ismerték. Maga az epilepszia szó a görög epilambanein szóból származik, ami annyit jelent: megragadni, fogva tartani. A magyar nyelvben a többek között az eskór, nyavalytörés, ördöggörcs jelzőkkel illették. Időszámításunk előtt 4500 és 1500 között, az indiai orvosok illetve i.e. az V. században Hippocrates is betegségnek tartotta és a tüneteket meglehetősen pontosan megfogalmazták. Kezelési javaslatuk pedig az volt, hogy a beteg nyugodt körülmények között egy hűvös helyen pihenjen. [5] A középkorban úgy vélekedtek az epilepsziáról mint az ördögtől származó erő. A betegeket gyakran vetették alá ördögűzésnek illetve száműzték őket börtönökbe. Az első, valóban hatásos gyógyszert igen különös módon ismerték fel ben Sir Charles Locock, aki Victoria királynő udvari orvosa is volt, úgy vélekedett, hogy a fokozott szexuális izgalom okozza az epilepsziás rohamokat. Emiatt bromidot adott 6
8 a betegeknek, ami valóban csökkentette a rohamokat. Az elképzelés teljesen hibás volt, viszont véletlenül felismerésre került a bromid antikonvulzív hatása. A következő antiepileptikumot egy német rezidens orvos, Alfred Hauptmann 1912-ben fedezte fel. Az epilepsziás betegeknek éjszakára fenobarbiturát altatót rendelt el és megfigyelte, hogy a nappali rohamok is jelentősen ritkábbak. [5] Definíció: A World Health Organization (WHO) szerint az epilepszia krónikus agyi működészavar különböző etiológiával, melyet visszatérő rohamok jellemeznek. [6] A roham adott kortikális neuron csoport patológiás szinkronizációja, mely alkalomszerűen egészséges emberben is előfordulhat. Különböző klinikai és laboratóriumi manifesztációi lehetnek. Az epilepsziával élők heterogén betegségcsoport változatos klinikai tünetekkel és lefolyással. [7] Etiológia Életkori sajátosságok: Epilepsziás roham bármely életkorban előfordulhat, jelentős hányada azonban gyermekkorban keletkezik. Így az epilepsziák 30%-a 14 éves kor alatt kezdődik és ezek egy része serdülőkorban meg is szűnik. [7] 7
9 Patogenezis Agyi fejlődési rendellenességek Az agy bonyolult fejlődési folyamat nyomán alakul ki a magzatban. Ha bármi megzavarja e folyamatot, kóros változatok alakulnak ki, pl. nem megfelelőképen alakul ki az agy barázdáltsága, esetleg az agykéregben a fejlődés során bevándorló sejtszigetek maradnak vissza, és így agykéreg-szigetek alakulhatnak ki olyan agyterületekben, ahol normálisan nincs kéregállomány stb. Ezekben a rendellenes területekben azután epilepsziás izgalom alakulhat ki. Ez az oka a csecsemő-, vagy kisgyermekkori epilepsziák jelentős részének. A rohamok mellett ilyenkor gyakran fejlődési elmaradást, illetve különböző idegrendszeri károsodottságra utaló tüneteket látunk. Vannak azonban szép számmal olyan körülírt kérgi fejlődési rendellenességek, amelyek látszólag normál fejlődés után ifjú-vagy felnőttkorban jelentkeznek váratlanul. Az agyi fejlődési rendellenességek kiváltó magzati okokra többnyire nem derül fény, csak feltételezéseink vannak (pl. vírusfertőzés, genetikai zavar). [8] Baleseti agysérülések (traumák) Ezek nyomán az agykéregben egyes sejtcsoportok elhalhatnak, és ez megint csak megváltoztathatja az ingerület és gátlás törékeny egyensúlyát a fokozott ingerület javára. Az ilyen, kellő gátló összeköttetés nélkül maradt sejtek izgalmi tevékenysége csak fokozatosan, esetleg hónapok vagy 1-2 év után alakul ki. Az epilepszia mindig kóros ideg önszerveződési folyamat végeredményeként jön létre. [8] Agydaganatok Ezek a fentiekhez hasonló zavart hozhatnak létre a velük szomszédos agyállományban. Minél lassabban nő, vagyis minél jobb indulatú egy agydaganat, annál nagyobb az esélye ennek. Mindazonáltal az agydaganatok az összes epilepsziának csak kb. 10%-át okozzák. [8] 8
10 Születéskor vagy méhen belül elszenvedett agyi oxigén-ellátási zavar Ez rendszerint más különböző súlyosságú idegrendszeri tüneteket illetőleg szellemi fejlődésben való elmaradást is okoz. [8] Különböző gyulladásos megbetegedések Agyhártya illetve agyvelőgyulladás is okozhat akut rohamokat, de fennmaradó maradványtünete is krónikus epilepszia lehet. Itt is érvényesek az agykárosodásra utaló fenti szempontok és az epilepszia sokszor csak része egy sokkal összetettebb idegrendszeri károsodásnak. [8] Kromoszóma illetve gén rendellenességek Ezek az öröklött epilepsziák. Egy részükben már ismert az okozó gén és az öröklésmenet, illetve az öröklődés kockázata is. Ilyenkor az agy egyébként teljesen ép, csak egy sajátos kóros agyi elektromos tevékenység mutatható ki, és rohamok jelentkeznek. Az ötéves kor felett és serdülés táján keletkező epilepsziák túlnyomó többsége ilyen eredetű. A már öröklötten készen álló rendellenesség ellenére az epilepszia később kezdődik. Ennek az az oka, hogy bizonyos agyi fejlettségi állapot illetve a kémiai ingerületátvivő rendszerek bizonyos érettségekor okoz csak tünetet a rendellenesség.[8] 2.3. Az epilepsziás működészavar kórélettani háttere Az idegsejtek membránjának külső és belső felszíne között mv feszültségkülönbség mérhető. A nyugalmi membránpotenciál fenntartását a nagy energiaigényű Na + -K + - pumpa biztosítja, mely a Na + - ionokat az extracellularis, a K + - ionokat az intracellularis térbe juttatja. [2] A neuronok közötti ingerületátvitelt serkentő és gátló neurotranszmitterek biztosítják. A központi idegrendszerben a legfontosabb serkentő transzmitter a glutamát, amely postsynapticusan az NMDA- és a nem NMDA- receptorokhoz kapcsolódik. A 9
11 gamma-aminovajsav (GABA) és a glicin a legismertebb gátló transzmitterek. A GABA-a típusú receptorok kloridcsatornákkal, a GABA-b receptorok káliumcsatornákkal állnak kapcsolatban. A serkentő transzmitter hatására a postsynapticus sejtbe pozitív töltésű ionok lépnek be, így a membrán depolarizálódik, feszültsége megközelíti vagy átlépi az akciós potenciál küszöböt ( mv). Ezt hívják excitatoros postsynapticus potenciálnak (EPSP). Inhibitoros transzmitter hatására a postsynapticus sejtből pozitív ionok lépnek ki (K + ), vagy a postsynapticus sejtbe negatív ionok jutnak be (Cl - ), így a membrán hiperpolarizálódik, feszültsége az akciós potenciál küszöbtől távolabb kerül (inhibitoros postsynapticus potenciál, IPSP). Serkentő synapsisok a dendriteken, gátlók a sejttesten találhatók elsősorban. A sejten egy időben jelentkező EPSP-k és IPSP-k aránya határozza meg, hogy akciós potenciál kialakul-e. [2] A neuronok kóros ingerlékenysége az alábbi folyamatok együttes hatásával magyarázható: a) A membrán feszültségfüggő ioncsatornáinak szerkezeti vagy funkcionális károsodása a permeabilitás változását eredményezi. b) A serkentő és gátló synapsisok szerkezeti és/vagy eloszlásbeli változása befolyásolja az EPSP/IPSP arányt. c) Az extracellularis ionkoncentráció szabályozásának zavara a sejtmembrán depolarizációját okozza. A szabályozásban a gliasejtek is részt vesznek. d) A serkentő és gátló neurotranszmitterek egyensúlyának változása a termelődés, a kibocsátás, a lebomlás és a visszavételi mechanizmusok zavara miatt. e) A postsynapticus membránon lévő neurotranszmitter-receptorok mennyiségi, szerkezeti és funkcionális károsodása szintén megváltoztatja az EPSP/IPSP arányt. [2] A neuronok fokozott ingerelhetősége mellett a sejtek szinkronműködése is feltétele az epilepsziás roham kialakulásának. Az epilepsziás rohamok létrejöttéhez a serkentő és gátló neurorendszerek kóros interakciója szükséges. Állat kísérletes vizsgálatok alapján a szinkronizációban jelentős szerepe van az inhibitoros neuronok 10
12 feedforward, ill. feedback gátló működésének. Mindkét mechanizmus hatására egy időben nagyszámú excitatoros sejt szabadulhat fel a gátlás alól. A refrakter periódus után ezek a sejtek képesek egy időben akciós potenciált generálni. [2] 2.4. Az epilepsziák és epilepsziás rohamok kiváltó tényezői a) Mind a genuin, mind a symptomás epilepsziákban kimutathatók genetikai tényezők. Ha mindkét szülő epilepsziás, akkor az utódok között a betegség valószínűsége 4%-ra növekszik, ez az átlagos prevalencia 5-10-szerese. Az alkalmi convulsiót elszenvdők 20%-ában a szülők vagy testvérek között epilepsziások fordulnak elő. A felnőttkori agysérülések genetikus terheltség mellett nagyobb valószínűséggel okoznak epilepsziát. b) Hypoglykaemia, hypocalcaemia, az elektrolit-egyensúly felbomlása, májcoma, uraemia, endokrin zavarok, akut pancreatitis és hypoxia minden életkorban epilepsziás rohamot provokálhat. Anyagcserezavarokban (porphyria, phenylketonuria) főként grand mal és Kojevnikow-rohamok fordulnak elő. c) A meningitis, meningoencephalophalitis, agytályog parciális vagy szekunder generalizált rohamokkal jár együtt. d) Szerves vagy szervetlen mérgek, alkohol, uraemia, allergiás betegségek, vakcinációk, terhességi toxicosis, valamint a barbiturátok, drogok altatók megvonása. Az alkoholmegvonásos rohamok általában órával az abstinentia után kezdődnek. Alkoholbetegeknél agyi károsodások (tumorok, embóliák) gyakrabban okoznak epilepsziás rohamot. e) Contusio után a posttraumás heg epilepsziás fókuszt képezhet. A rohamok több mint fele az első évben alakul ki. Subduralis haematoma jelentőségét fel kell vetni, ha alkoholbeteg grand mal roham közben fejsérülést szenved, vagy újabb rohamai jelentkeznek fejsérülés és alkoholmegvonás nélkül. f) Az agyi keringészavarok közül leggyakrabban az emboliás eredetű agyi infarctus, sinusthrombosis és subarachnoidealis vérzés okoz symptomás epilepsziás rohamot. 11
13 g) Primer agydaganatok, metastasisok, lymphomák, leukémiák, érdaganatok és érmalformatiók, örökletes phacomatosisok ér tárolási betegségek első tünete lehet epilepsziás roham. h) Epilepsziát okoznak az idegrendszer sejtes állományának ontogenetikai zavarai, fejlődési rendellenességek (dysgenesisek). Az 5-6. gestatiós héten indul meg a neuronok szaporodása majd vándorlása és a sejtek összekapcsolódása. A myelinisatio (velőshüvely képződése az idegrostok körül) [20] a születés után egy évig tart. A kóros neuronburjánzással magyarázzák a sclerosis tuberosát, amely gyógyíthatatlan epilepsziát okoz. A microdysgenesisek epileptogén hatása valószínű a csecsemőkori myoclonusos epilepszákban, az infantilis spasmusban, a Lennox-Gastaut-syndromában, a temporális lebeny eredetű parciális és a primer generalizált epilepsziákban is. Az alkohol a synapticus hálózat és a dendritkapcsolatok kialakulását, a migrációt, az antiepileptikumok és a morphin az idegsejtek fejlődését befolyásolják. [2] Az idiopathiás és symptomás rohamok elkülönítésében segíthet, ha ismerjük az első rohamok jelentkezésének időpontját. A legtöbb epilepszia-betegség a és a évek között keletkezik, de minden életkorban kialakulhat. Fiatal felnőttkorban kialakuló epilepsziás rohamok hátterében rendszerint trauma, alkoholizmus, tumor, drogok állnak. Felnőttkorban tumor, alkohol, agyi keringészavarok, trauma okoz epilepsziás rohamot. Időskorban (65 év felett) a rohamok leggyakoribb oka tumor, vascularis és degeneratív betegség. [2] 2.5. Az epilepsziák és az epilepszia syndrómák beosztása Az epilepszia két nagy csoportra osztható: Tüneti epilepszia: ebben a csoportban az epilepszia valamilyen helyi agyi szerkezeti eltérés környezetében alakul ki. Ez lehet agykérgi fejlődési zavar, agydaganat, sérülés, gyulladásos góc, vérellátási zavar, vagy bevérzett terület stb. Ezt a csoportot tüneti epilepsziának nevezzük. Az epilepsziás rohamok ebben a csoportban csak bizonyos, (akár több évi) késedelmi (érési) idő után jelentkeznek. 12
14 Idiopátiás epilepszia: A másik csoportban nem találunk ilyen előzetes agyszerkezeti eltérést és az epilepsziás roham készséget egy vagy több génben bekövetkezett változások (mutációk) hozzák létre. Ezek egy része más betegség tüneteket is létrehoz és ilyenkor az epilepszia (visszatérő rohamok) csak része a tünet együttesnek. Másrészüknél viszont csak a visszatérő rohamokra való készség áll fenn. Ezt a csoportot idiopátiás epilepsziának nevezzük. Az epilepsziák a betegség okai, az agyban bevont működési hálózat nagysága és elhelyezkedése, valamint aszerint, hogy milyen életkorban keletkeznek és mennyire voltak már jelen az agy kritikus fejlődési szakaszaiban, tipikus tünetegyüttállásokban, szindrómákban határozható meg. [9] A jelen fejezetben a diagnózis és a kezelés gyakorlata szempontjából tárgyaljunk az epilepsziákat és epilepszia-syndrómákat; ezért az epilesziák szerteágazó beosztását egyszerűsítettük. Az epilepsziás rohamok, zajlásuk és EEG-jeleik alapján focalis (parciális) és generalizált típusokra oszthatók: (1) A parciális (focalis) rohamok az agykéreg körülírt területéről indulnak, melyek többsége összefüggésbe hozható az agykéreg szerkezeti károsodásával. (2) Generalizált rohamoknak nevezzük a kétoldali motoros jelenségekkel, ill. az EEG-n szimmetrikus féltekei izgalmi jelekkel induló epilepsziás rohamokat. Ebbe a csoportba convulsióval és convulsiók nélkül zajló rohamok tartoznak. [10] Epilepsziás rohamok típusai nemzetközi felosztás Generalizált rohamok Fokális (partialis) rohamok Absence Simplex partialis Myoclonus Komplex partialis Generalizált Tónusos-Clonusos Partialis indulatú, secunder generalizálódó Atóniás (tónus vesztéses) roham Generálizált Tónusos (axiális) Generalizált Clonusos Infantilis Spazmus (BNS) 1.táblázat: Epilepsziás rohamok típusai nemzetközi felosztása [11] 13
15 Generalizált rohamok: Absence roham 4-16 éves korban jellemző, ritkábban felnőttkorban is fennmarad. A rohamzajlás alatt ig tartó komplex gondolkodási-viselkedési zavar, amelyben átmeneti kontaktusképtelenség, teljes vagy részleges észlelési képtelenség, hiányzó vagy korlátozott cselekvőképesség alakul ki. A rosszullétre a beteg többnyire amnéziás. Ritmusos pislogás, az arcon, a szemhéjakon finom rángások, ritkán automatizmusok kísérhetik. Az EEG-n látható interictalisan és ictalisan is generalizált, mellső területi centrális amplitúdómaximummal jelentkező 3Hz-es tüske-és hullámkomplex. Ritkábban féltekei dominancia észlelhető, lehet gyorsabb vagy lassabb a frekvenciája. Nemritkán GTKR (generalizált, tónusos-klónusos roham) követi.[10] Epilepsziás rohamok zajlása után (tekintet nélkül a rohamtípusra) a betegek 50%-ánál várható pozitív EEG-lelet. Az epilepsziás működészavar gyanúját keltő EEG-jeleket epilepsziás izgalmi jeleknek hívjuk. A rohamok alatt felvett (ictalis) izgalmi jelek egyértelműen bizonyítják az epilepsziás eredetet. A rohamok közötti (interictalis) időszakban az epilepsziás jelek gyakran hiányoznak. A hagyományos EEG-vizsgálat az ictalis és interictalis aktivitás elemzése alapján segítséget adhat az epilepszia típusának és a fókusz helyének meghatározásában. A klinikai szempontból fontosabb rohamtípusok specifikus EEG-változásokkal járnak. [2] Képalkotó lehetőségei koponya CT és MR. Leggyakoribb etiológia: genetikusan determinált, Prognózisa: gyógyszeres kezelés mellett gyorsan kialakuló tünetmentesség, a pubertás után a gyermekek 70-82%-a gyógyul. [10] 14
16 Myoclonus roham: éves korban jellemző, ritkábban felnőttkorban is megmaradhat. A roham váratlanul fellépő akaratlan, gyors izomrángással jár amely többnyire a végtagokon jelentkezik, elsősorban a flexorokon. Esetenként pillanatos kognitív zavar (absence élménye) kísérheti. Az EEG-n interictalisan és ictalisan is generalizált vagy bilaterális, mellső területi túlsúlyú 3Hz-es többestüske és hullámkomplex vagy rövid repetitív tüskecsoport látható. Ritkábban féltekei dominancia észlelhető, lehet gyorsabb vagy lassabb a frekvenciája. A tüskekisüléseket lassú záróhullámok kísérhetik. Leggyakoribb etiológia: Lehet genetikusan determinált, máskor encephalopathia részjelensége. Prognózis: Az epilepsziás természetű myoclonusok terápiás befolyásolhatósága korlátozott. Az idiopátiás generalizált formák gyógyszerelés mellett tünetmentesek, esetleg csak alkalmi provokáló tényezők mellett jelentkezhetnek. [10] Generalizált Tónusos-Clonusos roham: Minden életkorban jelentkezhet. Egyéb rohamformák vezethetik be. Esetenként artikulátlan hangadással indul, azonnali eszméletvesztés következik. Először tónusos (10-20 ), majd a clonusos szak ( ) alakul ki. A tónusos szakban az antigravitációs izomzat túlsúlya és apnoe, mydriasis, vegetatív tünetek észlelhetők. A clonusos szakban a rángások amplitúdója nő, frekvenciája csökken. Verejtékezés, erős bronchusváladékozás (szájhabzás) kísérheti, enuresis következhet be. A légzés hyperpnoeval indul újra. A roham után rövidebb-hosszabb komatózus állapot léphet fel (terminális alvás), amely nem törvényszerű. A tónusos szakaszban az EEG ellapul, majd generalizált tüskekisülés-sorozat jelentkezik, folyamatosan emelkedő amplitúdóval. Ez a minta a clonusos szakaszban többes tüskecsoportokká alakul át, amelyek között alacsony feszültségű EEG, vagy lassú hullám-aktivitás vezethető el. Postictalisan lapos jellegtelen, vagy meglassult 15
17 EEG figyelhető meg, az epileptiform kisülések száma átmenetileg csökken (postictalis exhaustiós EEG). 4.ábra [25] Leggyakoribb etiológia: Bármely epileptogén noxa vagy betegség kiválthatja. Amennyiben alkalmi epilepsziás tünet, nem tekinthető betegségnek. Prognózis: Gyógyszeres kezeléssel 60-70%-ban jól befolyásolható. Nagyon sűrű jelentkezése (havi több) másodlagos agykárosodást és mentális deficittüneteket idézhet elő. [10] Atóniás roham: Tipikusan fél és 10 éves kor között alakul ki, ritkábban felnőttkorban is fennmarad. A rohamzajlás többnyire villámszerű, a test tengelye mentén történő tónusos összerándulás, amelyet a vázizomzat rövid tónusvesztése követ és ez összeesést eredményez. Tudatzavar nem kíséri, a beteg azonnal feláll. A motoros jelenségeket vegetatív változások (apnoe, szív-frekvencia változás, esetleg enuresis) kísérik. A néhány másodpercig tartó rohamok sorozatokban jelentkezhetnek. Az EEG-n ictalisan feszültségcsökkenés, gyors tüskesorozatok, illetve 2-2,5 Hz frekvenciájú tüske-és hullámkomplexek jelentkezhetnek. 16
18 5.ábra [26] CT és MR vizsgálatok történnek a koponyán. Leggyakrabban Lennox-Gastautszindróma típusos rohamformája. Ennek etiológiája ismeretlen, ritkán diffúz cerebrális károsodás, máskor genetikus prediszpozíció. Prognózis: A rohamok változatosak, farmakorezisztensek. Sérülésveszély (fej- és állcsúcs-illetve tarkósérülés), mentális deficittünetek. [10] Generalizált Tónusos (Axiális) roham: 1-10 éves korban a leggyakoribbak. A rohamzajlás során a test tengelye mentén, elsősorban a nyakizmok megfeszülésével és az abduktor-extensor végtagizmok aktivitása hangadáshoz vezethet. Tudatzavar nem jellemző. A motoros jelenségeket vegetatív jelenségek (apnoe, szívfrekvencia-változás, esetleg enuresis) kísérik. A néhány másodpercig tartó rohamok elsősorban alvásban, sokszor sorozatokban jelentkeznek. Az EEG ictálisan generalizált, ezen belül frontális amplitúdómaximumú gyors repetitív tüskesorozatok (10-30 Hz) típusos eltérésként. Postictalisan az EEG lapos, szegényes. Interictálisan nemritkán lassú. Képalkotó vizsgálata koponya CT és MR. Leggyakrabban Lennox-Gastaut-szindróma típusos rohamformája. Máskor Westszindrómában, néhány éves fennállás után is kialakul. Etiológiája ismeretlen, ritkán diffúz cerebrális károsodás, máskor genetikus prediszpozíció. 17
19 Prognózis: Többnyire rossz: A rohamok változatosak, farmakorezisztensek. Rohamhalmozódás, sérülésveszély, mentális defficittünetek. [10] Generalizált Klónusos roham: 1 és 10 éves kor között a jellemző. A rohamzajlás többnyire halmozott myoclonusok, remegésszerű kis amplitúdóval. Kizárólag a lassúhullámú alvásban lépnek fel, a betegnél általában többfajta roham is fennáll. Az EEG ictalisan generalizált gyors tüskesorozatok illetve 2-2,5 Hz frekvenciájú tüske-és hullám komplexek mellett általános eltérések jelentkezhetnek. Képalkotó vizsgálata az koponya CT és MR. Lennox-Gastaut-szindróma típusos rohamformája alvás alatt. Etiológiája ismeretlen, ritkán diffúz cerebrális károsodás, máskor genetikus prediszpozíció. Prognózis: A rohamok változatosak, farmakorezisztensek. Sérülésveszély, mentális deficittünetek. [10] Infantilis Spazmus (BNS roham) : Általában éves korban a West-szindróma típusos rohamformája. A fejbiccentő izmokban majd egyéb (pl. végtag) izmokban jelentkező, jellegzetes tünetsorrendet mutató rövid motoros roham- esetenként rövid tudatzavarral jelentkezhetnek. Az EEG kép jellegzetes: hypsarrhythmia. Alvásban lapos hullámszegény szakaszok közt magas amplitúdójú meredek hullámcsoportok. Képalkotó: CT és MR. 18
20 6.ábra; hypsarrhythmia [12] A West-szindróma etiológiája ismeretlen. A prognózis többnyire rossz. A rohamok változatosak, farmakorezisztensek. Sérülésveszély, mentális deficittünetek. Ritkábban későbbi életkorokban alakul ki, ezek között jóindulatú formák is előfordulnak. [10] Fokális rohamok A fokális rohamok az egyik féltekében elhelyezkedő neuronális hálózatból indulnak ki. A következő jellemző jelenségek egyike vagy kombinációja kíséri őket: aura, motor, autonóm jelenség, valamint valamilyen típusú és mértékű tudatzavar. [13] Szimplex parciális rohamok Motoros jelenségekkel jár a Jackson-roham, amely típusos formában a praecentralis agykéregből indul. A görcstevékenység terjedésének megfelelően clonusok jelennek meg az arcon, a kézen, a karon, majd a törzsön. A praemotoros területre kiterjedő roham indulhat a szemek és a fej elfordulásával, amely szekunder módon generalizálódhat. Az egyszerű motoros rohamok járhatnak beszédzavarral tudatvesztés nélkül. 19
21 A Kojevnikow-rohamot is a motoros jelenségekkel járó simplex parciális csoportba soroljuk. Így hívjuk az arc, a végtagok, a törzs körülírt izomcsoportjainak clonusaival zajló rohamokat. Előfordul hogy az EEG izgalmi jeleket nem mutat, ha az elektród nem a fókusz felett van. Főként malignus tumorok és idült vascularis gócok hozzák létre metabolikus károsodás jelenlétében. [2] Autonóm jelenségekkel járó rohamok: Zsigeri szenzációk aura vagy roham formájában a Sylvius-árok felső részén, az insulához közel és a dorsomedialis felszínen, a gyrus cinguliban elhelyezkedő epilepsziás fókuszok működéséhez csatlakoznak. [2] Az összetett rohamok a féltekék convexitásáról indulnak, motoros, sensoros és pszichés jelenségekkel járnak. Igen ritkán fordul elő, hogy a tudat nem érintett. Ha a beteg a roham alatt éber marad, akkor beszámolhat dejá vu élményekről, kényszergondolatokról, félelemérzésről, haragról stb. [2] Komplex parciális rohamok A temporalis lebeny gócai mellett psychomotoros rohamokat okozhatnak a frontalis, parietalis és occipitalis lebenyben elhelyezkedő fókuszok is. [2] Frontalis lebeny epilepsziák A frontalis lebeny epilepsziák képezik a partialis rohamok 30%-át. Ezek általában rövid ideig tartanak. A frontopolaris rohamok kényszergondolattal indulhatnak. A kontaktus ez után a beteggel elvész, a fej és a szemek kényszermozgásai és autonóm jelenségek figyelhetők meg. Az orbitofrontalis rohamokat motoros és gesztikulációs automatizmusok, szaglási hallucinációk, illúziók jellemzik. A frontalis opercularis régióból induló rohamok során rágómozgást, nyálfolyást, nyeldeklést, a beszéd gátlását, epigastriális aurát, szorongást és vegetatív tüneteket figyeltek meg. A szupplementer motoros mezőből a rohamok hangadással és a végtagok tónusos extensiójával indulhatnak, ezenkívül vocalisatio és a beszéd gátlása is kialakulhat. A dorsolateralis frontalis fókuszok működése alatt a beszéd elaakad, a bulbusok és a fej 20
22 a fókusszal ellenkező oldalra fordul. A cingularis rohamok komplex gesztikulációval kezdődhetnek, összetett autonóm jelenségek zajlanak, amelyeket hangulati és emocionális jelenségek is kísérnek. A frontalis parietalis fókuszok a rohamok összetett semiologiai jelenségei alapján nem lokalizálhatók, ugyanis a frontális szerkezetnek gazdag összeköttetéseik vannak a motoros, limbicus és subcorticalis területekkel. [2] Temporalis lebeny epilepsziák A medialis temporalis lebeny epilepsziák, amelyek a hippocampus sclerosisával magyarázhatók, a focalis epilepsziák subkategóriáját képezik. A temporális lebenyből induló pszichomotoros rohamok rendszerint tudatzavarral, átmeneti gondolkodászavarral és affektív tünetekkel járnak. Gyakran aurával indulnak, melyek alapján néha következtetni lehet a fókusz lokalizációjára. A temporalis lebenyek komplex parciális rohamainak pontosabb lokalizációjára a temporalis lebenyeken belül a rohamjelenségek megfigyelése alapján következtethetünk. A jobb oldali temporalis lebeny medialis felszínéről induló rohamok alatt a jobbkezes betegek beszélni tudnak, a bal oldali hippocampus sclerosis miatt kialakuló rohamok alatt és után súlyos paraphasiás zavarok észlelhetők. A temporalis lateralis areaból induló rohamok sensoros vagy hallási illúziókkal és hallucinációkkal járnak, a kontaktus rövidebb időre vész el, az innen induló rohamok gyakrabban generalizálódnak. Komplex vizuális hallucinációk akkor jelennek meg, ha a focalis működészavar a temporalis lebeny hátsó részére is kiterjed. Pszichomotoros rohamok gyors generalizációja esetén az aurajelenségek hiányozhatnak. A komplex pszichomotoros rohamok oralis mozgási automatizmusokkal indulhatnak, amelyekhez autonóm jelenségek is csatlakozhatnak. [2] 21
23 Parietalis és occipitalis lebeny epilepsziák A somatosensoros rohamok terjedő paraesthesiával járnak, az arcon és kézen, az epilepsziás fókuszsal ellenkező oldalon. A somatosensoros rohamok közül kiemeljük a fény, szín és elemi formák illúziójával járó, a vizuális asszociációs kéregről induló epilepsziás rohamokat. Ezek átmehetnek komplex vizuális hallucinációkba vagy jelenetek megélésébe. Occipitalis focalis roham során a szemek az ellenkező oldalra fordulnak. Az occipitalis focalis roham ritkán terjed ki a motoros areákra, és ritkán generalizálódik. [2] A típusos pszichomotoros rohamok rendszerint három szakaszban zajlanak: 1. Az aura megjelenhet, mint epigastrialis teltségérzés, melegségérzés, kellemetlen szag, álomszerű komplex észlelés, idegenség érzése, vagy az a téves benyomás, mintha a dolgok egyszer már megtörténtek volna (déjá vu). 2. A fél egy percig tartó második szakaszban a tudat elhomályosodik, ennek ellenére a reakcióképesség részlegesen megmaradhat; sztereotip, néha célszerűnek látszó kézmozgások (a betegek ruhájukkal, zsebkendővel, használati tárgyakkal babrálnak). Autonóm reakciók alakulhatnak ki (pupillatágulat, az arc kipirulása, nyálfolyás, hyperventilatio, izzadás, vizelési kényszer stb.). 3. Két percen belül a motoros automatizmusok megszűnnek, a beteg látszólag adekvátan viselkedik, de előfordulhat postconvulsiv zavartság, a domináns oldali fókusz esetén beszédzavar és tájékozatlanság. [2] 2.6. Az epilepszia diagnózisa Hirtelen fellépő eszméletvesztések esetén, az anamnézis felvétele során tisztázni kell, hogy kimutatható-e amnesia a rosszullét idejére; mennyi ideig tartott a roham; mi előzte meg; mit észlelt a beteg vagy környezete a rosszullét alatt és után; vannak-e kiváltó tényezők; volt-e hasonló rosszullét korábban; észlelhetők-e végtagfejlődési zavarok, bőrjelenségek. A grand mal epilepszia típusos jelenségei a görcs, a nyelvharapás, az incontinentia, a terminális alvás, a postconvulsiv zavartság. Nem 22
24 epilepsziás eredetű, rövid ideig tartó eszméletvesztést okozhat átmeneti agyi ischaemia, syncope, agysérülés, narcolepsia és hisztéria. [2] (1.ábra) 7.. ábra: Döntési séma epilepsziás roham gyanúja esetén [2] 2.7. Képalkotó módszerek az epilepsziában Minden felnőttkorban induló epilepszia esetén az MR vizsgálat kötelező. Amennyiben ugyanis az MR-kép körülírt epileptogén agyi szerkezeti eltérést ábrázol, akkor a krónikus epilepszia gyógyszeres kezelése nagy valószínűséggel hatástalan, míg a sebészi kezelés valószínűleg sikeres lesz. Az új és kvantitatív MR-technikák, így a volumetria, a T2-relaxometria, az MR-spektroszkópia, funkcionális MRvizsgálat is egyre nagyobb helyet kap az epilepszia diagnosztikájában. 23
25 CT-vizsgálat végzését visszatérő epilepsziás rohamok esetén ma már kötelezőnek tartjuk. [14] A kutatásom során, azt a tényt állapítottam meg, hogy a legtöbb esetben a CT volt az elsődleges vizsgáló módszer CT vizsgálat lefolyása Az általam vizsgált betegeknél összesen 154 esetben készítettek CT vizsgálatot és túlnyomórészt natív koponya felvétel készült. A vizsgálat során a beteg fejjel a gantry felé (head-first) hanyatt (supine) fekszik az asztalon, feje a koponyatartóban rögzítve, kezeit maga mellett tartja. A CT-vizsgálat során először tájékozódó (topogram) felvételt készítünk, oldalirányban. A topogramon a teljes craniumnak szerepelnie kell. Ezen történik a konkrét vizsgálati régió (FOV) beállítása. Nem traumás esetben ez a régió a bázistól a vertexig terjed az orbitomeatalis síkra ban döntve. A FOV pontos beállítása után elkészítjük a sorozatokat. [15] 8.. ábra:ct vizsgálat paraméterei [15] Az MR vizsgálat és epilepszia protokoll Az MR vizsgálat során a beteg a hátán fekszik, karjai a test mellett. A test tengelye a középvonalban legyen. A glabella a tekercs középmagasságában van. A glabellára centrálunk. [15] 24
26 Mint ahogy már korábban említésre került, az epilepsziás betegek esetében funkcionális MR vizsgálat is készülhet. A funkcionális MR képalkotás (fmri) célja az agy működésének, az agyi idegsejt csoportok aktivációjának térbeli és időbeli leképzése. Funkcionális MRI vizsgálatok klinikai indikációi a közé tartozik az epilepsziás gócpont lokalizálása EEG-fMRI technika segítéségével. A klinikai gyakorlatban elterjedt fmri képalkotó technikák alapja az ún. BOLD ("blood oxygen level-dependent" - azaz a vér oxigénszintjétől függő) kontraszt megjelenítése. A neuronális működés együtt jár a helyi keringés megváltozásával, a vér áramlásának fokozódásával. E jelenséghez térben és időben is kapcsolódik az oxigént szállító fehérjemolekulák, a hemoglobin szerkezetének megváltozása a fokozott aktivitás következtében: növekszik az oxigént megkötő oxyhemoglobin (ohb) koncentrációja a kapillárisokban és vénákban, valamint csökken az oxigént nem tartalmazó, deoxyhemoglobin (dhb) vérszintje. Ez a változás belső" kontrasztanyagként szolgálhat MRI képalkotás során. Ezáltal az aktív területek magasabb perfúziója következtében a magas ohb tartalmú területek magas jelintenzitással elkülöníthetőek az agy nem aktív, fokozott perfúziót nem mutató, arányaiban magasabb dhb tartalmú területeitől. Ezt nevezzük BOLD kontrasztnak. [16] További alkalmazható MR technika az MR spektroszkópia. Ennek az alapja az, hogy a különféle szerves molekulákban a hidrogénatommag a kémiai szerkezett)l függ)en különböz) molekuláris mágneses hatásnak van kitéve, ami miatt a precessziója és így a kisugárzott jel frekvenciája is más és más (kémiai eltolódás). A spektroszkópiás vizsgálattal a szövetekre jellemz) aminosavak, vagy egyéb szerves molekulák kimutathatók, valamint ezek relatív mennyisége is meghatározható. Ezeknek az anyagoknak a változása, vagy kóros elemek megjelenése a spektrogramon különféle betegségeket jelezhet, így az MR spektroszkópia a min)ségi diagnózis felállítását segítheti el) [17] 25
27 9. ábra:normál agyi MR [17] 10. ábra: A spectrogram mintavétel [17] Egyéb technikai módszer az MR volumetria, amelyhez számos software-csomag áll rendelkezésre, melyekkel feldolgozhatjuk és kiértékelhetjük a volumetriai adatokat. Jelenleg a FreeSurfer programcsomag a leggyakrabban használt eszköz a kortikális és szubkortikális anatómia ilyen irányú elemzésére. Működése két jól elkülönülő részre oszlik: ezek a felület alapú és a térfogat alapú feldolgozási folyamat). [18] Az MR volumetria képes meghatározni a hippokampális atrófiák és a görcsrohamok lokalizációját epilepsziás betegeknél. [22] Végül meg kell, hogy említsem az epilepszia vizsgálati lehetőségei között a relaxometriát, amely a T2 relaxációs idők objektív mérését jelenti. A T2 relaxációs időt leginkább az adott szövet szabad víztartalma befolyásolja. [23] A T2 relaxáció a protonok precessziós mozgásának leginkább a szöveti, molekuláris mágnesesség okozta inhomogenitás miatt bekövetkező deszinkronizációja. Emiatt a gerjesztés után gyors jelcsökkenés következik be. A T2 relaxációs idő, is a víznél a leghosszabb, kb msec, a zsírnél kb. 85 msec. [17] T2 relaxometria egy olyan kvantitatív MR módszer, amellyel a vizuális vizsgálattal nem észlelhető hippocampalis elváltozások is detektálhatók. Így az olyan szubtilis léziók is észlelhetők, melyek egyébként rejtve maradnának. [24] Az epilepszia esetén a T2-relaxometria magasabb jelet mutatott ki a hippocampusban, az eco T2-höz képest. [20] 26
28 Az MR vizsgálatok során epilepszia protokollt használunk: Műveleti leírás epilepsziánál 1. T2-súyozott FSE axiális a teljes koponyáról 2. Protondenzitású FSE axiális a teljes koponyáról 3. FLAIR FSE coronális (axiális) a teljes koponyáról 4. 3DFT T1-súlyozott IR a teljes agykoponyáról Kiegészítő mérések: 5. T2-súlyozott FSE a hippocampusra merőleges coronalis 3 mm szeletvastagsággal, 0 mm szelethézaggal 6. Esetleg FLAIT FSE a hippocampusra merőleges coronalis 3 mm szeletvastagsággal, 0 mm szelethézaggal Megjegyzés: Első roham után az agytumor protokoll végzendő el, ha térszűkítő folyamat gyanúja fenáll. Temporális epilepszia esetén az MPR-t a hippocampusra merőlegesen is el kell végezni. Dysplasia gyanújánál diffúziós mérések, a T2-súlyozott FSE axiális 3 mm szeletvastagsággal, 0 mm szelethézaggal, differenciáldiagnosztikai probléma esetén Gd + T1-súlyozott SE, valamint a 3DTF sorozat 3D SSD rekonstrukciója is szóba jön. [21] A vizsgálat során keressük a hippocampus, az amygdala, illetve a temporomediális régió kóros eltéréseit. Az egyik típusos eltérés a hippocampus mesialis sclerosisa, melyet az atrófiás hippocampus magas jelintenzitása jellemez. Keresni kell térfoglalásokat, melyek közül az epilepsia leggyakoribb okozója a DNET, valamint a ganglioglioma. A T2 IR coronalis felvételek a mesialis sclerosis és a hippocampus 27
29 atrófia mellett a cortex fejlődési rendellenességeire is felhívják a figyelmet. Ezek, a 3D T1 súlyozott felvételek, különböző síkban rekonstruált síkjain erősíthetők meg. Rutinszerűen mindhárom síkban, illetve a hippocampus tengelyére merőlegesen, valamint azzal párhuzamosan is kell készíteni a maximum 1,0-1,2 mm szeletvastagságú rekonstrukciókat. Ezeken a felvételeken a szürkeállomány kis területet érintő megvastagodása, a szürke és fehérállományi határ elmosott volta hívja fel a figyelmet a corticalis dysgenezisekre. A corticalis dysgeneziseket bizonyos esetekben a DTI mérésekből számított colorizált anizotrópia térképek is megerősíthetik, valamint egyes típusaiknál kontrasztanyag adására is szükség lehet. 11.ábra: Jobb oldalon atrophiás és a T2W és FLAIR felvételeken magas jelintezitású terület. Mesialis (hippocampalis) sclerosis típusos képe. (T2W, FLAIR) [16] A diffúziós tenzor képalkotás (diffusion tesnor imaging, DTI) egyes biológiai szövetek anizotrop diffúziójának megjelenítésén és annak jellemzésén alapul. A diffúzió súlyozott képalkotástól mindössze annyiban tér el a vizsgálat, hogy a diffúzió-súlyozó gradienseket a tér több irányában alkalmazzuk, így megtudhatjuk, hogy a tér adott részén, egy voxelben zajló diffúzió nagysága mekkora a tér egyes irányaiban, és mennyire anizotrop. Ennek a jellemzésnek az alapja a tenzor-modell, ami a fő diffúziós irány meghatározását lehetővé teszi, valamint az arra merőleges két tengely mentén történő diffúziót is jellemzi. Kiszámolhatjuk az átlagos 28
30 látszólagos diffúziós együtthatót (ADC), de a tenzor, mint matematikai objektum elemeinek meghatározásával másodlagos értékeket is kaphatunk ezek közül talán legfontosabb a frakcionális anizotrópia (FA). Az FA képeken a voxelek értéke 0, hogyha a diffúzió teljesen izotrop ( a tér minden irányába egyenlő, gömb alakú, pl. szabad folyadékok). Az érték 1, ha teljes mértékben anizotrop (csak egy irányba történik diffúzió, például egy teljesen zárt mikroszkopikus csőrendszerben). Fontos tudnunk, hogy a fehérállomány FA értéke magas, 0.5 vagy a feletti, a szürkeállományé pedig ennél alacsonyabb. ( ). Létrehozhatók olyan képek is, ahol színkóddal vagy vektorokkal jelöljük a voxelben megfigyelt diffúzió fő irányát. [16] 29
31 3.Anyag és módszer Kutatásomat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Képalkotó diagnosztikai osztályon a Medworks rendszeren keresztül végeztem, retrospektív dokumentum és képelemzéssel. A beteganyagom a 2016-os évben vizsgált betegek egy részét tartalmazza. Az adatokat feldolgoztam és diagramokon szemléltettem. 30
32 4. Eredmények 4.1. Nemek szerinti eloszlás százalékban Az általam átvizsgált betegek nemi megoszlását a következő diagramon szeretném ábrázolni, százalékos megoszlásban. 180 betegből 75 (42%) nőt, illetve 105 (58%) férfit jelent a 2016-os év során. (1.diagram) Nemek szerinti eloszlás %-ban Össz beteg fő Nők - 75 fő Férfiak fő 1. diagram:nemek szerinti eloszlás százalékban 31
33 4.2. Korcsoportok és nemi megoszlás A következő diagramok a korcsoportok eloszlását mutatják be, nők és férfiak esetében.(2-3diagram) Látható, hogy nőknél inkább a 60 és 70 éves korban gyakoribb az epilepszia, amíg a férfiaknál ez 50 és 60 év közé helyezhető. Nők Férfiak év 30-40év 40-50év 50-60év 60-70év 70-80év év 30-40év 40-50év 50-60év 60-70év 70-80év diagram:Nők 3.diagram: Férfiak 32
34 4.3. Képalkotó modalitások gyakorisága Az általam begyűjtött adatokból, mint, ahogy azt a mellékelt diagram (4.diagram) is mutatja, az elsődleges vizsgáló módszer amit alkalmaztak a CT. A 180 esetből összesen 154 alkalommal használták, bizonyos esetekben EEG illetve MR vizsgálatokkal együtt. Modalitások CT MR CT/EEG CT/MR MR/EEG CT/MR/EEG 4.4. Esettanulmány 4.diagram: Modalitások Ahogy a szakirodalomban is megtalálható az epilepszia kiváltó tényezői között szerepel a daganatos megbetegedés. A kutatásom során találkoztam, tumor következtében kialakuló epilepsziás esettekkel, és ezek közül szeretnék egyet szemléltetni. A következő beteg egy 52 éves férfi, aki epilepsziás rosszulléttel került kórházi felvételre. A vizsgálatokkal a lehetséges kiváltó tényezőt próbálták feltárni. Ennek érdekében koponya MR és CT vizsgálatokat végeztek. 33
35 A CT képen a leletek alapján multiplex lokalizációban, ödémával övezett metastasisok írhatók le. 10.ábra: kontraszt anyagos CT felvétel, amelyen frontalisan gyűrűszerűen halmozó góc látható ödémával. MR felvételek is készültek T2, T1, T1 k.a., FLAIR illetve diffúzió súlyozással. Amelyeken szintén számos metastasis írható le. 11.ábra: T2 súlyozott axiális sík 11.ábra: FLAIR, axiális sík A további kivizsgálás során kiderült, hogy primer tüdő tumor adja az agyi metasztázist, amely okozhatta az epilepsziás rohamot. 34
36 5. Összegzés A kutatásom alapkérdései az alábbiak voltak: Milyen típusú roham fordul elő a legtöbbször? Melyik ebben a kórházban legtöbbször alkalmazott képalkotó diagnosztikai módszer? Melyik nemet és korosztályt érinti leginkább ez a betegség? Segíthet-e a képalkotás az esetleges műtéti terv felállításában? Milyen elváltozás látszik a leggyakrabban? Milyen betegség szerepel az anamnesisben leggyakrabban? A legtöbb kérdésemre a választ megtaláltam. Az általam vizsgált esetek nagy részében GM roham zajlott le. A szakirodalommal ellentétben az én esetemben a CT vizsgálat játszott jelentősebb szerepet. Inkább a férfiakra jellemző év körül. A szakirodalom alátámasztja, hogy a műtéti tervezésben a különböző MR vizsgálatok segítséget nyújthatnak. A kutatásom során leggyakrabban látott elváltozás az emolito volt, viszont véleményem szerint ez nem specifikus. Az anamnesisben a hypertonia és ISZB szerepelt a leggyakrabban. 35
37 6.Köszönetnyilvánítás Köszönöm Dr. Tompa Tamás tanár úrnak, a szakdolgozatom megírásában való segítségét. 36
38 6. Irodalomjegyzék [1] [2] Szirmai Imre-Neurolóia [3] Dr. Tarsoly Emil- Funkcionális Anatómia Medicina Könyvkiadó ZRT. Budapest 2007 [4] Wr_sB5CTmwWTqLjgDg&q=brain+lobes&oq=brain+lobes&gs_l=psyab.3..0i19k1l j c.1.64.p sy-ab j0i10k1j0i30k1.0.rwknysbnkii#imgrc=3vhx1oeolzw8nm 5] [6] World Health Organization: Mental Health. Fact Sheet N 130 Geneva, 1998 [7] Dr. Károlyházy Katalin-Epidemiológiai felmérés az epilepsziás betegek szájállapotáról. Fogászati ellátásuk módozatai. Semmelweis Egyetem Budapest 2004 [8] Prof. Halász Péter [9] Békés Judit, Halász Péter- Mit kell tudnunk az epilepsziáról, 2010 [10] Rajna Péter-Epilepszia 1996 [11] Dr. Arányi Zsuzsanna- Epilepszia, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika [12] hypsarrhythmia; Diagnosis and Management of Epileptic Encephalopathies in Childre. Puneet Jain, Manjari Tripathi July 2013 [13] Emberi életfolyamatok idegi szabályozása a neurontól a viselkedésig. Interdiszciplináris tananyag az idegrendszer felépítése, működése és klinikuma témáiban orvostanhallgatók, egészség- és élettudományi képzésben résztvevők számára Magyarországon Szerkesztette Szerkesztette: Csernus Valér, Kállai János, Komoly Sámuel, Ábrahám Hajnalka; Ács Péter; Albu Mónika; Bajnóczky István; Balás István; Benkő András; Birkás Béla; Bors László; Botz Bálint; Csathó Árpád; Cséplő Péter; Csernus Valér; Dorn Krisztina; Ezer Erzsébet; Farkas József; Fekete Sándor; Feldmann Ádám; Füzesi Zsuzsanna; Gaszner Balázs; Gyimesi Csilla; Hartung István; Hegedűs Gábor; Helyes Zsuzsanna; Herold Róbert; Hortobágyi Tibor; Horváth Judit; Horváth Zsolt; Hoyer Mária; Hudák István; Illés Enikő; Jandó Gábor; Jegesy 37
39 Andrea; Kállai János; Karádi Kázmér; Kerekes Zsuzsanna; Koller Ákos; Komoly Sámuel; Kovács Bernadett; Kovács Norbert; Kozma Zsolt; Kövér Ferenc; Kricskovics Antal; Lenzsér Gábor; Lucza Tivadar; Mezősi Emese; Mike Andrea; Montskó Péter; Nagy Alexandra; Nagy Ferenc; Pál Endre; Péley Iván; Pethő Gábor; Pethőné Lubics Andrea; Pfund Zoltán; Pintér Erika; Porpáczy Zoltán; Pozsgai Gábor; Reglődi Dóra; Rékási Zoltán; Schwarcz Attila; Sebők Ágnes; Simon Gábor; Simon Mária; Sipos Katalin; Szapáry László; Szekeres Júlia; Szolcsányi Tibor; Tamás Andrea; Tényi Tamás; Tiringer István; Tóth Márton; Tóth Péter; Trauninger Anita; Vámos Zoltán; Varga József; Vörös Viktor, Dialóg Campus Kiadó 2016 [14] Dr. Halász Péter- Epilepsziás tünetegyüttesek 1997 [15] Szerkesztő: Bogner Péter- Képalkotási gyakorlatok- az Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapszak hallgatói részére Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2014 [16] Berényi Ervin-MR képalkotás Debreceni Egyetem 2011 [17] Martos: Az MR működésének alapjai (1.3 verzió, ) [18] Orsi Gergely Testtömeg index-szel és kávéfogyasztással összefüggő agyi morphometriai és volumteriai eltérések vizsgálata mágneses rezonanciás képalkotással PÉCS, 2012 [19] Temporal lobe epilepsy: quantitative MR volumetry in detection of hippocampal atrophy. Farid N1, Girard HM, Kemmotsu N, Smith ME, Magda SW, Lim WY, Lee RR, McDonald CR.,Radiology Aug; [20] T2-weighted and T2 relaxometry images in patients with medial temporal lobe epilepsy. Coan AC 1, Bonilha L, Morgan PS, Cendes F, Li LM. J Neuroimaging Jul;16 [21] Palkó András, Martos János, Karlinger Kinga- CT/MR vizsgálatok műveleti leírása 2008 [22] T2-weighted and T2 relaxometry images in patients with medial temporal lobe epilepsy. Coan AC 1, Bonilha L, Morgan PS, Cendes F, Li LM. J Neuroimaging Jul;16 [23] Jack, C.R. (1996): Hippocampal T2 relaxometry in epilepsy: past, present, and future. Am. J. Neurorad. [24] Scott, R.C. Cross, J.H., Gadian, D.G., Jackos, G.D., Brian, G., Neville, R. és Connelly, A. (2003): Abnormalities in hippocampi remote from the seizure focus: a T2 relaxometry study. Brian [25] Kang JY, Rabiei AH, Myint L, Nei M. Equivocal significance of post-ictal generalized EEG supression as a marker of SUDEP risk. Seizure May; 48:28-38
Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam
Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban Fogarasi András Bethesda Gyermekkórház, Budapest Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam Budapest, 2013. november 22. fog.andras@gmail.com Tel: 4222-875
RészletesebbenEpilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus
Epilepszia és epilepsziás rohamok Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepsziás roham definíciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció abnormálisan synchron aktivációja Epilepsziás
RészletesebbenA gyermekkori epilepsziák felismerése
A gyermekkori epilepsziák felismerése Dr. med. habil. Fogarasi András Tudományos igazgató Bethesda Gyermekkórház, Budapest fogarasi@bethesda.hu Tel: 4222-875 Fıbb lépések Felismerés Diagnózis Klasszifikáció
RészletesebbenJanszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika
Epilepszia mőtéti m ti kezelése Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika Az epilepsziasebészet szet helye az epilepszia terápi piájában 2005-ben Epilepszia prevalenciája: 0,5-1 % kb. 20-30%-ban az epilepszia
RészletesebbenEpilepszia. Dr. Barsi Péter SE MR Kutatóközpont, Budapest
A kérőlaptól a diagnózisig - MR vizsgálatok a gyakorlatban ( Amit tudni akarsz az MR-ről ) Tanfolyam orvosoknak és radiográfusoknak Mediworld Plus Diagnosztikai Kft, Székesfehérvár, 2013. május 24 Epilepszia
RészletesebbenGyermekneurológia. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati Kötelező Továbbképző Tanfolyam
Tel: 4222-875 Gyermekneurológia Fogarasi András Bethesda Gyermekkórház, Budapest Gyermekgyógyászati Kötelező Továbbképző Tanfolyam fog.andras@gmail.com Budapest, 2012. november 22-24. Gyermekneurológiai
RészletesebbenRITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA
RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA Dr. Dömötör Johanna Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Neurológia Osztály, Debrecen Magyar Epilepszia Liga XIII. Kongresszusa 2016. május 26-28. Szeged Bevezetés
RészletesebbenFEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL
Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis
RészletesebbenÚjszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután
Újszülöttkori görcsök Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens 2016. Április 7. Bókay délután BNO-kód : P90H0 Hivatalos név: Újszülöttkori görcsök Csoport: Újszülöttkori görcsök, A perinatális szakban keletkező
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenLebeny syndromák. Dr. Fekete István május 02.
Lebeny syndromák Dr. Fekete István 2019. május 02. Lebeny-szindrómák Az agykéreg specifikus területeinek a károsodása neurológiai góctünetet és focalis, néha generalizált mentalis tünetegyüttest okoz.
RészletesebbenEszméletvesztések. Janszky József. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika
Eszméletvesztések Janszky József Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval IX-X agyideg fájdalommal járó kórképei: agyalapi tumorok és glossopharyngeus-neuralgia
RészletesebbenEpilepszia és s epilepsziás rohamok diagnózisa
Epilepszia és s epilepsziás rohamok diagnózisa Janszky József Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Epilepsziás s roham definíci ciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció
RészletesebbenAZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA
AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA PTE ÁOK, V. évfolyam Pécs, 2014.04.23. Gyimesi Csilla I. Az epilepszia betegség felismerése definíció klasszifikáció differenciáldiagnózis II. Kivizsgálásának lépései III.
RészletesebbenA beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán
A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó
RészletesebbenA sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája
MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar OLKDA alapszak A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája Konzulens: Dr. Martos János PhD főiskolai tanár Intézeti Tanszékvezető Klinikai Radiológiai Intézeti Tanszék
RészletesebbenEPILEPSZIA. Fekete István. DE OEC Neurológiai Klinika. Debrecen, szeptember 13.
EPILEPSZIA Fekete István DE OEC Neurológiai Klinika Debrecen, 2011. szeptember 13. Az epilepszia mint betegség Mindazon tünetegyüttesek összefoglaló neve, amelyekre jellemző: klinikailag rohamszerű tünetek,
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenFejlődési rendellenességek felnőttkori manifesztáció
A kérőlaptól a diagnózisig - MR tanfolyam orvosoknak és szakdolgozóknak "Amit tudni akarsz az MR-ről..." Bajcsy-Zsilinszky Kórház, 2014. május 9 Fejlődési rendellenességek felnőttkori manifesztáció Dr.
RészletesebbenSarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,
Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Rostás Tamás3, Ritter Zsombor4, Zámbó Katalin1 Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenDemyelinisatios betegségek
Demyelinisatios betegségek Dr. Zsigmond Ildikó MR Kutatóközpont, Mediworld Plus Kft., Mediworld Diagnosztika Kft. 2013. május 24. Székesfehérvár A fehérállomány: - Az idegsejtek velőshüvellyel borított
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenSyncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika
Syncope: mi köze k a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval Parkinson kórban ritkán és a multiszisztémás atrófia
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenIII./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus
III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenSinus thrombosis http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina
http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina Jelen esetbemutatás kizárólag oktatási célokat szolgál, a diák, videók bármilyen felhasználása kizárólag a Debreceni Egyetem OEC írásos engedélyével történhet. Epidemiológia:
RészletesebbenPERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.
PERIÓDIKUS EEG MINTÁK Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011. Periódicit dicitás s az EEG-ben Regulárisan, meghatározott, intervallumonként jelentkező minta Az ismétlődő minta lehet: meredek hullám,
RészletesebbenClemens Béla. Epileptiform potenciálok és azokat utánzó jelenségek. Kenézy Kórház Kft., Neurológia, Debrecen
Clemens Béla Epileptiform potenciálok és azokat utánzó jelenségek Kenézy Kórház Kft., Neurológia, Debrecen 1. Elektromorfológia Egyszerű grafoelemek - tüske (20-70 msec) - meredek hullám (70-200 msec)
RészletesebbenNEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013
NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenMágneses rezonanciás képalkotás AZ MRI elve, fizikai alapok
MR-ALAPTANFOLYAM 2011 SZEGED Mágneses rezonanciás képalkotás AZ MRI elve, fizikai alapok Martos János Országos Idegtudományi Intézet Az agy MR vizsgálata A gerinc MR vizsgálata Felix Bloch Edward Mills
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenTüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!
Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenDR. HAJNAL KLÁRA / DR. NAHM KRISZTINA KÖZPONTI RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA Uzsoki utcai kórház. Emlő MR vizsgálatok korai eredményei kórházunkban
DR. HAJNAL KLÁRA / DR. NAHM KRISZTINA KÖZPONTI RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA Uzsoki utcai kórház Emlő MR vizsgálatok korai eredményei kórházunkban 2015.01.01-2016.04.30 között kórházunkban végzett emlő MR vizsgálatok
RészletesebbenDEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes
DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid
RészletesebbenReumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium
RészletesebbenPrenatalis MR vizsgálatok
Prenatalis MR vizsgálatok Prof. Dr. Lombay Béla Borsod A.Z. Megyei Kórház és s Egyetemi Oktatókórház Miskolci Egyetem, Egészségtudományi gtudományi Kar, Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Miskolc Múlt - jelen
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenSZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenAntitest-mediált encephalitisek
Antitest-mediált encephalitisek Dr. Simó Magdolna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika II.Terápiás Aferezis Konferencia 2013. szeptember 27. Autoimmun encephalopathiák Antitestek neuron ill. glia sejtfelszíni
RészletesebbenDr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet
Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen
RészletesebbenSürgősségi ellátás a neurológiában
Csiba László - Fülesdi Béla Sürgősségi ellátás a neurológiában * Sürgős ellátást igénylő neurológiai betegségek * * Gyakran használt neurológiai gyógyszerekkel okozott mérgezések * Egyes neurológiai betegségek
RészletesebbenPrenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály
Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon
Részletesebben1. ESET DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS. 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét
1. ESET 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét Sebészeti osztály hasi UH: bélfal ödéma, ascites konzervatív kezelés DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenA neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása
A neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása Molekuláris Medicina Mindenkinek Fókuszban a Neurofibromatózis Varga Edina Tímea SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Neurofibromatózis I.
RészletesebbenA fizika törvényei szerint bántalmazás vagy baleset
A fizika törvényei szerint bántalmazás vagy baleset Ferenczi Andrea, Czégeni Árpád Attila Gárdos László Zala Megyei Kórház Bántalmazás vagy baleset Csecsemőket és kisdedeket ért súlyos sérülések esetén
RészletesebbenEEG és videó-eeg jelentősége az epilepsziában, epilepsziás rohamok tünettana (videó)
EEG és videó-eeg jelentősége az epilepsziában, epilepsziás rohamok tünettana (videó) Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés, PTE ÁOK/2013.II/00141, 2013.11.25-29., Pécs Gyimesi Csilla Epilepszia:
RészletesebbenEpilepszia és epilepsziás rohamok I-II. Janszky József Egyetemi adjunktus
Epilepszia és epilepsziás rohamok I-II Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepsziás roham definíciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció abnormálisan synchron aktivációja
RészletesebbenHyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel
Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:
RészletesebbenSzexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:
Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett
RészletesebbenMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai
RészletesebbenGYERMEKGYÓGYÁSZAT A gyermekkori epilepszia
A gyermekkori epilepszia Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció és alapvetõ megállapítások Epilepsziás roham alatt az idegrendszer rohamszerûen fellépõ, átmeneti mûködészavarát értjük,
RészletesebbenDementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11.
Dementiák biomarkerei Oláh Zita 2015. November 11. Mi a biomarker? A biomarkerek biológiai paraméterek, amelyek normális és kóros folyamatokat, beavatkozásokra adott válaszokat jeleznek, továbbá objektív
RészletesebbenBevezetés a kognitív idegtudományba
Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia
RészletesebbenAlapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu
Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/
Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti
RészletesebbenA központi idegrendszer funkcionális anatómiája
A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenEPILEPSZIA. Fekete István. DE OEC Neurológiai Klinika. Debrecen, 2012. november 20.
EPILEPSZIA Fekete István DE OEC Neurológiai Klinika Debrecen, 2012. november 20. Az epilepszia, a soknevű kór Epilambano, Epilambanein, Epilepsia (megragadni, fogva tartani, összecsomagolni) Morbus Sacer
RészletesebbenEtiológia. Epidemiológia. Patofiziológia. Terápia
Etiológia Epidemiológia Patofiziológia Terápia Szisztémás betegség időszakában vagy jól dokumentált agyi történéssel szoros időbeli kapcsolatban jelentkező roham. Szinonímák: alkalmi reaktív provokált
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /
Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2018-19-2/ Bevezetés Az emberi agy és vizsgáló módszerei Néhány ok arra, hogy miért kell vizsgálni a látórendszert Mi van
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
RészletesebbenVIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei
VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei A fejezetben a lábat alkotó csontok számbeli többletét és hiányát, valamint méretbeli túl-, illetve alulnövekedését részletezzük. Az e fejezetben található
RészletesebbenTermészettudományi Kutatóközpont, Magyar Tudományos Akadémia (MTA-TTK) Agyi Képalkotó Központ (AKK)
Szimultán multi-slice EPI szekvenciák: funkcionális MRI kompromisszumok nélkül? Kiss Máté, Kettinger Ádám, Hermann Petra, Gál Viktor MTA-TTK Agyi Képalkotó Központ Természettudományi Kutatóközpont, Magyar
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.
Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul
RészletesebbenSav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenDr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg
Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg Osztályunkon plazmaferezissel kezelt betegek: Guillan-Barreszindróma 2 eset Hyperlipidaemiaokozta pancreatitis Anti-NMDAreceptor encephalitis A kezelés
RészletesebbenOrszágos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele
Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája.
PTE ETK KAPOSVÁRI KÉPZÉSI KÖZPONT KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. 2.) Az agy fejlődési rendellenességeinek
RészletesebbenAdatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán
Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus
RészletesebbenElveszett emlékek. Miről lesz szó?
Miről lesz szó? Elveszett emlékek Amnéziák osztályozás, okok, magyarázó elméletek Demeter Gyula és Kardos Zsófia gdemeter@cogsci.bme.hu Emlékezeti funkciók diagnosztikája betekintés egy pár klasszikus
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál
Alvászavarok Alvászavarok és álmatlanság Az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) ritmusos szervezõdése alapvetõ jellegzetessége az embernek és minden fejlettebb állatfajnak is. Az alvás olyan élettani
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenMR szerepe a politraumát elszenvedett betegek képalkotó diagnosztikájában
MR szerepe a politraumát elszenvedett betegek képalkotó diagnosztikájában Gion Katalin 1, 2; Szabovik Géza 3; Palkó András 2 Diagnoscan Magyarország Kft. Affidea Csoport 1; SZTE Radiológiai Klinika 2;
RészletesebbenKAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9.
KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Osztályának, a Magyar Váll- és Könyöksebészek Egyesületének és a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták
RészletesebbenSzorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenGamma-kamera SPECT PET
Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenNocturia napjaink betegsége Dr. Siller György
Szegedi úti akadémia 2017 Nocturia napjaink betegsége Dr. Siller György Nocturia Életminőséget jelentősen rontja Életkilátásokat is befolyásolhatja Férfiakat és nőket egyaránt érinti Rendszeres témája
RészletesebbenTamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD
Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál
RészletesebbenVesztibuláris rendellenességek gyermekkorban
Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban (Bower-Croton, 1995) 7 793 gyerekből 34 érintett 34 = 0? A rendellenesség a vesztibuláris rendszer bármely szintjén felléphet Lehet: veleszületett, szerzett
Részletesebbenkórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése
AZ ELŐADÁS VÁZLATA Neurológiai katasztrófák Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika Klinikai Idegtudományi Központ Ischaemiás (80%) és vérzéses (20%) stroke Subarachnoidalis vérzés
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK
Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását
RészletesebbenDr. Kásler Miklós: A fej-nyaki tumorok epidemiológiája, incidenciája és mortalitása a nemzetközi adatok tükrében. Teendők, lehetőségek
ELŐZETES PROGRAM 2017. február 23. csütörtök Megnyitó 13.00-14.50 ONKOLÓGIAI AKTUALITÁSOK I. Plenáris előadások Üléselnök: Dr. Tamás László 13.00-13.25 Dr. Tamás László: A családorvosok és a szakrendelőben
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során
Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során Dr. Urbán Edina Károlyi Sándor Kórház Neurorehabilitációs Osztály, Budapest ORFMMT XXVII. vándorgyűlés Budapest, 2008.szeptember
RészletesebbenKialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.
Az az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az szinte már népbetegség
Részletesebben