IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA"

Átírás

1 1

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kommunikáció és Médiatudomány Szak IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország mai katonai egyenruháinak interkulturális összehasonlítása Belső konzulens Dr Hidasi Judit BGF Dékán Külső konzulens Kiss Dezső ZMNE Készítette Török Csilla Levelező tagozat PR/Szóvivő szakirány Budapest

3 Tartalom IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország mai katonai egyenruháinak interkulturális összehasonlítása BEVEZETŐ Szubjektív bevezetés A kutatás célja Hipotézisek A kutatás tartalma és alkalmazott módszerei AZ IDENTITÁS SZEREPE Az identitás fogalma Két szociálpszichológiai elmélet az identitásról A társadalmi normák A konformizmus A RUHA TESZI AZ EMBERT!? Az öltözködés, mint kommunikációs kód A kulturális jelzések (szignálok) Az öltözködés, mint jelrendszer A ruhaviselet mint státusz és divat A rendi társadalom hagyományai A modern társadalom sajátosságai A divat Az egyenruha és a személyes én megjelenítése A KATONAI EGYENRUHA A katonai egyenruha jellemzői Az egyenruha fogalmáról Az egyenruha születése és rendeltetése Néhány szó a jelzések és a színek történetéből Az egyenruhák rendeltetése A polgári és a katonai viselet Az önálló katonai divat Az egyenruha, mint információs tábla A katonai viselet hatása a polgári öltözködésre A NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS A HADSEREGEK ARCULATI ELEMEI

4 Általános összefüggések A nemzeti szimbólumok szerepe A nemzeti szimbólumrendszer főbb elemei (Állam)nemzeti szimbólumok a vizsgált hadseregek egyenruháin Franciaország Címerállat Magyarország KATONAI EGYENRUHÁK Az amerikai (USA)hadsereg egyenruhái Az amerikai egyenruhák általános sajátosságai Az amerikai díszegyenruha A köznapi egyenruha Gyakorló egyenruha A francia hadsereg egyenruhái A Francia Idegenlégió Az Idegenlégió díszegyenruhája Az Idegenlégió társasági egyenruhája A francia hadsereg gyakorló egyenruhája A mai magyar hadsereg katonai szimbólumai és egyenruhái A magyar hadsereg alapszimbólumai Egyenruha: nevelés és népszerűség A díszegyenruha A hallgatói díszöltözet A köznapi egyenruha A gyakorló egyenruha ZÁRSZÓ Egyenruha, hivatás és identitás A katonai egyenruha nemzeti és nemzetközi jellege Egyenruha és a Kommunikáció Az egyenruhák változása Végezetül FELHASZNÁLTIRODALOM FELHASZNÁLT HONLAPOK

5 BEVEZETŐ Csínom Palkó, Csínom Jankó csontos karabélyom, Szép selymes lódingom, dali pár pisztolyom, Nosza rajta jó katonák, igyunk egészséggel, Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével. (népdal) Szubjektív bevezetés A téma kiválasztásakor két tényező volt igazán fontos számomra. Egyrészt az öltözködés, a ruha. Mivel a szépségiparban dolgozom, ezért nagyon jól tudom, hogy a ruha teszi az embert, azaz, hogy társadalmi szerepek, illetve az identitás megélésében igen nagy szerepe van a ruhának, a külső megjelenésnek. Közismert, hogy az öltözködés, a csomagolás az egyik alapvető kommunikációs eszközünk, 1 bár az emberek többsége szerintem nincs tisztában azzal, hogy öltözködésüknek milyen komoly üzenetközvetítő hatása van. Azonnal tudtam tehát, hogy valamilyen formában az öltözködésről, a ruháról fogok írni. A másik alapvető szempont a hadsereg, az egyenruha volt. Legfőképpen azért, mert a hadsereg, illetve az egyenruha nagyon sokféle formában kapott jelentőséget eddigi életem során. A hadsereg nekem gyermekkorom óta ismerős közeg: édesapám katonatiszt. Számtalan emlékem van arról, hogy gyermekként mennyire büszke voltam rá. Amikor kézen fogva mentünk egy-egy rendezvényre és az utcán mindenki megbámulta a díszegyenruháját, a kitüntetéseit; vagy amikor a laktanyában mindenki tisztelgett neki, előre engedte. Még most is érzem az erőt, ami akkor belőle sugárzott. 1 Különösen érdekes volt ebből a szempontból látni, hogy a divattervezők és a tárgyak designerei mennyire hasonlóan dolgoznak. Amikor például egy piacra bevezetendő új termék érkezett a L Oreal Magyarország Kozmetikai Kft-be (ahol korábban dolgoztam), akkor még többnyire színtelen és szagtalan formában teljesen egyszerű fehér csomagolásban felirat nélkül létezett. Aztán egy-két hónap alatt a különböző típusú szakemberek felöltöztették, hogy vonzó termék legyen belőle a vásárlók számára. 5

6 A hadsereg aztán később is fontos szerepet játszott az életemben. Az 1990-es évek közepén a Kaposvár mellett lévő taszári magyar repülőteret és laktanyát átadták az Amerikai Egyesült Államok (USA) hadseregének. A laktanyába nagyszámú amerikai katonát (majd 2003 elején átképzendő irakiakat) vezényeltek, a repülőteret pedig sajátos területen-kívüliséget élvezve az amerikai hadsereg használta. Ezzel egy új lehetőség nyílt számomra. Pályázaton elnyertem ugyanis a Taszári Amerikai Támaszpont fodrászati és szépészeti ellátásának koncesszióját, azaz én szervezhettem meg az itt állomásozó amerikai és az iraki civilek fodrászati ellátását. A laktanyán belül több fodrászszalont (Barber and Beauty shop) üzemeltettem, amelyek a női-férfi katonák kiszolgálását egyaránt jelentette. Itt aztán minden szempontból szembetaláltam magam a multikulturalizmus összes előnyével és hátrányával: össze kellett egyeztetnem a magyar és az amerikai munkakultúrát; szót kellett értenem az emigrációból hazatérő leendő iraki katonákkal; meg kellett tanulnom a fehér emberek hajszerkezetétől nagyon nagymértékben különböző hajszerkezetek (feketék, ázsiaiak) kezelését; a férfi- és női katonák eltérő szépészeti igényeit stb. és akkor még nem beszéltem a nyelvi nehézségekről. 2 A harmadik, katonaságra vonatkozó élményem valószínűleg közvetlenül ez inspirálta ezt a dolgozatot az volt, hogy még a taszári munkahelyemhez kapcsolódva el kellett utaznom Koszovóba egy Nemzetközi Katonai bázisra, ahol nagyon érdekes benyomások értek. Ezen a NATO támaszponton a különböző nemzetiségű katonák (amerikaiak, franciák, olaszok, németek, csehek, lengyelek, magyarok) bár külön-külön barakkokba voltak elszállásolva, a közös helységekben - étkezde, kantin, szórakozási lehetőségek, fodrászüzlet stb. - azonban mégis együtt töltötték az idejüket. Külső szemlélőként alapvetően az egyenruhájuk különböztette meg őket egymástól. Nagyon érdekes volt az a sok színes (tarka) egyenruha, amely alapján nagyon hamar el tudtam különíteni egymástól a különböző csoportokat és embereket, akiket a későbbiekben már más jellemzők (beszéd, metakommunikáció stb.) is el tudtam különíteni. Meglepő volt az is, hogy a katonai öltözködés - legyen az díszruha, vagy gyakorló-ruha - mennyire kifejezi az adott nemzethez való tartozást, a nemzeti identitást. 2 Multikulturális élményeim tovább bővültek, amikor egy évre az USA-ba utaztam, ahol vietnámi, kínai, lengyel, orosz, argentin, mexikói stb. osztálytársaimmal közösen tanultuk az angolt. Az iskolában rendszeres party-k voltak, ahol lehetőség nyílt egymás kölcsönös megismerésére. Az amerikai emberek nagyon segítőkészek voltak és sokkal nyitottabb életet élnek véleményem szerint, mint mi Közép- Kelet Európában különösen mi magyarok nagyon zárt életvitelt folytatunk hozzájuk képest. 6

7 Úgy gondolom, hogy a hadsereg, az egyenruha egy kissé mostohagyerekként van kezelve mind a szépségiparban, mind a divatszociológiában, mind a kommunikációelméletben. Pedig régebbi divatlapokban, társasági újságokban 3 bemutattak katonai egyenruhákat is, ami persze összefügg a korabeli magyar hadsereg magas társadalmi presztízsével is. Szerintem fontos lenne, hogy az egyenruha a jelenleginél nagyobb társadalmi figyelmet kapjon, hiszen az utóbbi időben nagyon sok fontos új fejlemény történt a hadseregben ezen a téren is: nagyszámban megjelentek a nők a hadseregekben; a katonák közötti közvetlen harc ma már nem jellemző, így a katonák jelentős része a harci eseményektől távolabb tevékenykedik, ami a viseletükön is megmutatkozik; más a hadsereg viszonya a civil lakossághoz is, mint korábban. A kutatás célja Szakdolgozati kutatásom alapvető célja az, hogy megvizsgáljam, napjainkban a katonai egyenruha mennyiben tekinthető identitásképző tényezőnek: mennyiben segíti a katonákat abban, hogy azonosuljanak sajátos társadalmi szerepükkel, a választott közösség (itt a katonaság) szabályrendszerével, valamint kitüntetett szerepükkel a nemzeti identitás terén. Mivel a hadsereg, az egyenruha kiemelt módon hordozza, illetve közvetíti a nemzeti identitás alapvető elemeit, ezért mind szociológiai, mind pszichológiai értelemben jól vizsgálható az egyéni és közösségi identitás kialakulása és működése. A fő kérdés itt az, hogy mennyiben segíti, illetve nehezíti az egyenruha a katonákat a közösséggel a hadsereggel, illetve a nemzeti közösséggel való azonosulásukban, illetve mennyire teszi lehetővé személyiségük, autonómiájuk megőrzését. Fontos kutatási cél még magának az egyenruhának a vizsgálata. Terjedelmi okokból itt három alapvető területen, illetve megközelítésben elemzem majd az egyenruhákat: funkcionális (gyakorlati használhatósági) szempont, amely legfőképpen az egyenruha anyagának és használatának összefüggéseire koncentrál majd, 3 Emlékszem egyszer a kezembe került néhány Új Idők magazin, amelyben a két világháború közötti időszak katonai díszegyenruháit mutatták be. 7

8 szépészeti, esztétikai szempont, szimbolikus szempont mennyiben sugározza a nemzeti szimbólumokat, a hazafiságot (a honvédő szerepet), a nemzeti identitást, illetve a speciálistársadalmi státuszt. Természetesen ebből a szempontból különösen érdekes a különböző nemzetek katonai egyenruha terén megfogalmazódó önképének - interkulturális összehasonlítása. A Szakdolgozatban három ország katonai egyenruháit fogom majd összehasonlítani: USA Franciaország Magyarország A Szakdolgozat alapvető céljaihoz tartozik még az is, hogy az elemzés során bemutassam azt gazdag képi világot, látványt, amely az egyenruhákat jellemzi. Hajlamosak vagyunk ugyanis a katonaságot, az egyenruhát a szürkeséggel, a terepszínűséggel, az uniformizáltsággal azonosítani. Mindez szorosan összefügg hadsereg presztízsének nagymértékű csökkenésével. Több generáció nőtt már fel úgy, hogy a társadalmi és katonai ünnepségeken nem ismerhette meg a katonai díszegyenruhák hihetetlen változatosságát, tarkaságát; hogy nem ismerhette meg a különböző fegyvernemek és katonai szimbólumok színes sokféleségét. Szakdolgozatomban ezért különösen nagy hangsúlyt kapnak majd a vizuális elemek, amelyek azonban nemcsak illusztrációul szolgálnak majd, hanem a mondandó alapvető hordozóiként szolgálnak. Hipotézisek A Szakdolgozathoz kapcsolódó alapvető hipotéziseim a következők: 1. egyenruha alapvető csoport-, illetve identitásképző elem mind a katonák, mind a civilek számára, 2. nagymértékben segít azonosulni azzal a különleges szereppel, amely kiemelt helyet tölt be a nemzeti identitás megélésében (a honvédő hazafi, aki akár az életét is áldozza a hazájáért ), 8

9 3. az egyenruha szoros és közvetlen kapcsolatban áll az adott ország múltjával, dicsőséges korszakaival, 4. a különböző nemzetek egyenruhái magukon viselik az adott nemzet szimbólumait és nemzeti sajátosságait, nemzeti szimbólumok, aki viseli, önkéntelenül is feszesebb a tartása stb. - mindez kifejeződik az egyenruha megjelenésében 5. A vizsgálat megmutathatja, hogy a multikulturális szemlélet mennyiben segítheti a nagyobb, nemzetek feletti katonai integrációk (pl. a NATO) (együtt)működését. A kutatás tartalma és alkalmazott módszerei Az egyenruhák összehasonlítása, illetve hipotéziseim igazolása sokféle megközelítést igényel. A téma sokoldalú és sokszínű megközelítése érdekében először egy elméleti, szakirodalmi blokk következik, amelyben néhány alapfogalmat szeretnék tisztázni a hazai szakirodalom alapján. Mindenekelőtt az identitás fogalmát definiálom mind szociológiai, mind pszichológiai szempontból. Természetesen nem vállalkozhatom a fogalom teljes körű értelmezésére: itt elsősorban az öltözködés, illetve az egyenruha vonatkozásában felmerülő vonatkozásokat tárgyalom majd. A másik ilyen jellegű kulcsfogalom az öltözködés, illetve a ruha lesz, amelyet úgy fogok értelmezni, mint sajátos kommunikációs eszközt, mint sajátos jelrendszert. Az elméleti blokk harmadik részében az egyenruha társadalmi szerepéről lesz szó az iskolaköpenytől az egyenruháig. A Szakdolgozat második egysége az egyenruhákról szól majd. Igyekszem interdiszciplináris módon - a (katona)politikai, szociológiai, antropológiai és pszichológiai módszerekkel összefoglalni mindazt, ami az egyenruhák kialakulásáról és fő jellemzőikről megtudtam. A Szakdolgozat harmadik részében az amerikai (USA), francia és a magyar egyenruhákat fogom összehasonlítani. Először röviden összefoglalom a nemzeti szimbólumok legfőbb sajátosságait, majd arról lesz szó, hogy ezek a nemzeti szimbólumok hogyan és milyen formában jelennek meg a katonai egyenruhákon. Az elemzéshez a szemléletesség érdekében egyrészt fotókat és rajzokat fogok használni, másrészt pedig az általam elkészített interjúkból fogok bevágni részleteket. Az egyenruhákat kétféle oldalról törekszem bemutatni. Egyrészt lineárisan, ami azt jelenti, hogy az egy nemzethez tartozó jellemző egyenruhákat veszem majd sorba, másrészt pedig össze fogom hasonlítani a különböző országok egyenruháinak legjellemzőbb vonásait. 9

10 A Szakdolgozat utolsó része interjúkra épül. Fontosnak tartom ugyanis azt, hogy a tudományos (elméleti) megközelítések mellett megjelenjen a szubjektívebb, személyesebb hang is. Eredetileg szerettem volna amerikai (USA) és francia katonákkal is interjút készíteni az egyenruhájukhoz fűződő kapcsolatukról és érzéseikről, de sajnos ezt nem tudtam realizálni. Így csak magyar katonákkal beszélgettem arról, hogy számukra mit jelent (mit jelentett) a katonai egyenruha. Az összehasonlíthatóság kedvéért egy idősebb az ún. Kádár-rendszerben aktív és egy fiatalabb ma is aktív katonatiszttel készített mélyinterjúból vágtam össze ezt a részt. Az interjúk során alapvetően nyitott kérdéseket tettem fel, szerettem volna minél több személyes és spontán megnyilvánulást kapni. Felállítottam az interjú vezérvonalát, majd alkalmazkodtam a megkérdezettekhez és a téma alakulásához. Próbáltam azonosulnom a katonai pálya sajátosságaival, hogy közelebb kerüljek a katonai élethez bár ebben a közegben nőttem fel, kiderült számomra, hogy a katonai pálya sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint azt korábban érzékeltem. Igyekeztem tehát minél rugalmasabb kérdezési technikát alkalmazni. * Mivel a kiegészítő szövegek, lábjegyzetek és a képek nagyon szorosan kötődnek az alapszöveghez, ezért az ún. alsó jegyzetelést használtam. A Szakdolgozat képanyaga a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum archívumából való. Külön köszönöm Baczoni Tamás muzeológus segítségét, amelyet a képek válogatásában nyújtott. * Ez úton is szeretnék köszönetet mondani interjúalanyaimnak, akik nagyon sok fontos szakmai információval és háttéranyaggal láttak el a dolgozat megírása során, illetve korrigálták esetleges tévedéseimet: Mindenekelőtt Édesapámnak, Török Sándor nyugállományú alezredesnek köszönöm a segítségét és bátorítását, valamint Benedek Zoltán őrnagynak (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Tagozat, tagozatparancsnok-helyettes), Rakonczai Péter őrnagynak, 10

11 (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Tagozat, katonai vezető főtiszt), Baczoni Tamás őrnagynak (muzeológus, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum), Vogel Dávid hadnagynak, (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kancellária, főtiszt). Köszönettel tartozom konzulenseimnek azért a segítségért, amit a Szakdolgozatom írásakor nyújtottak számomra: Dr Hidasi Judit (Budapesti Gazdasági Főiskola) és Kiss Dezső alezredes (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem sajtótitkár) 11

12 AZ IDENTITÁS SZEREPE " Vagyok, aki vagyok" ( Mózes I..3.14) Annak, hogy társas lények vagyunk, az a következménye, hogy individualitással, illetve konformitással társult érdekek közötti feszültség állapotában élünk. (Eliot Aronson) Az identitás fogalma 4 A latin eredetű identitás kifejezés értelmezése egyértelműnek tűnik a szótárak világában. 5 Jelentése: azonosság, megegyezés, önazonosság, öntudat. Bővebben megfogalmazva az identitás az ember társadalmi azonosságtudata. Ennek egyik része (oldala) az önismeret: annak tudása, hogy ki vagyok én, milyen vagyok én, milyen társadalmi csoportokhoz tartozónak érzem magam. A másik része (oldala) pedig az, hogy a környezetem kinek tart engem, melyek a társadalmi szerepeim. Szerencsés esetben ez a két oldal nem áll túl messze egymástól, ha az ember könnyen azonosulni tud társadalmi szerepeivel. Az identitás sokféle elemből áll, sokféle társadalmi szereppel azonosulhatunk. Alapvetőnek tekinthetjük például a nemhez és az életkorhoz való tartozást (nőnek, vagy férfinek, gyereknek, vagy felnőttnek tekintjük-e magunkat, illetve, hogy annak tekintenek mások bennünket). Nagyon fontos a különböző közösségekhez család, iskola, baráti kör, település, ország, földrész való kapcsolódás is, hiszen ez adja az ember számára a valahová tartozás biztonságát. Az identitás fokozatosan alakul ki az emberben a különböző közösségekkel való találkozás nyomán: például hosszú külföldi tartózkodás meg is erősítheti a nemzethez való tartozás tudatát, de gyengítheti is; ha kizárólag szőke hajúak vesznek körül, akkor megerősödhet a barna hajúakhoz való tartozás tudata, de be is festhetem a hajam szőkére, mert a szőkékkel akarok azonosulni. 4 A fejezet megírásakor legfőképpen a következő művekre támaszkodtam: Aronson, Eliot: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Bp ; Erős Ferenc - Csabai Márta: Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei, Jószöveg Műhely. 2OOO. Goffman, E.:A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest.1981.; Pataki Ferenc: Identitás kettős tükörben. TIT. Bp

13 A sokféle identitás és szerep a felnőtt és egészséges emberben egységes és harmonikus rendszert alkot. Ugyanakkor az identitás viszonylagos fogalom is, sok tekintetben a környezetemtől függ, hogy kivel azonosítanak, illetve, hogy én kivel (milyen szereppel, példaképpel stb.) azonosulok. 6 Az identitás kifejezésére az emberek gyakran használnak szimbólumokat. Ezek akkor természetesek, ha az ember magától értetődően használja ezeket. Az egyenruhák, a katonai rangjelzések, az iskolák, az Európai Unió jelvénye, a népviseletek, mind-mind egy-egy kisebb vagy nagyobb társadalmi csoporthoz való tartozás nyilvánosan vállalt szimbólumai. Felnövekedvén azonban megérti, hogy ezek az ismétlődések identitás-elemekre cserélhetők. Megismeri, elfogadja, és személyisége részévé formálja nemi identitását, egy családi közösség tagjának ismeri fel magát, később az iskola, a település közösségének részese lesz, erősebb vagy gyengébb szálak valamely valláshoz, nemzethez kötik, különféle közösségek részesévé válik ezek mind az ő identitás-ruhái lesznek, és súlyosan megsínyli, ha valamelyiktől megfosztják. Legbelül tehát a személyiség önmagával való azonossága van, az önkép, ennek némely elemét örömmel vállalja a lélek, más részét titkolni szeretné. Legkívül pedig a különböző közösséghez tartozás fizikailag is megjelenő szimbólumai, kezdve az ing alatt hordott apró kereszttől egészen a kedvenc futballcsapat színére festett hajig. Két szociálpszichológiai elmélet az identitásról G. H. Mead 7 amerikai kultúraantropológus, a személyiség fejlődésében a legmeghatározóbb tényezőként más személyek jelenlétét tartja (interaktív felfogás). Vannak olyan fontos személyek az ember életében, akiknek a véleménye, vagy pusztán a jelenléte viszonyítási pontként szolgál az egyén minden cselekedetében. Ezek a személyek az egyén identitásának elemeivé válnak. Egy gyermeknél elsősorban a szülők határozzák meg, hogy a kisgyerek minek képzeli, minek képzelheti saját magát. Egy idő után azonban már nemcsak a szülők, 6 Gondoljunk csak Karinthy Frigyes nevezetes megfogalmazására: Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember vagyok, ha bejön egy nő, akkor férfi 7 Váriné Szilágyi Ibolya: G. H. Mead eredeti szerepfogalma és későbbi változásai. Szociológiai Szemle 1994/ alapján 13

14 hanem a kortárscsoport, a tanárok, a munkatársak és egyre inkább a média is befolyásolják az ember identitását. Az egyén a környezetéből visszajelzéseket kap saját magáról, melyek segítik őt önnön személyiségképének megformálásában. Fontos, hogy fiatal-felnőtt korra kialakuljon az egységes identitás, amiben minden egyes identitáselem bizonyos mértékben összefügg a másikkal. Akiben ez a harmónia megvan, arra már mondhatjuk, hogy érett személyiséggel rendelkezik - ennek kialakulásához viszont nagyon sok élményre van szükség. Az embernek ki kell próbálnia magát ahhoz, hogy mindaz, amit korábban mondtak neki, valóban be tudjon épülni a saját egyéniségébe, normává, értékké váljon. Belső korlátjai alakuljanak ki és ne a külső világ akadályozza tetteiben. Az az ember, akinek gyermekkorában folyamatosan megmondták, hogy mi a jó és mi a rossz, és a tapasztalás helyett egyszerűen csak elfogadta ezeket a megállapításokat tényként, annak az élete csak arról fog szólni, hogy másoknak engedelmeskedik. Az identitás formálódásának és társadalmi működésének megértéséhez érdemes egy másik szociálpszichológiai elméletet is érdemes figyelembe venni. Erving Goffman 8 vezette be az ún. szociális identitás fogalmát. Ez a fogalom arra a felismerésre épül, hogy a viselkedési elvárások nemcsak az egyén társadalmi helyzetéhez, illetve szerepéhez kapcsolódhat, hanem személyes értékválasztásához (például becsületességéhez, szépségéhez, igazságosságához stb.) is. A fő kérdés mindig az, hogy az adott személy milyen identitásokat, milyen identitásszerkezetet tart érvényesnek a maga számára. Itt a társadalom már nem közvetlen partnerek, társadalmi szerepeket meghatározó személyek képében jelenik meg, hanem elvont eszmények, értékválasztások, vagy például a lelkiismeret formájában. Ebből következően az így értelmezett identitás stabilabb, időt állóbb, egységesebb, mint az interaktív, csupán szerepekben és interakciókban gondolkodó identitás-felfogás. Mindez számunkra azért fontos, mert a katonaságra vonatkozó sztereotip identitás-felfogás alaprétege a nagy eszményekhez kapcsolódik: önfeláldozás, becsület, lovagi erények stb. Ezen túlmenően viszont az egyenruha, a közösségi szellem tovább erősíti, erősítheti az azonosulást. Egyrészt a katonaságon belül is még sok tényező (a szabályzat, a többiek példája, az egymásra utaltság, az ún. bajtársiasság ) erősítheti ezt a katonához méltó identitást. Másrészt pedig a külvilág viszonyulása, elvárása is ebbe az irányba mutat: a katona bátor, elviseli a fájdalmat, önfeláldozó stb. Ezek a társadalmi szerepek nagyon erősen 8 Goffman, Erving: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Bp. Gondolat Kiadó

15 meghatározóak még ma is például a katonadolog az mindig valami fiús, érzelemmentes dologra utal a magyar, és valószínűleg az európai kultúrában. Ebből a szempontból különösen érdekes az, hogy napjainkban már nők is lehetnek nagyobb létszámban katonák. Izgalmas kutatási terület lehet a közeljövőben, hogy mindez hogyan változtatja meg a katonaság arculatát és jellegét. A társadalmi normák Minden csoport, minden közösség életében fontos szerepük van az ún. csoportnormáknak és közös értékeknek, a melyek befolyásolják a csoport fejlődését. Ezek határozzák meg, illetve ezek szabályozzák a csoporttagok gondolkodásmódját és viselkedését, valamint a csoporthoz való alkalmazkodását. A csoportnorma olyan, szabály-, illetve elvárás rendszer, amelyet a csoport hoz létre, és amelyet tagok magukra nézve kötelezőnek tartanak. A normáknak meghatározott funkciói vannak, ezek a következők: a csoport fenntartása, a célok elérése, a megfelelő viselkedés létrehozása, a csoporthoz tartozás elősegítése, a rend és fegyelem fenntartása. Betartásukat szankcióval erősítik. A normaalakulás jellemzője tehát, hogy ha az egyén csoporthoz tartozva tanul meg egy normát, azt egyéni helyzetekben érvényesíteni is fogja, és e szerint viselkedik, fogalmazza meg állításait. A normához igazodás tehát egy viszonyítási keret, amely a valahová tartozás érzését erősíti meg az egyénben, és segít abban, hogy az elvárt viselkedést produkálja. Az önmagunkról alkotott képünket is a csoport, illetve más egyének visszajelzései hozzák létre. Minél kevésbé vagyunk biztosak magunkban, annál inkább rá vagyunk szorulva a csoport támogatására. A konformizmus A Konformizmus és a konformitás kifejezések 9 arra utalnak, hogy egy személy igyekszik a társadalmi normáknak és szerepeknek tehát a külső elvárásoknak minél jobban megfelelni. Olyan viselkedésmód tehát, amely valamely csoporttal való azonosulásban nyilvánul meg. A 9 = április

16 konformizmus és a csoportnyomás szerepéről és társadalmi működésének sajátosságairól Eliot Aronson ír szemléletesen Társas lény című könyvében 10 Eliot Aronson idézi Solomon Asch nevezetes kísérletét, amely látványosan mutatja a konformizmus működésének sajátosságait : öt kísérleti személynek mutatnak egy X hosszúságú vonalat és el kell dönteniük, hogy a másik táblára rajzolt A, B, C vonal közül melyik azonos hosszú az X-szel - a helyes válasz a B. Az öt kísérleti személy közül azonban négy be van avatva a kísérletbe és szándékosan rosszat, az A vonalat jelöli meg azonos vonalként. Sorban következnek a válaszok: az 1., a 2., a 3., a 4. válaszadó is az A vonalat jelöli meg helyesnek. Ekkorra más az 5. (a kísérletbe nem beavatott) személy elbizonytalanodik, és mire rá kerül a sor, már ő is azt állítja, hogy az A válasz a helyes. Solomon Asch kísérletében a válaszadók 35% adott téves választ, azaz engedett a csoportnyomásnak. Kétféle magyarázatot adhatunk a konformitásra: - a behódoló személyek az egyhangú többség hatására meggyőződtek arról, hogy saját, eredeti ítéletük rossz, vagy - tudták, hogy az ő véleményük a helyes, mégis a tömeggel tartottak, hogy elnyerjék a többség rokonszenvét illetve, hogy elkerüljék az ellenszenvet. A különböző típusú csoportokon így a hadseregben is - belül nagyon fontos ismerni a társas befolyásolás szerepét. A csoporttal való azonosulásban ugyanis különösen nagy szerepe van a különböző jeleknek, szimbólumoknak, többek között az egyenruhának. A társas befolyásolásra való reagálás három fajtáját ismerjük: - Behódolás: arra személyre vonatkozik, akit a jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése motivál. Ez a viselkedés csak addig érzékelhető, ameddig fennáll a jutalom ígérete vagy a büntetés veszélye. - Azonosulás (identifikáció): a befolyásolás alanya olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló. Abban különbözik a behódolótól, hogy az előbbiben az egyén hinni kezd az átvett véleményekben, bár nem különösen erősen. 10 Aronson, Eliot: Társas lény. Bp. Közgazdasági és jogi kiadó o. között 16

17 - Internalizáció: a társas befolyásra való reagálás legtartósabb, legmélyebben gyökerező módja. Motívuma az igazságra való törekvés. Vagyis a vélekedés elfogadása belülről jutalmaz. Az egyenruha ebből a szempontból egyértelműen a konformizmus egyik alapvető eszköze a közösségben, hiszen az egységes normát, az uniformizáltságot jelképezi. Ugyanakkor azonban éppen az egyenruhával kapcsolatban válik nyilvánvalóvá, hogy a konformizmus kifejezés szótári definiálása mennyire egyoldalú. 11 Az egyenruhához, a mundérhoz való tartozás ugyanis nemcsak megalkuvást, behódolást jelent, hanem a közösséghez való tartozás büszkeségét is, az Aronson által említett internalizációt. Szociálpszichológiai értelemben ez a kettősség két végletben nyilvánulhat meg: - A túlzottan homogenizált csoportból nőhet ki a tömeg, amely nagyszámú egyének halmaza, ahol az egyének ún. kollektív, érzelmi állapotba kerülve olyan viselkedésre is képesek lesznek, amelyre egyénileg nem. A tömegviselkedés társadalmi csapda, mert nem együttműködésről van itt szó, hanem kollektivitást mutató sokszor emberellene viselkedésről. A tömegviselkedésnek vannak tipikus helyzetei, mint pl. a katasztrófahelyzet, pánikhelyzet, vagy a lincselés. - A másik végletet a nonkonformizmus, illetve még inkább a deviancia és a destruktivitás képviseli. Ezeknek a magatartásformáknak éppen az a lényege, hogy az egyén valamilyen okból szembehelyezkedik a társadalmi normákkal és minél határozottabban igyekszik megjeleníteni különállását. A konformizmussal kapcsolatban nekem mindig a korlát kifejezés jut eszembe, amely szemléletesen fejezi ki azt a kettősséget, amely az egyén és a közösség között fennállhat. A korlát ugyanis egyfelől lehet védőkorlát, amely megvédi az egyént a külvilág támadásaitól. 11 konformizmus: a fennálló uralkodó rendszerhez való elvtelen alkalmazkodás. Fakadhat hamis meggyőződésből is, de alapja rendszerint cinizmus, karrierizmus. Az uralkodó osztályok apologetikájának szolgálatában a sekélyes művészet általában konformizmus útján szerez magának erkölcsi és anyagi elismerést. Ugyancsak negatív párja a nonkonformizmus. konformista: alkalmazkodó, megalkuvó 17

18 Ugyanakkor lehet korlátozás, akadály is, mely nem engedi az egyént érvényesülni, amely benntartja az egyént az általa szűknek érzett közegben. Ez a kettősség a hadsereggel, illetve az egyenruhával legyen az iskolaköpeny, vagy katonai mundér kapcsolatban nagyon sokféleképpen értelmezhető. Az uniformizált öltözet egyfelől segíthet rejtőzködni, elmenekülni a társadalomban, ugyanakkor korlátozza a szabadságot is. Az egyenruha formalizmusa egyfelől segítheti a társadalmi érintkezést mindenki egyértelműen tudja, hogy mi a helye, ugyanakkor személytelenné, arctalanná is teheti a közösség működését. Ennek megélése egyfelől az adott kultúrától, másfelől pedig az egyéntől függ. A különböző kultúrák természetesen eltérő követelményeket támasztanak az egyénekkel szemben az azonosulás, az alkalmazkodás terén. A személyes önállóságot hangsúlyozó ún. individualista kultúrákban például azt várják 12 az egyéntől, hogy legyen önálló, egyéni, olyan tulajdonságok jellemezzék, amellyel megkülönböztetheti önmagát másoktól. Ilyen az északamerikai es a nyugat-európai társadalmak többsége. Az ún. kollektivista kultúrákban viszont a csoportokhoz tartozást, a beilleszkedést tart jak fontosnak, ezért az egyének 13 viselkedése csoportról csoportra változhat. Előtérbe kerül a benyomáskeltés, a társadalmi szerep kidolgozása. Ilyen kultúrákat találunk Ázsia, Afrika, Dél-Amerika több országában. A Szakdolgozatban szereplő kultúrák amerikai (USA), francia, magyar természetesen viszonylag hasonló jellegű közeget képviselnek, de árnyalatokban itt is megfigyelhetőek különbségek az individualista, illetve a kollektivista szemléletben: pl. a hadseregszervezés módjában, s remélhetően az egyenruhák terén is. 12 Feladatok az individualista kultúrákban: egyéniségnek lenni, a személyes érzések, gondolatok, képességek megismerése saját coljaink megtálalása az életben, - egyenesnek lenni (azt mondjuk, amit gondolunk). 13 Az ún. kollektivista kultúrák elvárásai: beilleszkedni valamilyen csoportba, egy csoport céljaihoz kapcsolódva maximálisan teljesíteni, rejtőzködni, mások gondolataiban olvasni. Egy japán ember énjének legfontosabb eleme, hogy miként alakítja társas kapcsolatait es hogyan végzi kötelességeit meg akkor is, ha ezek érzéseivel es gondolataival ellentétbe kerülnek. 18

19 A RUHA TESZI AZ EMBERT!? Illene betiltani minden ruhát Magyarországon, mert aki ruhát ölt magára, az valamilyen álláspontot képvisel és manapság az álláspontok veszélyesek kis hazánkban. Mindenkinek álláspontját, szemléletét, vagy ruháját betiltaná valaki... Szerintem járjunk meztelenül, vagy találjuk ki a magyar nemzethez tartozás köpenyét, hogy télidőben se fázzunk... Hungaricum lenne, ha meztelenül járnánk-kelnénk a világban. (újsághír nyomán) Az öltözködés, mint kommunikációs kód 14 A kulturális jelzések (szignálok) A kulturális jelek, jelzések is nonverbális csatornák, de függetlenek az ember biológiai lényétől. Minden emberről ugyanis lényeges információkat hordoznak személyes környezetének jellegzetes tárgyai. Például a ruha, a hajviselet, a különböző díszek, a jelvények stb. Ezek a jelek jelzik azt a közösséget, amelyben az illető személyiség felnőtt, és amellyel azonosul. A jelek nagyobb része tudatosan vállalt jelzés, csak kisebb hányaduk spontán, öntudatlanul. A női szerep "tartozéka lehet például egy fésülködőasztal, egy cigarettamárka, a férfiszerep tartozéka pedig lehet egy barkácsasztal, vagy egy autómárka. 14 Ennek a fejezetnek a megírásakor a következő művekre támaszkodtam: Barthes, Roland: Az öltözködés története és szociológiája. In. Divatszociológia I. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin. Bp. Gondolat ; Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula Kiadó. 2OO1.; Domanovszky Endre: Korok ruhái. Corvina Kiadó, 1979.; Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei. Kommunikáció, demokrácia, média. Bp MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskola; Divatszociológia I. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin. Bp. Gondolat ; Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Szerkesztette: Hidasi Judit. Bp Közgazdasági és Jogi Kiadó. Török Gábor: Kommunikációelmélet II. A közvetlen emberi és a társadalmi kommunikáció alapjai. (Jegyzet) Szombathely. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola

20 A kulturális jelek, szignálok 15 a társadalmi kommunikációs rendszer sajátosságai és az egyén számára normaként, elvárásként működnek: rangot, beosztást, hivatást, munkakört jelző ruhák, egyenruhák, a fiatalok öltözködése és hajviselete stb. A kulturális szignálok tehát a kommunikáció társadalmi szabályozásához járulnak hozzá. A kulturális szignálok megválasztásában azonban az egyénnek is nagy szerepe van. A társadalmi viszonylatok tágak, amelyeken belül az egyén elfoglalhat egy pozíciót saját választása, ízlése, értékrendje szerint. Eldöntheti, hogy melyik közösség, szubkultúra normáit és értékrendjét tekinti követendőnek a maga számára: a hosszú-vagy a rövid hajúak csoportját, az öltönyösök, vagy a bakancsosok közösségét. Az egyén kulturális identitása főleg a kulturális szignálokban fejeződik ki. Például a gyászviselet, fehér bot, levágott vagy megnövesztett szakáll. A személyiség a kulturális szignálokkal nem csak kifejezi, hanem keresi is identitását. A kulturális szignálokat két oldalról is lehet megközelíteni, a társadalmi kommunikáció és az egyén oldaláról: - önmagunk szignáljai - öntudatlan és tudatos jelzések, ruházat hajviselet, - a társadalom szignáljai - gyász színei, esküvő színei, egyenruhák. A kulturális szignálok jelentősége az alábbiakban összegezhető 16 : 1. A kulturális szignálok útjelzők a mindennapi kommunikatív viszonyok kusza hálójában. 2. A kulturális jelzések a kommunikáció keretei, egyben állandósult beállítódási módjai. 3. A kulturális szignálok egy átfogó rendszer, a vizuális jelek részeként szabályozzák a társadalmi együttélést. 4. Mivel az interakciós szférában vannak jelen, a lélektani szerepük is igen jelentős. 5. Ritkán, de önállóan is előfordulnak a kommunikációban. Az öltözködés, mint jelrendszer A kulturális jelzések és szignálok legismertebb formája az öltözködés. Egy ember ruházata komplett jelrendszernek tekinthető, amely tudatosan, vagy öntudatlanul üzenetnek 15 Buda Béla kifejezése 16 Török Gábor: Kommunikációelmélet II. A közvetlen emberi és a társadalmi kommunikáció alapjai. (Jegyzet) Szombathely. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Ruházati- és Öltözködési szabályzat

Ruházati- és Öltözködési szabályzat Ruházati- és Öltözködési szabályzat Az egyenruha viselése az együvétartozás, az egy testvéri közösség kinyilvánítása. Minden nemzetőrnek törekednie kell arra, hogy öltözéke mindig kifogástalan legyen és

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 5 8. évfolyam. Célok, feladatok

ERKÖLCSTAN. 5 8. évfolyam. Célok, feladatok ERKÖLCSTAN 5 8. évfolyam Célok, feladatok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus SZKC 208_06 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus modul szerzője: N. Kollár Katalin, Somogyi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM tanári

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés Jó gyakorlatok - Műhelykonferencia 2015. augusztus 26. Csernyánszky Erzsébet

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben 3. előadás Viselkedés családon belüli kortársközegben A társadalom és a társadalmi változások minden korban befolyásolják a nevelés és az oktatás uralkodó felfogását, illetve gyakorlatát. A rendszerváltás

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. szka105_22 É N É S A V I L Á G Külföldi vendéggel Magyarországon Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. ÉVFOLYAM tanári Külföldi vendéggel Magyarországon

Részletesebben

Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet

Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet 3. A szervezeti kultúra A szervezeti kultúra fogalma, sajátosságai; a szervezeti kultúra tartalma; a kultúra megnyilvánulási

Részletesebben

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A boldogság két

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY VISELKEDÉSTECHNIKAI ELEMEK ÖSSZEHASONLÍTÓ JELLEMZÉSE: JAPÁN, INDIA, MAGYARORSZÁG

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning CB3063 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Spanyol Ágnes tanársegéd-gyakornok SP A tréning

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Címkék, szerepek, identitások

Címkék, szerepek, identitások Tartalom Amikkel jellemezzük a dolgokat, embereket, amikként tekintjük őket (címkék, pl. férfi ). Ahogyan ők ezeknek megfelelően viselkednek (szerepek, pl. a férfi szerep); és amiknek az emberek tartják

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben