IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA

Átírás

1 1

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kommunikáció és Médiatudomány Szak IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország mai katonai egyenruháinak interkulturális összehasonlítása Belső konzulens Dr Hidasi Judit BGF Dékán Külső konzulens Kiss Dezső ZMNE Készítette Török Csilla Levelező tagozat PR/Szóvivő szakirány Budapest

3 Tartalom IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország mai katonai egyenruháinak interkulturális összehasonlítása BEVEZETŐ Szubjektív bevezetés A kutatás célja Hipotézisek A kutatás tartalma és alkalmazott módszerei AZ IDENTITÁS SZEREPE Az identitás fogalma Két szociálpszichológiai elmélet az identitásról A társadalmi normák A konformizmus A RUHA TESZI AZ EMBERT!? Az öltözködés, mint kommunikációs kód A kulturális jelzések (szignálok) Az öltözködés, mint jelrendszer A ruhaviselet mint státusz és divat A rendi társadalom hagyományai A modern társadalom sajátosságai A divat Az egyenruha és a személyes én megjelenítése A KATONAI EGYENRUHA A katonai egyenruha jellemzői Az egyenruha fogalmáról Az egyenruha születése és rendeltetése Néhány szó a jelzések és a színek történetéből Az egyenruhák rendeltetése A polgári és a katonai viselet Az önálló katonai divat Az egyenruha, mint információs tábla A katonai viselet hatása a polgári öltözködésre A NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS A HADSEREGEK ARCULATI ELEMEI

4 Általános összefüggések A nemzeti szimbólumok szerepe A nemzeti szimbólumrendszer főbb elemei (Állam)nemzeti szimbólumok a vizsgált hadseregek egyenruháin Franciaország Címerállat Magyarország KATONAI EGYENRUHÁK Az amerikai (USA)hadsereg egyenruhái Az amerikai egyenruhák általános sajátosságai Az amerikai díszegyenruha A köznapi egyenruha Gyakorló egyenruha A francia hadsereg egyenruhái A Francia Idegenlégió Az Idegenlégió díszegyenruhája Az Idegenlégió társasági egyenruhája A francia hadsereg gyakorló egyenruhája A mai magyar hadsereg katonai szimbólumai és egyenruhái A magyar hadsereg alapszimbólumai Egyenruha: nevelés és népszerűség A díszegyenruha A hallgatói díszöltözet A köznapi egyenruha A gyakorló egyenruha ZÁRSZÓ Egyenruha, hivatás és identitás A katonai egyenruha nemzeti és nemzetközi jellege Egyenruha és a Kommunikáció Az egyenruhák változása Végezetül FELHASZNÁLTIRODALOM FELHASZNÁLT HONLAPOK

5 BEVEZETŐ Csínom Palkó, Csínom Jankó csontos karabélyom, Szép selymes lódingom, dali pár pisztolyom, Nosza rajta jó katonák, igyunk egészséggel, Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével. (népdal) Szubjektív bevezetés A téma kiválasztásakor két tényező volt igazán fontos számomra. Egyrészt az öltözködés, a ruha. Mivel a szépségiparban dolgozom, ezért nagyon jól tudom, hogy a ruha teszi az embert, azaz, hogy társadalmi szerepek, illetve az identitás megélésében igen nagy szerepe van a ruhának, a külső megjelenésnek. Közismert, hogy az öltözködés, a csomagolás az egyik alapvető kommunikációs eszközünk, 1 bár az emberek többsége szerintem nincs tisztában azzal, hogy öltözködésüknek milyen komoly üzenetközvetítő hatása van. Azonnal tudtam tehát, hogy valamilyen formában az öltözködésről, a ruháról fogok írni. A másik alapvető szempont a hadsereg, az egyenruha volt. Legfőképpen azért, mert a hadsereg, illetve az egyenruha nagyon sokféle formában kapott jelentőséget eddigi életem során. A hadsereg nekem gyermekkorom óta ismerős közeg: édesapám katonatiszt. Számtalan emlékem van arról, hogy gyermekként mennyire büszke voltam rá. Amikor kézen fogva mentünk egy-egy rendezvényre és az utcán mindenki megbámulta a díszegyenruháját, a kitüntetéseit; vagy amikor a laktanyában mindenki tisztelgett neki, előre engedte. Még most is érzem az erőt, ami akkor belőle sugárzott. 1 Különösen érdekes volt ebből a szempontból látni, hogy a divattervezők és a tárgyak designerei mennyire hasonlóan dolgoznak. Amikor például egy piacra bevezetendő új termék érkezett a L Oreal Magyarország Kozmetikai Kft-be (ahol korábban dolgoztam), akkor még többnyire színtelen és szagtalan formában teljesen egyszerű fehér csomagolásban felirat nélkül létezett. Aztán egy-két hónap alatt a különböző típusú szakemberek felöltöztették, hogy vonzó termék legyen belőle a vásárlók számára. 5

6 A hadsereg aztán később is fontos szerepet játszott az életemben. Az 1990-es évek közepén a Kaposvár mellett lévő taszári magyar repülőteret és laktanyát átadták az Amerikai Egyesült Államok (USA) hadseregének. A laktanyába nagyszámú amerikai katonát (majd 2003 elején átképzendő irakiakat) vezényeltek, a repülőteret pedig sajátos területen-kívüliséget élvezve az amerikai hadsereg használta. Ezzel egy új lehetőség nyílt számomra. Pályázaton elnyertem ugyanis a Taszári Amerikai Támaszpont fodrászati és szépészeti ellátásának koncesszióját, azaz én szervezhettem meg az itt állomásozó amerikai és az iraki civilek fodrászati ellátását. A laktanyán belül több fodrászszalont (Barber and Beauty shop) üzemeltettem, amelyek a női-férfi katonák kiszolgálását egyaránt jelentette. Itt aztán minden szempontból szembetaláltam magam a multikulturalizmus összes előnyével és hátrányával: össze kellett egyeztetnem a magyar és az amerikai munkakultúrát; szót kellett értenem az emigrációból hazatérő leendő iraki katonákkal; meg kellett tanulnom a fehér emberek hajszerkezetétől nagyon nagymértékben különböző hajszerkezetek (feketék, ázsiaiak) kezelését; a férfi- és női katonák eltérő szépészeti igényeit stb. és akkor még nem beszéltem a nyelvi nehézségekről. 2 A harmadik, katonaságra vonatkozó élményem valószínűleg közvetlenül ez inspirálta ezt a dolgozatot az volt, hogy még a taszári munkahelyemhez kapcsolódva el kellett utaznom Koszovóba egy Nemzetközi Katonai bázisra, ahol nagyon érdekes benyomások értek. Ezen a NATO támaszponton a különböző nemzetiségű katonák (amerikaiak, franciák, olaszok, németek, csehek, lengyelek, magyarok) bár külön-külön barakkokba voltak elszállásolva, a közös helységekben - étkezde, kantin, szórakozási lehetőségek, fodrászüzlet stb. - azonban mégis együtt töltötték az idejüket. Külső szemlélőként alapvetően az egyenruhájuk különböztette meg őket egymástól. Nagyon érdekes volt az a sok színes (tarka) egyenruha, amely alapján nagyon hamar el tudtam különíteni egymástól a különböző csoportokat és embereket, akiket a későbbiekben már más jellemzők (beszéd, metakommunikáció stb.) is el tudtam különíteni. Meglepő volt az is, hogy a katonai öltözködés - legyen az díszruha, vagy gyakorló-ruha - mennyire kifejezi az adott nemzethez való tartozást, a nemzeti identitást. 2 Multikulturális élményeim tovább bővültek, amikor egy évre az USA-ba utaztam, ahol vietnámi, kínai, lengyel, orosz, argentin, mexikói stb. osztálytársaimmal közösen tanultuk az angolt. Az iskolában rendszeres party-k voltak, ahol lehetőség nyílt egymás kölcsönös megismerésére. Az amerikai emberek nagyon segítőkészek voltak és sokkal nyitottabb életet élnek véleményem szerint, mint mi Közép- Kelet Európában különösen mi magyarok nagyon zárt életvitelt folytatunk hozzájuk képest. 6

7 Úgy gondolom, hogy a hadsereg, az egyenruha egy kissé mostohagyerekként van kezelve mind a szépségiparban, mind a divatszociológiában, mind a kommunikációelméletben. Pedig régebbi divatlapokban, társasági újságokban 3 bemutattak katonai egyenruhákat is, ami persze összefügg a korabeli magyar hadsereg magas társadalmi presztízsével is. Szerintem fontos lenne, hogy az egyenruha a jelenleginél nagyobb társadalmi figyelmet kapjon, hiszen az utóbbi időben nagyon sok fontos új fejlemény történt a hadseregben ezen a téren is: nagyszámban megjelentek a nők a hadseregekben; a katonák közötti közvetlen harc ma már nem jellemző, így a katonák jelentős része a harci eseményektől távolabb tevékenykedik, ami a viseletükön is megmutatkozik; más a hadsereg viszonya a civil lakossághoz is, mint korábban. A kutatás célja Szakdolgozati kutatásom alapvető célja az, hogy megvizsgáljam, napjainkban a katonai egyenruha mennyiben tekinthető identitásképző tényezőnek: mennyiben segíti a katonákat abban, hogy azonosuljanak sajátos társadalmi szerepükkel, a választott közösség (itt a katonaság) szabályrendszerével, valamint kitüntetett szerepükkel a nemzeti identitás terén. Mivel a hadsereg, az egyenruha kiemelt módon hordozza, illetve közvetíti a nemzeti identitás alapvető elemeit, ezért mind szociológiai, mind pszichológiai értelemben jól vizsgálható az egyéni és közösségi identitás kialakulása és működése. A fő kérdés itt az, hogy mennyiben segíti, illetve nehezíti az egyenruha a katonákat a közösséggel a hadsereggel, illetve a nemzeti közösséggel való azonosulásukban, illetve mennyire teszi lehetővé személyiségük, autonómiájuk megőrzését. Fontos kutatási cél még magának az egyenruhának a vizsgálata. Terjedelmi okokból itt három alapvető területen, illetve megközelítésben elemzem majd az egyenruhákat: funkcionális (gyakorlati használhatósági) szempont, amely legfőképpen az egyenruha anyagának és használatának összefüggéseire koncentrál majd, 3 Emlékszem egyszer a kezembe került néhány Új Idők magazin, amelyben a két világháború közötti időszak katonai díszegyenruháit mutatták be. 7

8 szépészeti, esztétikai szempont, szimbolikus szempont mennyiben sugározza a nemzeti szimbólumokat, a hazafiságot (a honvédő szerepet), a nemzeti identitást, illetve a speciálistársadalmi státuszt. Természetesen ebből a szempontból különösen érdekes a különböző nemzetek katonai egyenruha terén megfogalmazódó önképének - interkulturális összehasonlítása. A Szakdolgozatban három ország katonai egyenruháit fogom majd összehasonlítani: USA Franciaország Magyarország A Szakdolgozat alapvető céljaihoz tartozik még az is, hogy az elemzés során bemutassam azt gazdag képi világot, látványt, amely az egyenruhákat jellemzi. Hajlamosak vagyunk ugyanis a katonaságot, az egyenruhát a szürkeséggel, a terepszínűséggel, az uniformizáltsággal azonosítani. Mindez szorosan összefügg hadsereg presztízsének nagymértékű csökkenésével. Több generáció nőtt már fel úgy, hogy a társadalmi és katonai ünnepségeken nem ismerhette meg a katonai díszegyenruhák hihetetlen változatosságát, tarkaságát; hogy nem ismerhette meg a különböző fegyvernemek és katonai szimbólumok színes sokféleségét. Szakdolgozatomban ezért különösen nagy hangsúlyt kapnak majd a vizuális elemek, amelyek azonban nemcsak illusztrációul szolgálnak majd, hanem a mondandó alapvető hordozóiként szolgálnak. Hipotézisek A Szakdolgozathoz kapcsolódó alapvető hipotéziseim a következők: 1. egyenruha alapvető csoport-, illetve identitásképző elem mind a katonák, mind a civilek számára, 2. nagymértékben segít azonosulni azzal a különleges szereppel, amely kiemelt helyet tölt be a nemzeti identitás megélésében (a honvédő hazafi, aki akár az életét is áldozza a hazájáért ), 8

9 3. az egyenruha szoros és közvetlen kapcsolatban áll az adott ország múltjával, dicsőséges korszakaival, 4. a különböző nemzetek egyenruhái magukon viselik az adott nemzet szimbólumait és nemzeti sajátosságait, nemzeti szimbólumok, aki viseli, önkéntelenül is feszesebb a tartása stb. - mindez kifejeződik az egyenruha megjelenésében 5. A vizsgálat megmutathatja, hogy a multikulturális szemlélet mennyiben segítheti a nagyobb, nemzetek feletti katonai integrációk (pl. a NATO) (együtt)működését. A kutatás tartalma és alkalmazott módszerei Az egyenruhák összehasonlítása, illetve hipotéziseim igazolása sokféle megközelítést igényel. A téma sokoldalú és sokszínű megközelítése érdekében először egy elméleti, szakirodalmi blokk következik, amelyben néhány alapfogalmat szeretnék tisztázni a hazai szakirodalom alapján. Mindenekelőtt az identitás fogalmát definiálom mind szociológiai, mind pszichológiai szempontból. Természetesen nem vállalkozhatom a fogalom teljes körű értelmezésére: itt elsősorban az öltözködés, illetve az egyenruha vonatkozásában felmerülő vonatkozásokat tárgyalom majd. A másik ilyen jellegű kulcsfogalom az öltözködés, illetve a ruha lesz, amelyet úgy fogok értelmezni, mint sajátos kommunikációs eszközt, mint sajátos jelrendszert. Az elméleti blokk harmadik részében az egyenruha társadalmi szerepéről lesz szó az iskolaköpenytől az egyenruháig. A Szakdolgozat második egysége az egyenruhákról szól majd. Igyekszem interdiszciplináris módon - a (katona)politikai, szociológiai, antropológiai és pszichológiai módszerekkel összefoglalni mindazt, ami az egyenruhák kialakulásáról és fő jellemzőikről megtudtam. A Szakdolgozat harmadik részében az amerikai (USA), francia és a magyar egyenruhákat fogom összehasonlítani. Először röviden összefoglalom a nemzeti szimbólumok legfőbb sajátosságait, majd arról lesz szó, hogy ezek a nemzeti szimbólumok hogyan és milyen formában jelennek meg a katonai egyenruhákon. Az elemzéshez a szemléletesség érdekében egyrészt fotókat és rajzokat fogok használni, másrészt pedig az általam elkészített interjúkból fogok bevágni részleteket. Az egyenruhákat kétféle oldalról törekszem bemutatni. Egyrészt lineárisan, ami azt jelenti, hogy az egy nemzethez tartozó jellemző egyenruhákat veszem majd sorba, másrészt pedig össze fogom hasonlítani a különböző országok egyenruháinak legjellemzőbb vonásait. 9

10 A Szakdolgozat utolsó része interjúkra épül. Fontosnak tartom ugyanis azt, hogy a tudományos (elméleti) megközelítések mellett megjelenjen a szubjektívebb, személyesebb hang is. Eredetileg szerettem volna amerikai (USA) és francia katonákkal is interjút készíteni az egyenruhájukhoz fűződő kapcsolatukról és érzéseikről, de sajnos ezt nem tudtam realizálni. Így csak magyar katonákkal beszélgettem arról, hogy számukra mit jelent (mit jelentett) a katonai egyenruha. Az összehasonlíthatóság kedvéért egy idősebb az ún. Kádár-rendszerben aktív és egy fiatalabb ma is aktív katonatiszttel készített mélyinterjúból vágtam össze ezt a részt. Az interjúk során alapvetően nyitott kérdéseket tettem fel, szerettem volna minél több személyes és spontán megnyilvánulást kapni. Felállítottam az interjú vezérvonalát, majd alkalmazkodtam a megkérdezettekhez és a téma alakulásához. Próbáltam azonosulnom a katonai pálya sajátosságaival, hogy közelebb kerüljek a katonai élethez bár ebben a közegben nőttem fel, kiderült számomra, hogy a katonai pálya sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint azt korábban érzékeltem. Igyekeztem tehát minél rugalmasabb kérdezési technikát alkalmazni. * Mivel a kiegészítő szövegek, lábjegyzetek és a képek nagyon szorosan kötődnek az alapszöveghez, ezért az ún. alsó jegyzetelést használtam. A Szakdolgozat képanyaga a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum archívumából való. Külön köszönöm Baczoni Tamás muzeológus segítségét, amelyet a képek válogatásában nyújtott. * Ez úton is szeretnék köszönetet mondani interjúalanyaimnak, akik nagyon sok fontos szakmai információval és háttéranyaggal láttak el a dolgozat megírása során, illetve korrigálták esetleges tévedéseimet: Mindenekelőtt Édesapámnak, Török Sándor nyugállományú alezredesnek köszönöm a segítségét és bátorítását, valamint Benedek Zoltán őrnagynak (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Tagozat, tagozatparancsnok-helyettes), Rakonczai Péter őrnagynak, 10

11 (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Tagozat, katonai vezető főtiszt), Baczoni Tamás őrnagynak (muzeológus, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum), Vogel Dávid hadnagynak, (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kancellária, főtiszt). Köszönettel tartozom konzulenseimnek azért a segítségért, amit a Szakdolgozatom írásakor nyújtottak számomra: Dr Hidasi Judit (Budapesti Gazdasági Főiskola) és Kiss Dezső alezredes (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem sajtótitkár) 11

12 AZ IDENTITÁS SZEREPE " Vagyok, aki vagyok" ( Mózes I..3.14) Annak, hogy társas lények vagyunk, az a következménye, hogy individualitással, illetve konformitással társult érdekek közötti feszültség állapotában élünk. (Eliot Aronson) Az identitás fogalma 4 A latin eredetű identitás kifejezés értelmezése egyértelműnek tűnik a szótárak világában. 5 Jelentése: azonosság, megegyezés, önazonosság, öntudat. Bővebben megfogalmazva az identitás az ember társadalmi azonosságtudata. Ennek egyik része (oldala) az önismeret: annak tudása, hogy ki vagyok én, milyen vagyok én, milyen társadalmi csoportokhoz tartozónak érzem magam. A másik része (oldala) pedig az, hogy a környezetem kinek tart engem, melyek a társadalmi szerepeim. Szerencsés esetben ez a két oldal nem áll túl messze egymástól, ha az ember könnyen azonosulni tud társadalmi szerepeivel. Az identitás sokféle elemből áll, sokféle társadalmi szereppel azonosulhatunk. Alapvetőnek tekinthetjük például a nemhez és az életkorhoz való tartozást (nőnek, vagy férfinek, gyereknek, vagy felnőttnek tekintjük-e magunkat, illetve, hogy annak tekintenek mások bennünket). Nagyon fontos a különböző közösségekhez család, iskola, baráti kör, település, ország, földrész való kapcsolódás is, hiszen ez adja az ember számára a valahová tartozás biztonságát. Az identitás fokozatosan alakul ki az emberben a különböző közösségekkel való találkozás nyomán: például hosszú külföldi tartózkodás meg is erősítheti a nemzethez való tartozás tudatát, de gyengítheti is; ha kizárólag szőke hajúak vesznek körül, akkor megerősödhet a barna hajúakhoz való tartozás tudata, de be is festhetem a hajam szőkére, mert a szőkékkel akarok azonosulni. 4 A fejezet megírásakor legfőképpen a következő művekre támaszkodtam: Aronson, Eliot: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Bp ; Erős Ferenc - Csabai Márta: Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei, Jószöveg Műhely. 2OOO. Goffman, E.:A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest.1981.; Pataki Ferenc: Identitás kettős tükörben. TIT. Bp

13 A sokféle identitás és szerep a felnőtt és egészséges emberben egységes és harmonikus rendszert alkot. Ugyanakkor az identitás viszonylagos fogalom is, sok tekintetben a környezetemtől függ, hogy kivel azonosítanak, illetve, hogy én kivel (milyen szereppel, példaképpel stb.) azonosulok. 6 Az identitás kifejezésére az emberek gyakran használnak szimbólumokat. Ezek akkor természetesek, ha az ember magától értetődően használja ezeket. Az egyenruhák, a katonai rangjelzések, az iskolák, az Európai Unió jelvénye, a népviseletek, mind-mind egy-egy kisebb vagy nagyobb társadalmi csoporthoz való tartozás nyilvánosan vállalt szimbólumai. Felnövekedvén azonban megérti, hogy ezek az ismétlődések identitás-elemekre cserélhetők. Megismeri, elfogadja, és személyisége részévé formálja nemi identitását, egy családi közösség tagjának ismeri fel magát, később az iskola, a település közösségének részese lesz, erősebb vagy gyengébb szálak valamely valláshoz, nemzethez kötik, különféle közösségek részesévé válik ezek mind az ő identitás-ruhái lesznek, és súlyosan megsínyli, ha valamelyiktől megfosztják. Legbelül tehát a személyiség önmagával való azonossága van, az önkép, ennek némely elemét örömmel vállalja a lélek, más részét titkolni szeretné. Legkívül pedig a különböző közösséghez tartozás fizikailag is megjelenő szimbólumai, kezdve az ing alatt hordott apró kereszttől egészen a kedvenc futballcsapat színére festett hajig. Két szociálpszichológiai elmélet az identitásról G. H. Mead 7 amerikai kultúraantropológus, a személyiség fejlődésében a legmeghatározóbb tényezőként más személyek jelenlétét tartja (interaktív felfogás). Vannak olyan fontos személyek az ember életében, akiknek a véleménye, vagy pusztán a jelenléte viszonyítási pontként szolgál az egyén minden cselekedetében. Ezek a személyek az egyén identitásának elemeivé válnak. Egy gyermeknél elsősorban a szülők határozzák meg, hogy a kisgyerek minek képzeli, minek képzelheti saját magát. Egy idő után azonban már nemcsak a szülők, 6 Gondoljunk csak Karinthy Frigyes nevezetes megfogalmazására: Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember vagyok, ha bejön egy nő, akkor férfi 7 Váriné Szilágyi Ibolya: G. H. Mead eredeti szerepfogalma és későbbi változásai. Szociológiai Szemle 1994/ alapján 13

14 hanem a kortárscsoport, a tanárok, a munkatársak és egyre inkább a média is befolyásolják az ember identitását. Az egyén a környezetéből visszajelzéseket kap saját magáról, melyek segítik őt önnön személyiségképének megformálásában. Fontos, hogy fiatal-felnőtt korra kialakuljon az egységes identitás, amiben minden egyes identitáselem bizonyos mértékben összefügg a másikkal. Akiben ez a harmónia megvan, arra már mondhatjuk, hogy érett személyiséggel rendelkezik - ennek kialakulásához viszont nagyon sok élményre van szükség. Az embernek ki kell próbálnia magát ahhoz, hogy mindaz, amit korábban mondtak neki, valóban be tudjon épülni a saját egyéniségébe, normává, értékké váljon. Belső korlátjai alakuljanak ki és ne a külső világ akadályozza tetteiben. Az az ember, akinek gyermekkorában folyamatosan megmondták, hogy mi a jó és mi a rossz, és a tapasztalás helyett egyszerűen csak elfogadta ezeket a megállapításokat tényként, annak az élete csak arról fog szólni, hogy másoknak engedelmeskedik. Az identitás formálódásának és társadalmi működésének megértéséhez érdemes egy másik szociálpszichológiai elméletet is érdemes figyelembe venni. Erving Goffman 8 vezette be az ún. szociális identitás fogalmát. Ez a fogalom arra a felismerésre épül, hogy a viselkedési elvárások nemcsak az egyén társadalmi helyzetéhez, illetve szerepéhez kapcsolódhat, hanem személyes értékválasztásához (például becsületességéhez, szépségéhez, igazságosságához stb.) is. A fő kérdés mindig az, hogy az adott személy milyen identitásokat, milyen identitásszerkezetet tart érvényesnek a maga számára. Itt a társadalom már nem közvetlen partnerek, társadalmi szerepeket meghatározó személyek képében jelenik meg, hanem elvont eszmények, értékválasztások, vagy például a lelkiismeret formájában. Ebből következően az így értelmezett identitás stabilabb, időt állóbb, egységesebb, mint az interaktív, csupán szerepekben és interakciókban gondolkodó identitás-felfogás. Mindez számunkra azért fontos, mert a katonaságra vonatkozó sztereotip identitás-felfogás alaprétege a nagy eszményekhez kapcsolódik: önfeláldozás, becsület, lovagi erények stb. Ezen túlmenően viszont az egyenruha, a közösségi szellem tovább erősíti, erősítheti az azonosulást. Egyrészt a katonaságon belül is még sok tényező (a szabályzat, a többiek példája, az egymásra utaltság, az ún. bajtársiasság ) erősítheti ezt a katonához méltó identitást. Másrészt pedig a külvilág viszonyulása, elvárása is ebbe az irányba mutat: a katona bátor, elviseli a fájdalmat, önfeláldozó stb. Ezek a társadalmi szerepek nagyon erősen 8 Goffman, Erving: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Bp. Gondolat Kiadó

15 meghatározóak még ma is például a katonadolog az mindig valami fiús, érzelemmentes dologra utal a magyar, és valószínűleg az európai kultúrában. Ebből a szempontból különösen érdekes az, hogy napjainkban már nők is lehetnek nagyobb létszámban katonák. Izgalmas kutatási terület lehet a közeljövőben, hogy mindez hogyan változtatja meg a katonaság arculatát és jellegét. A társadalmi normák Minden csoport, minden közösség életében fontos szerepük van az ún. csoportnormáknak és közös értékeknek, a melyek befolyásolják a csoport fejlődését. Ezek határozzák meg, illetve ezek szabályozzák a csoporttagok gondolkodásmódját és viselkedését, valamint a csoporthoz való alkalmazkodását. A csoportnorma olyan, szabály-, illetve elvárás rendszer, amelyet a csoport hoz létre, és amelyet tagok magukra nézve kötelezőnek tartanak. A normáknak meghatározott funkciói vannak, ezek a következők: a csoport fenntartása, a célok elérése, a megfelelő viselkedés létrehozása, a csoporthoz tartozás elősegítése, a rend és fegyelem fenntartása. Betartásukat szankcióval erősítik. A normaalakulás jellemzője tehát, hogy ha az egyén csoporthoz tartozva tanul meg egy normát, azt egyéni helyzetekben érvényesíteni is fogja, és e szerint viselkedik, fogalmazza meg állításait. A normához igazodás tehát egy viszonyítási keret, amely a valahová tartozás érzését erősíti meg az egyénben, és segít abban, hogy az elvárt viselkedést produkálja. Az önmagunkról alkotott képünket is a csoport, illetve más egyének visszajelzései hozzák létre. Minél kevésbé vagyunk biztosak magunkban, annál inkább rá vagyunk szorulva a csoport támogatására. A konformizmus A Konformizmus és a konformitás kifejezések 9 arra utalnak, hogy egy személy igyekszik a társadalmi normáknak és szerepeknek tehát a külső elvárásoknak minél jobban megfelelni. Olyan viselkedésmód tehát, amely valamely csoporttal való azonosulásban nyilvánul meg. A 9 = április

16 konformizmus és a csoportnyomás szerepéről és társadalmi működésének sajátosságairól Eliot Aronson ír szemléletesen Társas lény című könyvében 10 Eliot Aronson idézi Solomon Asch nevezetes kísérletét, amely látványosan mutatja a konformizmus működésének sajátosságait : öt kísérleti személynek mutatnak egy X hosszúságú vonalat és el kell dönteniük, hogy a másik táblára rajzolt A, B, C vonal közül melyik azonos hosszú az X-szel - a helyes válasz a B. Az öt kísérleti személy közül azonban négy be van avatva a kísérletbe és szándékosan rosszat, az A vonalat jelöli meg azonos vonalként. Sorban következnek a válaszok: az 1., a 2., a 3., a 4. válaszadó is az A vonalat jelöli meg helyesnek. Ekkorra más az 5. (a kísérletbe nem beavatott) személy elbizonytalanodik, és mire rá kerül a sor, már ő is azt állítja, hogy az A válasz a helyes. Solomon Asch kísérletében a válaszadók 35% adott téves választ, azaz engedett a csoportnyomásnak. Kétféle magyarázatot adhatunk a konformitásra: - a behódoló személyek az egyhangú többség hatására meggyőződtek arról, hogy saját, eredeti ítéletük rossz, vagy - tudták, hogy az ő véleményük a helyes, mégis a tömeggel tartottak, hogy elnyerjék a többség rokonszenvét illetve, hogy elkerüljék az ellenszenvet. A különböző típusú csoportokon így a hadseregben is - belül nagyon fontos ismerni a társas befolyásolás szerepét. A csoporttal való azonosulásban ugyanis különösen nagy szerepe van a különböző jeleknek, szimbólumoknak, többek között az egyenruhának. A társas befolyásolásra való reagálás három fajtáját ismerjük: - Behódolás: arra személyre vonatkozik, akit a jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése motivál. Ez a viselkedés csak addig érzékelhető, ameddig fennáll a jutalom ígérete vagy a büntetés veszélye. - Azonosulás (identifikáció): a befolyásolás alanya olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló. Abban különbözik a behódolótól, hogy az előbbiben az egyén hinni kezd az átvett véleményekben, bár nem különösen erősen. 10 Aronson, Eliot: Társas lény. Bp. Közgazdasági és jogi kiadó o. között 16

17 - Internalizáció: a társas befolyásra való reagálás legtartósabb, legmélyebben gyökerező módja. Motívuma az igazságra való törekvés. Vagyis a vélekedés elfogadása belülről jutalmaz. Az egyenruha ebből a szempontból egyértelműen a konformizmus egyik alapvető eszköze a közösségben, hiszen az egységes normát, az uniformizáltságot jelképezi. Ugyanakkor azonban éppen az egyenruhával kapcsolatban válik nyilvánvalóvá, hogy a konformizmus kifejezés szótári definiálása mennyire egyoldalú. 11 Az egyenruhához, a mundérhoz való tartozás ugyanis nemcsak megalkuvást, behódolást jelent, hanem a közösséghez való tartozás büszkeségét is, az Aronson által említett internalizációt. Szociálpszichológiai értelemben ez a kettősség két végletben nyilvánulhat meg: - A túlzottan homogenizált csoportból nőhet ki a tömeg, amely nagyszámú egyének halmaza, ahol az egyének ún. kollektív, érzelmi állapotba kerülve olyan viselkedésre is képesek lesznek, amelyre egyénileg nem. A tömegviselkedés társadalmi csapda, mert nem együttműködésről van itt szó, hanem kollektivitást mutató sokszor emberellene viselkedésről. A tömegviselkedésnek vannak tipikus helyzetei, mint pl. a katasztrófahelyzet, pánikhelyzet, vagy a lincselés. - A másik végletet a nonkonformizmus, illetve még inkább a deviancia és a destruktivitás képviseli. Ezeknek a magatartásformáknak éppen az a lényege, hogy az egyén valamilyen okból szembehelyezkedik a társadalmi normákkal és minél határozottabban igyekszik megjeleníteni különállását. A konformizmussal kapcsolatban nekem mindig a korlát kifejezés jut eszembe, amely szemléletesen fejezi ki azt a kettősséget, amely az egyén és a közösség között fennállhat. A korlát ugyanis egyfelől lehet védőkorlát, amely megvédi az egyént a külvilág támadásaitól. 11 konformizmus: a fennálló uralkodó rendszerhez való elvtelen alkalmazkodás. Fakadhat hamis meggyőződésből is, de alapja rendszerint cinizmus, karrierizmus. Az uralkodó osztályok apologetikájának szolgálatában a sekélyes művészet általában konformizmus útján szerez magának erkölcsi és anyagi elismerést. Ugyancsak negatív párja a nonkonformizmus. konformista: alkalmazkodó, megalkuvó 17

18 Ugyanakkor lehet korlátozás, akadály is, mely nem engedi az egyént érvényesülni, amely benntartja az egyént az általa szűknek érzett közegben. Ez a kettősség a hadsereggel, illetve az egyenruhával legyen az iskolaköpeny, vagy katonai mundér kapcsolatban nagyon sokféleképpen értelmezhető. Az uniformizált öltözet egyfelől segíthet rejtőzködni, elmenekülni a társadalomban, ugyanakkor korlátozza a szabadságot is. Az egyenruha formalizmusa egyfelől segítheti a társadalmi érintkezést mindenki egyértelműen tudja, hogy mi a helye, ugyanakkor személytelenné, arctalanná is teheti a közösség működését. Ennek megélése egyfelől az adott kultúrától, másfelől pedig az egyéntől függ. A különböző kultúrák természetesen eltérő követelményeket támasztanak az egyénekkel szemben az azonosulás, az alkalmazkodás terén. A személyes önállóságot hangsúlyozó ún. individualista kultúrákban például azt várják 12 az egyéntől, hogy legyen önálló, egyéni, olyan tulajdonságok jellemezzék, amellyel megkülönböztetheti önmagát másoktól. Ilyen az északamerikai es a nyugat-európai társadalmak többsége. Az ún. kollektivista kultúrákban viszont a csoportokhoz tartozást, a beilleszkedést tart jak fontosnak, ezért az egyének 13 viselkedése csoportról csoportra változhat. Előtérbe kerül a benyomáskeltés, a társadalmi szerep kidolgozása. Ilyen kultúrákat találunk Ázsia, Afrika, Dél-Amerika több országában. A Szakdolgozatban szereplő kultúrák amerikai (USA), francia, magyar természetesen viszonylag hasonló jellegű közeget képviselnek, de árnyalatokban itt is megfigyelhetőek különbségek az individualista, illetve a kollektivista szemléletben: pl. a hadseregszervezés módjában, s remélhetően az egyenruhák terén is. 12 Feladatok az individualista kultúrákban: egyéniségnek lenni, a személyes érzések, gondolatok, képességek megismerése saját coljaink megtálalása az életben, - egyenesnek lenni (azt mondjuk, amit gondolunk). 13 Az ún. kollektivista kultúrák elvárásai: beilleszkedni valamilyen csoportba, egy csoport céljaihoz kapcsolódva maximálisan teljesíteni, rejtőzködni, mások gondolataiban olvasni. Egy japán ember énjének legfontosabb eleme, hogy miként alakítja társas kapcsolatait es hogyan végzi kötelességeit meg akkor is, ha ezek érzéseivel es gondolataival ellentétbe kerülnek. 18

19 A RUHA TESZI AZ EMBERT!? Illene betiltani minden ruhát Magyarországon, mert aki ruhát ölt magára, az valamilyen álláspontot képvisel és manapság az álláspontok veszélyesek kis hazánkban. Mindenkinek álláspontját, szemléletét, vagy ruháját betiltaná valaki... Szerintem járjunk meztelenül, vagy találjuk ki a magyar nemzethez tartozás köpenyét, hogy télidőben se fázzunk... Hungaricum lenne, ha meztelenül járnánk-kelnénk a világban. (újsághír nyomán) Az öltözködés, mint kommunikációs kód 14 A kulturális jelzések (szignálok) A kulturális jelek, jelzések is nonverbális csatornák, de függetlenek az ember biológiai lényétől. Minden emberről ugyanis lényeges információkat hordoznak személyes környezetének jellegzetes tárgyai. Például a ruha, a hajviselet, a különböző díszek, a jelvények stb. Ezek a jelek jelzik azt a közösséget, amelyben az illető személyiség felnőtt, és amellyel azonosul. A jelek nagyobb része tudatosan vállalt jelzés, csak kisebb hányaduk spontán, öntudatlanul. A női szerep "tartozéka lehet például egy fésülködőasztal, egy cigarettamárka, a férfiszerep tartozéka pedig lehet egy barkácsasztal, vagy egy autómárka. 14 Ennek a fejezetnek a megírásakor a következő művekre támaszkodtam: Barthes, Roland: Az öltözködés története és szociológiája. In. Divatszociológia I. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin. Bp. Gondolat ; Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula Kiadó. 2OO1.; Domanovszky Endre: Korok ruhái. Corvina Kiadó, 1979.; Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei. Kommunikáció, demokrácia, média. Bp MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskola; Divatszociológia I. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin. Bp. Gondolat ; Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Szerkesztette: Hidasi Judit. Bp Közgazdasági és Jogi Kiadó. Török Gábor: Kommunikációelmélet II. A közvetlen emberi és a társadalmi kommunikáció alapjai. (Jegyzet) Szombathely. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola

20 A kulturális jelek, szignálok 15 a társadalmi kommunikációs rendszer sajátosságai és az egyén számára normaként, elvárásként működnek: rangot, beosztást, hivatást, munkakört jelző ruhák, egyenruhák, a fiatalok öltözködése és hajviselete stb. A kulturális szignálok tehát a kommunikáció társadalmi szabályozásához járulnak hozzá. A kulturális szignálok megválasztásában azonban az egyénnek is nagy szerepe van. A társadalmi viszonylatok tágak, amelyeken belül az egyén elfoglalhat egy pozíciót saját választása, ízlése, értékrendje szerint. Eldöntheti, hogy melyik közösség, szubkultúra normáit és értékrendjét tekinti követendőnek a maga számára: a hosszú-vagy a rövid hajúak csoportját, az öltönyösök, vagy a bakancsosok közösségét. Az egyén kulturális identitása főleg a kulturális szignálokban fejeződik ki. Például a gyászviselet, fehér bot, levágott vagy megnövesztett szakáll. A személyiség a kulturális szignálokkal nem csak kifejezi, hanem keresi is identitását. A kulturális szignálokat két oldalról is lehet megközelíteni, a társadalmi kommunikáció és az egyén oldaláról: - önmagunk szignáljai - öntudatlan és tudatos jelzések, ruházat hajviselet, - a társadalom szignáljai - gyász színei, esküvő színei, egyenruhák. A kulturális szignálok jelentősége az alábbiakban összegezhető 16 : 1. A kulturális szignálok útjelzők a mindennapi kommunikatív viszonyok kusza hálójában. 2. A kulturális jelzések a kommunikáció keretei, egyben állandósult beállítódási módjai. 3. A kulturális szignálok egy átfogó rendszer, a vizuális jelek részeként szabályozzák a társadalmi együttélést. 4. Mivel az interakciós szférában vannak jelen, a lélektani szerepük is igen jelentős. 5. Ritkán, de önállóan is előfordulnak a kommunikációban. Az öltözködés, mint jelrendszer A kulturális jelzések és szignálok legismertebb formája az öltözködés. Egy ember ruházata komplett jelrendszernek tekinthető, amely tudatosan, vagy öntudatlanul üzenetnek 15 Buda Béla kifejezése 16 Török Gábor: Kommunikációelmélet II. A közvetlen emberi és a társadalmi kommunikáció alapjai. (Jegyzet) Szombathely. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola