Debrecen Popp József. Élelmezésbiztonság és táplálkozás az innováció tükrében

Átírás

1 Debrecen Popp József Élelmezésbiztonság és táplálkozás az innováció tükrében

2 Vázlat Élelmezés- és környezetbiztonság Élelmiszerlánc vesztesége Élelmiszer-biztonság Élelmiszerlánc helye a nemzetgazdaságban Táplálkozás és technológia Összefoglalás

3 ÉLELMEZÉS-BIZTONSÁG

4 A világ népességének növekedése Ereky: a Föld az emberiség mai számának többszörösét is képes élelemmel ellátni (1918) milliárd fő : 1,7 milliárd fő 2016: 7,5 milliárd fő Kína: születésszabályozás ,5 milliárd Kína: 1,3 mrd (2010) BC 1-10 millió Mezőgazdaság kezdete ,07 milliárd Hibrid kukorica ,02 milliárd Zöld forradalom kezdete ,8 milliárd ,2 milliárd 2150??? BC MA: 7,5 milliárd fő: évi +1,1% = millió fő 2050: 9,2 milliárd fő: 70%-a városban fog lakni (ma > 50%) Forrás: Ereky (1918); FAO (2009; 2012); Piketty (2015) Piketty: Világ 0.2% Európa - 0.1% Amerika 0.0% Afrika 1.0% Ázsia -0.2%

5 Biokapacitás: a Föld felszínének 22%-a biológiailag termékeny Földfelszín: 51 milliárd ha 9 mrd ha termékeny földterület - 4 mrd ha erdő - 5 mrd ha mezőgazdasági Óceán: 71% ebből: 4% termékeny 1,5 mrd ha 3,5 mrd ha 4 mrd ha erdő rét/legelő szántó/ültetvény Mezőgazdasági terület: 3,5 mrd ha gyepterület 1,5 mrd ha szántó + ültetvény Forrás: FAO (2009; 2012) Termékeny föld: 18% Sivatag, jég és kopár terület 11%

6 Élelmiszer-termelés alakulása Kihívás: világnépesség létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nő: földhasználat változik Világnépesség 7-ről 9 mrd főre nő (30%-kal) 2050-ig Élelmiszer iránti kereslet nő (70%-kal) között a szántóterület/fő 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent; 2050-re 0,2 ha alá csökken. A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára. Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át).

7 Élelmiszerigény 2050-ben A évi étrend alapján 2050-re 11,5 milliárd fő fogyasztásáról kellene gondoskodni Étrendváltozás nélkül 11,5 milliárd fő fogyasztásának felel meg a 9 milliárd fő fogyasztása 2050-ben Az étrendváltozás nagyobb hatással lesz a földhasználatra, mint a népesség növekedése! 8 kg kukorica 1 kg marhahús FAO (2011): Looking ahead in world food and agriculture: perspectives to Rome.

8 millió tonna A világ népességének és húsfogyasztásának alakulása A húsfogyasztás kétszer gyorsabban nő, mint a népesség milliárd fő húsfogyasztás népesség városi népesség : népesség növekedése 230% húsfogyasztás növekedése 450% A világ szójaterülete: között 24-ről 118 millió hektárra nőtt (500%) A világ szójatermelése: között 27-ről 319 millió tonnára nőtt (1200%) Forrás: FAO-OECD (2012; 2015)

9 A világ hústermelésének megoszlása (2015) Globális hústermelés 73%-a a sertés- és baromfihús, 22%-a a marhahús - 1kg élősúlyra jutó takarmány-felhasználás minimalizálása a tendencia - baromfihús előállítás megelőzi a sertéshúsét ~3 kg táp/ kg élősúly ~7 kg táp/1 kg élősúly Marhahús 22% Juhhús 5% Baromfihús: 2014: 35% 2024: 38% Sertéshús: 2014: 38% 2024: 36% ~3 kg táp/ kg élősúly ~2 kg táp/ kg élősúly Világtermelés: között 450%-kal nőtt (világnépesség 230%-kal) között 60%-kal nő (világnépesség 30%-kal) 1960: 65 millió tonna: 22 kg/fő 2015: 305 millió tonna: 42 kg/fő A globális húsexport 17-ről 26 millió tonnára nőtt között! 2050: 470 millió tonna: 52 kg/fő (2 milliárd fővel több fogyasztó) Forrás: OECD-FAO (2015)

10 A globális halhús-termelés kilátásai ( ) Az élelmezési célú tengeri halfogás mennyisége 73-ról 76 M t-ra nő. Az akvakultúra termelése 73-ról 102 M t-ra nő. Az ipari célú tengeri halfogás mennyisége évi 15 M t marad. (élősúly) tengeri halfogás - élelmezés (2015): 73 M t (2025: 76 M t) akvakultúra termelése (2015): 73 M t (2025: 102 M t) tengeri halfogás - ipari: 15 M t marad Forrás: OECD/FAO (2016)

11 Egy főre jutó halhús-fogyasztás Világ és EU: 20 kg/fő/év Forrás: OECD/FAO (2016)

12 1967 = 100% Thomson Reuters/Jefferies CRB élelmiszer-alindex ( ) Éhséglázadás: Észak- Afrika S D S D 100 Supply: kínálat Demand: kereslet 0 Termékek: búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír Forrás: Potori (2016)

13 Fogyasztói társadalom versus éhezés Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye Drága az élelem? Olcsó az élelem? Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk): 2,3 milliárd fő túlsúlyos, ebből 0,7 milliárd fő elhízott Forrás: FAO (2009; 2012) de nekünk nem (ettől szenvedünk): ~0,8 milliárd fő éhezik, éhen hal MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak, ahol a multikulturális társadalom csődöt mondott

14 Járvány az elhízás? A globális népesség 33%-a túlsúlyos, ebből 30% elhízott! BMI testtömeg-index értékei: túlsúlyos: 25-29,9; elhízott: >30 Elhízás térképe Európában Elhízottak %-a a felnőtteknél Világ: ,3 mrd fő túlsúlyos (ebből felnőtt 1,9 mrd fő) 0,7 mrd fő elhízott (ebből felnőtt 0,6 mrd fő) ember túlsúlyos (700 mio fő elhízott) HU Túlsúlyos lakosság %-a (Lengyekország) Férfi Nő WHO:

15 A rejtett éhség alakulása világszerte 800 millió fő alultáplált, mert kalóriahiányban szenved milliárd fő alultáplált, mert mikrotápanyag-hiányban szenved Rejtett éhség: nem kalória-, hanem mikrotápanyaghiányról (vitamin, ásványi anyag) van szó A lakosságarányos rejtett éhség alakulása 136 országban: vas-, A vitamin- és cinkhiányban szenvedő lakosság száma főre vetítve Muthayya S, Rah JH, Sugimoto JD, Roos FF, Kraemer K, et al. (2013) The Global Hidden Hunger Indices and Maps: An Advocacy Tool for Action. PLoS ONE 8(6): e doi: /journal.pone

16 KÖRNYEZET-BIZTONSÁG

17 Környezet-biztonság Az EU élelmiszerimportjának csaknem 70%-a a klímaváltozás által leginkább érintett fejlődő országokból származik. 18. század Élelmiszerlánc (inputellátó ipar ker. raktározásig): ÜHG-kibocsátás 30%-áért felel: ebből mezőgazdaság: 9%

18 El Niño és La Niña : aszály és/vagy özönvíz Pápua Új-Guinea Özönvíz Paraguay-ban Havazás Kaliforniában Túl sok eső

19 Mi is az El Niño és La Niña? A Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése és lehűlése trópusi tengeráramlatok és szelek hatására El Niño (kisfiú vagy karácsonyi fiú spanyol nyelven): - melegvíz karácsony környékén érkezett meg La Niña (kislány) - hideg fázis Az El Niño jelenséget először a Dél-Amerika partjainál a halászok figyelték meg az 1600-as években, amikor szokatlanul felmelegedett a víz a Csendes-óceánban. ENSO (El Niño / Southern Oscillation): óceáni és légköri hőmérséklet ingadozása. ENSO meleg fázisa az El Niño, hideg fázisa a La Niña.

20 Példa: El Niño (2015) Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése trópusi tengeráramlatok és szelek hatására: túl sok eső: BRAZÍLIA déli része (cukornád) és ARGENTÍNA (szója) elhúzódó szárazság: Délkelet-Ázsia (rizs) hűvös és nedves időjárás: USA Középnyugat (kukorica) TR/J CRB élelmiszer-alindex ( ) 1967 = 100% El Niño El Niño El Niño El Niño Forrás: Potori (2015)

21 Vízkészlet a Földön Édesvíz: 2,5% Édesvíz: 2,5% 69% gleccser, állandó hó Sósvíz: 97,5% 30,7% talajvíz 0,3% tavak, folyók Forrás: Igor A Shiklomanov, Hydrological Institute (St. Petersburg)

22 Vízhasználat: nem fenntartható A vízbuborék nem fenntartható: ma 7,5 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió fő a római birodalom idején. Felhasználás Mennyiség Ivóvíz 2-5 liter/fő/nap transzspiráció Háztartás Búza Hús Bioüzemanyag Póló (pamut) Mezőgazdaság liter/fő/nap liter/kg liter/kg liter/liter liter liter/fő/nap 1 liter/kalória evaporáció Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik. A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja. Forrás: IWMI (2007)

23 A globális népesség egynegyede kiszáradt vagy kiszáradó medencében lakik! Nincs víz további fejlődésre: Sárga folyó, Colorado, Amur/Szír-Darja, Murray- Darling, Nílus, Lerma-Chapala, Jordán, Indus, Cauvery, Krishna Talajvízszint süllyed (Indiában a gazdák 55-60% fúrt öntözőkúttal termel)

24 kg gabona/ kg halprotein-egyenérték* előállítása kg/tonna protein termelésével foszfor nitrogén Emisszió alakulása az állattenyésztésben Takarmányértékesítés hatékonyságának és az emisszió alakulása ,5 takarmányértékesítés hatékonysága emisszió *Halliszt proteintartalma: 60-72% (zsír 12%) Húsliszt: 60% (húsok ~ 20%) Forrás: Hall et.al. (2011)

25 Húsadó: differenciált emissziós adó bevezetése? Svéd mezőgazdasági szakértők és politikusok húsadó bevezetését javasolták az EU-nak. A fenntartható húsfogyasztást segítheti elő a differenciált emissziós adó kivetése az ÜHG-kibocsátás mértékének függvényében: - marhahúsnál lenne legmagasabb az adó. Kockázat: a hústermelés ott fog koncentrálódni, ahol nincs adó és nem ott, ahol fenntartható!

26 ÉLELMISZERLÁNC VESZTESÉGE

27 Veszteség csökkentése javítja az élelmezés-biztonságot Élelmiszerlánc vesztesége Termelők Az élelmiszerláncra jut a globális energia-felhasználás 30%-a. Term./betak. veszteség Kártevő/betegség/technológiai veszt % Elő-feldolgozás Törött szem, hántolás Szállítás Kiömlés, szivárgás 10-15% mennyiségben Raktározás Feldolgozás/ Csomagolás Rovar, rágcsáló, baktérium Hámozás, darabolás 25-50% értékben (minőség) Marketing Ételmaradék Kiskereskedelem Fogyasztók/ kereskedők 5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok Forrás: IWMI (2007) Fogyasztók Az élelmiszerláncban keletkezett élelmiszer-veszteség az összes felhasznált energia 38%-át teszi ki.

28 Az Egyesült Királyságban a megvett élelmiszer 1/3 át kidobják! Élelmiszer-hulladék

29 Élelmiszer-veszteség és -pazarlás* a világon Nincs megfelelő tudományos bizonyíték a mértékről: civil szervezetek becsléséről van szó (1,2-2,0 milliárd t/év) kg/fő/év Gyártástól az eladásig Fogyasztónál Európa É- Amerika/ Óceánia Iparosodott Ázsia Szubszaharai Afrika É- Afrika, Ny-és K-Ázsia Dél és Délkelet-Ázsia Latin Amerika *élelmiszer-veszteség: technológia függvénye élelmiszer-pazarlás: fogyasztói magatartás függvénye Forrás: World Economic Forum. (2016). Which countries waste the most food?

30 A fogyasztási szokások megváltoztatására is szükség van az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez

31 Élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése Élelmiszer-veszteség csökken: - lejárati és szavatossági idő egységesítése, - eltarthatóság idejének növelése, - el nem adott élelmiszer felajánlása élelmiszerbanknak. Post-harvest veszteség csökkentése, háztartási és éttermi élelmiszerpazarlás csökkentése. Genetika javításával az eltarthatósági idő növelése. Csomagolás és logisztika fejlesztésével csökken az élelmiszerés csomagolóanyag hulladék (lebomló csomagolóanyagnál).

32 ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

33 Élelmiszer-biztonság Az élelmiszerallergia 0,5 milliárd embert érint világszerte (EU-ban 30 millió főt). 1. Az élelmiszer 200-nál több betegséget idéz elő. 2. A szennyezett élelmiszer hosszú távú egészségügyi problémát okozhat. 3. A globalizációval az élelmiszer-biztonság még komplexebb és jelentősebb lett. 4. Az élelmiszer szennyeződése érinti a gazdaságot és társadalmat is. 5. Egyes veszélyes baktériumok rezisztensekké válnak a gyógyszerekkel szemben. 6. A fogyasztókat informálni kell az élelmiszer-biztonsági gyakorlatról. Forrás:

34 Mikotoxinok Növényi eredetű termékek Állati eredetű termékek Kivéve AFM1 90% < 10% Levegő Forrás: Péter Zoltán (2016)

35 A bél mikrobióta Az élet él és élni akar Ady Endre: Intés az őrzőkhöz Az élelmiszer és egészség közötti kapcsolat komplex: a környezet, a genetika, a család és társadalom, valamint a mikrobióta hatásainak van alárendelve. Szerinted ez élet?

36 Élelmiszer-biztonság

37 India: hentesbolt India: tejszállítás (környezetbarát) India: tejtermelő bivaly India: tejtermelő tehén

38 ÉLELMISZERLÁNC HELYE A NEMZETGAZDASÁGBAN

39 Élelmiszerlánc az EU-ban Közvetlen értékesítés: élelmiszerpiac 2%-a (volumenben) Kiskereskedelem: élelmiszerpiac 54%-a (értékben) Mezőgazdaság: GDP 1,6%-a, foglalkoztatottak 11%-a (farmok 70%-a >5 ha) Élelmiszeripar: GDP 1,7%-a, foglalkoztatottak 2%-a Kereskedelem: GDP 3,1%-a, foglalkoztatottak 7,5%-a Élelmiszerlánc: GDP: 6,4%-a, foglalkoztatottak 20,5%-a, extra-eu kereskedelem 7,0%-a 2012 Vállalat (Farm) Foglalkoztatottak Hozzáadott érték millió db millió fő milliárd EUR EU-28 összesen 15,4 47,4 826,9 Mezőgazdaság* 12,2 25,5 207,9 Élelmiszeripar 0,3 4,6 216,2 Élelmiszer-kiskereskedelem és catering 2,8 17,3 402,8 *Ebből KAP támogatás: 56 mrd EUR + nemzeti támogatások 2012: GDP EU-28-ban: 13 ezer milliárd EUR, foglalkoztatottak száma: 230 millió fő Forrás: Eurostat (2015)

40 Hozzáadott-érték megoszlása az élelmiszerláncban M EUR 50% 26% 24% Forrás: Eurostat (2015) kereskedelem, catering feldolgozóipar mezőgazdaság

41 Élelmiszervásárlásra fordított háztartási jövedelem, % (2013) % Második legnagyobb kiadási tétel lakásrezsi után: 14% Egyesült Királyság, Luxemburg: 11% Németország, Írország, Ausztria: 12% Magyarország: 24% Románia, Litvánia: 29% de USA: 10%! Forrás: Eurostat (2015)

42 Élelmiszer-lánc index ( ) Élelmiszerárban a nyersanyag aránya alacsony - árvolatilitás: csökken a másik két fázisban feldolgozói ár Hozzáadott-érték meredeken nő: - feldolgozás és kereskedelem Forrás: Eurostat (2015)

43 TÁPLÁLKOZÁS ÉS TECHNOLÓGIA

44 Alultápláltság és túltápláltság Táplálkozásban az éhezés és elhízás, valamint az alul- és túltápláltság egymással párhuzamosan fordul elő az EU-ban is - a túltápláltság (kalóriában) alultápláltsággal (mikrotápanyagban) is párosul. Az EU-ban stratégiai prioritás a globális élelmezés- és táplálkozásbiztonság, ugyanakkor hiányzik az uniós élelmiszerpolitika - az élelmiszersegély program az EU-n kívüli régiókra vonatkozik. A kiterjedt élelmiszerdúsítás az alultápláltság csökkentésének fenntartható és költséghatékony módja - a beruházás megvalósítása mellett az egy főre jutó működő költség évi 0,1-1,0 USD között mozog, - a Világbank számítása szerint az alultápláltságból származó globális gazdasági veszteség a GDP 2,65%-a, - 1 USD befektetés 17 USD-t termel a egészségügyi kiadások csökkentésével és a gazdasági növekedés javulásával.

45 Élelmiszerek mikrotápanyag tartalmának növelése A gyakorlatban is ismert az ételdúsítás: - jódozott só, D vitaminnal dúsított tej, Ca-val és D vitaminnal dúsított gyümölcslevek - omega-3 zsírsavval dúsított kenyér, növényi szterinnel dúsított margarin Az ételdúsítás az élelmiszeripar önkéntes döntése, de mintegy 50 ország az alapvető élelmiszerek mikrotápanyaggal történő dúsítását előírja: - pl. folsavval dúsított liszt. Milyen élelmiszereknél alkalmazható a dúsítás: - nem engedélyezik a friss és/vagy fel nem dolgozott termékek és húsok esetében, - megtilthatják az egészségesnek nem tekinthető cukor és snack ételek dúsítását is, - az ételdúsítás mértékét is szabályozzák a mikrotápanyagok maximalizálásával, - az ételdúsítás az élelmiszerek ízét is befolyásolhatja, ami szintén behatárolja a dúsítást: pl. vassal dúsított étel fémízű, barna színű és gyorsabban romlandó.

46 Élelmiszertudomány és technológia Az élelmiszertudomány és élelmiszergyártás kutatása háttérbe szorul a mezőgazdasági fenntarthatósággal, az étrenddel és az egészséggel kapcsolatos kutatások mellett. Az élelmiszertudomány és -technológia low tech szakterületnek számít - nem vonzó a tudományos életpályában érdekelt hallgatók számára. A piaci kilátások a mezőgazdasági termelékenység alakulásával foglalkoznak - de nem a feldolgozási technológia és kiskereskedelem fejlődésével. Az EU-ban az élelmiszeripari innováció 70-80%-a megbukik. A fogyasztói magatartás kutatása nem terjed ki a táplálkozási magatartás elemzésére.

47 Élelmiszertudomány és technológia A tápanyagszükséglet és a genetikai felépítés között fennálló összefüggés figyelembe vételével a tápanyagbeviteli ajánlás egyénre szabott lehet. Az automatizált adatgyűjtés hozzájárul(hat) a fogyasztói magatartás megváltozásához és a személyre (vagy csoportra) szabott táplálkozás bevezetéséhez. A tápanyagellátottság megállapításának standardizált módszereivel az optimalizált tápanyagbevitel egyénre vagy csoportra is alkalmazható. Az individuális egészség és táplálkozás nincs az EB napirendjén - az egészségügyben van a pénz: GDP 8-12%-át teszi ki a tagországokban. Az egészséges életmód folytatásában továbbra is a sok zöldség- és gyümölcs-, valamit az alacsony zsírtartalmú hús- és tejtermékek fogyasztása játszik fontos szerepet az aktív mozgás mellett.

48 A jövő: precíziós technológia, biotechnológia és IT

49 Az élelmiszer-ellátás választási lehetőségei Termelékenység növelése Tiszta, szerrmaradmány-mentes élelmiszer Környezet javítása Választás: organikus versus hagyományos versus GMO... A mezőgazdasági termelés fenntartható növelése! Minden termelési eljárásnak helye van, ha a termelékenység tényezőit racionális, tudományos szempontok szerint kezeljük.

50 Technológia fejlődése meghatározó Újabb zöld forradalom szükséges? A géntechnológia lesz ez? Ösztönzés/támogatás fontos Nemesítés/gének Gregor Mendel Európa válasza status quo = szabadtéri múzeum? GMO-ról jött ? Agenda 2020?

51 Az előadás az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsának (The European Academies Science Advisory Council, EASAC) Food security and Nutrition c. projekt ( ) munkájára is támaszkodik.

52 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Légy speciális Ne általános!