Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető"

Átírás

1 Elméleti bevezető

2

3 Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető A multikulturális kifejezés kulturális vagy nemzeti sokszínűséget jelent. Azokat a társadalmakat nevezzük multikulturális társadalmaknak, amelyekben különböző kultúrák, nemzeti, etnikai és vallási csoportok élnek egyazon területen. Ez azonban még nem jelent a kultúrák és csoportok között kapcsolatot, együttműködést. A multikulturalizmus olyan ideológia, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket. A multikulturalizmust szívesebben jellemezném szemléletként, ami egy olyan együttélés megvalósulása, amelyben az érintett, különböző kulturális, etnikai, vallási, ideológiai háttérrel rendelkező csoportok és egyének identitásukat megtartva, arra büszkén élnek együtt úgy, hogy különbözőségük értéket képvisel az egész érintett közösségben. Az érintettség lehet nagyon tág vagy éppen szűk keret, értelmezhető európai, állami, társadalmi keretekben és térségi, települési, szomszédsági, családi, iskolai, munkahelyi, civil szervezeti, hobbi tevékenység stb. szinten egyaránt. E fejezetben a multikulturalitást mint a kultúrák, nemzetek, etnikumok, vallások sokszínű és tényszerű tehát egymás mellett létező, egyidejűleg megjelenő és értelmezhető értékrendjét közelítjük meg, az interkulturalitást pedig mint e sokszínűség együttélése, együttműködése érdekében és mindezek építésére, fejlesztésére való törekvést. A hazai pedagógiai szakma és szakirodalom másként használja ezeket a fogalmakat. Ha nem is szinonimaként, de egymáshoz közelebb álló, összeépültebb fogalmakként. A multikulturalitást jellemzően olyan társadalmak (elsősorban nemzetek) leírására használják, amelyeket sok különféle kulturális csoport alkot, vagy olyan települések, lakóközösségek jellemzésére, amelyekben különböző kultúrákból származó csoportok élnek együtt. E kontextusban a multikulturalizmus az államok különböző csoportok együttélésére vonatkozó törekvéseit is kifejezi. Vagyis e fogalommal azt a politikai irányultságot is jelzik, amely a kulturális pluralizmust, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítését támogatja a társadalomban, és amely a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra való megoldás nyújtását is feltételezi. Az interkulturalitás pedig a különbözőségek közötti kapcsolat és együttműködés terén mint módszer jelenik meg. H1/3

4 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv A multikulturalitás fogalomköre értelmezésünk szerint tehát a sokszínűség, a pluralizmus feltételezhető és valós létét és annak az érintett tág és szűkebb közösség(ek) általi elfogadását, míg az interkulturalizmus fogalomköre az elfogadásra való érzékenyítés (tanulási) folyamatának létét és szükségességét jelenti. Az interkulturális tanulás nem csak a kulturális, nemzeti, etnikai, vallási hovatartozás különbözőségeire való érzékenyítést foglalja magában. E körbe taroznak a hétköznapi másságok is, a fogyatékosságok, a nemi különbözőségek, a szexuális identitások, ideológiai másként gondolkodások, életkori, generációs vagy akár az élet aktuális területét jelentő földrajzi különbözőségek. De ide tartozhatnak azok a tapintatosan vagy képzői indíttatásból akár élesen megközelíthető eltérések is, amelyek a hajszín, szemszín, bőrszín másságát emelik ki. Egy adott társadalomban kialakuló együttélés egyensúlya nagymértékben függ a többségi és a kisebbségi kultúrák egymáshoz való viszonyulásától, illetve az adott csoportokat képviselők személyes érzékenységétől. Az interkulturális tanulás célja a képzésen részt vevők szemléletének formálása lehet, a saját magukhoz (önismeretükön keresztül saját identitásukhoz) és ennek alapján más kultúrákhoz való viszonyuk tudatosítása, vagyis az interkulturális kompetenciájuk fejlesztése. H1/4

5 Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető Általános tudnivalók gyakorlati, módszertani megközelítés általában Tudás, készség, attitűd milyen ismeretek szükségesek, milyen készségek kellenek a munkához, és milyen készségeket fejlesztünk, valamint milyen a jó és a rossz hozzáállás/attitűd? A kulturális kompetencia azt mutatja meg, hogy egy adott kultúrából származó egyén mennyire képes más emberek kultúráját megérteni, azzal elfogadóan együtt élni, valamint a más kultúrákból származó emberekkel sikeresen kommunikálni. Ez a képesség lehet szinte velünk született, a korai szocializációban szerzett, de természetesen fejleszthető is. A kulturális kompetencia mérhető konstrukció, amelynek alapján az egyéneket, csoportokat, szervezeteket fel lehet mérni, majd a mérések alapján olyan képzéseket lehet tervezni, (ki)fejleszteni, amelyek a kulturális elfogadást erősítik. A sikeres interkulturális kommunikáció két alapfeltétele az érzelmi intelligencia és az interkulturális érzékenység. Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni, önmagunkat motiválni, az érzelmeinkkel magunkban és emberi viszonylatainkban megfelelően bánni. Az éntudatosság megméri, hogy érdemes-e megtennünk azt, amit éppen teszünk, s ehhez az érzelmek nyújtják a szükséges információt. A törekvés arra, hogy az eltérő viselkedést és gondolkodásmódot megértsük, valamint hogy saját véleményünket világosan és érthető módon fejezzük ki, segíti azt, hogy megértsenek és tiszteljenek minket, és ezáltal mi is közelebb kerüljünk másokhoz. Ez a képesség három dolog egyensúlyán nyugszik: tudás (más kultúrák, népek, nemzetek, viselkedésszokások,szokások ismerete), empátia (mások érzéseibe és szükségleteibe való beleélés képessége), önbizalom (a bátorság, amely képességeink, értékeink és céljaink tudatos ismeretéből ered). H1/5

6 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Az interkulturális tanulás folyamatában fontos bizonyos személyes tulajdonságok megléte, illetve fejlesztése. Ezek főként: a kezdeményezőkészség, az empátia, az alkalmazkodóképesség és a meggyőzés képessége. Az érzelmi tudatosság: tudni milyen érzelmet élünk át és miért, felismerni a kapcsolatot érzelmeink és a között, amit gondolunk, teszünk és mondunk, felismerni, milyen hatással vannak érzelmeink a teljesítményünkre, tisztában lenni értékeinkkel és céljainkkal, továbbá ismerni azt, hogy hol van szükségünk fejlődésre, és képesnek lenni arra, hogy tudjunk tanulni a tapasztalatainkból. Az ifjúsági szakma képviselőiként, csoportvezetői, képzői tevékenységünkben feladatunk az ifjúsági korosztályok tagjainak szemléletformálása olyan módon, hogy kulturális kompetenciájuk fejlődjön. Az interkulturális tanulási célú képzéseink során arra törekszünk, hogy a résztvevők empatikus készsége, önismerete, valamint igénye a más kultúrákról való ismeretek megszerzése iránt növekedjen. Erre az egyik legmegfelelőbb módszer a tapasztalati tanulás. Az élményalapú pedagógia, illetve a tapasztalati tanulásról szóló elméletek azt mondják, hogy sokkal hatékonyabb a tanulás akkor, ha a tanulót kizökkentjük komfortzónájából, mindennapi megszokott környezetéből, és olyan helyzetbe hozzuk, amelyben újszerűen, néha akár kényelmetlenül érzi magát. A tapasztalati vagy saját élményű tanulás nagy, tartós változásokat hozhat az interkulturális érzékenyítésben. Az interkulturális tanulás akkor született, amikor a különböző kultúrák elterjedtek a földön, és vélhetően addig tart, míg az emberiség kulturális sokszínűsége létezik. A téma tehát örök, ám hol erősebben jelenik meg mint szükséglet és válasz egy-egy földrész, ország vagy régió jövőképében, politikájában, törekvéseiben, hol pedig csak látens módon van jelen és érezteti hatását. A jelen Magyarországán a téma nem is lehetne aktuálisabb, s ennek az aktualitásnak többféle megközelítése és szintje is van. Egyrészt az uniós csatlakozásunk, a határok átjárhatósága, az emberi és gazdasági tőke mobilitása már jó ideje és láthatóan még sokáig időszerűvé teszi az interkulturális kompetenciák tanulását. A pénzügyi, gazdasági válság és ezzel egyidejűleg a politikai kultúra manapság egyre intenzívebben tapasztalható alászállása, a szélsőséges válaszok sokasodá- H1/6

7 Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető sa érzékelhetően a megkülönböztetésnek, az elkülönítésnek és elkülönülésnek, az előítéletek erősödésének kedvez. Életünk makro- és mikroszféráiban megfigyelhető, hogy egyre élesebben jelennek meg a szembeállítások és szembenállások. Sikeres és lemaradó régiók, települések, uniós áttekintésben gazdag és felzárkózó országok, államok, jobboldaliak és baloldaliak, polgárok és állampolgárok, szegények és gazdagok, adófizetők és segélyezettek, idősek és fiatalok, nyugdíjazást várók és pályakezdő munkanélküliek, a közszféra munkavállalói és a versenyszférában dolgozók, az egészségügy befizetői és az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők, pályázatok nyertesei és vesztesei. A sor végeláthatatlanul folytatható, sajnos. A szembeállítások és szembenállások erősödése tetten érhető a fogalomhasználat durvulásában is: az etnikai, vallási, nemi, világnézeti identitást megkülönböztető jelzők, fogalmak szitokszavakká váltak. A verbális faragatlanság verbális durvaságot kelt, a verbális durvaság akár tettlegességet is indukálhat. A szaporodó agresszív iskolai és utcai cselekmények és ezek egyre drasztikusabbá válása is jelzi az ifjúság körében az interkulturális tanulás és érzékenyítés iránti prevenció szükségességét és fontosságát. Az interkulturális nevelésben közreműködő ifjúságsegítőnek fontos tudni, hogy ez az aktualitás nem korlátozható egy-két hétre vagy hónapra, egy-egy akcióra. Az aktualitásokra való érzékenység és rámozdulás, valamint a prevenció fontossága egyformán releváns az ifjúsági munkában. * * * Mindannyian valamely adott kulturális háttérben növünk fel. Életünket, ünnep- és hétköznapjainkat, tapasztalatainkat, viselkedésünket, társadalmi, környezeti jelenségekhez való viszonyulásainkat meghatározzák azok a körülmények, amelyeket az adott kultúra biztosít számunkra. Neveltetésünk rendszere és mikéntje is nagyban függ az adott kultúra jellemzőitől. A világról való kognitív tudásaink forrását általában jól tudjuk azonosítani (iskola, tantárgy, tanár, könyv, film stb.), a hétköznapi életben szerzett tudásainkról azonban nem vagy alig tudatosul bennünk, mi maga az ismeret vagy készség, s honnan, mikor, H1/7

8 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv hogyan származik. Pedig magatartásunkat, érzelmeinket, gondolkodásunkat és attitűdjeinket nagyban meghatározzák a bennünket ért környezeti hatások, vagyis a minket körülvevő kultúra. A kultúra nem egy statikus valami. Inkább egy dinamikusan és állandóan változó, ismételten és intenzíven megújuló rendszerként jellemezhető. Mintái generációról generációra továbbadódnak, melyeket gyakran úgy írnak le a szakemberek, mint az emberiség társas, társadalmi örökségét. A kultúráról elmondható, hogy miközben általános, egyúttal speciális jegyekkel is bír: általános, mert minden emberi közösségnek, társadalomnak saját kultúrája van; speciális, mert a kultúra egymással párhuzamosan létező, eltérő és változatos hagyományokkal rendelkező társadalmak szokás-, hagyomány-, érték- és normarendszerét, szimbólumait, technológiáját és nyelvi sokszínűségét is jelenti. A különböző mikrokultúrák észrevétlenül vannak jelen életünkben, amelyekre tudatosan sokszor fel sem figyelünk. A gyerekek, fiatalok sokszínű társadalmi, kulturális hátterének felismeréséhez, tudatosításához és megfelelő kezeléséhez az ifjúsági szakma szakembereinek a pozitív, elfogadó szellemű hozzáálláson kívül megfelelő ismeretekkel és képességekkel kell rendelkeznie. Az interkulturális tanulási folyamat fő jellemzője, hogy tiszteletben tartja a különböző kultúrák értékeit, szokásait és hagyományait. Kiemelt céljai: a több kultúrára épülő személyiségfejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a gyerekek, serdülők és fiatalok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret, a kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, a tradíciók, a társadalmi értékek, a társas kapcsolatok ápolását, átfogó értékek felkarolása, fejlesztése, amelyek mind a kisebbség, mind pedig a többség számára fontosak és értékesek, a teljes kulturális beolvadás megakadályozása ezáltal remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerősödik, fejlődhetnek a többségi környezetben, a nyelvi kompetenciák, érzelmi kompetenciák, valamint az emberi jogok, az érdekérvényesítés ismereteinek és készségeinek fejlesztése, az előítéletes szemlélet átfordítása. H1/8

9 Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető Az interkulturális nevelés a következő alapkövetelményeket támasztja az ifjúsági szakma szakembereivel szemben: a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a képessége, nyitottság, tolerancia, mások elfogadása, demokratikus (nem rasszista) hozzáállás és értékrend, a gyerekek, fiatalok otthonról, a családból magukkal hozott értékeinek, normáinak, szokásainak alapvető ismerete és figyelembevétele, az erre való alapozás a nevelőmunka folyamatában, olyan módszerek és motivációs eszközök alkalmazása, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó fiataloknál, saját (hiteles) szerepben nyújtott minta, példa, amely a fiatalokban a másik ember elfogadásának, a hozzá való pozitív viszonyulásnak követendő értékeit építi, fejleszti. A fentieken kívül az ifjúsági szakma szakembereinek vallaniuk kell, hogy a nyelvi pluralizmus értéket jelent személy és szervezet számára, a szervezeti normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínűséget tükrözik és szentesítik, a tevékenységek és visszajelzések segítik a különbözőségek közötti egyenrangúságot, a csoport tagjainak egyenrangúságot kell tapasztalniuk a tevékenységekben, szolgáltatásokban, képzéseken, az interkulturális nevelés törekvései a szervezeti és csoporttevékenységek minden területére kiterjednek (képzési program, akciók, rendezvények, segítői kapcsolat, motiváció, környezet stb.). A multikulturális társadalomban való eligazodáshoz nagyban hozzásegíthet, ha szem előtt tartjuk, hogy miközben minden ember egyedi, személyes karakterünk, mikrokultúrához tartozásunk számos közös ponton találkozik, ugyan- H1/9

10 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv akkor eltérő jegyekkel is bír. Az individuális jellemzők megkülönböztetik egyik embert a másiktól, de emellett egy-egy kulturális csoport tagjait közös kulturális minták kapcsolják össze. Az egyéniség, az egyediség és a különbözőség, az emberi létezés sokféleségének elfogadása saját magunk és mások pozitívabb szemléléséhez vezet. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az interkulturális tanulás folyamatában részt vevő gyermek, fiatal csakis környezetével együtt szemlélve érthető meg, így annak kulturális háttere, nyelve, szimbólumrendszere, szokásvilága, értékeinek ismerete nélkül nehéz sikeres nevelő, fejlesztő munkát végezni. Ehhez ismerni kell a kultúra általános felépítését és egyes elemeit. Minden kultúra alapvetően hat fő elemből áll: hiedelmekből, értékekből, normákból, szimbólumokból, technológiákból és a nyelvből. Az értékek egy adott kultúra kollektív elképzelései arról, mi a jó és mi helyes, és mi helytelen, mi kívánatos és mi elutasítandó. * A nemzetközi ifjúsági munkában a nemzeti, etnikai, vallási különbözőségek s az ezekhez való pozitív, toleráns viszony építése, fejlesztése kap prioritást. Az ifjúsági szakma hazai képviselői az ifjúsági szubkultúrák közvetlenül és vállaltan megélhető másságaival, az ezek forrásaiból eredő elutasításokkal és feladatként - az együttélésre, az elfogadásra való érzékenyítéssel találkoznak leginkább. A fiatalok körében sajátos szubkultúrák jönnek létre, amelyek terjedése a zenei divatáramlatok, a fogyasztói szokások kialakulásával, változásaival szorosan öszszefüggésbe hozható. A gyerek, a fiatal fogyasztóként jelenik meg a piac számára, így a cégek, a kereskedelem, a szórakoztató- és a szabadidőipar piaci vásárlóerőt lát bennük (beat, pop, rap, jazz-kultúra, ruházati márkák, étkezési termékek és szokások kultúrája, szabadidő eltöltési szokások, pláza kultúra, bandázás, játékgépek, számítógépezés, netezés stb.). Az ifjúságsegítőnek tudnia kell, hogy nem csupán a jelenben találkozunk az ifjúság körében a saját szellemi (szub)kultúra megalkotásának igényével. Messze * Solymosi Katalin: Fejlődés és szocializáció. In: N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest H1/10

11 Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető múlt korokban az ifjúság ahol csak tudta szinte minden időben és helyzetben kialakította saját világát, amely markánsan eltért a felnőttekétől. Az ifjúságsegítőnek tapasztalattal kell rendelkeznie arról, hogy a fiatalok világa mennyire nem egységes. A felsőoktatásban egyre nagyobb számban részt vevők mellett a generáció része a lemorzsolódók, leszakadók növekvő létszámú rétege is. Ők az általános iskolából vagy a szakiskolából kimaradó fiatalok, akik piacképtelen képzettség hiányában még évekig nem képesek elhelyezkedni a munka világában, ugyanakkor az iskola és a segítőháló sem minden esetben áll mellettük valós támogató programokkal vagy második esélyt jelentő kínálattal. Nő azoknak a száma is, akik talán soha nem fogják megtapasztalni a kereső tevékenység élményét, mivel elhelyezkedési kilátásaik igen csekélyek, s ma már generációk örökítik át közvetlen kultúrájukban a munkanélküli lét tapasztalati tanulásában a munka kultúrájának hiányát. Az interkulturális tanulás mindig valami tágabb céllal, például a demokráciára és aktív állampolgárságra, a környezettudatosságra való neveléssel, az európai szinten gondolkodással együtt értelmezve nyer létjogosultságot. Fontos, hogy a felelősség elméleti szinten nem épül. A jogok mint tananyag megtanulhatók, de az nem, hogy a jog érvényesítése kötelezettségeket és mások jogainak egyidejűségét, tiszteletét is jelentik, feltételezik. Egymás jobb megismerését, megértését, az előítéletek, a sztereotípiák leküzdését is szolgálják a cserekapcsolatokat, mobilitást támogató pályázati programok az Európai Unióban, amelyek lehetőséget adnak diákoknak, tanároknak, ifjúsági civil szervezeteknek valamely külföldi ország meglátogatására, tapasztalatszerzésre, közös projekt megvalósítására. A pályázati célokon túl ezek a programok nagyon sok egyéni hozadékkal is járnak, hiszen az egyes emberek számára lehetőséget adnak az eltérő kulturális sajátosságok megismerésére, új ismeretek szerzésére, idegen nyelv tanulására, barátságok, új ismeretségek kötésére, a másik ország, másik kultúra részét képező szokásvilágok, értékek, természeti és kulturális kincsek saját élményen alapuló megismerésére, egy másik nép megértésére. H1/11

12 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Az interkulturális tanulás s benne az emberi viselkedés megértéséhez kiemelten foglalkoznunk kell az előítélet kérdéskörével. Az előítélet ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben olyan attitűd, amely téves, vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. * Az előítélet sokféle módon nyilvánulhat meg. Szóban, például lekicsinylő viccekben, véletlenül vagy szándékosan elejtett, gúnyos megjegyzésekben, beszólásokban, a kiválasztott csoport tagjainak tudatos elkerülésben, falfirkákban, hátrányos megkülönböztetésben is. Hátrányos megkülönböztetés során az adott csoport minden egyes tagját egy kalap alá veszik, és kizárják, illetve megnehezítik mindennapi boldogulásukat, iskolázásukat, munkavállalásukat. Nem vesznek fel például az adott munkahelyre kisebbségi csoportból származó embereket, akár már az újsághirdetésben nyíltan közzéteszik, kik nem kívánatosak, illetve kik kerestetnek az adott álláshelyre. Érdekes tanulságokkal járó feladat lehet egy ifjúsági csoport számára diszkrimináló újsághirdetéseket gyűjteni, pl. olyanokat, amikor ügyfélszolgálati munkára vagy eladói munkakörbe keresnek csinos, huszonéves nőt. A hátrányos megkülönböztetés a kisebbségi csoportok legkülönbözőbb fajtáit sújtja, így a fogyatékkal élőket is, akiknek a mindennapok során meg kell küzdeniük az előítéletekkel s az ebből adódó diszkriminációval, a tőlük való idegenkedéssel. Ugyanígy célpontok a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, olyan jellegzetességeket, tulajdonságokat hordozó csoportok képviselői is, akikkel az előítélet kinyilvánítója lehet, hogy sohasem találkozott személyesen. Mesekönyvek, tankönyv-illusztrációk áttekintése, elemzése szintén tanulságos feladat lehet egy ifjúsági csoport tagjai számára: megvizsgálható például, hogy ezek az anyagok milyen háztartási, családi, nemi szerepeket sugallnak, vagy hogy szerepelnek-e bennük szemüveges, mozgássérült, rasszjegyeket hordozó emberek. Különösen fontos figyelnünk a tömegkommunikációs eszközök befolyásoló hatására, a média közvetítette előítélet- és sztereotípia-tanulásra. Nézzünk reklámokat! Hány idős ember szerepel bennük, és milyen arányban jelennek meg büszke vagy megalázó szerepben? * Elliot Aronson: A társas lény. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, kiadás H1/12

13 Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető Az előítéletek, a sztereotípiák gyakorta összekapcsolódnak a rasszizmus fogalmával. A rasszizmus azt jelenti, hogy hamis okfejtéssel öröklött személyiségjegyeket, vagy viselkedési jellegzetességeket tulajdonítunk egy bizonyos fizikai külsővel rendelkező embercsoportnak. A rasszista pedig olyasvalaki, aki meggyőződéssel vallja, hogy bizonyos fizikai jegyekkel rendelkező emberek állítólagos felsőbb- vagy alacsonyabb-rendűsége biológiailag magyarázható. * Az előítéletek, a sztereotípiák, a rasszista megnyilvánulások egyaránt negatívan hatnak a megtestesítő személyekre és azokra, akikre irányulnak, hiszen aláássák az érintett csoport önértékelését, áttételesen hatnak az adott csoportba tartozó emberek munkahelyi, a tanulók iskolai teljesítményére, önmagukkal szemben támasztott igényszintjükre, önértékelésükre, mindennapi közérzetükre, mentálhigiénés állapotukra is. Sokféle módszer létezik már, amelyeket eredményesen használnak az előítéletek elleni fellépés során. A különböző szakemberek egyetértenek abban, hogy az előítéletek elleni küzdelem két kulcsfogalma: a nevelés és az interakció. Az interkulturális tanulás folyamata, különösen az előítéletek, sztereotípiák lebontásának sziszifuszi küzdelme akkor lehet eredményes, ha együtt és egymást erősítve vesznek benne részt a különböző szereplők. Lehet, hogy ez a jelen Magyarországán idealisztikus elképzelés, de bizonnyal célravezető. A különböző érintett szakterületek tevékenységeinek összehangolása, koordinációja nem tartozik feltétlenül az ifjúságsegítő munkaköri feladatai közé, de szükséges lenne felvállalnia ezt a szerepet egy adott területen (térség, város, település ) az érintett szereplők valamelyikének (azaz a humán tudományágak, a képzési területek, az emberekkel foglalkozó szakmák, az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat, a humánerőforrás-menedzsment, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendőrségi munka területén működő intézmények és/vagy a civil szervezetek képviselőinek). Fontos, hogy a tanulási folyamatban csak olyan módszert, technikát alkalmazzunk, amelynek végrehajtatásában biztonságosan mozgunk, amelyekhez * Giddens, A.: Szociológia. Budapest, Osiris Kiadó, H1/13

14 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv megfelelő szociálpszichológiai ismeretekkel, tréneri / képzői gyakorlattal rendelkezünk. Ha a képzési program, a csoportfejlesztés érdekében szükséges, inkább hívjunk be más szakembert, aki rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amiket mi nem vagy nem stabilan birtokolunk. Kérdezhetjük akkor: hogyan kezdje ezt el az, aki lelkes, elhivatott, tanult, de saját élményt, gyakorlatot még nem szerzett? Felkészülésképpen egyrészt saját, létező közösségeiben beszélgetéseket, vitákat kezdeményezhet pl. a fejezet végén található, Beszélgetéstémák, a csoportmunkát kiegészítő egyéni vagy kiscsoportos feladatok című részben megadott témákról, másrészt tanult és főként gyakorlati kompetenciát birtokló csoportvezető mellett jártasságot szerezhet a csoport- és gyakorlatvezetői munkában. Óvva intünk mindenkit, hogy anélkül ugorjon fejest a medencébe, hogy tudná, mekkora a víz, különösen ha még nem is tanult meg úszni Sajátos módját választotta az előítéletek, a rasszizmus elleni küzdelemnek Jane Elliott, aki egy diszkriminációs kísérletbe vonta be tanulóit. Jane Elliott 1968-ban, az amerikai egyesült államokbeli Riceville-ben, Iowa-ban egy általános iskola harmadik osztályban tanított abban az évben, amikor Martin Luther King haláláról adott hírt az amerikai televízió. Ezen esemény kapcsán elhatározta, hogy egy kísérletbe vonja be diákjait, amelyet aztán éveken át megismételt. A kísérlettel mára már nemzetközi hírre tett szert a róla készített A vihar szeme (The Eye of the Storm) című dokumentumfilm révén, amelyben elemi erővel mutat rá az előítéletes viselkedés, a kirekesztés következtében a személyiségben megfigyelhető torzulásokra, károkra. Osztályának tanulói fehér családokból származtak, feketékkel kevés kapcsolatuk volt: legfeljebb csak szüleiktől és a televízióból hallottak róluk, személyesen azonban nem igazán volt alkalmuk fekete gyerekekkel közvetlenül találkozni. Az afroamerikaiakat az iskolások kevésbé sikeresnek, butának, szegénynek, nem eléggé becsületesnek tartották. Tulajdonképpen amikor a tanítónő kikérdezte őket a feketékről, csupán azt adták viszsza, amit közvetlen környezetükben hallottak. Ekkor a tanítónő két csoportba sorolta osztályát: kék szeműek és a barna szeműek alkottak egy-egy csoportot, s aznap a kék szeműek nyakába kendőt kötött. Majd a gyerekeknek azt mond- H1/14

15 Mobilitás és interkulturális tanulás Elméleti bevezető ta, hogy a mai napon a barna szeműek lesznek a jobb emberek, ők okosabbak, sikeresebbek, mint a kék szeműek. A barna szeműek a csapból ihattak, míg a kék szeműek csak papírpoharakból, a barna szeműek több szünetet kaptak, és megválaszthatták, kivel akarnak együtt ebédelni. A kék szeműek nem játszhattak a barna szemű gyerekekkel, legfeljebb, ha a barna szeműek erre kérték őket. Eközben, ha egy kék szemű gyerek hibázott, a tanítónő alaposan megdorgálta, és minden lehetőséget megragadott, hogy éreztesse vele alsóbbrendűségét, ügyetlenségét, hibáit. A gyerekek gyorsan megtanulták szerepeiket. Miközben a barna szeműek önbizalma folyton nőtt, addig a kék szeműek önbizalma percek alatt teljesen elfogyott. A gyerekek testtartásán, arckifejezésén is erőteljesen kiütköztek érzelmeik: míg a barna szeműek vidámak és magabiztosak lettek, és egyre jobban teljesítettek, addig a kék szeműeken láthatóvá vált a szomorúság, és teljesítményük fokozatosan romlott. A tanítónő fényképeket készített a gyerekekről a kísérlet előtt és után. A képeken is jól látható a gyerekek hangulatában bekövetkezett változás. A diszkriminációs kísérletet délben már nem lehetett tovább folytatni, a negatívan megkülönböztetett gyerekeken olyannyira eluralkodott a szomorúság és a levertség. Ekkor Elliott feloldotta a helyzetet, elmagyarázta a gyerekeknek, hogy sem a kék szeműek, sem pedig a barna szeműek nem okosabbak, nem ügyesebbek a másik csoportnál. A gyerekek levethették a kendőiket. Ezt nagy örömmel tették: feszültségeiktől telve dühösen hajították el maguktól a megbélyegző, stigmatikus jelet. A kísérletben részt vett diákok még felnőttként is emlékeztek erre a napra, osztálytalálkozóikon is emlegették, egész életre szólóan megtanulták, mit jelent kirekesztettnek lenni egy közösségben. Elliott elérte célját: a tanulók saját magukon tapasztalták meg, mit jelent megbélyegzettnek, kirekesztettnek lenni, s évtizedek múlva is úgy nyilatkoztak a róluk készített filmben, hogy megtanulták a diszkrimináció jelentését, és a tapasztalat erőt adott nekik szembeszállni vele a mindennapok forgatagában is. Több kritikus támadta a gyerekekkel végzett fent ismertetett kísérletet, mondván: hogyan lehetett Jane Elliott ennyire kegyetlen, hogy gyermekekkel hajtsa végre mindezt. Azonban azt már jóval kevesebben gondolták át, hogy amíg a gyerekeknek csupán egyetlen napig kellett kibírniuk a megpróbáltatásokat, H1/15

16 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv amelyeket a nap végén tudatosan megmagyaráztak, feldolgoztak, addig egyes embertársainknak nap mint nap jut osztályrészül a megkülönböztetés. Nekik naponta kell bebizonyítaniuk a velük szemben érvényesülő elfogultság miatt, hogy jók, értékesek, kompetensek, képesek a rájuk váró feladatok megfelelő színvonalú megoldására. A későbbiekben Elliott felnőtteknek szervezett diszkriminációs napot, amelynek keretében önként jelentkező fehér és fekete amerikai résztvevők bevonásával vitte véghez ugyanezt a helyzetgyakorlatot. A nap végére több felnőtt sírni kezdett, annyira nem bírta elviselni a megkülönböztetést, a megpróbáltatásokat. Lezárásként Elliott igyekezett velük is megértetni a lecke lényegét. Jane Elliott diszkriminációs kísérlete magyarul Bertam Verhaag (1996.): Akinek a szeme kék című filmben látható.* * Torgyik Judit Karlovitz János Tibor: Multikulturális nevelés. Budapest, Bölcsész Konzorcium, H1/16

17 Gyakorlatok, tanácsok munka közben

18

19 Mobilitás és interkulturális tanulás Gyakorlatok, tanácsok munka közben A gyakorlat menetének, leírásának első pontja szinte minden alábbi esetben a feladat ismertetése. E bevezetésben sose mondjuk el részletezve, a gyakorlat teljességét. Mindig tömören, röviden azt ismertessük, hogy milyen céllal, milyen jellegű gyakorlatot szeretnénk elvégeztetni. Éreztessük a résztvevőkkel, hogy nem bábuk, nem elszenvedői a történésnek, hanem annak aktív részesei, alkotói. Ne legyünk hosszúak, ne beszéljük túl már előre a feladatot! Utaljunk rá, hogy most magunkkal, az önismeretünkkel, az énképünkkel dolgozunk, és/ vagy a másokhoz való viszonyainkra, viszonyulásainkra, illetve az együttműködésünkre fogunk ránézni. Elég egy-két mondatot elmondanunk, de különösen figyeljünk arra, hogy amit mondunk, az biztonságot adjon a résztvevőknek: legyen kiszámítható számukra az együtt töltendő idő. A gyakorlat elvégzéséhez szükséges, feltüntetett időt csak iránymutatásként szabad figyelembe venni. (Ez alól kivétel, ahol ennek különös jelentősége van, pl. ha a gyakorlatot egy vagy akár több napon átívelően kell alkalmazni.) Ez a megközelítés arra is utal s reméljük, késztet is minden felhasználót, gyakorlatvezetőt, hogy ha még nem csinálta csoporttal a gyakorlatot, alkalmazása előtt feltétlenül csinálja azt végig stopperórával ő maga is. Minden gyakorlathoz érvényes szabály, hogy az információadás, szabályismertetés után kérdezzük meg a résztvevőket: érthető volt-e az információ, van-e kérdés. A jelzett csoportlétszám többségben minimum létszámot jelent, ami alatt a gyakorlat nem hozza, nem hozhatja a kitűzött célt. A jelzett korosztály is csak iránymutatás. Óriási különbségek lehetnek egyének között, s a gyakorlatban való részvétel tekintetében olykor nem az életkor, hanem az egyén személyisége, kvalitásai a mérvadók. Nem szükséges életkorban homogén csoporttal dolgoznunk. A legtöbb gyakorlat éppen akkor segíti legjobban a cél teljesítését, akkor lehet a legeredményesebb, ha a csoport életkor szerint nem egységes összetételű. A fejlesztendő kompetenciák megjelölése a célhoz kötötten történt, de tudni kell, hogy a csoport új, nem tervezhető megoldásokat is behozhat az H2/3

20 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv egyes gyakorlatoknál, s ennek következtében bővülhet, szűkülhet a kompetencia-fejlesztési cél. Az idegen nyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztése mint cél bárhol, bármikor megjelenhet, amikor etnikai, nemzetiségi, nyelvi különbözőségeket hordozó csoporttal dolgozunk. A gyakorlatleírások e fejezetben azonban a magyarországi ifjúsági csoportok magyar nyelvű működéséből indulnak ki. H2/4

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Egész életen át tartó tanulás program

Egész életen át tartó tanulás program E. RÉSZ (AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK) E.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSSZEGZÉSE Kérjük, részletesen mutassa be a megvalósult projekt lényegét. Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi leírást az Európai

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint:

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint: 72 órás (egész éves) viselkedésjavító foglalkozás óravázlata Javasolt csoportlétszám 6 fő A foglalkozások kötött vagy kötetlen voltát mindig a foglalkozásvezető határozza meg. 1 1-2. óra Bemutatkozás,

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Gazdag szegények szegény gazdagok

Gazdag szegények szegény gazdagok T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Program címe: Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Tanúsítvány száma: 13/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. szeptember 03. Kérelmező neve: Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató

Részletesebben

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus SZKC 208_06 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus modul szerzője: N. Kollár Katalin, Somogyi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM tanári

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS?

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS? POLGÁR A DEMOKRÁCIÁAN MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS? A SZOCIÁLIS PROLÉMÁKRÓL DIÓHÉJAN Készítette: Tomory Ibolya és inder Mátyás SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA 8. ÉVFOLYAM SZKA208_45

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 5. osztály Résztvevők száma: 22 fő 9 lány

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette Casládkutatás: Ki vagyok? Honnan jövök? hoztam neked piros rózsát modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK209_06 SZK 9_01 tanári.indd

Részletesebben

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend Tanmenetek Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36) terveztük meg a NAT és a kerettanterv tartalmainak megfeleltetett témákat. Mivel az egyes nevelési témák évfolyamonként visszatérnek, mindig az osztályhoz

Részletesebben

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. SZKC 208_07 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s szubkultúrák a divatban modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM 78 szociális, életviteli

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 2. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I.

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I. SZKB_207_09 Kell egy csapat! I. diak09.indd 55 2006.12.09. 22:01:12 DIÁKMELLÉKLET KELL EGY CSAPAT! I. 7. ÉVFOLYAM 57 DIÁKMELLÉKLET D1 Feladatlap a csoportmunkához b) A táblázat második oszlopában szereplő

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Kórházában dolgozói továbbképzésen a gyakorlatvezetés minőségbiztosítási folyamatának ismertetésére kérték fel. Készüljön fel az előadásra! Előadásában térjen ki: minőség fogalma minőségirányítás,

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben