A gyermektámogatási rendszer Magyarországon
|
|
- Szebasztián Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BGF Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány A gyermektámogatási rendszer Magyarországon Készítette: Zsiray Borbála Budapest, 2009.
2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 5 II. TÉMAVÁLASZTÁS A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZEREI HIPOTÉZIS... 6 III. A KORSZERŰ GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER ELMÉLET ÉS HAZAI GYAKORLAT GYERMEKTÁMOGATÁSI KÉRDÉSEK KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése A JÓLÉTI RENDSZEREKET JELLEMZŐ LEGFONTOSABB ÁLTALÁNOS DILEMMÁK A JÓLÉTI MODELLEK TÍPUSAIRÓL A GYEREKTÁMOGATÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSÁNAK FŐ DILEMMÁI A HAZAI GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁI Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS - EGYÉNI FELMÉRÉS - ÖNÁLLÓ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A MINTA ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK A megkérdezettek kor és nem szerinti megoszlása Testvérek száma Családi állapot szerinti megoszlás a kérdőívemben VÁGYAK ÉS TÉNYEK - TERVEZETT ÉS VALÓS GYERMEKSZÁM EGY ÚJ FOGALOM - A SZINGLISÉG Magyar vonatkozások AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MUNKAKERESÉS - ANYAKÉNT A MÉLYINTERJÚK ÉS TANULSÁGAI A SPECIÁLIS KÉRDŐÍV - KUTATÁSI EREDMÉNYEK A MÚLT ÉS A JELEN - AZ ÖN SZAKMAI ÉLETE SZEMPONTJÁBÓL MI VOLT A LEGFONTOSABB, HOGY ELÉRTE JELENLEGI POZÍCIÓJÁT? HA ÚJRAKEZDHETNÉM ATIPIKUS MUNKALEHETŐSÉGEK KITERJESZTÉSE MAGYARORSZÁGON Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos válaszokról Mai állapot és kilátások... 55
3 10.2 A részmunkaidős foglalkoztatása fő veszélyei Távmunka - Mai állapot és kilátások V. ÖSSZEGZÉS ÁBRAJEGYZÉK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK
4 I. Bevezető Szakdolgozatomban a gyermektámogatási rendszert vizsgálom különböző aspektusból. Dolgozatom első részében a gyermektámogatási kérdések közgazdasági-elméleti megközelítését tárgyalom, majd egy rövid áttekintést adok a jóléti és a gyermektámogatási rendszereket jellemző legfontosabb dilemmákról illetve a modellek típusairól. A hazai rendszer általános problémáira keresem a választ, és javaslatot teszek a gyermektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon, az ellenérzéseket is említve; mérlegelve a változások lehetséges/ várható kedvező illetve negatív hatásait. Terjedelmes részt szentelek dolgozatom második felében önálló empirikus kutatásomnak, melynek eredményeit elemzem/értékelem. A gyermek mellett vállalható atipikus munkaformák bevezetésének kezdetleges állapotáról és a lehetséges reform vonalakról is szeretnék beszélni. A magyarországi, jelenlegi gyermektámogatások jelenleg épp változóban vannak. II. Témaválasztás A témakör kiválasztásának több személyes indoka is volt. Mind a barátaim, mind családomban nagyon sokan alapítottak családot az elmúlt évek során. Látom személyes küzdelmeiket a munka világából való kikerülés kapcsán, és sok gondolat érlelődött bennem az utóbbi időben, a rendszer átstrukturálásával kapcsolatban. Régóta vitatéma, hogy szükséges e változtatni a jelenlegi gyermektámogatási rendszeren, de a gazdasági válság most mégis kikényszerítette a gyors intézkedéseket. Az átstrukturálás azért is kényes kérdés, mert sok olyan véleményt hallani, hogy ne a gyermekeseket sújtsuk a reformokkal. Minden változtatás, mégha oly kicsi is megrázza az érintetteket és idővel mindenkinek lesz/ vagy már van véleménye róla. A változás mellett szólók legnyomósabb érve, hogy ha emelik a támogatások összegét, akkor sem nő relevánsan a születésszám, a készpénzes családtámogatás kevés a szülési kedv növelésére, miközben csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. Sokkal inkább a munkahelyek részéről lenne attitűdváltozásra szükség. Akik pedig ellene vannak, úgy fogalmaznak, hogy ebben a demográfiai helyzetben, amikor a születésszám folyamatosan csökken, nagyon óvatosan lehet csak változásokat eszközölni. 5
5 1. A kutatás célja, módszerei Az önálló kutatásom, melyet ebben a témakörben készítettem sok segítséget nyújtott, hogy a jelenlegi állapotról képet kapjak. A primer adatfelvételen alapuló kutatást 50 ember megkérdezésével végeztem, illetve 3 fővel mélyinterjút készítettem. A két kérdőívet interneten küldtem ki, a személyes interjúkat pedig diktafonnal rögzítettem, később meghallgatva elemeztem őket. A kitöltött kérdőívek en érkeztek vissza hozzám, a feldolgozás menete során egyenként értékeltem, illetve számológéppel és excel program segítségével kaptam meg a kumulált vagy szükség esetén súlyozott átlagokat. Segítségemre voltak az interneten megjelent kutatások is természetesen, melyen fellelhetőek egészen friss, 2008-ban készült tanulmányok is ebben a témakörben. 2. Hipotézis o A gyermektámogatási rendszer változtatása csak gyökeres szemléletváltoztatással indítható el o A jelenlegi atipikus munkaformák tekintetében Magyarország még gyermekcipőben jár, de a munkavállalói oldalról is megindult egy pozitív folyamat o A nők karrierépítése szempontjából nagyon fontos a férj támogató attitűdje 6
6 III. A korszerű gyermektámogatási rendszer elmélet és hazai gyakorlat 1. Gyermektámogatási kérdések közgazdasági megközelítésben A népesség elöregedése a XXI.század egyik legnagyobb makrogazdasági kihívása a fejlett országokban. A népesség elöregedése komoly hosszú távú problémát jelent az állami költségvetés finanszírozhatósága és az államadósság fenntarthatósága szempontjából is. A népesség elöregedésének a fejlett világban két fő oka van, az első kedvező, a második már korántsem az. Ezek a következők: 1. A születéskor várható élettartam kitolódása, vagyis, hogy az emberek tovább élnek 2. A születésszám jelentős és tartós csökkenése a második világháborút követő baby boom utáni időszakban (az 1960-as évektől), Magyarországon a Ratkó korszak ( 1950) majd a Ratkó unokák megszületése átmenetileg növelte az élve születések számát. A születésszám csökkenése pedig különösen a jelentős jóléti rendszereket működtető európai országoknál a gyermektámogatási rendszer kiépítését tette szükségessé. A magas gazdasági növekedéssel jellemezhető időszakban a jóléti rendszeren belül működtetett gyermektámogatás fenntarthatónak tűnt. Azonban az elmúlt évben, a jóléti rendszerek fenntarthatatlanságával foglalkozó elméleti és gyakorlati közgazdászok a gyermektámogatási rendszert is górcső alá vették és veszik. Ennek az igen aktuális témának hazánkban különösen nagy jelentősége van, mivel a többéves komoly költségvetési túlköltekezés után a megszorítások az egyik legfontosabb kiadási tételt jelentő szociális kiadásokat, és ezen belül a lakástámogatást is súlyosan érinti. 1.1 A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése A gyermektámogatási rendszer a jóléti rendszer egyik legfontosabb eleme. A gyermektámogatási rendszer esetén nem teljesen különböző dilemmák merülnek fel közgazdasági szempontból, mint a jóléti rendszer egyéb elemeinél (pl. szociális támogatás, munkanélküli segélyezés, nyugdíjellátások, családtámogatás, stb). Ezért 7
7 először a jóléti rendszerek közgazdasági kérdéseiből indulunk ki, majd ezután térünk rá a gyermektámogatás sajátosságaira. 2. A jóléti rendszereket jellemző legfontosabb általános dilemmák Univerzális, vagy szelektív legyen a támogatás. Univerzális (általános) típusú rendszerekben a juttatásokat mindenki állampolgári (vagy alanyi) jogon megkapja. A szelektív típusú rendszerekben csak a társadalom bizonyos választott csoportjai főként a rászorultság elve alapján (pl. csak a szegények) kapja az adott juttatást. A reziduális jóléti rendszer az, ahol csak a szegények kapnak támogatást, ennek példájaként az USA-t említik. Az univerzális jóléti állam iskolapéldáit a skandináv államok, elsősorban Svédország jelentik. 1 Mindkét típusú rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. Az univerzális rendszer meglehetősen drága, míg a szelektív rendszer olcsóbb lehet a társadalom számára. Azonban a szelektív rendszernél a jogosultság meghatározása és megvalósítása lehet költségemésztő. Azaz itt magasak az adminisztratív költségek, ami a bürokrácia fokozódásához vezet, valamint a juttatások egy részének elszivárgásához is hozzájárul. Okun lyukas vödörrel szemléltette a fenti folyamatot. Szerinte az állam kiadásainak 20 %-a is elfolyhat ily módon. 2 Segélyen élésre ösztönöz-e a rendszer, vagy a munkára ösztönöz. A jóléti rendszer kritikájaként említhető a tanult gyámolatlanság ( learned helplessness ) fogalmával leírható jelenség. Ez arra utal, hogy a segélyezettek hozzászoknak a helyzethez és később nem lesznek képesek maguktól visszakerülni a munkapiacra. Az ilyen rendszer közgazdaságilag nem hatékony, mert negatív ösztönzést jelent a munkavállalásra. A tanult gyámolatlanság számos negatív öngerjesztő folyamatot indít be a társadalomban.(pl.betegség, bűnözés, ) A kérdés tehát az, hogy a segélyezés eléri-e a célját, azaz nem kontraproduktív-e a társadalom számára. 1 In.: Bara Z.-Szabó K.: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Aula Kiadó In Összehasonlító közgazdaságtan. Aula Kiadó o 8
8 A jóléti újraelosztás költségei elviselhetők-e a társadalomban. Ez főként a jóléti szolgáltatások méretével, az adóterhelés nagyságával, illetve a jóléti szolgáltatások hatékonyságával függ össze. A jóléti szolgáltatások válságát okozhatja az, hogy a társadalmi igények nagyok, ezzel szemben a kormányzati jóléti kiadások végesek. Ez pedig rendszer egészének a finanszírozhatóságát is megkérdőjelezheti. Egy jóléti modell ezért csak úgy lehet hosszú távon fenntartható, ha gazdaságilag is hatékony. Ez elsősorban azt jelenti, hogy megfelelő a rendszer munkára ösztönző ereje. A fenti gondolatmenet alapján a gazdasági hatékonyság mérésére a foglalkoztatási szintet és a szociális kiadások GDP arányos mértékének alakulását is használhatjuk a jóléti modellek fenntarthatóságának mutatójaként. Az állami szerepvállalás formái is különbözők lehetnek. A tisztán állami és a tisztán piaci, vagy önkéntes jótékonysági alapon szervezett jóléti ellátások két véglete között számos vegyes forma létezhet. Az állami szerepvállalás három az alábbi formákban valósulhat meg: (1) a szolgáltatás működtetése, (2) a támogatás vagy szolgáltatás finanszírozása, illetve (3) a szolgáltató (vagy a szolgáltatás összegének) megválasztása. A tiszta állami működést valósítja meg például az önkormányzati bölcsőde, ahol az állam finanszíroz, működteti a szolgáltatást, és egyben dönt a szolgáltatóról is (ha az ingyenes bölcsődei ellátást csak ebben a bölcsődében veheti igénybe a szülő). Csökken az állam szerepe a finanszírozásban, ha a bölcsődéért fizetni kell, és a rászoruló szülők kedvezményt kapnak. A szolgáltatás működtetését is liberalizálni lehet: például megteheti az önkormányzat, hogy a magánvállalkozásban fenntartott bölcsődében vásárol helyet a támogatásra szoruló szülők gyermekeinek. Végül, a szolgáltató kiválasztását úgy engedheti át az állam a magánszektornak, ha például magánvállalkozások is kaphatnak állami támogatást (ilyen Magyarországon az egyházi fenntartású iskoláknak adott normatíva), vagy például, ha a szülő olyan vouchert kap, amit bármely (akkreditált) bölcsődében felhasználhat. 9
9 3. A jóléti modellek típusairól A jóléti rendszerek többféle csoportosítása létezik, ezek közül az alábbiakban. Sapir (2005) csoportosítását mutatjuk be. Ezek alapján a jóléti rendszerek 4 típusát különböztethetjük meg az Európai Unióban (1) liberális, (2) skandináv, (3) konzervatív, illetve (4) dél-európai típusba sorolja az EU tagországokat. 3 A típusok közötti különbségek az államháztartás méretén kívül az eszköztár megválasztásában - a jövedelemfüggő és univerzális, a pénzbeli és természetbeni támogatások, és a különböző adófajták és járulékok relatív jelentőségében - mutatkoznak meg. 1. A liberális típusba tartozó Egyesült Királyságban erős a hangsúly az egyéni felelősségvállaláson és a piaci mechanizmusokon. A jóléti kiadások alacsony, és a támogatások szolgáltatói gyakran piaci szereplők. A szociális támogatásban nagy szerep jut a jövedelemhez kötött, célzott támogatásoknak. A támogatottak köre szűk, de a támogatás szintje viszonylag magas. 2. A skandináv országok általában a foglalkoztatási szint növekedésére és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére törekednek. Jellemzően univerzális támogatásokat nyújtanak, a jövedelemfüggő transzferek száma és jelentősége viszonylag kicsi, viszont központi kérdés a munkavállalási hajlandóság fokozása. 3. A konzervatív (kontinentális) jóléti rendszerek egyik legfontosabb jellemzője a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer. Az állami újraelosztás mértéke igen magas. Az általános jóléti támogatások mellett közepesen nagy a jövedelemhez kötött segélyek szerepe. 4.A dél-európai országok jellemzője, hogy jóléti államuk kezdetleges, a támogatások nagy része jövedelemhez kötött, de még azon belül is igen szelektív (pl. Spanyolországban nem kaphat szociális segélyt két felnőtt egy családból). Viszonylag kevés ember részesül támogatásban, és a támogatások összege is alacsony. Emiatt mind a jóléti, mind a szociális állami kiadások szintje alacsony. 3 Benedek D, Firle R, Scharle Á: A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága. Bp júl. PM. Füzetek. 10
10 Egy jóléti modell teljesítményét Sapir 4 szerint az mutatja, hogy mennyire képes biztosítani a méltányos elosztást, illetve a társadalmi kohéziót, vagyis azt, hogy egyik társadalmi csoport se szakadjon le behozhatatlan mértékben az átlagtól. A szegénység csökkentése szempontjából a skandináv és a konzervatív modell teljesít jól, de csak a skandináv bizonyult a hosszú távon is fenntarthatónak, azaz hatékonynak. Magyarország a konzervatív csoportba tartozik. A hazai jóléti rendszer alacsony hatékonyságát itt elsősorban az okozza, hogy az ellátások nem biztos, hogy pozitívan hatnak a munkavállalási hajlandóságra, így a juttatások magas szintjét egyre kevesebb foglalkoztatott finanszírozza. Mindenképpen meg kell azonban jegyezni, hogy a munkanélküli segélyre jelenleg összesen fél évig jogosult egy friss állástalan, ezt követően a segély mértéke minimális. Ez a szisztéma tehát elvileg munkára ösztönző. Összességében az jól látható, hogy egy ország jóléti rendszerét a bonyolult társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok összessége határozza meg, melyben a kormányzati ideológia, a társadalmi preferenciák, a hagyományok, a politikai erőviszonyok és az intézmények autonóm változásai játsszák a meghatározó szerepet. A fentiekben a jóléti szolgáltatásokat általánosságban vizsgáltuk, most térjünk rá a jóléti szolgáltatások egyik meghatározó elemének a gyerektámogatási rendszernek az elemzésére. 4 Sapir, A: Globalization and the Reform of European Social Models. (2005): 11
11 4. A gyerektámogatási rendszer kidolgozásának fő dilemmái. A közgazdasági elmélet a családtámogatásokat a társadalom humántőke-befektetésének tekinti. Ezek olyan befektetések, amellyel a. egyrészről hosszú távon biztosítsa a gazdaság számára szükséges munkaerőutánpótlást, vagyis növelje a gyerekvállalási kedvet b. rövid távon az anyák újbóli munkavállalását segítse elő c. enyhítse a gyermeket nevelő családok szegénységét d. csökkentse a családok közötti egyenlőtlenségeket. e. mindeközben biztosítsa a gyermekek értelmi érzelmi fejlődését A gyermeket ugyanis a modern társadalmakban egy sajátos közjószágnak is tekinthetjük. A gyermekek későbbi munkavállalók lesznek, s a nem aktív állampolgárok fenntartása az ő munkájuk révén valósulhat meg. Ezért lényeges a nyugdíjas, az aktív dolgozók és a gyermekek megfelelő arányának kialakítása a társadalomban. Korábban a biztosítási rendszerek kiépítését megelőzően - a családok az időskorukra tekintettel lehetőleg minél több gyermek felnevelésére vállalkoztak, annál biztosabb lehetett az öregkoruk. A többgenerációs családmodell felbomlásával és a ennek következményeként a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiépítésével a társadalom generációs szerkezete elvileg fenntarthatatlanná is válhat. Ennek egyik fontos következménye az új nyugdíjbiztosítás kiépülése. Az új nyugdíjrendszer kialakításával ma már a jelenlegi nyugdíjasok anyagi helyzete kevéssé függ attól, hogy hány gyereket neveltek fel, s azt sokkal inkább más tényezők, mint pl. saját életpálya jövedelmük, nyugdíjelőtakarékosságuk határozza meg. Így a generációk között komoly aránytalanság alakulhatott ki, melynek két fő elemét (életkor kitolódása, születésszám csökkenése) a bevezetőben már tárgyaltuk. Ezért az egyes országok népességi korfái deformálódtak. Különösen igaz ez a most demográfiailag belátható 2050 évig terjedő időszakra, s az idősek aránya drámaian megemelkedik, s a fiataloké pedig csökken. Ezt jól jelzi, hogy 2050-ben a jelenlegi előrejelzések szerint a népesség több mint 50 %-a 50 éven felüli lesz! Minél jobban sikerül a fiatalok arányát növelni a népességen belül, annál kevésbé 12
12 jelent majd terhet az időskorúak számának szükségszerű emelkedése a társadalom számára. Ezért a születendő gyerekek száma nem csupán a családok belügye, hanem alapvető hosszú távú társadalmi kérdés is. A születések számának növekedése a későbbi komoly demográfiai és társadalmi- gazdasági problémák megelőzéséhez is hozzájárul. A fenti gondolatmenet arra is rávilágít, hogy a különböző jóléti rendszerelemek össze is függnek egymással. A születésszámok csökkenése világszerte egy új típusú társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és gyermektámogatási rendszer létrehozását tette szükségessé. A gyermektámogatási rendszerek számos problémával találják szembe magukat, ezek közül a legmeghatározóbbak az alábbiak: Növelhető-e a tartósan születésszám a gyerektámogatások bővítésével, vagy csak előrehozzák a szüléseket ilyenkor. Sokáig általános vélekedés volt az, hogy a hosszú anyai otthonlét a magas termékenységi szint biztosítéka, tehát minél hosszabb ideig tart a kisgyermekes anyák otthonléte, annál magasabb lehet a születésszám. Ez azt a feltevést is magában foglalja, hogy a termékenység és a női foglalkoztatás között negatív a kapcsolat, vagyis minél kisebb a női foglalkoztatás, annál nagyobb lehet a születésszám. Az OECD legújabb átfogó kutatásai azonban erre rácáfoltak. A negyedszázada még általános negatív korreláció mostanra szignifikánsan pozitív kapcsolattá változott. Ez önmagában persze nem jelent oksági összefüggést is, azt azonban jól mutatja, hogy az alacsony női foglalkoztatás nem hoz önmagában magas termékenységet. Köllő 5 megemlíti, hogy a gyermek fejlődésére, másfél-két éves kor közötti munkába állás vizsgálatánál több kutatás szerint sem találtak negatív hatásokat, bár azért voltak ellentétes eredményű vizsgálatok is, pl. Kanadában. 5 In.: Esély, január, Bálint Mónika Köllő János: A gyermeknevelési támogatások munkaerőpiaci hatásai 13
13 Milyen elvek határozzák meg a szülőképes korban levő nőknél a foglalkoztatási aktivitását, azaz biztosítható-e a fiatal nők megfelelő foglalkoztatási szintje A közgazdászok körében komoly disputa alakult ki a gyerektámogatások hosszát illetően. Ezek szerint, ha túl hosszan vannak távol a nők a munkapiactól, akkor ezért a gyermek óvódás-, iskoláskora elérésekor nehezen tudnak visszatérni a munka világába, mert 1. tudásuk elértéktelenedik 2. munkahelyét betöltik, vagy munkahelye esetleg megszűnik. 3. szocializációs problémát is jelent a hosszú távollét 4. felmerül a tanult gyámolatlanság esete, vagyis a segélyezettséghez való hozzászokás nehezíti a visszatalálást a munkapiacra Ez pedig komoly problémát jelenthet a fiatal nők foglalkoztatási mutatóiban, s komoly negatív hatást fejt ki egy ország növekedési potenciáljára, sőt a versenyképesség szintjére is. Ugyanis magas juttatási szintek és alacsony foglalkoztatás magas juttatás/gdp arányt feltételez, ez magas adóterhelést hoz magával, ami a gazdasági szereplők számára az adóversenyben történő lemaradáshoz vezethet. Ugyanakkor ha az anyák nem maradnak otthon elég időt gyermekükkel, az a későbbiekben a gyermek pszichológia fejlődésére lehet negatív hatással. Egy felmérés szerint egy gyermek pszichés fejlődésére hatással lehet, ha 1 éves kora előtt egy csecsemő 4 óránál tovább távol van az édesanyjától. Munkáltatók nem örülnek a kisgyerekes s ezért gyakran távolmaradó női munkavállalónak, a munkaerő kereslet is alacsony ezen munkakínálati szegmensen. Ez különösen azokban az országokban jelentkezik élesen, ahol a női-férfi szerep hagyományos megítélése erős és a női emancipáció gyenge. Ez főként a közép-keleteurópai, valamint a dél-európai régiót érinti. 14
14 5. A hazai gyermektámogatási rendszer általános problémái A társadalmi jövedelem-újraelosztás keretében finanszírozott szociális ellátó-rendszer Magyarországon jelentősen nagyobb, mint a környező országokban, s ellentétben azokkal, az erre fordított kiadások a GDP-n belül a 2000-es években folyamatosan nőttek. Minden főbb szociális kiadási célra többet költünk, mint a legközvetlenebb gazdasági versenytársainknak számító, s társadalmi-gazdasági fejlettségünket tekintve a hozzánk legközelebb álló többi visegrádi országban. Ha a legfejlettebb európai országokat is vizsgáljuk, azokban a kiterjedt jóléti állami intézményrendszer következtében számottevően magasabb, 28% körüli volt a szociális kiadások GDPhez viszonyított részaránya ábra Szociális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban Szocális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban (%) Forrás: Eurostat CZ HU PL SK Nemzetközi adatok szerint a nagyvonalúbb szociális ellátások ellenére Magyarországon a 2000-es években a jövedelem-egyenlőtlenségek a környező országoknál gyorsabban nőttek, s a visegrádi országok közül mind a relatív szegénység, mind az abszolút szegénység tekintetében csak Lengyelország áll rosszabbul, mint Magyarország. 6 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs. és Scharle Á. (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 15
15 Ugyanakkor munkaerőpiaci elemzők szerint a kiterjedt jóléti rendszer az egyik oka a nemzetközi összehasonlításban számottevően alacsony magyar foglalkoztatásnak: a munkaképes korú lakosság majdnem 25%-a valamilyen jóléti ellátásból él, az ellátásban részesülők többsége inaktív, akiknek a munkaerőpiacra való visszakerülése kilátástalan. 2. ábra Családi és gyermektámogatások a GDP arányában 3 2,8 2,6 2,4 2,2 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0, Családi és gyermektámogatások a GDP arányában (% ) EU15 CZ HU PL SK Forrás: Eurostat Az utóbbi évek ilyen irányú kutatásai szerint különösen a nyugdíjak és az anyasági ellátások csökkentik jelentősen a munkaerő-kínálatot 7 A család- és gyermektámogatásra fordított kiadások a GDP 2,4-2,7%-át tették ki a 2000-es években. Ezek az értékek jellemzően nagyobbak a környező országok ilyen típusú kiadásainál, ahol 2 % alatti értékek jellemzőek, de tartósan meghaladják a legkiterjedtebb jóléti intézményrendszert működtető fejlett európai országokét is, ahol 2-2,2 %-os arányok a jellemzők. (Az adatok forrása az Eurostat). Magyarországon a család- és gyermeknevelési támogatások rendszere még a rendszerváltás előtt alakult ki. Bizonyos strukturális változtatások történtek a 7 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs. és Scharle Á. (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 16
16 rendszerben, azonban alapvető elemei ma is a családi pótlék, a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermeknevelési és anyasági támogatás, valamint a családi (gyermekek után járó) adókedvezmény és 2005 között ez utóbbi jelentősége és aránya az összes családtámogatáson belül számottevően (20-25%-ra) nőtt, miközben a családi pótléké hasonló arányban csökkent tól viszont a családi pótlék megemelésével párhuzamosan az adókedvezmények súlya újból csökkent. A gyermektámogatási rendszer fő céljai hazánkban is a hosszútávon munkaerő-utánpótlás biztosítása a megfelelő születésszám elérésével az anyák újbóli munkavállalásának elősegítése, a gyermeket nevelő családok szegénységének enyhítése, a családok közötti egyenlőtlenségek mérséklése. E célok szempontjából vizsgálva a magyarországi családtámogatási rendszer hatásosságát, az eredmény nem egyértelmű. Gábos, Gál és Kézdi tanulmánya szerint a családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása pozitív volt az elmúlt 50 évben anélkül szignifikánsan kevesebb gyerek született volna. 8 Hasonló következtetésre jutott Kapitány 9 elemzése is. A termékenységi adatok azt is sejtetik, hogy a gyes (1967) és gyed (1984 és 2000) bevezetése növelte a szülési kedvet, vagy legalábbis befolyásolta a szülések ütemezését. A Bokros csomag pedig a termékenység átmeneti visszaesésével is járt. Mindebből arra is következhetünk, hogy a mostani megszorítások hatására a születési kedv csökken az elkövetkező években. 8 Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions Kapitány Balázs: A GYED-HATÁS Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása In.: Demográfia, évf. 1. szám
17 3. ábra Népesedési arányszámok A kelet-közép-európai országok népesedési jellemzői Forrás: KSH márc.27. A születési adatok pedig hazánkban már így is nagyon kedvezőtlenek, erre utalnak a KSH legújabb összehasonlító adatai. A termékenység színvonala a vizsgált 10 középkelet-európai országban alatta maradt az egyszerű népesség-reprodukció biztosításához szükséges értéknek. A évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán Észtországban hozná világra a legtöbb gyermeket a tíz ország közül 164-et, de ez is elmarad a népesség számának hosszabb távú fenntartásához szükséges 210 gyermektől. A többi kilenc államban gyermek születne hasonló feltételek mellett. A többi uniós országban a termékenységi arányszám 130. Magyarországon a évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán 132 gyermeket hozna világra. 18
18 (2008-ban a mutató értéke 135-re nőtt.) Az elmúlt éveket figyelembe véve kedvező változás Bulgáriában, Csehországban, Észtországban és Szlovéniában következett be. Gábos és Gábos, Gál, Kézdi ökonometriai elemzései szerint szignifikáns hosszú távú kapcsolat mutatható ki a készpénzes támogatások és a termékenységi ráta között. 10 Amennyiben a készpénzes támogatások 1 %-kal nőnek, akkor a termékenység %-os javulást mutat. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a fentiek alapján a jelenlegi 1,3-as termékenységi mutató (az 1 szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma) 1,6-ra javulhatna, ha a jelenlegi pénzbeli juttatásokat megdupláznák. Számításaik szerint a készpénzes támogatások nélkül 40-50%-kal lett volna nagyobb a gyermekszegénységi ráta. Az adókedvezmények szerepének jelentéktelenné válása az alsó jövedelmi csoportok felé csoportosította át a családtámogatásokat. Az adókedvezményeket ugyanis a közepes- és magas jövedelműek tudták korábban érvényesíteni. A jelenleg legnagyobb részt kitevő családi pótlék célzottsága némileg gyengült az elmúlt években: a legszegényebb jövedelmi csoportok felől a középső decilisek felé tolódtak el a családi pótlék-kifizetések 2000 és 2007 között Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions Gábos András A MAGYAR CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER TERMÉKENYSÉGI HATÁSAI In.: Társadalmi riport Budapest, TÁRKI 19
19 4. ábra A család- és gyermektámogatásokra fordított kiadások és főbb kiadási tételek alakulása Magyarországon ben (milliárd Ft) Összes családtámogat ás Családi pótlék Gyes Gyed ,3 132,4 38,4 20, , ,1 29, ,4 153,8 40,7 37, , ,4 45, , ,9 54, ,1 191,1 50,5 61, ,2 54,9 67, ,2 340,8 57, ,6 369,8 61, , ,2 90 Forrás: Gábos A.(2008), as költségvetések, 2009-es költségvetési törvényjavaslat Összességében megállapítható, hogy hiába költ hazánk sokat a gyermektámogatásokra, az közgazdaságilag nem bizonyul hatékonynak. Ennek a legfőbb oka az, hogy a női foglalkoztatás kirívóan alacsony, s ez nem csak amiatt van, hogy a nők túlnyomó többsége (80 %-a) igénybe veszi a 3 éves juttatást, de amiatt is, hogy a gyes-gyed lejárta után a nők csak kevesebb, mint fele tér vissza a munkapiacra. A nők másik 50 %-ból 10 % munkanélküli lesz és több mint harmada inaktívvá válik. 12 Mindennek komoly negatív hatása van Magyarország hosszú távú növekedési potenciáljára is, de az egyéni életpályákra és családi jövedelmekre is. A 3 éves távolmaradásnak a munkapiacról a mai világban számos kifejezetten káros hatása van. A munkahelyi karrier ilyen tartós megszakadásának komoly ára van a nők számára, a karrier-lehetőségeiket ez nagyon hátrányosan érinti. Alacsonyabb munkabérekkel kell megelégedni, ez a hasonló korosztályú nőkhöz képest is 8-10 %-os bérelmaradást eredményez. A veszteségeket kb. napi 1 órai többletmunkával lehet ellensúlyozni. S többen a munkahelyük elvesztését is kockáztatják, a meglévő ellentétes szabályok ellenére is. Azok a szabályok ugyanis kijátszhatók. 12 In.: Népszabadság Online 20
20 5.1. Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon A gazdaságpolitika komoly megszorításokra szánta el magát már 2006-tól kezdődően, az ország romló egyensúlyi helyzete miatt. A korábbi évek költségvetési túlköltekezései hatása az államadósság GDP arányos rátájának megugrásában is megnyilvánult. Ezáltal pedig egyre messzebbre kerültünk az euró bevezetését jelentő ún. maastrichti kritériumoktól is. Mindez a konvergencia-folyamatokat is megakasztotta ban a hazai makrogazdasági feszültséget tovább mélyítette a nemzetközi pénzügyi válság, amely hatására a világgazdasági is mély recesszióba került. Ez azt is jelentette, hogy az ország finanszírozása ellehetetlenült, mely az IMF-EU-Világbank által nyújtott nemzetközi hitelcsomag felvételébe torkollott. A 2009 tavaszán fennálló kormány a Reformszövetség által felvázolt intézkedések bázisán dolgozta ki az új csomagot, s ennek egyik meghatározó eleme éppen a gyermektámogatási rendszer lett. 5. ábra Államháztartási deficit alakulása 12,0% Államháztartási deficit alakulása 11,0% 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Államháztartási hiány/gdp Maastrichti kritérium Forrás: PM 21
DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG
Pleschinger Gyula l MNB Monetáris Tanácstag, Magyar Közgazdasági Társaság elnök Jövőnk a gyermek konferencia l Budapest l 2018. június 20. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG 1 2 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A MAGYAR TERMÉKENYSÉGI
RészletesebbenCsaládpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia
Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenA termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései
A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései Kamarás Ferenc Kohorsz 18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat Nyitókonferencia KSH 2017. november 13. A termékenység nyitott kérdései Hogyan és mikor biztosítható
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenGazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
RészletesebbenA nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu
A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenA sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenKorózs Lajos szociológus elnökségi tag
Korózs Lajos szociológus elnökségi tag A szegénység annál jobban nő, minél mélyebb a szegénység! A rossz helyzetű kistérségekben rohamosan romlott a gyerekes családok helyzete a válság és a kormányzati
RészletesebbenJövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária
Jövőnk a gyermek Gyermekvállalás és család 2018. június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely Létrehozása, munkája, ez a konferencia A
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenPongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési
RészletesebbenIDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma
IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADAT Hiszem, hogy az öregedésre nem akkor kell készülni, amikor ott van.
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenA család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla
A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenKILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY
KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése
RészletesebbenA Kormány családpolitikai elképzelései
A Kormány családpolitikai elképzelései Máriabesnyő, 2014. november 13. Magyar Katolikus Családegyesület XXI. Családkongresszus Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenA Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.
A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!
RészletesebbenCsaládtámogatási rendszer
2010 március 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Mérték Még nincs értékelve 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Idén több részletében is változik a családtámogatási, ez érinti a kisgyermekes szülőket, és a nappali tagozaton
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenIDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest,
IDŐSEK A CSALÁDBAN Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2018.10.01. NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADAT Hiszem, hogy az öregedésre
RészletesebbenA felnőtté válás Magyarországon
A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenLesz e újabb. nyugdíjreform?
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
RészletesebbenHogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?
Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenFoglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében
Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.
A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és
RészletesebbenAlba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenH I R L E V É L. Vészes arányok
2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Részletesebben2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár
2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenVárakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos
RészletesebbenKészítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június
NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenA kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes
A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenHelye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context
Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenMenni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.
Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenBenk Szilárd Morvay Endre. A hazai foglalkoztatás alakulása régiós összevetésben
Benk Szilárd Morvay Endre A hazai foglalkoztatás alakulása régiós összevetésben Magyarország lemaradása a foglalkoztatásban a régiós országokhoz képest 2012 óta jelentősen csökkent. A javulás elsősorban
RészletesebbenA rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium
A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó
RészletesebbenKoppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE
10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció
Részletesebben2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenDemográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási
RészletesebbenApaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig
Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Murinkó Lívia KSH Népességtudományi Kutatóintézet Szalma Ivett Swiss Centre of
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenGyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos
Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenQuittner Péter - Várhegyi Judit. Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik?
Quittner Péter - Várhegyi Judit Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik? Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
Részletesebben2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
Részletesebben