A gyermektámogatási rendszer Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gyermektámogatási rendszer Magyarországon"

Átírás

1 BGF Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány A gyermektámogatási rendszer Magyarországon Készítette: Zsiray Borbála Budapest, 2009.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 5 II. TÉMAVÁLASZTÁS A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZEREI HIPOTÉZIS... 6 III. A KORSZERŰ GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER ELMÉLET ÉS HAZAI GYAKORLAT GYERMEKTÁMOGATÁSI KÉRDÉSEK KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése A JÓLÉTI RENDSZEREKET JELLEMZŐ LEGFONTOSABB ÁLTALÁNOS DILEMMÁK A JÓLÉTI MODELLEK TÍPUSAIRÓL A GYEREKTÁMOGATÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSÁNAK FŐ DILEMMÁI A HAZAI GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁI Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS - EGYÉNI FELMÉRÉS - ÖNÁLLÓ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A MINTA ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK A megkérdezettek kor és nem szerinti megoszlása Testvérek száma Családi állapot szerinti megoszlás a kérdőívemben VÁGYAK ÉS TÉNYEK - TERVEZETT ÉS VALÓS GYERMEKSZÁM EGY ÚJ FOGALOM - A SZINGLISÉG Magyar vonatkozások AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MUNKAKERESÉS - ANYAKÉNT A MÉLYINTERJÚK ÉS TANULSÁGAI A SPECIÁLIS KÉRDŐÍV - KUTATÁSI EREDMÉNYEK A MÚLT ÉS A JELEN - AZ ÖN SZAKMAI ÉLETE SZEMPONTJÁBÓL MI VOLT A LEGFONTOSABB, HOGY ELÉRTE JELENLEGI POZÍCIÓJÁT? HA ÚJRAKEZDHETNÉM ATIPIKUS MUNKALEHETŐSÉGEK KITERJESZTÉSE MAGYARORSZÁGON Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos válaszokról Mai állapot és kilátások... 55

3 10.2 A részmunkaidős foglalkoztatása fő veszélyei Távmunka - Mai állapot és kilátások V. ÖSSZEGZÉS ÁBRAJEGYZÉK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

4 I. Bevezető Szakdolgozatomban a gyermektámogatási rendszert vizsgálom különböző aspektusból. Dolgozatom első részében a gyermektámogatási kérdések közgazdasági-elméleti megközelítését tárgyalom, majd egy rövid áttekintést adok a jóléti és a gyermektámogatási rendszereket jellemző legfontosabb dilemmákról illetve a modellek típusairól. A hazai rendszer általános problémáira keresem a választ, és javaslatot teszek a gyermektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon, az ellenérzéseket is említve; mérlegelve a változások lehetséges/ várható kedvező illetve negatív hatásait. Terjedelmes részt szentelek dolgozatom második felében önálló empirikus kutatásomnak, melynek eredményeit elemzem/értékelem. A gyermek mellett vállalható atipikus munkaformák bevezetésének kezdetleges állapotáról és a lehetséges reform vonalakról is szeretnék beszélni. A magyarországi, jelenlegi gyermektámogatások jelenleg épp változóban vannak. II. Témaválasztás A témakör kiválasztásának több személyes indoka is volt. Mind a barátaim, mind családomban nagyon sokan alapítottak családot az elmúlt évek során. Látom személyes küzdelmeiket a munka világából való kikerülés kapcsán, és sok gondolat érlelődött bennem az utóbbi időben, a rendszer átstrukturálásával kapcsolatban. Régóta vitatéma, hogy szükséges e változtatni a jelenlegi gyermektámogatási rendszeren, de a gazdasági válság most mégis kikényszerítette a gyors intézkedéseket. Az átstrukturálás azért is kényes kérdés, mert sok olyan véleményt hallani, hogy ne a gyermekeseket sújtsuk a reformokkal. Minden változtatás, mégha oly kicsi is megrázza az érintetteket és idővel mindenkinek lesz/ vagy már van véleménye róla. A változás mellett szólók legnyomósabb érve, hogy ha emelik a támogatások összegét, akkor sem nő relevánsan a születésszám, a készpénzes családtámogatás kevés a szülési kedv növelésére, miközben csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. Sokkal inkább a munkahelyek részéről lenne attitűdváltozásra szükség. Akik pedig ellene vannak, úgy fogalmaznak, hogy ebben a demográfiai helyzetben, amikor a születésszám folyamatosan csökken, nagyon óvatosan lehet csak változásokat eszközölni. 5

5 1. A kutatás célja, módszerei Az önálló kutatásom, melyet ebben a témakörben készítettem sok segítséget nyújtott, hogy a jelenlegi állapotról képet kapjak. A primer adatfelvételen alapuló kutatást 50 ember megkérdezésével végeztem, illetve 3 fővel mélyinterjút készítettem. A két kérdőívet interneten küldtem ki, a személyes interjúkat pedig diktafonnal rögzítettem, később meghallgatva elemeztem őket. A kitöltött kérdőívek en érkeztek vissza hozzám, a feldolgozás menete során egyenként értékeltem, illetve számológéppel és excel program segítségével kaptam meg a kumulált vagy szükség esetén súlyozott átlagokat. Segítségemre voltak az interneten megjelent kutatások is természetesen, melyen fellelhetőek egészen friss, 2008-ban készült tanulmányok is ebben a témakörben. 2. Hipotézis o A gyermektámogatási rendszer változtatása csak gyökeres szemléletváltoztatással indítható el o A jelenlegi atipikus munkaformák tekintetében Magyarország még gyermekcipőben jár, de a munkavállalói oldalról is megindult egy pozitív folyamat o A nők karrierépítése szempontjából nagyon fontos a férj támogató attitűdje 6

6 III. A korszerű gyermektámogatási rendszer elmélet és hazai gyakorlat 1. Gyermektámogatási kérdések közgazdasági megközelítésben A népesség elöregedése a XXI.század egyik legnagyobb makrogazdasági kihívása a fejlett országokban. A népesség elöregedése komoly hosszú távú problémát jelent az állami költségvetés finanszírozhatósága és az államadósság fenntarthatósága szempontjából is. A népesség elöregedésének a fejlett világban két fő oka van, az első kedvező, a második már korántsem az. Ezek a következők: 1. A születéskor várható élettartam kitolódása, vagyis, hogy az emberek tovább élnek 2. A születésszám jelentős és tartós csökkenése a második világháborút követő baby boom utáni időszakban (az 1960-as évektől), Magyarországon a Ratkó korszak ( 1950) majd a Ratkó unokák megszületése átmenetileg növelte az élve születések számát. A születésszám csökkenése pedig különösen a jelentős jóléti rendszereket működtető európai országoknál a gyermektámogatási rendszer kiépítését tette szükségessé. A magas gazdasági növekedéssel jellemezhető időszakban a jóléti rendszeren belül működtetett gyermektámogatás fenntarthatónak tűnt. Azonban az elmúlt évben, a jóléti rendszerek fenntarthatatlanságával foglalkozó elméleti és gyakorlati közgazdászok a gyermektámogatási rendszert is górcső alá vették és veszik. Ennek az igen aktuális témának hazánkban különösen nagy jelentősége van, mivel a többéves komoly költségvetési túlköltekezés után a megszorítások az egyik legfontosabb kiadási tételt jelentő szociális kiadásokat, és ezen belül a lakástámogatást is súlyosan érinti. 1.1 A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése A gyermektámogatási rendszer a jóléti rendszer egyik legfontosabb eleme. A gyermektámogatási rendszer esetén nem teljesen különböző dilemmák merülnek fel közgazdasági szempontból, mint a jóléti rendszer egyéb elemeinél (pl. szociális támogatás, munkanélküli segélyezés, nyugdíjellátások, családtámogatás, stb). Ezért 7

7 először a jóléti rendszerek közgazdasági kérdéseiből indulunk ki, majd ezután térünk rá a gyermektámogatás sajátosságaira. 2. A jóléti rendszereket jellemző legfontosabb általános dilemmák Univerzális, vagy szelektív legyen a támogatás. Univerzális (általános) típusú rendszerekben a juttatásokat mindenki állampolgári (vagy alanyi) jogon megkapja. A szelektív típusú rendszerekben csak a társadalom bizonyos választott csoportjai főként a rászorultság elve alapján (pl. csak a szegények) kapja az adott juttatást. A reziduális jóléti rendszer az, ahol csak a szegények kapnak támogatást, ennek példájaként az USA-t említik. Az univerzális jóléti állam iskolapéldáit a skandináv államok, elsősorban Svédország jelentik. 1 Mindkét típusú rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. Az univerzális rendszer meglehetősen drága, míg a szelektív rendszer olcsóbb lehet a társadalom számára. Azonban a szelektív rendszernél a jogosultság meghatározása és megvalósítása lehet költségemésztő. Azaz itt magasak az adminisztratív költségek, ami a bürokrácia fokozódásához vezet, valamint a juttatások egy részének elszivárgásához is hozzájárul. Okun lyukas vödörrel szemléltette a fenti folyamatot. Szerinte az állam kiadásainak 20 %-a is elfolyhat ily módon. 2 Segélyen élésre ösztönöz-e a rendszer, vagy a munkára ösztönöz. A jóléti rendszer kritikájaként említhető a tanult gyámolatlanság ( learned helplessness ) fogalmával leírható jelenség. Ez arra utal, hogy a segélyezettek hozzászoknak a helyzethez és később nem lesznek képesek maguktól visszakerülni a munkapiacra. Az ilyen rendszer közgazdaságilag nem hatékony, mert negatív ösztönzést jelent a munkavállalásra. A tanult gyámolatlanság számos negatív öngerjesztő folyamatot indít be a társadalomban.(pl.betegség, bűnözés, ) A kérdés tehát az, hogy a segélyezés eléri-e a célját, azaz nem kontraproduktív-e a társadalom számára. 1 In.: Bara Z.-Szabó K.: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Aula Kiadó In Összehasonlító közgazdaságtan. Aula Kiadó o 8

8 A jóléti újraelosztás költségei elviselhetők-e a társadalomban. Ez főként a jóléti szolgáltatások méretével, az adóterhelés nagyságával, illetve a jóléti szolgáltatások hatékonyságával függ össze. A jóléti szolgáltatások válságát okozhatja az, hogy a társadalmi igények nagyok, ezzel szemben a kormányzati jóléti kiadások végesek. Ez pedig rendszer egészének a finanszírozhatóságát is megkérdőjelezheti. Egy jóléti modell ezért csak úgy lehet hosszú távon fenntartható, ha gazdaságilag is hatékony. Ez elsősorban azt jelenti, hogy megfelelő a rendszer munkára ösztönző ereje. A fenti gondolatmenet alapján a gazdasági hatékonyság mérésére a foglalkoztatási szintet és a szociális kiadások GDP arányos mértékének alakulását is használhatjuk a jóléti modellek fenntarthatóságának mutatójaként. Az állami szerepvállalás formái is különbözők lehetnek. A tisztán állami és a tisztán piaci, vagy önkéntes jótékonysági alapon szervezett jóléti ellátások két véglete között számos vegyes forma létezhet. Az állami szerepvállalás három az alábbi formákban valósulhat meg: (1) a szolgáltatás működtetése, (2) a támogatás vagy szolgáltatás finanszírozása, illetve (3) a szolgáltató (vagy a szolgáltatás összegének) megválasztása. A tiszta állami működést valósítja meg például az önkormányzati bölcsőde, ahol az állam finanszíroz, működteti a szolgáltatást, és egyben dönt a szolgáltatóról is (ha az ingyenes bölcsődei ellátást csak ebben a bölcsődében veheti igénybe a szülő). Csökken az állam szerepe a finanszírozásban, ha a bölcsődéért fizetni kell, és a rászoruló szülők kedvezményt kapnak. A szolgáltatás működtetését is liberalizálni lehet: például megteheti az önkormányzat, hogy a magánvállalkozásban fenntartott bölcsődében vásárol helyet a támogatásra szoruló szülők gyermekeinek. Végül, a szolgáltató kiválasztását úgy engedheti át az állam a magánszektornak, ha például magánvállalkozások is kaphatnak állami támogatást (ilyen Magyarországon az egyházi fenntartású iskoláknak adott normatíva), vagy például, ha a szülő olyan vouchert kap, amit bármely (akkreditált) bölcsődében felhasználhat. 9

9 3. A jóléti modellek típusairól A jóléti rendszerek többféle csoportosítása létezik, ezek közül az alábbiakban. Sapir (2005) csoportosítását mutatjuk be. Ezek alapján a jóléti rendszerek 4 típusát különböztethetjük meg az Európai Unióban (1) liberális, (2) skandináv, (3) konzervatív, illetve (4) dél-európai típusba sorolja az EU tagországokat. 3 A típusok közötti különbségek az államháztartás méretén kívül az eszköztár megválasztásában - a jövedelemfüggő és univerzális, a pénzbeli és természetbeni támogatások, és a különböző adófajták és járulékok relatív jelentőségében - mutatkoznak meg. 1. A liberális típusba tartozó Egyesült Királyságban erős a hangsúly az egyéni felelősségvállaláson és a piaci mechanizmusokon. A jóléti kiadások alacsony, és a támogatások szolgáltatói gyakran piaci szereplők. A szociális támogatásban nagy szerep jut a jövedelemhez kötött, célzott támogatásoknak. A támogatottak köre szűk, de a támogatás szintje viszonylag magas. 2. A skandináv országok általában a foglalkoztatási szint növekedésére és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére törekednek. Jellemzően univerzális támogatásokat nyújtanak, a jövedelemfüggő transzferek száma és jelentősége viszonylag kicsi, viszont központi kérdés a munkavállalási hajlandóság fokozása. 3. A konzervatív (kontinentális) jóléti rendszerek egyik legfontosabb jellemzője a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer. Az állami újraelosztás mértéke igen magas. Az általános jóléti támogatások mellett közepesen nagy a jövedelemhez kötött segélyek szerepe. 4.A dél-európai országok jellemzője, hogy jóléti államuk kezdetleges, a támogatások nagy része jövedelemhez kötött, de még azon belül is igen szelektív (pl. Spanyolországban nem kaphat szociális segélyt két felnőtt egy családból). Viszonylag kevés ember részesül támogatásban, és a támogatások összege is alacsony. Emiatt mind a jóléti, mind a szociális állami kiadások szintje alacsony. 3 Benedek D, Firle R, Scharle Á: A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága. Bp júl. PM. Füzetek. 10

10 Egy jóléti modell teljesítményét Sapir 4 szerint az mutatja, hogy mennyire képes biztosítani a méltányos elosztást, illetve a társadalmi kohéziót, vagyis azt, hogy egyik társadalmi csoport se szakadjon le behozhatatlan mértékben az átlagtól. A szegénység csökkentése szempontjából a skandináv és a konzervatív modell teljesít jól, de csak a skandináv bizonyult a hosszú távon is fenntarthatónak, azaz hatékonynak. Magyarország a konzervatív csoportba tartozik. A hazai jóléti rendszer alacsony hatékonyságát itt elsősorban az okozza, hogy az ellátások nem biztos, hogy pozitívan hatnak a munkavállalási hajlandóságra, így a juttatások magas szintjét egyre kevesebb foglalkoztatott finanszírozza. Mindenképpen meg kell azonban jegyezni, hogy a munkanélküli segélyre jelenleg összesen fél évig jogosult egy friss állástalan, ezt követően a segély mértéke minimális. Ez a szisztéma tehát elvileg munkára ösztönző. Összességében az jól látható, hogy egy ország jóléti rendszerét a bonyolult társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok összessége határozza meg, melyben a kormányzati ideológia, a társadalmi preferenciák, a hagyományok, a politikai erőviszonyok és az intézmények autonóm változásai játsszák a meghatározó szerepet. A fentiekben a jóléti szolgáltatásokat általánosságban vizsgáltuk, most térjünk rá a jóléti szolgáltatások egyik meghatározó elemének a gyerektámogatási rendszernek az elemzésére. 4 Sapir, A: Globalization and the Reform of European Social Models. (2005): 11

11 4. A gyerektámogatási rendszer kidolgozásának fő dilemmái. A közgazdasági elmélet a családtámogatásokat a társadalom humántőke-befektetésének tekinti. Ezek olyan befektetések, amellyel a. egyrészről hosszú távon biztosítsa a gazdaság számára szükséges munkaerőutánpótlást, vagyis növelje a gyerekvállalási kedvet b. rövid távon az anyák újbóli munkavállalását segítse elő c. enyhítse a gyermeket nevelő családok szegénységét d. csökkentse a családok közötti egyenlőtlenségeket. e. mindeközben biztosítsa a gyermekek értelmi érzelmi fejlődését A gyermeket ugyanis a modern társadalmakban egy sajátos közjószágnak is tekinthetjük. A gyermekek későbbi munkavállalók lesznek, s a nem aktív állampolgárok fenntartása az ő munkájuk révén valósulhat meg. Ezért lényeges a nyugdíjas, az aktív dolgozók és a gyermekek megfelelő arányának kialakítása a társadalomban. Korábban a biztosítási rendszerek kiépítését megelőzően - a családok az időskorukra tekintettel lehetőleg minél több gyermek felnevelésére vállalkoztak, annál biztosabb lehetett az öregkoruk. A többgenerációs családmodell felbomlásával és a ennek következményeként a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiépítésével a társadalom generációs szerkezete elvileg fenntarthatatlanná is válhat. Ennek egyik fontos következménye az új nyugdíjbiztosítás kiépülése. Az új nyugdíjrendszer kialakításával ma már a jelenlegi nyugdíjasok anyagi helyzete kevéssé függ attól, hogy hány gyereket neveltek fel, s azt sokkal inkább más tényezők, mint pl. saját életpálya jövedelmük, nyugdíjelőtakarékosságuk határozza meg. Így a generációk között komoly aránytalanság alakulhatott ki, melynek két fő elemét (életkor kitolódása, születésszám csökkenése) a bevezetőben már tárgyaltuk. Ezért az egyes országok népességi korfái deformálódtak. Különösen igaz ez a most demográfiailag belátható 2050 évig terjedő időszakra, s az idősek aránya drámaian megemelkedik, s a fiataloké pedig csökken. Ezt jól jelzi, hogy 2050-ben a jelenlegi előrejelzések szerint a népesség több mint 50 %-a 50 éven felüli lesz! Minél jobban sikerül a fiatalok arányát növelni a népességen belül, annál kevésbé 12

12 jelent majd terhet az időskorúak számának szükségszerű emelkedése a társadalom számára. Ezért a születendő gyerekek száma nem csupán a családok belügye, hanem alapvető hosszú távú társadalmi kérdés is. A születések számának növekedése a későbbi komoly demográfiai és társadalmi- gazdasági problémák megelőzéséhez is hozzájárul. A fenti gondolatmenet arra is rávilágít, hogy a különböző jóléti rendszerelemek össze is függnek egymással. A születésszámok csökkenése világszerte egy új típusú társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és gyermektámogatási rendszer létrehozását tette szükségessé. A gyermektámogatási rendszerek számos problémával találják szembe magukat, ezek közül a legmeghatározóbbak az alábbiak: Növelhető-e a tartósan születésszám a gyerektámogatások bővítésével, vagy csak előrehozzák a szüléseket ilyenkor. Sokáig általános vélekedés volt az, hogy a hosszú anyai otthonlét a magas termékenységi szint biztosítéka, tehát minél hosszabb ideig tart a kisgyermekes anyák otthonléte, annál magasabb lehet a születésszám. Ez azt a feltevést is magában foglalja, hogy a termékenység és a női foglalkoztatás között negatív a kapcsolat, vagyis minél kisebb a női foglalkoztatás, annál nagyobb lehet a születésszám. Az OECD legújabb átfogó kutatásai azonban erre rácáfoltak. A negyedszázada még általános negatív korreláció mostanra szignifikánsan pozitív kapcsolattá változott. Ez önmagában persze nem jelent oksági összefüggést is, azt azonban jól mutatja, hogy az alacsony női foglalkoztatás nem hoz önmagában magas termékenységet. Köllő 5 megemlíti, hogy a gyermek fejlődésére, másfél-két éves kor közötti munkába állás vizsgálatánál több kutatás szerint sem találtak negatív hatásokat, bár azért voltak ellentétes eredményű vizsgálatok is, pl. Kanadában. 5 In.: Esély, január, Bálint Mónika Köllő János: A gyermeknevelési támogatások munkaerőpiaci hatásai 13

13 Milyen elvek határozzák meg a szülőképes korban levő nőknél a foglalkoztatási aktivitását, azaz biztosítható-e a fiatal nők megfelelő foglalkoztatási szintje A közgazdászok körében komoly disputa alakult ki a gyerektámogatások hosszát illetően. Ezek szerint, ha túl hosszan vannak távol a nők a munkapiactól, akkor ezért a gyermek óvódás-, iskoláskora elérésekor nehezen tudnak visszatérni a munka világába, mert 1. tudásuk elértéktelenedik 2. munkahelyét betöltik, vagy munkahelye esetleg megszűnik. 3. szocializációs problémát is jelent a hosszú távollét 4. felmerül a tanult gyámolatlanság esete, vagyis a segélyezettséghez való hozzászokás nehezíti a visszatalálást a munkapiacra Ez pedig komoly problémát jelenthet a fiatal nők foglalkoztatási mutatóiban, s komoly negatív hatást fejt ki egy ország növekedési potenciáljára, sőt a versenyképesség szintjére is. Ugyanis magas juttatási szintek és alacsony foglalkoztatás magas juttatás/gdp arányt feltételez, ez magas adóterhelést hoz magával, ami a gazdasági szereplők számára az adóversenyben történő lemaradáshoz vezethet. Ugyanakkor ha az anyák nem maradnak otthon elég időt gyermekükkel, az a későbbiekben a gyermek pszichológia fejlődésére lehet negatív hatással. Egy felmérés szerint egy gyermek pszichés fejlődésére hatással lehet, ha 1 éves kora előtt egy csecsemő 4 óránál tovább távol van az édesanyjától. Munkáltatók nem örülnek a kisgyerekes s ezért gyakran távolmaradó női munkavállalónak, a munkaerő kereslet is alacsony ezen munkakínálati szegmensen. Ez különösen azokban az országokban jelentkezik élesen, ahol a női-férfi szerep hagyományos megítélése erős és a női emancipáció gyenge. Ez főként a közép-keleteurópai, valamint a dél-európai régiót érinti. 14

14 5. A hazai gyermektámogatási rendszer általános problémái A társadalmi jövedelem-újraelosztás keretében finanszírozott szociális ellátó-rendszer Magyarországon jelentősen nagyobb, mint a környező országokban, s ellentétben azokkal, az erre fordított kiadások a GDP-n belül a 2000-es években folyamatosan nőttek. Minden főbb szociális kiadási célra többet költünk, mint a legközvetlenebb gazdasági versenytársainknak számító, s társadalmi-gazdasági fejlettségünket tekintve a hozzánk legközelebb álló többi visegrádi országban. Ha a legfejlettebb európai országokat is vizsgáljuk, azokban a kiterjedt jóléti állami intézményrendszer következtében számottevően magasabb, 28% körüli volt a szociális kiadások GDPhez viszonyított részaránya ábra Szociális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban Szocális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban (%) Forrás: Eurostat CZ HU PL SK Nemzetközi adatok szerint a nagyvonalúbb szociális ellátások ellenére Magyarországon a 2000-es években a jövedelem-egyenlőtlenségek a környező országoknál gyorsabban nőttek, s a visegrádi országok közül mind a relatív szegénység, mind az abszolút szegénység tekintetében csak Lengyelország áll rosszabbul, mint Magyarország. 6 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs. és Scharle Á. (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 15

15 Ugyanakkor munkaerőpiaci elemzők szerint a kiterjedt jóléti rendszer az egyik oka a nemzetközi összehasonlításban számottevően alacsony magyar foglalkoztatásnak: a munkaképes korú lakosság majdnem 25%-a valamilyen jóléti ellátásból él, az ellátásban részesülők többsége inaktív, akiknek a munkaerőpiacra való visszakerülése kilátástalan. 2. ábra Családi és gyermektámogatások a GDP arányában 3 2,8 2,6 2,4 2,2 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0, Családi és gyermektámogatások a GDP arányában (% ) EU15 CZ HU PL SK Forrás: Eurostat Az utóbbi évek ilyen irányú kutatásai szerint különösen a nyugdíjak és az anyasági ellátások csökkentik jelentősen a munkaerő-kínálatot 7 A család- és gyermektámogatásra fordított kiadások a GDP 2,4-2,7%-át tették ki a 2000-es években. Ezek az értékek jellemzően nagyobbak a környező országok ilyen típusú kiadásainál, ahol 2 % alatti értékek jellemzőek, de tartósan meghaladják a legkiterjedtebb jóléti intézményrendszert működtető fejlett európai országokét is, ahol 2-2,2 %-os arányok a jellemzők. (Az adatok forrása az Eurostat). Magyarországon a család- és gyermeknevelési támogatások rendszere még a rendszerváltás előtt alakult ki. Bizonyos strukturális változtatások történtek a 7 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs. és Scharle Á. (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 16

16 rendszerben, azonban alapvető elemei ma is a családi pótlék, a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermeknevelési és anyasági támogatás, valamint a családi (gyermekek után járó) adókedvezmény és 2005 között ez utóbbi jelentősége és aránya az összes családtámogatáson belül számottevően (20-25%-ra) nőtt, miközben a családi pótléké hasonló arányban csökkent tól viszont a családi pótlék megemelésével párhuzamosan az adókedvezmények súlya újból csökkent. A gyermektámogatási rendszer fő céljai hazánkban is a hosszútávon munkaerő-utánpótlás biztosítása a megfelelő születésszám elérésével az anyák újbóli munkavállalásának elősegítése, a gyermeket nevelő családok szegénységének enyhítése, a családok közötti egyenlőtlenségek mérséklése. E célok szempontjából vizsgálva a magyarországi családtámogatási rendszer hatásosságát, az eredmény nem egyértelmű. Gábos, Gál és Kézdi tanulmánya szerint a családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása pozitív volt az elmúlt 50 évben anélkül szignifikánsan kevesebb gyerek született volna. 8 Hasonló következtetésre jutott Kapitány 9 elemzése is. A termékenységi adatok azt is sejtetik, hogy a gyes (1967) és gyed (1984 és 2000) bevezetése növelte a szülési kedvet, vagy legalábbis befolyásolta a szülések ütemezését. A Bokros csomag pedig a termékenység átmeneti visszaesésével is járt. Mindebből arra is következhetünk, hogy a mostani megszorítások hatására a születési kedv csökken az elkövetkező években. 8 Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions Kapitány Balázs: A GYED-HATÁS Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása In.: Demográfia, évf. 1. szám

17 3. ábra Népesedési arányszámok A kelet-közép-európai országok népesedési jellemzői Forrás: KSH márc.27. A születési adatok pedig hazánkban már így is nagyon kedvezőtlenek, erre utalnak a KSH legújabb összehasonlító adatai. A termékenység színvonala a vizsgált 10 középkelet-európai országban alatta maradt az egyszerű népesség-reprodukció biztosításához szükséges értéknek. A évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán Észtországban hozná világra a legtöbb gyermeket a tíz ország közül 164-et, de ez is elmarad a népesség számának hosszabb távú fenntartásához szükséges 210 gyermektől. A többi kilenc államban gyermek születne hasonló feltételek mellett. A többi uniós országban a termékenységi arányszám 130. Magyarországon a évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán 132 gyermeket hozna világra. 18

18 (2008-ban a mutató értéke 135-re nőtt.) Az elmúlt éveket figyelembe véve kedvező változás Bulgáriában, Csehországban, Észtországban és Szlovéniában következett be. Gábos és Gábos, Gál, Kézdi ökonometriai elemzései szerint szignifikáns hosszú távú kapcsolat mutatható ki a készpénzes támogatások és a termékenységi ráta között. 10 Amennyiben a készpénzes támogatások 1 %-kal nőnek, akkor a termékenység %-os javulást mutat. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a fentiek alapján a jelenlegi 1,3-as termékenységi mutató (az 1 szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma) 1,6-ra javulhatna, ha a jelenlegi pénzbeli juttatásokat megdupláznák. Számításaik szerint a készpénzes támogatások nélkül 40-50%-kal lett volna nagyobb a gyermekszegénységi ráta. Az adókedvezmények szerepének jelentéktelenné válása az alsó jövedelmi csoportok felé csoportosította át a családtámogatásokat. Az adókedvezményeket ugyanis a közepes- és magas jövedelműek tudták korábban érvényesíteni. A jelenleg legnagyobb részt kitevő családi pótlék célzottsága némileg gyengült az elmúlt években: a legszegényebb jövedelmi csoportok felől a középső decilisek felé tolódtak el a családi pótlék-kifizetések 2000 és 2007 között Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions Gábos András A MAGYAR CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER TERMÉKENYSÉGI HATÁSAI In.: Társadalmi riport Budapest, TÁRKI 19

19 4. ábra A család- és gyermektámogatásokra fordított kiadások és főbb kiadási tételek alakulása Magyarországon ben (milliárd Ft) Összes családtámogat ás Családi pótlék Gyes Gyed ,3 132,4 38,4 20, , ,1 29, ,4 153,8 40,7 37, , ,4 45, , ,9 54, ,1 191,1 50,5 61, ,2 54,9 67, ,2 340,8 57, ,6 369,8 61, , ,2 90 Forrás: Gábos A.(2008), as költségvetések, 2009-es költségvetési törvényjavaslat Összességében megállapítható, hogy hiába költ hazánk sokat a gyermektámogatásokra, az közgazdaságilag nem bizonyul hatékonynak. Ennek a legfőbb oka az, hogy a női foglalkoztatás kirívóan alacsony, s ez nem csak amiatt van, hogy a nők túlnyomó többsége (80 %-a) igénybe veszi a 3 éves juttatást, de amiatt is, hogy a gyes-gyed lejárta után a nők csak kevesebb, mint fele tér vissza a munkapiacra. A nők másik 50 %-ból 10 % munkanélküli lesz és több mint harmada inaktívvá válik. 12 Mindennek komoly negatív hatása van Magyarország hosszú távú növekedési potenciáljára is, de az egyéni életpályákra és családi jövedelmekre is. A 3 éves távolmaradásnak a munkapiacról a mai világban számos kifejezetten káros hatása van. A munkahelyi karrier ilyen tartós megszakadásának komoly ára van a nők számára, a karrier-lehetőségeiket ez nagyon hátrányosan érinti. Alacsonyabb munkabérekkel kell megelégedni, ez a hasonló korosztályú nőkhöz képest is 8-10 %-os bérelmaradást eredményez. A veszteségeket kb. napi 1 órai többletmunkával lehet ellensúlyozni. S többen a munkahelyük elvesztését is kockáztatják, a meglévő ellentétes szabályok ellenére is. Azok a szabályok ugyanis kijátszhatók. 12 In.: Népszabadság Online 20

20 5.1. Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon A gazdaságpolitika komoly megszorításokra szánta el magát már 2006-tól kezdődően, az ország romló egyensúlyi helyzete miatt. A korábbi évek költségvetési túlköltekezései hatása az államadósság GDP arányos rátájának megugrásában is megnyilvánult. Ezáltal pedig egyre messzebbre kerültünk az euró bevezetését jelentő ún. maastrichti kritériumoktól is. Mindez a konvergencia-folyamatokat is megakasztotta ban a hazai makrogazdasági feszültséget tovább mélyítette a nemzetközi pénzügyi válság, amely hatására a világgazdasági is mély recesszióba került. Ez azt is jelentette, hogy az ország finanszírozása ellehetetlenült, mely az IMF-EU-Világbank által nyújtott nemzetközi hitelcsomag felvételébe torkollott. A 2009 tavaszán fennálló kormány a Reformszövetség által felvázolt intézkedések bázisán dolgozta ki az új csomagot, s ennek egyik meghatározó eleme éppen a gyermektámogatási rendszer lett. 5. ábra Államháztartási deficit alakulása 12,0% Államháztartási deficit alakulása 11,0% 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Államháztartási hiány/gdp Maastrichti kritérium Forrás: PM 21

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Kormány családpolitikai elképzelései

A Kormány családpolitikai elképzelései A Kormány családpolitikai elképzelései Máriabesnyő, 2014. november 13. Magyar Katolikus Családegyesület XXI. Családkongresszus Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Murinkó Lívia KSH Népességtudományi Kutatóintézet Szalma Ivett Swiss Centre of

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt ISSN 0236 736 X ISBN 963

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben