BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. dr. Sallai Csilla.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. dr. Sallai Csilla."

Átírás

1 k l Számviteli és adózási szaktájékoztató V. évfolyam 9. szám, szeptember T A R T A L O M Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Cégautók értékesítése az áfa 1 szempontjából Ha nem emlékszünk már arra, hogy kitôl vettük az autót Ha alanyi mentesként értékesítünk Ha eva-alanyként értékesítünk Ha korábban lízingelt autót értékesítünk A lízingelt autók számvitele A lízingdíjak könyvelése dr. Sallai Csilla Üzleti terv 3 Kinek szól? Ki készítse el? Milyen a jó üzleti terv struktúrája? Meg fogja-e kapni a cégem 6 a hitelt? A hitelbírálat célja A fôkönyvi kivonat pénzügyi mutatói A fôkönyvi kivonatban megjelenô árulkodó" egyenlegek Bonácz Zsolt Érdemi információt nem 7 tartalmazó adóhatósági értesítések Tájékoztatás belföldi jogsegély kérésérôl Tájékoztatás kapcsolódó ellenôrzés elrendelésérôl Tájékoztatás külföldi adóhatóság megkeresésérôl Gottgeisl Rita Szoba kiadó avagy a 8 vendégfogadás buktatói A mûködés megkezdése, feltételei Építmény- és kommunális adó Idegenforgalmi adó Áfa és számlázás Jövedelemadó Adózás önálló tevékenységet végzôként Tételes átalányadózás Egészségügyi hozzájárulás BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA Cégautók értékesítése az áfa szempontjából A személygépkocsi az egyik olyan terület az áfatörvényben, ahol mindig történik valami. Szinte nincs év, amikor ne változna valami ezek elszámolásával kapcsolatban. Ez az egyik olyan szabály, amelyik a 2008-tól hatályos törvénybe került bele szerintem messze a legizgalmasabb a többihez képest. Ez a szépségdíjas elôírás pedig nem más, mint a személygépkocsi értékesítésekor felszámítandó áfa. Azaz, hogy egy ál ta lán fel kell-e szá mí ta ni áfát vagy nem. Természetesen olyan esetekrôl beszélek, amikor az autó az áfaalany vállalkozásunkban tárgyi eszköz ként van nyil ván tart va. Mert az au - tókereskedôknél kimutatott árukészlet to vább ér té ke sí té si cél lal be szer zett áru, így itt nem kér dés, hogy be szer - zéskor az áfát levonjuk, míg értékesítés kor azt áfá san ad juk el. Te hát azo kat az ese te ket kell tisz - tázni, amikor az autót mint használati tár gyat sze rez tük be. Eb ben az eset ben egy ki vé te le sen bo nyo lult rend szer sok éven keresztül borzolta a kedélyeket, de sze ren csé re má ra már egy ki - csit bogozódik a csomó. Mi a prob lé ma? A ga li bát az okoz ta, hogy az Áfa tv. 87. b) pont ja sze rint men tes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelôzôen a ter mék hez kap cso ló dó elô ze te sen felszámított adó a tételes tiltás miatt nem von ha tó le. És itt a lé nyeg! Az adómentes értékesítés csak akkor volt értelmezhetô és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerûen volt áthárított adó, amelyre az adólevonási tilalom be állt áp ri lis 21-étôl ki e gé - szült a 87. egy c) pont tal. Esze rint men tes az adó alól a sze mély gép ko csi értékesítése abban az esetben is, ha az értékesítést megelôzôen a termékhez elôzetesen felszámított adó kapcsolódott vol na, az a 124. (1) be kez dés d) pontja szerint nem lenne levonható. Talán egy példán keresztül érthetôbb lesz ez a mon dat: Ha a sze mély gép ko csi-be szer zés magánszemélytôl történt aki ugye nem há rí tott át áfát, ott nem mond - hat juk, hogy a té te les til tás mi att nem tudtuk az áfát visszaigényelni. Eddig tehát ezeket az eseteket áfa felszámítása mellett kellett értékesíteni. Tavasz óta vi szont mond hat juk azt, hogy ha a ma gán sze mély ér té ke sí té sé hez kap - cso ló dott vol na áfa, ak kor sem tud tuk volna levonni, a tételes tiltás miatt. Azaz a magánszemélytôl adómentesen vásárolt autót is eladhatjuk adómentesen. És ha nem em lék szünk már ar ra, hogy ki tôl vet tük az au tót? Ha a be szer zés na gyon ré gen volt, és a szám lát már nem kell ôriz ni, ne héz el - dönteni, hogy az értékesítéskor kell-e áfát fi zet ni. Mit is kell csi nál ni, ha el - évü lé si idôn túl ad juk el az au tót, és már nem rendelkezünk a beszerzéskor kapott számlával? Ki tudunk-e bújni az áfa alól azért, mert egy sze rû en azt mond juk, hogy ko ráb ban nem él tünk adólevonási joggal, de már nincs meg a szám la? Sajnos az adóhatóság a gyakorlatában úgy jár el, hogy a beszerzéshez kapcsolódó áfa sorsát az adóalanynak kell bizonyítani. Az az, ha nem tudjuk igazolni, hogy korábban valamilyen ok miatt nem éltünk levonási joggal, akkor az értékesítéskor áfát kell felszámítani. Az idei módosítással az értékesítések zö me adó men tes lesz, még is elô - fordulhat, hogy például az autót adó- A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2könyvelôk lapja köteles bérbeadáshoz hasznosítottuk, és ha rész ben is, de él tünk le vo ná - si jogunkkal. Ha ala nyi men tes ként ér té ke sí tünk Az Áfa tv (1) be kez dés a) pont - ja szerint az alanyi adómentes vállalko zá sok nak tár gyi esz köz-ér té ke sí té - sük kapcsán az általános szabályokat kell alkalmazniuk. Lehet, hogy az általános szabály is az adómentességhez ve zet, de a lé nyeg, hogy nem az ala nyi mentességre tekintettel kerüljük el az áfát. Az elôb bi kö vet kez te té sek te hát vo nat koz nak az egyéb ként ala nyi adómentes jogállású adóalanyokra is. Ha egy alanyi adómentes vállalkozás a tárgyi eszköznek minôsülô saját célra beszerzett olyan személygépkocsit értékesít, amelynél a korábbi beszer zés so rán áfát há rí tot tak át, az adó - mentes lesz. Ha áfa-mentesen vásárolt, pél dá ul egy ma gán sze mély tôl, ak kor pe dig azért lesz adó men tes az értékesítés, mert akkor sem lett volna levonási joga, ha az ár tartalmazott vol na áfát. Itt te hát szin te so ha nem fog elôfordulni áfás értékesítés. Sôt. Miután nem az alanyi mentesség miatt men te sül a szám la az áfa alól, ha nem a tárgyieszköz-értékesítés speciális szabá lya mi att, ezt az ér té ke sí tést a Ft-os ér ték ha tár ba be le sem kell számítani. Ha eva-alanyként ér té ke sí tünk Itt sincs új a nap alatt. Az ér té ke sí ten - dô személygépkocsit az eva-alany is saját célra, saját tevékenységéhez vásárolja, tárgyi eszközei között állomány ba ve szi. Az áfát az Áfa tv (1) bekezdésének d) pontja alapján nem vonta le, függetlenül attól, hogy mint evás sem von hat ta le. Vagy nem is volt a szám lá ban áfa, és ezért nem von ta le. A lé nyeg, hogy a be szer zés - kor nem élt adólevonási joggal. Tehát az értékesítéskor itt is az Áfa tv ának b) vagy c) pont ja alap - ján kell el jár ni. Így men tes az adó alól a személygépkocsi értékesítése abban az eset ben, ha az ér té ke sí tést meg elô - zôen a termékhez kapcsolódó elôzetesen felszámított adó nem vonható le. Már nem meg le pô, hogy az áfa-men - tes beszerzést itt is áfa-mentes értékesí tés kö ve ti. Mert ha lett vol na áfa a beszerzési számlában, azt sem tudtuk volna levonni. Az evásoknál per sze mind ez ed dig sem jelentett automatikusan adóterhet. Az eva alap já ba ugyan is az áfát is tar - talmazó ellenérték tartozik, tehát itt is ez után kell az evát meg fi zet ni. Az ér - té ke sí tés te hát akár net tó, akár áfás, az eva alap ja az el adá si ár. Meggyôzôdésem, hogy az a sok eset, ami a tavaszi módosítással áfamentessé vált, valódi elônyt jelent a vállalkozóknak. Egy személyautó eladási árát minden esetben úgy határozzák meg, hogy az a brut tó lesz, akár tar tal maz áfát, akár nem. Egy evásnak csak akkor merülhet fel áfa-fizetési kötelezettsége tárgyi eszköz után, ha például egy ellenérték nélküli ügylet keretében az eszközt a bevételszerzô tevékenységbôl kivonjuk. Ilyen lehet például a megszûnés. Ha ko ráb ban lí zin gelt au tót értékesítünk A kér dés azért iz gal mas, mert a lí zing - díjak (mint bérleti díjak) áfája 2012 óta ismét levonásba helyezhetô. Vajon következik-e ebbôl az, hogy akkor az értékesítés is áfa-köteles lesz? Ehhez egy ki csit be le kell ás nunk ma gun kat a mostanában olyan népszerû nyílt vé gû pénzügyi lízingek rejtelmeibe. Amikor elkezdjük fizetni a lízingdíjakat, nem a tu laj don szer zés árát fi zet jük meg, ha nem az egyes hó na pok hasz ná - lati díjait. Itt tehát lehet levonási jogunk, de még eb ben a fá zis ban nem merülhet fel az autó értékesítése, hiszen ar ra még nem sze rez tünk jo go - sultságot. Amikor a lízing futamideje le jár, és az adó zó dönt het, hogy az au - tót megvásárolja-e maradványértéken vagy sem, ak kor ez zel azt a le he tô sé - get is meg vá sá rol ta, hogy az au tót sa - ját nevében értékesíti. A maradványértékhez kapcsolódó áfa viszont nem levonható, mert ez már a tulajdonszerzés re irá nyul, és így az áfatörvény til - tá sa alá esik. Ha vi szont az au tó be - szerzéséhez áfa-levonási jog nem párosul, akkor az értékesítés is áfa-mentes lesz. Ennek hosszas magyarázatát már nem írom le még egy szer, hi szen az elôzô részekben szinte minden esetben erre a következtetésre jutottunk. A lí zin gelt au tók szám vi te le Tu dom, hogy a cikk cí mé ben áfa-sza - bá lyo kat ígér tem, de a lí zin gek kel kapcsolatban érdemes ennek számviteli részével is foglalkozni. A számviteli elszámolás egy igazi min dent be le sza bály. Nincs a tu laj - donunkban az autó, mégis pénzügyi lízingrôl beszélünk. A számviteli törvény pedig nem különbözteti meg a pénzügyi lízingeknél azt, hogy a tulajdonszerzés mikor történik, egyáltalán megtörténik-e. Az áfatörvény pont ar ra hi vat ko - zik, hogy ez egy bérleti konstrukció, a számviteli törvény mégis saját eszközként kívánja kimutatni, azaz be kell könyvelnünk az 1-es számlaosztály ba. Igen, nem té ve dés. A nyílt vé - gû pénzügyilízing-szerzôdéssel használt eszközöket a befektetett eszközök között kell kimutatni, és ennek következtében értékcsökkenést kell rá elszámolni. És ha az esz közt költ ség ként az ér - tékcsökkenésen keresztül fogjuk elszámol ni, ak kor a lí zing díj már nem le het költség. Könyveléstechnikailag tehát nem tör té nik más, mint egy zárt vé gû pénzügyilízing-szerzôdés esetében. Mielôtt bemutatnám a könyvelési tételeket, néhány apróságra fel szeretném hívni a figyelmet: Ha kö tünk egy nyílt vé gû pénz - ügyilízing-szerzôdést például 3 éves futamidôre, akkor a számvitelben a várható használati idô nem lehet más, mint 3 év! Mert ha 5 év re ter vez zük a várható használati idôt, akkor ezzel ellent mond tunk an nak a tény nek, 3 év után nem biz tos, hogy meg akar juk ven ni. És ez je lent het prob lé mát az áfa visszaigénylésében. És még egy ta nács: Remélhetôleg a lízingszerzôdésben a maradványérték a futamidô végére várható piaci érték lesz. Legyen a számviteli elszámolásunkban is ez a maradványérték, és csak a maradványérték feletti részre számoljunk el értékcsökkenést. Természetesen a társaságiadó-törvény a bekerülési érték 20%-át elismeri az adóalap ter hé re, te hát az adó zás ban nem ér hát - rány ak kor sem, ha a szer zô dés sze rin ti idôtávra és maradványértékre tervezzük a számviteli elszámolást. A lí zing dí jak köny ve lé se A lízingszerzôdés megkötésekor, az autó értékérôl számviteli bizonylatot ka punk. Nem szám lát, hi szen az au tót nem kell az ele jén le szám láz ni. Ez ki - zárólag a számviteli elszámolás bizonylataként fog szolgálni. Ezt a beruházások számlára kell könyvelni a lízingcéggel szembeni köte le zett ség ként. (T 1 K 45) A be ru - há zá sok szám lá ra ezen kí vül to vább gyûjtögetjük az autóval kapcsolatos egyéb költségeket is, mint például az eljárási illetéket, az üzembe helyezési költ sé get (T 1 K 38/45). Ezeknek az áfá ja nem le von ha tó, még ak kor sem, ha szám lát ka punk ró la. Ez már személygépkocsihoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásnak minôsül, ami tételes til tás alá esik. Amikor megérkezik az elsô lízingdíj, ez a lízingcéggel szembeni kötelezettséget fogja csökkenteni. Illetve ennek az áfa-tartalma levonásba helyezhe tô, de csak olyan arány ban, aho gyan az üz le ti és a ma gán cé lú utak ará nya várhatóan engedélyezi. A ha von ta ér ke zô lí zing dí jak ról szóló számla már összetettebb, mint az

3 könyvelôk lapja 3 elsô lízingdíj. Tartalmaz tôkerészt rá esô áfával, illetve kamatrészt, amit viszont nem ter hel áfa. Ha a lí zing szer - zôdés devizaalapú, tartalmazhat árfolyam-különbözetet is. A havi lízingdíj-számlák könyvelése, egyelôre szállítói tartozásként: a tôkerész a lízingcéggel szembeni kötelezettséget csökkenti T 45. Lízing kötelezettség K 454. Szál lí tók az áfa arányos része levonásba helyezhetô T 466. Le von ha tó áfa K 454. Szál lí tók a le nem von ha tó ré sze egyéb rá - fordítás lesz T 86. Egyéb rá for dí tás K 454. Szál lí tók a kamatot a pénzügyi ráfordítások közé kell könyvelni T 87. Kamatráfordítás K 454. Szál lí tók de vi zás ügy let ese tén az ár fo - lyamkü lön bö zet pe dig pénz ügyi bevétel vagy pénzügyi ráfordítás lesz T 87. Árfolyamveszteség K 454. Szál lí tók vagy T 454. Szál lí tók K 97. Árfolyamnyereség és természetesen a vége a szállítói számla kiegyenlítése T 454. Szál lí tók K 38. Pénzeszközök És így kell eljárni hónapról hónapra, a futamidô végére pedig a lízingcéggel szem be ni kö te le zett ség szám lán már csak a ma rad vány ér ték kel egye zô egyen leg nek sza bad ma rad ni. Ha élünk vételi jogunkkal, kifizetjük, és az 1-es számlaosztályban ilyen értéken kimutatott autót tovább értékcsökkentjük. Ha nem szeretnénk megvásárol ni, ak kor mind az esz közt a ki mu ta - tott maradványértéken, mind pedig a lízingcéggel szembeni kötelezettséget meg kell szün tet ni. Böröczkyné Verebélyi Zsu zsan na DR. SALLAI CSILLA ROVATA Üzleti terv Amikor egy vállalkozásnál felmerül az üzleti terv készítésének feladata, a vezetés agyában rögtön az jelenik meg, hogy majd a könyvelô összedob valamit, mert oda úgyis csak számokat kell írni. Ez igen nagy tévedés, hiszen egy hitel odaítélése vagy egy befektetô, üzlet megnyerése nagymértékben függ az üzleti tervtôl. Az üzleti terv készítésére szakosodott vállalkozások eredményes közremûködése bizonyítja, hogy csak profi módon, szakértôk által elkészített üzleti tervvel lehet komolyan pályázni. S a könyvelô bármilyen gyakorlott is a számvitelben nem ismeri az üzleti terv sikerének összes titkát. Ar ról már nem is be szél ve, hogy min - den vállalkozásnak szüksége lenne üzleti tervre, hiszen idônként a menedzsment nek (tu laj do no sok, ve ze tôk) át kellene gondolni bizonyos dolgokat. De ah hoz, hogy egy köny ve lô meg ala - po zot tan mond has sa, az üz le ti terv összeállítása nem a könyvelés feladata, tisztázzunk néhány alapkérdést. Mi is az üz le ti terv? Az üz le ti terv olyan írá sos anyag, amelyben a vállalkozás az érdeklôdôk (hitelnyújtó, befektetô, üzleti partner) számára általánosságban és célirányosan tájékoztatást ad. Leegyszerûsítve azt is szok ták mon da ni, hogy az üz le - ti terv a vállalkozás története, jelene és jövôje, mert az alábbi kérdéskörökre ad vá laszt: Milyen kezdeti céllal (vízióval, üzletfilozófiával) alakult a vállalkozás, s mennyire tudott megfelelni en nek a múlt ban? Melyek a jelenlegi helyzet jellemzôi? Melyek a vállalkozás jövôre vonatkozó céljait, s azokat hogyan szeretné elérni? Az üzleti tervet nem szabad összekeverni az üzleti jelentéssel. A számvitel rôl szó ló évi C. tör vény (a to - vábbiakban: Sztv.) rendelkezik az üzleti jelentésrôl: Az éves beszámoló mérlegbôl, eredménykimutatásból és kiegészítô mellékletbôl áll. Az éves beszámolóval egyidejûleg üzleti jelentést is kell készíteni. [Sztv. 19. (1)] Tehát minden, éves beszámolót készítô vállalkozás kötelezett üzleti jelentés készítésére, míg üzleti tervet a vállalkozások valamilyen meghatározott céllal készítenek. Fontos kiemelni: az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, csak el kell készíteni. A beszámolóközzétételi kötelezettség csak a beszámolóra vonatkozik, ebbôl következik, hogy az üz le ti je len tést nem is kell közzétenni. (Nem is lenne célszerû, hiszen egy szabályosan összeállított üzleti jelentésbôl például a konkurencia sok belsô információt, titkot is megtudhatna.) Az Sztv. konkrétan rendelkezik arról, milyen információkat kell az üzleti jelentésnek tartalmaznia: (1) Az üz le ti je len tés cél ja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mu tas sa be a vál lal ko zó va - gyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülô fôbb kockázatokkal és bi zony ta lan sá gok kal együtt, hogy ezek rôl a múlt be li tény- és a várható jövôbeni adatok alapján a tényleges körülményeknek megfelelô, megbízható és valós képet adjon. (2) Az üz le ti je len tés nek a vál lal ko - zó üzletmenetének fejlôdésérôl, teljesítményérôl, illetve helyzetérôl átfogó, a vál lal ko zó mé re té vel és ös sze tett sé - gével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia. (3) A (2) bekezdés szerinti elemzésnek tartalmaznia kell a vállalkozó fej lô dé sé nek, tel je sít mé nyé nek vagy hely ze té nek meg ér té sé hez szük sé ges mér ték ben min den olyan pénz ügyi és ahol szük sé ges, min den olyan kulcs - fontosságú, nem pénzügyi jellegû teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából. [Sztv. 95. (1) (3)] De térjünk vissza az üzleti tervhez! Ki nek szól az üz le ti terv? Ak kor sem túl zok, ha azt írom, hogy elvileg minden vállalkozásnak kellene le gyen üz le ti ter ve, mert ha nincs, ak - kor fel me rül a kér dés, mi ért is mû kö - dik a vál lal ko zás. Azt szá mos nem csupán a vállalkozási kultúrára vonatkozó kutatás kimutatta, hogy csak akkor lehet az elképzelés eredményes, ha azt írás ban is rög zí tik. Tu dom azon - ban, hogy a mai adminisztrációval terhelt világban ez sokszor feleslegesnek tûnik. Vannak viszont olyan esetek, amikor az írásbeliség elkerülhetetlen: egy ötlet megvalósításának vizsgálata (például új termék fejlesztése, technológiai kialakítása, piaci terjeszkedés stb.); külsô forrás bevonásához hitelezôk meggyôzése érdekében (bank, lízingcég); üzleti partnerek tájékoztatása végett; tu laj do nos tár sak vagy le het sé ges befektetôk meggyôzésére.

4 4könyvelôk lapja Ki ké szít se el az üz le ti ter vet? Ha már a be ve ze tô ben azt mond tam, hogy ez nem köny ve lôi fel adat, ak kor jo gos a fen ti kér dés. Ha a köny ve lôt ki zár tuk, mert nem kom pe tens a vál lal ko zás jö vô jé re vo - nat ko zó el kép ze lé sek ben, ta lán jog gal mond hat juk, hogy a vál lal ko zás (ügy - ve ze tés) fel ada ta le het. A me nedzs - ment nél is fenn áll azon ban a koc ká - zat, hogy nincs tisz tá ban az elô írt vagy el várt for mai és tar tal mi kö ve tel - mé nyek kel, s ezért a nem meg fe le lô üz le ti terv vel koc káz tat ja a cél ered - mé nyes sé gét. Ép pen ezért gon do lom úgy, hogy ér de me sebb meg bíz ni egy ez zel fog lal ko zó, er re spe ci a li zá ló dott cé get. Egy olyan cég, ame lyik ez zel fog lal ko zik, sok kal in kább tisz tá ban van az zal, ho gyan cél sze rû el ké szí te ni az üz le ti ter vet a cél mi nél biz to sabb el éré sé hez. Ezért nem ér de mes Mekk Elek mód já ra bar ká csol ni, és ez zel a pro jekt si ke rét koc káz tat ni. S nem sza bad el fe lej te ni, egy kül sô szem lé lô egé szen más képp lát ja a vál - lal ko zást, mint az, aki ben ne van, s ne tán el fo gult az zal szem ben, vagy va la mi lyen for má ban függ a vál lal ko - zás tól. Tény, hogy egy jó üz le ti terv el ké - szí té se nem ép pen kis ki adást, anya gi megterhelést jelent egy fôleg kezdô vállalkozás számára. Viszont mérlegel ni kell, hogy az adott be fek te tés si - kerével, a hitel megszerzésével elérhetô lik vid esz köz vagy nye re ség mit je - lent a vál lal ko zás szá má ra s eb ben a konstellációban már a sok sem lesz olyan sokk. A vál lal ko zás nak be kell lát nia, hogy az üz le ti terv re va ló rá for - dítást befektetésként kell kezelni. S ha már itt já runk, ak kor azt sem árt át te - kinteni, számvitelileg mit is jelent ez a ki adás. Az üz le ti ter vet jel le gé tôl függôen kell megítélni: amennyiben egy adott beruházáshoz közvetlenül kapcsolható, akkor ezt is le het a be ke rü lé si ér ték részeként kezelni, s aktiválható a beruházással együtt; amen nyi ben a vál lal ko zá si te vé - kenység indításával, megkezdésével vagy a meglévô tevékenységnek, a kapacitásoknak jelentôs bôvítéséhez, átalakításához, átszervezéséhez kapcsolható, akkor ennek megfelelôen kell az immateriális javak között nyilvántartani; azok az üz le ti ter vek vagy ré sze ik, ame lyek jog vé de lem ben nem része sül nek, de tit kos sá guk ré - vén mo no po li zált szel le mi ja vak, a szel le mi ter mé kek kö zé tar toz - nak; ha a folyó tevékenységhez tartozik, s a terv(módosítás) nem tar tós jel - le gû, ak kor a költ sé gek kö zött is el lehet számolni. Az üzleti terv készítésénél a könyvelôt azért nem lehet teljesen kihagyni sem, mert az alapadatokat a könyvelés tudja biztosítani a menedzsment és a külsô szakértô számára. Fontos technikai kérdésnek tartom, hogy amennyiben a vállalkozás és a könyvelô szerzôdésében nincs kü lön ne ve sít ve az ilyen jel - legû információk szakértô részére történô kiadása, akkor a könyvelô minden kép pen kér jen egy er re az eset re vonatkozó felmentést a titoktartási kötelezettsége alól. Mi lyen el vek alap ján le het jó üz le ti tervet ké szí te ni? Bár lát juk, hogy a jó üz le ti terv at tól függ, el éri-e ve le a vál lal ko zás a kí - vánt célt, pél dá ul meg kap ja-e a hôn áhí tott hi telt, még is van nak olyan alap el vek, ame lye ket az üz le ti terv készí tô jé nek és ol va só já nak is fi gye - lem be kell ven ni. A köny ve lôk nek ezek az el vek azért fon to sak, mert csak ezek is me re té ben tud nak meg - fele lô ada to kat szol gál tat ni fô leg egy vál lal ko zást még nem vagy nem át fo gó an is me rô kül sô szak ér tô szá - má ra. Az el vek kö zött van nak szakmai jellegûek, amelyek közül a legfontosabbak a következôk: Célorientált az üz le ti terv ké szí - té sé nél fi gye lem be kell ven ni, hogy ki nek és mi lyen cél lal ké szül, s ennek megfelelôen kell a hangsúlyokat kitenni. Megalapozott a megfogalmazott következtetések legyenek tényekkel alátámasztva (belsô és külsô sta tisz ti kák, köny ve lé si out pu tok stb.). Még jobb, ha nem csak egy oldalról vannak felsorakoztatva a té nyek, ha nem több, egy más tól független forrásból. Gyakori hiba, hogy az üz le ti terv ka rá cso nyi vágyálmok listája lesz csak. Realitás fon tos, hogy az üz le ti terv ne le gyen sem túl op ti mis ta, sem túl pesszimista. Bár nehéz dolog a helyzetet mindig reálisan érté kel ni, de ép pen ezért jó a kül sô szakértôi vélemény, amely a vállalkozástól független. Szakszerûség fon tos, hogy az üz le ti terv ké szí tô je is mer je az adott területet, iparágat, szakmát. Csak ekkor tudja annak fogalmi rendszerét, nyelvezetét megfelelôen hasz nál ni, s csak így le het az üz - leti terv az olvasó számára is hiteles. Teljesség nem elég csak a pi ac, a vállalkozás, az adott projekt bemutatása, azt a lehetô legszélesebb környezetébe kell illeszteni. Fontos ismertetni a mikro- és makrogazdasági trendeket, piaci tendenciákat, a jogszabályi környezetet, a gazdasági gyakorlatot stb. Konformitás azt je len ti, hogy a kü lön bö zô te rü le tek re vo nat ko zó megállapítások számszakilag és logikailag összhangban legyenek a vállalkozás céljaival, illetve az üzleti tervben fókuszált területtel. Dinamizmus az üz le ti terv nem statikus állapotbemutatás, a környezeti, mûködési változásokat is figyelembe kell vennie. Célszerû múltbéli adatokra támaszkodni, piaci trendeket figyelembe venni, s erre építeni a jövôbeli feladatokat, azok lehetséges körülményeit. Nem szabad megfeledkezni bizonyos formai követelményekrôl sem: Világosság ke rül ni kell a mel lé - beszéléseket. Nem a terjedelem a fontos, hanem a tartalom. Igényesség az alapos információgyûjtés, a színvonalas összeállítás, a lényeg megfelelô kiemelése sokat lendít az üzleti terv megértésén és elfogadásán. Lényeg akik üzleti tervek olvasására szakosodnak, hamar ki tudják szûr ni a lé nye get vagy a lé nyeg el hall ga tá sát. Rossz struk tú rá - jú, félrevezetô anyaggal több kárt le het okoz ni a vál lal ko zás nak, mint gondolnánk. Az üzleti terv ne ötletelések tárháza legyen, hanem fôleg konkrétumokat tartalmazzon. Idôsík fon tos elem a dá tum, így tudja az olvasó, hogy mikorra is vonatkoznak a tények és tervek. Felelôsségvállalás aki készítette, vállalja is érte a felelôsséget nevével és aláírásával. Amennyiben ez külsô cég, akkor még hitelesebb az üz le ti terv, ha azt az adott vál lal ko - zás képviselôje, ügyvezetôje is aláírásával igazolja, esetleg még tulajdonosi határozat csatolása is mutathatja a vállalkozás célok melletti elkötelezettségét. Mi lyen a jó üz le ti terv struk tú rá ja? Má ra már ki ala kult egy egy sé ges és el - várt tar ta lom és for ma. Ez szin te min - denki számára hozzáférhetô, ezt érdemes betartani, mert sokat segít az üzleti terv elfogadásában. A következôkben az üz le ti terv ré sze it so ro lom fel felhívva a figyelmet az abban legkritikusabbnak ítélt kérdésekre, illetve az elvárásokra. 1. Elô lap Mivel az üzleti terv általában nyomtatott, kötött-fûzött anyag, törekedni kell

5 könyvelôk lapja 5 arra, hogy már kézbevételkor megnyerô és ele gáns le gyen. Pon tos név vel, címmel, logóval tükrözze a vállalkozás imázsát. 2. Tar ta lom jegy zék Az üz le ti ter vet is pont úgy ve szi az em ber a ke zé be, mint bár mi lyen köny vet meg né zi, hogy mit is van ben ne. Ezt a tá jé ko zó dást se gí ti a tarta lom jegy zék. Elô for dul hat, hogy va la ki csak az üz le ti terv nek bi zo nyos ré szét szán dé ko zik el ol vas ni, ezért a tar ta lom jegy zék alap ján kön nyen meg ta lál ha tó a ke re sett rész. (Bár célsze rû min den el várt tar tal mi részt pre cí zen ki dol goz ni, az zal azon ban még is tisz tá ban kell len ni, hogy sok - szor az a sze mély, aki a hi tel rôl, pályá zat ról dönt, csak cél irá nyo san ol vas sa el az üz le ti terv bi zo nyos ré - sze it.) 3. Ve ze tôi ös sze fog la ló Ez a rész tulajdonképpen az üzleti terv egyik, ha nem a leg fon to sabb ré sze. (Általában itt dönti el az olvasó, érdemes-e az egész anya got el ol vas nia vagy ku ka. Ez olyan, mint a re gény - nél a fül szö veg, a be ve ze tô vagy a rezü mé.) Azért is ne ve zik ve ze tôi össze fog la ló nak, mert alap ve tô en a vállalkozás vezetése, a menedzsment szempontjából kell a vállalkozást bemutatni. Cél sze rû itt je lez ni, hogy men nyi - ben oszt meg a vál lal ko zás bi zal mas in for má ci ó kat az ol va só val, s az eset - le ges ki szi vá rog ta tott in for má ci ók ból ere dô ká ro kért kit és mi lyen fe le - lôsség ter hel. (En nek szak sze rû és szá mon kér he tô meg fo gal ma zá sát cél - sze rû jo gi vég zett sé gû szak em ber re bíz ni.) Be kell mutatnunk a vállalkozást alapítás, tulajdonosi háttér, jogi státusz, különbözô beazonosítási lehetôségek. Ma nap ság nagy di vat (de egy ben érthetô elvárás is), hogy egy vállalkozásnak legyen ún. víziója. Ebben fogalmazza meg az elhivatottságát és az elérendô célt. E mel lett az üz le ti fi lo - zófia is erôsítheti az olvasóban a vállalkozás komolyságának képét. Is mer tet ni kell a vál lal ko zás struktúráját és mûködését. Ennek keretében külön ki kell térni a vállalati menedzsment szinte személyre szóló bemutatására, hogy az olvasó láthassa, milyen szakmaisággal rendelkezô személyek kézében van a vállalkozás. A hitelbírálatnál sokat nyom a latba, ha lát ják, hogy a ve ze tés biz tos ke - zek ben van, nem csu pán egy em be ren nyugszik az egész vállalkozás, hanem csapatmunka folyik. Ez a tudat csökkenti a befektetôk kockázatát, így a pozitív elbírálás irányába viszi az üzleti terve. Vá zol ni kell a me nedzs ment fel - adatait és terveit. Ugyan olyan fon to - sak a rö vid tá vú in téz ke dé si ter vek, mint a közép- és hosszú távú elképzelések. Be kell mutatni a vállalkozás által elôállított termék- és/vagy szolgáltatáspalettát. Fontos ismerve a vállalkozásnak, hogy al kot ják a fô pi a co kat, s kik a konkurensek. Miben jobbak a vállalkozás termékei, szolgáltatásai, mint a pi ac töb bi szereplôjéi, s ezt a pi ac ho - gyan kezeli. Egyértelmûen meg kell határozni, hogy a vállalkozás milyen fejlôdési sza kasz ban van: ter mék fej lesz tés, prototípus-elôállítás, késztermék piacra vezetése, már piacon lévô termék értékesítésének növelése. (Csak emlékez te tô ül: a 2013/július augusztusi összevont számban a termelési ciklusokat, illetve a termék-életgörbét vettük vé gig.) Be kell mu tat ni, hogy a ter me lés mi lyen be vé te lek kel, költ sé gek kel, nye re ség gel (fe de ze ti há nyad) mû - ködik, il let ve mi lyen tô ke-in vesz tí - ció szük sé ges az adott vo lu men hez, mi lyen a tô ke meg té rü lé si mu ta tó ja stb. Ezek azok a gaz da sá gi szá mí tá - sok, ame lye ket a köny ve lés biz to sí - tot ta ada tok ból kell el vé gez ni. Ilyen jel le gû szá mí tá sok nél kül az üz le ti terv tel jes mér ték ben meg ala po zat lan - nak tû nik az ol va só szá má ra. (Ezért vér zik el na gyon sok kkv-s hi tel igény - lés és pá lyá zat, mert ezek a szá mí tá - sok vagy nem meg fe le lô ered ményt mu tat nak, vagy egy ál ta lán nin cse nek is meg.) Külön kiemelném az üzleti terv cél já nak meg fe le lô, azt alá tá masz tó pénzügyi helyzetelemzés fontosságát. Ezt is természetesen a vállalkozás szemszögébôl kell összeállítani. S itt nem csupán a múlt számainak elemzése fon tos, ha nem itt sze re pel nek a for - rás be vo nás utá ni el kép ze lé sek is. Szemléletesen be kell mutatni, menynyiben fog eltérni a vállalkozás gazdálkodása, cash flow-ja a pótlólagos erôbevonás, fejlesztés után. Itt igen fontos a külsô forrásbevonás után a vállalkozás által vállalható ütemezés kalkulálása, bemutatása. A pótlólagos üzleti tervnél le kell írni, a forrásbevonás után mennyiben fog változni a vállalkozás helyzete, s arról az állapotról van-e további elmozdulási cél. (Ezek tulajdonképpen a vállalkozás hosszú távú, illetve stratégiai tervei.) 4. A vál lal ko zás ál ta lá nos bemutatása Sok kutatási eredmény mutatja azt, hogy el sô sor ban a kkv-szektor vál lal - kozásai számára a jelentôsebb kihívás saját belsô mûködésük átalakítása és racionalizálása. Pedig szinte minden vállalatnagyságnál a kkv-szektorban pedig fo ko zot tan igaz, hogy az áhí tott siker csak a vállalat belsô életének újjászervezésével, innovációval, együttmûködések fokozásával lehetséges. A vál lal ko zás be mu ta tá sá nál ügyelni kell a mindenre kiterjedô és pontos információk biztosítására. Ennek keretében részletesen be kell mutatni a vállalkozás adatait, melyek egy része a cégjegyzékben megtalálható. Meg kell nevezni a vállalkozás jogi képviselôjét és az egyéb tanácsadókat. (Ezért sem mind egy hogy a vál lal ko - zás milyen háttérapparátussal dolgozik, mert pél dá ul már a köny ve lô sze - mélye is megítélési pont lehet.) Itt van le he tô ség a már ré geb ben mû kö dô vál lal ko zás tör té ne té nek be - mu ta tá sá ra pél dá ul idô sza lag se gít - sé gé vel. Mi volt a vál lal ko zás ala pí tá - sá nak cél ja? A si ma té nye ken kí vül nem árt a si ke rek vagy ku dar cok meg - em lí té se sem, mert eb bôl az ol va só az ön kri ti kát lát hat ja. Egy be fek te tô szá - má ra po zi tív, ha lát ja, hogy a cég nehéz hely zet ben is tal pon tud ma rad - ni, vagy va la hon nan fel tud áll ni. Az eset le ges ku dar co kat nem ér de mes tit kol ni, mert azt min den ki tud ja, hogy egy vál lal ko zás éle té ben van nak ke vés bé si ke res idô szak ok és nem ered mé nyes lé pé sek. Ha eze ket a vál - lal ko zás le ta gad ja, ha mar hi tel te len né vál hat. A vezetôi összefoglalónál részletesebben be kell mutatni a jelenleg napirenden lévô fejlesztéseket, valamint a jövôrôl szóló elképzeléseket. Fôleg a rövid múlttal rendelkezô vál lal ko zá sok nál kell egy ér tel mû en megjelölni a kockázati tényezôket és azt, mit tesz vagy mit fog ten ni a vál - lalat ezek elhárítására. Itt talán még fontosabbak a meggyôzô érvek, mert a vál lal ko zás nak nincs olyan múlt ja, amely alapot adhatna a bizalomra. 5. A vál lal ko zás üz le ti mû kö dé se Eb ben a rész ben mu tat juk be a konk rét ter mék, szol gál ta tás szin tû in for má ci - ó kat. Iga zán ezek is azok az ada tok, amelyekhez a könyvelô igen kevés adattal rendelkezik. A vállalkozás menedzs ment je ahol kü lön is van, ott a szakmai vezetése rendelkezik megfelelô információkkal. Itt kell ismertetni a konkrét vállalko zá si el kép ze lés meg va ló sí tá sá nak meg íté lé se szem pont já ból elég sé ges

6 6könyvelôk lapja mélységben az ágazat helyzetét, a tendenciákat. Célszerû kitérni a piacra lépés vagy piaci jelenlét növelésének szellemi és anyagi forrásigényére. A termék vagy szolgáltatás marketingértékének bemutatása is fontos hogyan kívánja a vállalkozás magát pozícionálni a piacon? A saját cég ismertetésen kívül a pia ci ver seny tár sak és együtt mû kö dô part ne rek (be szál lí tók) be mu ta tá sa sem ma rad hat el, mert ez azt bi zo nyít - ja, hogy a vál lal ko zás is me ri a sa ját piacát. Bár szi go rú an tit kos és bel sô in for - mációnak tûnik, de egy potenciális befektetô számára igen fontos momentum, ho gyan ha tá roz za meg az adott vállalkozás terméke vagy szolgáltatása árát. Ilyen információk például az árképzési módszerek, elô- és utókalkuláció ténye és annak módszere. Ponto san az ilyen jel le gû ada tok mi att hangsúlyoztam, hogy a vetetôi összefoglalóban ki kell kötni az üzleti jelentésben megszerzett adatok és információk felhasználását. 6. A vál lal ko zás tech no ló gi ai mûködé se Ez a rész el sô sor ban a ter me lô vál lal - ko zá sok nál lé nye ges. En nek rész le - tes sé ge at tól függ, hogy az üz le ti terv ol va só ja mit és mi lyen mély ség ben igé nyel. Ar ra is van le he tô ség, hogy rész le tes tech no ló gi ai le írá sok, fény - ké pek stb. a mel lék let be ke rül je - nek be. 7. Pénz ügyi be szá mo ló és terv Az üzleti terv olvasója ezt a fejezetet biz to san nem hagy ja ki, mert itt ta lál - ha tók a leg fon to sabb in for má ci ók. Azok a vál lal ko zá sok, ame lyek nek már jelentôs múltja van, természetesen elônyben részesülnek, mert az elmúlt évek nehéz gazdasági helyzete miatti esetleges eredmény- vagy eszközcsökke nés el le né re tud nak hi vat koz ni a hosszabb tendenciákra. Újonnan alapított vál la lat nak itt van szük sé ge a leg - több szakmai segítségre. Bár a vállalatok jelentôs részénél, s fôleg a kkv-szektor vállalkozásainál elsôsorban ún. adókönyvelés folyik, ilyen kor de rül ki, hogy a szám vi tel eszköztárának megfelelô alkalmazása (például céltartalékolás; megtervezett értékcsökkenés, Sztv. adta választási lehetôségek kihasználása) jelentôsen módosíthatja a számviteli eredményt. E fejezet részeként kell bemutatni töb bek kö zött: az ed di gi és a ter ve zett cash-flow-t, az indulóköltségeket, a mûködô költségeket, a mérleget, az ered ményt, a fedezeti és megtérülési pontot grafikonon. S itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezeknek a számoknak a legna gyobb mér ték ben össz hang ban kell lenniük a könyvelés számaival! Azért eme lem ezt ki, mert pél dá ul a bankok külön kérik be a beszámolókat, fôkönyvi kivonatokat és a különféle analitikus nyilvántartásokat, s hitelbírálat nál ô ma guk is el vég zik a szük sé ges számításokat még akkor is, ha azokat az üzleti terv tartalmazza. Percek alatt válhat egy üzleti terv hiteltelenné (s a bele fektetett munka feleslegessé), ha a benne szereplô számszaki adatok nincsenek a könyveléssel összhangban. 8. Mel lék let Ahogy fentebb, az elvek összefoglalása során már megfogalmaztuk, nagyon fontos szerepe van a világosságnak, átláthatóságnak. A szövegbe applikált sok táblázat, grafikon, kép, lábjegyzet, meg jegy zés stb. el vi szi az ol va só fi - gyel mét, s a tar tal mat nem hogy erô sí - te né, ha nem pont el len ke zô leg hat. Ezeket az anyagokat célszerû a mellék let be ten ni, s az anyag ban pe dig egy zárójeles hivatkozással utalni rá. Per sze ön ma gá ban a leg job ban összeállított üzleti terv sem biztosíték egyetlen hitelre, pályázatra sem. Ahhoz még számos feltételnek kell teljesülni. Dr. Sallai Csil la Meg fogja-e kapni a cégem ahitelt? Az elôzô cikkban láthattuk, hogy egy jó üzleti terv már fél siker a hitelbírálatnál önmagában azonban nagyon kevés! Ahogy utaltunk is rá, az üzleti tervnek az elôzô évek közzétett beszámolóin, s a naprakész könyvelésen, illetve ezek tartalmán és összhangján kell alapulnia. Ban ko sok kal be szél get ve az em ber hamar rájön, nem is ördöngösség a hitelbírálat szinte már a fôkönyvi kivo nat ból is meg le het mon da ni, mennyire hitelképes az adott vállalkozás, fog-e szá má ra a bank hi telt nyúj - tani. A bank azért végez hitelbírálatot, mert meg akar bi zo nyo sod ni ar ról, hogy a vállalkozás vissza tudja-e majd fizetni a kihelyezett összeget; meg fogja-e kapni a kihelyezett pén ze után azt a ho za dé kot (ka mat, kezelési költség stb.), amelyet elvár; el sô sor ban az ún. meg pánt li ká - zott hi te lek ese tén a hi telt tény leg arra fogja-e fordítani a vállalkozás, amelyre azt szánták (például kormány za ti szán dék, uni ós elô írás stb.). A hitelbírálat során a bank igyekszik minél több információt megszerezni: a hitelt kérô személyérôl, annak jogi státuszáról, mert ezek nagymértékben determinálják a hitellel, annak visszafizetésével kapcsolatos esélyeket; pénz ügyi kul tú rá já ról, bank kap - csolatairól az adott pénzintézetnél és más ban kok nál; az elmúlt idôszak gazdálkodásáról hiszen a múltbeli tendenciákból elôre lehet vetíteni, hogyan reagál az adott vál lal ko zás az egyes gaz - dasági változásokra, a vállalkozás jelen állapotáról; a jövôbeli tervekrôl. A kért információk formájukat tekintve: kérdôívvel és egyéb dokumentumok alapján készített interjúk, a projektek dokumentumok által történô bemutatása; elôzô idôszakokra vonatkozó beszámolók, könyvi kivonatok, analitikus nyilvántartások bekérése; szûkebb és tágabb idôszakot átfogó üzleti tervek (gazdasági, technológiai, piaci) összeállíttatása, A pénz in té ze tek nél ál ta lá ban kü lön apparátus foglalkozik a hitelbírálatokkal. En nek elô nye, hogy az ott dol go - zók hozzáférhetnek az ügyfél teljes banki forgalmához, abból elemzéseket és következtetéseket tudnak leszûrni, e mellett nagy gyakorlatra tesznek szert a vállalkozások átvilágításában. (Persze so kan ta lál koz tunk már olyan fô - leg fiatalabb bankos munkatárssal, akinek el kellett mondani alapvetônek tûnô számviteli vagy adózási evidenciákat. Ilyenkor bár józan ésszel belátjuk, hogy min den ki nek vol tak a sa ját szakmájában kezdô botladozások, de amikor ez már sokadszorra történik meg, vagy ami kor ép pen a ma gya ráz - gatás miatt fontosabbnak tûnô dolog

7 könyvelôk lapja 7 ma rad el, ne tán e mi att kell túl óráz ni, s minden nek te te jé ben ezt még az ügy - fél nem is tud ja, nem is ér ti meg, ak kor bizony a könyvelôi társadalom nehezen tolerálja a helyzetet...) Az el kö vet ke zôk ben át te kint jük, mi lyen sok in for má ci ó hoz jut hat a bank akár már egy fô köny vi ki vo nat - ból is. Mindenekelôtt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a számvitelrôl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi - ak ban: Sztv.) 165. (3) be kez dé se ír ja elô, hogy a könyveket folyamatosan kell vezetni. Tehát a legalapvetôbb követelmény egy fô köny vi ki vo nat tal szem ben, hogy ab ban le gyen ben ne az adott idô - szakig rendelkezésre álló bizonylaton alapuló összes gazdasági esemény. (S akkor is alapkövetelmény lenne, ha nem akarná a vállalkozás hitelkérelemhez felhasználni a kivonatot...) Olyan evidenciákat szinte már emlí te ni sem len ne sza bad, hogy a be szá - molót fôkönyvi kivonatnak kell alátámasztania, amibôl egyértelmûen kiolvashatónak kellene lennie, hogy az egyes mérleg- és eredménykimutatáspozíciók milyen egyedi tételekbôl állnak, illetve a fôkönyvi kivonatban szereplô értékeknek az analitikus nyilván tar tás ok ér té ké vel össz hang ban kellene lenniük (nyitott vevôk, nyitott szállítók, befektetési tükör, adófolyószámla, bankkivonatok, pénztári forga lom és egyen leg stb.) A fôkönyvi kivonat értékeit a bank a bírálat során önmagában is nézi, de az abból leszûrhetô mutatószámokat is. A pénzügyi mutatók a következôk lehetnek: a va gyo ni hely zet elem zé sé nek mutatói: eszköz- és forrás-összetétel vizsgálat; a pénz ügyi hely zet elem zé sé nek mutatói: likviditási mutatók, adóssági- és hitelképesség mutatók, tôkeszerkezeti mutatók; jövedelmezôségi mutatók; ha té kony sá gi, esz köz hasz no sí tá si mu ta tók (tel je sít mény és for gá si sebesség mutatók); piaci értékelés mutatói (osztalékfizetési ráta, osztalékhozam). A fôkönyvi kivonatban árulkodó egyenlegek a következôk: Ta lán a leg szem be öt lôbb, ha a pénztárban jelentôs készpénzt mutat ki a vállalkozás. Ekkor jogosan merül fel a kérdés: miért van szüksége hitelre, a ilyen te te mes kész pén ze van Ta lán a va ló ság ban nincs is meg ez a kész pénz a vállalkozás házipénztárában? A követelések összetétele nagyon fontos. Ha követelések között kölcsönök szerepelnek, akkor joggal vizsgálja a bank, nem egy láncfinanszírozáshoz akar-e a vállalkozás hitelt felvenni. A ve vô kö ve te lé sek ér té ke már nagyságában is igen informatív, de a korosításból látszik a vevôk fizetési hajlandósága is. A reális eredmény kimutatásához a valós készletet kell szerepeltetni a fôkönyvi kivonatban. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol nincs a készletekre vonatkozóan év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartás, csak évente egyszer, a mérleg fordulónapján van készletleltározás. Ezeknél a vál lal ko zá sok nál az év kö zi kész let megegyezik a nyitó értékkel. Az év végi kimutatott készletek értékénél az év közbeni valóság azonban lehet lénye ge sen ki sebb vagy na gyobb, így az év közbeni valós eredmény is jelentôsen eltérhet a kimutatott egyenlegtôl. A bank ilyen eset ben (is) szem le vé te - lezéssel vagy egyéb alternatív módsze rek kel igyek szik meg gyô zôd ni a valós készletértékrôl és az eredményrôl. A saját tôke összértéke és minden eleme fontos információkat hordoz. Az év közbeni fôkönyvi kivonatoknál Utólagos ellenôrzéssel lezárt idôszakot teremtô adóellenôrzések során szá mos eset ben elô for dul, hogy a vizsgálat alá vont adózó az adóhatóság tól olyan tá jé koz ta tá so kat kap, amelyekbôl érdemi információ(k)hoz nem jut. gya ko ri hi ba, hogy a sa ját tô ke nyi tó rendezési tételei nincsenek lekönyvelve, így a mér leg sze rin ti ered mény egyen le ge nincs át ve zet ve az ered - mény tar ta lék ba. (Sôt, azt csak el ret - tentésként írom le, hogy találkoztam már olyan mérleg szerinti eredménynyel is, amely még az elô zô év re vo - natkozó jóváhagyott osztalékot is tartalmazta.) Ez nagyon megtévesztô, s egyút tal nem is ad meg nyug ta tó ké pet a vállalkozás számviteli hátterérôl. A kötelezettségek között a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek ér té ke igen fon tos. Azt is meg kell nézni, mit finanszírozott ebbôl a vállalkozás. Ha valamilyen beruházás áll a háttérben, s tényleges befizetésrôl van szó, ezt a bank is ak cep tál ja. Ab - ban az eset ben, ami kor a ta gi köl csön vesz te sé ges ter me lés fi nan szí ro zá sát fe de zi, szin te biz tos az el uta sí tás. (Van nak olyan hi tel konst ruk ci ók is, amelyek a tagi kölcsön kiváltását célozzák.) A fentieken túl bármelyik tétel ha nem reális egyenleget mutat megkérdôjelezheti a hitelnyújtást. Dr. Sallai Csil la BONÁCZ ZSOLT ROVATA Érdemi információt nem tartalmazó adóhatósági értesítések A vizsgálat alá vont adózónak az eredményes jogorvoslat érdekében lényeges, hogy információja legyen az adóhatóság által a vizsgálat során elvégzett ellenôrzési cselekmények tartalmáról. Ezt az adóhatóság vélhetôen taktikai megfontolások alapján nem mindig segíti elô. Ezen adóhatósági gyakorlat tükrözôdhet az írásunkban felhozott helyzetek elôfordulásánál. Az adóhatóság ilyen jellegû eljárásával szemben jogorvoslatnak van helye, amelyet a cikkben szintén tárgyalunk. Tá jé koz ta tás bel föl di jog se gély kérésérôl Az adó ha tó ság az el len ôr zés so rán kérhet belföldi jogsegélyt. A belföldi jog se gély ké re lem pos tá ra adá sá nak nap já tól a vá lasz meg ér ke zé sé nek napjáig eltelt idôtartamot, de legfeljebb 30 napot az ellenôrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni, azzal, hogy az adóhatóság a szünetelés idôtartama alatt az ellenôrzést folytathatja. Az adóhatóság köteles az adózót értesíteni a szünetelés kezdô és befejezô idôpontjáról. Amennyiben az adóhatóság a vizsgá lat alá vont adó zó val mind ös sze annyit közöl, hogy szükségessé vált belföldi jogsegély kérése, akkor abból a vizs gá lat alá vont adó zó ér de mi in - formációhoz nem jut, mivel nem áll módjában beazonosítani az adóhatóság által megkeresett szervet, valamint a megkeresés célja sem válik ismertté számára.

8 8könyvelôk lapja Tá jé koz ta tás kap cso ló dó el len ôr zés elren de lé sé rôl Az adóhatóság az adózó ellenôrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenôrzését rendelheti el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat idôtartama az ellenôrzés határidejébe nem számít bele. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerzôdéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévô ellenôrzés, feltéve, hogy annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Ekkor a kapcsolódó vizsgálat kezdô napja az el len ôr zé si ha tár idô szü ne te lé sé rôl szó ló ér te sí tés pos tá ra adá sá nak, il let - ve a az értesítés átadásának napja. Az adó ha tó ság a kap cso ló dó vizs gá lat idôtartama alatt az ellenôrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót köteles értesíteni a kapcsolódó vizsgálat kezdô és befejezô idôpontjáról. Ha az adóhatóság a vizsgálat alá vont adózóval mindössze annyit közöl, hogy kapcsolódó ellenôrzés elrendelésére került sor, akkor az adóhatóság érdemi tájékoztatást nem nyújt. Ugyan is a vizs gá lat alá vont adó zó nak nem áll mód já ban be azo no sí ta ni a kapcsolódó vizsgálattal érintett személyt, valamint a kapcsolódó ellenôrzés elrendelésével elérni kívánt célt sem ismerheti meg. Nem beszélve arról, hogy a vizs gá lat alá vont sze mély kiléte ismeretének hiányában az adózó azt sem vizs gál hat ja meg, hogy az adóhatóság által elrendelt ellenôrzés valóban kapcsolódó ellenôrzésnek minôsíthetô-e. Tá jé koz ta tás kül föl di adó ha tó ság meg ke re sé sé rôl Az adó ha tó ság az adó kö te le zett ség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttmûködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot kereshet meg. Az adóhatóság a vizsgálat alá vont adó zót kö te les ér te sí te ni a kül föl di adóhatóság megkeresésérôl és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésérôl. A külföldi adóhatóság megkere sé sé nek idô tar ta má ba nem szá mít bele az ellenôrzési határidô, amelynek idôszakában az adóhatóság az ellenôrzést min den fé le kor lá to zás nél kül folytathatja. Amennyiben az adóhatóság a vizsgá lat alá vont adó zó val mind ös sze annyit közöl, hogy az adókötelezettség meg ál la pí tá sá hoz szük sé ges tény és/vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttmûködési szabályai alapján külföldi adóhatóság megkeresésére került sor, akkor az adóhatóság részérôl érdemi tájékoztatás nem tör té nik. A vizs gá lat alá vont adó zó nak nem nem áll módjában beazonosítani az adóhatóság által megkeresett külföldi adóhatóságot, valamint azt a külföldi személyt, illetve ügyletet, amelylyel összefüggésben a külföldi adóhatóság megkeresése megtörtént, valamint a külföldi adóhatóság megkeresésének indokoltságát sem vizsgálhatja. Ér de mi in for má ci ót nem tar tal ma zó tájé koz ta tás ki egé szí té se kér he tô Amennyiben a vizsgálat alá vont adózó nem kapott érdemi tájékoztatást az adóhatóságtól, jogában áll kiegészítést kérni. Álláspontom szerint az adóhatóság köteles a következôkrôl tájékoz tat ni a vizs gá lat alá vont adó zót (a felhozott eseteket alapul véve): mely szervet keresett meg belföldi jogsegély útján, a megkeresésnek mi volt a tar tal ma; kinél rendelt el kapcsolódó ellenôrzést, a kapcsolódó ellenôrzés mely ügylet(ek) ellenôrzésére irányul; mely külföldi adóhatóság megkeresése történt meg, a megkeresésre mely az adókötelezettség megállapításához szükséges tény(ek) és/vagy körülmény(ek) tisztázása érdekében történt. Véleményem szerint az adóhatóság a tájékoztatás kiegészítésétôl nem zárkóz hat el ar ra hi vat koz va, hogy a vizs - gálat alá vont adózónak az ellenôrzés során bármikor joga van a vizsgálat iratanyába betekinteni. Az adóhatóság az ellenôrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehetô legkisebb mértékben korlátozza [Art. 97. (2)]. Ebbôl adódóan az adóhatóság nem kényszerítheti a vizsgálat alá vont adózó képviselôjét/meghatalmazottját arra, hogy személyesen járjon el az általa jogszerûen kért információ beszerzése érdekében, ha ehhez más módon is lehetôsége lenne hozzájutni. Bonácz Zsolt GOTTGEISL RITA ROVATA Szoba kiadó avagy a vendégfogadás buktatói Hogyan keressünk könnyen, gyorsan egy kis mellékest? A csapból is ez folyik: ha van egy üres lakásod, szobád vagy akár egy kanapéd, dobj fel róla egy-két jó fotót és egy rövid leírást a netre valamelyik ingyenes szálláskeresô közösségi oldalra és csodák-csodája tömött sorokban fognak jelentkezni a jól fizetô külföldi turisták, akik akár többszörösét kifizetik éjszakánként annak az árnak, amennyit egyébként egy albérlô fizetne. Igaz, a turista után mosni meg takarítani kell, de hát valamit, valamiért... Hogy engedély meg adózás? Ugyan! Néz zük, mit koc káz tat az, aki úgy gon - dolja, a hatóságok nem elég felkészültek ar ra, hogy utá na jár ja nak egy interneten hirdetett lakás kiadási körülményeinek. Nagyvonalakban az alábbi büntetési tételekre számíthatunk lebukás ese tén, a tel jes ség igé nye nél kül: en ge dély nél kül üze mel te tett egyéb szál lás hely: Ft [239/2009. Korm. rend. 14. ]; mu lasz tá si bír ság té te len ként Ft ér té kig, me lyek a kö - vetkezô események elmulasztásához kapcsolódhatnak: adószámhoz kötött tevékenység anélküli folytatása [Art (1) d)], bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségét nem teljesí ti (NAV: szja, eho; ön kor mány - zat: ide gen for gal mi adó, épít - mény adó) [Art (1) c)], jogszabályban elôírt nyilvántartások vezetésének elmulasztása [Art (1) e)]; mulasztási bírság számla-, nyugtaadá si kö te le zett ség el mu lasz tá sa mi att Ft [Art (2)]; adóbírság a bevétel eltitkolása miatt a megállapított adóhiány 200%- a [Art (1)]; késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat kétszeresével számítva. Most néz zük, mind ez le gá li san meny - nyi be ke rül ne, fi gyel men kí vül hagy - va az idôt és fá radt sá got, amely be az ügyek in té zé se ke rül. Ki zá ró lag a leg gya ko ribb, a ma gán sze mély ré -

9 könyvelôk lapja 9 szére nyúj tott szál lás hely-szol gál ta - tás (fi ze tô ven dég lá tás) ügy le tek kel kap cso la tos jog sza bá lyo kat te kint - jük át. Ha valaki üzletszerû gazdasági tevékenység keretében, nem huzamos jellegû, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magába foglaló tartózkodás céljára szálláshelyet és ezzel összefüggô szolgáltatást (például takarítás, ágy ne mû mo sá sa, inter net hasz nálat stb.) nyújt, ún. szálláshely-szolgáltatást vé gez. [2005. évi CLXIV. tv ] Nem tar to zik ide te hát a la kás tar - tós használatba adása, a Ptk. szerinti bérleti szerzôdés alapján. A szál lás hely-szol gál ta tás olyan gazdasági tevékenység, melynek végzése magánszemélyként kizárólag külön adó szám birtokában lehetséges, a szál lás hely fek vé se sze rin ti jegy zô szál lás hely-üze mel te té si en ge dé lyé - vel rendelkezô szálláshelyen. Elsô lépésben tehát fel kell keresnünk az önkormányzatot mûködési engedély kérelem tárgyában. Ha a kiadásra kerülô lakás vagy szo ba ere den dô en nem szál lás hely céljára épült, és a hasznosításra kerülô szo bák szá ma leg fel jebb 8, az ágyak száma legfeljebb 16 db, egyéb szál - láshelynek mi nô sül. Mint ilyen, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie, hogy mû kö dé si en ge délyt kap junk [239/2009. Korm. rend. 1. sz. mel lék - let VI/A]: szobák mérete, ágyak száma: az egyágyas szoba mérete legalább 8 m 2, a két-, háromágyas szobák mérete leg alább 12 m 2, maximum ágyszám szobánként 4 db, de eh hez már leg alább 16 m 2 -es szobával kell rendelkezni (a gye re kek szá má ra eme le tes ágy használata megengedett), vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdôszobát, zuhanyzót vagy mosdót, továbbá elkülönített vécét kell biztosítani, tea kony ha: ká vé-, tea fô zé sé re, reggeli jellegû ételek készítésére alkalmas berendezéssel (fôzôlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények) a vendégek számá ra el kü lö ní tett hû tô szek rényhasz ná lat tal ren del ke zô kony hát kell kialakítani. További feltételek az üzemeltetés során: ügye let: a szál lás adó nak vagy megbízottjának a helyszínen vagy telefonszám megadásával ügyeletet kell biz to sí ta ni, me lyet kis táb - lán a külsô bejáratnál (kapucsengônél) az apartman elnevezésével ki kell he lyez ni, kulcsok: a helyszíni ügyeleti idôn kívül a vendégek számára belépési lehetôséget kell biztosítani, takarítás: a vendégszobákat legalább hetente egyszer ágynemûhuzat- és törülközôcserével (ágyne mû: 1 db pap lan, 1 db pár na sze - mélyenként; törülközô: 1 db kéztörlô, 1 db nagyméretû törülközô sze mé lyen ként) egyi de jû leg, új vendégek érkezése elôtt minden esetben takarítani kell, továbbá a közösen használt helyiségek takarításáról mindennap gondoskodni kell. Ha mindezen feltételnek megfelelünk, a lakás fekvése szerinti jegyzônél kell ké rel mez nünk a mû kö dé si en - gedély kiadását. A kitöltött kérelemhez csatolni kell, ha nem a tulajdonos/haszonélvezô a kérelmezô, a használat jogcímére vonatkozó igazoló okiratot, ha több tu laj do nos/ha szon él ve zô van, a tulajdonos-/haszonélvezô - társ hozzájárulását, egy, a lakásról készült szabadkezes raj zot, ahol az ab la kok el he - lyezkedése, és a helyiségek nagysá ga fel van tün tet ve, 3000 Ft illetékbélyeget (az eljárás díja). A mûködés feltételeit az önkormányzat mû sza ki osz tá lya, il let ve az ÁNTSZ ellenôrzi. Fon tos, hogy ezek - nek a feltételeknek a mûködés teljes idôtartama alatt meg kell felelni! A jegy zô nek 30 nap ja van ar ra, hogy az en ge dély rôl a ha tá ro za tot meg hoz za, me lyet az el sô 30 nap le - járta elôtt 30 nappal meghosszabbíthat. Ebben az eljárásban érvényesül a hall ga tás-be le egye zés elv, az az ha nem szü le tik ha tá ro zat a meg adott idôn belül, a tevékenységet el lehet kezdeni. Ehhez azonban szükségünk van egy adószámra, melyhez leggyorsabban személyesen a NAV Ügyfélszol gá la tán jut ha tunk hoz zá a T101 jelû nyomtatvány kitöltésével (ezt persze Ügyfélkapun keresztül is megtehetjük). A nyom tat vány ki töl té se kor né - hány fon tos do log ra oda kell fi gyel ni, mert utó lag ne he zen vagy csak ké sôbb lehet módosítani azokat. Az adószámot te hát a fô lap 2. blokk ban el he lye - zett X-szel kérhetjük, melyhez kapcsolódóan ki kell tölteni az A01 lapon, hogy nem egyéni vállalkozóként szeretnénk adóköteles tevékenységet vé gez ni (6. blokk 3),az ÖVTJ kó dot, mely egyéb szál lás hely-szol gál ta tás esetén , a mûködési engedély szá mát és kel tét. Szin tén ezen a la pon, a 12. blokk - ban kell nyilatkozni arról, hogy tételes adó zást választunk-e az szjaban (ennek feltételeirôl késôbb). Még egy fon tos pont van, ahol az áfa-kö te le zett ség tel je sí té sé rôl ho - zott dön tés rôl kell nyi lat koz ni, az F01-es la pon (er rôl szin tén len tebb). Az adószám birtokában kezdhetjük meg a tevékenységet. Az adószámot haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzônek mint adatainkban történt változást (korábban az adóazonosító je lünk re kap juk a mû kö dé si en ge - délyt). 15 na pon be lül be kell je lent - keznünk az önkormányzat adóosztályán az idegenforgalmi adó alá, illetve ha szükséges, módosítani kell az építményadó bevallásunkat, hiszen ha például eddig mentességet élveztünk a la kás cé lú hasz ná lat (ben ne la - kás) miatt, az most megszûnik a kiadott rész re. Az ipar ûzé si adó nak nem ala nya az adószámos magánszemély, mert nem minôsül a törvény szerinti vállalkozónak. Miután a helyi adókról szóló évi C. tv. 1. (1) be kez dé se fel ha tal - mazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy illetékességi területükön más helyi adókat is bevezessenek, elôfordulhat, hogy további helyiadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik a szállásadónak (például kommunális adó). Ezekrôl minden esetben helyben kell tájékozódni az adott települési vagy a fôváros esetén a kerületi önkormányzatnál. Fon tos ez azért is, mert a Htv. 6. c) pontja alapján a hasznos alapterület sze rint meg ha tá ro zott épít mény adó - ban, a ma gán sze mély kom mu ná lis adójában és a vendégéjszakák és a tartózkodási idô szerinti idegenforgalmi adóban, azaz a tételes adóösszegben meg ha tá ro zott adó ne mek ese tén az önkormányzatnak lehetôsége van arra, hogy a tör vény ben rög zí tett fel sô határtól az infláció mértékével az ezen jogszabályhelyben leírtak szerint eltérjen. Így a törvény által meghatározott maximumértékek csak alapjául szolgálnak a maximum adómérték kiszámításához. Nézzük, hogy általánosságban mit kell tud nunk ezek rôl a he lyi adók ról az egyéb szál lás hely-szol gál ta tás sal kapcsolatban (részletesebben a helyi rendeletekben)! Épít mény- és kom mu ná lis adó Ennek a két adónemnek az alanya az, aki az adó év el sô nap ján az épít mény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányada arányában. Az építményadó alapjának meghatározásakor az önkormányzat két le-

10 10 könyvelôk lapja he tô ség kö zül vá laszt hat: vagy az építmény négyzetméterben kifejezett hasznos alapterületét vagy annak korri gált for gal mi ér té két adóz tat hat ja meg. [Htv. 15. ] A meghatározáshoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat az alábbi jogszabályhelyek tartalmazzák: hasznos alapterület [Htv ], melléképület, melléképületrész [Htv ], korrigált forgalmi érték [Htv ]. Az adó mértékének jelenlegi felsô határa a területi alapú adóztatásnál 1100 Ft/m 2 (2013-ban 1722 Ft/m 2 ), a for - gal mi ér té ken ala pu ló nál 3,6%. A kommunális adó alapja az adótárgyak darabszáma, az adó mértékének felsô határa adótárgyanként legfeljebb Ft/év (2013-ban Ft/év). Az adókat kivetés alapján félévente, két egyenlô részletben kell megfizetni az önkormányzati adóhatóságnak: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. A vállalkozásszerû tevékenységet végzô magánszemélyek számára adómentességet vagy adókedvezményt nem ál la pít meg a tör vény, de a he - lyi rendeletek ettôl eltérôen kedvezôbb szabályokat hozhatnak. Az adókötelezettséget érintô változást a következô év elsô napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség az év utol só nap já val szû nik meg ab ban az év ben, ami kor az épít mény meg szû nik (ha ez az el sô fél év ben tör - ténik, a második félévre már nem kell fizetni). A használat szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Ide gen for gal mi adó Az adó kö te le zett ség azt a 18 évet be - töltött magánszemélyt terheli, aki az adott önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát eltölt [Htv. 30. ]. Né hány adó aló li men tes sé get a 31. felsorolásában találunk. Az adó alapjának meghatározásakor szintén két lehetôség közül választhat a helyi rendeletet hozó testület. Az adó alap ja lehet a megkezdett vendégéjszakák száma, a megkezdett vendégéjszakákra esô szállásdíj vagy azért bár mi lyen más jog cím alap ján fizetett ellenérték. Az adó mértékének felsô határát szintén meghatározza a törvény: vendégéjszakánként maximum 300 Ft/fô (2013-ban 469 Ft/fô), il let ve a szál lás - díj (üdülôhasználati jog, üzemeltetési költség) összegének maximum 4%-a. Az adó beszedésére a szállásadó kötelezett, tehát a vendég neki és nem közvetlenül a helyi adóhatóságnak fize ti be azt. A szál lás adó vi szont ak kor is kötelezett az adó megfizetésére, ha ô azt a vendégtôl elmulasztotta beszedni. A helyi rendelet szerinti nyilvántar tás ve ze té se is kö te le zô az adó be - sze dé sé rôl, mely vagy a jegy zô ál tal in gye ne sen ren del ke zés re bo csá tott, szi go rú szám adá sú nyom tat vá nyon (Ide gen for gal mi Adó Nyil ván tar tó Könyv) vagy az ar ra al kal mas szá mí - tógépes programmal valósítható meg errôl a gyártó nyilatkozatával rendelkezni kell. A nyil ván tar tás nak ál ta lá ban az alábbi adatokat kell tartalmaznia: sorszám, a ven dég ál tal igény be vett szo ba száma, apartman neve, a vendég vezeték- és utóneve, a vendég születési ideje, a vendég lakóhelye, a vendég személyazonosító okmányának azonosítója, a szálláshelyre érkezés dátuma, a szálláshelyrôl távozás dátuma, az eltöltött vendégéjszakák száma, az idegenforgalmiadó-mentesség oka, az idegenforgalmiadó-kötelezett - ség, az adóköteles vendégéjszakák száma, hónap szerinti bontásban, az adómentes vendégéjszakák száma, hónap szerinti bontásban. Bevallást is a szál lás adó tesz a nyil - vántartása alapján minden hónap 15- éig (akkor is, ha adófizetetési kötelezett ség nem ke let ke zett az adott hó - napban) az arra rendszeresített nyomtatványon, és az adó befizetését is meg kell tennie a bevallás benyújtásával együtt. Még egy adatszolgáltatási kötelezett ség van a jegy zô fe lé: statisztikai célokból az adott naptári évre vonatkozóan az évet követô január 31-éig írásban adatot kell szolgáltatni a fo - gadott vendégek és a vendégek által a szálláshelyen töltött vendégéjszakák számáról. Az adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkezô és nem rendelkezô vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az adat szol gál ta tás sze mé lyes ada to kat nem tartalmazhat, formája kötetlen. Ha a te vé keny ség be fe je zé sé rôl dönt a szál lás adó, 8 na pon be lül kö te - les azt bejelenteni a jegyzônek a mûködési engedély leadásával. A bevallással még nem fedezett idôszakról 30 napon belül soron kívüli bevallást kell tenni. Áfa és szám lá zás A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást vég zô sze mély az áfa ala nyá vá válik, azaz mindenki, aki nem lakhatá si cé lú, fô ként tu risz ti kai jel le gû szol gál ta tást vé gez szál lás biz to sí tás formájában, függetlenül annak idôtartamától és szja adózási módjától. Ide tartozik különösen a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása, azaz az egyéb szálláshely-szolgálta tás is. [Áfa tv. 86. (2) a)] Nem kell et tôl meg ijed ni, mert az adó alany jo go sult adó men tes sé get választani, ha bevétele az elô zô év - ben nem ha lad ta meg és a je len adó év - ben várhatóan nem ha lad ja meg a Ft-ot [Áfa tv (2)]. Az adóalany elôször a bejelentkezéskor nyi lat koz hat er rôl a 101-es nyomtatványon. Ké sôbb min dig de cem ber 31-ig nyilatkozhat a következô adóév vonatkozásában. Ha nem választ (hat)ja az alanyi mentességet, az általános szabályok szerint kell eljárnia az adókö te le zett ség meg ál la pí tá sa kor, az adó mértéke 18%. [Áfa tv. 3/A sz. melléklet II.] A szál lás adó az áfatörvény szám - lázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani az általa teljesített szolgáltatásról. Ez alól a kö vet ke zô ese tek ben le het mentesülni: a teljes ellenérték nem éri el a Ft-ot, ÉS a szolgáltatást igénybevevô nem adóalany személy, ÉS az ügylet ellenértékét a teljesítés nap já ig kész pénz zel, kész pénzhe lyet te sí tô fi ze té si esz köz zel vagy pénz he lyet te sí tô esz köz zel megtéríti, ÉS a számla kibocsátását nem kéri. Ha a szál lás adó men te sül a szám lakiállítási kötelezettség alól, még mindig terheli a nyugtaadási kötelezettség (melyet számlaadással kiválthat). A gé pi nyug ta adás ra a TEÁOR 55.9 alá tartozó egyéb szálláshely-szolgáltatás nem kötelezett, így az adóalanynak le he tô sé ge van nyom dai úton elôállított nyugtával teljesíteni a kötelezettségét. Jö ve de lem adó A magánszemély egyéb szálláshelyszol gál ta tás ból (fi ze tô ven dég lá tás) származó jövedelme a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik. Két adózási mód közül választhat az ezen tevékenységet végzô adószámos ma gán sze mély: önál ló te vé - keny ség bôl szár ma zó jö ve de lem - ként adózik, az összevont adóalap részeként, de lehetôsége van a tételes átalányadózás választására is, azonban ek kor már mint kü lön adó zó jö ve - delem adózik.

11 könyvelôk lapja 11 Is mérv Önál ló jö ve de lem ként adó zás Té te les adó zás Az adó alap ja Be vé tel költ ség = jö ve de lem Szo bák szá ma Költ ség el szá mo lás Té te les vagy 10% költ ség há nyad Nincs alap ján Csa lá di ked vez mény Ér vé nye sít he tô Az utóbbi adózási módot természetesen csak az elôírt feltételek megléte esetén választhatja az adózó. Ha van választási lehetôségünk, minden szempontot figyelembe véve kell dönte ni. Mik ezek? (Lásd a fenti táb lá za - tot.) Nincs egy for mán jó meg ol dás. Minden információra szükség van a döntéshez, hiszen egy látszólag nagyon kedvezô tételes adózás választásával is rosszabbul járhatunk adott esetben, ha van annyi máshol figyelem be nem ve he tô csa lá di ked vez - mény-le he tô sé günk, amely ked vez - ménnyel a magas eho-kötelezettség mellett is kedvezôbb adózási konstrukció állhat fel. 1. Adó zás önál ló te vé keny sé get végzô ként Az adó alapja a jövedelem, melyet a be vé tel bôl a költ sé gek le vo ná sá val ha tá ro zunk meg. Az adó mér té ke 16%. Mivel a szolgáltatás igénybevevôje ma gán sze mély, a szál lás adó nak kell az önálló tevékenységbôl származó jövedelem szabályai szerint a megállapított adóelôleget negyedévenként a ne gyed évet kö vet hó 12-éig az adó - hatósághoz megfizetnie, ha az meghalad ja a Ft-ot. Az adó elô le get min dig az év ele jé tôl az adott ne gyed - év vé gé ig meg ál la pí tott (ku mu lált) jö - ve de lem után kell meg ál la pí ta ni, melynek során már figyelembe vehetik az ôt meg il le tô adó- és adó alapcsökkentô kedvezményeket. Az így kiszámított adóelôleg megfizetésekor figyelembe kell venni az adóévben már az elôzô negyedévekben megfizetett elôlegeket. Önálló tevékenységbôl származó bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték [Szja tv. 4. (2)], melyet e tevékenységével összefüggésben kap vagy megszerez. [Szja tv. 16. (3)] Nem ér vé nye sít he tô Az adó mér té ke 16% Ft/szoba/év Eho-kötelezettség A jö ve de lem 27%-a A té te les áta lány adó 20%-a (6400 Ft/szoba/év) Adó elô leg-fi ze tés Ne gyed éven te a tárgy ne gyed - Ne gyed éven te a tárgy ne gyedévet kö ve tô hó 12-éig évet kö ve tô hó 12-éig Be val lás A 53-as nyom tat vá nyon A 53-os nyom tat vá nyon tárgy évet kö ve tô év má jus tárgy évet kö ve tô év má jus 20-áig 20-áig A költségek meghatározása tekintetében is van döntési lehetôségünk: a költ sé gek té te les el szá mo lá sát választjuk, melyek lehetnek igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségek; vagy a bevétel törvényben meghatározott hányadát (10%) tekintjük költségnek. A költ ség há nyad al kal ma zá sá nak módszere teljesen egyértelmû: akkor válasszuk, ha a 10% minden ténylegesen felmerült költséget fedez, vagy nem haladja meg annyival, hogy érdemes lenne a tételes költségelszámolással járó adminisztrációt vállalni. A tételes költségelszámolás során csak a bevételszerzô tevékenységgel közvetlenül összefüggô, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység foly ta tá sa ér de ké ben az adó év ben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadást (elismert költség) lehet fi gye lem be ven ni [Szja tv. 4. (3)], legfeljebb a tevékenységbôl származó bevétel erejéig, azaz adószámos magánszemély veszteséget nem határolhat el [Szja tv. 17. (3)]. Az el szá - molható és el nem számolható költsége ket az Szja tv. 3. szá mú mel lék le te tartalmazza. Elszámolható költségek lehetnek például: Ft érték alatti eszközbeszerzések, melyek a tevékenység végzését szolgálják, az önálló tevékenységet végzô által foglalkoztatott magánszemély bé re, köz ter hei (pél dá ul aki a gondnoki teendôket, takarítást ellátja), érdekképviseletet ellátó szervezetnek fizetett tagdíj, a központi költségvetésbe, helyi önkormányzathoz befizetett, kizárólag a tevékenységhez kötôdô adó (kivéve szja), illeték, hatósági díj stb., lakás fûtése, világítása, más energia költsége, oda telepített telefon, internet stb. mûködéssel arányos része, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség, honlap költségei, mosatás, javítás stb.) a saját vagy házastárs tulajdonában lé vô (vagy zárt vé gû lí zing be vett) jármû tevékenység ellátásához való használata esetén az üzemanyag és az elhasználódás költsége (útnyilvántartás vezetése mellett, választ ha tó el szá mo lá si mód sze rek alapján). Biztosan nem vehetôk figyelembe: nem a tevékenység ellátása érdekében felmerült kiadások, ha tó sá gi el len ôr zés so rán fel tárt adó hi ány meg fi ze té se, az ez zel kapcsolatos bírság, késedelmi pótlék stb., szja, biztosítási díjak, megállapodás vagy nem megállapodás alapján fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, egyszerûsített foglalkoztatottnak a napi minimálbér kétszeresét meghaladó kifizetés. A tételes költségelszámolást választónak le he tô sé ge van a Ft ér té - ket meghaladó tárgyi eszközök esetén áta lány-ér ték csök ke nést is el szá - mol ni az Szja tv. 17. (3) ab) alap ján. Mit je lent ez rö vi den? Az ér ték csök ke nés el szá mo lá sá - hoz az 5. szá mú mel lék let sze rin ti nyilvántartást kell vezetni, mely a tárgyi esz köz azo no sí tás ra al kal mas megnevezését, beszerzési (elôállítási) árát mint nyilvántartási értéket, továbbá a beszerzés (elôállítás) és a használatbavétel idôpontját tartalmazza, valamint azt, hogy kizárólag e tevé keny ség ér de ké ben hasz nál ják, vagy csak rész ben. Épület esetén, ha ah hoz te lek is tar to zik, azt le vá - lasztva lehet értékcsökkenést elszámolni, melynek alapja az ingatlanszerzésre fordított összeg és a beszerzést követô számlával igazolt ér ték nö ve lô be ru há zá sok ra for dí tott ös szeg, amen nyi ben az más hol nem volt még költ ség ként elszámolva, a leírási kulcs az ingatlan jellegétôl függ (2 6%), lásd 11. sz. mel lék - let, a ma gán sze mély ként vég zett egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén akkor is elszámolhatnak értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet vagy a használatbavételi engedélyt 3 évnél régebben szerezték meg,

12 12 könyvelôk lapja ha a te vé keny ség nem az épü let egé szé ben, vagy nem egész év ben valósul meg, a kiszámított értékcsök ke nés ös sze gé bôl csak az alapterülettel arányos részt, az idôszak kal ará nyos részt vagy mind - két arányosítást figyelembe véve meghatározott részt lehet érvényesíteni. Gépek, berendezések, felszerelések esetén, a le írá si kulcs a 11. sz. mel lék let elô írá sai sze rint, az alap a be szer - zési érték, kizárólag a 3 évnél nem régebben be szer zett tár gyi esz kö zö ket és nem anya gi ja va kat le het a nyil - vántartásba felvenni. Az Szja tv. 3. szá mú mel lék let III/2. pontja tartalmazza, hogy az így kiszámított értékcsökkenésbôl a szállásadó egy átalányt számolhat el értékcsökkenési leírásként. Az átalányösszege több ilyen eszköz használata mellett is leg fel jebb az éves be vé tel 1%-áig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplô eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet. Egy adott nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy íz ben, a hasz ná lat ba vé tel évében vehetô figyelembe ez az átalány. Látható tehát, hogy a tételes költségelszámolás jóval nagyobb adminisztrációs terhet ró a szállásadóra, de ha a költségek jóval meghaladják a bizonylat nélkül elszámolható 10%-os határt, megérheti ezzel bíbelôdni. 2. Té te les áta lány adó zás Az egyéb szál lás hely-szol gál ta tást végzô magánszemély adóévenként téte les áta lány adó zást vá laszt hat, ha szolgáltatását ugyan an nak a sze mély nek adó - éven ként 90 na pot meg nem ha la - dó idôtartamra, a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévô egy darab lakásban vagy üdülôben folytatja. A tételes átalányadó összege szobánként Ft, melyet egyenlô részletekben a negyedévet követô hó 12- éig kell megfizetni. A lehetôség választása egy évre szól, de nem kell adó éven ként meg - erô sí te ni. Elô ször az adó alany ként va ló be je lent ke zés kor, szin tén a T101-es nyomtatványon lehet kérni, a késôbbiekben az 53-as bevalláson lehet nyilatkozni a választásról vagy a té te les áta lány adó zás meg - szüntetésérôl. Amennyiben az adózó jogszerûen választotta ezt az adózási módot, de annak feltételeiben év közben keletkezett változás, a változás negyedévét megelôzô negyedévre a tételes átalányadó arányos részét kell megfizetni, a változás negyedévének elsô napjától pedig mint önálló tevékenységet végzô adózik. Az év közbeni lehetôség-megszûnést a változás bekövetkezésétôl számított 15 napon belül be kell je len te ni a T101-es nyom tat - ványon. Ma gá nak a te vé keny ség nek az évközi megszûnése ese tén 15 na pon be lül kö te le zô a té te les áta lány adó megfizetése az egész évre. Itt nincs arányosítás! Akármelyik adózási módot is választja a szállásadó, az adókötelezettség megállapításának alapjául szolgáló nyilvántartásokat úgy kell vezetnie, hogy azok az adó alap já nak és ös sze - gének megállapítására és utólagos ellenôrzésére alkalmasak legyenek. Attól füg gô en, hogy mi lyen adó zá si mó - dot vá laszt, az Szja tv. 5. sz. mel lék - lete szerinti alapnyilvántartást kell vezetnie ezek meghatározása céljából. Az adóévre megállapított adót az 53-as nyomtatványon kell bevallani, melynek benyújtási határideje május 20-a, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében február 25-e. Egész ség ügyi hoz zá já ru lás Bel föl di nek mi nô sü lô szál lás helyszolgáltató esetén az önálló tevékenységre vonatko zó adó zást vá lasz tók nál az adóelôleg kiszámítása során figyelembe vett jövedelmet az elsô forint tól 27% eho ter he li, a tételes átalányadózónál az eho összege a tételes átalányadó 20%- a (leegyszerûsítve 6400 Ft/szoba). A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az eho-fizetési kö te le zett ség aló li mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. [Eho tv. 5. (3)] Az ehót az szja-hoz ha son ló mó - don negyedévenként elôlegként kell meg fi zet ni és az éves 53-as nyom - tatványon bevallani. Az ehóval kap cso lat ban két dol got kell tisz tán lát nunk: az egyéb szálláshely-szolgáltatást nem szabad összekeverni az ingatlan-bérbeadással, itt nem le - het al kal maz ni a 14%-os eho mér - té ket, sem az Ft-os mentességi határt, illetve az eho-fizetés nem ke let kez tet biztosítási jogviszonyt, így te hát ha a szál lás adó nak nincs más jog - viszonya, fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Bár cé lunk az volt, hogy meg gyôz zük a szállásadókat, megéri adózni, legálissá tenni a szállásadásból származó jövedelmüket, a cikk végigolvasása után újra legyinthetnek: ez túl nagy macera. Ennek elkerülésére, számokkal mu tat juk be men nyi le het a fi ze - tési kötelezettség: Ha van egy 60 m 2 -es kétszobás lakásunk, amit kiadnánk, ezt megtehetjük évi Ft adó te her mel lett (szja: Ft, eho: Ft, épa: max Ft). Ha fel té te lez zük, hogy évi 120 na pon ki tud juk ad ni, az éves re zsi költ ség Ft, az egy éj sza ká ért ka pott szál lás díj 5000, vagy Ft, az el ért ha - szon már a leg ki sebb szál lás díj ese tén is 37%, a kö vet ke zô nél 71%, a leg ma - gasabbnál pedig 79%. Igen, mint minden vállalkozás elindításakor, itt is kicsit nehezebb az ele jén, de csak egy szer kell jól meg - csinálni, elindítani a tevékenységet és az adminisztrációhoz kapcsolódó folyamatokat. Így aztán mindenki nyugod tab ban al szik, és mi is le het en nél fontosabb egy szállásadónak. Szép álmokat! k Számviteli Gottgeisl Ri ta, Láng No é mi l és adózási szaktájékoztató Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerkesztôk és szerzôk: Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Láng Noémi, dr. Sallai Csilla Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! A KÖNYVELÔK LAPJA szak tá jé - koz tató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, több szö rö zése, for dí - tása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával meg en - ge dett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb for rásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idô pont já - ban meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves érte - sü lésekért felelôsséget nem vállalunk.

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1113-1368. OLDAL 2007. március 22. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 148/2008. (V.

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek 136. szám Ára: 777, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXIV. tv. Az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rõl szóló 1997. évi CXIV. tör vé ny

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2013. január 15. 2013. 1. szám AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 45/2012. (XII. 29.) AB ha tá ro zat Ma gyar or szág Alap tör vé nye át me

Részletesebben

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek 131. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 212/2006. (X. 27.) Korm. r. A Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott

Részletesebben

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor Szociológiai Szemle 2006/1, 116 128. KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN PAPHÁZI Ti bor Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet H-1134 Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek 24. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 38/2009. (II. 27.) Korm. ren de let A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

VICTORIA Lakásbiztosítás

VICTORIA Lakásbiztosítás VICTORIA Lakásbiztosítás Ny.sz.: 1010V01 BIGS1001V01 1 www.victoria-volksbanken.hu Tisz telt Ügy fe lünk! La kás biz to sí tá sá ban kü lö nö sen fon tos a vé den - dô va gyon értéké nek pon tos meg ha

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON Ta nul má nyok SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁ GON TA NUL MÁ NYOK Szerkesztette RAINER M.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek 165. szám Ára: 680, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXIV. tv. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szó ló 2001. évi

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben